Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 13. Rizskov Stockholmban tárgyal i ŰRREPÜLŐGÉPRAJT Esetleg júliusban? A legjobb esetben is csak július köze­pén újíthatják fel az Egyesült Államok űrrepülőgépes programját. Ezt az ame­rikai Űrkutatási és Űrhajózási Hivatal vezetői közölték Washingtonban meg­tartott sajtókonferenciájukon. A prog­ram felújítását — a Challenger űrrepü­lőgép két évvel ezelőtti katasztrófája után — ez év júniusára tervezték, azon­ban a szilárd hajtóanyagú indítórakéta újabb hibája miatt tovább halasztják. A legvalószínűbbnek most augusztus közepe látszik az első rajt, á Discovery űrrepülőgép indítása időpontjaként. Események sorokban LONDON________________________ Minden idők legnagyobb „tolvajrak­tárát” fedezték fel Nagy-Britanniában, a dél-angliai Hove közelében. A bűnö­zők, úgy tűnik, nem voltak válogató­sak: a rejtekhelyen az antik bútoroktól az ékszerekig, az ezüsttárgyaktól az elektromos berendezésekig és a ruha­neműkig mindent összegyűjtöttek. Az összesen 11 500 darab lopott holmi ér­téke több százezer fontra tehető. A rendőrség videofilmét készített a le­foglalt tárgyakról, és kéri a lakosságot, hogy vegyen részt a hatósági vetítése­ken. Remélhető ugyanis, hogy a káro­sultak felismerik egykori értéktárgyai­kat. TOKIÓ Takesita Noburu japán miniszterel­nök kedden délelőtt az Egyesült Álla­mokba utazott, hogy kormányfővé vá­lasztása óta először találkozzék Rea­gan elnökkel. Takesita a Fehér Ház elnökén kívül kongresszusi képviselők­kel találkozik majd és a nemzeti sajtó- központban „kérdezz-felelek” párbe­széd formájában ismerteti majd nézete­it amerikai politikusokkal. Egyesüli ál­lamokbeli programja sajtótájékoztató­val ér véget, ami után pénteken tovább­utazik Kanadába, ahol Brian Mulro- ney kormányfő meghívásának tesz ele­get. A tervek szerint január 20-án tér vissza Tokióba. ISZLÁMÁBÁD A politikai foglyok szabadon bocsá­tásáról, a külföldön élő menekültek ha­zatéréséről, vagyonuk visszatérítéséről és a nemzeti megbékélési folyamat rriás kérdéseiről tárgyalt Afganisztánban Felix Ermacora. Az ENSZ emberi jogi bizottságának magas rangú képviselője egyhetes afganisztáni látogatását befe­jezve hétfőn utazott el Kabulból. A Bahtar afgán hírügynökség beszá­molt arról, hogy a diplomata szomba­ton járt a 40 ezer lakosú Hosztban is, melyet az ellenforradalmárok kilenc éven át blokád alatt tartottak. Ezt a blokádot a szovjet erők támogatásával a múlt év végén törték át az afganisztá­ni kormánycsapatok. Ermacorát hét­főn fogadta Nadzsibullah, az Afgán Köztársaság elnöke. GENF A genfi leszerelési konferencia kere­tén belül kedden felújították a vegyi fegyverek betiltásáról kezdett több ol­dalú tárgyalásokat. A megbeszéléseken folytatják annak a nemzetközi konven­ciónak az egyeztetését, amely előírná e tömegpusztító fegyverfajta általános és teljes betiltását, a tartalékok és a gyár­tó bázisok felszámolását. A mostani tárgyalási forduló január 29-éig tart. Nyikolaj Rizskov szovjet -miniszter- elnök, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik Stockholmban, kedden délelőtt látogatást tett a svéd parlamentben. Megbeszélést folytatott Ingemund Bengtssonnal, a parlament elnökével, és találkozott a svéd parlamentben képviselt legnagyobb pártok vezetői­vel. A Riksdag (parlament) elnökével Rizskov a svéd törvényhozói és végre­hajtó szervek közötti kapcsolatokról, Először k'iiinniloil, ipujd elhalasztott látogatás után érkezeti vasárnap Varsó­ba Hans-Dietrich Genscher ■ nyugatné­met külügyminiszter. A halogatás az egyik Jele volt annak, hogy az NSZK nem sietett felújítani a normális kapcso­latokat Lengyelországgal az 1981-es rendkívüli állapot intézkedéseit követő­en. Az előjelektől eltérően azonban Genscher mostani megbeszélései — [nindkét fél megítélése szerint — pozitív előrelépést hoztak. Kölcsönös akarat ta­pasztalható, hogy új lendületet adjanak a kit ország kapcsolatainak. Lengyel részről Orechowski külügyminiszter utalt arra, hogy a viszony normalizáló­dásának alapja az 1970-ben megkötött szerződés. Varsó reméli, hogy mielőbb visszatérnek a pénzügyi és hitelkapcso­latok fejlesztéséhez, amely elengedhe­tetlen feltétele a kereskedelmi és gazda­sági együttműködés bővítésének. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az utóbbi évek bonni magatartása közepet­te is változatlanul az NSZK Lengyelor­szág legfontosabb tőkés partnere. Genscher varsói látogatásakor a meg­figyelők joggal említik az áttörést. S ez általában is fontos fejlemény a kelet— nyugati viszonyban. Ebből a szempont­ból igen reménykeltő az idei rajt. A kö­zelmúltban járt Moszkvában Franz Jo­sef Strauss bajor miniszterelnök, látó­valamint a svéd parlamenti demokrá­cia gyakorlati működéséről tárgyalt. A pártvezetőkkel tartott találkozókon pedig a szovjet—svéd kapcsolatokról, az észak-európai biztonság és együtt­működés erősítéséről, a leszerelésről, a Szovjetunióban folyó átalakítási folya­matról és más, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről folyt eszmecsere. Rizskov a tárgyalásokat megelőzően kedden megkoszorúzta Olof Palme meggyilkolt svéd miniszterelnök sírját. gat ásókar megerősítést nyert, hogy Se- vardnadze szovjet külügyminiszter még -e hónap közepén Bonnba-utazih. A vizit alkalmat kínál majd Mihail Gorbacsov tervezett, NSZK beli látogatása részle­teinek megvitatására is. Kohl kancellár hétfőn, idei első nemzetközi sajtóérte­kezletén megerősítette, hogy az új évben az NSZK különösen nagy fontosságot tulajdonit a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsola­toknak. A sajtó képviselői előtt emlé­keztetett Grósz Károly tavaly őszi láto­gatására, majd Kohl bejelentette, hogy idei első külföldi útja Csehszlovákiába vezet. Az eltérő társadalmi berendezkedésű országok között alakuló új viszony pél­dái között említhető Nyikolaj Rizskov mostani svédországi tárgyalása — tizenöt év óta először jár szovjet kor­mányfő Stockholmban. Ugyanúgy hi­vatkozhatunk Erich Honeckernek múlt hét végi párizsi megbeszéléseire is. Európa jól rajtol 1988-ban. A lendület most elsősorban a gorbacsovi új gondol­kodásnak, a szovjet—amerikai viszony­ban beállt változásnak a rakétamegálla­podásnak köszönhető. Am Európa maga is hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy ez a kedvező folyamat állandósulják a kelet -nyugati kapcsolatokban. Moszkva kész tárgyalni (Folytatás az I. oldalról) Jelenleg nem folynak tárgyalások egy szovjet—kínai csúcstalálkozó elő­készítésére, de a Szovjetunió bármilyen alkalmas időben, bárhol kész egy ilyen megbeszélésre —jelentette ki Rogacsov külügyminiszter-helyettes tegnapi moszkvai sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy napokon belül megjelenik a szovjet fővárosban oro­szul Teng Hsziao-ping könyve, és nem­sokára kínaiul adják ki Pekingben Gor­bacsov művét. A kínai feltételekre reagálva Roga­csov azt mondta, hogy a Szovjetunió nem a tárgyalások előtt álló akadályok kategóriájában gondolkodik, hanem regionális válságokban, amelyeknek politikai rendezése érdekében kész az együttműködésre. Jakes hazautazott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, aki az SZKP KB meghívására munkalátogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban, kedden elutazott Moszkvából. A Vnukovói repülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és más hivata­los személyiségek búcsúztatták a vendéget. Látogatásának második »napján — eluta­zását megelőzően — á csehszlovák vezető felkereste Lenin mauzóleumát a Vörös téren és koszorút helyezett el az épületnél. A Kreml falánál, a Sándor-kertben ugyan­csak megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Ezt követően a vendég Lev Zajkovnak, az SZKP KB PB tagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának kíséretében az SZKP Moszkva Frunze kerületi bizottságá­nak vezetőivel találkozott. A pártbizottsá­gon tartott beszélgetést követően ellátoga­tott a Szovjetunió Népgazdasági Kiállításara és megtekintett több pavilont. HADÁSZATI FEGYVERZETEK Tárgyalóasztalon a csökkentés tervezete GENF % Derűlátóan nyilatkozott a szovjet és ame­rikai, hadászati támadó fegyverzetek 50 szá­zalékoscsökkentésének kilátásairól Alekszej Öbuhov Genfben. A szovjet küldöttség veze­tője tegnap repülőtéri nyilatkozatában kije­lentette: nagy és bonyolult munka vár ránk, de meggyőződésünk, hogy minden adott a szerződés határidőn belüli kidolgozásához. A washingtoni csúcstalálkozón létrejött megállapodás szerint a szerződést Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan következő, ez év első felében Moszkvában tartandó talál­kozójára kell kidolgozni. Obuhov nagykövet közölte: a szerződés szövegének első, közös tervezete, ha számos. kérdőjellel is, de a tárgyalóasztalon fekszik. Rámutatott, hogy különleges jelentősége van az új megállapodással összefüggésben az 1972-es ABM-szerződés betartásának. Az ebben vállalt kötelezettségek a hadászati sta­bilitást szavatolják, következésképpen elen­gedhetetlenül szükségesek a hadászati fegy­verzetek korlátozásának megvalósításához. — A szovjet delegáció azon van, hogy a legteljesebb mértékben kihasználják a meglé­vő lehetőségeket és egy újabb, még fonto­sabb lépést lehessen tenni az atomfegyver­mentes világ felé — mondotta Alekszej Obu­hov, majd reményét fejezte ki, hogy az ame­rikai tárgyalóküldöttség is építő szellemről tesz tanúbizonyságot. így a két küldöttség közös erőfeszítéssel gyorsan és sikeresen el­végezheti a rá háruló feladatokat. Haiti — választások előtt Vasárnap járul a szavazóurnák elé Haiti népe. A hatóságok azt szeretnék, ha minél többen adnák le a voksukat. Ezt — képünkön — transzparenseken is közhírré teszik. Például Port-au-Prince, a főváros utcáin. NAPI KOMMENTÁR Európai rajt CSAK A MÚZEUMOKNAK MARAD Rakétale szerelési menetrend A közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról aláírt szov­jet—amerikai szerződés, valamint a ra­kétaeszközök felszámolását szabályo­zó eljárásokról készült jegyzőkönyv pontosan meghatározza a felszámolási folyamat időbeni kereteit, annak rend­jét, a rakéták és indítóberendezések, valamint a hozzájuk tartozó kiegészítő felszerelések megsemmisítésének mód­ját. A megállapodás konkrétan meg­szabja a rakéták telepítési körleteinek, a rakétakilövő bázisok és kiegészítő objektumok megsemmisitésének mód­ját, meghatározza a megsemmisítésre kijelölt rakétaeszközök elemeit. A szerződés' értelmében meg kell semmisíteni'mind a 826 közepes ható- távolságú szovjet rendszerbe állított és rendszerbe nem állított szovjet rakétát, beleértve a 470 rendszerbe állított egy­séget is, továbbá mind a 689 rendszerbe állított és rendszerbe nem állított köze­pes hatótávolságú amerikai rakétát, beleértve a 429 rendszerbe állított raké­tát is. Ami a rövidebb hatótávolságú rakétákat illeti, a Szovjetunió e rakéta­osztály y26, az Egyesült Államok pedig 170 rakétáját semmisíti meg. A közepes hatótávolságú rakétákat, vagyis amelyek hatótávolsága 1000 és 5500 kilométer között van, három év alatt két szakaszban kell megsemmisí­teni, az első szakasz 29 hónap, a máso­dik 7 hónap. E folyamat mindkét fél részére egy időben kezdődik és fejező­dik be, melynek során az Egyesült Álla­mok rakétáinak valamennyi típusát csökkenti, mégpedig a Pershing—2 ballisztikus rakétákat és a földi indítá­sú BGM—109 G típusú irányított ro­botrepülőgépeket oly módon arányo­san, hogy azok a folyamat egész ideje alatt a két megsemmisítésre Ítélt raké­tarendszer eredeti kölcsönös arányát megtartva csökkenjenek. A megálla­podás szerint a közepes hatótávolságú rakétákat, azok indító kisegítő beren­dezéseit, teljes szervezeti egységként kell a megsemmisítés helyére szállítani. A Szovjetunió esetében ez 10 darab egyenként 2 vagy 3 SS 20-as rakétaosz­tályból álló ezredet, az Egyesült Álla­mok esetében Pershing—2-es ütegeket és automata robotrepülőgép-osztályo- katjelent. A rövidebb hatótávolságú rakétá­kat, vagyis amelyek repülési távolsága 500—1000 kilométer, másfél év alatt semmisítik meg. Ennek során a felek valamennyi rendszerbe állított rövi­debb hatótávolságú rakétáját és azok indítóberendezéseit, valamint a rend­szerbe netjt állított ilyen rakéták indító­berendezéseit is a szerződés aláírása után számított 3 hónapon belül a meg­semmisítés helyére kell szállítani. A szerződés megkötése után 3 éven be­lül ugyancsak a megsemmisítés helyére kell szállítani a rendszerbe nem állított rövidebb hatótávolságú rakétákat is. A szerződés értelmében a rakétákat és indítóberendezéseket nem szabad azo­nos helyen megsemmisíteni, és a meg­semmisítés helyszíneinek több mint 1000 kilométer távolságra kell egymás­tól lenniük. f A közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakétákkal együtt meg kell semmisí­teni azok nukleáris robbanófejeit is, beleértve az amerikaiaknak a nyugat­német Pershing—1/A rakétákon lévő 72 nukleáris robbanófejét is. A rakétaeszközökkel együtt számol­ják fel a rakéták telepítési körleteit, kisegítő felszereléseit és berendezéseit. A középes vagy rövidebb hatótávolsá­gú rakéták bázisai átalakíthatok a jelen szerződésben nem érintett, más rakéta­osztályok fogadására, ám a feleknek e tevékenységüket időben a másik fél tu­domására kell hozniuk, meg kell hatá­rozniuk az átalakítás időpontját, és azokat a célokat, amelyek érdekében a rakétabázist átalakítják. A rakétaesz­közök felszámolását szabályozó eljárá­sokról "aláírt jegyzőkönyv a rakéták megsemmisitési módjának azok felrob­bantását vagy elégetését jelöli meg. A közepes hatótávolságú rakéták meg­állapított mennyisége (100 egység) megsemmisítési módjának a rakéta fel­lövését tekinti. A rakéták robbanófejeit leszerelik, nukleáris tölteteiket eltávo­lítják, a robbanófejet pedig présgépek segítségével használhatatlanná teszik. Az indítóberendezéseket és kisegítő berendezéseket oly módon számolják fel, hogy azokat katonai felhasználásra alkalmatlanná teszik. így például az indítóberendezés állványainak erősítő illesztését átvágják, eltávolítják az indí­tóállvány egy részét stb. Ehhez hasonló módon szerelik le a rakétaszállító esz­közöket is. A mozgó- rakétaindító be­rendezések és rakétavontatók népgaz­dasági felhasználása megengedett. A rakétaeszközök megsemmisítésére kölcsönös megállapodás alapján külön helyeket jelölnek ki. A Szovjetunióban 8, az Egyesült Államokban 2 ilyen hely lesz. A rakéták fizikai megsemmisíté­sén kívül ezekből néhányat múzeumi célra is átadhatnak. A felek 15 közepes, illetve rövidebb hatótávolságú rakétát őrizhetnek meg múzeumi bemutatásra. Mindenekelőtt persze az a legfonto­sabb, hogy mindkét ország törvényho­zása mielőbb ratifikálja a szerző­dést. ... V. Alekszejevszkij APN GONDOT OKOZ A BRUTTÓSÍTÁS — AZ ADÓRENDSZER A KISTERMELŐK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA A MÉM és a TOT vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vezetői Váncsa Jenő miniszter és Szabó István elnök vezetésével az agrár- és szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Áttekintették az adó- és árreform várható hatását a mezőgazdasági szövetkeze­tekre. Megállapították, hogy a szövetkezetek egy részében gondot okoz a munka­bérek bruttósítása, s ezt a feladatot esetenként csak a belső és a külső pénzügyi források együttes igénybevételével tudják megoldani. A két szerv vezetői ilyen körülmények között is fontosnak tartják, hogy a szövetkezetek a tagság érdekében mindenütt hajtsák végre a munkadíjak bruttósítását. Ahol emiatt a szövetkezetek számára megoldhatatlan gondok keletkeznek, felsőbb szintű intézkedéseket kez­deményeznek. Megállapodtak abban, hogy a MÉM és a TOT vezetői rendszeresen értékelik az adó- és árreformnak a gazdálkodásra és a jövedelemtermelésre gyako­rolt hatását. Külön is foglalkoztak a nehéz gazdasági helyzetben lévő szövetkezetekkel. Szükségesnek tartják, hogy az eredményesen működő szövetkezetek vezetői, szak­emberei az eddiginél szervezettebben nyújtsanak segítséget az arra rászoruló szövetkezeteknek. Ennek szervezeti és anyagi feltételeit a vezető testületek rövid időn bejül kidolgozzák. A MÉM és a TOT vezetői áttekintették az agrártermelésben gazdálkodó szerve­zetek vállalatközi együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit is. Egyetértettek abban, hogy a reformfolyamatokkal összhangban az eddiginél szer­vezettebbé keli tenni a termelést, feldolgozást és forgalmazást összefogó tevékeny­séget, erősítve ennek szervezeti és érdekeltségi rendszerét. A vállalatközi együtt­működés olyan — kölcsönös érdekeltségen alapuló — társulásos formáit kell erőteljesebben fejleszteni, amelyben a gazdálkodó szervezetek szektorra való te­kintet nélkül részt vehetnek, és együttműködésük hatékonyabb gazdálkodást, minőségileg jobb termék előállítását segíti. Erre való tekintettel támogatják a Fejér és a Komárom megyei mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari válla­latok együttműködési kezdeményezéseit. A megbeszélésen értékelték azokat a kezdeményezéseket, amelyek az eltérő módon működő, állami szektorban gazdálkodó nagyüzem, illetőleg szövetkezet egyesülésére, beolvadására vonatkoznak. Egyetértés alakult ki abban, hogy ez elől el kell hárítani a meglévő akadályokat, és ezért ki kell dolgozni a megoldást elősegítő jogi, szervezeti intézkedéseket. Foglalkoztak a háztáji és a kisegítő gazdaságok új adózási rendszerével is. Megállapították, hogy ez jól szolgálja a kistermelők érdekeit, a termelés fejleszté­sét. Szükségesnek tartják, hogy a kistermelést szervező nagyüzemek, áfészek, valamint a tanácsok és az érdekképviseleti szervek szakemberei ismertessék meg a kistermelőkkel a közgazdasági változásokat, segítsék őket az új adószámítás megismertetésében, a termelési feltételek biztosításában. Önálló hűtőipari 1987. december 31-én megszűnt a Magyar Hűtőipari Vállalat és 1988. ja­nuár 1-jétől — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntése alapján — az országos nagyvállalat nyolc vidéki és két fővárosi gyárából hét, államigazgatási felügyelet alá tar­tozó, önállóan gazdálkodó vállalatot alakítottak ki — jelentette be tegnap a MÉM-ben tartott sajtótájékoztatón Nagy László, az élelmiszer-ipari főosz­tály vezetője. Elmondotta: önálló vál­lalattá alakult a bajai, a békéscsabai, a győri, a miskolci, a székesfehérvári, a zalaegerszegi és a budapesti gyár. A bajai vállalatot a helyi és a kecske­méti hűtőházak, míg a budapesti válla­latot a csepeli, a dunakeszi hűtőházak és a fővárosi raktárház összevonásával alakították ki. A megszüntetett hűtőipari vállalat gazdálkodása egészében véve megfelelt vállalat Baján a követelményeknek, működésében azonban kedvezőtlen jelenségek is mu­tatkoztak: belföldön csökkent a nyere­sége, külföldön piacokat vesztett. A MÉM döntése elősegíti, hogy az újonnan alakult vállalatok a piaci igé­nyekhez jobban alkalmazkodjanak. Erre már kedvező tapasztalatokat mu­tat az élelmiszeripar más országos vál­lalatainak átszervezés utáni eredmé­nye. Egyes feladatok változatlanul igény­lik a közös, központi tevékenységet. Ezért a hét önálló vállalat, továbbá három termelőszövetkezet, két kon­zervgyár és egy bank létrehozta buda­pesti központtal a Mirelité Külkereske­delmi Közös Vállalatot. Ennek legfon­tosabb feladata az export lebonyolítá­sa, közös termelésfejlesztés és minőség- ellenőrzés. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMI KÖZLEMÉNY A vállalkozók (egyéni és társas kisvállalkozások) a megrendelő által 1987. december 31-éig részükre feladott, átutalt és 1988. január 10-éig a vállalkozás számlájára jóváírt vagy beérkezett összegeket az 1987. évi bevételeik között szere­peltethetik. Társaságok esetében az 1988. január 10-éig jóváírt, az 1987. évi bevételek között szerepeltetett 1987. évi tagi jövedelemként nem osztható ki. Lengyel kulturális kínálat A budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ a közeljövőben videotéka megnyitását tervezi, ahol lengyel filmeket — magyar nyelven — bemutató videokazettákat kölcsönöz­hetnek majd az érdeklődők — hang­zott el a központ idei terveiről tartott tájékoztatón, kedden az intézmény székházában. Az eseményen jelen volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára és Tade- usz Czechowitz, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. Zbigniew Lakomski, az LKTK igaz­gatója egyebek között elmondta, hogy ebben az évben külön rendezvénysoro­zattal emlékeznek meg a Lengyel Köz-- társaság függetlenségének 70. évfordu­lójáról és ünnepségeket terveznek a magyar—lengyel barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 40. jubileuma tiszteletére is. Az érdeklődők kívánsá­gára előadásokat szerveznek — ismert magyar történészek, például Juhász Gyula, Jeszenszky Géza és Szokolay Katalin részvételével — a lengyel és a magyar történelem közös szakaszairól. Ä központ közreműködésével több is­kolában osztályfőnöki órákat tarta­nak, amelyeken Lengyelország életéről, problémáiról hallhatnak, illetve kér­dezhetnek a tanulók. Az intézményben működő két amatőr színjátszó csoport Tetmajer-, Stachura-, Ändrzejewski-, Wyspianski- és Mrozek-darabokat ad elő. Bagolynak harkály mesélte címmel gyermekelőadást is tartanak. Filmeket továbbra is hétfőnként vetítenek, ko­molyzenei hangversenyeket pedig álta­lában minden hónap utolsó keddjén rendeznek a központban. Gondatlanság okozta a gyári tüzeket Szombathelyen Emberi gondatlanság okozta a gyári tüzeket tavaly július 17-én Szombathe­lyen, amikor egyazon napon kigyulladt a Latex pamutipari raktára és a Saba- ria Cipőgyár kísérleti műhelye. Ezt ál­lapította meg a nemrég lezárult rendőr­ségi nyomozás. Kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a pamutipari raktárban egy DV 1788-as típusú dízelmotoros targonca kipufogójából származó izzó üveggya­pot bélés lobbantotta lángra a pamut­bálákat. A gépre, az előírás megszegé­sével, nem szereltek fel szikrafogót, s az esedékes motorcserét sem hajtották végre. Ez a targonca hagyta el utolsó­nak a raktárépületet, s éppen onnan távozott, ahol a tűzgóc kialakult. A szakértők és a nyomozási adatok egyértelműen kizárták a szándékossá­got, ám megállapították a tüzrendésze- ti szabályok durva megszegését, s a tűz okozta kár mintegy 30 millió forint. Gondatlan közveszélyokozás vétsége miatt két személy ellen vádat emeltek. A cipőgyárban folytatott vizsgálat során a szakértők kezdettől fogva arra gyanakodtak, hogy az ott használt elektromos kávéfőző gyújtotta meg a környezetében levő éghető anyagokat. A kísérleti műhelyben fokozott tűzve­szély volt, s egy korábbi rendelkezés értelmében a nem technológiai célra használt rezsókat le kellett adni. Ám a tiltó rendelkezések ellenére a női öltö­zőben továbbra is működtették az elektromos melegítőket. Ugyanitt tűz­veszélyes anyagokat szabálytalanul tá­rolta / ifoltság volt a közlekedő­folyosón, s ugyancsak szabálytalanul női öltözőket rendeztek be a műhelyve­zető irodájában cs a felsőbőrraktár­ban. A társadalmi vagyonban különö­sen nagy - 37,5 millió forintos - kárt okozó tüzeset ügyében a vétkesek sze­mélyét nem sikerült felderíteni,, de a gyárban néhány dolgozó ellen fegyelmi eljárást indítottak, s véget vetettek a tűzrendészeli szabályok megszegésé­nek. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom