Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 01. szám

1988. január 2. • PETŐFI NÉPE • 3

MIT HOZ AZ 1988-AS ESZTENDŐ?

Bizakodunk, mert sok munkánk van

Az emberek újévkor tervezgetnek. Van, aki a családi költségvetés várható alakulását fürkészve merül el a számok világában; a termelőüzemek vezetői adókulcsok, árindexek és egyebek alapján megpróbálják előre kiszámítani az újévi elérhető nyereségüket. A próbaszámítások és az új szabályozórendszerrel való ismerkedés közben megkérdeztük a megye néhány vállalatának vezetőjét, mit vár az újesztendőtől?

Dudás Árpád igazgató, Agrikon- gyár, Tiszakécske:

— 1988 nem lesz olyan jó év, mint az 1987-es volt, mert a szabályozók változásával nem marad annyi pénzünk. Tartunk attól is, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése nem ösztönöz majd eléggé a többletteljesítményekre. így ha túlórázunk vagy többletmunkát végzünk, egy bizonyos határ felett már megszűnik a dolgozók érdekeltsége. Mindenekelőtt az eredménytermelő képességünket kell fokoznunk, a költségnövekedés ellensúlyozására. Számos gonddal kell 1988-ban szembenéznünk, mégis bizakodóak lehetünk, mert sok a munkánk, bőségesen el vagyunk látva megrendelésekkel. Borúlátásra csak a még tisztázatlan kérdések adhatnak okot; viszont annak őrölünk, hogy valami elkezdődött a kilábalás érdekében. A gazdaság fellendítéséhez a saját munkánkkal mi is szeretnénk hozzájárulni.

Kudron László igazgató, kiskőrösi telefongyár:

— Időben befejeztük az előkészületeket 1988-ra, azonban a rendelkezésre álló rövid felkészülési idő miatt még nem látjuk elég világosan az új szabályozóknak a gazdálkodás menetére gyakorolt hatását. Az általános forgalmi adó bevezetése az év első felében sok problémát okoz majd, de a termelési feladatainkat változatlan nagyságrendben teljesítjük. Lényeges módosulás a gyáregység életében, hogy 1988-tól várhatóan áttérhetünk a keresettömeg-szabályozására, amellyel az egyik legnagyobb gondunk, az ösztönzés megoldódik, és minőségi javulást hozhat a termelésben.

Ottoványi Ferenc igazgató, Ka- loplasztik, Kalocsa:

— A központi előírások behatárolják a lehetőségeinket. Termékeink iránt megnövekedett a kereslet, mégsem tudjuk majd az idei termelési szintünket túllépni. Valóságos piaci viszonyok között szeretnénk dolgozni, ahol maga a termelő döntheti el, hogyan jár jobban. A lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk azért, hogy a termékszerkezetünket az igényeknek megfelelően alakítsuk ki.

Tóth Pál igazgató, Ikarus, kiskunhalasi gyár:

— Semmit sem várunk, mert csak akkor lehet előbbrelépni, ha elébük megyünk a dolgoknak. Az újévi elképzeléseinket röviden a szokásos három kívánság szerint

foglalhatom össze. Elsősorban azt szeretnénk, hogy a gyár fejlesztési üteme az' 1987. év folytatásaként töretlenül megmaradna, a termelés felfutása és dolgozóink életkörülményeinek a javítása terén egyaránt. Másodszor tisztánlátást várunk, hogy ne begőzölt fejekkel, bepörgött emberekkel kelljen a feladatainkat megoldani, hanem nyugodtabb körülmények között, megfelelő hatékonysággal dolgozhassunk. A harmadik kívánság: jó egészséget, sok-sok örömet és boldog új esztendőt kívánok minden munkatársamnak.

Bajnai György, a Blévisz elnöke:

— Mindenképpen a reform gyorsítását várjuk 1988-tól és ezen belül azt, hogy a bérreformmal kapcsolatos elképzelések minél előbb ismertté váljanak. Addig is reméljük, hogy az átmenetinek tekinthető jövő esztendőben a jövedelmi viszonyok a terveknek megfelelően alakulnak. A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. De az új év alkalmával nem csak fogadkozásokkal, hanem jókívánságokkal is szokás előhozakodni. Szeretnénk, ha lényegesen javulna az anyagellátás, hogy a vállalkozási szerződéseket biztonsággal lehessen aláírni. A termelési gondokon túlmenően kívánjuk, hogy minél kevesebb feszültség adódjon mind a családok, mind pedig az ország életében.

Kisvágó Árpád

TÉVÉJEGYZET

Flip

A szilveszteri tévéműsor készítésének alighanem ősrégi aranyszabálya, hogy a produkciót az emberek nagy része meg sem nézi, akik pedig mégis, azok az est előrehaladtával amúgyis egyre jókedvűbbek lesznek, következésképp majdnem mindegy, mit ad ilyenkor a tévé: aki nem nézi, nem hiányolja, aki nézi, nemigen látja.

Különös tehát, hogy mégis, minden aranyszabály ellenére még mindig össznemzeti ügy a SZILVESZTERI MŰSOR (a teljes őszinteség kedvéért persze hozzá kell tenni: ez az ügy régesrég létrehívta és megszilárdította a kétpártrendszert; a rádióhívőkét — akik közül sokan persze csak ismétléskor hallgatják meg a műsort — és a tévénézőkét). Kevésbé, mint tavaly, jobban, mint jövőre — de még mindig ÜGY.

Mint tehát most is.

Ha jól láttam, a tévé tisztára üzleti alapon állította össze a műsorát, minek következtében csupán annak a ténynek a következtében, hogy az illető éppen szilveszterkor született, s hasraütős válaszok adásában hajszállal lehagyta ellenfelét, az megnyerhette egy kisember egész évi nyugdíját (no persze adómentesen), melynek ünnepélyes átadásakor zengett a tévépalota a sok ilyenolyan cég nevétől és reklámjától. Hiába no, kis tévé — szegény tévé — isteni szerencse, hogy vannak még olyan cégek, amelyeknek ez a pár százezer meg se kottyant.

A produkcióban egyébiránt mindenki megtalálhatta a neki szánt részletet. A romantikára hajlamosak a Szomszédok végén töröl- gethették meghatódott- ságtól bekönnyesedett szemüket, a krimikedvelők sokadszorra is élvezhették az Óvakodj a törpétől izgalmftit (a, kitté-? sen, ismétlik!!), bár a jó- pofáskodás már a Híradóban megkezdődött: nyilván az év legmeghök- kentőbb riportját szállította a rendkívül tehetséges Juszt László—Döm- södi Gábor kettős, amikor a legnézettebb műsor szerkesztőit öltöztette rabruhába s érdeklődött utánuk a pesti utcán. Jó, jó, nem a ruha teszi az embert, dehát miféle ren- dészek őrzik a rendet a tévé kapujában, ha még Aczél Endrét sem ismerik föl, helyetteséről pedig annyit nyögnek ki: „ezt ismerem, ez egy bemondó”. Nem különösebben volt izgalmas ezúttal a Szuperbola (hétköznapi, ezerszer ismételt poénokkal nem is lehetett más), ugyanakkor a Mikroszkópról adott betét Kör- mendy János tálalásában pontosan tükrözte, mit is gondol a kisember az ország dolgairól. Az már csak mellékes, hogy az ilyesmit minálunk nem komoly politikai kommentárokban mondják így el, hanem humo- reszkben (egyáltalán, álljunk csak meg: humo- reszk volt???).

Amennyit láttam a műsorból (mert hiszen a jegyzetíró is ember, minden percet nem kísérhet ugyanolyan figyelemmel), abból legjobban az tetszett, amikor Müszi lerántotta magáról a leplet. Meg még egy: a flipper. (Volt abban valami határozottan emberi, amikor a riporternő száztizenhatodszorra is megkérdezte Ferenctől, Istvántól, Alpártól, Satöbbitől: szólíthatom Ferencnek, Istvánnak, Al- párnak, Satöbbinek? Meglepetésemre egyik sem mondta azt, hogy nem, amiből az is kitűnik, mi mindent elvisel az ember egy kis pénzért).

Flip, flip, flip.

Ballai József

Új típusú férj?

Még 1973 legelején történt, hogy a brit orvosi szövetség, a British MedicatAssociation azzal az örömhírrel kecsegtette a hölgyeket, hogy a hetvenes évek új típusú, minőségi férjekkel áldják meg őket. Része volt ez orrnak az egyre szélesedő kampánynak, amely azt szorgalmazta, hogy a női emancipáció megköveteli egy új férfitípus kialakulását is. Azaz, hogy miközben teret engednek a nők érvényesülésének a társadalmi élet és a munka frontján, maguk is jobban kiveszik részüket a hagyományosan női feladatokból, mint amilyen a gyermeknevelés és a háztartás.

Elvileg ennek elismerését fejezte ki a brit orvosszövetség ígérete is, melynek olvastán részemről lelkes egyetértés volt az első reagálás, amit azonban rögtön egy csillapító nono követett. Mondván, hogy erre aztán rálesek. Mint mai férjben hamarosan felülkerekedett bennem a mélységes önkritika. Csak nézzenek meg jól bennünket! — mondtam magamban. Feltételezhető rólunk, hogy a természeti törvényeket meghazudtolva, ugrásszerű, forradalmi változásokon menjünk keresztül ily rövid időn belül? Hogy belőlünk a hetvenes években felsőbbrendű férj válnék?

Magam voltam az abszolút nyitottság, hogy a hetvenes évek során semmi hír, jel ne kerülje el a figyelmemet, ami az új típusú férjek kialakulását illeti. Jócskán feléljük már a nyolcvanas esztendőket is, de a várt átalakulás sehol!

Sőt! Egy NSZK-beli szociológusnő megállapítása ' szerint gyakorlatilag a mai, tehát 1988-as férjek, apák éppúgy rühellik a felmosórongyot, mint a tegnapiak s tegnapelőttiek. Idegenkednek a háztartási munkától annak ellenére, hogy a nyugatnémet feleségek fele éppúgy dolgozik, mint a férje. Fölmérések szerint „szerelő- munka" , „autómosás’’, netán még a „szemétláda kiürítése" szerepel a rendszeresen végzett tevékenységek között, de a hagyományos háztartási munkákkal szemben érthetetlen ellenszenvet éreznek, s ezekből mindössze csak minden ötvenedik férfi (!) veszi ki a részét.

Az csalóka látszat csupán, hogy a férfiak jobb háziasszonyok, mint a nők . . . Igen, ha rá vannak kényszerülve, mert egyedülállók és elhagyott férjek. De keservesek a tanulóidők, míg rájönnek, hogy rendszeresen kell takarítaniok, takarékosan vásárolniok, ha nem akarnak fizetés előtt kikészülni, és érdemes megtanulni jól főzni.

Inkább hiszek tehát a német alaposságú szociográfiának, mint a hebehurgya brit közleménynek.

Meg aztán kettőn áll a vásár. Mert azért fonákjáról is illik jól szemügyre venni a hír kihatásait. Például, hogy az új típusú férjek mellé a nőknek is tökéletesebbé kell válniuk, másként fabatkát sem ér az egész férfitökéletesedés.

Mint az említett tanácsadó „Házadosni" című fejezetében olvasható, az új típusú nők vérében kell legyen, hogy sokkal fontosabb a férjük iránti szeretet, mint a tökörfényes parkett és a portörlés. Azaz, ugrásszerű, minőségi változáson kel! keresztülmenniük a nőknek is, ha méltókká akarnak válni pompás férjeikhez.

Ismerjük el, legtöbbjüknél végzetes megrázkódtatással járna még az átalakulás megkísérlése is. Vajon képesek lennének-e őszintén elfogadni nőtársuk, dr. Elisabeth Penrose tézisét, miszerint a feleség számára legfőbb érték a férj?! Az is bajosan hihető, hogy egyik évtizedről a másikra belemennének a négy „C" — compromise, consideration, communication, Cooperation, vagyis megalkuvás, férjük tekintetbe vétele, megértés és együttműködés — elfogadásába.

Szóval az új típusú férj, férfi, feleség, nő csak porhintés, csalóka szivárvány, mese habbal, hervasztó illúzió- keltés.

Még egy pillanatra visszatérve a háztartási munkákra ... Gondoljunk csak bele a háztartási robotok elterjedésének megállíthatatlan dömpingjébe. Úgy van a jelenség beállítva, mint a haladás legújabb tanújele. Pedig az egész mögött a sarokba szorított férjek kétségbeesett produktuma rejlik. Megszabadulni a háztartási munkák előbb-utóbb magukra vett terheitől.

Tóth István

AJÁNDÉKBA KAPOTT ÜVEGSZOBOR

Parkolópark-építés Baján

Elmaradt tájékoztatás

y Már megint feltúrják a fél várost! Csak azt tudnám, mi szükség van erre?! Jó volt így, ahogy van a nagyapámnak, jó létt volna az unokámnak is.

— Arra meg nem gondolnak, hogy mi lesz a gyönyörű fákkal. Jobb lenne, ha inkább a meglevő értékekre vigyáznának!

— Igaza van, asszonyom. S képzeljék el, hogy mibe kerülhet!

Tudom, hogy nem illik hallgatózni, de nem vétettem az illemszabály ellen, hiszen a bajai kórház előtti buszmegállónál elhangzottak tulajdonképpen minden várakozónak szóltak. Szöget ütöttek a fejembe a vélemények. Másutt is hallottam hasonlókat. Szerettem volna többet tudni a Beloiannisz utcában folyó nagyszabású munkálatokról, ezért Barna György tanácselnökhelyetteshez fordultam felvilágosításért.

— Sok a mende-monda a kórház előtti munkálatokkal kapcsolatban. Mi történik a Beloiannisz utcában?

— A leghelyesebb, ha elöljáróban tisztázzuk, melyik is a Beloiannisz utca: a városi kórház és a temető előtti utcáról van szó, melyet a Bajára látogató idegenek is jól ismernek. Leginkább azért, mert ha a kórház látogatási idejében érkeztek, aligha tudták elhelyezni a gépkocsijukat. De itt mindig nagy a forgalom. Ezerkétszáz dolgozója van az intézménynek az ezer kórházi ágy ellátására, és ha a járóbetegeket is hozzászámítjuk, bizonyos, hogy naponta legalább kétezerötszáz ember fordul meg itt. Ehhez jön még a temetőbe és a közeli sporttelepre igyekvők száma, akik szintén kénytelenek voltak a gépkocsijukat a fák alatt, szabálytalanul, elhelyezni. A következmény lehetett a pénzbüntetés, és hozzá, hogy a fák egy- harmada máris kipusztult.

— Milyen intézkedéseket tettek a helyzet jobbítására?

— A tanács tervet készíttetett a Beloiannisz utca teljes rekonstrukciójára, melyben feladat volt a kórházzal szembeni — tehát a nyugati oldali — lakóházak megközelítésének és a gépkocsik parkolásának megoldása. A szépen sikerült elképzfelést behyújtóttúk'a televízió Natúra Szerkesztőségének, a „Szebb, emberibb környezetért” jeligéjű pályázatra is.

— Mi a terv lényege?

— A gyalogosközlekedés a nyugati oldalon levő kettős gesztenyesor között történik, a burkolat nagykockakő és betonlapok variációjából áll majd. Az új gyalogátkelőhely a kórház főportája előtt lesz. A 7/A és a 33/B számú házak között az épületek elé vegyeshasználatú szervizút épül, részben az ingatlanok megközelítésére, részben a kerékpárosoknak.

• Itt lesz a pihenőtér a szoborra).

— Hol alakítják ki a parkolókat?

— A Szarvas Gábor utca előtti kiterebélyesedett részen, illetve a kórház és a temető előtt. Sokan kérdezik tőlünk, hogy mi lesz a gesztenyefákkal? Nos, a tervek úgy készültek, hogy egyetlen egészséges példány se essék áldozatul az átépítésnek. A fák körül kiemelkedő szegéllyel határolt földterületet hagyunk. A Beloiannisz utca forgalmának zavartalanabb áramlását segíti elő a gyalogátkelőhelynél létesített két autóbusz-kiálló.

— Mondják, hogy valamilyen szobor is kerül ide.

—- Igen. Rácz Edit szobrászművész Üveghuta című alkotása.

— Mibe kerül majd?

— A kétmillió forint értékű térplasztikát ajándékba kaptuk a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól, azzal a feltétellel, hogy az elhelyezésére méltó környezetet teremtünk. A kórház főbejáratával szemben kialakítunk egy pihenőteret, díszburkolattal és természetesen padokkal ellátva, ezt ékesíti majd az üvegszobor. A térkialakítás költsége egyébként az összes költség öt százalékát teszi ki.

— Milyen ütemezésben folynak a munkálatok?

—- A kivitelező már áthelyezte a közműveket, elvégezte a burkolat, illetve a szegélyek építését. Az idén a nyugati oldal kertépítési munkálatai következnek, a fasor hiányainak pótlása, illetve sövényültetés, és felállítják a tér- plasztikát. Előreláthatólag 1989-ben kerül sor a temető és a kórház előtti oldalon a parkolók, pihenők és a kertek kialakítására.

•*— Gondoltak-e az új létesítmények ' és a környezet jó kapcsolódására?

Igen. Meggyőződésem, hogy a Beloiannisz utca képe olyan harmonikusan illeszkedik majd a városképbe és a közvetlen környezetbe, hogy minden Baját szerető embernek örömet szerez.

Reméljük, így lesz. Ennek ellenére azonban azt gondolom, hogy jó lenne az ilyen nagyszabású, a városképet érintő terveket időben a nyilvánosság elé tárni, közszemlére kitenni. A hiányos tájékoztatás találgatásokat szül, helytelen nézeteket táplál.

Gál Zoltán

Fontos jogszabályok léptek életbe

Például: 3 éves kötelező jótállás a lakásokra

A népgazdaságot, az ország lakosságát közvetlenül érintő, kiemelkedően fontos törvények, törvényerejű rendeletek, és magas szintű jogszabályok jelentek meg az 1987-es esztendőben. Ézek is egy tartós folyamat, a gazdasági és társadalmi megújulás jogi keretét jelentik, s közöttük több olyan van, amely fogalomként is új, a hazai gyakorlatban czidáig ismeretlen volt. Az alábbi összeállítás ezeket, a január elsején életbe lépett jogszabályokat foglalja össze dióhéjban.

Az elmúlt hónapokban a legnagyobb érdeklődés az általános forgalmi adóról, valamint a személyi jövedelem- adóról alkotott törvényeket kísérte.

Az általános forgalmi adó bevezetése lehetővé teszi az értékarányos árak kialakítását, a termelésben a valós hozzá- adottérték elismerését, a veszteséges tevékenységek föltárását, s azok allami támogatásának megszüntetését. Ugyanakkor nagyobb mozgásteret enged a jól gazdálkodó vállalatok számára, ezaltalhozzájárulhat a népgazdaság teljesítőképességének javulásához.

A személyi jövedelemadó a lakosság minden rétegét érinti. Fontos eszköze lehet a teljesítmények szerinti differenciálásnak, amely egyebek között abban is megjelenik majd, hogy a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek alakulnak ki. Ezeket a különbségeket a társadalom csak akkor fogadja cl, ha a magasabb jövedelemmel rendelkezők a közterhek viseléséhez is nagyobb mértékben járulnak hozzá.

A két adórendszer bevezetése nélkülözhetetlen az egységes elvek szerint felépülő pénzügyi rendszer létrejöttéhez és a helyes értékrendek kialakításához.

Az új adórendszer bevezetéséhez több szociálpolitikai intézkedés kapcsolódik, elsősorban az időskorúak, a nagycsaládosok anyagi gondjainak enyhítése, valamint a lakásvásárlás és -építés könnyebbé tétele érdekében.

A gazdasági változások az egyes állampolgárok létbiztonságához, a foglalkoztatásukban jelentkező konfliktusok feloldásához, enyhítéséhez rendeletbe foglalt intézkedéseket követelnek

meg. Ennek megfelelően született az a minisztertanácsi rendelet, amely 1988. január l-jétől az állami költségvetésből fedezett foglalkoztatási alapot hoz létre; az átképzési, az elhelyezkedési támogatás, a meghosszabbított felmondási idő átlagkeresete ezt az alapot terheli, ebből téríthető egyebek között a közhasznú foglalkoztatás költsége, s támogathatók az egyes munkahelyteremtő beruházások is.

Ugyancsak a kormány rendelkezett arról, hogy korengedményes nyugdíjazást kezdeményezhet a munkáltató, ha a dolgozó elhelyezése nem biztosítható, és nők esetében legalább 25 évi, a férfiaknál legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább öt évi munkaviszonnyal rendelkezik.

A lakosság széles körét érinti az a kormányrendelet, amelynek alapján bevezetik az új lakásokra és lakóházakra vonatkozó három éves kötelező jótállást. A Minisztertanács rendelkezett arról is, hogy január 1 -jétől az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését a kezelő szerv és a bérlők egyaránt kezdeményezhetik.

A pénzügyi változásokhoz tartozik az Elnöki Tanácsnak a kötvénnyel kapcsolatosjogszabályt módosító rendeleté is. Az 1987-es évben jelentős mértékben szélesedett a kötvénypiac, különösen a vállalati, intézményi szférában. A rendelet szerint január l-jétől megszűnik a kötvények állami szavatossága. Ez megnehezíti, illetve megdrágítja a kevésbé jövedelmezően gazdálkodók kötvénykibocsátását, banki garanciát várhatóan csak a pénzügyileg stabil vállalatok kötvényeihez adnak. E téren újdonság, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági, illetve költségvetési szervezetek is kibocsáthatnak kötvényeket.

Januártól az állam a költségvetés hiányának finanszírozására kincstárjegyet — bemutatóra szóló átruházható értékpapírt bocsáthat ki. A kincstárjegyet magánszemélyek és vállalatok egyaránt megvásárolhatják.

A gazdaságban bekövetkező változások, valamint a társadalmi élet új jelenségei más törvényi s2intű jogszabályok megalkotását is szükségessé tették. 1988. január l-jétől hatályosak a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt módosító rendelkezések. Céljuk elsősorban a bűnözés még hatékonyabb visszaszorítása. Néhány jelentős, cs lényegét tekintve új fogalom:

a közérdekű munka bevezetése

a javító-nevelő munka új végrehajtási formája;

a kábítószer-élvezők kényszergyógyításának lehetővé tétele;

— a szigorított javító-nevelő munka alkalmazási lehetőségének a kiterjesztése;

— a közveszélyokozás, közokirathamisítás, a kábítószerrel való visszaélés és az üzérkedés törvényi tényállásának pontosabb szabályozása.

Az új törvény számos, a büntetésvégrehajtással kapcsolatos jogszabályt rögzít még; ezek a gyakorlat tapasztalataira építve korszerűsítik az igazságszolgáltatási tevékenységet.

Rendelctek láttak napvilágot 1987- ben a felsoroltakon túl például az egészségügyi szolgáltatások körében, a katonai szolgálatot illetően és más fontos területeken. Közös jellemzőjük az a célkitűzés, hogy a gazdasági, társadalompolitikai elhatározásokat megfelelő jogi keretbe foglalják. Érvényességük első napja: 1988. január 1.