Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 23. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 28., csütörtök Tájékoztató az új minisztériumról Országgyűlési bizottságok napirendjén Horn Gyula tárgyalásai Teheránban Horn Gyula külügyminiszlériumi államtitkár Mohammad Besaratinak, az iráni külügyminiszter első helyettesének meghívására január 24-e és 27-e között látoga­tást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban. Tárgyalt vendéglátójával, valamint megbeszéléseket folytatott Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettessel, Ali Ak- bar Velajati külügyminiszterrel, Abbasz Ali Zali mezőgazdasági miniszterrel — a magyar—iráni gazdasági együttműködési kormánybizottság iráni társelnökével — és Hoszein Sejkoleszlám külügyminiszter-helyettessel. A szívélyes és nyílt légkörű tárgyalások során áttekintették a magyar—iráni kapcsolatok alakulását, a két ország helyzetét, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. Megerősítették kormányaik kölcsönös szán­dékát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére. Ezzel összefüggésben különö­sen fontosnak ítélték a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének útjában álló akadályok kölcsönös erőfeszítésekkel történő elhárítását, valamint a gazdasá­gi együttműködés korszerű formáinak széles körű meghonosítását. Horn Gyula továbbutazott Szíriába. Tegnap az újonnan létrehozott Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium feladatairól és hatásköréről együttes ülésen tanácskozott az Or­szággyűlés mezőgazdasági, valamint településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, Cselőtei László elnökleté­vel. Maróthy László, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszter szó­beli kiegészítésében utalt arra, hogy az új minisztérium kialakítása a kormány átszervezésének szerves része. Az eddi­gi elgondolások szerint 17 főosztályra tagolódik az új szervezet, és a korábbi­akhoz képest 10—20 százalékkal ki­sebb létszámmal látja el a feladatokat. Ez utóbbiak súlypontja nem változik, továbbra is megmaradnak a klasszikus környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységek, így például a levegő és a víz tisztaságának védelme, az árvízvé­delem, a természetvédelem. Arra azon­ban számítani kell, hogy a korábbi fel­TERVÉS KÖLTSÉGVETÉS 1988-RA — BESZÁMOLÓ A NEZETISÉGEK ÉLETÉRŐL Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa A „Bács-Kiskun Megye Testneveléséért és Sportjáért” díj átadásával kezdődött teg­nap Kecskeméten a megyei tanács ülése. Az elismerést hárman vehették át dr. Gajdócsi István tanácselnöktől: Soltész Dezső nyug­díjas testnevelő tanár, Bene Márta, a sport­karate kick-box ágának Európa-bajnoka és Szabó Zoltán, a Petőfi Népe nyugalmazott sportrovatvezetője. Ezt követően a testület megtárgyalta a megye 1988. évi tervéről és költségvetéséről készült előterjesztést. A fontos napirend vi­tájában részt vett Békési László pénzügymi­niszter-helyettes és Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. Vitaindítójában Gaborják József, a megyei tanács tervosztályának vezetője ki­emelte, hogy a most előterjesztett tervjavaslat előkészítésében és tartalmában eltér az eddigiektől. Az előkészületeket a változatokban való gondolkodás, többféle lehetőség mérlegelése jellemezte. A tartalom pedig, a megye tanácsainak egységes pénzalapja: összességében nyolc és fél milliárd forint. Ennyivel gazdálkodhatnak az idén a 104 településen. A közös kassza csaknem egymilliárd forinttal tartalmaz többet az elmúlt évinél, ám az áremelkedések, az új adórendszer és egyéb hatások miatt ez nem jelenti a lehetőségek bővülését. Épp ezért a meglévő intézményhálózat működtetése, fenn­tartása kap nagyobb hangsúlyt a tervben. Kevesebb jut viszont fejlesztésre, új beruházásokra. Takarékosság és az eszközök összpontosítása szükséges, hogy a középtávú tervidőszak céljai közül a kiemelt megyei feladatok teljesíthetők legye­nek. # Gaborják József vitaindítót tart. • A tanácstagok egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei) Sok ez a pénz vagy kevés? — ezt a kérdést járták körül felszólalásaikban a megyei tanácstagok. A válasz egybe­hangzó: kevés, de nincs mit tenni, figye­lembe kell venni a realitásokat, az or­szág gazdasági helyzetét. Többen hangsúlyozták, hogy a terv előkészítői alapos munkát végeztek, igyekeztek a lehető legigazságosabban elosztani a rendelkezésre álló pénzt a települések között. Talán ennek is köszönhető, hogy kevés hozzászóló állt fel azzal a céllal: kiegészítést, pótkeretet kér tele­pülésének. A tanácstagok megértették, hogy ezt valahonnan, egy másik telepü­léstől kellené akkor elvenni. íme né­hány gondolat a felelős hangvételű vi­tából: Börcsök András megyei tanácstag szerint sajnálatos, hogy az egyébként is kedvezőtlen helyzetű községek fejlesz­tései maradnak el nagyobb arányban. Kóta György megyei tanácstag vélemé­nye: ha átmenetileg meg is nőtt a köz­ponti elosztás szerepe, minél előbb új­ból lépni kell a decentralizálás irányá­ba, hogy a tanácsok azzal a pénzzel gazdálkodhassanak, ami náluk, hely­ben képződik. Reicher József javasolta, hogy a kiemelt oktatási programok kö­zé vegyék fel a műszaki fejlesztést, dr. Varga István pedig indokoltnak tarta­ná a kábeltelevízió-rendszerek kiépíté­sének céltámogatását. A megyei pártbizottság titkára, Sza- kolczai Pál felszólalásában szintén ki­emelte a tanácsi apparátusokban és tes­tületi üléseken tapasztalható érdemi, gondos tervelőkészítő munkát. Mint mondta, a megyei pártbizottság elmúlt év szeptemberi határozatából kiindul­va sikerült összeegyeztetni az országos program követelményeit és a megyei sajátosságokat. Szólt az elmaradott térségek felzárkóztatásáról, melyhez a korábbinál szélesebb körű összefogás kell, s az „emberi tényező” kiemelkedő szerepét hangsúlyozta a kitűzött célok elérésében. Békési László pénzügyminiszter­helyettes a magyar gazdaság helyzeté­ről, a gazdaságirányítás új eszközeiről és a tanácsok megváltozott pozíciójá­ról beszélt. Mint mondta, nagyon ko­moly igény, hogy hozzuk összhangba a gazdaságban létrejött jövedelmeket és az elosztást. E tekintetben a magyar gazdaság kritikus ponthoz érkezett, az adósságterhek nem növelhetők tovább. Az időnk kevés, a cselekvést halogatni nem lehet. „Alig”-intézkedések, fél­megoldások ma már nem segítenek. A továbbiakban a pénzügyminisz­ter-helyettes arról beszélt, hogy idén a VII. ötéves terv eredeti előirányzatai­nál lényegesen szerényebb erőforrások állnak rendelkezésünkre. A tanácsok fejlesztési lehetőségei mintegy negyven százalékkal kisebbek a korábban terve­zettnél. A kérdés most az: képesek le­szünk-e reményvesztés nélkül végrehaj­tani a jövedelem-átcsoportosítást? El­lent tudunk-e állni a visszarendeződés irányába ható nyomásnak? — Ha eh­hez lesz erőnk, lerövidíthető az átmenet időszaka — mondta Békési László. Bács-Kiskun' megye tervének jellem­ző vonásaként emelte ki: Elismerésre méltó, hogy az alapvető, eredeti célo­kat a visszalépés ellenére sem kívánják feladni az itt élők. Mint mondta, a me­gye pénzügyi terve reális, megfelel az adott lehetőségeknek. Egyúttal azonban a pénzügyminisz­ter-helyettes felhívta a figyelmet arra is: országos tapasztalat, hogy néhány tele­pülésen az eladósodás a fejlesztési programokhoz való ragaszkodás miatt nagyobb a kívánatosnál. A hitelfelvé­tel, kötvénykibocsátás járható út, de világossá kell tenni a testületi tagok előtt, hogy ez milyen kötelezettséggel, következménnyel jár, mennyiben kor­látozz^ a későbbi évek fejlesztési lehe­tőségeit. Vitazárójában Gaborják József java­solta, hogy a költségvetési tartalékok felhasználásáról ne most döntsön a ta­nács. Halasszák ezt a harmadik ne­gyedévi ülésre, amikor már látni lehet, hogyan alakul a terv megvalósítása. A jelenlévők e javaslattal egyetértve egyhangúlag megszavazták Bács- Kiskun megye idei tervét és költségve­tését, melynek fontosabb részeit la­punk harmadik oldalán ismertetjük. * * * A szünet után személyi ügyekben döntött a testület. Titkos szavazással két új tagot választottak a végrehajtó bizottságba az elmúlt időszakban meg­üresedett helyekre: dr. Adorján Mi­hályt, Kecskemét város tanácselnökét és dr. Babinyecz Ferencet, a megyei pártbizottság titkárát. A megválasztott vb-tagok a testület előtt letették az elő­írt esküt. Ezt követően a megyei tanács nem­zetiségi bizottságának tevékenységéről terjesztett elő beszámolót Gottschall Péter, a bizottság elnöke. A beszámoló főbb megállapításai: Bács-Kiskun me­gyében az utóbbi időben érezhetően erősödött a nemzetiségi lakosság köz­életi, politikai aktivitása. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy néhány tele­pülésen folytatódik az asszimilálódás, a nemzetiségi nyelv elhagyása. Napja­ink kihívásának nevezte ezt a folyama­tot az előterjesztő. A tennivalókra, a kihívás megvála­szolásának módjára többen is rámutaf- tak a vitában felszólalók közül. Mán- dity Marin, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségének fő­titkára a nemzetiségi élethez szükséges keretek, a kétnyelvű óvodák, iskolák jelentőségét hangsúlyozta. A német nemzetiségi szövetség titkára, Wolfárt János, és a szlovák nemzetiségi szövet­ség titkára, dr. Alt Gyula szintén beszélt az anyanyelv oktatásának jelentőségé­ről, s mindketten beszámoltak az ősszel sorra kerülő nemzetiségi kongresszu­sok előkészületeiről is. (A nemzetiségek életéről készült, a tanácstagok elé ter­jesztett helyzetelemzésről s a vitában elhangzottakról a közeljövőben részle­tesen is írunk lapunkban.) A tanácstagok ezután jóváhagyták a megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét. A megyei tanács ülé­se interpellációkkal zárult. L. D. Előrehozott munkák a földeken • Viczián András akasztói gazdálkodó 1200 négyszögöles földjén, tavasz- szál Bianca szőlőt telepít. A család tagjai segítenek megtrágyázni a parcel • A jó időt kihasználva, a mező- gazdasági üzemekben több héttel előrehozták az esedékes — egyéb­ként tavasszal időszerű — munká­kat. A Kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet kilencvenhektáros sző­lőültetvényén folyamatosan selejte­zik, újratelepítik a legöregebb táb­lákat. Képünkön Kalmár Ferenc traktoros vetésre készíti elő az egyik — tavaly kivágott — tízhek­táros szőlőültetvény helyét. • Sokat jelent a gazdaságos takar­mányozásban is a jó idő. A nyájat januárban is kihajtják Kiskőrös ha­tárában. (Tóth Sándor felvételei) Növekszik a szövetkezeti export Csővázas bútorok a BLÉVISZ-től Az ipari szövetkezetek az idén 4-6 százalékkal, 125 milliárd forintra növelik termelésük értékét. A lakosság fizetőképes keresle­tének csökkenése miatt arra számítanak, hogy bevételeiket elsősor­ban a konvertibilis elszámolású export bővítésével növelhetik; mint­egy 18 százalékkal emelik tőkés országokba irányuló kivitelük értékét. A piaci előrejelzések szerint főként a magasabb feldolgo- zottságú, értékesebb könnyűipari és gépipari termékeket készítő szövetkezetek növelhetik számottevően eladásaikat. A mintegy 600 hagyományos formá­ban működő és a 2000 kisszövetkezet új piacok feltárásával, termékszerke­zet-váltással, a költségek csökkentésé­vel és szervezetük ko'rszerűsítésével igyekszik gazdaságosságát megtartani, illetőleg javítani. így szállít az idén tele­víziók, rádiók, magnók, lemezjátszók javítására alkalmas komplett szerviz- műszereket a Híradástechnika Szövet­kezet Indiába, a Fok-Gyem Finomme­chanikai és Elektronikus Műszergyár­tó Szövetkezet mérőműszereket a Tá­vol-Keletre. A Bajai Lakberendező Épitő- és Vas­ipari Szövetkezet a korábbi fa alap­anyagú, kelendőbb bútorok helyett csővázas fémbútorok gyártására tér át. A Tolna Megyei Gép- és Műszeripari .Szövetkezet korábban csak késztermék előállításával foglalkozott. Most meg­kezdte a híradástechnikai kistranszfor- mátorok alkatrészeinek gyártását. A beruházás az idén fejeződik be és már jövőre 20 millió forintos többlet árbevételre számítanak. Az ipari szövetkezetek konvertibilis exportját az OKISZ is támogatja. Az elmúlt évben 13 ipari szövetkezetei 80 millió forint kedvezményes kamatú kölcsönhöz juttatott. így korszerűsítet­te a tőkés exportra szánt konténerek gyártását a Flórián Ipari Szövetkezet, növelte az NSZK-ban értékesített ko­lóniái bútor termelését a Zalaszentgróti Faipari Szövetkezet. Az OKlSZ-ban arra számítanak, hogy az ipari szövetkezetek az idén is élnek az exportbővítő pályázat lehető­ségével, és tovább javítják műszaki színvonalukat, új gyártási eljárásokat vezetnek be, bővítik bel- és külföldi kooperációs kapcsolataikat. Ehhez az OKISZ vállalatai is segítséget nyújta­nak. adatok — az integrálódás jegyében — újfajta szintézisben, más minőség­ben jelennek meg. A miniszter rámuta­tott: különösen fontos feladat az érin­tett területekhez kapcsolódó informá­ciók rendszeres gyűjtése, olyan adatbá- . zis kialakítása, amelynek feldolgozásá­val prognosztizálni lehet a várható fo­lyamatokat, és ugyanakkor kellő ala­pot szolgáltat a döntések kialakításá­hoz. A miniszter arról is nyomatékosan szólt, hogy a jövőben az eddigieknél ' fokozottabb figyelmet fordítanak tér- 1 mészeti kincseink értékének pontos meghatározására, ugyanis ennek hiá­nyában igen nehéz megalapozott gaz- 1 daságossági elemzéseket készíteni, a i környezet-, illetve vízvédelem valós ér­dekeit megvédeni. Szükség van az érté- < kék felmérésére azért is, hogy a népgaz- ] dasági tervezésben a súlyának megfele- | lően érvényesüljön a környezetvéde­lem. J (Folytatás a 2. oldalon)-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom