Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

/ I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0 / PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 14. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 18., hétfő Sevardnadze Bonnban Vasárnap a kára délutáni órákban hivatalos látogatásra a nyugatnémet fővárosba érke­zett Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter. A vendéget a köln-bonni repülőtéren part­nere, Hans-Dietrich Genscher fogadta. A kedd estig tartó látogatás során Sevardnadze a Genscher- rel való tárgyalásain kívül felke­resi Richard von Weizsäcker szövetségi elnököt és Helmut Kohl kancellárt. Találkozik to­vábbá a politikai pártok vezető­ivel és a gazdasági-üzleti körök képviselőivel. A megbeszélések legfonto­sabb napirendi pontjai: a nem­zetközi helyzet, a leszerelési- fegyverkorlátozási tárgyalások állása, a kelet—nyugati kapcso­latrendszer, valamint a kétolda­lú viszony. Kerékpáralkatrészek — Jakabszállásról Húsz évvel ezelőtt telepített üzemrészt Jakabszállásra a Csepeli Motorke­rékpárgyár. Előnyösnek bizonyult az együttműködés a községnek is, mivel -a szakszövetkezeten kívül más munkaadó nem volt. Az 1975-ben megszűnt motorkerékpár-gyártás után már csak alkatrészeket készített a Pannóniák­hoz, valamint kerékpárokhoz. A nyolcvanas évek elején a kerékpárrészegy­ségek szerelését is a jakabiakra bízták. Jelenleg hatvanötén dolgoznak — két műszakban — a Csepel Művek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalat jakabszállási üzemében. A dolgozók háromnegyed része nő — betanított gépmunkások, illetve szerelők. A gépmunkások kerékpáralkatrészeket, a szerelők részegységeket állítanak elő, például agyakat és komplett kerekeket. A Csepel Művek az idén korszerűsíti az üzemet. A kézi fűzésű és centríro- zású kerékszerelést helyettesítő olyan gépeket kapnak, amelyek növelik a termelékenységet. Míg most háromszázötven pár kereket tudnak naponta elkészíteni, a fejlesztés után már hatszázat. Távlati terveikben pedig ezer pár szerepel. • Ficsor Istvánná küllőt fűz a kerékagyba. (Kép és szöveg: Méhcsi Éva) MIT KÍNÁLNAK A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK? Kiállítások, tervek Úgy tűnik, az idén nem lesz olyan sokszínű a kiállítótermek kínálata, mint tavaly. Sokféle szempontot kell figyelembe venniük a tárlatrendezőknek, és bizony első helyen legtöbbször az anyagiak állnak. Ezek hiányában pedig nem egykönnyen lehet látványos, értékes, sokat mondó bemutatókat rendezni. Az érdekelt bennünket,. Rács-Kiskun-megye néhány településén milyen kiállításra invitálnak bennünket az elkövetkezendő hónapokban. ~ KÖZÉP-AMERIKAI ÁLLAMFŐI TALÁLKOZÓ Közös nyilatkozat a térség békéjéért A közép-amerikai államfők 'szombaton San Jóséban befeje­ződött találkozójukon kötele­zettséget vállaltak arra, hogy azonnali hatállyal intézkedése­ket hoznak az általuk augusz­tusban aláírt, Esquipulas—2 néven ismert dokumentum ma­radéktalan végrehajtása érdeké­ben. Ennek előmozdítására Da­niel Ortega nicaraguai elnök a Costa Rica-i fővárosban szom­baton bejelentette, hogy kormá­nya döntést hozott a rendkívüli állapot megszüntetéséről, az el­lenforradalmárokkal a tűzszü­netről folytatandó közvetlen tárgyalásokról, amnesztiáról és községtanácsi választások meg­tartásáról. A kétnapos tanácskozás befe­jeztével elfogadott közös nyilat­kozat megerősíti az augusztusi okmány különleges jelentősé­gét, mivel annak megállapításai alapvetően fontosak a térség de­mokratizálásához és pacifikálá­sához. A legfontosabb ponto­kat, így a nemzeti párbeszédet, a tűzszünetről folytatandó tár­gyalásokat, általános amnesztia szükségességét, a rendkívüli ál­lapot felfüggesztését is magában foglaló demokratizálást felso­rolja a mostani nyilatkozat is. Az államfők úgy vélekedtek, hogy nem váltak valóra teljes mértékben az Esquipulas—2 előírásai, ezért ismét megerősí­tették azok fontosságát, és vál­lalták haladéktalan teljesítésü­ket. Dániel Ortega az aláírás után tartott sajtóértekezleten tájé­koztatást adott arról, hogy kor­mánya szombattól az egész or­szágban feloldotta a rendkívüli állapotot. A megyeszékhelyen gyakran nyílik új tárlat. Persze, sokkal előnyösebb helyzetben van Kecskemét, hiszen szá­mos közművelődési intézményben, múzeumban, művelődési központban keríthetnek alkalmat a legkülönfélébb kiállításra. A Kecskeméti Tavaszi Na­pok idején, március 17. és 27. között az Erdei Ferenc Művelődési Központban Kő Pál szobrászművész műveit csodál­hatják meg az érdeklődők, ugyanitt ja­pán kortárs kerámiákat is közszemlére tárnak. A Katona József Színházban B. Mikii Ferenc bajai festőművész Élet­mű című tárlatát rendezik meg. A Ta­vaszi Napokon más intézményekben is lesznek látnivalók, például a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban az Országos karikatúrapályázat leg­jobb alkotásait, a Katona József Múze­umban régészeti értékeket, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában pedig Szluka Jánosné festményeit és Újfalvi Antal faragott szobrait tekinthetik meg az érdeklődők. A kecskeméti SZMT-székházban is elkészült már az idei kiállítási terv. Ja­nuár 22-én Nagy Mari és Vidák István nemezművészek műveiből nyílik tárlat • A kecskeméti Katona József Múze­umban a Tavaszi Napok idején nyílik új időszaki kiállítás a Duna—Tisza köze régészeti kincseiből. Képünkön az egyik avar kori fejedelmi sír aranylelcte. a Kisfaludy utcai intézményben. Ezt követően, február 19-étől a kiskőrösi amatőr képzőművészek, grafikusok, festők, keramikusok mutatkoznak be. A Tavaszi Napokon Kalocsa népmű­vészete lesz soron. Május 13-ától fotó­dokumentumokkal ismerkedhetnek meg a látogatók, a nyár első hónapjá­ban pedig Bács-Kiskun megyei peda­gógus képző- és iparművészek állítják ki alkotásaikat. Ekkor fórumot is ren­deznek. A későbbiekben Túri Endre al­kotásaiból rendeznek nagyobb kiállí­tást. A Táncsics Mihály Művelődési Központban 1988-ban tovább folyta­tódik a Mesterek, mesterségek dicsére­te elnevezésű több éve tartó népszerű tárlatsorozat. Elsőként Tarapcsik Sán­dor könyvkötő mutatkozik majd be mí­ves munkáival. A Kecskeméti Galéria márciusban újjárendezett állandó kiállításokkal várja látogatóit. Áprilisban a Cifrapa­lotában rendezi az UNESCO nemzet­közi építészeti kongresszusát, termé­szetesen ekkor ehhez az eseményhez kapcsolódóan századfordulós építésze­ti tárlatot rendeznek a galériában. Az időszaki bemutatók sorából kiemelke­dik Losonczy Tamás festőművész sze­replése és a július augusztusi japán rendezvénysorozat. A díszteremben májusban francia századfordulós „happeninget” tartanak, ami számos előadást, sanzonestet, kiállítást takar. Augusztusban itt rendezik meg a nem­zetközi bélyegbemutatót. Az év hátra­lévő részében közszemlére tárják gyűj­teményük legféltettebb kincseiket a kecskeméti műgyűjtők, köztük Pólyák Sándor, dr. Fülöp Zoltán és Molnár Já­nos. Októbertől decemberig az antik szobrászattal ismerkedhetnek az ide lá­togatók. A múzeumoknál maradva, említsük még meg a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum ajánlatát. Március 27-én nyit­ják a Darvas József diákévei Oroshá­zán és Félegyházán című irodalomtör­(Folytatás a 2. oldalon) BEFEJEZŐDTEK A MÚNKÁSŐREGYSÉG-GYÜLÉSEK Új csapatzászlót kaptak a kiskőrösiek • Az úttörők is szalagot kötöttek a kiskőrösi munkásőrök új csapatzászlajára. Harminc éve történt. 1958 februárjá­ban önálló munkásőrszázad alakult Kiskőrösön. Az állományszervezés, a létszám feltöltése nem volt könnyű fel­adat, hiszen Kiskőrösön és vonzáskör­zetében nem voltak nagy gyárak. így az egység elsősorban a mezőgazdasági üzemekből, ipari szövetkezetekből to­borozta tagjait. Az egység állománya ma is döntően ezekből az üzemekből kapja az utánpótlást. Ám mellettük napjainkban már sokan teljesítenek szolgálatot az Agrikon és a Telefon­gyár kiskőrösi gyárából is egyebek között ezeket mondta el beszámolójá­ban Horváth Sándor parancsnok, a kis­kőrösi Petőfi Sándor munkásőregység évzáró-évnyitó egységgyűlésén, ame­lyet pénteken rendeztek a kiskőrösi művelődési központban. A beszámoló után kitüntetések át­adására került sor. Többek között elis­merő oklevelet kapott a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság kollektívája a munkás­őrség országos parancsnokától. Ezután Hodossi Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának titkára köszöntötte az egység tagjait, majd a következőket mondta: — Korszakváltáshoz érkeztünk. Ez megköveteli tőlünk, hogy helyzetünket ne csak a korábbi önmagunkhoz viszo­nyítsuk, hanem a világ más részeinek eredményeihez is. Politikai, ideológiai magatartásunkban nyitottabbá kell válnunk a környezetünkben tapasztal­ható eszmei irányzatok iránt.. Pártunk vállalja a reformokat, mert a szocializmus megrázkódtatások nél­kül csak a szükséges kiigazításokkal válhat mindenkori feladatai elvégzésé­re alkalmassá. A párt társadalmi­gazdasági kibontakozási programjá jö­vőnk építését 'szolgálja. Azt kérem a. munkásőröktől, hogy a szolgálat mel­lett vállalják a párt politikájának cse­lekvő, eszmei-politikai támogatását. Legyenek továbbra is élenjárók a párt politikájának megvalósításában. Ezt követően Janik József, a Kiskő­rösi Állami Gazdaság igazgatója a gaz­daság dolgozói nevében új csapatzász­lót adott át Horváth Sándor parancs­noknak. A zászlót a politikai, társadal­mi szervek, a fegyveres erők és testüle­tek képviselői szalagokkal ékesítették. Az így feldíszített új csapatzászló előtt esküt tettek az egység munkásőrei, majd sor került a fegyver jelképes át­adására. Ezután Lukács Lajosné dr., az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottságá­nak titkára megköszönte az egység munkásőreinek önzetlen munkáját, és sok sikert kívánt következő feladataik végrehajtásához. Az ünnepélyes egységgyűlés az Inter- nacionálé közös eléneklésével ért véget. Szombaton ’Tiszaalpáron a közel­múltban átadott új községi sportcsar­nokban tartotta évzáró-évnyitó egy­séggyűlését a kiskunfélegyházi. Már- tonffy Ernő munkásőregység, amelyen részt vett Gyebrovszki Andrásné, a KB tagja, a Habselyem Kötöttárugyár ve­zérigazgatója, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében köszönte meg a munkásőrök önzetlen munkáját. Ezután dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára fejezte ki elisme­rését a félegyházi egység tevékenységé­ért, majd Sztanojev András, a kiskun­félegyházi városi pártbizottság első tit­kára fogadta a párt nevében a munkás- őrjelöltek esküjét. Ugyancsak szombaton rendezte ál­lománygyűlését a kecskeméti Szalvay Mihály munkásőregység. Az esemé­nyen megjelent és beszédet mondott dr. Héra A ttila tűzoltó vezérőrnagy. A vá­rosi pártbizottság nevében Szalókiné dr. Kiss Katalin, a kecskeméti városi pártbizottság titkára köszönte meg az egység munkáját. Kalocsán, a Münnich Ferenc lakta­nyában került sor a helyi Csupó Imre munkásőregység gyűlésére, amelyen megjelent Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetésvégrehajtás országos parancs­noka. A vezérőrnagy a Központi Bi­zottság nevében elismeréssel szólt a ka­locsai munkásőrök tevékenységéről. A kalocsai városi pártbizottság köszö­netét Miskolczi János, a városi pártbi­zottság első titkára tolmácsolta. Ezzel befejeződtek Bács-Kiskun me­gyében az évzáró-évnyitó munkáső- regység-gyűlések. (G. B.) ■■■UNB A bácskai és Duna melléki ter­melőszövetkezetek 1987-ben is je­lentős eredménnyel gazdagították a nemzetgazdaságot — ez derül ki az illetékes tsz-szövetség tájékoztató­jából. A terület 59 közös gazdasá­gának együttes nyeresége — az elő­zetes számítások szerint —- megkö­zelíti a kilencszázmillió forintot. Bár az időjárás tavaly sem kedve­zett igazán a kertészeti és szántóföl­di kultúráknak, a szakértelemmel végzett, jól szervezett munka a leg­több esetben meghozta gyümölcsét. A termelőszövetkezetek nagy részé­ben a mezőgazdaság veszteségeit a jól jövedelmező ipari ágazatok pó­tolni tudták. Ha a szántóföldön, kertészetekben, gyümölcsösökben sokfelé tarolt is a fagy, s komoly károkat okozott az aszály, a — többségében női munkaerőt foglal­koztató — textiles, bőrös műhe­lyekben, a keverő: és húsfeldolgozó üzemekben eredményesen folyt a termelés. A szövetkezeti „sikerlista”, amely még nem végleges — nagy eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a félszáznál több gazdaság különböző adottságokkal rendel­kezik. A déli vagy az egyes ártéri részeken hazánk legjobban termő területeit találjuk. Viszont gyakori­ak a szikes, homokos részek is, me­lyeken a keveset is csak nagyon sok munkával lehet megtermelni. Okos alkalmazkodással, a technológiák, és a telepítésre, vetésre kerülő nö­vényfajok megválasztásával, öntö­zéssel a szakemberek sokat segít­hetnek. Országos összehasonlításban is és már hagyományosan — ki­emelkedő eredményről számolhat­nak majd be — a többi között — a Fajszi Kék Duna, a Rémi Dózsa, a Mélykúti Lenin, a Martai Erdei Fe­renc, a Dunavecsei Béke, a Szalk- szentmártoni Petőfi és a Bácsboko- di Aranykalász Termelőszövetkeze­tek vezetői. Sajnos 1987-ben több gazdaság mérleghiányos, mint a megelőző évben. Bátmonostorán, Csikérián, Foktőn, Hajóson, Ho- mokmégyen. Öregcsertőn, Újtele­ken feltétlenül racionalizálni kell a termelést, hogy idén a nehezedő föl­tételek közt, lényegesen javítani tudják teljesítményeiket. Az 5. oldalon közreadott inter­júnkban Némedi Miklóssal, a Duna­vecsei Béke Tsz elnökévéi arról vál­tunk szót, hogy egy évek óta eredmé­nyesen dolgozó közösség hogyan vé­lekedik a kibontakozási programról? • 1987-ben tovább növel­ték ipari ter­melésükét a bácskai és Du­na mclléki kö­zös gazdasá- : gok. Az Após- ' tagi Duna- I menti Tsz [ Kunszcntmik- I loson ésDuna- I vecsén új építését kezd­te meg az el­múlt hónapok- I bán. • A folyama­tos szakem­ber-utánpótlás fontos a szö­vetkezetekben is. Képűnkön Stihi-javítás a j szalkszent- mártoni Petőfi J tanműhelyé- I ben. MEGYÉNK DÉLI ÉS NYUGATI RÉSZEIN Eredményes évet zártak a téeszek

Next

/
Oldalképek
Tartalom