Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 10. RIPORT HELYETT DRÁMA Szarkofág A közgondolkodás, a társadalmi gyakorlat torzulásai esetenként szörnyű katasztrófákkal sürgetik a változást. A beszegezett bejáratú pajtában szénné égett ököritóiak a falusi elmaradottságot ültették a vádlottak padjára a' századelőn. A Titanic a kíméletlen kapitalista versenyszellem örök me- mentója. Csernobil kiáltó tanulsága: előbb-utóbb baj lesz ott, ahol a szó és tett, a Jelentés és a valóság, a modern technika által követelt fegyelem és a köznapi gyakorlat annyira eltávolodott egymástól, mint a Kijev melletti atomerőmű vezetőinél, az iparágat irányító szervezetekben és feltehetően a helyi hatalmi tényezőknél. Úgy érezhette Vlagyimir Gubarjov, tudományos kérdésekkel foglalkozó újságíró, amikor a szerencsétlenség után hat héttel fölkomorlott előtte a széthasadt, szétégett reaktorból kiáramló sugárzást elfojtó, magába olvasztó sokemeletes betontömb, hogy „növeli, ki elfödi a bajt”. Az első pillanatban érzékelte: emberi felelőtlenségek sorozata miatt pusztulnak el jobb sorsra érdemes emberek, küszködnek éltük végéig sugaras betegségekkel százak. A napjainkban kissé lebecsült, lelki- ismeret-ébresztő szerepében elbizonytalanított irodalom a robbanás előtt riadóztatta az illetékeseket. Mint a kecskeméti színház műsorfüzetéből is tudható, a Literatúra Ukraina már 1986 februárjában cikket közölt az energiatermelő nagyüzemben tapasztalt felelőtlenségekről, visszásságokról. Elképzelhető, hogy a főszerkesztő, a szerző kellemetlen perceket élt át a cikk megjelenése után. Itt-ott fölemelte Illetékes vagy magát annak érző Valaki a telefonkagylót és elmarasztalta őket a lakosság fölösleges nyugtalanítása miatt ... A publicista Gubaijov a várt riport, tudományos elemzés helyett drámát írt Csernobilről. Tárgyát—ahogyan mondani szokás — az életből merítette. Nevezhetném tandrámának is Szarkofág című tragédiáját'. . Sajnos, csak némely jelenetben sikerült a valóság művészileg hiteles mását a színpadra tenni. Az újságíró-szerző nem bízott eléggé a tények dramatikus hatásában? Gyakorlatlansága korlátozta a robbanás olykor maguk is áldozat felelőseinek árnyaltabb bemutatását? A felelősöket vallató logika miért csak a szerencsétlenség színhelyén kereste a bűnösöket? Mindenki felfelé mutatott, mindenki kikérte magának az Ügyész célzásait: „Érdeklődjön azoknál, akiknek jelentettem. Mert én jelentettem ... Jelentettem!” Vajon ez az idézett bürokrata tábornok ilyen gyávának született, vagy a körülmények tapasztalatai nyomorították eny- nyire aljassá? A rettenet óráiban csak családját mentő Főnök nyilván nem először sorolta egyéni érdekeit a közösség érdekei elé. Miért boldogulhat ő, miért, váltották le a meghirdetett el• V I onok (I irigyel .ló/scf) és ;i 11;illi:itatlan, a/clolt Nyúl (kovács Gyula). • A kandidátus (Réti Erika) és Vera (Sivók Irén). vek betartását követelő elődjét? Felzaklató kérdések. Kimondásuk is nagy tett, de színpadon csak kellő művészi erő alakíthatja a dráma igazságává és az élet igazságát. Az író és Seprődi Kiss Attila rendező a 10-es számú betegelkülönítő lakójával, a Halhatatlannal és az amerikai professzor megjelenítésével próbálta az emberiség létcjrámájává tágítani Csernobil tanulságait. Más szerepfelfogás talán jobban beleillett volna a dráma és az előadás realista stílusába, de olyan kimunkáltan, olyan elhitetően formálta meg az emberi öntudatával, a természeti és társadalmi bajokon fölemelkedő gondolkodással súlyos betegen is reményt tápláló férfit, hogy csak elismeréssel méltatható Kovács Gyula alakítása. Pontosan közvetítette a Főnök unott cinizmusát, éltető prakticizmu- sát, fásult helyezkedését Lengyel János. Szerepének megfelelően pitiáner hiva- i talnok volt Tábornokként Budai László. Gulyás Zoltán — Fizikus — és Kri- zsik Alfonz mint Operátor jó színvonalon'oldotta meg feladatát. A többiek a vázlatos szerepek miatt kevés játéklehetőséget kaptak. Mindenképpen említeni kell Gumik Ilonát (Sztyepanovna professzor), Réti Eikát (Petrovna kandidátus), Vitéz Lászlót (intézeti igazgató) és Dallos Józsefet (Ügyész). A névadója intelmét megfogadó Kelemen László Kamaraszínház ezúttal valóban „tanító oskola” volt. A dráma gyengeségeit feledteti a mondandó időszerűsége. Heltai Nándor ' Nemzetközi folklórfesztivál Moszkvában 1988. augusztus 11—17. között rendezik meg Moszkvában a nemzetközi folklórfesztivált. A szervezőbizottság vezetője Vaszilij Zaharov, a Szovjetunió kulturális minisztere. Már megkezdték a meghívók szétküldését a külföldi kollektíváknak. Mindegyik résztvevő harminc percnél nem rövidebb és egy óránál nem hosszabb programmal készül a fesztiválra. A megnyitó és a záróünnepség összevont műsorában három-öt perces számmal vesznek részt, valamint a szervezőbizottság által meghatározott húszperces programban szerepelnek. A folklóregyüttesek bemutatkozásának fő helyszíne a Népgazdasági Eredmények Kiállítása, az Olimpiai sportközpont lesz, továbbá a csodálatos hangulatú „Kolomenszkoje”, „Osztankínó” és „Caricinó” védett múzeumépületei. Szovjet részről azok az együttesek vesznek részt a fesztivál programjában, akik a nagy októberi forradalom 70. évfordulója tiszteletére rendezett országos népművészeti fesztiválon kiemelkedő helyezést értek el. A nemzetközi fesztivált a jövőben kétévenként rendezik meg. Helyszínül Moszkva után az egyes köztársaságok fővárosait választják. TUDOMÁNYA MŰVÉSZETÉRT A restaurálás etikai és technikai határai Francia kiállítások Budapesten Mi a restaurálás?. Művészet, technika vagy tudomány? Alighanem mindez együttesen. De hogy a technikának, a tudománynak és a művészi bevérzésnek hol a határa, arról hosszas viták folynak még napjainkban is. Ez volt egyebek közt annak a francia tudományos szimpóziumnak is a témája, amelyet december elején rendeztek Budapesten, és amelyhez gyakorlatban illusztrálva az elveket — kiállítás is csatlakozott a Magyar Nemzeti Galériában. A restaurálás tárgya: festmény, szobor, régészeti lelet, könyv, de még film is lehet, amint a francia előadás-sorozat taglalta. (Be is mutatták néhány előadásban Marcel L’ Herbier A szívtelen asszony című 1923-ban készült és 1986-ban restaurált filmjét.) Az a két kiállítás — Festmények restaurálása és a Tudomány a művészetért —, amely január 4-éig látható a Galéria harmadik emeletén, egyaránt szól a szakemberekhez és a nagyközönséghez. Fotókkal, leírásokkal dokumen-' tálják a restaurálás technikáját és a segítségül hívott tudományokat. És felvetik a restaurálás elméleti kérdéseit is: hogy meddig lehet elmenni, hol a határ etikailag és technikailag. Ám amint Germain Bazin professzor,.az Institut de France tagja megjegyezte, abban, hogy megtalálják az eredetihez közeli (mert a teljesség már Kizárt) állapotot, abban már csak a restaurátor érzékenysége igazíthat el, itt van a tudomány határa is. Éppen ötven esztendeje, hogy a párizsi Louvre restaurátorműhelyeibe bevonultak a kémiai, fizikai tudományok. S hogy a kémiai analízis és például a röntgen technika segítségével jelentős sikereket értek el a szakemberek a képek, szobrok anyagának, a festésnek, a technikának a vizsgálataival. • Középkori faszobor restaurálás után • ... és a szobor arcrészlete restaurálás előtt. A tudomány két irányban is hatással van a műtárgyvizsgálatra: egyrészt segíti a művek alaposabb történeti megismerését, a művek meghatározását, (da- tálás, szerzőség), másrészt elősegíti a konzerválás új módozatait. Megtudhatjuk a kiállításon, hogyan restaurálták Watteau, Raffaello és mások képeit a Louvre-ban. Részletfotók és vizsgálati eredmények leírása segít tájékozódni s betekinteni a restaurálás folyamatába. Van az anyagban egy számunkra különösen aktuális restaurálási példa: egy New York-i magyar tulajdonában lévő és a francia nemzeti múzeumok festészeti restaurálási osztálya által megtisztított Munkácsy-kép. • Egy restaurált Rafaello- madonna. A francia anyagot a Nemzeti Galéria saját restaurálóműhelyében konzervált műtárgyak és korábbi állapotukat rögzítő fotódokumentáció egészíti ki. A restaurálás témaköréhez kapcsolódik a Széchényi Könyvtárban az írott dokumentumok konzerválásával foglalkozó francia Tanulmányi és Kutatási Központ kiállítása. Ahol a különböző megőrzési technikákat, mint szárítás, fertőtlenítés, savmentesítés, hiá- nyok pótlása és a megrongálódott do- kumentumbk másolása — mutatják be. Az itt bemutatott francia könyveket a kiállítás alkalmából a magyar nemzeti könyvtárnak ajándékozta a francia állam. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FÖLYÖffiÄTH SZOVJET IRODALOM Alekszandr Bek Az új megbízatás című regényének I. részét közli a Szovjet Irodalom decemberi száma. Az író 1964-ben fejezte be e művét, de ez csak 1986 végén jelenhetett meg. A regény a harmincas evekben — a szellemi, társadalmi, ipari átalakulások, a kollektivizálás, de egyben a személyi kultusz, az adminisztratív erőszak fellendülésének idején — és az 50-es években játszódik. Hőse, a fiatalon kiemelt, tehetséges harminchét évesen népbiztossá kinevezett Onyiszimov személyes hálával tartozik Sztálinnak gyors felemelkedéséért, de sok más társával együtt a bálványozással, engedelmeskedésével csak erősíti a hatalomvágyó Gazda negatív jellemvonásait. Onyiszimovot, aki hozzáértéssel és mindig. maximális 'odaadással végezte fontos munkáját az iparban, végül csak eléri munkatársainak sorsa: őt is „kivonják a forgalomból”, új, fontos megbízatást kap: nagykövet lesz egy északi országban. A regény erőssége, hogy nagy objektivitással, hitelesen idézi fel Sztálin és a történelem többi alakját". Guram Docsanasvili grúz író Az ember, aki nagyon szerette az irodalmat című elbeszélését, mely szintén szerepel a decemberi szám próza rovatában, minden olyan olvasónak ajánljuk, akit érdekel a szovjet valóság, az utóbbi évek társadalmi-politikai-emberi problémái. Az elbeszélés egy szociológiai felmérés körülményeiről, e jellegzetesen mai szovjet gondolkodás emberi vonatkozásairól, az átlagostól egy kicsit is eltérően gondolkodó ember útvesztőiről, lehetőségeiről szól. „Eszköztársasága 9 hadd alkossam e kis szót a tiszteletére! — demokratikus és tiszta...” — úja Alekszandr Kusnyerről, az ötvenéves leningrádi költőről Tandori Dezső. A líra rovatban közölt válogatás verseit S. Benedek András, Képes Géza, Konczek József, Tandori Dezső és Veress Miklós fordították. Külön összeállítást szentel a folyóirat annak a vállalkozásnak a bemutatására, amely 1986-ban Kirgiziában Csingiz Ajtmatov kezdeményezésére jött létre. Az Isszik-Kul-tó partján megtartott nemzetközi értelmiségi fórum munkáját az ott megszövegezett nyilatkozatot, valamint az Inosztran- naja Lityeratúra és a Szovjet Irodalom moszkvai szerkesztőségének körkérdésére beérkezett válaszok mutatják be. JÁNOS PASSIÓ, BAROKK ORGONAZENE Az elkövetkezendő időszakban szinte mindenki a karácsonyi ünnepekre készül, sokan tanácstalanul keresik az ajándékokat. Könnyítésül: szokásos heti kulturális ajánlatunkban olyan lemezekre hivjuk fel olvasóink figyelmét, melyeknek sokan örülhetnek. Á Hungaroton gazdag lémezkínálatából két komolyzenei értékes felvétel is kiemelkedik. Händel János passióját német nyelven rögzítették a szombathelyi Savaria Múzeum nagytermében. (Zenei rendező: Székely András./Kitűnő előadók viszik sikerre János evangéliumának lírai betétekkel kibővített, 19. fejezetét. Händel 1704-ben Hamburgban keletkezett művének szövegét Christian Postel írta. Korhű hangszereken játszik a Capella Savaria. Vezényel: Németh Pál. Jézus: Moldvay József (bariton), Pilátus: Charles Brett (kontratenor), Evangélista: Martin Klietmann (tenor). Zádori Mária, Verebics Ibolya szoprán hangjával csodákra képes. A kamarakórus teljesítménye is felső fokon említhető. Ugyancsak a Hungaroton Antiqua- sorózatában adták ki a Karácsonyi barokk orgonazene című összeállítást. Dietrich Buxtehude, Johann Sebastian Bach, Samuel Scheidt, Johann Ludwig Krebs műveit Spányi Miklós, Ella István és Karasszon Dezső szólaltatja meg á szombathelyi h Kálvária-templom Eule orgonáján. (Érdekes: igen sok felvétel készül Szombathelyen!) Ezen a modern hangszeren csupáncsak a XVII —XVIII. századi mesterremekek szólaltathatók meg. Bach C-dúr prelúdium és fúgája, Krebs E-dúr toccata és fúgája mar „sláger”, de öröm hallgatni a kevésbé ismert korálfeldolgozásokat is. (Csak az előző két emlitett mű nem korálfeldolgozás.) A lemez zenei render zője itt is Székelv András. Mindkét kiadvány borítójának grafikusa Garas Kálmán, ‘minthogy munkájuk révén érezhető, az Antiqua szép, értékes sorozat, a külcsínt illetően is. bensőséges régi dalainkat, ismert, kevésbé ismert hazai és külföldi népdalokat, a betlehemes szokásokat, költőink, többek között József Attilának, Weöres Sándornak, Nemes Nagy Ágnesnek karácsonyhoz kapcsolódó, megzenésített verseit. Kormos István: Egy keresztlevél hátára. Képeskönyv. Kormos István költő nevét a gyerekek mesekönyvek szerző- jeként ismerik (Vackor-kötetek stb.). Halálának tizedik évfordulójára életútját közreadó képeskönyvet jelentetett meg a Móra Kiadó. Fényképek, versek, prózai írások idézik Kormos Istvánt és kortársait, művészeti életünk jeleseit. FILM KÖNYV GYERMEKKÖNYVÚJDONSÁGOK Magyar mese és mondavilág címmel új sorozatot indított a Könyvértékesítő Vállalat és a Móra Kiadó. Élső kötetük A csodaszarvas, Benedek Elek meséit adja közre. A nagy mesemondó eredetileg a millenniumra készült a gyűjteménnyel, ennek szöveghű kiadását vehetjük most kézbe. A néprajzosok örömére gazdag tájszó- és mesemagyarázat, többféle mutató gazdagítja a kiadványt, melyet Reich Károly álomból, meséből szőtt, gyönyörű illusztrációi tesznek igazán meséssé. Szabad-e bejönni ide betlehemmel? Kaláka-zenéskönyv. A Móra Könyvkiadó 80 oldalas kis könyvecskét mellékelt a Kaláka együttes új magnókazettájához. így egyszerre olvashatjuk, hallgathatjuk á karácsonyhoz fűződő Az új amerikai film címével egyértelműén a jdasszikus drámára utal, ám e „Vihar” inkább Cassavettes-, mrht Shakespeare-adaptáció. A címnek majdnem csak annyi a rendeltetése, hogy a néző számára biztos asszociációs pontokat jelöljön ki az alkotókkal való közös szabályjátékhoz. A produkciót Paul Mazursky jegyzi rendezőként, ám ha nem tudnánk, egészen biVIHAR zonyos, hogy legutóbb a Szeretet- áradat című filmben is látott — Cassa- vettesre, a neves rendezőre tippelnénk, aki most főszerepet álakít. Nem biztos, hogy dicséret Mazursky filmjében Cassavettes-erényeket kiemelni, másra azonban nincs lehetőség, mért a produkció egésze és részletmegoldásai egyértelműen a főszereplő alkotói karakterjegyeit hordozzák. Nem is akármilyen méretekben érzékelhető a vásznon „az élet áramlása” a kiragadott, nagyszerű pillanatokkal. Már korai műveinek — a Férjek, az Egy hatás alatt álló nő iA világából is ismerős lehet a jellegzetes, humor, a szereplők emberi gyengéivel együttérző részvét. Annyi különbséggel, hogy ezúttal nem marad el, sőt kiemelt szerepet kap a „poentírózás”, a jelenetek indítása és zárása, hatásossá kerekítése. Már az indítás is diszkrét idézet: a munka nélküli színésznőt (s egyúttal a hisztérikus feleséget) játszó Gena Rowlands alakítása olyan, mintha a Premier című, 1977-ben készült film folytatása leime; Az öregedő Antonia házasságában végletesen elhanyagoltnak érzi magát, nem tudja kire-mire pazarolni érzelmeit. Kamaszodó lánya és férje — jóval közelebb egymáshoz — éli a maga világát. Elfogadja a régi barát, Alonso közeledését, és egyre fontosabb számára az új kapcsolat. A férj —jónevű építész — tulajdonképpen nem érzi boldogtalannak magát a váratlanul kapott függetlenséggel. Elfogadja a felajánlott válást és arra használja fel, hogy régi álma szerint: életformát váltson. Az estek és fogadások, a társasági és a társadalmi élet összefplyó, nyomasztó rituáléjainak hátat fordítva egy kis lakatlan, görög szigetre indul. Lánya, Miranda, — lévén iskolai szünet — vele tart. Útitársuk is akad egy tapintatos és kellemes fiatal nő személyében. «
