Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10. • PETŐFI NEPE • 5 II. A GABONA- ÉS SZÓJATERMELÉS A GAZDASÁGOSSÁG TÜKRÉBEN kerékasztal-beszélgetésről kö­zölt tegnapi cikkünkben a gabo­Többet exportálni és importálni is? Vagy...? Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Megkeresni a piacot natermelés jövő évi kilátásairól, a kuko- ricatermő-terület csökkenésének oká­ról, a szabályozórendszer és a termelési költségek összefüggéseiről szóltak a résztvevők. Megállapították, hogy az árrendszernek ösztönözni kellene a szükségletek szerinti termelésre, péjdául a javító, étkezési és takarmánybúza közötti nagyobb árkülönbséggel. A kibontakozási prog­ram szempontjából ez alapvető. TAKÁCS L.: — Szerintem javult a növények egymáshoz viszonyított ver­senyképessége, például azáltal, hogy jövőre csökken a napraforgó felvásár­lási ára (ugyanakkor bevezetik á minő­ség szerinti átvételt és valamelyest nő a gabonafélék ára). Várható, hogy csök­ken a napraforgó-terület. A kukorica, búza, napraforgó jövedelmezősége kö­zelít majd egymáshoz, s a területi, ter­melési és költséghatékonyság javul, ugyanis nem mindegy, hogy száz forint költséggel milyen jövedelemtömeget produkálhat egy-egy üzem. A szántó­földi növénytermelésben ez a három növény adja a bevétel döntő részét. EKE I.: — A stabilizálási program­ban megfogalmazódott, hogy a terület­hatékonyságot nemcsak a hektáron­kénti hozamnöveléssel lehet javítani, hanem azzal is, hogy magasabb bioló­giai értékű terméket termelnek. Ez le­het például a vetőmag, elsősorban kül­földi értékesítésre. A program szerint 350 ezer hektáron termeljük meg a ha­zai vetőmagszükségletet, de a területet az elkövetkezendő három-négy éven belül meg lehet duplázni. Ennek terme­lési feltételei adottak, a piacot kell meg­találni. Véleményem szerint igény van, csak fel kell tárni. SOMSSICH I.: — A két nagy gabo­nanemesítő intézetet vállalatunk támo­gatja, hogy"felgyorsuljon a minőségi búza vetőmag-előállitása. Azonban azt is el kell mondanom, hogy még több ígéretes fajtajelölt nincs kint a közter­mesztésben, amit ugyancsak az igények jobb érzékeltetésével elő lehet segíteni. Másrészt az átvételeknél kiforrottabb vizsgálati módszerrel szükséges elkülö­níteni különböző minőségi kategóriák szerint a búzákat. Ez még ugyancsak nem megoldott. Bács-Kiskunban a rozstermesztés helyzetének javítását- is feladatunknak tartjuk. Két NSZK- hibridet honosítunk meg. Ezek termő- képessége mintegy 20 százalékkal jobb a korábbi fajtáknál. Ugyanakkor egyik nyugatnémet céggel céltermesztésre kö­töttünk szerződést két rozshibrid sza­porítására. Csabai — Az elmondottak bizo­nyítják, hogy a vetőmagtermesztésben meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyet szorgalmaz az ágazat kibonta­kozási programja, sez — nagyobb érték előállítása miatt is a termelők érdekeivel találkozhat. Amikor viszont azt halljuk, hogy az „export behatárolt", élek a gya­núperrel, ez inkább a tehetetlenséget tükrözi, mintsem a megfelelő piaci mun­kát. EKE I.: —3 Nem fogadhatjuk el, hogy az export behatárolt, a külpiacon nincs lehetőségünk. A következő évben A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Baki Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Tanács osztályvezető-helyettese, dr. Bereczky László, a Rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz elnöke, a GITR igazgatótanácsának elnöke, dr. Borszéki Éva, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Csata Imre, a Dávodi Augusztus 20. Tsz elnöke, dr. Eke István, a MÉM osztályvezető­helyettese, Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke, dr. Somssich István, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat igazgatóhelyettese, Szabó La­jos, a vállalat területi központjának főmérnöke, dr. Takács László, az Iregszemcsei Takarmány termesztési Kutató Intézet igazgatója. A Falurádió szerkesztőségét Kovács Jenő, a Petőfi Népe szerkesztőségét Csabai István képviselte. már — a nemrég hozott rendelet értel­mében — minden jogi személynek al­kalma nyílik export-import tevékeny­ségre. A vállalati kezdeményezésű kül­kereskedelem, a közvetlen érdekeltségű export még inkább elősegíti a lehetősé­gek felderítését, a jó üzletkötést. A ren­delkezés,- bár új lehetőséget ad, azon­ban nem jelentheti azt, hogy minden mezőgazdasági üzem ezután önállóan kössön üzleteket külföldön. Erre sehol a világon nincs példa, egy ilyen helyzet ugyanis anarchikus állapothoz vezetne. Ezért szükséges a kereskedőházak, egy- egy terméket vagy termékcsoportot ex­portáló szervezet, társulás létrehozása. Csabai /.aSg Még számításba kell venni a szocialista piacot is, különösen a Szovjetunió igényét, ahol a gabonater­melés fokozását határozták el, amihez mi szaporítóanyag-exporttal hozzájá­rulhatunk. EKE I.:-— Tennivalóink között ez utóbbi is szerepel: az idén már jelentős mennyiségű vetőmagot szállítunk ku­koricából és hibridnapraforgóból a Szovjetunióba. Kockázat és lehetőségek Csabai I.: — A mezőgazdasági nagy­üzemi szerkezet átalakításában beszél­getésünk során eddig két lehetőség ke­rült előtérbe, szükség volna a kukorica termésterületének növelésére, valamint a gabona- és olajos magvakból a vető­magtermesztés fokozására. Az viszont még nem derült ki, hogy az üzemeknek érdekében áll-e és képesek-e ilyen jelle­gű módosításra? CSALA I.: — A vetőmagtermelés nagyobb jövedelmet hoz, a nyereség meg is duplázódhat. Azonban ennek lényegesen nagyobb a termelési kocká­zata. Ezért a módosítás annak függvé­nye, hogy a forgalmazók érdekeltté te- szik-e a termelőket a vetömag-előállí­Két kötet az Ipari szakkönyvtárból Korunkban minden gazdaság létszükség­lete a magasan képzett szakmunkás, aki vé­gül is előállítja a társadalmilag szükséges és hasznos terméket, vagy javítja, karbantartja az egyre bonyolultabb berendezéseket. De csupán néhány évtized alatt is rendkívül so­kat változott a szakmunkástól megkívánt ismeretanyag, és minél korszerűbb termék előállításával, javításával foglalkozik, annál keményebb elméleti és háttérismeretekkel kell rendelkeznie. Régen bőven elegendő volt, ha a mester mellett dolgozva a szak­munkásjelölt elsajátította a szakma gyakor­lati fogásait — ma ez bizony már kevés. A Műszaki Könyvkiadó Ipari'szakkönyvtár sorozatának kötetei összefoglalják egy-egy szakma korszerű ismeretanyagát, és új gyár­tási eljárásokkal, -munkamódszerekkel is­mertetik meg a szakembereket, mindeneke­lőtt természetesen a szakmunkásokat. Kollányi Béla: Kőműves szakismeretek. A kőművesszakma követelményei módosul­nak, változnak a korszerű építési rendszerek az iparosított, előre gyártott szerkezetes épí­tési módok bevezetésével. A jól képzett kő­műves azonban nem nélkülözheti a hagyo­mányos szakmai ismereteket sem, hiszen ezek képezik szakmai tudásának alapjait, és ezek ismeretében sajátíthatja el az új építési technológiákat. A könyv ezt a szemléletet ' kitűnően érvényesíti. A kőműves építi a falakat — vályog- vagy égetett agyag, tömör vagy üreges téglából, köböl vagy gyártott elemekből, szerkezeti elemekből, a válaszfalakat; ugyancsak ő ala­kítja ki a nyilásáthiaalásokat, ő készíti a lábazatokat, kéményeket, a szellőzőkürtő­ket. I Mindezeket a „tudományokat” tartalmaz­za e könyv, kitűnő, világos stílusban előad­tásban. illetve részt vállalnak-e a koc­kázatból. Jelenleg nem tudjuk, hogy a külkereskedelmi szervezetek mennyiért adják el termékeiket, milyen az export­nyereség. BORSZÉKI É.: — Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az export nem mindig nyereséges, tehát a veszteségen is osztoznia kell a termelőnek, nem csak a jövedelmen. Ezzel együtt termé­szetesen egyetértek az exportérdekelt­ségjavításával. Jelenleg javító búzából aünyit sem termelünk, amennyire az országnak szüksége volna. S noha van­nak, akik vitatják álláspontomat, de szerintem javító minőségű búzából Nyugat-Európába még exportálni is tudnánk, amiért tonnánként 30 dollár­ral fizetnének többet, mint az átlagos minőségű búzáért. Ez olyan árkülönb­ség, amiből ösztönözni lehetne ennek termelését. Dotációhalmaz a fehérjeprogram fő növényének Kovács J.: — Két évtizede hangoztat­ja Bereczky László, hogy hazánkban a jelenleginél jóval több szóját lehetne ter­melni. Ez most a fehérjeprogram kereté­ben a megvalósulás útjára lépett és érde­mes megvizsgálni, hogy hol tartunk. EKE I.: — A' szójatermesztést az állam külön támogatással is ösztönzi. A szója termelői árkiegészítése tonnán­ként 2500 forint, ha azonban ezt az üzem feldolgozza és úgy eteti meg az állatállományával, még tonnánként to­vábbi kétezer forintot az adóhivataltól- visszaigényelhet. Kovács J.: — Akkor is megkapja az utóbbi összeget, ha egy partnergazdaság részére dolgozza föl a szóját? EKE I.: — Mindenki megkapja, ha az említett feltételeknek eleget tesz, még akkor is, ha a szomszéd gazdaság­nak dolgozza föl. BERECZKY L.: — Eddig még senki sem kapott pénzt, sőt semmilyen árkie­gészítést nem fizettek. Ugyanis a növényolajipar nem hajlandó olyan igazolást adni, hogy a szóját takarmá­nyozásra fogják felhasználni. Ez nagy gond, a GITR legtöbb partnergazdasá­gában is, és nem tudjuk, mire számít­sunk. Amikor a gabona- és szójater­mesztést, s ennek jövedelmezőségét ha­sonlítjuk össze, figyelembe kell azt is venni, milyen minőségű földbe, mennyi hatóanyag felhasználásával vetik és en­nek függvényében mennyi a termés mennyisége. Szerintem, ha ugyanolyan feltételek között termeljük a szóját, mint a kukoricát, akkor a szója minden összehasonlítást elbír, termésered­ményben, hektáronkénti jövedelmező­ségben egyaránt. EKE I.: — Kormányzati szervek képviselőivel tanácskozva, azt mond­hatom, hogy a vélemények szerint az üzemeket megilleti a 2500 forintos ár- kiegészítés a növényolajiparnak áta­dott szója után is. De természetesen nem fizethető a kétezer forint. CSALA I.: — Huzavona tapasztal­ható az adóhivatalnál, még kódszáma sincs, nem tudják visszaadni a kétezer forintot, ami azzal jár, hogy ennek el-1 maradása. miatt hitelfelvételre szoru­lunk, aminek magas kamatát fizetnünk kell. A szövetkezetben 400 hektáron 3-5 év átlagában termeljük a szóját és az idén ugyanannyi jövedelmet hozott, mint a kukorica. Hozzáteszem, azonos feltételek között termeltük mindkettőt és nem öntöztünk. Attól tartok, hogy • az árkiegészítések miatt jövőre min­denki szóját akar termelni. De szerin­tem csak ott lehet, ahol öntözni tudják, illetve bizonyos mikrokömyezetekben. Csabai I.: — Bármelyik növény a fel- vásárlási áron keresztül jövedelmezővé vagy veszteségessé tehető. Ezért szüksé­ges a világpiaciár-összehasonlítás, vala­mint ennek függvényében meghatározni azt is, hogy mi a gazdaságosabb: több szóját termelni, vagy több gabonát ex­portálni, s ennek bevételéből fedezni a hazai szójaszükségletet. EKE I.: — A MÉM-ben éveken ke­resztül azt volt a legfőbb érv, hogy áz 1100 forint körüli ár is dotál, vagyis nem reális, a szóját olcsóbb külföldről behozni, mint itthon megtermelni. Amikor viszont az a feladat, hogy ér­jük el a 900 millió dollár tiszta bevételt, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szójaimport értéke évente 150 —200 millió dollár. Csabai L: — Az akkor is eldöntendő, hogyan érje el. az ágazat a 900 millió dolláros tiszta bevételt. A már említett magasabb minőségű termékek exportjá­nak fokozásával, vagy a kereskedelmi folyamatok mérséklésével autarchikus jellegű megtakarítással. Ugyanis a ha­zai szójatermeléssel a 200 millió dollár szójaimport értékének csak egyhetedét lehetne megtakarítani. (Ugyanakkor a: a félelmem, hogy a gabonatermő-terület — elsősorban a kukorica — csökken.) Vajon kiszámitották-e már, hogy mi­lyen lesz az ágazat export-import egyenlege? Ilyen jellegű szerkezetátala­kítással is elérhetö-e a 900 millió dollá­ros aktívum? (Folytatjuk) NDK—MAGYARORSZÁG Szerszámgépek cseréje Intézkedések a talponmaradásért A tegezett nyereség tizede Jászszentlászlón A Jászszentlászlói Termelőszövet­kezet vezetői, amikor az idei 15 millió forintos nyereségtervet ki­tűzték, arra gondoltak, átlagos évet zárnak majd, s a szőlő, a szán­tóföldi növénytermesztés, az állat- tenyésztés, s a melléküzemágak „meghálálják” a gondoskodást. Akkor még senki sem sejtette, hogy ez az év rendkívüli lesz, s azért kell küzdeni, hogy talpon maradhassanak. A tények: a janu­ári-februári szokatlanul hideg idő a 280 hektár szőlőültetvényt sza­bályosan letarolta, a termőkarok elfagytak, s nem kellett különö­sebb közgazdasági képzettség an­nak megállapításához, ezt a vesz­teséget aligha tudja kiheverni a kö­zös gazdaság. — Márciusban már biztosak voltunk abban, hogy a termelő- szövetkezet árbevételének húsz százalékát adó szőlőültetvény nem. hoz nyereséget, hanem veszteséget okoz kezdte Kanyó István elnök. — Az akkori helyzetet rendkívülinek tartottuk, s a tsz vezetői, a pártalapszervezet vezetősége, a szakemberek bevonásával kibővített ve­zetőségi ülésen vitatta meg, hozott dön­tést a tennivalókról. Új gazdasági és pénzügyi tervet dolgoztunk '■ki, ennek megfelelően intézkedtünk. — Gazdaságunkban erős a pártalap­szervezet, hetvenhárom kommunista dolgozik a hét pártcsoportban, a szakve­zetők valamennyien párttagok. A helyzet feszítp volt ezért a szőlőtermesztés ráfor­dításainak mérséklése érdekében—vette át a szót Majoros János, az alapszervezet titkára — társadalmi munkaakciót hir­dettünk meg a közös gazdaságban. A szőlőben a ritkítást, a permetezést, a A Majoros János a pártalapszervezet tit­kára: — Kilencezer társadalmi munkaórát dolgoztunk a szőlőben... va, nagyon jól áttekinthető rajzokkal ma­gyarázva. A szakmunkásokon kívül a. magánépittetök is haszonnal forgathatják. Dr. Ringbauer Endre: Anyagmozgatás az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari anyag- mozgatás komplex folyamat, amely a mező- gaAflbági termelés befejezésétől, a nyers­anyag beszállításától és átvételétől az ipari feldolgozáson keresztül a kereskedelmi elosztásig, sok esetben közvetlenül a fo­gyasztóig tartó egységes egészet képez. Az élelmiszeripari anyagmozgatás tehát a ter­melés elválaszthatatlan része. A nyersanyag beszállítása több terméknél időszakos, jelentős csúcsokkal járó lökéssze­rű terhelést jelent az anyagmozgatás számá­ra. A készárutermelés viszont sok esetben összefügg a mezőgazdasági termeléssel; ha a nyersanyag nem romlékony, akkor a csúcsok. mérsékelhetők. Az élelmiszeripar nyersanyagai élő szerve­zetek, melyeknek életlehetőségét a szállítási, tárolási és technológiai folyamatban biztosí­tani kell, vagy a veszteségek minimálisra csökkentése érdekében a legkisebb értékre kell szorítani. A higiéniás feltételek kielégíté­se a, termék minőségének és a fogyasztó egészségének védelme érdekében a teljes fel- dolgozási fázisban nélkülözhetetlen. Ez to­vábbi különleges feladatot ró az anyagmoz­gatást tervező és üzemeltető szakemberek számára. A könyv összefoglalja — az általános tud­nivalókon túl — az élelmiszeripari anyag- mozgatás eszközeit, az egyes élelmiszeripari ágazat anyagmozgatási technológiáját, az anyagmozgatási folyamatok automatizálá­sár, biztonságtechnikáját és a gépek karban­tartását. A közelmúltban fejeződtek be Budapesten a magyar—NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság tár­gyalásai. A tárgyalt témák közül fontos he­lyet töltöttek be a szerszámgépipari együtt­működés kérdései. Magyarország és az NDK mintegy három évtizede szállít egymásnak különböző szer­számgépeket, ezen belül az NC- és CNC- gépek cseréje tízéves múltra tekinthet vissza. Magyarország mindenekelőtt koordinátafú­ró gépeket vásárol és fogaskerekek megmun­kálására alkalmas köszörűgépeket exportál az NDK-ba. A legnagyobb NDK szerszám­gépgyártó vállalat, a WMW legfőbb partne­réi közé tartozik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, a RABA Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Di­ósgyőri Gépgyár. A magyar CNC-gépeket a többi között a sajtológépeket gyártó erfurti Umformwerk, a jénai Carl Zeiss Művek és az NDK nyomdaipara alkalmazza. A két ország gazdasági vegyesbizottságá-' nak szerszámgépipari munkacsoportjai min­denekelőtt tudományos-műszaki téren mű­ködnek szorosan együtt. A szerződésekben foglaltaknak megfelelően a karl-marx-stadti kutatóközpont és a budapesti Kohó- és Gép­ipari Tervező Vállalat kölcsönösen felhasz­nálja az integrált gyártósorok és a többren­deltetésű géprendszerek fejlesztésének és al­kalmazásának legújabb eredményeit, a tí­pusmegoldások kidolgozásában éppúgy, mint a számítógépes teryezö- és szimulációs módszerekben. A gazdasági vegyesbizottság évente beszámolót készít ezekről az eredmé­nyekről is. Különösen élénk együttműködés alakult ki az utóbbi években a berlini és a karl-marx-stadti szerszámgépipari kombiná­tok, valamint a budapesti és az esztergomi partnerüzemeik között. A gazdasági tervek koordinálásának kere­• „A megmunkálás pontossága cs gyorsasága iránti egyre növekvő követelmények kielégítéséhez rendkívül precíz és nagy termelékenységű szerszámgépekre van szük­ség. A magyar gyártmányokkal nagyon iheg vagyunk elégedve” —jelenti ki Holger Fiebig, aki egy csepeli köszörűgépen dolgozik. tében a szerszámgépgyártás területén is ki­dolgozták már az 1990-ig szóló munkater­vet. Ennek értelmében az árucserét mindkét partner 4-7 százalékkal kívánja növelni. Az NDK az elkövetkező években főleg hagyományos elven működő gépeket, továb­bá CNC- és más automatikus gépsorokat, a forgácsnélküli alakításban alkalmazott be­rendezéseket, közöttük karosszériák készítésére szolgáló sajtológépeket, valamint fröccsöntő és műanyag-megmunkáló gépe­ket, s különböző különleges szerszámokat szállít Magyarországra. A magyar export ré­szét alkotják a jövőben is a SZIM művek jól bevált CNC-esztergagépei, továbbá az olyan célgépek, mint például a radiálfúró. A ma­gyar szállítmány újdonságai közé tartoznak a Csepeli Szerszámgépgyár megmunkáló központjai. í A Kanyó István elnök: — A közös gaz­daság nem rendült meg... gépi és a kézi munkát el kellett végezni, sőt többletfeladatként jelentkezett a-ve­getációs terület növekedése. A kommu­nistáknak, a vezetőknek sikerült meg- győzniök a szocialista brigádokat, a tag­ságot, s mindenki, kivétel nélkül dolgo­zott a szőlőben a termőfelület kialakítá­sán. A nagyságra jeljemző, hogy 700 ezer tőkét kellett rendbetenni, amelyre 9 ezer társadalmi munkaórát fordítottunk in­gyen. Ezzel 400 ezer forint munkabért takarítottunk meg, s elértük, hogy jövő­re, átlagéyre számítva, a szőlő 50—70 százalékos termésére számíthatunk. :— A kiesések pótlására =r folytatta?az elnök valamennyi ágazat részére feszí­tett tervet készítettünk, a kollektívák - hozzájárulásával, a velük való megbeszélés alapján. Szárítóüze­münk 6 ezer 400 tonnás előirány­zatát először hétezer, majd nyolc­ezer tonnára emeltük, és az ott ■ dolgozóknak 60 ezer forint cél­prémiumot tűztünk ki, s a terv teljesítése után azonnal fizettünk. Ez is arra ösztönözte a szárítóü­zemieket, hogy jobban dolgozza­nak. Végül is 8 ezer 400 tonna pelletet állítottunk elő a 700 hek­tár lucernáról, illetve a többi zöld alapanyagot a szomszédos té­_I eszektől vásároltuk. Ennél az üz emnél az árbevétel tizenötmilli­óval lett több a tervezettnél. — A növénytermesztés hoza­mainak növelése is fontos feladat volt—szólt ismét a pártalapszer­vezet titkára —ezért az 1100 hektár kalászost kétszer fejtrá­gyáztuk, s az 500 hektár silóku­koricára a tavaszi eső jókor érke­zett. Rozsból három tonna volt a termésátlag, de silóból 3 ezer, lu­cernából ezer tonnával több termete Mindezt a technológiai feladatok szigorú betartásával értük el, s az ágazati árbevé­tel 6 millióval növekedett a tervhez ké­pest Az állattenyésztésben a legfonto­sabb a helyes tartás,, takarmányozás, de ehhez lelkiismeretesség, pontosság szük­ségeltetik. A 250 tejelő tehén 150 ezer literrel több tejet adott, s az árbevétel 200 ezer forinttal több lett. A szerződött hízó- marhákból többletnyereségünk sajnos nem származott A fa-, a habselyem és az építőipari melléküzemágak, főleg bér­munkában dolgoztak, s éves szinten fél­millióval több nyereséget hoztak. — Pénzügyi intézkedéseink először drasztikusnak tűntek — mondta Kanyó István —, ugyanis visszafogtuk a hitel- és pénzügyi gazdálkodást, szigorú takaré­kosságot követeltünk meg. Ennék volt is foganatja, ugyanis 6—7 millióval csök­kentek az általános költségek. Nagy se­gítséget kaptunk a Teszövtől, ugyanis a kölcsönös támogatási alapból kedvezmé­nyes hitellel tudtuk áthidalni az átmeneti veszteségeket. Ősszel, „szüret” után már előmérleget készíthettünk. A 2 ezer 400 tonna szőlővel szemben mindössze 110 tonna termett, amely 24 millió forintos árbevételkiesést jelentett. Az év közben kiadott intézkedések, a tagság, a dolgo­zók kötelességtudó, becsületes munkája eredményeképpen és a 7.millió forintos tartalékalap bevonásával sikerült talpon- maradni. A közös gazdaság nem rendült meg, igaz a 15 millióval szemben csupán 2—3 millió forintos nyereségre számítha­tunk, de .ez önmagában is igen jelentős eredmény. A Jászszentlászlói Termelőszövetke­zetnél tovább folytatják az ésszerűsítést. Átalakítják a vezetést és a gazdasági szer­kezetet! Ennek első lépéseként húsz szá­zalékkal csökken az irányitó apparátus létszáma... , - Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom