Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
1987. december 10. • PETŐFI NEPE • 5 II. A GABONA- ÉS SZÓJATERMELÉS A GAZDASÁGOSSÁG TÜKRÉBEN kerékasztal-beszélgetésről közölt tegnapi cikkünkben a gaboTöbbet exportálni és importálni is? Vagy...? Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Megkeresni a piacot natermelés jövő évi kilátásairól, a kuko- ricatermő-terület csökkenésének okáról, a szabályozórendszer és a termelési költségek összefüggéseiről szóltak a résztvevők. Megállapították, hogy az árrendszernek ösztönözni kellene a szükségletek szerinti termelésre, péjdául a javító, étkezési és takarmánybúza közötti nagyobb árkülönbséggel. A kibontakozási program szempontjából ez alapvető. TAKÁCS L.: — Szerintem javult a növények egymáshoz viszonyított versenyképessége, például azáltal, hogy jövőre csökken a napraforgó felvásárlási ára (ugyanakkor bevezetik á minőség szerinti átvételt és valamelyest nő a gabonafélék ára). Várható, hogy csökken a napraforgó-terület. A kukorica, búza, napraforgó jövedelmezősége közelít majd egymáshoz, s a területi, termelési és költséghatékonyság javul, ugyanis nem mindegy, hogy száz forint költséggel milyen jövedelemtömeget produkálhat egy-egy üzem. A szántóföldi növénytermelésben ez a három növény adja a bevétel döntő részét. EKE I.: — A stabilizálási programban megfogalmazódott, hogy a területhatékonyságot nemcsak a hektáronkénti hozamnöveléssel lehet javítani, hanem azzal is, hogy magasabb biológiai értékű terméket termelnek. Ez lehet például a vetőmag, elsősorban külföldi értékesítésre. A program szerint 350 ezer hektáron termeljük meg a hazai vetőmagszükségletet, de a területet az elkövetkezendő három-négy éven belül meg lehet duplázni. Ennek termelési feltételei adottak, a piacot kell megtalálni. Véleményem szerint igény van, csak fel kell tárni. SOMSSICH I.: — A két nagy gabonanemesítő intézetet vállalatunk támogatja, hogy"felgyorsuljon a minőségi búza vetőmag-előállitása. Azonban azt is el kell mondanom, hogy még több ígéretes fajtajelölt nincs kint a köztermesztésben, amit ugyancsak az igények jobb érzékeltetésével elő lehet segíteni. Másrészt az átvételeknél kiforrottabb vizsgálati módszerrel szükséges elkülöníteni különböző minőségi kategóriák szerint a búzákat. Ez még ugyancsak nem megoldott. Bács-Kiskunban a rozstermesztés helyzetének javítását- is feladatunknak tartjuk. Két NSZK- hibridet honosítunk meg. Ezek termő- képessége mintegy 20 százalékkal jobb a korábbi fajtáknál. Ugyanakkor egyik nyugatnémet céggel céltermesztésre kötöttünk szerződést két rozshibrid szaporítására. Csabai — Az elmondottak bizonyítják, hogy a vetőmagtermesztésben meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyet szorgalmaz az ágazat kibontakozási programja, sez — nagyobb érték előállítása miatt is a termelők érdekeivel találkozhat. Amikor viszont azt halljuk, hogy az „export behatárolt", élek a gyanúperrel, ez inkább a tehetetlenséget tükrözi, mintsem a megfelelő piaci munkát. EKE I.: —3 Nem fogadhatjuk el, hogy az export behatárolt, a külpiacon nincs lehetőségünk. A következő évben A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Baki Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Tanács osztályvezető-helyettese, dr. Bereczky László, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke, a GITR igazgatótanácsának elnöke, dr. Borszéki Éva, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Csata Imre, a Dávodi Augusztus 20. Tsz elnöke, dr. Eke István, a MÉM osztályvezetőhelyettese, Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke, dr. Somssich István, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat igazgatóhelyettese, Szabó Lajos, a vállalat területi központjának főmérnöke, dr. Takács László, az Iregszemcsei Takarmány termesztési Kutató Intézet igazgatója. A Falurádió szerkesztőségét Kovács Jenő, a Petőfi Népe szerkesztőségét Csabai István képviselte. már — a nemrég hozott rendelet értelmében — minden jogi személynek alkalma nyílik export-import tevékenységre. A vállalati kezdeményezésű külkereskedelem, a közvetlen érdekeltségű export még inkább elősegíti a lehetőségek felderítését, a jó üzletkötést. A rendelkezés,- bár új lehetőséget ad, azonban nem jelentheti azt, hogy minden mezőgazdasági üzem ezután önállóan kössön üzleteket külföldön. Erre sehol a világon nincs példa, egy ilyen helyzet ugyanis anarchikus állapothoz vezetne. Ezért szükséges a kereskedőházak, egy- egy terméket vagy termékcsoportot exportáló szervezet, társulás létrehozása. Csabai /.aSg Még számításba kell venni a szocialista piacot is, különösen a Szovjetunió igényét, ahol a gabonatermelés fokozását határozták el, amihez mi szaporítóanyag-exporttal hozzájárulhatunk. EKE I.:-— Tennivalóink között ez utóbbi is szerepel: az idén már jelentős mennyiségű vetőmagot szállítunk kukoricából és hibridnapraforgóból a Szovjetunióba. Kockázat és lehetőségek Csabai I.: — A mezőgazdasági nagyüzemi szerkezet átalakításában beszélgetésünk során eddig két lehetőség került előtérbe, szükség volna a kukorica termésterületének növelésére, valamint a gabona- és olajos magvakból a vetőmagtermesztés fokozására. Az viszont még nem derült ki, hogy az üzemeknek érdekében áll-e és képesek-e ilyen jellegű módosításra? CSALA I.: — A vetőmagtermelés nagyobb jövedelmet hoz, a nyereség meg is duplázódhat. Azonban ennek lényegesen nagyobb a termelési kockázata. Ezért a módosítás annak függvénye, hogy a forgalmazók érdekeltté te- szik-e a termelőket a vetömag-előállíKét kötet az Ipari szakkönyvtárból Korunkban minden gazdaság létszükséglete a magasan képzett szakmunkás, aki végül is előállítja a társadalmilag szükséges és hasznos terméket, vagy javítja, karbantartja az egyre bonyolultabb berendezéseket. De csupán néhány évtized alatt is rendkívül sokat változott a szakmunkástól megkívánt ismeretanyag, és minél korszerűbb termék előállításával, javításával foglalkozik, annál keményebb elméleti és háttérismeretekkel kell rendelkeznie. Régen bőven elegendő volt, ha a mester mellett dolgozva a szakmunkásjelölt elsajátította a szakma gyakorlati fogásait — ma ez bizony már kevés. A Műszaki Könyvkiadó Ipari'szakkönyvtár sorozatának kötetei összefoglalják egy-egy szakma korszerű ismeretanyagát, és új gyártási eljárásokkal, -munkamódszerekkel ismertetik meg a szakembereket, mindenekelőtt természetesen a szakmunkásokat. Kollányi Béla: Kőműves szakismeretek. A kőművesszakma követelményei módosulnak, változnak a korszerű építési rendszerek az iparosított, előre gyártott szerkezetes építési módok bevezetésével. A jól képzett kőműves azonban nem nélkülözheti a hagyományos szakmai ismereteket sem, hiszen ezek képezik szakmai tudásának alapjait, és ezek ismeretében sajátíthatja el az új építési technológiákat. A könyv ezt a szemléletet ' kitűnően érvényesíti. A kőműves építi a falakat — vályog- vagy égetett agyag, tömör vagy üreges téglából, köböl vagy gyártott elemekből, szerkezeti elemekből, a válaszfalakat; ugyancsak ő alakítja ki a nyilásáthiaalásokat, ő készíti a lábazatokat, kéményeket, a szellőzőkürtőket. I Mindezeket a „tudományokat” tartalmazza e könyv, kitűnő, világos stílusban előadtásban. illetve részt vállalnak-e a kockázatból. Jelenleg nem tudjuk, hogy a külkereskedelmi szervezetek mennyiért adják el termékeiket, milyen az exportnyereség. BORSZÉKI É.: — Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az export nem mindig nyereséges, tehát a veszteségen is osztoznia kell a termelőnek, nem csak a jövedelmen. Ezzel együtt természetesen egyetértek az exportérdekeltségjavításával. Jelenleg javító búzából aünyit sem termelünk, amennyire az országnak szüksége volna. S noha vannak, akik vitatják álláspontomat, de szerintem javító minőségű búzából Nyugat-Európába még exportálni is tudnánk, amiért tonnánként 30 dollárral fizetnének többet, mint az átlagos minőségű búzáért. Ez olyan árkülönbség, amiből ösztönözni lehetne ennek termelését. Dotációhalmaz a fehérjeprogram fő növényének Kovács J.: — Két évtizede hangoztatja Bereczky László, hogy hazánkban a jelenleginél jóval több szóját lehetne termelni. Ez most a fehérjeprogram keretében a megvalósulás útjára lépett és érdemes megvizsgálni, hogy hol tartunk. EKE I.: — A' szójatermesztést az állam külön támogatással is ösztönzi. A szója termelői árkiegészítése tonnánként 2500 forint, ha azonban ezt az üzem feldolgozza és úgy eteti meg az állatállományával, még tonnánként további kétezer forintot az adóhivataltól- visszaigényelhet. Kovács J.: — Akkor is megkapja az utóbbi összeget, ha egy partnergazdaság részére dolgozza föl a szóját? EKE I.: — Mindenki megkapja, ha az említett feltételeknek eleget tesz, még akkor is, ha a szomszéd gazdaságnak dolgozza föl. BERECZKY L.: — Eddig még senki sem kapott pénzt, sőt semmilyen árkiegészítést nem fizettek. Ugyanis a növényolajipar nem hajlandó olyan igazolást adni, hogy a szóját takarmányozásra fogják felhasználni. Ez nagy gond, a GITR legtöbb partnergazdaságában is, és nem tudjuk, mire számítsunk. Amikor a gabona- és szójatermesztést, s ennek jövedelmezőségét hasonlítjuk össze, figyelembe kell azt is venni, milyen minőségű földbe, mennyi hatóanyag felhasználásával vetik és ennek függvényében mennyi a termés mennyisége. Szerintem, ha ugyanolyan feltételek között termeljük a szóját, mint a kukoricát, akkor a szója minden összehasonlítást elbír, terméseredményben, hektáronkénti jövedelmezőségben egyaránt. EKE I.: — Kormányzati szervek képviselőivel tanácskozva, azt mondhatom, hogy a vélemények szerint az üzemeket megilleti a 2500 forintos ár- kiegészítés a növényolajiparnak átadott szója után is. De természetesen nem fizethető a kétezer forint. CSALA I.: — Huzavona tapasztalható az adóhivatalnál, még kódszáma sincs, nem tudják visszaadni a kétezer forintot, ami azzal jár, hogy ennek el-1 maradása. miatt hitelfelvételre szorulunk, aminek magas kamatát fizetnünk kell. A szövetkezetben 400 hektáron 3-5 év átlagában termeljük a szóját és az idén ugyanannyi jövedelmet hozott, mint a kukorica. Hozzáteszem, azonos feltételek között termeltük mindkettőt és nem öntöztünk. Attól tartok, hogy • az árkiegészítések miatt jövőre mindenki szóját akar termelni. De szerintem csak ott lehet, ahol öntözni tudják, illetve bizonyos mikrokömyezetekben. Csabai I.: — Bármelyik növény a fel- vásárlási áron keresztül jövedelmezővé vagy veszteségessé tehető. Ezért szükséges a világpiaciár-összehasonlítás, valamint ennek függvényében meghatározni azt is, hogy mi a gazdaságosabb: több szóját termelni, vagy több gabonát exportálni, s ennek bevételéből fedezni a hazai szójaszükségletet. EKE I.: — A MÉM-ben éveken keresztül azt volt a legfőbb érv, hogy áz 1100 forint körüli ár is dotál, vagyis nem reális, a szóját olcsóbb külföldről behozni, mint itthon megtermelni. Amikor viszont az a feladat, hogy érjük el a 900 millió dollár tiszta bevételt, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szójaimport értéke évente 150 —200 millió dollár. Csabai L: — Az akkor is eldöntendő, hogyan érje el. az ágazat a 900 millió dolláros tiszta bevételt. A már említett magasabb minőségű termékek exportjának fokozásával, vagy a kereskedelmi folyamatok mérséklésével autarchikus jellegű megtakarítással. Ugyanis a hazai szójatermeléssel a 200 millió dollár szójaimport értékének csak egyhetedét lehetne megtakarítani. (Ugyanakkor a: a félelmem, hogy a gabonatermő-terület — elsősorban a kukorica — csökken.) Vajon kiszámitották-e már, hogy milyen lesz az ágazat export-import egyenlege? Ilyen jellegű szerkezetátalakítással is elérhetö-e a 900 millió dolláros aktívum? (Folytatjuk) NDK—MAGYARORSZÁG Szerszámgépek cseréje Intézkedések a talponmaradásért A tegezett nyereség tizede Jászszentlászlón A Jászszentlászlói Termelőszövetkezet vezetői, amikor az idei 15 millió forintos nyereségtervet kitűzték, arra gondoltak, átlagos évet zárnak majd, s a szőlő, a szántóföldi növénytermesztés, az állat- tenyésztés, s a melléküzemágak „meghálálják” a gondoskodást. Akkor még senki sem sejtette, hogy ez az év rendkívüli lesz, s azért kell küzdeni, hogy talpon maradhassanak. A tények: a januári-februári szokatlanul hideg idő a 280 hektár szőlőültetvényt szabályosan letarolta, a termőkarok elfagytak, s nem kellett különösebb közgazdasági képzettség annak megállapításához, ezt a veszteséget aligha tudja kiheverni a közös gazdaság. — Márciusban már biztosak voltunk abban, hogy a termelő- szövetkezet árbevételének húsz százalékát adó szőlőültetvény nem. hoz nyereséget, hanem veszteséget okoz kezdte Kanyó István elnök. — Az akkori helyzetet rendkívülinek tartottuk, s a tsz vezetői, a pártalapszervezet vezetősége, a szakemberek bevonásával kibővített vezetőségi ülésen vitatta meg, hozott döntést a tennivalókról. Új gazdasági és pénzügyi tervet dolgoztunk '■ki, ennek megfelelően intézkedtünk. — Gazdaságunkban erős a pártalapszervezet, hetvenhárom kommunista dolgozik a hét pártcsoportban, a szakvezetők valamennyien párttagok. A helyzet feszítp volt ezért a szőlőtermesztés ráfordításainak mérséklése érdekében—vette át a szót Majoros János, az alapszervezet titkára — társadalmi munkaakciót hirdettünk meg a közös gazdaságban. A szőlőben a ritkítást, a permetezést, a A Majoros János a pártalapszervezet titkára: — Kilencezer társadalmi munkaórát dolgoztunk a szőlőben... va, nagyon jól áttekinthető rajzokkal magyarázva. A szakmunkásokon kívül a. magánépittetök is haszonnal forgathatják. Dr. Ringbauer Endre: Anyagmozgatás az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari anyag- mozgatás komplex folyamat, amely a mező- gaAflbági termelés befejezésétől, a nyersanyag beszállításától és átvételétől az ipari feldolgozáson keresztül a kereskedelmi elosztásig, sok esetben közvetlenül a fogyasztóig tartó egységes egészet képez. Az élelmiszeripari anyagmozgatás tehát a termelés elválaszthatatlan része. A nyersanyag beszállítása több terméknél időszakos, jelentős csúcsokkal járó lökésszerű terhelést jelent az anyagmozgatás számára. A készárutermelés viszont sok esetben összefügg a mezőgazdasági termeléssel; ha a nyersanyag nem romlékony, akkor a csúcsok. mérsékelhetők. Az élelmiszeripar nyersanyagai élő szervezetek, melyeknek életlehetőségét a szállítási, tárolási és technológiai folyamatban biztosítani kell, vagy a veszteségek minimálisra csökkentése érdekében a legkisebb értékre kell szorítani. A higiéniás feltételek kielégítése a, termék minőségének és a fogyasztó egészségének védelme érdekében a teljes fel- dolgozási fázisban nélkülözhetetlen. Ez további különleges feladatot ró az anyagmozgatást tervező és üzemeltető szakemberek számára. A könyv összefoglalja — az általános tudnivalókon túl — az élelmiszeripari anyag- mozgatás eszközeit, az egyes élelmiszeripari ágazat anyagmozgatási technológiáját, az anyagmozgatási folyamatok automatizálásár, biztonságtechnikáját és a gépek karbantartását. A közelmúltban fejeződtek be Budapesten a magyar—NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság tárgyalásai. A tárgyalt témák közül fontos helyet töltöttek be a szerszámgépipari együttműködés kérdései. Magyarország és az NDK mintegy három évtizede szállít egymásnak különböző szerszámgépeket, ezen belül az NC- és CNC- gépek cseréje tízéves múltra tekinthet vissza. Magyarország mindenekelőtt koordinátafúró gépeket vásárol és fogaskerekek megmunkálására alkalmas köszörűgépeket exportál az NDK-ba. A legnagyobb NDK szerszámgépgyártó vállalat, a WMW legfőbb partneréi közé tartozik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, a RABA Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Diósgyőri Gépgyár. A magyar CNC-gépeket a többi között a sajtológépeket gyártó erfurti Umformwerk, a jénai Carl Zeiss Művek és az NDK nyomdaipara alkalmazza. A két ország gazdasági vegyesbizottságá-' nak szerszámgépipari munkacsoportjai mindenekelőtt tudományos-műszaki téren működnek szorosan együtt. A szerződésekben foglaltaknak megfelelően a karl-marx-stadti kutatóközpont és a budapesti Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat kölcsönösen felhasználja az integrált gyártósorok és a többrendeltetésű géprendszerek fejlesztésének és alkalmazásának legújabb eredményeit, a típusmegoldások kidolgozásában éppúgy, mint a számítógépes teryezö- és szimulációs módszerekben. A gazdasági vegyesbizottság évente beszámolót készít ezekről az eredményekről is. Különösen élénk együttműködés alakult ki az utóbbi években a berlini és a karl-marx-stadti szerszámgépipari kombinátok, valamint a budapesti és az esztergomi partnerüzemeik között. A gazdasági tervek koordinálásának kere• „A megmunkálás pontossága cs gyorsasága iránti egyre növekvő követelmények kielégítéséhez rendkívül precíz és nagy termelékenységű szerszámgépekre van szükség. A magyar gyártmányokkal nagyon iheg vagyunk elégedve” —jelenti ki Holger Fiebig, aki egy csepeli köszörűgépen dolgozik. tében a szerszámgépgyártás területén is kidolgozták már az 1990-ig szóló munkatervet. Ennek értelmében az árucserét mindkét partner 4-7 százalékkal kívánja növelni. Az NDK az elkövetkező években főleg hagyományos elven működő gépeket, továbbá CNC- és más automatikus gépsorokat, a forgácsnélküli alakításban alkalmazott berendezéseket, közöttük karosszériák készítésére szolgáló sajtológépeket, valamint fröccsöntő és műanyag-megmunkáló gépeket, s különböző különleges szerszámokat szállít Magyarországra. A magyar export részét alkotják a jövőben is a SZIM művek jól bevált CNC-esztergagépei, továbbá az olyan célgépek, mint például a radiálfúró. A magyar szállítmány újdonságai közé tartoznak a Csepeli Szerszámgépgyár megmunkáló központjai. í A Kanyó István elnök: — A közös gazdaság nem rendült meg... gépi és a kézi munkát el kellett végezni, sőt többletfeladatként jelentkezett a-vegetációs terület növekedése. A kommunistáknak, a vezetőknek sikerült meg- győzniök a szocialista brigádokat, a tagságot, s mindenki, kivétel nélkül dolgozott a szőlőben a termőfelület kialakításán. A nagyságra jeljemző, hogy 700 ezer tőkét kellett rendbetenni, amelyre 9 ezer társadalmi munkaórát fordítottunk ingyen. Ezzel 400 ezer forint munkabért takarítottunk meg, s elértük, hogy jövőre, átlagéyre számítva, a szőlő 50—70 százalékos termésére számíthatunk. :— A kiesések pótlására =r folytatta?az elnök valamennyi ágazat részére feszített tervet készítettünk, a kollektívák - hozzájárulásával, a velük való megbeszélés alapján. Szárítóüzemünk 6 ezer 400 tonnás előirányzatát először hétezer, majd nyolcezer tonnára emeltük, és az ott ■ dolgozóknak 60 ezer forint célprémiumot tűztünk ki, s a terv teljesítése után azonnal fizettünk. Ez is arra ösztönözte a szárítóüzemieket, hogy jobban dolgozzanak. Végül is 8 ezer 400 tonna pelletet állítottunk elő a 700 hektár lucernáról, illetve a többi zöld alapanyagot a szomszédos té_I eszektől vásároltuk. Ennél az üz emnél az árbevétel tizenötmillióval lett több a tervezettnél. — A növénytermesztés hozamainak növelése is fontos feladat volt—szólt ismét a pártalapszervezet titkára —ezért az 1100 hektár kalászost kétszer fejtrágyáztuk, s az 500 hektár silókukoricára a tavaszi eső jókor érkezett. Rozsból három tonna volt a termésátlag, de silóból 3 ezer, lucernából ezer tonnával több termete Mindezt a technológiai feladatok szigorú betartásával értük el, s az ágazati árbevétel 6 millióval növekedett a tervhez képest Az állattenyésztésben a legfontosabb a helyes tartás,, takarmányozás, de ehhez lelkiismeretesség, pontosság szükségeltetik. A 250 tejelő tehén 150 ezer literrel több tejet adott, s az árbevétel 200 ezer forinttal több lett. A szerződött hízó- marhákból többletnyereségünk sajnos nem származott A fa-, a habselyem és az építőipari melléküzemágak, főleg bérmunkában dolgoztak, s éves szinten félmillióval több nyereséget hoztak. — Pénzügyi intézkedéseink először drasztikusnak tűntek — mondta Kanyó István —, ugyanis visszafogtuk a hitel- és pénzügyi gazdálkodást, szigorú takarékosságot követeltünk meg. Ennék volt is foganatja, ugyanis 6—7 millióval csökkentek az általános költségek. Nagy segítséget kaptunk a Teszövtől, ugyanis a kölcsönös támogatási alapból kedvezményes hitellel tudtuk áthidalni az átmeneti veszteségeket. Ősszel, „szüret” után már előmérleget készíthettünk. A 2 ezer 400 tonna szőlővel szemben mindössze 110 tonna termett, amely 24 millió forintos árbevételkiesést jelentett. Az év közben kiadott intézkedések, a tagság, a dolgozók kötelességtudó, becsületes munkája eredményeképpen és a 7.millió forintos tartalékalap bevonásával sikerült talpon- maradni. A közös gazdaság nem rendült meg, igaz a 15 millióval szemben csupán 2—3 millió forintos nyereségre számíthatunk, de .ez önmagában is igen jelentős eredmény. A Jászszentlászlói Termelőszövetkezetnél tovább folytatják az ésszerűsítést. Átalakítják a vezetést és a gazdasági szerkezetet! Ennek első lépéseként húsz százalékkal csökken az irányitó apparátus létszáma... , - Gémes Gábor
