Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 4. Kovács Margit emlékezete Szentendrének, a múzeumok városá­nak, s egyben Magyarországnak leglá­togatottabb múzeuma az egykori Vas- tagh-ház, mely otthont adott a legere­detibb magyar kerámikus, szobrász, Kovács Margit világhírű alkotásainak. Kevés művész él annyira tovább mű­veiben — önmagát adva minden alko­tásában, bármilyen kicsi szobor, vagy edény legyen is az —, mint ez a sokat szenvedett, nagyszerű ember, akinek minden öröme, hite, csalódása, szenve­dése alkotássá változott, akinek terem­tő képzeletét mindig követni tudta a keze. Az agyag, mestersége címere nem csupán alapanyag volt számára, hanem az egyetlen kifejezési lehetőség, amely átlényegültén adta vissza keze melegét, emberi lényének fényét, megkapó, üde, tiszta báját. Művészete korszakot jelöl a magyar. kerámia történetében. Világa egységes hatású, nagyerejű, egyéni hangú, sajá­tosan a hazai talajban gyökerező, ugyanakkor modern és európai. 1902 november 30-án született Győ­rött. Művészeti tanulmányait grafikus­ként 1924-ben Jascik Almos magánis­kolájában kezdte meg Budapesten. A lágyan hullámzó, kissé szecessziós hangvételű díszítés haláláig őrizte Jas­cik tanításait Kovács Margit formavi­lágában. Később érdeklődése a kerá­mia felé fordult. Először a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1926— 28-ig Bécsben a Wiene Werkstätte egyik tagjánál, Hertha Buchemél sajá­tította el a mesterséget. 1928—29-ben Münchenben képezte tovább magát. Főleg vallásos kompozíciókat mintá­zott. 1932-ben Koppenhágában, 1933- ban Sevres-ben járt tanulmányúton. 1928-ban itthon a Tamás Galériában mutatkozott be először múnkáival. 9 Fonó A magyar művészeti élet sikeres részt­vevője volt haláláig. Pályája gyorsan ívelt felfelé, a har­mincas évektől kezdve már az élvonal­ba tartozott. Külföldi útjának művészi tapasztalataiból, saját élményeiből és a magyar népművészetből egyéni forma­nyelvet alakított ki magának, mely a múló évtizedek során többször válto­zott ugyan, de mindig jellegzetesen „kovácsmargiti” maradt. Fiatalságá­ban alkotó kedve sokoldalúságát kü­lönféle színes mázas edények sora, reli­efek, falképek, kisplasztikák és első ko­rongolt figurái bizonyították, melyek­nek utolérhetetlen mestere maradt ha­láláig. 1929-ben készített Korongos cí­mű reliefje mesterségének címere, kis genre-kép, mely múzeuma falán is lát­ható. Üdebájú madonnái, a középkori és a bizánci mozaikokat idéző, nyúlánk, esendő szentjei, magyaros zsánerfigu­rái a teremtés örömét, egy árnyaltan gazdag kedélyvilág magával ragadó erejét árasztják magukból a felfokozott lüktetésű érzelmek egész skáláján (Zsömleleány 1933—34, Kisinas, 1934, Kuglófmadonna 1938, Pólyázó ma­donna 1942, Salome 1943—44.) A felszabadulás után művészete ki- teljesedett, stílusa beérett, a kerámia minden ágában kiemelkedő értékeket hozott létre. Munkásságában a figurá­lis elem játszotta a főszerepet. Techni­kai, ábrázolásbeli nehézségeket nem is­mert. Bőségben sorjázó művei hazai és külföldi elismerést, hírnevet, magas ki­tüntetéseket hoztak számára, de élete utolsó évtizedeiben, a hazai avantgarde előretörése idején méltatlan mellőzést is. Mégis tovább folytatta megkezdett útját, meg tudott újulni öregségében is. Ekkor váltak művei expresszív módon sűrített, kerámiába álmodott mesévé, fiatalságának nagyméretű kompozíció­it folytatva (Piac, 1961, Almát .ve­gyenek, halat tessék, Nagy család, 1962, Öregek csöndés lakomája, 1969 —70.) ' Legtöbb művének tárgya a falusi élet, ahol a művész gyermekkorát töl­tötte. Első nagyméretű figurája, a Szoptató 1948-ban készült, melyet évek során számos társa követett. Az emberi érzések széles skáláján ját­szott a családi élet megjelenítésében is. Sajátmagát ábrázolta idős édesanyját átölelve Melyik immár az anya és me­lyik a gyermek című, mélyértelmű, az élet múlandóságát kifejező kettős figu­ráján (1974). 1977. június- 4-én halt meg súlyos betegségben. Müveiben az élet nagy kérdéseire korszerű, maradandó euró­pai rangú választ adott. Brestyánszky Ilona FELHÍVÁS AZ 1988. ÉVI „KI MIT TUD?” VETÉLKEDŐRE A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Ma­gyar Televízió — a Honvédelmi, a Bel­ügyminisztérium, a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csa egyetértésével és támogatásával — ismét megrendezi a „Ki mit tud?” vetél­kedőt, amely módot ad minden fiatal­nak, fiatal közösségnek, hogy számot adjon művészi tehetségéről. A versenyre jelentkezhet minden 14 —30 év közötti fiatal. (Az együttesek esetében átlagéletkort vesznek figye­lembe). Nem vehetnek részt a vetélke­dőn hivatásos művészek, a művészeti főiskolák hallgatói (saját művészeti ágúkban). A kiírási feltételek alapján jelentkezhetnek amatőr csoportok, szólisták, duók, triók és kisegyüttesek (a kíséret nem számit bele a létszámba). A „Ki mit tud?” bemutatóit a köz- művelődési intézmények rendezik. A versenyzők helyi, városi és megyei fordulók után jutnak az országos válo­gatóra. A legszínvonalasabb produkci­ót bemutató versenyzők 1988. július első hetétől szeptember élejéig a televí­zió kamerái előtt versenyeznek. Az 1988. január 1. és május 1. között ren­dezett országos és nemzetközi amatőr művészeti rendezvényekről a nyerte­sek, vagy a zsűri döntése alapján más csoportok, egyeneságon juthatnak a tv-válogatóra. Az 1988. évi „Ki mit tud?” győztesei jutalmakban részesülnek. Jelentkezni lehet a művelődési otthonokban és minden KISZ-szervezetnél, a Magyar Ifjúságban és a-Rádió Televízió Újság­ban megjelent minta-jelentkezési lapon 1987. december 20-áig. A vetélkedőt a következő ágakban hirdetik meg: 1. Vokális zene (ének): a) népdal, műdal, opera, b) pop-, rock-, dzsessz-zene , c) sanzon, táncdal, d) kamarakórus. Részt vehetnek: szólis­ták, duók, triók, kisegyüttesek. Maxi­mális létszám 6 fő, a d) pont esetében 24 fő. Tv-műsoridő: maximum: 4—6 perc. 2. Hangszeres zene: a) klasszikus es kortárs zene, b) népzene és históriás dallamok c) jazz- és folk-zene, d) tánc-, pop-, rockzene. Részt vehetnek: hang­szeres szólisták, kisegyüttesek, kama­ra- és fúvószenekarok. Maximális lét­szám: 6 fő, kamara- és fúvószenekarok esetéban 24 fő. Tv-műsoridő: maxi­mum 6 perc, 3. Színjátszó-, mozgásszín­házi csoportok, vers-, próza- és mese­mondás. Részt vehetnek: csoportok, vers-, próza- és mesemondók. Maxi­mális létszám: csoport esetén 8—12 fő. Tv-műsoridő: csoport: legfeljebb 10 perc, szólista: 4 perc. 4. Bábművészet. Részt vehetnek: szólisták, duók, kis­együttesek. Maximális létszám: 6 fő, Tv-műsoridő: legfeljebb 6 perc. 5. Tánc: a) néptánc, b) balett, dzsesszba- lett, c) akrobatikus tánc, diszkótánc, formációs tánc. Részt vehetnek: szólis­ták, duók, kamara- és táncegyüttesek. Maximális létszám: néptánc: 24 fő, a többinél 6 fő. Tv-műsoridő: legfeljebb 6 perc. 6. Amatőrfilm, video, diaporá­ma. Tv-műsoridő: maximum 3—5 perc. 7. Egyéb: a) artisták, bűvészek, bohócok, b) parodisták, vidám kis­együttesek. Reszt vehetnek: szólisták, duók, triók, kisegyüttesek. Maximális létszám: 6 fő. Tv-műsoridő: maximum 6 perc. A vetélkedő szakaszai: I. Városi, kerületi bemutatók: 1988. ll. 5—III. 10. II. Megyei, budapesti bemutatók: 1988. III. 10—IV. 30. III. Országos válogató: 1988. V. 5 —V. 20-ig. Tv-adások: Elő- és középdöntők: 1988. július— augusztus. Országos döntő: 1988. szep­tember eleje. Részletes tájékoztatást a művelődési otthonokban és a KlSZ-szervezetek- ben kaphatnak a versenyzők. (Például: Kecskeméten, az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban). FI LM JEGYZET A Pókasszony csókja A tavalyi, tavaly előtti fesztiváltudó­sításoknak köszönhetően tyre alapo­san megelőzte az új brazil—amerikai filmet. A nagy nemzetközi érdeklődés­re csak részben magyarázat, hogy az alapanyag jelentős író: Manuel Púig munkája, s hogy a forgatókönyv alap­jául szolgáló regény a legnépszerűbb bestseller volt éveken át Latin-Ameri-: kában. Nagyobb nyomatékkai szerepel a legrangosabb nemzetközi díjakkal el­ismert színészi játék, és nem nehéz kita­lálni, hogy a téma is. Annak ellenére, hogy a kényes témakört is érintő kom­mersz- és müvészfilmek gyarapodó szá­mának köszönhetően egyre kevésbé számít tabunak a homoszexualitás. Bár a helyszín mindvégig egy átlagos börtöncella, igen gyorsan kiderül, hogy a rendező, Hector Babenco nem kíván­ja terhelni a nézőt az egyébként még a játékfilmekre is jellemző véres betétek­kel, a katonai diktatúra borzalmaiban elmerülő tanúvallomások, dokumentu­mok bemutatásával. Annak ellenére sem, hogy a főszereplők egyike egy fris­sen megkínzott ellenálló. Az argentin rendező alkotása annyiban viszont jel­legzetesen latin-amerikai, amennyiben a leghétköznapibb adottságként veszi, veteti tudomásul és használja fel a hősi­ességet. Úgy tűnik, magától értetődő, tipikus magatartás-, sőt életforma ez egy olyan .országban, ahol még a szak­mai berkeken belül is nemcsak a vá­szonra tervezett fikciós modellek, a sze­replők, hanem a legigényesebb rende­zők is kénytelenek hőssé válni, gyakran illegalitásban dolgozni, száműzetésben élni. A legjelentősebbek: a bolíviai San- jinés, a brazil Glauber Rocha, á chilei Miguel Littin életfogytiglani börtön- büntetéssel, halálos ítélettel kényszerít­ve hazájuktól távol kénytelenek dol­gozni már évtizedek óta. ' A Pókasszony csókja valódi kopro­dukció. A film főszereplője a politikán „kívül” élő Molina. (Az 1985-ös Can- nes-i fesztivál legkiemelkedőbbnek ítélt, Oscar-díjjal is jutalmazott alakítá­sa Villiam Hurt-nak köszönhető.) Mint kiderül, a különös pár nem véletlenül kerül közös cellába. Mivel Valentint, az ellenállási mozgalom vezetőjét a leg- válogatottabb kínzásokkal sem tudták pribékjei szóra bírni, új stratégiát vet­nek be. Abban bíznak, hogy a bünteté­sének elengedésével kecsegtetett Moli­na kedvességével, érzékenységével és némi csellel kiszedi értékes foglyukból az információkat. Arra nem számíta­nak, hogy besúgójuk őszintén megked­veli társát. Olyannyira, hogy megpró­bálja átverni megbízóit, abban remény­kedik, késleltetheti az újabb kínvalla­tást, s nem utolsósorban tovább ma­radhat társaságában. Nehéz lenne szélsőségesebb s egyút­tal melodrámára alkalmasabb felállást elképzelni kettősüknél. Összezártsá­guknak semmi köze a közös sors ugyancsak amerikai mintájú, (a Megbi­lincseltek című filmből is ismerős) vál­lalásához, a helyzet megválasztásán kí­vül minden lényeges dolog önkéntes. A rendező olyan fantasztikus bizton­sággal és érzékeny jellemábrázoló kész­séggel építi meg a film legfőbb erényét jelentő érzelmi konstrukciót, hogy a néző egy idő után könnyedén megfe­ledkezhet erősen művi kereteiről is. Egészen a „túlírt”, fölöslegesen lekeres kitett befejezésig. A végső, akciódús másodpercek után csak sajnálkozha­tunk, milyen kár, hogy a klasszikus szabályok és klasszikus közhelyek ha­tármezsgyéjén nem mindennapi tehet­séggel egyensúlyozó produkció végülis ilyen mértékben engedett a könnyebb ellenállásnak, az olcsóbb siker csábítá­S^na*C' Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN i ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszáfiás, Nyáriő­ri ne, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Lelki segélyszolgálat: Kecskemét, T.: 28-222, 18—22 óra között. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybenc: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Ber­csényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre t. 18. T.: 44-162). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács­borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos­tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentivani, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádud­vari, sükösdi, szeremlei és vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet ä város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi 1.12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrö­si, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kas- kantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (pl 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő —Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213.-as mellék, URH-szoba 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Solt, Ujsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Ko'ssuth u. 1. T.: 10); Dunapataj, Har­ta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balótaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc, Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Ke- lebia, Ady' E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1..; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kos­suth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Tubojy Cs. (Kecskemét, Ha­lasi út 34. T.: 28-344). . BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ülicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1. T.: 2), Hercegszántó,. Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalo­csa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. ai. 17/Á.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Var­jú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Har­ta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mé­száros, J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Duna­pataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öreg­csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén Jju. 24. T.: 11), Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadserbg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét,. Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Bartal J, (Orgovány, Hajma A. u: 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerek­egyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.' 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispá- novity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fülöpházá, Izsák, dr. Faragj B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszent­miklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabad­szállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Sza­badszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vö­rös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u,. 2/A. T.: 62- 115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: I dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmaj­sa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hege­dűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 130. T.: 31-338), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszál­lás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonos­tor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskun­halas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirfó, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshal­ma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.),' Mélykút, Kisszállás: dr. Miké N. (Mélykút, Lenin tér 54.. T.: 28), Tom­pa, Kelebia: dr. Patocska G. (Kelebia, Ady E. ú. 216), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőjős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi-' kéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). 1 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom