Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 4. Kovács Margit emlékezete Szentendrének, a múzeumok városának, s egyben Magyarországnak leglátogatottabb múzeuma az egykori Vas- tagh-ház, mely otthont adott a legeredetibb magyar kerámikus, szobrász, Kovács Margit világhírű alkotásainak. Kevés művész él annyira tovább műveiben — önmagát adva minden alkotásában, bármilyen kicsi szobor, vagy edény legyen is az —, mint ez a sokat szenvedett, nagyszerű ember, akinek minden öröme, hite, csalódása, szenvedése alkotássá változott, akinek teremtő képzeletét mindig követni tudta a keze. Az agyag, mestersége címere nem csupán alapanyag volt számára, hanem az egyetlen kifejezési lehetőség, amely átlényegültén adta vissza keze melegét, emberi lényének fényét, megkapó, üde, tiszta báját. Művészete korszakot jelöl a magyar. kerámia történetében. Világa egységes hatású, nagyerejű, egyéni hangú, sajátosan a hazai talajban gyökerező, ugyanakkor modern és európai. 1902 november 30-án született Győrött. Művészeti tanulmányait grafikusként 1924-ben Jascik Almos magániskolájában kezdte meg Budapesten. A lágyan hullámzó, kissé szecessziós hangvételű díszítés haláláig őrizte Jascik tanításait Kovács Margit formavilágában. Később érdeklődése a kerámia felé fordult. Először a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1926— 28-ig Bécsben a Wiene Werkstätte egyik tagjánál, Hertha Buchemél sajátította el a mesterséget. 1928—29-ben Münchenben képezte tovább magát. Főleg vallásos kompozíciókat mintázott. 1932-ben Koppenhágában, 1933- ban Sevres-ben járt tanulmányúton. 1928-ban itthon a Tamás Galériában mutatkozott be először múnkáival. 9 Fonó A magyar művészeti élet sikeres résztvevője volt haláláig. Pályája gyorsan ívelt felfelé, a harmincas évektől kezdve már az élvonalba tartozott. Külföldi útjának művészi tapasztalataiból, saját élményeiből és a magyar népművészetből egyéni formanyelvet alakított ki magának, mely a múló évtizedek során többször változott ugyan, de mindig jellegzetesen „kovácsmargiti” maradt. Fiatalságában alkotó kedve sokoldalúságát különféle színes mázas edények sora, reliefek, falképek, kisplasztikák és első korongolt figurái bizonyították, melyeknek utolérhetetlen mestere maradt haláláig. 1929-ben készített Korongos című reliefje mesterségének címere, kis genre-kép, mely múzeuma falán is látható. Üdebájú madonnái, a középkori és a bizánci mozaikokat idéző, nyúlánk, esendő szentjei, magyaros zsánerfigurái a teremtés örömét, egy árnyaltan gazdag kedélyvilág magával ragadó erejét árasztják magukból a felfokozott lüktetésű érzelmek egész skáláján (Zsömleleány 1933—34, Kisinas, 1934, Kuglófmadonna 1938, Pólyázó madonna 1942, Salome 1943—44.) A felszabadulás után művészete ki- teljesedett, stílusa beérett, a kerámia minden ágában kiemelkedő értékeket hozott létre. Munkásságában a figurális elem játszotta a főszerepet. Technikai, ábrázolásbeli nehézségeket nem ismert. Bőségben sorjázó művei hazai és külföldi elismerést, hírnevet, magas kitüntetéseket hoztak számára, de élete utolsó évtizedeiben, a hazai avantgarde előretörése idején méltatlan mellőzést is. Mégis tovább folytatta megkezdett útját, meg tudott újulni öregségében is. Ekkor váltak művei expresszív módon sűrített, kerámiába álmodott mesévé, fiatalságának nagyméretű kompozícióit folytatva (Piac, 1961, Almát .vegyenek, halat tessék, Nagy család, 1962, Öregek csöndés lakomája, 1969 —70.) ' Legtöbb művének tárgya a falusi élet, ahol a művész gyermekkorát töltötte. Első nagyméretű figurája, a Szoptató 1948-ban készült, melyet évek során számos társa követett. Az emberi érzések széles skáláján játszott a családi élet megjelenítésében is. Sajátmagát ábrázolta idős édesanyját átölelve Melyik immár az anya és melyik a gyermek című, mélyértelmű, az élet múlandóságát kifejező kettős figuráján (1974). 1977. június- 4-én halt meg súlyos betegségben. Müveiben az élet nagy kérdéseire korszerű, maradandó európai rangú választ adott. Brestyánszky Ilona FELHÍVÁS AZ 1988. ÉVI „KI MIT TUD?” VETÉLKEDŐRE A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Televízió — a Honvédelmi, a Belügyminisztérium, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egyetértésével és támogatásával — ismét megrendezi a „Ki mit tud?” vetélkedőt, amely módot ad minden fiatalnak, fiatal közösségnek, hogy számot adjon művészi tehetségéről. A versenyre jelentkezhet minden 14 —30 év közötti fiatal. (Az együttesek esetében átlagéletkort vesznek figyelembe). Nem vehetnek részt a vetélkedőn hivatásos művészek, a művészeti főiskolák hallgatói (saját művészeti ágúkban). A kiírási feltételek alapján jelentkezhetnek amatőr csoportok, szólisták, duók, triók és kisegyüttesek (a kíséret nem számit bele a létszámba). A „Ki mit tud?” bemutatóit a köz- művelődési intézmények rendezik. A versenyzők helyi, városi és megyei fordulók után jutnak az országos válogatóra. A legszínvonalasabb produkciót bemutató versenyzők 1988. július első hetétől szeptember élejéig a televízió kamerái előtt versenyeznek. Az 1988. január 1. és május 1. között rendezett országos és nemzetközi amatőr művészeti rendezvényekről a nyertesek, vagy a zsűri döntése alapján más csoportok, egyeneságon juthatnak a tv-válogatóra. Az 1988. évi „Ki mit tud?” győztesei jutalmakban részesülnek. Jelentkezni lehet a művelődési otthonokban és minden KISZ-szervezetnél, a Magyar Ifjúságban és a-Rádió Televízió Újságban megjelent minta-jelentkezési lapon 1987. december 20-áig. A vetélkedőt a következő ágakban hirdetik meg: 1. Vokális zene (ének): a) népdal, műdal, opera, b) pop-, rock-, dzsessz-zene , c) sanzon, táncdal, d) kamarakórus. Részt vehetnek: szólisták, duók, triók, kisegyüttesek. Maximális létszám 6 fő, a d) pont esetében 24 fő. Tv-műsoridő: maximum: 4—6 perc. 2. Hangszeres zene: a) klasszikus es kortárs zene, b) népzene és históriás dallamok c) jazz- és folk-zene, d) tánc-, pop-, rockzene. Részt vehetnek: hangszeres szólisták, kisegyüttesek, kamara- és fúvószenekarok. Maximális létszám: 6 fő, kamara- és fúvószenekarok esetéban 24 fő. Tv-műsoridő: maximum 6 perc, 3. Színjátszó-, mozgásszínházi csoportok, vers-, próza- és mesemondás. Részt vehetnek: csoportok, vers-, próza- és mesemondók. Maximális létszám: csoport esetén 8—12 fő. Tv-műsoridő: csoport: legfeljebb 10 perc, szólista: 4 perc. 4. Bábművészet. Részt vehetnek: szólisták, duók, kisegyüttesek. Maximális létszám: 6 fő, Tv-műsoridő: legfeljebb 6 perc. 5. Tánc: a) néptánc, b) balett, dzsesszba- lett, c) akrobatikus tánc, diszkótánc, formációs tánc. Részt vehetnek: szólisták, duók, kamara- és táncegyüttesek. Maximális létszám: néptánc: 24 fő, a többinél 6 fő. Tv-műsoridő: legfeljebb 6 perc. 6. Amatőrfilm, video, diaporáma. Tv-műsoridő: maximum 3—5 perc. 7. Egyéb: a) artisták, bűvészek, bohócok, b) parodisták, vidám kisegyüttesek. Reszt vehetnek: szólisták, duók, triók, kisegyüttesek. Maximális létszám: 6 fő. Tv-műsoridő: maximum 6 perc. A vetélkedő szakaszai: I. Városi, kerületi bemutatók: 1988. ll. 5—III. 10. II. Megyei, budapesti bemutatók: 1988. III. 10—IV. 30. III. Országos válogató: 1988. V. 5 —V. 20-ig. Tv-adások: Elő- és középdöntők: 1988. július— augusztus. Országos döntő: 1988. szeptember eleje. Részletes tájékoztatást a művelődési otthonokban és a KlSZ-szervezetek- ben kaphatnak a versenyzők. (Például: Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban). FI LM JEGYZET A Pókasszony csókja A tavalyi, tavaly előtti fesztiváltudósításoknak köszönhetően tyre alaposan megelőzte az új brazil—amerikai filmet. A nagy nemzetközi érdeklődésre csak részben magyarázat, hogy az alapanyag jelentős író: Manuel Púig munkája, s hogy a forgatókönyv alapjául szolgáló regény a legnépszerűbb bestseller volt éveken át Latin-Ameri-: kában. Nagyobb nyomatékkai szerepel a legrangosabb nemzetközi díjakkal elismert színészi játék, és nem nehéz kitalálni, hogy a téma is. Annak ellenére, hogy a kényes témakört is érintő kommersz- és müvészfilmek gyarapodó számának köszönhetően egyre kevésbé számít tabunak a homoszexualitás. Bár a helyszín mindvégig egy átlagos börtöncella, igen gyorsan kiderül, hogy a rendező, Hector Babenco nem kívánja terhelni a nézőt az egyébként még a játékfilmekre is jellemző véres betétekkel, a katonai diktatúra borzalmaiban elmerülő tanúvallomások, dokumentumok bemutatásával. Annak ellenére sem, hogy a főszereplők egyike egy frissen megkínzott ellenálló. Az argentin rendező alkotása annyiban viszont jellegzetesen latin-amerikai, amennyiben a leghétköznapibb adottságként veszi, veteti tudomásul és használja fel a hősiességet. Úgy tűnik, magától értetődő, tipikus magatartás-, sőt életforma ez egy olyan .országban, ahol még a szakmai berkeken belül is nemcsak a vászonra tervezett fikciós modellek, a szereplők, hanem a legigényesebb rendezők is kénytelenek hőssé válni, gyakran illegalitásban dolgozni, száműzetésben élni. A legjelentősebbek: a bolíviai San- jinés, a brazil Glauber Rocha, á chilei Miguel Littin életfogytiglani börtön- büntetéssel, halálos ítélettel kényszerítve hazájuktól távol kénytelenek dolgozni már évtizedek óta. ' A Pókasszony csókja valódi koprodukció. A film főszereplője a politikán „kívül” élő Molina. (Az 1985-ös Can- nes-i fesztivál legkiemelkedőbbnek ítélt, Oscar-díjjal is jutalmazott alakítása Villiam Hurt-nak köszönhető.) Mint kiderül, a különös pár nem véletlenül kerül közös cellába. Mivel Valentint, az ellenállási mozgalom vezetőjét a leg- válogatottabb kínzásokkal sem tudták pribékjei szóra bírni, új stratégiát vetnek be. Abban bíznak, hogy a büntetésének elengedésével kecsegtetett Molina kedvességével, érzékenységével és némi csellel kiszedi értékes foglyukból az információkat. Arra nem számítanak, hogy besúgójuk őszintén megkedveli társát. Olyannyira, hogy megpróbálja átverni megbízóit, abban reménykedik, késleltetheti az újabb kínvallatást, s nem utolsósorban tovább maradhat társaságában. Nehéz lenne szélsőségesebb s egyúttal melodrámára alkalmasabb felállást elképzelni kettősüknél. Összezártságuknak semmi köze a közös sors ugyancsak amerikai mintájú, (a Megbilincseltek című filmből is ismerős) vállalásához, a helyzet megválasztásán kívül minden lényeges dolog önkéntes. A rendező olyan fantasztikus biztonsággal és érzékeny jellemábrázoló készséggel építi meg a film legfőbb erényét jelentő érzelmi konstrukciót, hogy a néző egy idő után könnyedén megfeledkezhet erősen művi kereteiről is. Egészen a „túlírt”, fölöslegesen lekeres kitett befejezésig. A végső, akciódús másodpercek után csak sajnálkozhatunk, milyen kár, hogy a klasszikus szabályok és klasszikus közhelyek határmezsgyéjén nem mindennapi tehetséggel egyensúlyozó produkció végülis ilyen mértékben engedett a könnyebb ellenállásnak, az olcsóbb siker csábítáS^na*C' Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN i ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszáfiás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Lelki segélyszolgálat: Kecskemét, T.: 28-222, 18—22 óra között. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybenc: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre t. 18. T.: 44-162). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentivani, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet ä város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi 1.12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kas- kantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (pl 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő —Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213.-as mellék, URH-szoba 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Solt, Ujsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Ko'ssuth u. 1. T.: 10); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balótaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc, Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Ke- lebia, Ady' E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1..; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Tubojy Cs. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). . BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ülicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1. T.: 2), Hercegszántó,. Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. ai. 17/Á.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros, J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén Jju. 24. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadserbg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét,. Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J, (Orgovány, Hajma A. u: 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.' 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispá- novity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fülöpházá, Izsák, dr. Faragj B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u,. 2/A. T.: 62- 115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: I dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-338), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirfó, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.),' Mélykút, Kisszállás: dr. Miké N. (Mélykút, Lenin tér 54.. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocska G. (Kelebia, Ady E. ú. 216), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőjős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi-' kéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). 1 í