Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 19. A fehérjenövények jövője Nagyobb összhangban, előrelátással A mezőgazdaság 1988—90' es munkaprogramjában mégha tározottak szerint a fehérjetakarmány-növények- termelését kétszeresére kell növelni, mivel az ál­lattenyésztés takarmányfehérje-igényének bizton­ságos megteremtése stratégiai fontosságú. A fe­hérjeimport csökkentéséhez is jelentős népgazda­sági érdek fűződik. A feladat teljesítését az idén meghirdetett ösz­tönzőkkel is segítik, melyek hatása már érződik a termelési szándék kedvezőbb alakulásán. A programban meghatározottakat vitatták meg a szakemberek azon az országos tanácskozá­son, melynek színhelye Keszthely volt. A mintegy háromszáz szakember — hazánk minden tájáról érkeztek — egy héten keresztül hallgatott előadá­sokat, folytatott eszmecserét e témában. bbK ' ■ &--A'. ? t m&m PÉPPhI 4 pl gj ■ llllll zjg&cS.ÜT • A kővágó- őrsi feltáró be­rendezés nem­csak a fehér­je-, hanem az egyéb takar­mánynövé­nyek feldolgo­zására is .al­kalmas. t Pelyhesí- tett lóbab. MUNKAERŐGONDOK A VASÚTNÁL A vonatok jönnek-mennek, és a dolgozók sem maradnak A Vetőmag Vállalat főmunkatársát, a rendezvény háziasszonyát, Sárfy Edénét arról kérdeztük, miért most és miért a vállalat rendezte meg ezt az eseményt? — A fehetjeprogram az ország vala­mennyi mezőgazdasági üzemében ak­tuális téma. A vállalat pedig országos hatáskörű intézmény, amely az orszá­gos irányelveket képviseli. A lépésvál­tás nálunk is-szükségszerű. A gazdál­kodó egységekkel meglévő szoros, napi kapcsolataink ösztönöztek bennünket arra, hogy vállaljuk a szervezést. Most az üzemek a jövő év tervezésén mun­kálkodnak. Reménykedünk, hogy eh­hez is segítséget kapnak. Érezzük, hogy sok a bizonytalanság a fehérjeprogram körül,’ azoknál is, akik'termelni, azok­nál.is, akik feldolgozni akarják majd e növényeket. Többlettermelés A MÉM osztályvezető-helyettese, dr. Eke István, mint elmondta, részt vett a fehéijeprogram kidolgozásában is; — A legfőbb szempont, hogy az ál­latállománynak legyen elegendő fehér­jetakarmánya. Arról szó sincs, hogy teljes mértékben megszűnjék a fehérje- import. Az intézkedések, a támogatá­sok a többletfehérje megtermelését se­gítik: A kormány stabilizációs prog­ramjával összhangban kidolgozott, fe- héijékre vonatkozó szabályozórend­szer megfelel az elképzeléseinknek: az 1988-as esztendőben lehetőséget kínál a 82 ezer hektáros szójatermő terület kialakításához, illetve a 60 ezer tonnás szójafeldolgozó kapacitás megteremté­séhez. Az előadások közti szünetben be­szélgettünk dr. Kovács Gáborral, a Ve­tőmag Vállalat Szentesi Kutató Állo­másának tudományos tanácsadójával: — Szerintem nem csak a szójaterme- lésről kellene ilyen súllyal beszélnünk a fóhéijepVogramon' belül. A' tanácsko­záson is esett szó a borsóról, a lóbabról és a csillagfürtről, de nagy tartalékok rejlenek például a kukorica fehérjetar­talmának emelésében. Igaz, léteznek ma is ilyen fajták, de ezek hozama ki­sebb, mint a többieké. Ebből követke­zik, hogy a termelő üzemek, érdekelt­ség híján nem szívesen foglalkoznak velük. A végtermékig — Az extrahált szójadara importja népgazdasági szinten ma olcsóbb len­ne, mint a megtermelése — mondja dr. Varga Tibor, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat osztályvezetője. — Ezt ma mindenki belátja. De azt is tud­juk, hogy importmegtakarítás miatt a hazai termeltetést kell választani. A program nem érte a vállalatot várat­lanul. A vetőmagot biztosítani tudjuk valamennyi fehérjenövényből. A na­gyobb értékű fajták megszerzésére mi a fajtalicencet tartjuk a legmegfele­lőbbnek, hiszen a honosítások még mindig rövidebb ideig tartanak, mint a nemesítés. Ez a lépés a nemesítőket is ösztönzi majd. Megpróbáljuk „végter­mékig” elvinni a folyamatot, ennek előkészítését már az idén megkezdtük. Tehát a köztermesztésnek adunk vető­Mint Meleg László, a Dél- mágyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat kecskeméti kiren­deltségének vezetője, a területi bizottság elnöke elmondta, az ingyenes tanácsadó szolgálat jól illeszkedik a bizottság fel­adatai közé, hisz fő célkitűzé­sük, hogy a megyében elősegít­sék a takarékos energiafelhasz­nálás elterjedését. A szolgálat magot, cs amit visszavárunk: a vető­mag-utánpótlásunk, illetve az e minő­ségi kívánalmaknak nem megfelelő ter­mény további feldolgozása. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet igazgatóhelyettese, dr. Szerafin Jenő kissé szkeptikus: — Koromnál fogva én már a harma­dik szójakampányt érhetem meg. Még soha nem sikerült a szójaterületet ha­zánkban 45 ezer hektár fölé vinni. Ér­zésem szerint a terület növekedésével párhuzamosan csökkenni fognak a ho­zamok. Nagyon könnyen belátható ez, hiszen előbb-utóbb olyan földekre is vetik majd e növényt, amelyekre nem való. Tehát elsősorban arra hívnám fel a gazdák figyelmét, hogy adott körül­mények között termelési szerkezetüket egészében vizsgálják. Rendszertervek Hazánkban a szójatermelés egyik központja a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, ahol osztályvezető főmér­nök Szili Gyula. — Ezen a rendkívül időszerű ta­nácskozáson világosan kitűnt, mennyi­re különböznek a nézetek a fehérjeter­meléssel kapcsolatban. A bólyi kombi­nátban genetikával, technológiával, feldolgozással és felhasználással egy­aránt foglalkozunk. Annak ellenére, hogy az árkiegészítést mi nem kapjuk meg, saját forrásainkból segítjük ter­melőinket. Arra is készek, vagyunk, hogy a termelési rendszerek munkáját támogatva, az ő szakembereiknek, szak tanácsadóiknak" a termelés fázisai­ról szóló ismereteket, a technológiát átadjuk. A feldolgozott fehérjetakar­mány útjában általában van egy kieső láncszem, á „beépítés” a takarmányok­az áramszolgáltatói kirendelt­ségen, vagy a megyei tanács ipari osztályának energetiku­sán keresztül érhető el, s nem csak lakossági, hanem speciális szakmai igények kielégítésére is vállalkoznak. Hozzáértőkkel is előfordulhat bizonyos szakmai vakság, s a probléma rövid konzultáció után oldódik csák meg. Ebbén segíthet a tanács­ba. Nekünk kész receptjeink vannak, illetve komplett takarmányok szállítá­sát is tudjuk vállalni. A tanácskozáson a KSZE termelési igazgatóhelyettese, dr. Rózsás Attila előadását kérdések felvetésével kezdte: Mennyi szója kell? Mennyire lehet szá­mítani? Gazdaságos a termelése? Mi­lyen feldolgozás lehetséges? Beszélgeté­sünkkor ezekről is szólt: — Valamennyi kérdést komolyan fontolóra kell venni termelőnek, koor­dinálónak, szakvezetőnek egyaránt. Mi is ezt tettük, amikor egy rendkívül hajlékony, átfogó rendszerprogramot készítettünk a fehérjetermelésről. Bács- Kiskun megyében 18 taggazdaságunk van, többen csatlakoznak terveinkhez. Például kistérségi együttműködés kere­tében Kalocsa, Dávod, Harta szövet­kezetei 1988—89-ben 4—5 ezer tonna éves kapacitású feldolgozót építenek, segítségünkkel. A rendszer már elké­szült a jövő évi adaptált terveivel, bár néhány nyitott kérdésre — például a növényvédelemmel kapcsolatban - még nem tudunk egészen konkrét vá­laszt adni. Az egyhetes tanácskozás zárszava a Vetőmag Vállalat igazgatóhelyettesét, dr. Somssich Istvánt illette, mint ven­déglátó házigazdát: — Az elkövetkezőkben több nehéz­séggel kell szembenéznünk. Sok kísér­letre, gondolkodásra van még szüksé­gük genetikusoknak, a honosítással foglalkozóknak, a technika,,, technoló­gia előteremtőinek, a termelőknek, a felhasználóknak egyaránt. Ezt a ta­nácskozást, reméljük, a további egysé­gesebb gondolkodás reményében zár­hatjuk be. Gál Eszter adás. Ha a kérdés bonyolul­tabb, a MTESZ-en keresztül díjazásért végzik például el a veszteségfeltárást, vagy konk­rét tervek elkészítését. Sokszor annyival is segíteni tudnajc, hogy a tanácsért fordulónak megmondják, hogy problémá­jával kit keressen fel. Figyelemreméltó, hogy a ta­nácsadó szolgálat pénzügyi kérdésekben is segítséget tud nyújtani. Manapság sűrűn elő­fordul, hogy valamelyik szö­vetkezet, vagy vállalat energia­racionalizálási hitelért folya­modik, de a pályázatot nem tudja a szükséges tartalmi és formai követelmények szerint elkészíteni. Ebben az esetben is rendelkezésükre áll az ingyenes energetikai tanácsadó szolgá­lat. B.F. L. Moldova Györgynek a Magyar Ál- lamvasutakról szóló könyve egyebek között azt példázza: aki hivatásának érzi a munkáját, kitart mellette akkor is, ha nehezek a körülményei. A nagy sikerű könyv megjelenése óta az állam­vasutaknál sokat javultak a munkakö­rülmények, a vasút mégis munkaerő­gondokkal küszködik. Ötven mozdonyvezető hiányzik Ötven mozdonyvezetőt keres felvé­telre a MÁV Kecskeméti Vontatási fő­nöksége. Nem tévedés: Ötvenet! Adó­dik a kérdés: ha ennyi masiniszta hi­ányzik, mennyi dolgozik? Száz. A szükséges létszámnak hetven száza­léka. — Nem újkeletű gond ez nálunk — mondja Vargáné Sóti Mária, a vonta­tási főnökség személyzeti és munka­ügyi vezetője —, évek óta halmozódik a hiány mozdonyvezetőből. Sokan nyugdíjba vonulnak, sokan máshová mennek dolgozni. — Nincs helyettük jelentkező? — Kevés van, de közülük is többen kies'nek áz alkalmassági vizsgán. Szigo­rú követelményeknek kell megfelelniük — miként minden járművezetőnek.—, különösen a reflexvizsgálaton. Érettsé­gizetteket vagy vasipari szakképzett­séggel rendelkezőket veszünk fel, ter­mészetesen a mozdonyvezetői, tanfo­lyamot el kell végezniük. A vasúti, va­lamint a gépészeti szakközépiskolában tanulókkal — ha igénylik — ösztöndíj­szerződést kötünk. De ritkán van je­lentkező, hiába megyünk el az általá­nos iskqlákba, gyerekeket toborozni. Azon kevesek közül, akik mégis ezt a pályát választják, csak azok tartanak ki mellette, akik megszeretik, a munkát hivatásuknak érzik. — „Akit a mozdony füstje megcsa­pott"? — Ugyan, hol van már a mozdony- füst? Legfeljebb a nosztalgiajáratokon! A jelenleg forgalomban levő mozdo­nyok korszerű konstrukciók, aki érté­kelni tudja a technikát, annak öröm egy ilyen járművet vezetni! Hogy még­sem maradnak meg ebben a munká­ban, annak egyik oka a sajátságos munkaidő-beosztás. Mindegy, hogy es­te van, éjszaka vagy hajnal, illetve ka­rácsony, húsvét vagy bármilyen ünnep, Már a NEP-korszakban Az ilyen típusú közös vállalkozások emellett növelhetik az exportkínálat versenyképességét, hozzájárulhatnak a termelés szerkezetének átalakításához — ezek a feladatok mindenütt az első helyen állnak a gazdaságpolitikai célok sorában. A gazdasági reformok beindításával, az .útkereséssel párhuzamosan jelentek meg gazdaságpolitikai elemzések, ame­lyek a múltra visszatekintve elemzik a vegyesvállalatok helyét és szerepét a szocialista gazdaságban. A szovjetha­talom első éveiben, a NEP-korszakban kifejezetten szükségesnek tartották a külföldi tőke bevonását az exportter­melésbe, hozzájárulását a belföldi piac ellátásának javításához, a gazdaság helyreállításához. Hasonlóképp Csehszlovákiában, mint ezt a Vnyesnyaja Torgovlja című lap írta, mindig'voltak külföldi tőkeré­szesedésű yegyesvállalatok, amelyek még a háborút megelőző időszakból maradtak meg. Igaz, azóta egyetlen ilyen új vállalatot sem hoztak létre, tar valy viszontkormánynyilatkozatot tet­tek közzé az új vegyesvállalatok alapí­tására vonatkozó javaslatok megvizs­gálásáról. Ennek nyomán rendelet szü­letett, és az idén már megkezdte műkö­dését az első vállalkozás, a brnói Tesla és a dániai Senetek műszergyártó Válla­lata. 1 . i K ■ Jugoszláviában már két évtizede megszülettek a hasonló jogszabályok, a többi országban, köztük hazánkban is, Romániában, Bulgáriában, Kíná­ban, Vietnamban a hetvenes években a vonatoknak menni, a mozdonyveze­tőknek dolgozni kell. De legalább jól keresnek? — Tíz-tizennyégyezer forintot, havi 240-260 órával. A létszámhiány miatt kell ilyen sokat dolgozniok, amit nehe­zen bírnak. Ez a másik oka annak, hogy elhagyják a pályát. A kötelező havi 180 órával viszont csak 5500— 6000 forint a jövedelmük. Nincs megfi­zetve ez a munka. Ennyi pénzt máshol is kapnak és a szabadidejüket saját be­látásuk szerint használhatják fel, az ün­nepüket családjuk körében tölthetik. Bérük nincs arányban a munkájukkal A MÁV Kecskeméti Üzemfőnöksé- gének" jelenleg 964 dolgozója van. — Forgalmi szolgálattevőből 27-30 hiányzik — mbndja D. Tóth Sándor, a körzeti üzemfőnökség személyzeti és munkaügyi vezetője. — A vasutas szakközépiskolából kevés utánpótlást kapunk, de gimnáziumi érettségivel, ki­sebb állomásokra általános iskolai vég­zettséggel is veszünk fel forgalmi szol­gálattevő munkakörbe jelentkezőket. Érdekes a munkájuk, főleg ott, ahol korszerű biztosítóberendezéssel dol­goznak. Mintha az állomás vágányhá­lózatának makettjén „játszanának” a dominó szabályai szerint —, de ez a játék •felelősségteljesí, nagy figyelmet követel. Folytatom a sort: 28 kocsiren­dező, 15 váltókezelő, 25-30 kalauz hi­ányzik. — Például a kalauzok mennyit keres­nek? — Hat-hétezer forintot, havi 240- 250 órával. Tehát nemcsak a mozdony- vezetők, hanem általában a vasútnál dolgozók bére nincs arányban a mun­kájukkal. Kezdőnek 3500 forintot ad­hatunk, amíg el nem végzi a munkakö­réhez szükséges tanfolyamot. Ez meg a másik gond. Kalauznak, jegyvizsgáló­nak például nyolc osztályt végzettek jelentkeznek, de különböző utazási kedvezményeknek, szabályoknak bo­nyolult és gyakran változó rendszeré­ben kell tudni eligazodniok, a legtöbb előírást tételesen ismerniök. Sok dolgo­zónak már a tanfolyamon elmegy a kedye a munkától. Á kocsirendező, a váltókezelő ki van téve az időjárás vi­szontagságainak, ugyanakkor a fele­lősségük is igen nagy. Üzemfőnöksé­dolgozták ki a vállalatközi együttmű­ködésjogi kereteit. Általános tapaszta­lat, hogy kezdetben inkább csak keres­kedelmi, szolgáltatási céllal szerveződ­nek a vállalkozások, és csak a későbbi­ekben, a kezdeti tapasztalatokból okul­va merészkednek, a partnerek a szoro­sabb egymásrautaltságot feltételező termelési kooperációk területére. A harmadik: Magyarország Ilyen utat jártak be a hetvenes évek eleje óta a Magyarországon működő vegyesvállalatok is —az újonnan létre­jöttek már közös kockázatot vállalnak, együttműködnek a termelési, technoló­giai, a gyártmányszerkezet fejlesztésé­ben, vagy az értékesítésben. Magyarország egyébként mintegy 100 millió dolláros tőkeértékkel a har­madik helyen áll a vegyesvállalatok alapításában, főként az utóbbi években gyorsult fel a cégalapítás üteme. Csak Jugoszlávia és az első helyezett Kína előz meg minket. Kínában-az elmúlt tíz évben több mint 7800,közös érdekeltsé­gű céget alapítottak: 6,6 milliárd dol­lárra rúgott az ország különleges gaz­dasági övezeteiben létrejött vegyesvál­lalatok tőkéje. Általánosítható tapasztalat, hogy a befogadó országok a vegyesvállalato­kat paritásos alapon, yagyis a kölcsö­nös érdekeket érvényesítve igyekeznek működtetni. Nem is lehet ez másként, hiszen ilyen vállalkozások csak úgy hdzhatók létre, ha benne mindkét fél megtalálja a számítását. Érvényes ez a günktől évente általában ötvenen vo­nulnak nyugdíjba, 250-300 az új belé­pők száma, de majdnem ennyien él is mennek máshová dolgozni. A létszám fele kicserélődik A MÁV Kecskeméti Pályafenntartá­si Főnökségéhez körülbelül 460 kilo­méteres vonalhálózat tartozik 4-, 280 dolgozó tartja forgalombiztos állapot­ban. — Ez a létszám harminccal kevesebb a szükségesnél — mondja Zsigmond Istvánné személyzeti és munkaügyi ve­zető —, kivétel nélkül fizikai dolgozók hiányoznak. De ennél sokkal nagyobb problémát okoz számunkra a fluktuá­ció: a fizikaiaknak általában ötven szá­zaléka cserélődik ki évente. Nehéz munkát végeznek, de hibátlanul, perc­nyi pontossággal kell dolgozniok a nyílt pályán, ha éppen 25-30 fokos hi­deg, vagy 35-40 fokos meleg van, akkor is. A MÁV Budapesti Vezérigazgatósá­ga gépekkel igyekszik pótolni a hiány­zó munkaerőt. Évente 40-50 dolgozó munkáját tudjuk kiváltani ezekkel az időnként rendelkezésünkre bocsátott gépekkel, s ez valóban nagy segítség. Azonban az előkészítő és az utómun­kákat csak kézzel lehet elvégezni, tehát a gépesítés is csak bizonyos fokig meg­oldás. — A vasúti munka túlnyomó részét pedig nem is lehet gépesíteni — teszi hozzá D. Tóth Sándor. — A kalauzo­kat, mozdonyvezetőket, kocsivizsgáló­kat, vonatvezetőket, jegyvizsgálókat stb. A hagyományos módszerekkel próbáljuk a dolgozókat megtartani, a munkahelyet vonzóbbá tenni. Attól a pillanattól kezdve, hogy a munkaválla­lási szerződést aláírta, a vasúti dolgozó szabadjeggyel, házastársa, gyermekei minimális térítéssel utazhatnak. Egy­éves munkaviszony után külföldre is érvényes szabadjegy illeti meg a dolgo­zót, családtagjait egyaránt. Két év után igény szerint legkevesebb 50 ezer, a leg­több 100 ezer forint kamatmentes köl­csönt ad a vállalat lakásvásárláshoz, -építéshez, -felújításhoz. Mindez fo­rintban kifejezhető segítség, a munka­erőgondok felszámolása azonban csak a végzett munkával — annak nehézségi fokával, a velejáró felelősséggel — ará­nyos bérezéstől várható. vállalatvezetés kiválasztásától a jöve­delmek megadóztatásán át a tőkerésze- dés rögzítéséig. A Szovjetunióban pél­dául egy nemrégiben létrehozott válla­latnál pénzügyi és a technikai igazgatót a nyugati partner, a termelési és a sze­mélyzeti ügyekért felelős vezetőt a szovjet fél nevezi ki. A vállalkozás adó­ja a jövedelem 30 százaléka, amelyhez a nyereség hazautalása esetén további 20 százalékos adó jár. Az adókönnyíté­sek eszközeivel nemcsak a tőke újrabe- fektetésére igyekeznek ösztökélni a vál­lalkozásokat az országok, de a befekte­tések felfuttatására is: ezért adnak a Szovjetunióban például 2, Magyaror­szágon 5 évre mentességet induláskor a vállalkozásoknak az adófizetés alól. Fejlettebb gazdálkodás Nincs általános szabály viszont arra, hogy a szocialista országok milyen tő­kerészesedési arányt engedélyeznek nyugati partnereiknek a területükön működő vállalatokban. Egyes orszá­gokban igyekeznek határt szabni a kül­földi cég részesedésének, másutt vi­szont fordított a cél, vagyis érezhető a törekvés, hogy a partner minél na­gyobb súlyt és feladatokat vállaljon a vállalkozásban. Több vegyesvállalat működik például hazánkban is nyugati tőketöbbséggel, mint ahogyan Viet­namban is elérheti a külföldi tőkerész a 100 százalékot, és meghaladhatja az 50 százalékot a Szovjetunióban is. Mérleget korai lenne még vonni a vegyesvállalatok működéséről, hiszen sehol sem alapítottak még annyit, hogy értékelhető legyen, milyen szerepet töl­tenek be a legkorszerűbb technológia meghonosításában, vagy a külkereske­delmi mérleg javításában. Azt azonban már a kezdeti tapasztalatok alapján is kiemelik a közgazdászok: a vegyesvál­lalatok alkalmasak a fejlettebb munka- szervezési, irányítási módszerek elsajá­títására,. és arra, hogy a szocialista vál­lalatok megismerkedjenek a szigorúbb termelési és piaci követelményekkel. Marton János HOGY KEVESEBB LEGYEN A FOGYASZTÁS Díjmentes energetikai szaktanácsadás Milyen kazánt vásároljak, milyen fűtést alkalmazzak? Érdemes- e megvenni a béléscsővel ellátott, előregyártott kéményt? Mikorra várható községünk vezetékes gázzal való ellátása? Hogyan tudom megállapítani, hogy termelőszövetkezetünkben melyek az energia- veszteség fő forrásai? Megannyi pénztárcánkba vágó kérdés, me­lyekre választ keresnek egyszerű állampolgárok és energetikusok egyaránt. Díjmentes tanácsadással áll rendelkezésükre a megyei Területi Energiaipari Bizottság égisze alatt működő szolgálat, melynek szakemberei a közelmúltban kezdték ilyen irányú tevé­kenységüket. Almási Márta VILÁGGAZDASÁG Vegyesvállalatok a szocialista országokban Évtizedünk első felében lényegében lezáródtak azok a viták, amelyek a szocialista országok külgazdasági nyitottságának fokával voltak kapcsolatosak. A külkereske­delmi mérlegek időleges egyensúlyhiánya, egyes országok esetében pedig a külföldi pénzügyi tartozások felhalmozódása vetette föl a „bezárkózás” külgazdasági politi­kájának alternatíváját. A vitákra azóta pont került: a szocialista országok kivétel nélkül azt vallják, hogy a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás nem­hogy visszavonulást, hanem még intenzívebb kereskedelmi kapcsolatok kiépítését feltételezi a nyugati piacokkal és vállalatokkal. A kapcsolatok minőségének fejlesz­tése azt jelenti, hogy mindenütt nagy súlyt helyeznek a vegyesvállalati együttműkö­dés felfuttatására, hiszen ettől várják a műszaki fejlesztéshez szükséges import növelését, mégpedig jelentős devizaráfordítások nélkül. b I y

Next

/
Oldalképek
Tartalom