Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-19 / 299. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 19. A fehérjenövények jövője Nagyobb összhangban, előrelátással A mezőgazdaság 1988—90' es munkaprogramjában mégha tározottak szerint a fehérjetakarmány-növények- termelését kétszeresére kell növelni, mivel az állattenyésztés takarmányfehérje-igényének biztonságos megteremtése stratégiai fontosságú. A fehérjeimport csökkentéséhez is jelentős népgazdasági érdek fűződik. A feladat teljesítését az idén meghirdetett ösztönzőkkel is segítik, melyek hatása már érződik a termelési szándék kedvezőbb alakulásán. A programban meghatározottakat vitatták meg a szakemberek azon az országos tanácskozáson, melynek színhelye Keszthely volt. A mintegy háromszáz szakember — hazánk minden tájáról érkeztek — egy héten keresztül hallgatott előadásokat, folytatott eszmecserét e témában. bbK ' ■ &--A'. ? t m&m PÉPPhI 4 pl gj ■ llllll zjg&cS.ÜT • A kővágó- őrsi feltáró berendezés nemcsak a fehérje-, hanem az egyéb takarmánynövények feldolgozására is .alkalmas. t Pelyhesí- tett lóbab. MUNKAERŐGONDOK A VASÚTNÁL A vonatok jönnek-mennek, és a dolgozók sem maradnak A Vetőmag Vállalat főmunkatársát, a rendezvény háziasszonyát, Sárfy Edénét arról kérdeztük, miért most és miért a vállalat rendezte meg ezt az eseményt? — A fehetjeprogram az ország valamennyi mezőgazdasági üzemében aktuális téma. A vállalat pedig országos hatáskörű intézmény, amely az országos irányelveket képviseli. A lépésváltás nálunk is-szükségszerű. A gazdálkodó egységekkel meglévő szoros, napi kapcsolataink ösztönöztek bennünket arra, hogy vállaljuk a szervezést. Most az üzemek a jövő év tervezésén munkálkodnak. Reménykedünk, hogy ehhez is segítséget kapnak. Érezzük, hogy sok a bizonytalanság a fehérjeprogram körül,’ azoknál is, akik'termelni, azoknál.is, akik feldolgozni akarják majd e növényeket. Többlettermelés A MÉM osztályvezető-helyettese, dr. Eke István, mint elmondta, részt vett a fehéijeprogram kidolgozásában is; — A legfőbb szempont, hogy az állatállománynak legyen elegendő fehérjetakarmánya. Arról szó sincs, hogy teljes mértékben megszűnjék a fehérje- import. Az intézkedések, a támogatások a többletfehérje megtermelését segítik: A kormány stabilizációs programjával összhangban kidolgozott, fe- héijékre vonatkozó szabályozórendszer megfelel az elképzeléseinknek: az 1988-as esztendőben lehetőséget kínál a 82 ezer hektáros szójatermő terület kialakításához, illetve a 60 ezer tonnás szójafeldolgozó kapacitás megteremtéséhez. Az előadások közti szünetben beszélgettünk dr. Kovács Gáborral, a Vetőmag Vállalat Szentesi Kutató Állomásának tudományos tanácsadójával: — Szerintem nem csak a szójaterme- lésről kellene ilyen súllyal beszélnünk a fóhéijepVogramon' belül. A' tanácskozáson is esett szó a borsóról, a lóbabról és a csillagfürtről, de nagy tartalékok rejlenek például a kukorica fehérjetartalmának emelésében. Igaz, léteznek ma is ilyen fajták, de ezek hozama kisebb, mint a többieké. Ebből következik, hogy a termelő üzemek, érdekeltség híján nem szívesen foglalkoznak velük. A végtermékig — Az extrahált szójadara importja népgazdasági szinten ma olcsóbb lenne, mint a megtermelése — mondja dr. Varga Tibor, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat osztályvezetője. — Ezt ma mindenki belátja. De azt is tudjuk, hogy importmegtakarítás miatt a hazai termeltetést kell választani. A program nem érte a vállalatot váratlanul. A vetőmagot biztosítani tudjuk valamennyi fehérjenövényből. A nagyobb értékű fajták megszerzésére mi a fajtalicencet tartjuk a legmegfelelőbbnek, hiszen a honosítások még mindig rövidebb ideig tartanak, mint a nemesítés. Ez a lépés a nemesítőket is ösztönzi majd. Megpróbáljuk „végtermékig” elvinni a folyamatot, ennek előkészítését már az idén megkezdtük. Tehát a köztermesztésnek adunk vetőMint Meleg László, a Dél- mágyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője, a területi bizottság elnöke elmondta, az ingyenes tanácsadó szolgálat jól illeszkedik a bizottság feladatai közé, hisz fő célkitűzésük, hogy a megyében elősegítsék a takarékos energiafelhasználás elterjedését. A szolgálat magot, cs amit visszavárunk: a vetőmag-utánpótlásunk, illetve az e minőségi kívánalmaknak nem megfelelő termény további feldolgozása. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet igazgatóhelyettese, dr. Szerafin Jenő kissé szkeptikus: — Koromnál fogva én már a harmadik szójakampányt érhetem meg. Még soha nem sikerült a szójaterületet hazánkban 45 ezer hektár fölé vinni. Érzésem szerint a terület növekedésével párhuzamosan csökkenni fognak a hozamok. Nagyon könnyen belátható ez, hiszen előbb-utóbb olyan földekre is vetik majd e növényt, amelyekre nem való. Tehát elsősorban arra hívnám fel a gazdák figyelmét, hogy adott körülmények között termelési szerkezetüket egészében vizsgálják. Rendszertervek Hazánkban a szójatermelés egyik központja a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, ahol osztályvezető főmérnök Szili Gyula. — Ezen a rendkívül időszerű tanácskozáson világosan kitűnt, mennyire különböznek a nézetek a fehérjetermeléssel kapcsolatban. A bólyi kombinátban genetikával, technológiával, feldolgozással és felhasználással egyaránt foglalkozunk. Annak ellenére, hogy az árkiegészítést mi nem kapjuk meg, saját forrásainkból segítjük termelőinket. Arra is készek, vagyunk, hogy a termelési rendszerek munkáját támogatva, az ő szakembereiknek, szak tanácsadóiknak" a termelés fázisairól szóló ismereteket, a technológiát átadjuk. A feldolgozott fehérjetakarmány útjában általában van egy kieső láncszem, á „beépítés” a takarmányokaz áramszolgáltatói kirendeltségen, vagy a megyei tanács ipari osztályának energetikusán keresztül érhető el, s nem csak lakossági, hanem speciális szakmai igények kielégítésére is vállalkoznak. Hozzáértőkkel is előfordulhat bizonyos szakmai vakság, s a probléma rövid konzultáció után oldódik csák meg. Ebbén segíthet a tanácsba. Nekünk kész receptjeink vannak, illetve komplett takarmányok szállítását is tudjuk vállalni. A tanácskozáson a KSZE termelési igazgatóhelyettese, dr. Rózsás Attila előadását kérdések felvetésével kezdte: Mennyi szója kell? Mennyire lehet számítani? Gazdaságos a termelése? Milyen feldolgozás lehetséges? Beszélgetésünkkor ezekről is szólt: — Valamennyi kérdést komolyan fontolóra kell venni termelőnek, koordinálónak, szakvezetőnek egyaránt. Mi is ezt tettük, amikor egy rendkívül hajlékony, átfogó rendszerprogramot készítettünk a fehérjetermelésről. Bács- Kiskun megyében 18 taggazdaságunk van, többen csatlakoznak terveinkhez. Például kistérségi együttműködés keretében Kalocsa, Dávod, Harta szövetkezetei 1988—89-ben 4—5 ezer tonna éves kapacitású feldolgozót építenek, segítségünkkel. A rendszer már elkészült a jövő évi adaptált terveivel, bár néhány nyitott kérdésre — például a növényvédelemmel kapcsolatban - még nem tudunk egészen konkrét választ adni. Az egyhetes tanácskozás zárszava a Vetőmag Vállalat igazgatóhelyettesét, dr. Somssich Istvánt illette, mint vendéglátó házigazdát: — Az elkövetkezőkben több nehézséggel kell szembenéznünk. Sok kísérletre, gondolkodásra van még szükségük genetikusoknak, a honosítással foglalkozóknak, a technika,,, technológia előteremtőinek, a termelőknek, a felhasználóknak egyaránt. Ezt a tanácskozást, reméljük, a további egységesebb gondolkodás reményében zárhatjuk be. Gál Eszter adás. Ha a kérdés bonyolultabb, a MTESZ-en keresztül díjazásért végzik például el a veszteségfeltárást, vagy konkrét tervek elkészítését. Sokszor annyival is segíteni tudnajc, hogy a tanácsért fordulónak megmondják, hogy problémájával kit keressen fel. Figyelemreméltó, hogy a tanácsadó szolgálat pénzügyi kérdésekben is segítséget tud nyújtani. Manapság sűrűn előfordul, hogy valamelyik szövetkezet, vagy vállalat energiaracionalizálási hitelért folyamodik, de a pályázatot nem tudja a szükséges tartalmi és formai követelmények szerint elkészíteni. Ebben az esetben is rendelkezésükre áll az ingyenes energetikai tanácsadó szolgálat. B.F. L. Moldova Györgynek a Magyar Ál- lamvasutakról szóló könyve egyebek között azt példázza: aki hivatásának érzi a munkáját, kitart mellette akkor is, ha nehezek a körülményei. A nagy sikerű könyv megjelenése óta az államvasutaknál sokat javultak a munkakörülmények, a vasút mégis munkaerőgondokkal küszködik. Ötven mozdonyvezető hiányzik Ötven mozdonyvezetőt keres felvételre a MÁV Kecskeméti Vontatási főnöksége. Nem tévedés: Ötvenet! Adódik a kérdés: ha ennyi masiniszta hiányzik, mennyi dolgozik? Száz. A szükséges létszámnak hetven százaléka. — Nem újkeletű gond ez nálunk — mondja Vargáné Sóti Mária, a vontatási főnökség személyzeti és munkaügyi vezetője —, évek óta halmozódik a hiány mozdonyvezetőből. Sokan nyugdíjba vonulnak, sokan máshová mennek dolgozni. — Nincs helyettük jelentkező? — Kevés van, de közülük is többen kies'nek áz alkalmassági vizsgán. Szigorú követelményeknek kell megfelelniük — miként minden járművezetőnek.—, különösen a reflexvizsgálaton. Érettségizetteket vagy vasipari szakképzettséggel rendelkezőket veszünk fel, természetesen a mozdonyvezetői, tanfolyamot el kell végezniük. A vasúti, valamint a gépészeti szakközépiskolában tanulókkal — ha igénylik — ösztöndíjszerződést kötünk. De ritkán van jelentkező, hiába megyünk el az általános iskqlákba, gyerekeket toborozni. Azon kevesek közül, akik mégis ezt a pályát választják, csak azok tartanak ki mellette, akik megszeretik, a munkát hivatásuknak érzik. — „Akit a mozdony füstje megcsapott"? — Ugyan, hol van már a mozdony- füst? Legfeljebb a nosztalgiajáratokon! A jelenleg forgalomban levő mozdonyok korszerű konstrukciók, aki értékelni tudja a technikát, annak öröm egy ilyen járművet vezetni! Hogy mégsem maradnak meg ebben a munkában, annak egyik oka a sajátságos munkaidő-beosztás. Mindegy, hogy este van, éjszaka vagy hajnal, illetve karácsony, húsvét vagy bármilyen ünnep, Már a NEP-korszakban Az ilyen típusú közös vállalkozások emellett növelhetik az exportkínálat versenyképességét, hozzájárulhatnak a termelés szerkezetének átalakításához — ezek a feladatok mindenütt az első helyen állnak a gazdaságpolitikai célok sorában. A gazdasági reformok beindításával, az .útkereséssel párhuzamosan jelentek meg gazdaságpolitikai elemzések, amelyek a múltra visszatekintve elemzik a vegyesvállalatok helyét és szerepét a szocialista gazdaságban. A szovjethatalom első éveiben, a NEP-korszakban kifejezetten szükségesnek tartották a külföldi tőke bevonását az exporttermelésbe, hozzájárulását a belföldi piac ellátásának javításához, a gazdaság helyreállításához. Hasonlóképp Csehszlovákiában, mint ezt a Vnyesnyaja Torgovlja című lap írta, mindig'voltak külföldi tőkerészesedésű yegyesvállalatok, amelyek még a háborút megelőző időszakból maradtak meg. Igaz, azóta egyetlen ilyen új vállalatot sem hoztak létre, tar valy viszontkormánynyilatkozatot tettek közzé az új vegyesvállalatok alapítására vonatkozó javaslatok megvizsgálásáról. Ennek nyomán rendelet született, és az idén már megkezdte működését az első vállalkozás, a brnói Tesla és a dániai Senetek műszergyártó Vállalata. 1 . i K ■ Jugoszláviában már két évtizede megszülettek a hasonló jogszabályok, a többi országban, köztük hazánkban is, Romániában, Bulgáriában, Kínában, Vietnamban a hetvenes években a vonatoknak menni, a mozdonyvezetőknek dolgozni kell. De legalább jól keresnek? — Tíz-tizennyégyezer forintot, havi 240-260 órával. A létszámhiány miatt kell ilyen sokat dolgozniok, amit nehezen bírnak. Ez a másik oka annak, hogy elhagyják a pályát. A kötelező havi 180 órával viszont csak 5500— 6000 forint a jövedelmük. Nincs megfizetve ez a munka. Ennyi pénzt máshol is kapnak és a szabadidejüket saját belátásuk szerint használhatják fel, az ünnepüket családjuk körében tölthetik. Bérük nincs arányban a munkájukkal A MÁV Kecskeméti Üzemfőnöksé- gének" jelenleg 964 dolgozója van. — Forgalmi szolgálattevőből 27-30 hiányzik — mbndja D. Tóth Sándor, a körzeti üzemfőnökség személyzeti és munkaügyi vezetője. — A vasutas szakközépiskolából kevés utánpótlást kapunk, de gimnáziumi érettségivel, kisebb állomásokra általános iskolai végzettséggel is veszünk fel forgalmi szolgálattevő munkakörbe jelentkezőket. Érdekes a munkájuk, főleg ott, ahol korszerű biztosítóberendezéssel dolgoznak. Mintha az állomás vágányhálózatának makettjén „játszanának” a dominó szabályai szerint —, de ez a játék •felelősségteljesí, nagy figyelmet követel. Folytatom a sort: 28 kocsirendező, 15 váltókezelő, 25-30 kalauz hiányzik. — Például a kalauzok mennyit keresnek? — Hat-hétezer forintot, havi 240- 250 órával. Tehát nemcsak a mozdony- vezetők, hanem általában a vasútnál dolgozók bére nincs arányban a munkájukkal. Kezdőnek 3500 forintot adhatunk, amíg el nem végzi a munkaköréhez szükséges tanfolyamot. Ez meg a másik gond. Kalauznak, jegyvizsgálónak például nyolc osztályt végzettek jelentkeznek, de különböző utazási kedvezményeknek, szabályoknak bonyolult és gyakran változó rendszerében kell tudni eligazodniok, a legtöbb előírást tételesen ismerniök. Sok dolgozónak már a tanfolyamon elmegy a kedye a munkától. Á kocsirendező, a váltókezelő ki van téve az időjárás viszontagságainak, ugyanakkor a felelősségük is igen nagy. Üzemfőnöksédolgozták ki a vállalatközi együttműködésjogi kereteit. Általános tapasztalat, hogy kezdetben inkább csak kereskedelmi, szolgáltatási céllal szerveződnek a vállalkozások, és csak a későbbiekben, a kezdeti tapasztalatokból okulva merészkednek, a partnerek a szorosabb egymásrautaltságot feltételező termelési kooperációk területére. A harmadik: Magyarország Ilyen utat jártak be a hetvenes évek eleje óta a Magyarországon működő vegyesvállalatok is —az újonnan létrejöttek már közös kockázatot vállalnak, együttműködnek a termelési, technológiai, a gyártmányszerkezet fejlesztésében, vagy az értékesítésben. Magyarország egyébként mintegy 100 millió dolláros tőkeértékkel a harmadik helyen áll a vegyesvállalatok alapításában, főként az utóbbi években gyorsult fel a cégalapítás üteme. Csak Jugoszlávia és az első helyezett Kína előz meg minket. Kínában-az elmúlt tíz évben több mint 7800,közös érdekeltségű céget alapítottak: 6,6 milliárd dollárra rúgott az ország különleges gazdasági övezeteiben létrejött vegyesvállalatok tőkéje. Általánosítható tapasztalat, hogy a befogadó országok a vegyesvállalatokat paritásos alapon, yagyis a kölcsönös érdekeket érvényesítve igyekeznek működtetni. Nem is lehet ez másként, hiszen ilyen vállalkozások csak úgy hdzhatók létre, ha benne mindkét fél megtalálja a számítását. Érvényes ez a günktől évente általában ötvenen vonulnak nyugdíjba, 250-300 az új belépők száma, de majdnem ennyien él is mennek máshová dolgozni. A létszám fele kicserélődik A MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségéhez körülbelül 460 kilométeres vonalhálózat tartozik 4-, 280 dolgozó tartja forgalombiztos állapotban. — Ez a létszám harminccal kevesebb a szükségesnél — mondja Zsigmond Istvánné személyzeti és munkaügyi vezető —, kivétel nélkül fizikai dolgozók hiányoznak. De ennél sokkal nagyobb problémát okoz számunkra a fluktuáció: a fizikaiaknak általában ötven százaléka cserélődik ki évente. Nehéz munkát végeznek, de hibátlanul, percnyi pontossággal kell dolgozniok a nyílt pályán, ha éppen 25-30 fokos hideg, vagy 35-40 fokos meleg van, akkor is. A MÁV Budapesti Vezérigazgatósága gépekkel igyekszik pótolni a hiányzó munkaerőt. Évente 40-50 dolgozó munkáját tudjuk kiváltani ezekkel az időnként rendelkezésünkre bocsátott gépekkel, s ez valóban nagy segítség. Azonban az előkészítő és az utómunkákat csak kézzel lehet elvégezni, tehát a gépesítés is csak bizonyos fokig megoldás. — A vasúti munka túlnyomó részét pedig nem is lehet gépesíteni — teszi hozzá D. Tóth Sándor. — A kalauzokat, mozdonyvezetőket, kocsivizsgálókat, vonatvezetőket, jegyvizsgálókat stb. A hagyományos módszerekkel próbáljuk a dolgozókat megtartani, a munkahelyet vonzóbbá tenni. Attól a pillanattól kezdve, hogy a munkavállalási szerződést aláírta, a vasúti dolgozó szabadjeggyel, házastársa, gyermekei minimális térítéssel utazhatnak. Egyéves munkaviszony után külföldre is érvényes szabadjegy illeti meg a dolgozót, családtagjait egyaránt. Két év után igény szerint legkevesebb 50 ezer, a legtöbb 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad a vállalat lakásvásárláshoz, -építéshez, -felújításhoz. Mindez forintban kifejezhető segítség, a munkaerőgondok felszámolása azonban csak a végzett munkával — annak nehézségi fokával, a velejáró felelősséggel — arányos bérezéstől várható. vállalatvezetés kiválasztásától a jövedelmek megadóztatásán át a tőkerésze- dés rögzítéséig. A Szovjetunióban például egy nemrégiben létrehozott vállalatnál pénzügyi és a technikai igazgatót a nyugati partner, a termelési és a személyzeti ügyekért felelős vezetőt a szovjet fél nevezi ki. A vállalkozás adója a jövedelem 30 százaléka, amelyhez a nyereség hazautalása esetén további 20 százalékos adó jár. Az adókönnyítések eszközeivel nemcsak a tőke újrabe- fektetésére igyekeznek ösztökélni a vállalkozásokat az országok, de a befektetések felfuttatására is: ezért adnak a Szovjetunióban például 2, Magyarországon 5 évre mentességet induláskor a vállalkozásoknak az adófizetés alól. Fejlettebb gazdálkodás Nincs általános szabály viszont arra, hogy a szocialista országok milyen tőkerészesedési arányt engedélyeznek nyugati partnereiknek a területükön működő vállalatokban. Egyes országokban igyekeznek határt szabni a külföldi cég részesedésének, másutt viszont fordított a cél, vagyis érezhető a törekvés, hogy a partner minél nagyobb súlyt és feladatokat vállaljon a vállalkozásban. Több vegyesvállalat működik például hazánkban is nyugati tőketöbbséggel, mint ahogyan Vietnamban is elérheti a külföldi tőkerész a 100 százalékot, és meghaladhatja az 50 százalékot a Szovjetunióban is. Mérleget korai lenne még vonni a vegyesvállalatok működéséről, hiszen sehol sem alapítottak még annyit, hogy értékelhető legyen, milyen szerepet töltenek be a legkorszerűbb technológia meghonosításában, vagy a külkereskedelmi mérleg javításában. Azt azonban már a kezdeti tapasztalatok alapján is kiemelik a közgazdászok: a vegyesvállalatok alkalmasak a fejlettebb munka- szervezési, irányítási módszerek elsajátítására,. és arra, hogy a szocialista vállalatok megismerkedjenek a szigorúbb termelési és piaci követelményekkel. Marton János HOGY KEVESEBB LEGYEN A FOGYASZTÁS Díjmentes energetikai szaktanácsadás Milyen kazánt vásároljak, milyen fűtést alkalmazzak? Érdemes- e megvenni a béléscsővel ellátott, előregyártott kéményt? Mikorra várható községünk vezetékes gázzal való ellátása? Hogyan tudom megállapítani, hogy termelőszövetkezetünkben melyek az energia- veszteség fő forrásai? Megannyi pénztárcánkba vágó kérdés, melyekre választ keresnek egyszerű állampolgárok és energetikusok egyaránt. Díjmentes tanácsadással áll rendelkezésükre a megyei Területi Energiaipari Bizottság égisze alatt működő szolgálat, melynek szakemberei a közelmúltban kezdték ilyen irányú tevékenységüket. Almási Márta VILÁGGAZDASÁG Vegyesvállalatok a szocialista országokban Évtizedünk első felében lényegében lezáródtak azok a viták, amelyek a szocialista országok külgazdasági nyitottságának fokával voltak kapcsolatosak. A külkereskedelmi mérlegek időleges egyensúlyhiánya, egyes országok esetében pedig a külföldi pénzügyi tartozások felhalmozódása vetette föl a „bezárkózás” külgazdasági politikájának alternatíváját. A vitákra azóta pont került: a szocialista országok kivétel nélkül azt vallják, hogy a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás nemhogy visszavonulást, hanem még intenzívebb kereskedelmi kapcsolatok kiépítését feltételezi a nyugati piacokkal és vállalatokkal. A kapcsolatok minőségének fejlesztése azt jelenti, hogy mindenütt nagy súlyt helyeznek a vegyesvállalati együttműködés felfuttatására, hiszen ettől várják a műszaki fejlesztéshez szükséges import növelését, mégpedig jelentős devizaráfordítások nélkül. b I y
