Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 22. JEVTUSENKÓVAL „ Nem szeretem, ha egy költő csak a mások leleplezésében bátor § — Hogyan tekint On a Szovjetunió­ban most folyó demokratizálási folya­matra, a nyíltság megszilárdulására és miben látja azok nehézségeit?- A dolog azért bonyolult, mert nem mindenki támogatja ezt a folya­matot. Mert a nyíltság mindenekelőtt nyilt verseny, amelyben minden, ami tehetséges, élenjáró, magától értetődő­en legyőzi azt, ami harmadrendű, meg- csontosodott és zavaija előrelépésün­ket. Érthető, hogy ellenzik a nyíltságot és az egész átalakítást a tehetségtelen emberek, akik érdemtelenül foglalnak el magas tisztségeket. Ez a tiltakozás szerintem nem annyira ideológiai, mint — hogy úgy mondjam — biológiai jel­legű, es nem kell rá tekintettel lennünk. A nyugati rendszerekkel ellentétben valóban nyitott társadalmat, igazi és nem látszatdemokráciát kell teremte­nünk. Ehhez le kell küzdeni a különféle formákban jelentkező ellenállást. De gondoljunk csak az elmúlt nehéz idők­re, amikor a fiatal szovjet államot kör­bevették ellenségei, belül pedig a pol­gárháború és a pusztulás emésztette. Lenin akkor is teljesen nyíltan beszélt a bürokráciáról, a vesztegetésről, a spe­kulációról, és ezzel megfosztotta ellen­feleinket ezektől az érvektől. Ma, ami­kor államunk a világ egyik nagyhatal­ma, még kevésbé kell tartanunk az önkritikától. A szembenállásnak van egy másik formája, amely társadalmunk több ré­tegének passzivitásával magyarázható. Nincs károsabb annál, amikor minden­ki egyformán szavaz, mintha tehetet­lenségből tenné. Az ilyen formális sza­vazás aztán akarva-akaratlanul az egy­ségesen elfogadott határozatok szabo- tálásába fordul. A nyilvánosság természetesen nem lehet öncél, nem válhat olyan emberek eszközévé, akiknek nincs mit mondani­uk. Az értelmetlenül fecsegő semmit- mondásnak nem vagyok hive. Azt a nyilvánosságot becsülöm, ami cselek­vési energiává válik. — Nem gondolja, hogy a Szovjetunió­ban ma lanyhult az érdeklődés a költé­szet iránt?' — Nem hiszem. A gyenge verseket nem olvassák és annyi vers „nem szól ' semmiről”, úgy is mondhatom — „rit- musos makulatúra” csupán. Néha rám hivatkoznak, lám, Jevtu­senko is abbahagyta a versírást. De én nem azért írok prózát, forgatok filmet, mert csökken az érdeklődés a költészet iránt, hanem az önkifejezés vágyától ve­zéreltetve. Egyaránt megvannak az elő­nyei a versnek, a prózának és a filmnek. — Nemrég olvasta fel közönség előtt új elbeszélő költeményét Házunkba néz­ve címmel. Közéleti töltésű poéma ez, de van olyan vélemény is, hogy Ön túlságo­san is nyíltan feltárja magánéletét. — Az elbeszélő költemény még nincs kész. Azért olvastam fel, mert érdekel a közönség reagálása. Lehet, hogy sok sort kihúzok még belőle. Én nem szere­tem, ha egy költő csak a mások leleplezé­sében bátor. A világ könyörtelen elem­zését mindig önmagunkon kell kezdeni. Ehhez nagyobb bátorság kell, mint pél­dául a vesztegetők leleplezéséhez. A költőnek fel kell készülnie arra, hogy a gyónásért adóznia kell. De kell- e önvallomás? Szerintem igen. Úgy gondolom, hogy az emberiség átformá­lását annak első sejtjével, a családdal kell kezdeni. Mielőtt az emberiségről beszélünk, nem hasznosabb-e egy konkrét emberről, gondjairól, köztük magánéleti problémáiról beszélni? A költő nem állhat oda mentori póz­ban okítva, hogyan lehet boldoggá ten­ni az életet. Hiszen ezt maga sem tudja. Csak saját sorsát elemezve képes ön­nön hibain keresztül valamire megtaní­tani másokat. Ha például a költő válásának tragi­kus történetéről szól, az okulásul szol­gálhat sok házasulandónak és amolyan láthatatlan segítségül szolgálhat. A Santiago galambja című elbeszélő költeményemben szó van az öngyilkos­ságról. A teremből, ahol a poémát fel­olvastam, olyan megjegyzést kaptam: „Hogy lehet ilyet írni? Az öngyilkos­ságról nem meditálnak, azt vagy végre­hajtják, vagy hallgatnak róla”. Én azonban nem húztam ki ezeket a soro­kat. Miután a poéma megjelent több európai nyelven, mintegy 300 levelet kaptam különböző országokból, ame­lyekben azt írták, hogy vallomásom és a chilei kisfiú, Enrique öngyilkosságát olvasva letettek arról, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek. Az elbeszélő költemény mondanivalója az, hogy az öngyilkosság nemcsak egy ember életé­nek kioltása, hanem egyidejűleg önnön tehetségünk megölése, sőt azoké is, akik felneveltek, ez minden emberbe vetett remény meggyilkolása. — Ön sok országban, köztük az Egyesült Államokban is járt. Mennyire ismerik ott a szovjet irodalmat? — Az Egyesült Államokban jól is­merik a szovjet költészetet. Könyves­boltokban láttam Voznyeszenszkij, Ahmadulina meg a magam köteteit. A közelmúltban jelent meg nagy késéssel — Jurij Trifonov Áz örfg című regénye. Meggyőződésem, hogy az' amerikaiaknak nincs módjuk megis­merniük az irodalom segítségével a szovjet ember arculatát. Az amerikai kiadók rendszerint üzleti okokra hivat­koznak: „Nálunk — úgymond — nincs igény az Önök irodalmára”. De hogy lehet meghatározni az igényt, vagy an­nak hiányát, ha egyszerűen nem fordít­ják le a könyveket? Ez bűvös kör. Néhány evvel ezelőtt zajlott le az amerikai és a szovjet kiadók találkozó­ja, ahol megállapodtak, hogy megjelen­tetik a XX. századi amerikai és szovjet klasszikusok sorozatát. A szovjet ki­adók állták szavukat, az amerikaiak sajnos nem. Ahhoz, hogy népeink job­ban megismerjék egymást, bővíteni kell a filmcserét is. A film gonosz varázsló is, jó tündér is lehet. Amerikában saj­nos nem kevés film terjeszt hazugságot a Szovjetunióról és népéről. A film­vásznon nem látni pozitív szovjet em­bert. Az Egyesült Államokban is van igazi, erőteljes filmművészet és az alko­tások cseréje egyaránt hasznos lenne a költészetben, a zenében és a színház­művészetben is. Vlagyimir Volkov • ■ Irányüelző Őszi vezetési tanácsok A gépkocsi és az útburkolat közötti súrlódási tényezőt sok hatás befolyá­solja. Száraz időben mérhető a súrló­dási tényező legnagyobb értéke. Ez esővel lemosott és vízfilmmel borított burkolaton lecsökken. Legveszélye­sebb a helyzet az eső kezdetén a még poros, szennyes burkolaton: az enyhén nedves szennyezettség kenőanyagként viselkedik. A felszáradt burkolaton a súrlódás ismét eléri maximális értékét. Esős, latyakos időben, amikor a jár­da mellett széles sávban áll vagy folyik a víz: nehéz az úttesten átkelni. Ilyen­kor a gyalogos elsősorban arra ügyel, hogy a tócsába ne lépjen. Az autóst soha ne tévessze meg a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos látványa! Ilyenkor elsősorban arra összpontosít, hogy felmérje: mekkorát kell ugrania ahhoz, hogy száraz lábbal kelhesseri'át az úton. A forgalomra kevéssé figyel. Számítson arra, hogy a következő pil­lanatban járműve elé fog ugrani! * A gépjárműből való kilátás egyik legnagyobb ellensége az üvegek bepá­rásodása. Ez akkor következik be, ami­kor az utastér levegőjében megnő a vízgőz mennyisége, s a víztartalmú le­vegő lehűl, elsősorban a leghidegebb ablakfelületeken. A belső párásodáson a fűtőventilátor bekapcsolása, a meleg- levegő-fúvókáknak az üvegre irányítá­sa segít. Megelőző intézkedés az ablak­felületek páratisztító vegyszerrel törté­nő bedörzsölése vagy befújása lehet. E vegyszeres kezelés sem akadályoz­hatja meg a kialakuló vékony vízfilm- réteg ráfagyását az üvegre. OKBT-AKCIÓ A gyalogos közlekedés biztonságáért A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRA^^J KINCSKERESŐ „Micsoda tűz van! Micsoda tűz! / Kö­röskörül az erdő csupa láng ..." — az Erdélyben élő Markó Béla szép őszi versét olvashatjuk a Kincskereső októ­beri számának első oldalán. Csala Ká­roly művészi igényű „képregénye” a tizenhárom aradi vértanúnak állít em­léket (Arad, 1849. október 6.). A sza­badságharc bukása utáni időket idézi Tompa Mihály két híres költeménye (A gólyához; A madár fiaihoz) és Farkas Árpád verse (Petőfi Sándor). A méltat­lanul elfelejtett Tolnai Lajos két novel­lája közül az egyik (Az ozorai csata) szintén a szabadságharc idején játszó­dik, a másik (A Tógyer farkasa) egy pásztor és az általa felnevelt farkas tra­gikus végű kapcsolatáról szól — ma is meggyőző művészi erővel. A 175 éve született Garay Jánosra, Háry János alakjának megalkotójára emlékezik a Kincskereső leghíresebb művének, Az obsitosnak közlésével. Az ez évi folytatásos — Vagyim Sef- ner: Az ember, aki maga az öt NEM ... című mulatságos-fantaszti­kus regénye — második részében a fő­hős kicsöppen az atyai házból s hiszé­keny-jóindulatú természete újabb ba­jokba, többek között egy folyó köze­pén sodródó jégtáblára sodoija ... Az Ez fantasztikus sorozatban James Cau­sey: Tejfogú szövetséges című novellá­ját olvashatják a sci-fi-kedvelők, a Ne­vető irodalomóra pedig két állattörté­nettel nevetteti meg az olvasókat ( Duri­an: Egy bájos kis állat; Filip Gabriella: Vallomás). Az Interjú rovatban Ágh Istvánnal beszélget a költő-barát Bella István, az Olvasólámpa Tótfalusi István vallomá­sát közli. A Kincskereső októberi számát Csa­la Károly, Szegszárdi Ildikó, Szykszni- an Wanda, Schéner Mihály és Orosz István illusztrálta. TEVE TÖRŐCSIK MARI Mestersége: színész. E népszerű portrésorozatban végre Törőcsik Mari is sorra kerül. Sokak számára ő a nagy­betűs színész. Mert mindent el tud ját­szani, a legkisebb szereptől az abszolút főszerepig, a drámától a víg daljátékig, mindent. Sőt, Micsoda útjaim címmel nagylemezt is készített, melyen kitűnő­en énekel. A sokoldalúság tehát csak az első jelző, amit leírhatunk róla. A töb­bi: művésszé, nagy színésszé avatta- avatja Törőcsiket. Erről néhány éve személyesen is meggyőződhettünk, a kecskeméti Kelemen ^László Kamara- színházban előadott Ó, azok a szép na­pok! című monodrámában, amikor vendégként játszott Törőcsik Mari Kecskeméten. Jó lenne ismét találkozni vele a felújított színházban. Addig vi­szont a legközelebbi randevún — szombat este nyolc óra öt perckor az egyes műsorban — pályájáról, mester­ségbeli gondolatairól vall Koltai Ta­más mikrofonja előtt. LEMEZ VÜK Van azért jó lemez is, amit a gyere­kek gyűjteményébe javasolhatunk. A Magyar Televízióban éppen most sugározzák újra a Vük mesesorozatot, kedden esténként, az Esti mese előtt. Az öt évvel ezelőtt kiadott Vuk-lemez nem ugyanaz, mint a televíziós válto­zat, azért mégis érdemes hallgatni a kitűnő Fekete István-művet. A regény­ből Szabó Éva írt hangjátékot, amely a Magyar Rádió felvételében jelent meg lemez formájában. (Rendezte: Gothár Péter.) A narrátor: Császár Angéla, Vük: Kalocsay Miklós. POPEJ ÉS A TÖBBIEK A gyerekeknek ajánlanánk a Popej és a többiek című Favorit-nagylemezt, ha a gyerekek olyan bugyuták lenné­nek, mint amilyenre az album sikerült. Korábban már kaptak hasonló össze­állítást, Tini dal címmel. Az abban kü­lönbözött, hogy az ősrégi, eredeti nó- tácskák is helyet kaptak a fekete ko­rongon. (Például a Pancsoló kislány.) Ezúttal csak alkalmi, kimondottan ap­róságoknak készült nóta szerepel a Po­pej és a többiek összefoglaló címet vise­lő kiadványon. Kik is a szereplők? Csupa-csupa vízi figura: a matróz Foxi Maxi; békák; hableányok; Vízipók; Béka Réka; Jó­nás, a víziló; Fürkész, a fókász; Sneci, a pici csalihal; Donald kacsa, ötletben nem lenne hiány, csak épp a zenei meg­valósítás ... Már említettük, a gyere­kek nem bugyuták, igényesek a dalla­mokat illetően is! Hiába a nagy nevek: R-Go, Vikidál Gyula, Görbe Nóra (Linda), Harsányi Gábor, Bodrogi Gyula... Mókásan énekelnek csupán, nem pedig színvonalasan. A többleme­zes Görbe Nóra igazán megtanulhatna már énekelni, Csongrádi Kata sohasem komolyodik meg, a csacskaság nem áll jól neki, főképp ha rózsaszínű hable­ányról szól a dala, Paudits Bélán is csak mosolyogni lehet, ahogy csicseg- csacsog a békaszerenád közepette. A lemezen legjobb: Koós Gergő, a ma­ga néhány évével. Itt a siker titka! Ha gyerekeknek készül a lemez, talán le­gyenek ők az előadók, a főszereplők. Nem kellenek nagy nevű sztárok. Az gyanús, és nem biztos, hogy babért te­rem. FILM SCHIMANSKl FELÜGYELŐ A színes, magyarul beszélő NSZK krimi rendezője Hajo Gies. Főszereplők: Götz George, Renan Demirkan, Rufus. Schimanski felügyelő legújabb ka­landjai a szokásos módon kezdődnek, vagyis ismét csak magára számíthat: saját szakállára nyomoz egy veszélyes bűnöző banda után. Szinte mindenki ellenében tervez, cselekszik, s még az sem keseríti el különösebben, hogy közben felfüggesztik állásából. Mi több: francia kollégáinak molesztálá- sával épp úgy szembe kell néznie, mint az életére törő gengszterekkel. De nem alkuszik. Sem pénzzel, sem más ígére­tekkel nem lehet megtántorítani, visz- szatartani: addig folytatja a kutatást, a „maszek nyomozást”, míg a bandafő­nök nyomára nem bukkan. Persze nemcsak a sajátjára: csinos, szimpati­kus partnemőjének az életére is vigyáz­nia kell. Ugyanis a vakmerő újságírónő — kedveséhez, Schimanskihoz hason­lóan — könnyedén játszik akár az éle­tével is, a jó ügy érdekében... Bemutató: ma, Kecskeméten, a Váro­si moziban. KIÁLLÍTÁS KEREKES FERENC SZOBRAI „Művészetében, kinőve az indulás nehézségeit, olyan szintre érkezett el, amikor á felület szépsége mögött meg­találja a törvényt is. Tematikájában kulturális örökségekhez, az átélt élmé­nyek értelmezéséhez fordul, s már messze van attól, hogy a mintákhoz való igazodásban próbáljon megfelel­ni. Személyében kortárs művészetünk jó felkészültségű, a világ dolgai iránt nyitott és az alkotás morális tartását is vállaló művészt becsülhetünk. Művé­szete része a mai magyar plasztika em­berábrázoló vonulatának” — írja Be- reczky Loránd művészettörténész a Kecskeméten élő és alkotó szobrászról; Kerekes Ferencről. Alkotásait kollektív tárlatokon, ön­álló kiállításain egyaránt sokszor meg­csodálhatta az utóbbi években Bács- Kiskun művészetszerető közönsége. Ma délután 18 órakor a Csepel Galériá­ban nyílik kiállítása a fiatal, tehetséges szobrásznak. November 12-éig tekint­hetik meg plasztikáit az érdeklődők. KÖNYV Dúsa Lajos Április ez még! Dúsa Lajosnak tagadhatatlanul re­mek sorai, még sűrűbben remek képei és ritmusai vannak, ám egész verset felépíteni, megszerkeszteni még ritkán tud. A javarészt rövid költemények el­lenére termékenynek látszik. Talán azért is, mert szinte minden „megihle­ti”, egy tavaszi szélfuvam, két lány a lift fülkéjében, egy málnaszagú, nyitott ab- lakú szoba, egy síremlék, egy alkalmi szeretkezés „utánja”, a disznóölés szer­tartása. (Capriccio, Apám sírjánál, Disznótor, Tavaszlift, Csak veled áldjon engem az este, Kikelet rigófüttyel stb.) Teli van dallammal, friss életkedv­vel, az emberek, tájak, a nők, az évsza­kok, az apró, köznapi, szemében mégis mindig újnak, frissnek, csábítónak tű­nő helyzetek szeretetével. Helyenként a kamasz József Attilára emlékeztetőén szellemes — könnyedén versel, látható­lag akadozás, törés, tűnődés-töprengés nélkül folynak belőle a verssorok, a költemények, nemigen kell megdolgoz­nia dalszerű strófáit, a látványok hű lenyomataiként üde és vonzó hatást tesznek „maguktól” is. (A fecskék ál­ma,. Áhított esőnk, Vegyvédelmi gya­korlat, Költözés, Árnyjáték stb.). Ám éppen ezért ritkán kapnak súlyt a ver­sek végére biggyesztett szimbólumok, mélyértelműnek szánt „üzenetek”, a sötétebb hangszerelésű darabokból pe­dig rendre kivillannak a fiatalos, sok­szor szinte kamaszos jókedv sorai, ké­pei. Legsikeresebbek azok a darabjai, ahol nemigen akar mást, mint rácso­dálkozni az „ezerarcú” valóságra, ki­mondani, hogy szereti a nőket, a szerel­met, hogy mámorral tölti el maga. a verselés is. — A legújabb lírai törekvé­sek iránt érdeklődőknek s a hagyomá­nyos versízlésűeknek egyaránt ajánlha­tó. í Dúsa Lajos költő, könyvtáros, Deb­recenben él. Ez az első ismertetett mű­ve. A közúti közlekedésbiztonsági hely­zet, valamint az ez évi gyalogosprog­ram sikeres végrehajtása szükségessé teszi hogy október 1-jétől december ló­éig az idősek, a mozgássérültek, a va­kok és gyengénlátók, valamint a hallás- sérültek megóvása érdekében akciót szervezzen az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács. Ennek fő célkitűzése, hogy a hátrányos helyzetben lévők közlekedési baleseteit csökkentsék, megóvják testi épségüket. Mit lehet tenni ennek érdekében? Az idősek, a mozgássérültek, a va­kok és gyengénlátók, valamint a hallás- sérültek körében tudatosítani szüksé­ges a közlekedés biztonságával össze­függő kérdéseket, ugyanakkor felhívni a járművezetők figyelmét arra, hogy védjék őket a közlekedés során. Áz akadálytalan, biztonságos közlekedés feltételeinek javításához legtöbbször nem pénz, hanem jóakarat, tenniaka- rás szükséges. Az akció során erre is gondolniuk kell az illetékeseknek. Mire gondolunk? Arra, hogy a kijelölt gya­logosátkelő helyeken az átkelőhely fo­galmához fűződő hamis biztonságérze­tet eloszlassák, ugyanis az úttest a jár­műveké, a gyalogosátkelő hely nem járda, a járművezető csak az időben észlelt gyalogos számára tud elsőbbsé­get adni. Ezért értelmes és logikus az, hogy a gyalogosok csoportosan kelje­nek át a kijelölt gyalogosátkelő helyen. A felvilágosító, propagandamunká­nak ki kell terjednie a járdán való tájé­kozódásra, az úttesten való átkelés megszervezésére, a gondolkodás nélkü­li lelépés megelőzésére. Az úttesten tör­ténő áthaladás legbiztonságosabb módja, hogy a járművek folyamatos áramlása közötti szüneteket használják ki. A gyalogosnak figyelembe kell ven­nie, hogy a parkoló járművek, a látást akadályozó létesítmények mellett ne lépjenek le a járdáról, tartsák tisztelet­ben a piros jelzést. A csúszós út, az eső, a köd mind-mind növeli a balesetve­szélyt, ezért a gyalogosok, a hátrányos helyzetben lévők fokozottan figyelje­nek. A vakok és gyengénlátók bizonyta­lan közlekedési helyzetben minden esetben kérjenek segítséget kömyeze­Megfázás és Ősszel általában több a légúti meg­betegedés. Már a legkönnyebb nátha is — mely inkább csak kellemetlenségnek tűnik — csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet, zavarja és nehezíti a mindennapi feladatok elvégzését, így a közlekedést is. A megfázás köhögési rohamokat, fej-, nyak- és végtagfájdal­makat is okozhat, ami elvonja figyel­münket a forgalomról. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy al­kalmasak vagyunk-e a biztonságos ve­zetésre? A közlekedési szabályok ki­mondják, hogy csökkent vezetői képes­séggel nem szabad járművet vezetni. Tovább fokozzák a bajt az ellenőrzés nélkül bevett gyógyszerek (láz-, fájda­lomcsillapítók). Ezek általában nagy­hatású készítmények, amelyek önma­gukban, vagy más gyógyszerekkel együtt a testi és szellemi teljesítőképes­ségre jelentős hatást fejtenek ki. A megfázásos betegségeknél alkal­mazott gyógyszerek egy része nyugta­tót is tartalmaz. Ezek a gyógyszerek megnövelik a reakcióidőt, bágyadttá tűktől, s közlekedésük során mindig használják a fehér botot. Jó és célrave­zető, ha a boton, a vakvezető kutya hámján fényvisszaverő anyagokat al­kalmaznak, mert így a járművezetők kellő időben észlelhetik őket. Vala­mennyi közlekedőt arra kérnek a köz­lekedésbiztonsággal foglalkozók, hogy aktívan és szakszerűen nyújtsanak se­gítséget a rászorulóknak, de mielőtt ezt tennék, kérdezzék meg: milyen módon tudnak a hátrányos helyzetben lévőnek segítségére lenni. A járművek vezetői tanúsítsanak türelmet a hátrányos helyzetben lévőkkel szemben, a lema­radókat inkább segítsék, mint erősza­kossággal sürgessék. A tömegközleke­dési járművek vezetői az eddigieknél is jobban ügyeljenek a fel- és leszállás elő­segítésére. Áz akció során a munkahelyeken előadásos propaganda-előadásokat, a lakóterületeken a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt előadásokat tart, de lesz filmvetítés, s más egyéb rendezvény is. Díjtalan gépjármű­műszaki felülvizsgálat és vizsga A megyei közlekedési felügye­let a szokásos gyakorlat szerint október 26-án 14 órától Kecske­méten a Kiskőrösi út 10. szám alatt az ÉPFU-telepen díjtalan gépjármű-műszaki felülvizsgála­tot tart. A gépjárművek felülvizs­gálatáról hibalistát adnak ki. Ha valakinek a gépjárműve műszaki­lag kifogástalan és kéri, díjlefize­tés ellenében soron kívül levizs­gáztatják. közlekedés tesznek bennünket. Az orr-, az arc-, és homloküreg, a fogak és a fül gyulladá­sa nemcsak a fájdalom révén tereli el figyelmünket a vezetésről, hanem befo­lyásolják a cselekvőképességünket is. Ilyen állapotban nem szabad vezetni! A megfázásos megbetegedések, vala- ■ mint a beszedett gyógyszerek a min­dennapi életben, a köznapi helyzetek­ben alig észlelhető változásokat okoz­nak. A közlekedésben viszont nagyon hamar kiderülhet a? . alkalmatlansá­gunk. Aki túlzottan bízik képességében és gyakorlatában, arra számitva, hogy ezekkel helyettesítheti csökkent teljesí­tőképességét azonkívül, hogy meg­szegi a közlekedési szabályokat — ve­szélyezteti önmagát és környezetét. A járművezetők kevésbé ismerik a fenti határokat, vagy könnyelműen alábe­csülik a veszélyeket. Hasznos tudni, hogy az orvos által rendelt gyógysze­reknek a vezetési alkalmasságra való hatásával kapcsolatban a gyógyszertá­rakban is felvilágosítást adnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom