Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
1987. október 22. • PETŐFI NEPE • 5 Az ötletek megvalósításához a tagság adta a pénzt Az Univer Áfész új termékei A kecskeméti Univer Áfész vezetői négy évvel ezelőtt a gazdálkodás áttekintése után hozzáfogtak a termelésszerkezet átalakításához. Elsősorban a veszteséges üzemágakat szüntették meg. Felszámolták a vágóhidat, helyette majonézüzemet létesítettek. A ráfizetéses sör- palackozót mustárüzem váltotta fel. A sok próbálkozás ellenére a Pari; Éttermet sem lehetett nyereségessé tenni. Megszüntették, és most innen látják el harmincféle cukrászsüteménnyel nemcsak a kecskeméti üzleteket, hanem a környező községeket is. Szarka Balázs, az áfész elnöke arról tájékoztat, hogy a közelmúltban a vezetőség ismét számba vette a gazdasági változásokat, és elhatározta, hogy tovább növeli a termékválasztékot, ügyelve a minőségre és a csomagolásra. Elhatározták azt is, hogy egy-egy terméket többféle köntösben hoznak forgalomba, drágább és olcsóbb kiszerelésben. A cél, hogy a kisebb jövedelmű fogyasztók is meg tudják vásárolni. Megjelent például a családi mustár 500 grammos, ízléses műanyag palackban. A salátaönteteknél, is a változatos csomagolásra törekednek; — A vegyi tartósítás mellett a korszerűbb konzerválási módszereket, például a hőkezelést is bevezetjük. Több éve keressük a megoldást a Mátravidéki Alumíniumfeldolgozóval olyan tubusok gyártására, amelyek meghosszabbítják a termék szavatossági idejét. Nem sikerült előbbre jutnunk, sajnos, emiatt nem tudjuk tubusos zöldségféléinket az exportpiacon elhelyezni. Ezen az áldatlan állapoton próbálunk segíteni. Több partner bevonásával Szővosz-pályázatot hirdettünk a laminált — alumínium és fólia kombinációjával készült — tubusok gyártására. így remény van arra, hogy mind a belföldi, mind a külföldi piacokon kedvezőbb pozícióba kerülünk. Elmondja azt is, hogy már 3 éve kísérleteznek a konzervált gyümölcsök tubusban történő forgalmazásával. Most már olyan helyzetbe kerültek, hogy négyféle ilyen terméket rövidesen forgalomba hoznak.- Számos nyugati partnerrel keressük a kapcsolatot, tárgyalunk arról, hogy miként lehetne korszerűbb gépeket beszerezni, esetleg kölcsönbérlet útján. A gépek ellenértékét áruban egyenlítjük ki. A svájci Nestle céggel tárgyalunk olyan együttműködésről, mely szerint az ő kérésüknek megfelelő ösz- szetételben gyártanánk majonézt. • Az áfész hetényegyházi konzervüzemében készül az egyik tubusba töltött új termék: a jogonéz, amely joghurttal kevert majonéz. Az ehhez szükséges gépeket tőlük kapjuk — áruban törlesztőnk —, sorolja terveiket. Az utóbbi években folyamatosan bővült élelmiszeripari tevékenységük, az eddiginél nagyobb gondot fordítottak a vendéglátásra és a boltok felújítására is. A szövetkezet biztonságosan gazdálkodik, rendelkezik elegendő tartalékkal. Ezt látja a tagság is, így egyre inkább kötődik a közösséghez. A részjegyek és a célrészjegyek’összege az utóbbi időben jelentősen emelkedett, ami a bizalomjele. A kockázatvállalás, a termelési szerkezetváltás szimpatikus, helyeslik a vezetőség üzletpolitikáját. A felsorolt termékbővítéshez, az ötletekhez a pénzt a tagság adta. Ez egyúttal azt a meggyőződést is jelzi, hogy tudja: jó helyre adta forintjait. Az eredményes gazdálkodás, a széles körű élelmiszer-ipari tevékenység, a több lábon állás elősegítette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági feltételek mellett is az elmúlt évi 64 millió helyett az idén 80 millió forint nyereségre számít az Univer Áfész. Kereskedő Sándor LENGYELORSZÁG Hudeczek mérnök számvetése Tornász Hudeczek mérnöknek, a Szczecin-Swinoujscie kikötőegyüttes főtechnológusának a bérlista két elemére nincs befolyása. Az első az alapbér, amelynek nagysága az illető dolgozó szak- képzettségétől és ' besorolásától függ. Hudeczek mérnök, amikor munkába állt, munkavállalói szerződést írt alá havi 19 900 zlotys bérről, és jóllehet, ebben a munkakörben a „plafon” 24 000 zloty, az adott feltételek ellen nincs kifogása. Fiatal még, a kikötőben rövid ideje, mindössze négy esztendeje dolgozik. A bér másik eleme, amelyre nincs befolyása, a nyelvpótlék. Hudeczek mérnök folyékonyan beszél németül, sőt a német nyelvből államvizsgát is tett. Ennek köszönhetően kapja a 760 zlotys nyelvpótlékot, ami a jogszabályoknak megfelelően a lengyel- országi legalacsonyabb fizetés 10 százaléka. Nem túl magas ösz- szeg ... Hudeczek mérnöknek nincs befolyása a szolgálati időt honoráló pótlékra sem. A kikötőben az ötéves szolgálati idővel rendelkező dolgozók az ország legalacsonyabb fizetésének 10 százalékát kapják kiegészítésként. A pótlék ezt követően minden évben egy százalékkal (maximálisan 20 százalékig) emelkedik, tehát minél tovább dolgozik valaki egy helyen, annál magasabb pótlékot kap. A bér két másik elemét Hudeczek mérnök lényegesen befolyásolhatja. Az első: a motivációs pótlék, amelynek nagysága közvetlenül az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől függ. Minél nagyobb nyereséget ér el a vállalat, annál nagyobb a motivációs pótlék. Az egyes dolgozók különböző mértékben járultak hozzá a nyereség eléréséhez — igy a motivációs pótlék is különböző. A tulajdonképpeni nyereségrészesedés kifizetésére évente egyszer kerül sor, és összege a vállalat múlt évi pénzgazdálkodási eredményétől függ. A felosztási feltételek minden vállalatnál különbözőek, ezeket a dolgozói önkormányzat és az igazgatóság határozza meg. A kikötőben az idei nyereségrészesedés a tavalyi nyereség 18 százaléka volt. A régebben dolgozók többet kapnak: a 10 éve dolgozók 20, 15 év után 30, 20 év után 40 és 25 év után 50 százalékkal magasabb összegben részesülnek. Igazságos, helyes-e ez az elv? Hudeczek mérnök állítja, hogy abszolúte igazságos elvek nem léteznek. A kikötőben bevezetett elvet jónak tartja, de vannak bizonyos fenntartásai, amelyeket majd figyelembe lehet venni jövőre, amikor összeül a dolgozói önkormányzat. Tornász Hudeczek 1986. évi nyereségrészesedése mintegy 50 ezer zloty volt. A közszemlére kitett nyereségrészesedési listán a legnagyobb ösz- szegek 140 ezer zloty körül jártak (a listát nyilvánosságra hozzák még a kifizetés előtt, időt hagyva azoknak, akik méltánytalannak érzik a nekik Ítélt összeget, és fellebbezni kívánnak). Mennyi ez a száznegyvenezer zloty? Egy „kis Polski” árának egyharmada, azaz szép összeg. — A bérrendszerünk még nem ideális — mondja Hudeczek mérnök —, nem aknázza ki a termelékenység és hatékonyság növelésének valamennyi lehetőségét, ez azonban még csak a gazdasági reform kezdete, most léptünk a reform második szakaszába. Még minden előttünk áll. A legfontosabb, hogy a kezdeten már túljutottunk. Rafael Jesswein (Interpress — KS) A TURIZMUS A LEGNAGYOBB IPARÁG? Másfél évtized kilencszeres bevétel Az Idegenforgalmi Világszervezet, a WTO prognózisa szerint az ezredfordulóra a turizmus lesz a világ legnagyobb iparága. (Ma az olajipar után a második helyen tartják számon.) Vajon érvényes-e ez a prognózis Magyarország számára is, vajon a magyar gazdaságban is.az élre törhet-e az idegenforgalom a foglalkoztatottak számát, avagy a bevételeket tekintve? A magyar lakosság részvétele a modern népvándorlásban a most következő években, a stabilizáció időszakában, aligha mutat majd látványos növekedést, hiszen az utazás gyakoribbá válása inkább az életszínvonal javulásának, semmint romlásának velejárója. Ennek ellenére feltételezhető, hogy Magyarország aktív turizmusa — tehát a külföldiek fogadása — a jelenleginél nagyobb méreteket ölt, amihez a 90-es években, tehát a kibontakozás időszakában, már a kiutazás — a passzív turizmus — fejlődése is társulhat. Export — helyben Meglehet, az olvasó számára ez a tendencia lehangoló, ha csupán azt tekinti, hogy az ő utazási lehetőségei — anyagiak hiányában — most nem fognak gazdagodni. Ha viszont a magyar gazdaság egészét vizsálja, és ezen belül mérlegeli személyes sorsát, akkor a dolgok más megvilágítást kapnak. Mint közismert, a stabilizáció egyik legfontosabb célja az ország eladósodásának lassítása, illetve megállítása, ami a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg javításával érhető el. A következő periódus, a kibontakozás fő jellemzője már a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. Mindkét cél eléréséhez számottevően járulhat hozzá az aktív turizmus. . Hogy a stabilizációban, a külföldi fizetési mérleg javításában milyen szerepe lehet, annak érzékeltetéséhez talán elég annyi, hogy a turizmusból származó devizabe- vétéTek~az 1972. evTőZ millió dollárral szemben az idéü. várhatóan elérik a 450—470 millió dollárt, és hogy a tavalyi konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérleg pasz- szívumának majdnem a felét fedezte az idegenforgalom devizamérlegének aktívuma. A vendégfogadás, amellett, hogy devizális alapot teremt a magyarok kiutazásához, mind jelentősebb mértékben járul hozzá az ország konvertibilis elszámolású devizabevételeihez. Vagyis hozzájárul a stabilizáció egyik fő — ha nem a legfőbb — céljához, a külföldi fizetési mérleg javításához. Számos jel utal arra, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében is kitüntetett helye lehet a turizmusnak. A szerkezetváltásnak ugyanis, mint ismeretes, az a célja, hogy a korszerűtlen ágazatok — például a kohászat, a szénbányászat — visszaszorítása mellett olyan ágazatok fejlődjenek, amelyek gazdaságosan termelnek, és amelyek termékei jól értékesíthetők a világpiacon. Az idegenforgalom, még ha nem is termelő ágazat, ezekkel a tulajdonságokkal jellemezhető. Elemzések, tanulmányok tucatja bizonyítja, hogy az idegenforgalom világszerte, és Magyar- országon is gazdaságos tevékenység. A termékeket ugyanis nem kell exportálni — az exportot nem terhelik szállítási és vámköltségek —, hanem a fogyasztó mintegy házhoz jön; helyben fogyasztja el az árut. S hogy a magyar idegen- forgalmi termékek jól értékesíthetők a világpiacon, azt jelzi az irántuk megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés állandó fokozódása. Húzó ágazat Persze, ez még nem jelenti azt, hogy netán a turizmus gyors fejlesztése lenne az a csodaszer, ami a magyar gazdaságot a mai nehéz helyzetéből egymagában kihozhatná. Nem, hiszen az is nyilvánvaló, hogy a keresletnek — az ország iránt tapasztalható érdeklődés növekedésének — határai vannak. Azután azt is látni kell, hogy mindabban, amit a turizmus útján értékesítünk, mintegy exportálunk, jelentős az importhányad. Gondolpályákra, akár azokra á termékekre. amelyeket a turisták megvásárolnak; szinte valamennyiben van konvertibilis devizáért importált alkotóelem. (Például a vélhetően színtiszta magyar, élelmiszerek esetében is, ha nem más, bizonyos gyártási eljárás, vagy csomagolás, csomagolóanyag.) Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a turizmus fejlesztése erősen tőkeigé-- nyes: például egy-egy szálloda megépítése olyan nagy összegbe kerül, hogy ilyen beruházásra mostanában jóformán egyáltalán nincs mód. Belátható időn belül nem léphetünk a turisztikai nagyhatalmak közé bizonyos adottságaink miatt sem. Se tengerpartunk, se síelésre alkalmas magas hegyeink, se többezer éves műemlékeink nem lévén, inkább csak a gyógyidegenforga- lom, a kongresszusi turizmus, a sport- és a hobbiturizmus fejlesztésével növelhetők számottevően a bevételek. Gyengíti az ország vonzerejét infrastruktúrájának fejletlensége: az úthálózat, a telefon- és telexhálózat megannyi fogyatékossága, a higiéniás viszonyok nem kielégítő volta. Bár ezzel kapcsolatban már figyelemre méltó, hogy éppen a turizmus igényei kényszeríthetik ki a gyorsabb fejlődést, aminek eredményét — például a kiterjedtebb csatornázás, a sűrűbb telefonhálózat eredményét —I a hazai lakosság is élvezheti. Vagyis az idegenforgalom olyan húzó ágazat lehet, amely maga után vonja más területek virágzását is. Ha fizetőképesébb vendégkört akarunk Magyarországra csalogatni — márpedig igencsak fontos, hogy az évi 15—16 miihó beutazó között mind többen legyenek az igényes, a több pénzt költő vendégek —, akkor számukra megfelelő, kulturált körülményeket kell teremteni minden területen. Ha fejlesztjük __ A turzizmusnak jelentős szerepe lehet az esetleges foglalkoztatási gondok megoldásában is. Világjelenség, hogy az iparban felszabaduló munkaerő a tercier ágazatokba, a szolgáltatásokba áramlik; ilyen átrétegződés Magyarországon is megfigyelhető. A tendenciát erősíti, ha a kereskedelmet, a közlekedést, a hírközlést, a személyi szolgáltatásokat nemcsak a hazai lakosság, hanem a külföldi turisták tömege is igénybe veszi, akkor ugyanis ezekben az ágazatokban többen találnak munkát, megélhetést. Nem is szólva a kifejezetten turisztikai szolgáltatásokról, például a szállodaiparról, a vendéglátásról, a program- és utazásszerve- aésről. amely magától értetődően annál több munkaerőt kíván, minél több turistát fogadunk. Az idegenforgalom az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbi öt-tíz évben bizonyította életképességét, magas jövedelmezőségét. Mondhatni úgy is, hogy ebben az ágazatban — szemben egy seregnyi mással —- sikereink vannak. Már-már hagyományaink. Míg a konvertibilis elszámolású áruexport alig növekszik, s míg az áruexport viszonylag nagy forintráfordítással juttatja az országot devizabevételekhez, á turizmusról ennél több mondható el: az áruexportnál gyorsabban nőtt, és kevesebb ráfordítással eredményezett devizabevételeket. Úgy tűnik, hogy ez a tevékenység sok tekintetben megfelel a magyar lehetőségeknek, a magyar képességeknek. Ezért is vélhető, hogy szerepe a gazdaság egészében növekedni fog, sőt további fejlesztésekkel, beruházásokkal szerepe tudatosan, tervszerűen is növelendő. Mindenesetre a leginkább fejlesztendő ágazatok között van a helye mind a stabilizáció, mind a kibontakozás szakaszában. Gál Zsuzsa Állatpanzió Sokan veszik igénybe a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás sal- gótarjáni állatkórházának új szolgáltatását, az állatpanziót. A hosszabb időre elutazó tulajdonosok — térítés ellenében — az állatmegőrzőben hagyhatják kedvenceiket. Az állatokat ez idő alatt szakszerűen gondozzák és ápolják az itt dolgozók. ■PPfmMi#
