Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. október 1. © PETŐFI NÉPE ©3 Megkeresik a boldogulás helyi lehetőségeit Új, megbízott tanácselnök Fülöpszálláson Azt, hogy milyen meg nem értések, széthúzások, békétlenségek fordultak elő a nem is távoli időszakban Fülöpszálláson, most ne firtassuk. Tény viszont: a korábbi tanácselnök lemondásától, ez év márciusától egészen július végéig nem volt vezetője a tanácstestületnek. Sőt, még olyan személy sem igen akadt, aki elvállalta volna a tisztségre való javasolását. így aztán nagy várakozás előzte meg a július 31-ei tanácsülést, amelyen a Hazafias Népfront községi bizottsága Cseh Szakáll Sándort ajánlotta a település megbízott tanácselnökéül. Az előzmények ismeretében talán senki sem számított rá, hogy a titkos szavazás során a település háromezer lakosát képviselő 27 jelenlévő tanácstag egyhangúlag választja meg Cseh Szakáll Sándort. — Úgy gondoltuk, lesz valamennyi ellenszavazat, esetleg tartózkodás - mondta akkor Bodonhelyi József és Lo- sonczi Gábor tanácstag, akik egyetér­tettek; teljesen biztosak abban is: új elnökük képes megbirkózni az előtte álló, nem könnyű feladatokkal. — Cseh Szakáll Sándort jól ismerjük, akárcsak egész családját, s tősgyökeres fülöpszállásiként mindent meg fog tenni közös céljaink elérése érdekében — mondták mások is, bizva abban, hogy az elnökválasztáskor tapasztalt egység a továbbiakban is megmarad a község­ben. Nos, bár azóta nem telt el túl sok idő, felkerestük Fülöpszállás megbízott tanácselnökét, aki a községben járt ál­talános iskolába, majd Budapesten géplakatos és szerszámkészítő szakmát szerzett. Később levelező tagozaton ta­nult tovább, először gépipari techniku­mot, utána közép- és felsőfokú anyag- és áruforgalmi tanfolyamot végezve. Most valószínűleg újabb tanulmányok következnek, hiszen jelenlegi munka­köre ezt megkívánja. De hogyan és miért fogadta el a meg­bízást éppen ő? Nem volt könnyű dön­tenie a nyáron a helyi Vörös Csillag Tsz akkori belsőellenőrének, de mint mondja, segítséget ígértek neki, s azt azóta meg is kapja. Segítséget ahhoz is, hogy a Széthúzások helyett meglegyen a nyugodt légkör, a már említett egy­ség, ami az előrelépés feltétele. — Szeretem ezt a községet — mond­ja—, ezért jártam rendszeresen haza a fővárosból is, s ezért költöztem vissza szülőfalumba. Valaha a megye, sőt az ország más tájain is rangot jelentett fü- löpszállásinak lenni, de ez ma már mint­ha nem lenne annyira igaz, mint régen. Szeretném, ha közös erővel elérnénk, hogy a mostaninál még büszkébben mondhassuk: fülöpszállásiak vagyunk. Persze, ehhez sok minden szükséges. A tanácselnök szerint erkölcsiek is, anyagiak is. Ami az utóbbit illeti: a település a választás után is ugyanany- nyi pénzzel rendelkezik, mint koráb­ban. A tanácstestület annak idején meghatározta ötéves fejlesztési tervét, s alapvetően az ennek eddig meg nem valósított része adja a további tenniva­lókat. — A megválasztásom utáni első hó­napban igyekeztem minél több informá­ciót gyűjteni a tervekről, az igényekről, a lehetőségekről — folytatja Cseh Sza­káll Sándor, és sorolja: mi az ami jó, s mi az, amin javítani kellene, akár az oktatás és a művelődés feltételeiről, akár a sportról, akár az egészségügyi, akár a kommunális ellátásról van szó. Ottjártunkkor például a Fülöpszállás- ra költözött fogorvos mielőbbi munká­ba állása volt napirenden, de „csak” a többi között, mert egy-két év múlva sportcsarnokot is kellene építeni, ami kulturális célokat is szolgálna, ezenkí­vül kertes helyet keresnek a nyugdíja­soknak, s várhatóan a jövő év közepére bekapcsolódik a község a telefonos távhívórendszerbe. S folytathatnánk a sort mindarról, amit Cseh Szakáll Sándor fontosnak tart, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések­hez, így az út- és járdaépítésekhez' is, mindenki szívesen járul hozzá társadal­mi munkával. S ez már annak a bizo­nyos egységnek a része, amit egyebek mellett a közösségi élet fellendítése is segítene. Mert a megbízott tanácselnök szándéka szerint több kulturális és is­meretterjesztő rendezvényt, meg más összejövetelt kellene szervezni, s termé­szetesen elérni azt, hogy ezekre sokan eljöjjenek, hiszen jelenleg még a mozi­ban sincs vetítés... Nagyon lényeges célnak ítéli az új elnök, hogy megszűnjön a Fülöpszál- lásról való elvándorlás. Ezt kisebb ipa­ri egység idetelepítésével látja megvaló­síthatónak. — Nemcsak a helybeliek ismernek engem — mondja —, hanem én is jól ismerem a fülöpszállásiakat. Megvan bennük az igény arra, hogy jobb körül­mények között tartalmasabb életet élje­nek. De nemcsak igényük van, hanem készek termi is mindezért. Megkeressük hát a minél jobb boldogulás helyi lehető­ségeit. — Sokan bekopogtatnak hozzám, de én is igyekszem eljutni mindenhová, ahol szívesen látnak. Kétségtelenül nagyot változott az életem, ám néhány idős erti- bert nem értek. Azokat, akik kisgyerek- korom óta ismernek, eddig tegeztek, de most már olykor zavartan magázni kez­denek. Remélem, mihamarabb rájön­nek, hogy tisztséget kaptam ugyan Fü­löpszálláson — éppen az ő révükön is —, de mégiscsak ugyanaz az ember ma­radtam, aki voltam. Vitaszek Zoltán SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST! © Nincs megállás! Havonta 5—10 ezer forint értékű címkére írnak új árakat az 1176-os ABC eladói. (Tóth Sándor felvéte­le) Eltérített árak Mindannyiunkban van olyan érzés, hogy rohan velünk ama bizonyos ársze­kér. Az üzletekben a vásárlók nem kis aggodalommal látják: ami tegnap vagy, azelőtt 17—18 forint volt, ma már 20 —21, s az eladók és a pénztárosok is mintha többször tévednének... Amikor becsapják az embert A felgyorsult ármozgások hatására, de ettől függetlenül is, súrlódásokkal terhes napokat élnek át a fogyasztók és a kereskedők. Baján, a Dunatáj Áru­ház élelmiszerosztályán a közelmúlt­ban két Búzavirág kékítőért 10,20 he­lyett 39,60 forintot számoltak. A vevő jogos panaszát szerette volna helyben elintézni, azonban meg sem hallgatták. A megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának közbelépésére volt szükség, hogy a különbözetet, a csaknem 30 fo­rintot visszakapja az egyébként is mi­nőségmegőrzési határidőn túl eladott termékért. Az ügyet rövidesen szabály­sértési tárgyaláson zárják le. Háziasszonyok beszélik: vásárláskor mennyire résen kell lenniük, hogy 5— 10 forinttal ne károsodjanak. Meglepe­tésekben pedig bőven van részük mos­tanában. Egy üveg szovjet sárgadiny- nyelekvár például a polcon még 27, ám amikor a pénztáros kivette a vevő ko­sarából az egyik élelmiszer-áruházban, már 34 forintot ért. A bolti dolgozó ugyanis megkérdezte a másik gépnél ülő kollégáját, s az ennyit mondott... Van-e jogunk kételkedni? Van-e jogunk nekünk, vásárlóknak kételkedni, a Mi mennyibe kerül? kér­désében? Jogunk éppen van, csakhogy az még kevés, mert amint Kopjás Józseftől, a kecskeméti széchenyivárosi 1176-os ABC vezetőjétől hallom: — Egyre nehezebb követni az ár­mozgásokat. Ha végére akarunk járni, megalapozott-e egy-egy termelőiár­emelés, több hónapi előzményt kellene megvizsgálni. A szállítók diktálnak. Közük, ennyivel meg ennyivel maga­sabb árat számítanak ezentúl a termé­keikért. Nézze meg, ez a felső polc itt, az irodámban, tele van árváltozás- jelzéssel. Másfél év „termése’,'. Annyi a stencilezett nyomtatvány összezsúfolva, hogy már-már tűzveszé­lyes. Kötegszámra az áremelések a Fü- szérttől és más szállítóktól. A legújab­bak: Silanus testápoló krém mától 58 helyett 63,30, a Senator borotválkozás utáni arcszesz 65 helyett 71, a kék Amo szappan 10,80-nal szemben 12, s a ko­rábban 88,60 forintos lószőrseprű most 115 forint. Az egyik fajta borotvaecset nemrég még 30,10 forint volt, ma 36,60. Többe kerül a címke, mint a különbözét Némelyik termék 20—30 filléres át­árazása többe kerül, mint amennyi a különbözeiből származó bevétel. Az állványoknál Nép Ferencné és sebesen árazó társai havonta 5—10 ezer forint értékű címkét töltenek ki. Nincs könnyű helyzete az ABC-nek és a többi üzletnek, főképp pedig a vásárlóknak, hiszen a termelők—szál­lítók, okkal vagy ok nélkül, szinte min­den költséget a kiskereskedelmi forgal­mazáson és fogyasztáson akarnak be­vasalni. Országgyűlési vitaösszefogla­lójában, a szigorú árellenőrzés követel­ményéről szólva, a miniszterelnök nem véletlenül állapította meg 15 ezer 500 árucikk áremelése kapcsán: „ ... min­den áremelkedésnél volt valamilyen va­lós ok, de sehol sem volt indokolt akkora áremelkedés, mint amekkorát végrehaj­tottak." A Kiskőrös és Vidéke Áfésznél is értetlenül állnak az előtt: milyen minő­ségi többletért fizet a vevő azért, mert a Golf hajöblitő ára 40 forintról 45,60- ra nőtt? lehoczki Józsefné kereskedel­mi osztályvezető szerint mérgelődnek a vevők, mivel új névvel kibocsátanak a termelők ugyanolyan vagy hasonló árut, és az ára máris magasabb. A tea­tűzhelyért például — közeledve a fűtési szezonhoz — 100 forinttal többet számláz a nagykereskedelem. Ma még kiszolgáltatva Azt is mondta valaki Kiskőrösön: — Az áfész miért hagyja magát és tagságát az árakkal együtt sodródni? Nem hagyná, ha az ország belső gaz­dasági helyzete annyira stabilizálódna, hogy Magyarországon a piac nemcsak az eladók, hanem a fogyasztók piaca is lenne. így nem fordulhatott volna elő, hogy amikor tavasszal az áfész nem fogadta el az üditőitalok árváltozását, két hétig nem küldött árut az egyik szállító. „Nagyon sajnáljuk, nem érünk rá!" — mondták, és elzárkóztak másfé­le italok küldésétől is. A lakosság jövedelmének várható módosulásával, a fogyasztás mérséklő­désével, főként pedig a társadalmi- gazdasági kibontakozás programjának következetes valóraváltásával jobban igazodik majd a kereslet és a kínálat is egymáshoz. Előbb-utóbb több árura és értékarányosabb árakra számíthatunk az egyelőre még sokasodó ármódosítá­sok helyett. Az volna jó, ha a mázsa- szári) ra „gyártott” stencilezett nyom­tatványok helyét is termékekkel tölt­hetnék ki a kereskedők. Ám addig is gyakoribb ellenőrzéssel kell a fogyasztók érdekeit védeni, hi­szen a felgyorsult ármozgás még in­kább kedvez a tévedéseknek, mint azt Baján a Búzavirág kékítő „áreltérítése” is mutatta! Kohl Antal Szakszervezeti napok Bács-Kiskun megyében — különösen a megyeszékhelyen — kialakultak a szakszervezeti napok hagyományai. Az évente ismétlődő rendezvénysorozat tartalmában és formájában is szüntelenül változik, jól követi a helyi, területpolitikai és az időszerű társadalompolitikai eseményeket, jó alkalom a pár­beszédhez a szervezett dolgo­zók és a politikai, gazdasági ve­zetők között. A politikai, kul­turális és sporteseményeket a nyilvánosság előtt, a dolgozók, a lakosság bevonásával szer­vezzük, bemutatva a mozgalmi munka sokszínűségét. . Miért tartjuk szükségesnek ismételten felhívni a figyelmet a rendezvénysorozatra? Az utóbbi időben gyakran el­hangzik, hogy szükség van a politikai intézményrendszer megújítására is. Ez a szakszer­vezeti mozgalomra is érvényes megállapítás. A megújítást, korszerűsítést nem csak felülről kell várni. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a magyar szakszer­vezetek ágazati és területi szer­vei az utóbbi években többször tűzték napirendre a mozgalmi munka továbbfejlesztését, kor­szerűsítését, módosították a fel­adat- és hatásköröket, szerveze­ti kereteket. Ezek a törekvések megadták a lehetőséget a moz­galom megújulásához s hoztak bizonyos eredményeket. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között nem elegendő a formai változtatás. Elengedhe­tetlen a tartalmi munka folya­matos megújítása. Ehhez azon­ban nem külső ráhatás, hanem belső kényszer szükséges, az ér­dekviszonyok állandó követé­se, a napi egyéni érdekek és a távolabbi, társadalmi célok szüntelen egyeztetése. Ez elsősorban életközelisé- get, emberközpontúságot kí­ván, a régi, rossz beidegződések elhagyását. Sokszor hangsúlyoztuk: a mozgalmi érdekvédelmi munka fő színtere a munkahely, ahol a megfelelő munkafeltételek megteremtése a fő cél. Mind sürgetőbb a dolgozók lakóterü­leti érdekképviseleti védelme. Különösen fontos ez most, amikor — a tervek szerint — a > személyi jövedelemadó, majd a közigazgatási egységek bevételi forrásaként szerepel. E példán keresztül is érzékel­hető, hogy át kell értékelni a szakszervezeti demokrácia szín­tereit, formáit. Fontos a problémák azonna­li észlelése, a gyors cselekvés. A dolgozók millióival együtt élő bizalmiak a kulcsemberek. Nem új gondolat ez: a mozga­lom történetében mindig a bi­zalmiak határozták meg a moz­galom erejét, sokszor a tekinté­lyét. Most azonban minden ed­diginél fontosabb szerepet kell vállalniok a társadalom és az egyén érdekeinek egyeztetésé­ben. Az is nyilvánvaló, hogy a tár­sadalmi élet problémái olyan sokrétűek, hogy azokat szabá­lyokkal követni lehetetlen. A szakszervezeti munkát sem lehet a jövőben részleteiben sza­bályozni, uniformizálni. A munkahelyeken és a lakóte­rületen egyaránt meg kell keres­ni az érdekképviselet és érdek- védelem legmegfelelőbb helyi formáit. Jogunk van mindazon döntéseknél véleményt nyilvá­nítani, melyek a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintik. Nem mondhatjuk el, hogy tettünk valamit egy hátrányos helyzetű réteg érdekében, ha bi­zonyos időközönként megvizs­gáljuk helyzetüket és jelentést írunk róla valamely testületnek. Ez papírmunka, ha nem követi intézkedés, ami enyhíti a hátrá­nyos helyzetűek gondját. Meg­vizsgálandó, hol hagyható el a felesleges felmérés, statisztika és hol léphet fel helyette az ope­ratív irányítás, ügyintézés, hol válthatja fel az írásbeliséget a szóbeliség, a szóbeliséget a tett. Ennek a mozgalmi megúju­lásnak az egyik jó eszköze a szakszervezeti napok rendez­vénysorozata. Nem események halmazáról van itt szó, maga­mutogatásról, hanem a szak- szervezeti demokrácia kiterjesz­téséről, újfajta fórumairól, amely mindig az életközeli, he­lyi, aktuális eseményekre irá­nyul. A szakszervezeti bizalmi­ak várospolitikai fórumain a dolgozók közvetlen képviselői találkozhatnak a települések vezetőivel, jelezhetik jogos problémáikat, egyben tájékoz­tathatok, mozgósíthatók a he­lyi elképzelések megvalósításá­ra. A különböző rétegtanácsko­zások igazi, valós érdekeket je­leznek, továbbítanak a döntés­hozókhoz. Ilyen fórumon szü­letett meg Kecskeméten az Imre Gábor nyugdíjasklub létreho­zásának gondolata. A kereske­delmi vállalatok is ilyen talál­kozókon elhangzott javaslatok­ra határozták el, hogy bizonyos napokon olcsóbb árucikkekkel várják a nyugdíjasokat. A politikai, kulturális és sportprogramok helyi évfordu­lókhoz kapcsolódnak és hasz­nosan, okosan^ szórakoztató rendezvényekkel szolgálják a szabadidő célszerű eltöltését, a résztvevők egészségének meg­őrzését. Célunk ez évben moz­gósítani a megyei és helyi terü­let- és településfejlesztési tervek megvalósítására, elősegíteni a tagság cselekvő részvételét az MSZMP gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának helyi végrehajtásában. Tudjuk, haszna annyi, amennyi a dolgozók felvetései nyomán a dolgozók érdekében, részvételével megvalósul. Hegedűs István, az SZMT titkára ISMERETEK AZ AIDS-RŐL Van fertőzött a megyében Tizenötmilüó HIV-fertőzött (humán immunhiányos betegség vírusa) van a világon jelenleg, az AIDS-es betegek száma pedig tizenhárom havonta meg­duplázódik. Eddig ötvenezren haltak meg ebben a betegségben. Magyaror­szágon tíz alatt van azoknak a száma, akiken a kórkép kifejlődött, de száz­negyvennégy fertőzöttet tartanak nyil­ván úgy, hogy a lakosságnak csak szűk körét vizsgálták meg ebből a szem­pontból. Mi a helyzet Bács-Kiskun me­gyében? — kérdeztük dr. Török Lász­lót, a megyei bőr- és nemibeteg-gondo- zó intézet főorvosát. — Megjelent nálunk is az első HIV- fertőzött. így égetővé vált meghatároz­ni a következő lépéseket. Nemrégiben Kiskunfélegyházán tanácskoztak bőr­gyógyász szakemberek és más szakmák képviselői arról, hogyan tovább. — Ügy hallottuk, hogy már van a megyében egy fertőzött, aki a vírust vér- készítmény által kapta. A mostani ak­kor a második? — Az még akkor történt, amikor nem volt kötelező ezeknek a készítmé­nyeknek az ellenőrzése. (Őt ahogy dr. Borka István hematológus főorvos elmondta —, más betegséggel Buda­pesten gondozzák.) Ezt a fertőzöttet azokban egy, a fővárosban már „ki­szűrt” kapcsolata alapján vizsgáltuk meg. Amit azért fontos megjegyezni, mert a szűrések még ma is kizárólag önkéntes alapon történnek a bőr- és taemibeteg-gondozóban. (Valamint a megyei köjálnál Kecskeméten: minden hétfőn 16.20-tól 18 óráig.) Év végére várható csak az a rendelet, amelyben az Egészségügyi Minisztérium megha­tározza, kiket kell kötelezően szűrni. — Elképzelhető tehát, hogy jóval több a fertőzött? — Mivel a statisztikák szerint az AIDS-es betegre száz fertőzött esik, nem nehéz kiszámolni, hogy jóval töb­ben lehetnek, mint száznegyvennégyen. Bács-Kiskun megyében is elképzelhető, hogy vannak, akikről nem tudunk. A fertőzötteket — mert kezelésre még nem szorulnak — egyelőre Budapesten tartják nyilván. Várható azonban, hogy majd visszakerülnek hozzánk. Ideje felkészülnünk a fogadásukra. Sokszor hallottuk már, kiknek kell fokozottan odafigyelni, mert veszélyez­tetettek és a rizikócsoportba tartoznak. Az újabb tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a fertőzés már kitört ebből a körből. Nem lehetnek nyugod­tak a nők, (mert az ő arányuk is növek­szik), de a heteroszexuális kapcsolatot létesítőknek is elég csupán egyetlen „félrelépés”. Új szempont az is, hogy a fertőzés ugyan lassabban, de nagyobb arányban tart a végkifejlet felé. — Mit tanácsol? — kérdeztük Török főorvost — Alaposan meg kell fontolni min­den új kapcsolatot. Már valami elkez­dődött ezen a téren. Erre utal az is, hogy a nemibetegségek száma — az AIDS-től való félelem és az óvszer használata miatt — az utóbbi időben érezhetően csökkent. Hogy reáüs képet kapjunk Magyarország AIDS-helyze- téről, jóval több embert kellene szűr­nünk és ezt el is tudnánk végezni. Azt is kevesen tudják, hogy a kecskeméti b9r- és nemibeteg-gondozó intézetben minden szerdán nyolctól tíz óráig tart AIDS-tanácsadást, illetve felvilágosí­tást dr. Raffai Sára szakorvos. Az ér­deklődők kérdéseire a 28-377-es tele­fonszámon is szívesen válaszol. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése alapján 1992-re vártuk, hogy elkészül korunk pestise, az AIDS elleni oltóanyag. Tavaly azonban a kutatók újabb vírust mutat­tak ki, amely a HÍV 2 nevet kapta, és meglétével tovább bonyoütotta a fertő­zés megállapítását, okainak feltárását — igy az AIDS elleni tökéletes vakcina elkészítését. Az maradt hát a legfonto­sabb, hogy a betegek és az orvosok idejekorán feüsmerjék a fertőzést, hogy ezáltal és egy új átmeneti gyógyszer a Retrovir segítségével lassítani tudják a betegség lefolyását. Mivel az ÄIDS lappangási ideje 7—10 év is lehet, re­méljük, hogy addig a végleges ellen­szert is megtalálják. O. Horváth Márt* Tudás — tálcán kínálva Akadémiai segítség vállalatoknak A kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati beveze­tésének elősegítése érdekében a Magyar Tudományos Aka­démia összefoglaló kiadványt jelentetett meg, amely tartal­mazza az utóbbi öt esztendő­ben hazánkban elért 500 leg­jelentősebb tudományos is­meretet. Az MTA 21 termé­szettudományi és műszaki kutatóintézetének szakembe­rei valamennyi olyan új ered­ményről tájékoztatnak, ame­lyek a termelési gyakorlatban azonnal bevezethetők. E mellett valamennyi termé­szettudományi területen — a matematikától a csillagásza­tig — közük azokat az új fel­ismeréseket és összefüggése­ket, amelyek a tudományág fejlődése szempontjából meg­határozó jelentőségűek. Az első alkalommal közre­adott kiadványt a napokban ötven olyan nagyvállalatnak, szövetkezetnek küldik el, amelyek leginkább érdekel­tek a tudományos eredmé­nyek gyors gyakorlati hasz­nosításában. Megkapja a kö­tetet 19 innovációs és fejlesz­tő bank is azért, hogy a válla­latok műszaki-fejlesztési el­képzelései támogatásának el­bírálásához megfelelő ismere­tekkel rendelkezzenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom