Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1987. október 26. A BÁNK BÁN-RA KÉSZÜLVE AZ ÉPÜLET MEGŐRZÉSÉRE VOKSOLNAK SISAJTÖPOSTA Megkérdeztünk néhány művészt, hogy mit szólnának ahhoz, ha — mondjuk — nagy áldozatokkal felújított kecskeméti színház felavatásával egyidőben döntene a város tanácsa a teátrum névadója szülőházának részleges vagy teljes lebontásáról, áttelepítéséről. Fekete Tibor Jászai-díjas Érdemes Művész: — Érthetetlen számomra, hogy egyszerűen szóba kerülhetett ez a terv. Sajnálatos, hogy szinte semmi sem maradt a négy-hat emberöltővel ezelőtt elhunyt drámaíró személyes tárgyai közül. Legalább a mi generációnk mentse a menthetőt! Tanulhatnának az illetékesek a Nemzeti Színház példájából. Bontani könnyebb, mint építeni, de mire megyünk azzal, hogy emléktáblával megjelöljük esetleg az eltüntetett történelmi nevezetességű épület helyét. Mostanában jó a híre Kecskemétnek, kár volna elrontani. Biztosra vehető, hogy ilyen meggondolatlanságért elmarasztalná a hírős várost a nemzeti közvélemény. Boldog vagyok, ha szerepet kapok Katona nagy művében. Gyakran eszembe jut ilyenkor, hogy itt, színházunk közelében élt évtizedekig a drámaíró. Vagyis: a szülőház maradjon csak szülőház. Mellette —| úgy mint Kiskőrösön Petőfi szülőházánál — létesítsenek egy másik épületet (hallottam ilyen tervekről) a gazdag helyi irodalmi és színházi hagyományok bemutatására. Ennek költségeihez ingyenes fellépésekkel magam is szívesen hozzájárulnék. Kezdi Zoltán Pál karmester: — Sokfelé jártam a világban, van mihez hasonlítanom Kecskemétet. Az utóbbi évtizedekben sokat változott, előnyére. Példamu-. tatóan gondozza középületeit. Idelátogató barátaim megcsodálják a Kodály Intézetet, a főteret. Tapasztalhattam: a kultúrát is támoKecskeméti művészek a szülőházért ilyen rajongással szülővárosát. Tudható a Bánk bán élőbeszédéből is. „Köszönöm azt a helyet, melyen bölcsőm rengett... ha magam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égő szeretetemnek bélyege”. Elképzelhetetlennek érzem, hogy bármilyen indokkal lebontása mellett döntsön annak a városnak a tanácsa, amely az utóbbi időben a legfontosabb közügyek rangján kezelte a kulturális kérdéseket. Tájékozódásom szerint Katona József hajdani otthonának lebontása nélkül is megoldhatók a kiskörút továbbvezetéséből adódó közlekedési gondok. Hiba volna, ha a napi gyakorlati érdekek kerülnének előtérbe, de azt hiszem a praktikum is a megőrzés mellett voksolna. Egy sokat szenvedett, sokat dúlt országban azonban féltve kell átadni a jövőnek azt a kevés történelmi emléket, amit meghagytak a romboló századok. Hallottam: Bánk bán szerzőjének szülőházát többször átépítették. De ott állt a mostaninál alacsonyabb épület, ahol a mostani! A szerencsésebb sorsú Franciaországban is gondosan őrzik a kastélyokat, nagyjaik hagyatékát, nohá összehasonlíthatatlanul több emlékhelyet tartanak nyilván, tisztelnek, mint nálunk. Washingtonban pályázatot írtak ki, hogy miként építhetnének föl egy fontos új köz- intézményt a kiválasztott telken álló nevezetes ház megőrzésével. A Szovjetunióban Csehov, Tolsztoj és más nagyjaik otthona nemzeti emlékhely. H. N. gatják. Mindezekből következően: nyomós okokból vetették föl Katona szülőházának esetleges lebontásának gondolatát. Mégis úgy érzem, hogy akkor is meg kell kísérelni megmentését, ha ez pillanatnyilag nehezen leküzdhető gondok vállalását igényli. A fogyó idővel ugyanis arányosan növekszik az ilyen emlékhelyek becse, ha úgy tetszik eszmei értéke. Bízom a város népének és vezetőinek bölcsességében. Legyen társadalmi ügy megőrzése, az olyannyira hiányzó irodalmi és színházi emlékgyűjtemény megteremtése. Rám is számíthatnak. Vitéz László színművész:- Furcsa, hogy miközben társulatunk a Bánk bán bemutatására készül ilyen tervek izgatják a színházbarátokat. Véleményem szerint nincs olyan indok, ami elfogadtathatná az épület áttelepítését. Biztosra veszem, hogy nem kell újra csalódnia annak a Katona Józsefnek, akit életében gyakran megbántottak. Nincs magyar író, akt- nek immár a harmadik helyen porladnak csontjai, legalább szülőháza — vagy ami abból megmaradt — maradjon az eredeti helyen. Lévén szakmám is, szívesen közreműködnék kézzel, de ha szükséges a színpadon is a felújítás, a bővítés költségeinek előteremtéséért. Nagy Attila kétszeres Jászai- díjas, Érdemes Művész alig akarta elhinni, hogy Magyarországon, Kecskeméten egyáltalán szóba kerülhetett a drámaíró szülőházának „áthelyezése”. — Kevés magyar író szerette Bánk bán utcai homlokzat 1968. előtt ÉPiTÉSTÖRTÉNET homlokzatok M 1-100 TB 9 Katona szülőháza a legutóbbi;— 1970-es felújítás előtt. fCRCHC; fl ge/ztenyefón túl C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ) /fi \ Éjjel vissza Sopronba, on- I J- J»/ nan motorkerékpárral Fertőrákos jelé — a falut a tó felől megkerülve f—§ majd a gépet elrejtve észak felől gyalogosan oda, ahol kocsijaink álltak, ahonnan elindultunk a gesztenyefát megkeresni. Útközben háromszor találkoztunk határőr járőrrel. Már erősen pirkadt, amikor az erdő j csendjében meghallottuk a közeledő ló- dobogást az út felől. Binder Józsi volt. Rejtekhelyünkről jól láttuk, hogy lovát megköti, és szemét a földre szegezve járja körbe a kis tisztást, mint egy nyomkereső, azután -jsj fölfedezve az emberek nyomait — elindult befelé az erdőbe, a kiszáradt gesztenyefa irányá- ba. ^ Ballagó Feri eközben négyszer kattintottá el különleges fényképezőgépét a rejtekhelyükön.- Nem volt nehéz követni Bindert a sűrű erdőben. Elég nagy zajjal haladt előre, nekünk csak arra kellett ügyelnünk, hogy rejtve, és együtt haladjunk yele. A feltámadt északi szél is suhogtatta a ■fákat. Tegnapi nyomainkat követve az erdész hamar megtalálta a kiásott gödröt. Körbejárta, leugrott bele, leguggolt, aztán felállva fellépett a szélére. Kalapját levéve törölte meg izzadó homlokát. Kait... katt... katt... — a kamera egymás után készítette róla a felvételeket. Papírlapot és golyóstollat vett elő a belső zsebéből, és körül-körül nézve rajzolni kezdett. Vázlatot készített a helyszínről. Katt... katt... katt... Szerettem volna ráköszönni: — Jó reggelt, Binder elvtárs, mi újság hajnalban errefelé?, de Ballagó Feri — mintha kitalálta volna a gondolatomat, meglökött, és a szája elé emelte mutatóujját. Emberünk elindult visszafelé, s ott haladt el a bennünket rejtő bokorcsoporttól talán hat-hét méterre. Ahogy lépteinek zaja elült, szólalt meg Feri. — Nagy ötlet volt tőled ez a hajnali les. Azonnal rendeljétek el a pasas figyelését. A mi részünkről vastagon besegíthetünk, hiszen a határőr mindenütt ott lehet ezen a tájon. — Valószínű, hogy rátok kell támaszkodnunk, hiszen a mi embereink igen feltűnőek lennének ebben a kis faluban. Mit gondolsz, Kulcsár bácsit bevonhatnánk? . — Nyugodtan. O nemcsak népfrontelnök a faluban, hanem akár a tiszteletbeli határőr címet is viselheti. András bácsi a mi emberünk, bízhatunk benne. — Nagyszerű. Hát akkor gyerünk. iSopron, de méginkább Pest, messzire van... A megyei kapitányságon türelmetlen kíváncsisággal vártak bennünket. Ballagó Féri filmjeit azonnal a fotólaborba vitték. Rövid jelentést diktáltam, amelyet máris továbbítottak az öregnek áztál, hogy a délután folyamán érkezünk, és azonnal jelentkezünk részletes jelentéstételre. Feri ebédre invitált az egyik Duna- parti kisvendéglőbe. Magam is úgy éreztem, jócskán rászolgáltunk egy kiadós ebédre, hiszen az elmúlt 24 órában alig ettünk valamit, de igen keményen dolgoztunk. Beültünk a kerthelyiség egyik árnyékos asztalához, ebédet rendeltünk. Nem beszélgettünk, kicsit fáradtak is voltunk. Délután négykor már az öregnél voltunk, és megtettük a jelentésünket. Hazatelefonáltam Annuskának: történt-e valami, amíg távol voltam. Újabb levél? Újabb telefon? Semmi. (Folytatjuk) Csatlakozom a „hadüzenetéhez ... A kerítésen át? Örömmel olvastam a Petőfi Népe október 12-ei számának Hadüzenet a szemetelőknek című írását arról, hogy a Kecskeméti Városi Tanács felszámolja a településen található illegális szemétlerakó helyeket. Nagyon időszerű, illetve szükségszerű ez az elhatározás, magam is csatlakozom hozzá, mert ahogyan egyesek a szűkebb lakóhelyüket elárasztják mindenféle kacattal, az már kimeríti a tudatos környezetszennyezés tényét. Sajnálatos példa erre a szomszédságomban is van, a Vacsi utca és a Bethlen körút találkozásánál, ahol egy romos ház mentén szinte már dombnyi meny- nyiségü a hulladék, közötte zsakba tett macska, kutya teteme is bűzölög. Gondolom, a közegészségügyet is szolgáló akció legelső feladata mielőbb elszállítani a fellelt szemetet, s a következő lépés: megakadályozni, hogy újra szemét kerüljön oda, ahol annak semmi helye. Ez utóbbival kapcsolatosan sokat tehetnek a lakosok, mármint akkor, ha bátran figyelmeztetik az utca,' tér, park köztisztaságával mit sem tö- rődoket. Ambrus Zoltánná Kecskemét, Bethlen körút 48. Mibe kerül a tüzelőolaj? A hivatalos ára: literenként 8 forint. Akinek télire legalább 4 hektónyi kell, több mint háromezret fizet érte. Matematikailag rendjén van ez a mennyiség-erték egyenleg, ami a gyakorlati felhasználást illetően mégsen tűnik kifogástalannak. Miért? Köztudomású, e folyékony tüzelőt az emberek általában 100 literes hordóba mérve vásárolják meg es tárolják odahaza. Gyakori tapasztalat azonban, hogy az ilyen edény alján több liternyi vizes sűrítmény található, ami tüzelésre alkalmatlan. Ezáltal lényegében megkárosított a vevő, nemkülönben akkor, ha az olaj töltésekor bizonyos mennyiség kicsorog, amiért szintén fizetnie kell. Ha az árusítóhelyeken néha ellenőriznék a háztartási tüzelőolaj minőségét, valamint az eladás módját is, talán egyáltalán nem, vagy csak ritkán fordulnának elő efféle, a fogyasztó érdekét sértő kellemetlenségek. Gulyas Janos Gátér, Szekfű u. 8. CIKKÜNK NYOMÁN Ásott kutban nincs jó ivóvíz Nemrég a Sajtóposta rovatban tettük szóvá: a Kiskunfélegyháza, III. kér. 98. szám alatt lakó Hegedűs László két tanyaszomszédjával együtt hosz- szabb ideig merített vizet iváshoz, főzéshez abból az ásott kútból, melyben macskatetem volt. Ezzel kapcsolatosan tolmácsoltuk olvasóink kifogását amiatt, hogy panaszukkal nem foglalkoztak érdemben a hatóságok. Soraink nyomán Felkereste a helyszínt a területileg illetékes Vörös Csillag Termelőszövetkezet képviselője, valamint a Köjál helyi járványügyi felügyelője, akitől a következőkről értesültünk: Köztudomású, hogy az ásott kút a felszínhez közeli vízadó rétegekből nyeri tartalmát, következésképpen nem lehet mentes a talajbeli — és mivel általában nyitott — az egyéb szennyezettségtől. Laboratóriumi vizsgálat nélkül is megállapítható: az ilyen kútviz nem jó minőségű, tehát emberi fogyasztásra sem alkalmas. A közegészségügy munkatársa erről tájékoztatta az érdekelteket, közölve egyidejűleg a fúrott kút létesítésével járó számos előnyt. Ami az említett tanyákat illeti, azok rendelkeznek saját.vízvételi lehetőséggel, lakói — feltehetően megszokásból -— mégis a hozzájuk nem messze lévő, úgynevezett közös kutat vették gyakorta igénybe, Hegedűsék például az állataik itatására. Tekintettel arra, hogy tsz-tulajdonról van szó, a további kellemetlenség megelőzése végett a közös gazdaság vállalta e kút befedését, s mellé a „Nem ivóvíz!” feliratú tábla elhelyezését. Megoldás: az automatizálás Rövid időn belül kétszer foglalkoztunk a ballószögi körzeti orvos, dr. Zsadanyi Nagy Árpád szolgálati telefonjának ügyével. Először megírtuk, hogy az elnémult készülék megjavítását hetek óta csak ígérik a műszerészek, majd arról szóltunk: bár a cikk megjelenését követő napon teljesítették kötelességüket, a távbeszélő újra „tréfálkozik”, hol megszólal, hol nem. Második cikkünk nyomán is vizsgálatot tartott a Szegedi Postaigazgatóság, melynek megállapításáról, intézkedéséről az alábbiakat közölte Vojnár László igazgatóhelyettes: A ballószögi orvosi rendelő, illetve a mellette lévő szolgálati lakás telefonjának ismételt meghibásodása olyan műszaki okok miatt következett be, melyek esetében egyszer s mindenkori megoldást csak a hálózat teljes automatizálása jelenthetné. E műszaki program végrehajtására várhatóan 1988—89-ben kerül sor. Ami pedig e telefon másodszori hibáját illeti, azt soron kívül megjavította a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem, mely a jövőben is így tesz, ha a doktor értesíti a posta hibabejelentő szolgálatát. »• • • ÜZENJÜK Visszatérő gond szűkebb környezetünkben, hogy kissé sajátos módon jut hozzá az illetékes a vízfogyasztást jelző órák adataihoz. Az e munkával megbízott személyt nemigen zavarja, tartóz- kodik-e valaki a jelzett címen, vagy sem, ha ugyanis csukott kaput talál, egyszerűen átmászik a kerítésen, s máris az aknánál van. Peches, amikor ez utóbbi is zárva van, ám ilyenkor valamiféle átlag-vízhasználatot alapul véve készül el a fizetendő számla. Nem tudjuk, kinek jó ez a módszer, annyi bizonyos, nekünk nem! Pedig az ésszerű változtatáshoz elegendő lenne követni a Démász jól bevált gyakorlatát: az árammérő leolvasója előre jelzi érkezését, s a megadott időben nem kopogtat hiába... A tőserdei üdülőtulajdonosok nevében: Horváthné FOGADÓSZOBA Utaspanaszok Halason Lakóhelyünkről vonattal járunk a tizenkét kilométernyire lévő Kiskunhalasra, ahonnan gyakran megyünk tovább autóbusszal távoli úticélunkig, Szegedig. Társaságunkban vannak, akije klinikai gyógykezelés végett keresik fel a Tisza-parti nagyvárost, mások rokonokhoz, ismerőshöz sietnek, esetleg bevásárolni. Az oda-vissza közlekedés korábban zökkenők nélkül bonyolódott le, mostanság azonban nem így fest a helyzet. Mióta a halasi felüljárót átadták rendeltetésének, olyképpen módosult az úgynevezett helyközi buszjáratok útvonala, hogy elkerülik a forgalmas vasútállomást. Ott tehát egyáltalán nincs közvetlen vonat—busz csatlakozási lehetőség. Ez kellemetlenül érinti az idős embereket, a kisgyermekkel utazókat, vagy éppen a sok csomagot cipelőket, akik jobb híján kénytelenek 500—600 métert gyalogolni, hogy az egyik járműről leszállva, elérjék a másikat. És e szándékuk nem mindig válik valóra. Különösen este adódhat könnyen baj, ha a Szegedi busz fél 6 után, vagyis a menetrendjétől eltérően fut be a városba, a vonat pedig 10—15 perc múlva indul Baja felé. Az említett távolságot csak egyesek tudják sikeresen, s főleg idejében legyőzni, a lassabban haladók várakozhatnak türelmesen a következő szerelvényre, mely fél tíz előtt gördül ki, szintén Bajára. Igaz, közlekednek Halason is helyi járatok, de ha zsúfoltak, kissé körülményes felszállni rájuk, nem szólva arról, hogy bármikor késhetnek, s akkor hiába fizeti, az utas a 2 forintot, hiszen mire a MÁV-állomásig buszozik, ott már csak a hűlt helyét találja a vonatnak, mellyelhaza akart utazni. Sokak kérését tolmácsoljuk az illetékeseknek: a távolsági buszok részére létesítsenek megállóhelyet a vasútállomás mentén! Ilyen célra bőven található szabad-terület, ahol a biztonságos forgalomnak adott minden feltétele... (Elmondták: Almásiné és Körmendiné kunfehértói olvasóink.) * * # Bárány Gábornénak, Fülöpszállásra: A hatályos jogszabály értelmében nem számíthatók a szolgálati idő megszakításának azok a hónapok, évek, mely során a munkaviszonnyal nem rendelkező személy fizeti az úgynevezett elismerési díjat. Ennek összegét az utolsó háromhavi kereset alapján állapítja meg a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), melyhez az igényt a megszakítás után legkésőbb 1 évig lehet benyújtani. Kérelemre mentesíthető e díjfizetési kötelezettség alól az, aki egy hónapnál hosszabb időt tölt keresőképtelenséggel járó betegállományban. „Köszönjük” jeligére, Kecskemétre: Aki ellenszolgáltatásért jósol — például kártyavetes révén —, szabálysértő cselekményt követ el, s a hatósági felelősségre vonása során háromezer forintig teijedő pénzbírsággal sújtható. Ha a környezetükben ilyesféle jövedelemszerzési tevékenységet észlelnek, jelentsék azt a helyi tanács vb igazgatási osztályának, amely az eljárás lefolytatására illetékes. ' Sztanyik Joakimnénak, Mélykútra: Férjének utóneve török eredetű, ám magyarosított formában került bejegyzésre a születési anyakönyvi kivonatában, melyre lehetőséget ad a magyar helyesírás szabálya. Ebből viszont következik, hogy e név idegen szóhasználatnak megfelelő írása is megengedett, az utónévszótár szerint így: Joachim, Joacim, Joakim. Mindenki köteles viszont használni azt az írásformát, amit a saját anyakönyvi kivonata tartalmaz. Ha az ön diáklánya éppen az utóbbi szerint irta édesapjának nevét — történetesen az iskolában —, ezért tévesen marasztalhatta csak el a pedagógus. „Teho” jeligére, Dunatetétlenre: Köztudomású, hogy . a településfejlesztési hozzájárulást — lakossági döntés alapját} — ház- és földingatlan, lakás- tulajdon, üdülő stb. után állapítja meg a helyi tanács, évi 300 és 2000 Ft közötti összegben. Ez két egyenlő részletben fizethető kamatmentesen, a tárgyév március 15-éig, illetve szeptember 15- éig. Az ilyen kötelezettségről mindig az esztendő első napján fennálló tulajdoni állapot szerint határoz a hatóság. Az ezt követően bekövetkezett változás miatt a hozzájárulás az évben nem helyesbíthető. E tartozása alól mentesíte- ni kell azt, akinek családjában — az együttlakó házastárs és más nagykorú hozzátartozó keresetét is figyelembe véve — az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 2500 forintot. A tanács egyéb jogcímen is adhat fizetési kedvezményt, részbeni, vagy egészbeni mentesítést, melyhez azonban nem elegendő hivatkozási alap az idős kor. Üjházi Imrénének, Kiskunfélegyházára: Bármilyen feladat elvállalható helyettesítőkent is, a munkajogból és a társadalombiztosításból adódó juttatások (szabadság, családi pótlék stb.) ugyanúgy járnak, mint a nem ilyen címen foglalkoztatott személy esetében. Gondja akkor lehet a munkavállalónak, na a helyettesítési idő lejártával távoznia kell beosztásából, esetleg a cégtől is, mert munkájára nem tartanaik igényt. „Várom a válaszukat” jeligére, Jász- szentlászlóra: A szervezet felépítésében, regenerálódásában döntő jelentőségű fehérjék nevüket nem a színükről kapták. Névadói a múlt században német kutatók voltak, akik miután megállapították a tojásfehérje vegyi összetételét, minden fehérjét a nemet Eiweiss (tojásfehérje) szóval jelöltek. A magyar szóösszetételből azonban „lekopott” a tojás, és maradt csupán a fehérje, melynek megjelölésére más nyelveken a protein szót használják. Vitéznének, Kiskőrösre: Ausztráliából származik az a hír, miszerint ott már piacra termesztik a világ legnagyobb szemű — átlagosan 21,5 milliméter átmérőjű — magtalan csemege- szőlőjét. Ennek alapanyagát tíz éve keresztezéssel hozták létre, s ritkítással, valamint metszéssel érik el, hogy nagyméretű legyen a bogyó, melynek íze kellemes. E gyümölcs ellenáll a pero- noszpórának, aszalható és kitűnő minőségű mazsola készíthető belőle. E közérdekű ügyben megkérdeztük Csányi Bélát, a Kiskunhalasi Városi Tanács útfelügyelőjét, aki ezeket mondotta: — Jogos az érdekelt utazók észrevétele és igénye. Éppen ezért a mi véleményünk is az, hogy a távolsági buszokat meg kell állítani közvetlenül a vasútállomás szomszédságában. A Volán egyelőre azzal indokolja a jelenlegi közlekedési rendet, hogy a felüljáró igény- bevételével megnőtt a távolság az adott szakaszon, s újabb útvonal beiktatása díjtétel-emelést eredményezne. Nos, a menetjegyért megalapozottan többet kérni sokkal tisztességesebb, mintsem sokakra rákényszeríteni a fél kilométeres gyaloglást, mely a közelgő téli időszakban, a nehezebben járható terepen akár duplájának is tűnhet. Egyébként birtokunkban van a megyei tanács általános elnökhelyettesének, Tohai Lászlónak ama levélmásolata, aminek eredeti példányát a Kunság Volán vezetőihez címezte, kérve őket, hogy ideiglenes jelleggel, kísérletképpen a környékbeli utasok óhaját kielégítve módosítsák távolsági járataik útvonalát. Bízom benne, ezen intézkedés kedvező tapasztalatot eredményez a vállalat és az utas szemszögéből egyaránt. Végül annyit: ha a Volánnak túlságosan ráfizetéses lenne az útvonalváltoztatás, az sem elképzelhetetlen, hogy többletköltségei fedezéséhez hozzájárulna a helyi tanács, vagy egyéb gazdálkodó szerv is. A halasi autóbusz-állomás vezetőjétől tudjuk: a távolsági járatok korrigált menetrendű közlekedtetése máris megkezdődött, melynek részleteiről a helyszínen tájékozódhatnak az érdekeltek. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611