Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ — ' ■ XLII. évi. 215. szám Ára: 2,20 Ft 1987. szeptember 12., szombat VtTÁ AZ ADÓREFORMRÓL Összegezték az országgyűlési bizottságok javaslatait Az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Bognár József és Antalffy György elnök­letével együttes ülést tartott pén­teken a Parlamentben. A két tes­tület megvitatta az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az álta­lános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló törvényjavaslatokat, s meghallgatta az egyes országgyű­lési bizottságok elnökeinek tájé­koztatóját a tervezetekkel kapcso­latos testületi vitákról, valamint a képviselői észrevételekről, a törvényhozók módosító javaslat tairóll. A hagyományoktól eltérően az ülés — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bi­zottság tagjai észrevéte' eket tet­tek a Itörvénytenvezetelkre vonat­kozóan. Török Sándor (Szolnak megye) a 'lakosság rossz hangula­tára, az állampolgárok cselekvő, alkotó (kedvének hanyatlására hívta fel a figyelmet. Ugyanak­kor, hangsúlyozta: nincs más kiút, mint az adó- és árrendszer re­formjának' bevezetése, Antalffy György (Qsongrád megye) kiemel­te: az adóreform nem elégséges eszköz a gazdasági bajok orvoslá­sához. A fogadtatásával kapcso­latos bizalmatlanság részben az­zal 'magyarázható, hogy nlem lehet megnyugtatóan megítélni a tár­sadalmi hatását, és kérdéses az is: megszünteti-e a gazdaság funkciózavarait. Ügy vélte, hogy a személyi jövedelemadó beveze­tése a differenciálás ellen hat, hiszen a kiemelkedő teljesítményt nyújtók tehertétele lesz a legna­gyobb. Szükségesnek tartotta, hogy a két törvény végrehajtásá­ra vonatkozó jogszabályokat mi­nisztertanácsi rendelet rögzítse. Horváth Jenő /(Budapest) javasol­ta, hogy legyen mentes az adó alól a . (nyugdíj mellett szerzett egyéb jövedelem its, ha a nyugdíj és az egyéb kereset együttes ősz- szege a 120 ezer forintot nem ha­ladja meg. Kérte, hogy a törvény- tervezetben szereplő adókulcsokat változtassak meg, mert azok — mint mondta, — a kiemelkedően magas jövedelműeknek kedvez­nek. Végezetül napirend-módosító javaslattal élt: indítványéit a két testület elfogadta, s énnek meg­felelően az országgyűlési bizott­ságok elnökeinek tájékoztatójával folytatódott a tanácskozás. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsá­gának elnöke elmondotta: a tes­tület három alkalommal foglalko­zott a törvényjavaslatokkal. A törvényhozók főként az adóre­formhoz kapcsolódó szociálpoliti­kai intézkedések szükségességét hangsúlyozták, illetve a láthatat­(Folytatás a 2. oldalon.) Az esélyesek győzelmével kezdődött a Hírős Kupa Rangos nem­zetközi kosár­labdatorna kezdődött teg­nap a kecske­méti városi sportcsarnok­ban. A Hirös Kupa rangját jelzi, hogy az idén is . kitű­nő csapatok érkeztek az eseményre. A pénteki nyitó nap első négy mérkőzésén nem született meglepetés. A tavalyi kupa­győztes a cseh­szlovák Sla- via Zilina megerőltetés nélkül győ­zött az erősen tartalékos KSC ellen. A hazaiaknál hiányzott a két új lengyel já­tékos. A máso­dik .mérkőzé­sen a sokszo­ros bajnok Bp. Honvéd köny- nyedén fek­tette kétváll- ra, a néhány éve még élcsa­patnak számitó Ganz-MÁVAG- Slavia Zilina—Kecskeméti SC ot. A délelőtt legszorosabb talál- 108—62 (53—38), Bp. Honvéd— kozóját a jugoszláv Bácska To- Ganz-MÁVAG 108—86 (51—42), pólya és a Körmendi Dózsa viv- Körmendi Dózsa—Bácska Topo­ta. (Felvételünkön a mérkőzés lya 68—58 (30—31), Slavia Zili­egyik pillanata.) A vajdaságiak na—Ganz-MÁVAG 110—65 (57 egy félidőn keresztül állták a —30).. versenyt a körmendiekkel, ám A KSC a vártnál jobban meg- végül a tavalyi magyar bajnok szorította a Körmendi Dózsát, biztosan győzött. Eredmények: Körmend—KSC 63—62 (29—36). A reformfolyamat része a gazdasági tervezés megújítása EMLÉKÜLÉS AZ AKADÉMIÁN Maróthy László és Németh Miklós beszéde- A magyar népgazdasági ter­vezés 40. évfordulója alkalmából pénteken emlékülést rendezett az Országos Tervhivatal a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísz­termében. Az emlékülésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a tervgazdasági rend­szert az első hároméves terv ki­dolgozásától és kezdetétől szá­mítjuk. Az első lépésekre ma nem egyszerűen tiszteletadással gondolunk — mondotta —, ha­nem figyelünk a mának szóló ta­nulságokra is. Mint mondta, az utóbbi más­fél évtizedben késedelmesen, és nem elég hatásosan alkalmazkod­tunk a felgyorsuló világgazdasági változásokhoz. Az előttünk álló feladatok kö­zül kiemelte, hogy a külföldi adósságok növekedését még az idén erőteljesen le kell lassítani, néhány év alatt pedig meg kell állítani. Csökkenteni szükséges, majd fel kell számolni az állami költ­ségvetés deficitjét. Fontos fel­adat a termelési szerkezet gyor­sabb átalakítása, mégpedig inten­zivebb műszaki fejlesztéssel és az érdekeltségi viszonyok átala­kításával. Mégis, mivel teremthetjük meg a jobb gazdálkodás feltételeit? A gazdasági mechanizmus átfogó fejlesztésével erősíteni kell a vállalatok érdekeltségét a valós társadalmi eredményék növelé­sében. Olyan szervezeti és ösz­tönzési-szabályozás eszközöket célszerű alkalmazni, amelyekkel el lehet hárítani minden aka­dályt a konvertibilis elszámolá­sú kivitel növelésének útjából. A kormányzat véleménye szerint a gazdasági életet mindenekelőtt a gazdasági ésszerűség határoz­za meg, nem lehet vállalkozni életképtelen vállalatok fenntar­tására — hangoztatta. Abban, hogy az utóbbi évek­ben kitűzött gazdasági célokat nem értük el, a népgazdasági tervezésben elkövetett hibák­nak, a tervezőmunka hiányossá­gainak is szerepe van. A terve­zés ugyanis túlbecsülte a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetében korábban bekövetkezett javu­lást, nem tárta fel a gazdaság strukturális problémáit és fe­szültségeit, az ezeket kiváltó okokat, és ennek nyomán nem dolgozott ki kellően radikális ja­vaslatokat központi döntésekre, szabályozási megoldásokra, nem­zetközi együttműködési lépésekre. A tervezés továbbfejlesztése során ezentúl gyorsan kell rea­gálni és igazodni a világgazda­sági folyamatokhoz, és ez a szer­kezeti változás és fejlődés elen­gedhetetlen feltétele is. Mindez új magatartást kíván mind a KGST-országokkal, mind a világ más országaival valók kapcso­latokban. A társadalmi viták tapasztala­tait is hasznosítva olyan terve­zési megoldások és rendszer ki­alakítása van napirenden — hangsúlyozta Maróthy László —, amely nemcsak az elkészült ter­vek vitájában, hanem a tervezés előzetes és köztes fázisaiban is törekszik az érdekviszonyok meg­ismerésére, feltárja az érdek- konfliktusokat és javaslatokat dolgoz ki azok megoldására. Maróthy László végezetül ar­ról szólt,.hogy hatékony és elő­remutató változásra van szükség a tervezés minden szintjén és szakaszában, az átfogó gazdaság- politikai véleményalkotástól a biztos alapot teremtő, objektivi­tást hordozó módszertani eszköz­tár továbbfejlesztéséig. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára kö-' szöntötte az emlékülés résztve­vőit, mindenekelőtt azokat a tervezési szakembereket, akik maradandó érdemeket szereztek (Folytatás a 2. oldalon.) SZÁZTÍZ MILLIÓS EXPORT Alkalmazkodik a külpiachoz a Habselyem Bár ebben az esztendőben kevesebb termék hagyja el a Habselyem Kötöttárugyár kecs­keméti gyárát mint tavaly, nagyobb árbevé­telre számíthatnak. A többletbevétel még­sem az árak emeléséből adódik. A kecskeméti gyár, igazodva a külpiaci igényekhez, megváltoztatta termékszerkeze­tét: egyre többet gyárt a munkaigényesebb, díszes kivitelű, hímzett hálóingekből, köntö­sökből. A tőkés piacokon a divat változásának megfelelően csökkent az úgynevezett rávar­rott csipkékkel ékesített ruhaneműk .iránti kereslet, ugyanakkor egyre többet kérnek a géppel hímzettekből. A kecskeméti gyár fe­lelősséggel vállalhatta, hogy több hímzett ruhát gyárt, hiszen az idén négy nagy telje­sítményű, automata hímzőgépet vásároltak az NSZK-ból. Segíti a termelés biztonságát és a szállítási határidők pontos betartását az is, hogy a közelmúltban a vállalat kazincbar­cikai gyárában beindult az új kikészítő üzem, ahonnan rendszeresen, időre kapják a jó mi­nőségű kelmét a szabáshoz, konfekcionálás­hoz. A tervek szerint női .blúzokból, lányka­ruhákból 50 millió forint értékben szállítanak a Szovjetunióba is. Tőkés exportra hímzett 0 Az új automata himzőgépekkel egyre több, gaz­dagon díszített, divatos hálóinget és köntöst készí­tenek a kecskeméti habselyemnél. hálóingeket, köntösöket visznek csaknem 60 millió forint értékben. Legtöbb termékük — 140 millió forintnyi — továbbra is a hazai boltokba jut. G. B. Mindenkit érintő, valóban izgalmas kérdésekről készült döntést kozni legutóbb egyik helyi tanácsunk. Feszült figye­lemmel hallgattam a vitában hozzászólókat. Népesedés és a fiatalok lakásépítésének támo­gatása. Helyzetkép az óvodai, a' bölcsődei és gyermekszakor­vosi ellátásról. Aggódás a lég- szennyezés és más környezeti . ártalmak miatt az újszülöttek, a gyermekek és a felnőttek egészségéért. Mindahágy fon­tos probléma. Az egyik város­atya tiszteletre méltó buzga­lommal újra és újra számon- kérte a tanács vezetőitől: miért nincs foganatja a busz- közlekedéssel és a temetőbeli állapotokkal kapcsolatos — immár nem először elhangzó — javaslatainak? Öröm volt hallani e tanács­tag egyfajta hevülettől áthatott felszólalását. Mikrofon és előre elkészített jegyzet nélkül be­szélt. Tudta, mit akar. Tudta, kiknek — választóinak — gondját tolmácsolja. Azokét, akik őt ide küldték, s várják — tőle is számonkérik —, mit intézett a tanácsban. Am hogyan tájékozódhatnak javaslataik sorsáról, jogos ké­réseik teljesítéséről azok, akik­nek választottai csak hébe- korba mennek el a testületi összejövetelekre? Elgondolkod­tam ezen, hiszen a példaként említett tanácsülés sem volt teljes létszámú. Olyannyira nem, hogy bár határozatképes­ségét nem ingatta meg, vita­készségét mégis nagy mérték­ben gyöngítette a huszonöt tá­volmaradt tanácstag. Egy-ket­tő ha hiányzik, tán föl sem tűnik; helyükre más, közügyek iránt érdeklődő állampolgár is ülhetett volna, lévén a tanács­ülések nyilvánosak. Ennyi üres hely azért mégiscsak sok, igaz, kedves választók? A maguk után üres padsoro­kat hagyó tanácstagok kima­radnak a döntések előkészíté­séből és meghozatalából. Való­jában nem képviselik a tőlük joggal várt felelősséggel vá­lasztóik érdekeit. Kissé áttéte­lesen — viszont alighanem jól érzékelhetően — huszonöt ta­nácstag híján akár harminc­ezer ember is távolmarad, ki­rekesztődik a lakóhely demok­ratikus és államhatalmi testü­letének munkájából. S ez már komoly hiba! ­Vészit súlyából, netán hát­rább csúszik egyébként is ala­posan változó értékrendünkben a helyi közéleti szereplés? Meglehet. Nem a pesszimizmus mondatja velem, a mindenna­pi tapasztalatok figyelmeztet­nek rá: a gazdasági és társa­dalmi kibontakozás időszaká­ban még inkább szükség van a tanácsok népképviseleti jel- , legének erősítésére. Demokra­tizmus és haladás enélkül el­képzelhetetlen. Ezért is kell nagyobb figyelmet fordítani a közéletben alapnak számitó önkormányzatok, a tanácsok bármilyen működési zavarára. Ennek egyik tünete a már évek óta észrevehető, kisebb- nagyöbb mértékű távolmara­dás e testületek döntéshozó összejöveteleiről. A lakosság képviseletében jogokkal és kötelességekkel felruházott tanácstagot persze érhetik ktidarcok közéleti sze­replése során. Valamit nem sikerül neki mindjárt elintéz­nie. Valamilyen dologban áll- hatatosabban kell kilincselnie. Máskor szabadidejéből szakit nem kis részt ahhoz, hogy a hozzá forduló állampolgárok ügyeit. intézhesse. Azonban bármilyenek is a körülmények, az biztos, hogy a lakók több­ségéneik érdekeit kifejező dön­téshozatalhoz, nem utolsósor­ban pedig a népképviselet erő­sítéséhez a tanácstag szemé­lyes jelenléte és ügybuzgalma nyújthatja a legnagyobb hitelt. Vajon hogyan számolnak el közéleti küldetésük teljesíté­sével azok a tanácstagok, a kik­nek a helye évi hat tanácsülés közül négyszer üres, s még csak magyarázatot sem adnak távollétük okairól? Kohl Antal SZEDÉSRE ÉRETTEK AZ ÚJ PAPRIKAFAJTÁK KALOCSÁN Jubilál a nemesítés Érnek az új nemesi tésű fű- szerpaprikák a kalocsai fűszer­paprika kutató állomáson, ahol az idén ünnepük a magyar fű­szerpaprika-nemesítés 70. évfor­dulóját. Egykoron itt kezdték meg a csípmentes, ma már vi­lághírű hazai édes-nemes fűszer­paprika előállítását, amit méltón folytattak az intézet kutatói. Az utóbbi évtizedekben 15 állami­lag elismert fajta került innen a köztermesztésbe, és most újabb nyolc vár üzemi elszaporításra. Ezek általában korán és folyton érőek, és — ami nagyon fontos — több festékanyagot tartalmaz­nak. A már szedésre értett 702-es fajtajelölt csövei arasznyiak, szeptember elejére beszíneződ- nek, és ezáltal több színanyag halmozódik föl húsukban, és mi­re a korai lehűlés megérkezik, szedhetők. Egy hektáron, inten­zív termesztési körülmények kö­zött, tiz tonna hozamra is képes. Ezt követi a 801-es, amely több C-vitantínt tartalmaz, és őrle­ménye színtartó. Már az idén magot nyernek a kutatók az új fajtajelöltekből, és hogy teljes legyen a minősítés, saját feldol­gozóüzemükből eljut a fogyasz­tókhoz is a különlegesség. Az intézetben, az önállóságra törekedve, évekkel ezelőtt meg­kezdték a különleges tulajdonsá­gú paprikafajták feldolgozását és az őrlemény értékesítését. A ki­tűnő festő, aromájú ételízesítő­ire oly nagy a kereslet, hogy vál­lalkoztak a feldolgozás tovább­fejlesztésére. Az idén hétmillió forintot költöttek erre a célra, és ezzel kompletté vált vetőmag- feldolgozó telepük, ahol a ..papri­kabőrt” saját maguk készítik a jövőben. Az extra minőségű őr­leményre megrendelők a hazai húsfeldolgozó üzemek, és ezzel a paprikával készül a magyar sza­lámi is. A fogyasztók „Rubin" néven kaphatják meg az üzletek­ben, és hogy ne fogyjon ki a készlet, jövőre már mintegy 50 százalékkal tudnak többet adni az iparnak, a kereskedelemnek. Mindezekről tájékozódhatnak majd a szeptember 17—19-e kö­zött a Kalocsán és Szegeden sor­ra kerülő Fűszerpaprika Tudo­mányos, Műszaki-Fejlesztési Nem­zetközi Tanácskozás résztvevői, akik a magyar paprikanemesités hét évtizedes évfordulója alkal­mából találkoznak. A rendezvényen, amit plená­ris ülés nyit Kalocsán, négy földrész tudósai,, paprikakutatói vesznék részt.-A többi között Kí­nából, USÁ-öól, Japánból, In­diából, Spanyolországból és a környező országokból érkez­nek kutatók. Negyven tudomá­nyos előadás hangzik el a témá­ban. Szekcióüléseken vitatják ’ meg a nemesítés helyzetét és a világ fűszerpaprika-termesztésé­nek jövőjét, a feldolgozás korsze­rűsítésének lehetőségeit. V. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom