Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 12. íj." Sajtótájékoztató az idei kérésetekről és a foglalkoztatásról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői pénteken közös. sajtótájékoztatót tartottak a bér- és munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az év első leiében az anyagi ágazatokban a keresetek tömege 4,2 százalékkal, az átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal, a népgazdasági tervben előirányzottnál, és a teljesítményekhél is jobban emelkedtek. Becslések szerint az év végéig a kiáramló keresettömeg 0,5—1 százalékkal, az átlagkeresetek növekedése pedig körülbelül egy százalékkal haladja meg a népgazdasági tervben számítottat. Ezért nagyon fontos, hogy a hátralevő időszakban a vállalatok megfontolt, felelősségteljes bérgazdálkodást folytassanak. Az államtitkár szólt arról is, hogy '— bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendeciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a híresztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a teljesítmények emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetéseket. A tervezettnél magasabb kereset- kiáramláshoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta' javítani jövő évi bérpozíoióját. Jövőre ugyanis a bérek tömegét szabályozzák majd központilag, és ennek a szabályozásnak az alapja az idén kifizetett bér lesz. Azok a kifizetések azonban nem számítanák majd bele az alapba, amelyeket a vállalatok az idén többletadó vállalása mellett, nagyobb teljesítmények nélkül hajtottak végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabályozásiban túllépték az engedélyezett kereteket. A jövő évi bérszabályozásról! szólva azt is elmondta, hogy a gazdasági követelményékkel összhangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy résziét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzódó hatásh. Jövőre egyes vállalatoknál egy forintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mellett jövőre lesznek olyan területek, amelyekre a viszonylag szabadabb átlagbér-szabályozást alkalmazzák majd annak érdekében, hogy ahol indokolt, bővíthessék a létszámot. Az átlagbérszabályozás döntően a szolgáltatókra lesz érvényes. A központi bérszabályozás merevségén enyhít majd az az intézkedés is, hogy áh ól létszámot szabadítanak fel, ott a megtakarított bérekkel teljes egészében, korlátozás nélkül gazdálkodhatnak a vállalatok. Azok a vállalatok pedig, amelyek jobban, nyereségesebben dolgoznak, részesedési célú kifizetésekkel az átlagosnál jobban növelhetik embereik jövedelmét. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben elkerülhetetlen a bér- gazdálkodás szigorítása — mond-; ta az államtitkár —. ám ez nem jelenti azt, hogy ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. Így például jövőre kikerülnek a keresetszabályozás alól azok a vállalatok. amelyek nagyobb részt lakossági szolgáltatásokkal foglalkoznak. és ezek a szervezetek minden kötöttség nélkül dönthetnek arról, hogy mennyit használnak fel a rendelkezésükre álló forrásokból beruházásokra, illetve bérekre. A fejlődés ebbe az irányba kell, hogy mutasson. Az ÁBMH vezetői szükségesnek tartják a bérreformra Vonatkozó elképzelések mielőbbi kidolgozását — hangsúlyozta az államtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a véleményekkel, amelyek szerint bérreformra majd hsak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az ÁBMH erre vonatkozóan kidolgozza a koncepcióját, és azt széles körű Vitára bocsátja. Az ÁBMH elgondolásának lényege, hogy a stabilizáció időszakában meg kell te-, remteni valamennyi feltételt ahhoz, hogy a széles értelemben' vett bérreform a stabilizációs időszak végére, vagy közvetlenül azt követően átfogóan éreztesse hatását. Az államtitkár ismertette azt a programot is, amelyet a kormány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítéséről. Az a cél, hogy a foglalkoztatásban tapasztalható feszültségeket ne tűzoltásszerűen csillapítsák, hanem lehetőség legyen a folyamatok befolyásolására, úiatíb feszültséggócok kialakulásának megelőzésére. Ez átfogó gondolkodásmódot kíván, az oktatás és a gazdaság szakember- szükségletének összehangolásától kezdve a területi elhelyezkedési feszültségek feloldásáig. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozásáról. amelyből a jövő évtől kezdve az átképzések, a dolgozók elhelyezkedésének támogatása -mellett lehetőség lesz eevedi pályázatok útián a kisebb körzetek foelalkoztatási feszültségeinek enyhítésére is. Az alap összege jövőre 1.2.—1.5 milliárd fórint lesz. amit a költségvetés finanszíroz. HETI VILÁGHÍRAHÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Bonnba érkezett és megkezdte tárgyalásait Erich Honecker. — Az argentin választásokon vereséget szenvedett Altfonsiin elnök polgári radikális uniója, előretört az ellenzéki peronista párt. — A brit szakszervezeti főtanács súlyos helyzetben kezdte meg évi kongresszusát Blackpoolban. — Arafat Genfben izraeli baloldali képviselőkkel találkozott. KEDD: Szovjet—iráni külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélések az Öböl térségének válságáról. — Irakban tárgyal a líbiai külügyminiszter. — A törökországi népszavazáson a többség úgy döntött, hogy az 1980-as katonai hatalomátvétel során háttérbe szorított politikusok ismét részt vehetnek a közéleti tevékenységben. SZERDA: A dán parlamenti választásokon Paul Schlüter kormány- koalíciójának pártjai mandátumokat vesztettek, de a baloldal sem jutott többségre. — Honeaker a Kohl kancellárral folytatott tárgyalásai után körutazásra indult. — Rizskov szovjet kormányfő is fogadta Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettest. CSÜTÖRTÖK: Genfben véget ért a palesztin problémáról rendezett negyedik konferencia, a 120 nem kormányszintű küldöttség határozatban sürgette a közel-keleti béke helyreállítását célzó nemzetközi értekezlet összehívását. — Jasszer Arafat állítólagos készségét közvetlen palesztin—izraeli tárgyalásokra Samir elutasítja, Husszein jordán király pedig elítéli. — NSZK-beli programja során szülővárosába is ellátogatott Erich Honecker. PENTEK: Megkezdte egyesült államokbeli körútját II. János Pál pápa, aki Miamiben találkozott Ronald Reagan elnökkel is. — Erich Honecker látogatásának utolsó napját Bajorországban töltötte. — Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár megkezdte az iraki—iráni háború befejezését Célzó új diplomáciai erőfeszítéseit, előbb Teheránban tárgyal, majd Bagdadba utazik. — Genfben nem hozott eredményt az afganisztáni—pakisztáni tárgyalások újabb fordulója. — A francia Üj-Kaledónia feszült hangulatban várja a vasárnapi népszavazást. A hét kérdése Mennyiben lehet a két német állam közti kapcsolatok történetében új szakaszról beszélni a Honecker- látogatás után? Talán furcsán hangzik, de az újdonság éppen az a folyamatosság, amelyre most kötelezték el' magukat kapcsolataik fenntartásában .és fejlesztésében a két német állam, vezetői. A Berlin és Bonn közti viszonyban kétségtelenül voltak már Ígéretes események az utóbbi másfél évtizedben, de mindenkor adódtak visszaesések. Nem lehet elfelejteni például azt, hogy a mostani Honecker-látogatásnak már 1984- ben meg kellett volna történnie, de akkor világpolitikai okok meghiúsították azt, s az NSZEP főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke egy más alkalommal azért nem tehetett eleget a bonni meghívásnak, mert azt a Rajna partján, valósággal visz- szavonták, egy állítólagos incidensre hivatkozva. Mostanra tisztult a légkör a világpolitikában is, a két német állam viszonyában is. A Kohl— Honecker tárgyalások végén megállapíthatták, hogy javultak az esélyek az együttműködés bővítésére. A két német állam közti párbeszéd folytatódásának egyformán nagy jelentőséget tulajdonított mindkét fél. Máris 4tonkrét megállapodásokra kö-. töttek, így például a tudományos —technikai, a környezetvédelmi együttműködés területén, valamint a sugárzásvédelmi információ- és tapasztalatcserét illetően. Alighanem a gazdasági megbeszélések, is voltak olyan fontosak, mint a politikai jellegűek: Honecker például találkozott a nyugatnémet gyárosok országos szövetségének elnökével, és a nyugatnémet ipari kamara elnökével, s nagy rugalmasságot Ígértek 1 az együttműködés minden területén. Persze, a „német kérdés” (ez a fogalom megérdemli az idézőjelet, hiszen- már valójában nincs is...) egyes elemei még nyitottak: Honecker joggal szólíthatott fel arra, hogy Bonn részesítse teljes jogú diplomáciai elismerésben az NDK-t. A nyugatnémet fél az emberi kapcsolatokat szorgalmazta. Honecker a jövőt illetően kizárta azt a lehetőséget, hogy olyan lépésekre kerüljön sor, amelyek valamilyen újraegyesítéshez vezetnének. Mindenesetre a Honecker-út látványosan bizonyította, hogy két német állam létezik, s hogy ezt már Bonnban is gyakorlatilag elismerik. Milyen szellemes volt például a Die Zeit, amikor arról ír.t, hogy nem Németország kettészakítottságáról, hanem — megkettőzöttségéről lehet már beszélni. A Berlinből érkezett vendég, és a bonni vendéglátó tárgyalt nagypolitikáról, katonapolitikáról is: Honecker sürgette a rakétafegyverek kivonását a két német állam területéről és egyáltalán atomfegyvermentes övezet kialakítását. Az utóbbi elgondolás Kohl kancellár részéről nem találkozott egyetértéssel, de a helyzet jellemzője, hogy a tárgyalásokról kiadott közös közleményben együtt erősítették meg: „közös történelmük különleges feladatot ró rájuk az európai békés egymás mellett élés előmozdításában”. S a már említett folyamatosságra a legbiztosabb ígéret az a meghívás, amelyet a bonni kancellár NDK-beli látogatásra kapott, s fogadott is el. A párbeszéd folytatódik. • A hét kiemelkedő fontosságú nemzetközi eseménye kétségtelenül a bonni német—német csúcstalálkozó volt. A képen: az Erich Honecker vezette NDK-beli küldöttség, és a vendéglátó Helmut Kohl vezette NSZK-beli delegáció a tárgyalóasztalnál. A reformfolyamat része a gazdasági tervezés megújítása (Folytatás az 1. oldalról.) a magyar tervgazdálkodás létrejöttében és kibontakoztatásában. A tervezési rendszert értékelő számvetésre szükség van —mondotta Németh Miklós —, önmagunkat csapnánk be, ha azt hinnénk, hogy miközben a gazdaság súlyos gondokkal küszködik, tervezési és irányítási rendszerünk tökéletes. A párt kibontakozási programja alapján készült kormányzati munkaprogram megvalósulásához, a fordulat eléréséhez a tervezési tartalmi és módszertani megújulására van szükség. Ma és a közeljövőben a népgazdasági tervezés legfontosabb feladata az, hogy hathatósan segítse a stabilizációt, majd a kibontakozást. A tervezésnek a jövőben elsődleges a jövedelemtermelésre, s nemcsak az elosztásra kell aktivan hatnia. A vállalatok léte attól függjön, hogy termékeiket a külső és belső piacon elfogadható költségszinten és jövedelmezőséggel el tudják-e adni. Meg kell szüntetni, illetve minimálisra kell szorítani a vállalatoknak az irányító szervekkel folytatott- alkutól való függőségét. Fontos, hogy a vállalkozó közösségek, az egyének a szabályozott piac feltételei között a mainál nagyobb önállósággal ’és ehhez igazodó felelősséggel dönthessenek. Az ésszerűség szabályai szerint működjenek a társadalom által ellenőrzött automatizmusok. Az ennek megfelelő tervezési módszer célirányos munkamegosztást feltételez, másfelől épít a népképviseleti rendszer segítő és ellenőrző szerepének érvényesítésére, a csoportok és közösségek önállóságára, a munkahelyi és lakóhelyi ön- kormányzat kibontakozására. Ugyanakkor azzal is számolunk — mondotta a Központi Bizottság titkára —■, hogy a tervezés során néhány esetben a konszenzus nem érhető el. A társadalom támogatásának megszerzése, -a konfliktusok és feszültségek mérséklése csak olyan politikai intézményrendszerben lehetséges, amely alkalmas a különböző érdektörekvések kifejezésére, felszínre hozására, képviseltére, egyeztetésére és rangsorolására. A reformfolyamat felgyorsításában tehát fontos szerepe van a népgazdasági tervezésnek, amely mindig a politikai vezetés támasza és partnere volt. Néha bizonytalankodott, korábban az operatív tervek, az utóbbi időben pedig a szabályozók változtak túl gyakran. A mai gazdasági-társadalmi kihívásra csak komplex, társadalomban és gazdaságban egyaránt gondolkodó, stratégiai karakterű és távlatú válasz lehetséges. Nyilvánvaló,- hogy a tervezés csak megújulva találhatja meg a helyét, a technológiai korszerűsödés, a gazdasági és társadalmi modernizáció, a vállalkozás és az innovációs szellem kibontakozásának világában — fejezte be beszédét Németh Miklós. Az emlékülésen részt vettBe- recz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja. Ott voltak az állami, a párt, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos élet vezető képviselői, valamint a tervezéssel foglalkozó nemzetközi tudományos -kerekasztal- konferencián részt vett külföldi vendégek. Összegezték az országgyűlési bizottságok javaslatait (Folytatás az 1. oldalról.) lain jövedelmek bevallásának ösztönzésére, iá nyugdíj melletti murika adóztatására vonitakozóan tettek észrevételeket. Végül is a testület a törvényjavaslatok elfogadása mellett foglalt állást. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke a törvényhozók véleményét tolmácsolva ikiilemelte: nem szabad teret engedni a kivételezésnek, mert kellő szigor nélkül a tervezett intézkedések hatástalanak lesznek. Hangoztatta: az adózást társadalmilag alátámasztó etika kialakítására is szükség van. Juhász Mihály, az ipari bizottság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvényjavaslatok fő céljaival, . az adóreformot, a gazdasági tisztánlátást segítő, az igazságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályozó eszköznek tartja. Ugyaniakkor aggályainak adott bangóit amiatt, hogy a könnyűiparban nem lesz lehetőség a műszaki haladás meggyorsítására, a kimelkedően jó teljesítmények dí jazására. A nyereségadó emelni fogja az árindexet a feMoitgozóiparban — ’mondotta —, s az átmeneti időszakiban számottevő exporitveszteségek következhetnék be, mivel a vállalatok úgy állítják össze jövő évi tervüket, hogy még nem ismerik pontosan az üli szabályozókat. Fontosnak tanította, hogy a nyugdíj melletti tevékenységet he korlátozza az adózás, s a családi jövedelemadó bevezetése távlatokban ne kerüljön le a napirendről. A bizottság egy 'módosítást terjesztett ellő: eszerint szükségesnek tartják, hogy áz adómentes. 48 ezer forintos értékhatárt 70 ezer forintra emeliék fel. A kereskedelmi bizottság álláspontiáról Hellner Károly titkár adott tájékoztatást. Elmondotta: a testület helyesli a két Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület 'Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-L állásfoglalásában megfogalmazott •tennivalók végrehajtása. Az eredményes szakszervezeti kezdeményezések között emelte ki a főtitkár a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását,, hangsúlyozva, hogy tovább kél! Ikeresni\ a hatékony és teljes foglalkoztatás szempontjait figyelembe vevő megoldásokat, előtérbe állítva a regionális problémák megszüntetésére képes eszközöket. Az 1988- ra tervezett bér- és keresetszabályozásról szólva megállapi tóttá, hogy az egyes törekvéseiben közeledést jelent a .szalkszervezetek által képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Afz előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemelve: miben új adónem alapelveit, s a törvénytervezetekkel, az adó- és árreform bevezetésének időpontjával egyetért. A bizottság szerint: a láthatatlan jövedelmek egy részét úgy legalizálhatják, hogy beszámítják a nyugdíjalapba:, illetve vegyék figyelembe a táppénz kialakításakor. Ahhoz, hogy az adózók és az adóhatóságok között bizalmi légkör alakulhasson ki, szükség van a demokratikus ellenőrzés megteremtésére — mondta. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezve hangsúlyozta: a képviselők belátják az adóreform bevezetésének elkerülhetetlenségét, de elválaszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpolitika-reformjától.. -A - bizottság egyebek közt indítványozta: a családok adóalapját gyermekenként havonta ezer forinttal csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adómentesség összegét a nyugdíjasoknál. Cselötei László, a mezőgazda- sági bizottság elnöke kiemelte: a kistermelők, kisiparosok adóügyeivel kapcsolatos tanácsadásra alakuljanak a tanácsoknál adóügyi bizottságok, s a Hazafias Népfront lássa el az adóügyek társadalmi ellenőrzését. Fontosnak tartotta, hogy az úgynevezett kaiákás építkezésekre vonatkozó adózási szabályokat ismételten gondolják át, illetve igazítsák azokat a mindennapok gyakorlatához. A, bizottság azt Indítványozta: a nyugdíjasok 108 ezer forint jövedelemihatár felett adózzanak. A törvénytervezetekkel általában egyetértett a testület. Straub F. Brúnó, a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke kifejtette: a két új adónem bevezetése nélkülözhetetlen eleme a gazdaság megújításának. Fontos, hogy a szesikerült közelíteni az álláspontokat és milyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv keretében megvalósítandó feladatok, a' szociális ellátás, gondoskodás terén. A szákszervezetek arra törekszenek, hogy az adórendszer . tervezett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazdaságpolitikai követelményeivel összhangbén álló, elsősorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra összpontosító, e rétegek gondjait mérséklő megoldások szülessenek. Baranyai Tibor ezután tájékoztatta a testületet a népgazdaság első félévi telijesíltményetaől. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezután személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és ’Palotai Károlyt — érdemeik elismerésével — felmentette elnökségi tagságúikból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyulát — nyugállományba vonulása miatt, érdemiéi elismerésével —~ felmentette1 SZOT-titkársági tagságából, SZOT-titlkéri tisztségéből és megválasztotta a testület alelinökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának, a SZOT alcímükének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT-titkárság tagjának, a SZOT titkárának, Dr. Bair- tos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. mélyi jövedelemadóból származó összegeket az állampolgárok lakóhelye szerinti tanácsok használják fel. Kérte, hogy az egészség megóvását szolgáló, halasztást nem tűrő környezetvédelmi beruházásoknál a felhalmozási adó, illetve az általános forgalmi adó mérsékelhető, illetve idővel teljesen eltörölhető legyen. A képviselők észrevételeire adott válaszában Medgyessy Péter pénzügyminiszter ismertette az adó- és árreformhoz kapcsolódó tervezett szociálpolitikai programot. Eszerint a hetven éven felüli nyugdíjasok teljes ellentételezésben részesülnek, minimálisan 330 forinttal emelik havi. járandóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok átlagosan 330 forintos kompenzálást- kapnak. A családi pótlék gyermekenként mintegy. -3.80r^430 forinttal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300— 330 forinttal lesz havonta több a mostani összegnél, s a gyermek- gondozási díj időtartamát két évre terjesztik ki. A programban szerepel, hogy négyezerről hatezer forintra nő az anyasági segély összege, valamint a három- és a többgyermekes családok beiskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociálpolitikai segélykeretét'500 millió forinttal gyarapítják. Mindez összesen 24—25 milliárd forinttal terheli az állami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta:, az építőanyagoknál fokozatosan megszüntetik az állami támogatást. Ennek ellentételezéseként felemelik a szociálpolitikai kedvezmény összegét. Az egygyermekes családok 40 ezer helyett 50 ezer, a kétgyermekesek az eddigi százötezerrel szemben • százötvenezer, a 3—4 gyermekesek pedig 230 ezer helyett 400 ezer forint kedvezményt kapnak. Strougal fogadta Csehák Juditot Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök pénteken a prágai _ Hrzan-palotában fogadta Csehák Juditot, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács " elnökhelyettesét, aki baráti munkalátogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. A találkozón egyetértéssel állapították meg, hogy a kulturális, az iskola- és az egészségügyi kapcsolatok jelentős mértékben hozzájárulnak a két ország hagyományos baráti együttműködésének fejlesztéséhez. Kiemelték a kultúra és a művészetek különleges szerepét a csehszlovák—^magyar kapcsolatokban, s új, konkrét együttműködési formákat szorgalmaztak e téren. Egyben hangoztatták, még kihasználatlan tartalékok vannak a két ország iskolaügyi és egészségügyi együttműködésében. . Csehák Judit a nap folyamán tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Matej Lucan csehszlovák miniszterelnök-helyettessel. A megbeszélésen a kulturális, az iskola- és az egészségügyi együttműködés további fejlesztésének konkrét lépéseit vitatták meg. Ülést tartott a SZOT
