Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 12. íj." Sajtótájékoztató az idei kérésetekről és a foglalkoztatásról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képvi­selői pénteken közös. sajtótájé­koztatót tartottak a bér- és mun­kaerő-gazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az év első leiében az anyagi ágaza­tokban a keresetek tömege 4,2 százalékkal, az átlagkeresetek pe­dig 6,2 százalékkal, a népgazda­sági tervben előirányzottnál, és a teljesítményekhél is jobban emel­kedtek. Becslések szerint az év végéig a kiáramló keresettömeg 0,5—1 százalékkal, az átlagkere­setek növekedése pedig körülbe­lül egy százalékkal haladja meg a népgazdasági tervben számí­tottat. Ezért nagyon fontos, hogy a hátralevő időszakban a válla­latok megfontolt, felelősségtel­jes bérgazdálkodást folytassa­nak. Az államtitkár szólt arról is, hogy '— bár elterjedtek ilyen hí­rek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendeciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a hí­resztelések is hozzájárultak ah­hoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a teljesítmények emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetéseket. A tervezettnél magasabb kereset- kiáramláshoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta' javí­tani jövő évi bérpozíoióját. Jövő­re ugyanis a bérek tömegét sza­bályozzák majd központilag, és ennek a szabályozásnak az alap­ja az idén kifizetett bér lesz. Azok a kifizetések azonban nem számítanák majd bele az alapba, amelyeket a vállalatok az idén többletadó vállalása mellett, na­gyobb teljesítmények nélkül haj­tottak végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabályo­zásiban túllépték az engedélye­zett kereteket. A jövő évi bérszabályozásról! szólva azt is elmondta, hogy a gazdasági követelményékkel össz­hangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emel­hetik a dolgozók bérét, mert en­nek a 3 százaléknak egy résziét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzó­dó hatásh. Jövőre egyes vállala­toknál egy forintnyi bérfejlesz­tésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mel­lett jövőre lesznek olyan terüle­tek, amelyekre a viszonylag sza­badabb átlagbér-szabályozást al­kalmazzák majd annak érdeké­ben, hogy ahol indokolt, bővít­hessék a létszámot. Az átlagbér­szabályozás döntően a szolgálta­tókra lesz érvényes. A központi bérszabályozás me­revségén enyhít majd az az in­tézkedés is, hogy áh ól létszámot szabadítanak fel, ott a megtaka­rított bérekkel teljes egészében, korlátozás nélkül gazdálkodhat­nak a vállalatok. Azok a válla­latok pedig, amelyek jobban, nyereségesebben dolgoznak, ré­szesedési célú kifizetésekkel az átlagosnál jobban növelhetik embereik jövedelmét. Jelenlegi gazdasági helyze­tünkben elkerülhetetlen a bér- gazdálkodás szigorítása — mond-; ta az államtitkár —. ám ez nem jelenti azt, hogy ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. Így pél­dául jövőre kikerülnek a kere­setszabályozás alól azok a válla­latok. amelyek nagyobb részt lakossági szolgáltatásokkal fog­lalkoznak. és ezek a szervezetek minden kötöttség nélkül dönthet­nek arról, hogy mennyit hasz­nálnak fel a rendelkezésükre álló forrásokból beruházásokra, il­letve bérekre. A fejlődés ebbe az irányba kell, hogy mutasson. Az ÁBMH vezetői szükségesnek tartják a bérreformra Vonatko­zó elképzelések mielőbbi kidol­gozását — hangsúlyozta az ál­lamtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a vélemények­kel, amelyek szerint bérreformra majd hsak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az ÁBMH erre vonatkozóan kidolgozza a koncepcióját, és azt széles körű Vitára bocsátja. Az ÁBMH elgon­dolásának lényege, hogy a stabi­lizáció időszakában meg kell te-, remteni valamennyi feltételt ah­hoz, hogy a széles értelemben' vett bérreform a stabilizációs idő­szak végére, vagy közvetlenül azt követően átfogóan éreztesse ha­tását. Az államtitkár ismertette azt a programot is, amelyet a kor­mány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatáspolitika esz­közrendszerének korszerűsítésé­ről. Az a cél, hogy a foglalkoz­tatásban tapasztalható feszült­ségeket ne tűzoltásszerűen csil­lapítsák, hanem lehetőség legyen a folyamatok befolyásolására, úiatíb feszültséggócok kialakulá­sának megelőzésére. Ez átfogó gondolkodásmódot kíván, az ok­tatás és a gazdaság szakember- szükségletének összehangolásá­tól kezdve a területi elhelyezke­dési feszültségek feloldásáig. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoz­tatáspolitikai alap létrehozásá­ról. amelyből a jövő évtől kezdve az átképzések, a dolgozók elhe­lyezkedésének támogatása -mel­lett lehetőség lesz eevedi pályá­zatok útián a kisebb körzetek foelalkoztatási feszültségeinek enyhítésére is. Az alap összege jövőre 1.2.—1.5 milliárd fórint lesz. amit a költségvetés finan­szíroz. HETI VILÁGHÍRAHÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Bonnba érkezett és megkezdte tárgyalásait Erich Honecker. — Az argentin választásokon vereséget szenvedett Altfonsiin elnök polgári radikális uniója, előretört az ellenzéki peronista párt. — A brit szakszervezeti főtanács súlyos helyzetben kezdte meg évi kongresszusát Blackpoolban. — Arafat Genfben izraeli baloldali képviselőkkel találkozott. KEDD: Szovjet—iráni külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélé­sek az Öböl térségének válságáról. — Irakban tárgyal a líbiai külügyminiszter. — A törökországi népszavazáson a többség úgy döntött, hogy az 1980-as katonai hatalomátvétel során háttérbe szorított politikusok ismét részt vehetnek a közéleti tevékeny­ségben. SZERDA: A dán parlamenti választásokon Paul Schlüter kormány- koalíciójának pártjai mandátumokat vesztettek, de a baloldal sem jutott többségre. — Honeaker a Kohl kancellárral folytatott tárgyalásai után körutazásra indult. — Rizskov szovjet kormány­fő is fogadta Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettest. CSÜTÖRTÖK: Genfben véget ért a palesztin problémáról rendezett negyedik konferencia, a 120 nem kormányszintű küldöttség ha­tározatban sürgette a közel-keleti béke helyreállítását célzó nemzetközi értekezlet összehívását. — Jasszer Arafat állítólagos készségét közvetlen palesztin—izraeli tárgyalásokra Samir eluta­sítja, Husszein jordán király pedig elítéli. — NSZK-beli prog­ramja során szülővárosába is ellátogatott Erich Honecker. PENTEK: Megkezdte egyesült államokbeli körútját II. János Pál pá­pa, aki Miamiben találkozott Ronald Reagan elnökkel is. — Erich Honecker látogatásának utolsó napját Bajorországban töltötte. — Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár megkezdte az iraki—iráni hábo­rú befejezését Célzó új diplomáciai erőfeszítéseit, előbb Teherán­ban tárgyal, majd Bagdadba utazik. — Genfben nem hozott ered­ményt az afganisztáni—pakisztáni tárgyalások újabb fordulója. — A francia Üj-Kaledónia feszült hangulatban várja a vasár­napi népszavazást. A hét kérdése Mennyiben lehet a két német állam közti kapcsolatok történetében új szakaszról beszélni a Honecker- látogatás után? Talán furcsán hangzik, de az újdonság éppen az a folyamatos­ság, amelyre most kötelezték el' magukat kapcsolataik fenntar­tásában .és fejlesztésében a két német állam, vezetői. A Berlin és Bonn közti viszonyban kétség­telenül voltak már Ígéretes ese­mények az utóbbi másfél évti­zedben, de mindenkor adódtak visszaesések. Nem lehet elfelej­teni például azt, hogy a mostani Honecker-látogatásnak már 1984- ben meg kellett volna történnie, de akkor világpolitikai okok meghiúsították azt, s az NSZEP főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke egy más alkalom­mal azért nem tehetett eleget a bonni meghívásnak, mert azt a Rajna partján, valósággal visz- szavonták, egy állítólagos inci­densre hivatkozva. Mostanra tisztult a légkör a világpolitikában is, a két német állam viszonyában is. A Kohl— Honecker tárgyalások végén megállapíthatták, hogy javultak az esélyek az együttműködés bő­vítésére. A két német állam köz­ti párbeszéd folytatódásának egyformán nagy jelentőséget tu­lajdonított mindkét fél. Máris 4tonkrét megállapodásokra kö-. töttek, így például a tudományos —technikai, a környezetvédelmi együttműködés területén, vala­mint a sugárzásvédelmi informá­ció- és tapasztalatcserét illetően. Alighanem a gazdasági meg­beszélések, is voltak olyan fon­tosak, mint a politikai jellegűek: Honecker például találkozott a nyugatnémet gyárosok országos szövetségének elnökével, és a nyugatnémet ipari kamara elnö­kével, s nagy rugalmasságot Ígér­tek 1 az együttműködés minden területén. Persze, a „német kér­dés” (ez a fogalom megérdemli az idézőjelet, hiszen- már való­jában nincs is...) egyes elemei még nyitottak: Honecker joggal szólíthatott fel arra, hogy Bonn részesítse teljes jogú diplomáciai elismerésben az NDK-t. A nyu­gatnémet fél az emberi kapcso­latokat szorgalmazta. Honecker a jövőt illetően kizárta azt a le­hetőséget, hogy olyan lépésekre kerüljön sor, amelyek valami­lyen újraegyesítéshez vezetnének. Mindenesetre a Honecker-út látványosan bizonyította, hogy két német állam létezik, s hogy ezt már Bonnban is gyakorlati­lag elismerik. Milyen szellemes volt például a Die Zeit, amikor arról ír.t, hogy nem Németország kettészakítottságáról, hanem — megkettőzöttségéről lehet már beszélni. A Berlinből érkezett vendég, és a bonni vendéglátó tárgyalt nagypolitikáról, katonapolitiká­ról is: Honecker sürgette a ra­kétafegyverek kivonását a két német állam területéről és egy­általán atomfegyvermentes öve­zet kialakítását. Az utóbbi el­gondolás Kohl kancellár részé­ről nem találkozott egyetértés­sel, de a helyzet jellemzője, hogy a tárgyalásokról kiadott közös közleményben együtt erősítették meg: „közös történelmük külön­leges feladatot ró rájuk az euró­pai békés egymás mellett élés előmozdításában”. S a már említett folyamatos­ságra a legbiztosabb ígéret az a meghívás, amelyet a bonni kan­cellár NDK-beli látogatásra ka­pott, s fogadott is el. A párbeszéd folytatódik. • A hét kiemelkedő fontosságú nemzetközi eseménye kétségtelenül a bonni német—német csúcstalálkozó volt. A képen: az Erich Honecker vezette NDK-beli küldöttség, és a vendéglátó Helmut Kohl vezette NSZK-beli delegáció a tárgyalóasztalnál. A reformfolyamat része a gazdasági tervezés megújítása (Folytatás az 1. oldalról.) a magyar tervgazdálkodás létre­jöttében és kibontakoztatásában. A tervezési rendszert értékelő számvetésre szükség van —mon­dotta Németh Miklós —, önma­gunkat csapnánk be, ha azt hin­nénk, hogy miközben a gazda­ság súlyos gondokkal küszködik, tervezési és irányítási rendsze­rünk tökéletes. A párt kibontakozási program­ja alapján készült kormányzati munkaprogram megvalósulásá­hoz, a fordulat eléréséhez a ter­vezési tartalmi és módszertani megújulására van szükség. Ma és a közeljövőben a népgazdasá­gi tervezés legfontosabb felada­ta az, hogy hathatósan segítse a stabilizációt, majd a kibontako­zást. A tervezésnek a jövőben elsőd­leges a jövedelemtermelésre, s nemcsak az elosztásra kell akti­van hatnia. A vállalatok léte attól függjön, hogy termékeiket a külső és bel­ső piacon elfogadható költség­szinten és jövedelmezőséggel el tudják-e adni. Meg kell szüntet­ni, illetve minimálisra kell szo­rítani a vállalatoknak az irányí­tó szervekkel folytatott- alkutól való függőségét. Fontos, hogy a vállalkozó közösségek, az egyének a szabályozott piac feltételei kö­zött a mainál nagyobb önállóság­gal ’és ehhez igazodó felelősség­gel dönthessenek. Az ésszerűség szabályai szerint működjenek a társadalom által ellenőrzött auto­matizmusok. Az ennek megfele­lő tervezési módszer célirányos munkamegosztást feltételez, más­felől épít a népképviseleti rend­szer segítő és ellenőrző szerepé­nek érvényesítésére, a csopor­tok és közösségek önállóságára, a munkahelyi és lakóhelyi ön- kormányzat kibontakozására. Ugyanakkor azzal is számo­lunk — mondotta a Központi Bi­zottság titkára —■, hogy a terve­zés során néhány esetben a kon­szenzus nem érhető el. A társa­dalom támogatásának megszer­zése, -a konfliktusok és feszültsé­gek mérséklése csak olyan poli­tikai intézményrendszerben le­hetséges, amely alkalmas a kü­lönböző érdektörekvések kifeje­zésére, felszínre hozására, képvi­seltére, egyeztetésére és rangso­rolására. A reformfolyamat felgyorsí­tásában tehát fontos szerepe van a népgazdasági tervezésnek, amely mindig a politikai vezetés támasza és partnere volt. Néha bizonytalankodott, korábban az operatív tervek, az utóbbi idő­ben pedig a szabályozók változ­tak túl gyakran. A mai gazda­sági-társadalmi kihívásra csak komplex, társadalomban és gaz­daságban egyaránt gondolkodó, stratégiai karakterű és távlatú válasz lehetséges. Nyilvánvaló,- hogy a tervezés csak megújulva találhatja meg a helyét, a tech­nológiai korszerűsödés, a gazda­sági és társadalmi modernizá­ció, a vállalkozás és az innová­ciós szellem kibontakozásának világában — fejezte be beszédét Németh Miklós. Az emlékülésen részt vettBe- recz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kor­mány több tagja. Ott voltak az állami, a párt, a gazdasági, a tár­sadalmi és a tudományos élet vezető képviselői, valamint a tervezéssel foglalkozó nemzet­közi tudományos -kerekasztal- konferencián részt vett külföldi vendégek. Összegezték az országgyűlési bizottságok javaslatait (Folytatás az 1. oldalról.) lain jövedelmek bevallásának ösz­tönzésére, iá nyugdíj melletti murika adóztatására vonitakozóan tettek észrevételeket. Végül is a testület a törvényjavaslatok elfo­gadása mellett foglalt állást. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke a törvényhozók véleményét tolmá­csolva ikiilemelte: nem szabad te­ret engedni a kivételezésnek, mert kellő szigor nélkül a terve­zett intézkedések hatástalanak lesznek. Hangoztatta: az adózást társadalmilag alátámasztó etika kialakítására is szükség van. Juhász Mihály, az ipari bizott­ság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvényjavaslatok fő céljaival, . az adóreformot, a gaz­dasági tisztánlátást segítő, az igazságosabb közteherviselést elő­mozdító, fontos szabályozó eszköz­nek tartja. Ugyaniakkor aggályai­nak adott bangóit amiatt, hogy a könnyűiparban nem lesz lehető­ség a műszaki haladás meggyor­sítására, a kimelkedően jó telje­sítmények dí jazására. A nyereség­adó emelni fogja az árindexet a feMoitgozóiparban — ’mondotta —, s az átmeneti időszakiban számot­tevő exporitveszteségek következ­hetnék be, mivel a vállalatok úgy állítják össze jövő évi tervüket, hogy még nem ismerik pontosan az üli szabályozókat. Fontosnak tanította, hogy a nyugdíj melletti tevékenységet he korlátozza az adózás, s a családi jövedelemadó bevezetése távlatokban ne kerül­jön le a napirendről. A bizottság egy 'módosítást terjesztett ellő: eszerint szükségesnek tartják, hogy áz adómentes. 48 ezer forin­tos értékhatárt 70 ezer forintra emeliék fel. A kereskedelmi bizottság ál­láspontiáról Hellner Károly tit­kár adott tájékoztatást. Elmon­dotta: a testület helyesli a két Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület 'Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszerve­zetek időszerű feladatait a gazda­sági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt ar­ról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-L ál­lásfoglalásában megfogalmazott •tennivalók végrehajtása. Az eredményes szakszervezeti kezdeményezések között emelte ki a főtitkár a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását,, hangsúlyozva, hogy tovább kél! Ikeresni\ a haté­kony és teljes foglalkoztatás szempontjait figyelembe vevő megoldásokat, előtérbe állítva a regionális problémák megszünte­tésére képes eszközöket. Az 1988- ra tervezett bér- és keresetszabá­lyozásról szólva megállapi tóttá, hogy az egyes törekvéseiben kö­zeledést jelent a .szalkszervezetek által képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötele­zettségeiket maradéktalanul tel­jesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Afz előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcso­latos kérdést, kiemelve: miben új adónem alapelveit, s a tör­vénytervezetekkel, az adó- és ár­reform bevezetésének időpontjá­val egyetért. A bizottság szerint: a láthatatlan jövedelmek egy ré­szét úgy legalizálhatják, hogy beszámítják a nyugdíjalapba:, il­letve vegyék figyelembe a táp­pénz kialakításakor. Ahhoz, hogy az adózók és az adóhatóságok között bizalmi légkör alakulhas­son ki, szükség van a demokra­tikus ellenőrzés megteremtésére — mondta. Horn Péter, a kulturális bi­zottság elnöke a testület vélemé­nyét összegezve hangsúlyozta: a képviselők belátják az adóreform bevezetésének elkerülhetetlensé­gét, de elválaszthatatlannak tart­ják azt a bérek és a szociálpoli­tika-reformjától.. -A - bizottság egyebek közt indítványozta: a családok adóalapját gyermeken­ként havonta ezer forinttal csök­kentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adó­mentesség összegét a nyugdíja­soknál. Cselötei László, a mezőgazda- sági bizottság elnöke kiemelte: a kistermelők, kisiparosok adó­ügyeivel kapcsolatos tanácsadás­ra alakuljanak a tanácsoknál adóügyi bizottságok, s a Haza­fias Népfront lássa el az adó­ügyek társadalmi ellenőrzését. Fontosnak tartotta, hogy az úgy­nevezett kaiákás építkezésekre vonatkozó adózási szabályokat ismételten gondolják át, illetve igazítsák azokat a mindennapok gyakorlatához. A, bizottság azt Indítványozta: a nyugdíjasok 108 ezer forint jövedelemihatár felett adózzanak. A törvénytervezetek­kel általában egyetértett a tes­tület. Straub F. Brúnó, a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke kifejtette: a két új adónem bevezetése nélkülöz­hetetlen eleme a gazdaság meg­újításának. Fontos, hogy a sze­sikerült közelíteni az állásponto­kat és milyen területeken marad­tak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv keretében meg­valósítandó feladatok, a' szociális ellátás, gondoskodás terén. A szákszervezetek arra törekszenek, hogy az adórendszer . tervezett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazdaságpolitikai kö­vetelményeivel összhangbén álló, elsősorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra összponto­sító, e rétegek gondjait mérséklő megoldások szülessenek. Baranyai Tibor ezután tájékoz­tatta a testületet a népgazdaság első félévi telijesíltményetaől. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa ezután személyi kérdések­ben döntött. Ligeti Lászlót és ’Palotai Károlyt — érdemeik elis­merésével — felmentette elnöksé­gi tagságúikból és alelnöki tisztsé­gükből. Virizlay Gyulát — nyug­állományba vonulása miatt, érde­miéi elismerésével —~ felmentet­te1 SZOT-titkársági tagságából, SZOT-titlkéri tisztségéből és meg­választotta a testület alelinökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának, a SZOT alcímükének. Csikós Pált megvá­lasztotta a SZOT-titkárság tagjá­nak, a SZOT titkárának, Dr. Bair- tos Istvánt kooptálta a SZOT tag­jainak sorába. mélyi jövedelemadóból szárma­zó összegeket az állampolgárok lakóhelye szerinti tanácsok hasz­nálják fel. Kérte, hogy az egész­ség megóvását szolgáló, halasz­tást nem tűrő környezetvédelmi beruházásoknál a felhalmozási adó, illetve az általános forgal­mi adó mérsékelhető, illetve idő­vel teljesen eltörölhető legyen. A képviselők észrevételeire adott válaszában Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter ismertette az adó- és árreformhoz kapcso­lódó tervezett szociálpolitikai programot. Eszerint a hetven éven felüli nyugdíjasok teljes el­lentételezésben részesülnek, mi­nimálisan 330 forinttal emelik havi. járandóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok átlagosan 330 forintos kompenzálást- kap­nak. A családi pótlék gyerme­kenként mintegy. -3.80r^430 forint­tal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300— 330 forinttal lesz havonta több a mostani összegnél, s a gyermek- gondozási díj időtartamát két évre terjesztik ki. A programban szerepel, hogy négyezerről hat­ezer forintra nő az anyasági se­gély összege, valamint a három- és a többgyermekes családok be­iskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociálpolitikai segély­keretét'500 millió forinttal gya­rapítják. Mindez összesen 24—25 milliárd forinttal terheli az ál­lami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szól­va a pénzügyminiszter hangsú­lyozta:, az építőanyagoknál foko­zatosan megszüntetik az állami támogatást. Ennek ellentételezé­seként felemelik a szociálpolitikai kedvezmény összegét. Az egy­gyermekes családok 40 ezer he­lyett 50 ezer, a kétgyermekesek az eddigi százötezerrel szemben • százötvenezer, a 3—4 gyermeke­sek pedig 230 ezer helyett 400 ezer forint kedvezményt kapnak. Strougal fogadta Csehák Juditot Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök pénteken a prá­gai _ Hrzan-palotában fogadta Csehák Juditot, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács " elnökhelyette­sét, aki baráti munkalátogatá­son tartózkodik Csehszlovákiá­ban. A találkozón egyetértéssel ál­lapították meg, hogy a kulturá­lis, az iskola- és az egészségügyi kapcsolatok jelentős mértékben hozzájárulnak a két ország ha­gyományos baráti együttműkö­désének fejlesztéséhez. Kiemel­ték a kultúra és a művészetek különleges szerepét a csehszlo­vák—^magyar kapcsolatokban, s új, konkrét együttműködési for­mákat szorgalmaztak e téren. Egyben hangoztatták, még ki­használatlan tartalékok vannak a két ország iskolaügyi és egész­ségügyi együttműködésében. . Csehák Judit a nap folyamán tárgyalásokat folytatott vendég­látójával, Matej Lucan csehszlo­vák miniszterelnök-helyettessel. A megbeszélésen a kulturális, az iskola- és az egészségügyi együtt­működés további fejlesztésének konkrét lépéseit vitatták meg. Ülést tartott a SZOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom