Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

1987. szeptember 30. O PETŐFI NÉPE 0 3 KITÜNTETÉSEK A FEGYVERES ERŐK NAPJA ALKALMÁBÓL A fegyveres erők napja alkalmából a szolgálat ellátásában, a kiképzésben és a fegyveres testületek munkájának se­gítése érdekében végzett tevékenységük elismeréseképpen a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a mun­kásőrség országos parancsnoka, a pol­gári védelem országos parancsnoka, az MHSZ főtitkára kitüntetésben, elisme­résben részesítette a következőket: Kiváló Szolgálatért Érdemrend-et kapta: dr. Pálvölgyi István rendőr őr­nagy. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatában részesült: dr. Ba­logh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Rácz Ferenc határőr őrnagy, Mácsik József főhadnagy, Fricska Nagy János, dr. Hegedűs Sán­dor, Papp László, Váradi Gábor, Far­kas Pálné, özv. Lovas Antalné, Pápai Lászlóné, Tóth Jánosné, Jenovai Lajos rendőr őrnagy, Kiss László rendőr őr­nagy, Pavisa Antal rendőr zászlós,,dr. Beke Lajos, Csizovszki Imre rendőr fő­törzsőrmester, dr. Polgár József ezre­des, Jászberényi János őrnagy, Bánfal­vi Pál százados. Szőke Péter, Tóth Gyula, Szekeres Mihály, Fehér László, Palásti Mátyás, Csupor Pál és Bárdos József munkásörök. Dr. Kéri Tamás orvos alezredes. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapták: Veliczky Ist­ván, Lovrity András, Födi Iüire, Geré- bi Gyula, Molnár János és Kudron Jó­zsef munkásőrök, valamint Lerner Mi­hály, Szilvási János őrnagy, Tóth György, Váczi István, Nagy László, dr. Mucsi Ferenc, dr. Eszik Jánosné rend­őr zászlós, Oláh György rendőr had­nagy, Orosz István rendőr törzszászlós. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatában részesült: Kovács László határőr őrnagy, Borbély Mi­hály tűzoltó százados, Jávorka Géza százados, Zsubori György. Berta Imre munkásőr, Füredi Sándor munkásőr. Fűzi József százados, Liptai Béla fő­hadnagy, Almási Ferenc, Sipos Szabó László, Friedrich József, Dömsödi Jó­zsef rendőr százados, Kranter József rendőr százados, Papp Tibor rendőr százados, Sutus Juhász Gyula rendőr százados, Seremet Lászlóné, Varga Já­nos, Bán György, Berkes János, Dévé­nyi István, Kránitcz György, Tarjányi József, Tóth Ferenc, Varga Tibor, Zsi- danics József, Kolozsvári Györgyné. A Közbiztonsági Érem arany fokoza­tát kapta: Árva Béla határőr százados, Nagy Ferenc határőr zászlós, Péczka László határőr zászlós, Szatmári Ká­roly határőr főtörzsőrmester, Galam­bos Mihály rendőr főhadnagy, Váradi István rendőr alezredes, Martos István rendőr százados, Temesvári István rendőr százados, Basa Imre rendőr fő­hadnagy, Sipka József rendőr főhad­nagy, Banka István rendőr hadnagy, Dudás Sándor rendőr hadnagy, Szabó Sándor rendőr hadnagy, Laskovics Jó­zsef rendőr alhadnagy, Orosházi József rendőr alhadnagy, Benke Kálmán rendőr törzszászlós, Békéi János rend­őr zászlós, Csima János rendőr zászlós, Petényi Sándor rendőr zászlós, Kovács József rendőr főtörzsőrmester, Vargá Ferenc rendőr főtörzsőrmester, Rozs- nyai Sándor rendőr törzsőrmester, Sza- lóki István. A Közbiztonsági Érem ezüst fokoza­tában részesült: Tóth József rendőr fő­hadnagy, Kothencz Sándor rendőr hadnagy, Farkas János rendőr főtörzs­őrmester, Kiss György rendőr főtörzs­őrmester, Megyes György rendőr fő­törzsőrmester, Mohi József rendőr fő­törzsőrmester, Veszelszki Pál rendőr főtörzsőrmester, Bóka László rendőr törzsőrmester, Paprika Károly rendőr törzsőrmester, Sebők Miklós rendőr törzsőrmester, Sólya István rendőr törzsőrmester, Várkóczi György rend­őr őrmester. A Tűzbiztonsági Érem ezüst fokoza­tát kapta: Marosi Gusztáv tűzoltó had­nagy. A Közbiztonsági Érem broqz fokoza­tát kapta: dr. Kiskasza Margit rendőr hadnagy, Mészáros Sándor rendőr al­hadnagy, Farkas János rendőr zászlós, Huszár László rendőr zászlós, Kollár Simon rendőr törzsőrmester, Marosa István rendőr törzsőrmester, Szabó Ist­ván rendőr törzsőrmester, Ács László Péter rendőr őrmester, Horváth Sán­dor rendőr őrmester, Verseczki Mihály rendőr őrmester. MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatában részesült: Csereklei László, Füredi Endre alezredes, Novák József, Vakli Károly, Sárkány László­né, Schminzinger Béla őrnagy. Honvédelmi Érdemérmet kapott Haj­dú Kornél, a megyei pártbizottságjjoli- tikai munkatársa, Fehérvári Károly, Kovács Mátyás, a bajai pártbizottság munkatársa. Aranykoszorús KISZ-jelvényt ka­pott: Ladinszki Magdolna, Máté Imre hadnagy. Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetésben részesült: Járfai Zoltán határőr főhad­nagy. A munkásőrség országos parancsno­ka Vízin Miklós munkásőr alezredest ezredessé léptette elő. A belügyminisz­ter Czéh Gábor és Tóth Ferenc rendőr őrnagyokat rendőr alezredessé, Szabó József tűzoltó századost pedig tűzoltó őrnaggyá léptette elő. Aktívaértekezlet Kalocsán a gazdasági-társadalmi kibontakozás helyi feladatairól Kalocsa és vonzáskörzete, valamint Dunavecse párt-, állami, gazdasági és intézményi vezetőinek részvételével ak­tívaértekezletet tartottak szeptember 28-án a Duna menti városban. Több mint száz jelenlévő előtt Miskolczi Já­nos, az MSZMP Kalocsai Városi Bi­zottságának első titkára adott részletes helyzetelemzést a térség gondjairól, is­mertetve az ezekből fakadó tennivaló­kat, a gazdasági-társadalmi kibontako­zás programjának helyi feladatait, amelyeket a városi pártbizottság leg­utóbbi ülésén határoztak meg. A Kalocsán és vonzáskörzetében elért eredmények és a meglévő gondok nagyrészt azonosak a népgazdaságra és a megyére jellemzőekkel, azonban je­lentősek a csak erre a körzetre vonat­kozó sajátosságok is. A térség önálló kis- és középüzemei méretüknél fogva alkalmasak a rugalmas gazdálkodásra, de a piac igényeinek megfelelő terme­lés, a korszerű termékváltás eddig csak néhány helyen valósult meg. Ezzel ösz- szefüggésben is hangsúlyozta az előa­dó: a körzet gazdálkodó egységeiben rejlő kooperációs lehetőségek kihasz­nálatlanok, törekedni kell tehát arra, hogy minél több itt előállított terméket helyben dolgozzanak fel a szorosabban együttműködő üzemek. A legnagyobb mérvű termékváltásra a gépiparban van szükség, a munkaerő szakmai szerkezetének pedig igazodnia kell a váltózó munkahelystruktúrához. Mindenütt alapvető követelmény a munkafolyamatok jobb megszervezé­se, a munkakultúra javítása, a felada­tok pontos teljesítése. A mezőgazdasá- gigép-gyártás terén fontos a tőkés ex­port növelése, a textilruházati tevé­kenységben pedig a bérmunkában rejlő lehetőségek kihasználása mellett töre­kedni kell a „saját anyagos” export nö­velésére. A kézmű- és háziipari tevé­kenység továbbfejlesztése a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása mellett a körzet népművészeti hagyományainak megőrzése szempontjából is fontos. Szólt az előadó a fehéijetermesztés fontosságáról, illetve arról, hogy a ter­melésen kívül a helyi feldolgozására is törekedni kell. Igen lényeges a fűszer­paprika-termesztés mennyiségének he­lyes meghatározása, valamint a térség öntözőkapacitásának kihasználása, a meliorációs beruházások befejezése. A nagyüzemek elsődlegessége mellett tovább kell erősíteni a közös és a háztá­ji gazdaságok egységét. Nagy feladat hárul a Kalocsa- kömyéki Agráripari Egyesülésre a ter­melés átlagosnál gyorsabb növelésé­ben, a hatékonyság javításában, a ter­melés, a feldolgozás és a kereskedelem összhangjának erősítésében, az azonos termőhelyi adottságokkal rendelkező tagvállalatok közötti indokolatlan eredményességi különbségek csökken­tésében, a térségben dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. Beszélt az előadó többek között a kereskedelmi és az idegenforgalmi ten­nivalókról is, majd a hatékonyabb pia­ci gazdálkodással, a termékszerkezet­átalakítással összefüggő vezetői fele­lősség és alkalmasság kérdéskörét ele­mezte. Hangsúlyozta ezután: lényeges tennivaló a felnőttoktatás, az átképzés megszervezése. Szólt Miskolczi János a településfejlesztési elképzelések rangso­rolásáról, s a lakásgazdálkodásról is, kiemelve, hogy meg kell teremteni a Kalocsán kívüli lakóházvásárlás ked­vezőbbé és vonzóbbá tételének feltéte­leit, hiszen a környező községekben és szállásokon vannak nehezen értékesít­hető lakóházak. A feladatok megoldásában nagy sze­repet kap a vállalkozói magatartás, ugyanakkor az eddiginél nagyobb szükség van a jó teljesítmények elisme­résére. A vitaindító előadás után az aktíva­értekezlet több résztvevője beszélt a sa­ját munkahelyén meglévő gondokról, és a megszüntetésükre vonatkozó el­képzelésekről. Gotlscháll Péter, a har- tai pártbizottság titkára a termékszer­kezet megújítására helyezte a hang­súlyt, s szükségesnek látja a háztáji gazdálkodás és a kistermelés piacérzé­kenységének növelését is. Silt László, a Dunaszentbenedeki Új Hajnal Tsz 'párttitkára, Géderlak társadalmi tanácselnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy gondot kell fordítani az új szemléletre, az új tartalékok feltárásá­ra, megkerewe mindenütt a sajátos le­hetőségeket. Mindehhez a demokratiz­mus szélesítésére, nyílt, őszinte légkör­re van szükség. Deák István, a Bátyai Piros Paprika Tsz elnöke a kibontakozási program eszközrendszerének hatékonyságáról, Nyirádi Jánosné városi népfronttitkár a HNF cselekvést segítő tevékenységé­ről beszélt, s Ottoványi Ferenc, a Ka- loplasztik igazgatója szintén a sajátos feladataikról tájékoztatta a jelenlévő­ket Felszólalt az értekezleten Terhe De­zső, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára, aki kifejtette: a Kalocsán és vonzáskörzetében élők jól látják az előttük álló feladatokat. Ezek megoldásához a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése is elengedhetetlen. Hangsúlyozta az úgynevezett emberi tényezők fontosságát, beszélt a mun­kastílus változtatásáról, az adóreform egyes kérdéseiről, hatásáról, a tudásra alapozott kezdeményezői bátorságról, valamint a politikai intézményrendszer reformjáról. Az aktívaértekezlet Dániel Gézának, a városi pártbizottság titkárának zár­szavával ért véget. Vitaszek Zoltán Határőrök a Duna A kiskunhalasi határőrkerület személyi állománya a Duna—Tisza közén látja el a szolgálatot: őrzi a Magyar Népköztársaság államhatárát; együtt­működve a Vám- és Pénzügyőrséggel és más szervekkel biztosítja a határ- forgalmat, fenntartja a határrendet. A kiskunhalasi kerület határszakaszán jelenleg négy éjjel-nappal nyitva levő határátkelőhelyünk bonyolítja le a több milliós személy- és járműforgalmat. Forgalmával, átbocsátó képessé­gével kiemelkedik közülük a szegedi és a tompái határátkelőhely. A me­gyében működő hercegszántói és tompái közúti, illetve a kelebiai vasúti átkelőhely ez év augusztus végéig megközelítően 1 700 000 fős forgalmat „könyvelhetett el”. Közúti határátkelőhelyeinken az év első nyolc hónapjá­ban 5 ezer vízumot adtak ki, s a gyors ügyintézést, — amelyre szerénytelen­ség nélkül büszkék lehetünk — elismeréssel illetik a hazánkba látogató külföldiek. Tisza közén MAGASAK A PIACI ÁRAK Áruforgalmi jelentés Országunk érdeke Az államhatár átlépésénél az ország hivatalos képviselőivel, határőrökkel való első és utolsó találkozás benyomá­sai sokáig élnek az emberekben. Derűs­sé tehetik a szorongókat, de elszomo­ríthatják a legvidámabbakat is. A vélemények között akadnak olya­nok, amelyek — fontos tényeket figyel­men kívül Tiagyva —, túl szigorúnak találják az államhatáron az útlevél­vagy vámellenőrzést. Hivatkoznak más országokban tapasztalt gyakorlatra, megfeledkezve megvalósítandó célja­inkról; gazdasági és politikai helyzetek különbözőségéről. Úgy vélem, a határőrizet — és ezen belül a határforgalom ellenőrzése — annyira lehet rugalmas, vagy éppen fe­szes, amennyire a társadalmi céljain­kat, biztonságunkat és a közrendet szolgálja. A határforgalom biztonsá­gos ellenőrzése közvetlen összefüggés­ben van azzal a társadalmi elvárással, hogy távol tartsuk országunktól a nem kívánatos személyeket, gyanús eleme­ket. A határátkelőhelyeken szolgálatot teljesítő határőrök a biztonság, a gyor­saság és a kulturáltság elvének szem előtt tartásával végzik munkájukat — elképzelhetetlen a határforgalom meg­felelő ellenőrzése ezek nélkül. Korábban csak tisztek, tiszthelyette­sek kezelhettek útlevelet, ám fokozato­san felkészítettük erre a feladatra a sor­állománybelieket is. Nekik is teljes fele­lősséggel kell dönteniük abban, hogy ki léphet az ország területére, illetve hagy­hatja el azt. Ismerniük kell sok-sok or­szág útiokmányát és a különböző jogo­sító bejegyzéseket. A lakosság nagy ré­sze talán nem is gyanítja, hogy akad­nak nem csekély számú ügyeskedők is, akik megpróbálkoznak az illegális ha­tárátlépéssel, főleg a nyári csúcsforga­lom idején. Megbízható hátárőrizet A határforgalom gyorsítására az el­múlt időszakban jelentős erőfeszítése­ket tettünk. Ezek között van az is, hogy a nyári csúcsforgalom idején a szolgá­latot teljesítő tisztek, tiszthelyéttesek alig-alig mehetnek szabadságra, és a szabadnapjaikat is csak részben vehe­tik ki. A sorállomány szolgálatban el­töltött ideje is a tűréshatárig növekszik ilyenkor. Előfordult ebben az évben is, hogy miközben 30—33 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, katonáink 9—11 órát töltöttek szolgálatban — tegyük hozzá: a követelmények szintjén. Szük­ség is van erre a tisztességes helytállás­ra: a határátlépések hetven százaléka a három nyári hónapra esik. A tompái közúti határátkelőhely — mint a megye (és a kerület) legfiata­labb átkelőhelye — 1978 óta működik. Az elmúlt kilenc év. gyakorlati tapasz­talata mutatja, hogy létrehozása indo­kolt volt, forgalma gyors ütemben emelkedett. 1986-ban már másfél mil­lió személyt és félmillió járművet lépte­tett át az államhatáron a megye, de hozzátehetem, az ország egyik legszebb átkelőhelye. Az idegenforgalom növekedése a ha­tárőrség más feladataira nézve is meg­követelte a célszerűbb és intenzivebb munkát. Ennek eredményeként a ko­rábbiaknál nem nagyobb létszámmal is folyamatos, megbízható és szilárd a ha­tárőrizet. Kerületünkben a határsértési kísérletek száma nem is túlzottan ma­gas, de nem is olyan csekély, hogy ne kellene szólni róluk. Katonáink kellő eréllyel, határozottan és eredményesen lépnek fel ellenük. Bizony bátor helyt­állást, leleményességet, olykor pedig ál­dozatot is követel ez a szolgálat. Egyre több önkéntes Hosszan taglalhatnám a határon tel­jesített szolgálat változatosságait és ne­hézségeit. Mindent összevetve úgy vé­lem, hogy a ránk bízott feladatokat becsülettel elvégezzük, s ami a legfon­tosabb: határszakaszunkon törvényes rend van. Szolgálatunkhoz nélkülözhe­tetlen segítséget nyújtanak a határterü­leti párt-, állami, társadalmi, gazdasági és rendőri szervek és nem utolsósorban a lakosság is: ezernél több önkéntes határőr vesz részt a munkánkban. Ugyanígy meg kell említenem azt az aktív, színes és sokoldalú nevelőmun­kát, amit hivatásos állományunk és sorkatonáink a legfiatalabbak körében kifejtenek. Működési területünkön minden határmenti település viseli már a határőrközség címet, és közülük is kiemelkedik: Gara, Katymár, Kelebia, Csikéria, Tompa, amelyek a kiváló címmel is büszkélkedhetnek. A jó kap­csolat kölcsönös, hiszen határőreink, katonáink gyakran segítik ki a közsé­geket a mindennapi gondok megoldá­sában. így volt ez télen a nehéz napok­ban, de sokat jelentett a katonák segít­sége Madarason, Kunbaján, Kelebián, ahol tűzoltásban vettek részt. Az őrsök sok helyütt képviseltetik magukat a he­lyi tanácsokban és a települések lakói és erősítik a bizalmat. Nem kevésszer a lakosság közreműködésével sikerül elfogni kiszökni szándékozókat, ese­tenként pedig veszélyes bűnözőket, akik igyekeznek megszökni az igazság­szolgáltatás elől. Hadd tolmácsoljam a határőrkerület személyi állományának őszinte megbecsülését, a határterület lakóinak áldozatkészségükért, odaadó munkájukért. Ez különösen aktuális most, a fegyveres erők napja alkalmá­ból. Köszönettel tartozunk sorkatonáink szüleinek, az iskoláknak, az ifjúsági szervezeteknek és munkahelyeknek azért, hogy becsületes helytállásra ösz­tönzik katonáinkat és a leendő határ­őröket is. Mi pedig arra törekszünk, hogy második otthonra leljenek alegy­ségeinknél, és a szolgálati idő után jel­lemükben megerősödve kerüljenek vissza családjukhoz. A kiskunhalasi határőrkerület — lé­pést tartva a BM Határőrség egészére jellemző fejlődéssel — eredményesen teljesíti szolgálati és politikai feladata­it. A változásokra való reagálás tevé­kenységünknek mindennapos részévé, az eredményes szolgálat alapjává vált. Ez teszi lehetővé, hogy a rendelkezésre álló erővel és eszközökkel még hatéko­nyabban teljesítsük a növekvő követel­ményeket, biztosítsuk a ránk eső határ- szakasz sérthetetlenségét. Vasmanszki Károly ezredes,, a kiskunhalasi határőrkerület parancsnoka A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év elejé­től augusztus végéig a kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 392 milliárd forintot, folyó áron 10, összehasonlít­ható áron pedig 3,6 százalékkal halad­ta meg a tavalyi árbevételt. A legdina­mikusabban változatlanul a vegyes- iparcikkek értékesítése növekedett. Á vendéglátás árbevételének növeke­dése mérsékeltebb volt. A fogyasztási- cikk-kereskedelem készleteinek értéke augusztus 31-én 90,5 milliárd forintot tett ki, folyó áron 4,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az áru­készletek forgási ideje egy év alatt 67 napról 63 napra csökkent, különösen a kiskereskedelemben tápasztalható a forgási sebesség növekedése. A jelentés megállapítja, hogy au­gusztusban az élelmiszer-kínálat válto­zatlanul kiegyensúlyozott volt, a szo­kásosnál több tartós és féltartós tej ke­rült forgalomba. A tőkehúsok válasz­téka is kielégítőnek bizonyult, helyen­ként azonban kevés volt az olcsóbb húsáru, az üdülőkörzetekben viszont a drágább húsokat — például a bélszínt — hiányolták a vásárlók. Szalámiból sem tudták az igényeket maradéktala­nul kielégíteni az üzletek. Kellő meny- nyiség állt rendelkezésre a befőzési sze­zon kezdetén cukorból, ecetből, fűsze­rekből. Javult a sörkínálat, üdítőital is volt elég, bár a kólafélékből a kereslet meghaladta a kínálatot. A budapesti Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen az orvostanhall­gatók képzésében már rendszeresen al­kalmaznak olyan számítástechnikai programokat, amelyek segítségével a medikusok alaposabban elsajátítják a tananyagot. A személyi számítógépek­re alkalmas programokból pedig huszonötöt készítettek a biofizikai inté­zet munkatársai, s ezek közül többnek az összeállításában a hallgatók is részt vettek. A programok segítségével tanulják meg a medikusok egyebek között az EKG-görbék keletkezését, s modelle­zik a vérkeringést. Megismerkednek az orvostudományban alkalmazott leg­fontosabb műszerek felépítésével, mű­ködésével, valamint a számítógépek gyógyászati felhasználásának lehetősé­geivel. A hallgatók a programokat a laboratóriumi gyakorlatokon hetente rendszeresen tanulmányozzák, de ezen­Változatlanul magasak a piaci árak, noha zöldség és burgonya van elegen­dő. A gyümölcs kevesebb, mint tavaly volt. A budapesti szabadpiacokra a ter­melők a tavalyihoz hasonló mennyisé­gű árut hoztak augusztusban, ezen be­lül burgonyából és zöldségből többet, gyümölcsből kevesebbet, mint egy év­vel korábban. Az árak azonban összes­ségében 22 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly augusztusban. Az augusztusi kedvezményes ruhá­zati vásáron mintegy kétmilliárd forint értékű árut kínáltak olcsóbban a válla­latok, s ennek körülbelül kétharmada fogyott el. A kedvezményes áruk mel­lett a szokásosnál nagyobb volt a ke­reslet a kabátok, kosztümök, blézerek iránt is. Néhány ruházati cikkből — köztük csecsemőruhákból, harisnya- nadrágokból, tréningruhákból, gyer­mekcipőkből és férfi alsóneműkből nem tudta kielégíteni az igényeket a kereskedelem. A tartós fogyasztási cikkek, építő­anyagok, lakberendezési termékek iránt igen nagy volt a kereslet augusz­tusban, a kínálat azonbap több ter­mékből gyengébb volt, mint korábban. Változatlanul nincs elegendő fekete­fehér televízió, videomagnó, fürdőszo­ba-felszerelés, s néhányféle építőanyag. A kereskedelem kínálata javult színes tévékből, varrógépből, asztali rádiók­ból, s a bútorok közül különösen gyer­mekbútorokból. kívül önszorgalomból bármikor újból áttekinthetik. Az eddigi tapasztalatok szerint a szemléletes módszerrel a medikusok könnyebben sajátítják el a tananyagot. Lehetőségük van ugyanis arra, hogy az anyag nehezebben érthető részleteit is­mételten lehívják a számítógépről, s külön tanulmányozzák. A programo­kat úgy állították össze, hogy a hallga­tók a tananyaghoz kapcsolódó saját mérési adataikat is feldolgozzák a szá­mítógépen. A gép értékeli a méréseket, így a medikusok azonnal kijavíthatják esetleges hibáikat. Az orvosképzésben alkalmazott számítógépes programok azért is nagy jelentőségűek, mert az orvostudomány mindennapi gyakorla­tában mind több területen használnak számítógépeket, s így a hallgatók ta­nulmányaik befejezése után azonnal bekapcsolódhatnak a munkába. Modellezik a vérkeringést Számítástechnikai programok az orvosképzésben « I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom