Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
1987. szeptember 1. 9 PETŐFI NÉPE t 3 Tanulhatunk egymás tapasztalataiból Beszélgetés Hodossi Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával Bács-Kiskun megyei pártküldöttség járt a napokban a romániai Gyulafehérváron, testvérmegyénkben. A delegáció részt vett a Románia felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken is. Álba megye gazdasági, társadalmi, politikai életéről, a látogatás tapasztalatairól, a kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről beszélgettünk Hodossi Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, a delegáció vezetőjével. — Bár Álba megye 1972 óta testvérmegyénk, úgy gondolom keveset tudunk ennek a területnek gondjairól, eredményeiről, életéről. Kérem, mutassa be olvasóinknak c sajátos szépségű erdélyi területet. — Álba területét és népességét tekintve hasonlít Bács-Kiskunhoz. 6300 négyzetkilométeren terül el, 425 ezer lakója van. Románia negyven megyéje közül területileg a tizenötödik. Természeti adottságai azonban eltérnek me- yénktől, hiszen hetven százaléka egyvidék, a többi, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, a folyók, a patakok völgyében találhatók. Kilenc városban es hatvanhét községben él a lakosság. A természeti-földrajzi viszonyokra vezethető vissza, hogy nincsenek hagyományai a nagyüzemi mezőgazdaságnak, huszonnyolc településen egyáltalán nem dolgoznak ilyen konstrukcióban. Ugyanakkor méltán büszkék foglalkoztatáspolitikai eredményeikre, ugyanis a megye minden második lakója aktív dolgozó, ötvenegy százalékuk az iparban, negyvenkilenc százalékuk a mezőgazdaságban keresi kenyerét. Gazdálkodásukban fontos szerepet kap az erdő, a fakitermelés és az ezzel összefüggő ágazatok. Az adottságokat kihasználva a fakitermeléstől a fafeldolgozáson ál a bútorgyártásig teljes ipari vertikumot építettek ki, három fafeldolgozó kombinát termel a megyében. Az erdők adják a keretét egyébként azoknak a táboroknak is, amelyekben már évek óta megyénkben úttörők is üdülnek, cserében pedig Bács-Kiskun- ban látják vendégül Álba megyei pajtásaikat. Ezzel kapcsolatban cl kell mondanom, hogy a legutóbbi üdülésnél hirtelen megbetegedett egy megyénkbeli úttörő. A romániai szervezők nagy se- gítőkészséggcl és példás gyorsasággal látták el, majd elintézték, hogy hazajusson gyógyulni. Visszatérve a gazdaságra: Legjelentősebb bányászható ásványkincs a megyében a réz, amelyet ugyancsak helyben dolgoznak fel, és a folyamatban lévő beruházások bekapcsolódása után, jövőre, Álba Iulia adja a román réztermelés felét. Emellett számottevő arany- és sóbányászatuk is van. A mezőgazdaságban ugyancsak az adottságok diktálta termelési szerkezet alakult ki, amelyben a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a szőlő és a gyümölcs a legjelentősebb. Az állattenyésztés is a hegyvidéki, a legeltetésnek megfelelő körülményekhez igazodik, a juh-, a kecske-, a sertés- és a szarvas- marhatartás jellemzi. — Milyen közvetlen tapasztalatokat gyűjtöttek a megye gazdasági életéről látogatásuk során? — A szívélyes fogadtatás és vendég- szeretet jóvoltából rendkívül színes, a megye életének sokoldalú megismerésére lehetőséget adó programot szerveztek számunkra vendéglátóink. Mivel érdekeltek bennünket a gazdasági eredmények, gondok, az előrelépés, fejlesztés helyi módszerei,, számos üzemet, gyárat mutattak be. Érdemes ezekről részletesebben is szólni, hiszen mindegyik vállalatnál szereztünk számunkra is tanulságos tapasztalatokat. 1A gyulafehérvári porcelángyár szinte példajá annak a megújulási folyamatnak, amely jelenleg —. az elmúlt évek gazdasági mélypontja után — Romániára jellemző. Á gyár 1972-ben kezdte a termelést, teljes kapacitással 1974-től dolgozik, ma az ország egyik legnagyobb ilyen üzeme. Az étkészletektől a szökőkútig mindent gyártanak, termékeik többsége tőkés országokban talál vevőre. Az eredmények magyarázata nagyon egyszerű: a munka jól szervezett, tizenkét fős fejlesztési részlegük tevékenysége nyomán termékeik eladhatók, a technológiai fejlesztést a személyi feltételek együttes megteremtésével valósítják meg. Bizonyosság erre, hogy saját szakközépiskolájuk van, ahol a gyár szakemberei és alkalmazottéiként foglalkoztatott pedagógusok képzik a leendő szakembereket — természetesen az üzem technológiai sajátosságainak figyelembevételével. Említést erdemel, hogy a kélezerkétszáz dolgozóból — nyolcvan százalékuk nő — mindössze száz fő az adminisztrációs létszám. A bérezés is a piacra orientált termelést segíti: egy-egy munkás — teljesítményétől függően —az átlag- keresetnek több mint dupláját is megkaphatja. Mint a gyár ■ igazgatónője mondta, a termelésnél nem elég a holnapra, de a holnaputánra is gondolni kell. Jártunk az 1983 óta működő gyula- fehérvári szőnyeggyárban, ahol a munkások átlagéletkora 25 év, és kilencven százalékuk érettségizett. Itt Woolmark- licenc alapján gyártanak gépi perzsa- szőnyegeket szovjet, kuvaiti, iráni, ausztrál, japán megrendelésre, a jövőben pedig az egyesült államokbeli és az ausztrál piacra akarnak betörni. Termelésük gazdaságosságát egyértelműen mutatja, hogy tavaly a dolgozók két és fél havi fizetésüket kapták meg nyereségrészesedésként. A gyulafehérvári pezsgőüzemben — az Izsáki Állami Gazdasággal vannak kapcsolatban — a hagyományos palackos erjesztésü gyártási technológiát alkalmazzák, az ottani borok nagyon jó alapanyagot adnak a pezsgőhöz, és —rugalmasságuk révén — hihetetlenül gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Meg kell említeni a Sebes folyó menti vízierőművek rendszerét, ugyanis az utóbbi években ezek jelentősege megnőtt, mert Románia energiaellátásának javarésze a vízierőművek feladata. Itt nyolcvanéves hidrometcorológiai megfigyelések — a csapadékmennyiség alakulása — alapján döntöttek a hegyvidékre lépcsőzetesen telepítendő erőművek helyéről. Meglátogattuk a balázsfalvi szőlészeti kutatoállomást is, amely 1947-ben tizenhét hektáron kezdte munkáját, ma ezer hektáron dolgozik, negyvenkét egyetemet végzett munkatárs irányításával. Kidolgozták azt a módszert, amely a hegyvidéket, a valamikori legelőket alkalmassá teszi a szőlőtermesztésre. Teraszos művelésbe fogtak, feljavították a talajt, ültetvényeik nemcsak esztétikusak, hanem — mint ahogy a dolgozók fizetése bizonyltja: a negyven százalék az eredményből származik — gazdaságosak is. Összességében elmondható, hogy az Álba megyei gazdálkodás az országos koncepciónak megfelelően a szelektív fejlesztés programja szerint alakul. A gazdaságos ágazatok kiemelt gondoskodást élveznek — érezhető a struktúraváltás nyomán megindult fejlődés. Erről beszéltünk román és magyar nemzetiségű dolgozókkal egyaránt. — A megye politikai életének sajátosságai mennyiben segítik a másfél évtizedes testvérmegyei kapcsolatok bővítését? — Álba Iuliában minden másodikharmadik felnőtt tagja a Román Kommunista Pártnak. Az ifjúsági szövetség nyolcvanezer fiatalt tömörít. A politikai feladatok többségét társadalmi aktivisták oldják meg, például Sebes vámosban mindössze hat függetlenített pártmunkás dolgozik. A párt egyfajta tulajdonosként is részt vesz a gazdaságban, ugyanis üzemei, szállodái, gazdaságai vannak a megyében. A testvérmegyei politikai-kulturális kapcsolatok erősítése — mint a tárgyalások során kiderült — mindkét megyének érdekében áll. Ion Savu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára megjegyezte, hogy mivél céljaink és gondjaink azonosak, a kapcsolatok bővítésé, a testvérmegyei együttműködés erősítése fontos feladat. Ezzel messzemenően egyetértve megegyeztünk abban, hogy kétévenként — különböző témakörben járatos küldöttek részvételével — delegációcserét szervezzünk. A munkaterv kidolgozását mindkét pártbizottság vállalta, Ion Savu elvtárs elfogadta Ro- mány Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának meghívását és Bács- Kiskun megyébe látogat. Köszönöm a beszélgetést. Hámori Zoltán 9 Ion Savu, a/. KKP KB tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára (a kép jobb szélén) fogadta Bács-Kiskun megye delegációját Gyulafehérváron. ■rTji* ?:■ :'"ivó. i - ■ . , -‘ » IV! SZÁMOLNI IS MEGTANULNAK ■iIIBiiíé Változások az alsó tagozatos matematikaoktatásban Az új tanévben a hazai általános iskolákban már mindenhol a korrigált matematika-tanterv szerint folyhat az oktatás: az átrendezett tananyagot és újraértékelt követelményrendszert, illetve az ezekre vonatkozó információkat tartalmazó útmutatókat mihden iskola, illetve j)cdagógus megkapta. Miként azt az Országos Pedagógiai Intézetben elmondták, az 1984-ben megkezdett tantárgyi-tankönyvi korrekció egyik legnagyobb változást igénylő feladata az alsó tagozatos matematika-tantervének és oktatási segédleteinek módosítása volt. Az 1978-ban bevezetett matematika-tanterv ugyanis — bár koncepciójában és módszereiben korszerűbb volt, mint a hagyományos számtan —1 sok tekintetben elhi- bázottnak bizonyult. A pedagógusok visszajelzései, a tanulók számolási készségének problémái egyaránt nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi időkeretben, a közoktatás mostani feltételei között a tananyag túlméretezett, nem számol a tanulók eltérő adottságaival, fejlődési ütemével, s nem ad elegendő időt a gyakorlásra, az ismeretek megszilárdítására. Általános tapasztalat volt, hogy hiányzott egy-egy anyagrész előkészítése a megelőző osztályokból: igy például a számolási készségekből a tanterv kevesebbet követelt meg az első két osztálytól, mint amire a harmadik-negyedik osztályban szükség volt. Hiányzott továbbá a tananyag kellő súlypontozása, tisztázatlan volt egyes anyagrészek szerepe: így nem volt eléggé egyértelmű és áttekinthető a tanterv anyaga és követelménye. E hiányosságokat és hibákat segített kiküszöbölni most a korrekció, amelyet az OPI munkabizottságai, különböző szaktanácsadó testületek, valamint gyakorló pedagógusok bevonásával végeztek el. Az új alsó tagozatos matematika nagyobb figyelmet fordít a fokozatosságra, az anyagrészek egymásra épülésére, így különösen a 2. és a 3., valamint a 4. és az 5. osztály közötti átmenet kidolgozására. Lehetővé teszi az ismeretek jobb elmélyítését, s az új típusú matematika mellett nagyobb szerepet kapnak a hagyományos számtani műveletek. A tananyag túlméretezettségét két módon próbálták kiküszöbölni: egyfelől bizonyos anyagrészek elhagyásával, illetve tartalmának szűkítésével, valamint egyes ismeretek funkciójának, a súlypontoknak a jobb megjelölésével. Ugyanakkor a követelmények nem csökkentek, sőt,— például a számolási készségekkel kapcsolatban — szigorúbbá váltak. BOCSA HÉTKÖZNAPJAI B ocsa 2000 lelkes község a halasi ut mellett. Nem véletlen, hogy legnagyobb munkáltatójához, a nyolcszázötven tagot számláló Szőlőskért Szakszövetkezetbe látogattunk először, ahol Szomor Sándor főagronó- mus, a község párttitkára vázolta a gazdaság tevékenységét: Rossz minőségű, gyenge adottságú termőföldön kell gazdálkodnunk. Az évek óta tartó aszály és az idei fagykár maradandó nyomokat hagyott nálunk is. A szakszövetkezeti forma szerencsére lehetőséget ad afra, hogy könnyebben alkalmazkodjunk a gazdasági és természeti változásokhoz. Ha valamelyik melléküzemágunk veszteséges, azonnal át tudunk állni egy egészen más jellegű termelésre. — Ily módon próbálják az elvándorlást visszaszorítani? — Természetesen. A község lakossága 15 évvel ezelőtt még 2600 volt, majd fokozatosan 2000-re csökkent. Gazdasági és lokálpatrióta megfontolásból is szükséges volt a munkaerőt helyben lekötni. Sajnos, ez nemegyszer kényszerpályára szorít bennünket, mert minimális haszonnal is működtetnünk kell üzemágakat. Balogh László, a szakszövetkezet elnöke és Eifert Ferenc tanácselnök is csatlakozik beszélgetésünkhöz. Elmondják, hogy Bocsa a hetvenes IJj utcák, új bolt — régi gondok 9 Falu végén... években még a megye legnagyobb tanyás települése volt, 850 tanyájával és mindössze 180 központi házával. Azóta a tanyák száma jelentősen csökkent — körülbelül 500-ban laknak még. Sok tanya összedőlt, vagy lakói beköltöztek a faluba. Vannak, akik az idei kemény tél után a tanyán már nem mernek nekivágni a következőnek. Volt olyan, akihez egy hét után értek ki a kenyérrel... — Akik még ezek után is maradnak, azok főként farmjellegű családi gazdálkodást folytatnak. A szövetkezet az állatállomány biztosításával és későbbi értékesitésével támogatja őket, és nem elhanyagolható, hogy a gazdálkodók így nyugdíjéveket is szerezhetnek c—? mondja a főagronómus. — Hogyan haladnak a közművesítéssel? Javult-e az utóbbi években a falu ellátottsága? Bővül-e a könyvtár? Hol tartanak a vas- és arzénmentes ivóvíz programjának végrehajtásával? — árasztottam el kérdésekkel a tanácselnököt. — Szedjük csak sorba: a tanácstagi felszólalások örökösen visszatérő témája az ellátás javítása, ugyanis a községben nincs textil-, illetve rövidáru9 A kút után a víztisztító következik. bolt. Egy pár zokniért és egy marék szögért is Soltvadkcrtre kell menni. Nincs a Patyolatnak lerakata és gyermekorvosa sincs. A Petőfi Tsz őszre ígéri az ABC bővítését. A szakszövetkezet augusztus 20 .ni adta át az olcsó áruk boltját. Aui'ti ./tusban állítottuk be a harmadik kul.it amivel a nyári fokozott vízfogva n ,,i«ak is eleget tudunk tenni. Ehhez I apcsolódik a vas- és arzénmentesítő 1.1< p üzembe állítása valószínűleg !98X-h;m. A kilencmilliós beruházáshoz a község lakossága 500 ezer forinttal jáiult hozzá. A körülbelül négyezer kötetes könyvtárat eddig is főként a gyermekek használták, így a faházból amiben jelenleg az olcsó áruk boltja van — magától értetődően az iskolába köP': .«ük át.- - Nyitottak mostanában új utcákat? — Éppen a múltkori tanácsülésen döntöttünk a Bartók Béla tér, Lenin utca, illetve a Jókai utca elnevezésekről, mert a sorban beépültek a telkek. — Van-e óvoda és bölcsőde? — Amikor huszonöt fővel óvodát nyitottunk, sokan kinevettek bennünket. Jelenleg százhúsz százalékos a kihasználtsága, és négy-öt gyermeket így is el kell utasítani. A bölcsődével kapcsolatban most mérjük fel az igényeket, valószínűleg az is lesz. Egyre több fiatalasszony szeretne dolgozni. Megkérdeztem az ő véleményüket is: Kiss Évával, az olcsó áruk boltjának eladójával az új boltban beszélgetünk. Elmondja, hogy a 260 ezer forintos induló készletet - - használt ruhákat, fonalat, kötöttárukat, cérnát, tűt, zipzá- rakat - szeretnék tovább bővíteni, esetleg a szövetkezet varrodájából vjsz- szamaradt árukkal is. Egy másik fiatalasszony, Pctróczi Balázsné márciusban nyitott hús- hentesáru boltot saját lakásuk alatt. Ezzel is a falu régi vágya teljesült, mert az asszonyoknak eddig három kilométerre kellett elgyalogolni húsért. A faluban sokan tenyésztenek állatokat: Bodor József feleségével és kisfiával három hektár földet művel, nyolcszáz angóranyulat és ezer libát tart a gyapjúért, illetve a tollért. — Sokat dolgozunk - mondja ha nem itthon, akkor a segítséget adjuk vissza. Szeretünk itt élni és dolgozni, eddigi számításaink „bejöttek”, de moziba, színházba sosem jutunk el.-.. O. H. M. 9 Olcsó áruk boltja és Kiss Éva (Méhesi Éva felvételei) E gyszer nem jött el a találkára. -Elhatároztam, hogy megbüntetem. Mást vettem feleségül. „Ezt nem fogja elviselni — gondoltam —, majd rohan bocsánatot kérni, keserű könnyeket fog hullatni...” Eltelt egy év, nem telefonált — én sem. Elvből. Lássa be, mit tett, gondoltam. Majd járhat a jégre nélkülem, az esti film után mehet haza a mellékutcákon egyedül... Nem telefonált — én sem. Megszületett a fiam, rögtön utána valahogy a második is ... Na, ezt már nem éli túl, abbahagyja a diétát, vagy telesíija a lakását. De még csak nem is telefonált — elvből én sem hívom fel, hadd lássa be még jobban a ballépését... Telt-múlt az idő. Iskolába vittem a nagyobbikat, lám, ő is iskolába viszi a lányát... Nem is hasonlít rá, gödrös az arcocskája, a két szeme mint két szem meggy, a fürtjei makrancosán lobognak a sapkája alól. Azt gondolta, mindjárt felakasztom magam, vagy kiugróm az ablakon, de semmi ilyesmi, tartom magam. Úgy teszünk, mintha észre sem vennénk egymást. Elsőként én meg nem szólalok, hiába reménykedik. Csak lássa be a ballépését... A büntetés Ma felhívtam egy fülkéből. Ám nem neveztem meg magam, idegen hangon dürrögtem. Találgassa, ki volt az, hánykolódjon álmatlanul — én elvhű vagyok... «Aztán az idősebbet megnősítettem, a seregbe is elindítottam... De neki nem -telefonáltam. Majd most biztosan megfájdul a feje, ha megtudja, hogy már unokám van. Kapkodhatja a fejét mindenféle aerobik' nélkül is. Még csak nem is telefonáltam neki ebből az alkalomból, hanem csak egy nyilvános fülkéből dörmögtem gorombán: „Fürdő?” — Nem, ez nem fürdő — felelte szomorúan dallamos hangján, és letette a kagylót. Az idő csak telt-múlt. Én őrzöm az egyéniségemet. Hadd érezze, milyen elvhű vagyok. Egyszer megyek a villamoson, és hallom: tessék helyet foglalni. Nézek, ő csak áll, és nekem engedi a felkínált helyet. Én, persze, elhárítom. Egy serkedő bajuszú ifjúnak engedem át. «Amaz rögtön lehuppan az ülésre. Mi meg nézünk egymásra.-r- Nem tudja, lehet kefirt kapni az önkiben? — kérdezte ajkain azzal a tündöklő mosollyal, amitől a szivem mindig zakatolni kezdett. — Van — mondom. — Éppen most vettem, friss — mutatom a hálót a kefirrel. — Holnapra meg krémtúrót is ígértek ... — De jó! — kiáltotta. Ék A kisu- nokám nagyon szereti a túróféléket ... — És olyan gyengéden nézett rám, hogy majdnem elejtettem a kefireshálót. Piros, gödrös pofijára ráomlottak ősz szálakkal ezüstö- ző lágy hajfürtjei... Szerettem volna elsimítani azt a makrancos fürtöt, mint valaha... Megbeszéltük, hogy reggel nyolckor találkozunk, még nyitás előtt, a bolt bejáratánál. Két színes hálóval a kezemben már hat órától vártam rá, de megint nem jött el. Elhatároztam, hogy megbüntetem. Hónapokig nem telefonáltam neki, még akkor sem, mikor krémtúrót hoztak az önkibe. Csak egy névtelen lapot küldtem neki arra kérve, hogy „vegyen túrót a 45. sz. boltban ...” Hadd gyötrődjön, gondoltam, hánykolódjon álmatlanul ... Érezze, milyen elvhű ember vagyok! Vaszilij Treszkov Fordította: Zengő Mihály
