Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

1987. szeptember 3 • PETŐFI NÉPE • 3 Mi lett a nagydíjas termékekkel? NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Madárgyűrűzés a Ludasi-tavon 0 A fiilcmilesitkc a Kárpát-medence mocsarainak jellemző lakója. 9 Sajnos, a nádirigók száma egyre csökken. Testvérmegyénkben, a jugoszláviai Vajdaságban az idei nyáron nagyszabású madárvonulás-kutató munkához kezd­tek, ami kapcsolódik a Kiskunsági Nemzeti Parkban tizen­két évvel ezelőtt elindított programhoz. A Szabadka határá­ban lévő Ludasi-tó nádasaiban a Kiskunságban bevezetett módszerekkel fogták és jelölték a hálóban fennakadt nádi énekesmadarakat. A hazaiakon kivül tíz országból érkezett fiatalok, diákok segítették a munkát júliusban és augusztus­ban. A tábor fő szervezői, Hulló István biológus és Király László újságíró bemutatták ottjártamkor a Ludasi-tó élővi­lágát. A késő délutáni órákban szálltunk csónakba a náddal övezett öbölben. A szemben lévő kis szigetre igyekeztünk, ahol fából ácsolt kilátó emelkedik a magasba. — Rózsa Sándor szigete — világosítottak fel barátaim, amint a partra értünk. Valamikor ez a mocsárba rejtett kis magaslat is egyik búvóhelye volt a legendás betyárnak. A kilátó tetejéről láttuk az egész mocsárvilágot. A tó természetvédelmi értékét jelentősen növeli a több fajt is kép­viselő „gémfalu”. Éppen egy vörösgém húzott el mellettünk. A tó másik madártani értékét a Közép-Európában talán legnépesebb barkóscinege-állomány jelenti. Ez a dekoratív nádi énekes ide rakja legszívesebben fészkét. Amikor visszaérkeztünk a táborba, az utolsó madarak jelölését végezték. Spanyol és holland diákok azonosították a cserregő nádiposzátát és tanulmányozták a fülemilesitke szárnyformáját. Az összesítés szerint 23 madárfaj, több mint ezer egyedét jelölték meg gyűrűvel az elmúlt hetekben. A Ludasi-tavon szervezett gyűrűzőtábor jó példa arra, hogyan lehet egy konkrét ornitológiái feladattal formáim a környezetvédelmi szemléletet. A tó élővilágát a nemzetközi értékelés tükrében látva Szabadkán elhatározták, hogy in­tézkednek a környezet további javítására. A Duna—Tisza közi táj madárvilágának kutatása a nem­zetközi együttműködéssel az eddiginél eredményesebbé vál­hat. Dr. Bankovics Attila ornitológus Megerősítették az utat • Gazdag István, a kecskeméti KEV dolgozója tolólappal simítja el az útpad­kát, a megerősített burkolat mellett. Mi lett a tavalyi őszi BNV-n nagydí­jat nyert 17 termék sorsa, mennyit állí­tottak elő belőlük, s a vásárlók vélemé­nye megegyezik-e a szakértőkből álló zsűri véleményével vagy eltér attól — erről tájékozódtak az MTI munkatár­sai a díjazott termékek gyártóinál. A textilruházati termékek közül az 1986. évi őszi BNV-n öt nyerte el a nagydijat. Csaknem valamennyi jelen­tős sikereket ért el azóta a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. A Kispesti Textilgyár nagydíjas Duplex szövetei­ből tavaly százezer, az idén az első fél­évben pedig már 140 ézer négyzetmé­ternyit értékesítettek, főként a hazai és a nyugat-európai partnerek körében. Sikeresnek bizonyult a nagydíjas alsó­ruházati termékcsalád is, amelyet a Habselyem Kötöttárugyárban állíta­nak elő. A poliészter alapanyagú háló­ruhákból az idén 28 ezret adtak át a belkereskedelemnek, 56 ezret pedig tő­kés országokba szállítottak. A kozmetikai újdonságok közül a debreceni Helia Társaság nagydíjas krémjeit nagyon hamar megismerte és megszerette a közönség, ezért az erede­tileg tervezettnél jóval nagyobb meny- nyiséget szállítottak a hazai üzletekbe. Jelentős a külföldi érdeklődés is: jelen­leg hat országban próbálják ki a koz­metikai cégek a Helia-termékeket, ám Vállalkozó tanácstagok A városgyarapítás érdekes rendsze­rét alakították ki Mohácson: a tanács­tagok lettek a közműfejlesztések társa­dalmi vállalkozói. A lakossággal tör­tént konzultáció alapján pályázatot nyújtottak be egy-egy közmű megépí­tésére, s ha a pályázat megfelel a felté­teleknek, a városi tanács magára vállal­ja a költségek egyik felét, s másik felét pedig az utcalakók állják társadalmi hozzájárulásként. A munkálatok lebo­nyolítását választott — öttagú — inté­zőbizottság végzi, amely természetesen szorosan együttműködik a vállalkozó tanácstaggal. A városi tanács által meghirdetett közműfejlesztési pályázatra tizenné­gyen jelentkeztek, azaz majdnem min­den harmadik tanácstag. Szakembe­rekből álló bizottság véleményezte a pályamunkákat, sorsukról végül is a tanácsülés döntött. Egyetlen pályáza­tot utasítottak csak el, mivel olyan he­lyen akartak utat építeni, amely nem minősül közterületnek. A tanácstagok — lakókkal egyetértésben — négymil­lió forint értékű munkát vállaltak. A munkálatokat irányító intézőbi­zottságok gondoskodtak a kiviteli ter­vek elkészítéséről és engedélyeztetésé­ről, a társadalmimunka-akciók meg­szervezéséről és a lakosság esetleges pénzbeli hozzájárulásainak összegyűj­téséről, végül megrendelték a szakipa­rosokat és a munkagépeket. megfelelő vizsgálatok után várhatóan vásárolnák is belőlük. A Kőbányai Gyógyszerárugyár kamillakivonattal készült Fabulissimo termékeiből a vá­rakozásnak megfelelően, mintegy 80 —100 ezer üvegnyit értékesítettek ed­dig. Az arclemosó tejből és tonikból szállítottak már Közép-Amerikába és Kanadába is. A műanyagok és vegyiáruk kategóri­ájában három nagydíjat ítélt oda a zsű­ri. A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombi­nát Akvalin elnevezésű, vízzel hígítha­tó festékcsaládja iránt nagy a kereslet, ám a gyár nem tudott kellő mennyisé­get előállítani tőkés import alapanyag hiánya miatt. A Borsodi Vegyi Kombi­nát Rolplast elnevezésű, műanyagból készük redőnye beváltotta a hozzá fű­zött reményeket: a BVK szekszárdi műanyag-feldolgozó gyáregységében az elmúlt évben csaknem 6 millió mé­tert gyártottak ebből a termékből. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vál­lalat Lamitex elnevezésű poliészter szö­vettel erősített lágy PVC-fóliájából idén 20 ezer négyzetmétert értékesítet­tek belföldön. A gyártás további bőví­tését . akadályozza, hogy a poliészter szövetet a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat importból szerzi be. A műszaki cikkek közül mindössze egy — a Tungsram Kompakt fénycsö­ve — nyert nagydíjat a tavalyi őszi BNV-n. Azóta befejeződött a kísérleti gyártás, a sorozatgyártást ez év negye­dik negyedében kezdik meg. Még az idén 150—200 ezer, jövőre pedig vár­hatóan félmillió dollárnyit értékesíte­nek tőkés piacokon. A közönség körében is sikert arattak a tavalyi őszi vásáron bemutatott élel­miszerek. Közülük hat nyerte el a vásár nagydíját. A békéscsabai hűtőházban előállított mélyhűtött derelyéből az or­szág számos városának üzletébe, de még a bécsiek asztalára is jutott. A szil­valekváros és túrós derelyéből az idén mintegy ezer tonnát állítottak elő. A Szegediner szalámi, a téli Pick szalá­mi paprikás változata elsősorban ex­portra készül. Az idén 1300 mázsát ad­tak el külföldön, s száz mázsát juttat­tak a hazai üzletekbe. Várható, hogy az exportigények jövőre tovább növeked­nek. Az egészséges táplálkozás híveit meghódította a Fejér Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat szé­kesfehérvári tésztagyárának különleges terméke, a Durica száraztészta. A kü­lönleges kukoricaliszt-adalékból, tojás nélkül készülő, konyhasómentes élel­miszerből az idén már csaknem 1200 tonnát készítenek. Hétféle változatban hozzák forgalomba, egyelőre csak a hazai boltokban. A KM Szegedi Közúti Igazgatósága az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan végezteti útjaink meg­erősítését, karbantartását, állagának megóvását. A Kecskeméti Közúti Épitő Vállalat még tavasszal 27 millió forintos meg­rendelést kapott a Szegedi Közúti Igaz­gatóságtól az 55-ös számú út 7 és fél kilométeres — Mélykút és Kisszállás közötti—szakasza pályaszerkezetének megerősítésére. A munka a terveknek megfelelően augusztus elején kezdő­dött, s a befejezéséhez közeledik. Az építés során 1500 köbméter betont, 9 ezer tonna aszfaltot dolgoztak be az útépítők ebbe a szakaszba, s nem keve­sebb mint 8 ezer köbméter földet moz­gattak meg. Az utat kiszélesítették, emellett 4 centiméter vastag aszfaltsző­nyeggel erősítették meg. Az útépítők jól és ütemesen dolgoz­tak, de nem mehetünk el megjegyzés nélkül egy jelenség mellett: az egyik munkás, aki jelzőőri feladatokat látott el, kérte, figyelmeztessük az autósokat, a közlekedőket, hogy lassítsanak, óva­tosan haladjanak. Egy alkalommal ugyanis az történt, hogy egy autós fi­gyelmen kívül hagyott embert, jelzést, gépet, veszélyt, úgy érkezett e munka­helyre mint a rakéta, s majdnem elütöt­te a jelzőőrt. Tudni kell: Az útjavítók az autósokért dolgoznak, őrizzük, véd­jük testi épségüket! G. G. A szovjet kultúra napjainak _ programjából ' —— Az orosz—szovjet képzőművészet egyik legizgalmasabb korszakát felelevenítő, a nagy októberi szocialista forradalmat megelőző és követő évek képzőművészeti termését bemutató kiállításnak ad otthont novemberben a Műcsarnok. A forradalom 70. évfordulóját köszöntő, a szovjet kultúra napjainak egyik kiemelkedő eseményeként megrendezendő Művészet és forradalom című tárlaton a szovjet múzeumokból és magángyűjteményekből csaknem hétszáz, 1910 és 1932 között készült alkotás sorakozik majd. A korszak legnagyobb alkotóinak — így Kandinszkijnak, Chagallnak, Tatlinnak, Rodcsenkónak — a művei mellett az úgynevezett agit-művészet különböző műfajairól és kevésbé ismert alkotókról is áttekintést ad a Műcsarnok összes termét betöltő tárlat. Hasonlóan gazdagnak és sokszínűnek ígérkeznek az idei szovjet kulturális seregszemle egyéb rendezvényei is. Már formálódik a pontos program, amely — a hagyományokhoz híven — a szovjet kultúra és művészet szinte valamennyi ágát képviseli majd. Az október 5-én kezdődő kulturális hónap nyitó eseménye a moszkvai Nagyszínház társulatának vendégjátéka lesz: Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját adják elő a Magyar Állami Operaházban. A világhírű színház művészei-egyébként öt alkalommal lépnek a budapesti közönség elé, a moszkvai Kisszínház együttese pedig Budapesten és Győrött vendégszerepeit hat előadással. Hazánk vendége lesz ezenkívül a Mojszejev-együttes, amely október 26. és november 6. között Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron és a budapesti Erkel Színházban ad műsort, valamint fellépnek neves szovjet komolyzenei, esztrád- és dzsesszegyüttesek is. Budapesti és vidéki koncerttermek­ben adnak hangversenyt a hazánkba látogató jeles szovjet előadóművészek, köz­tük Marina Jarvilin és Ándrej Korszakov hegedű-, Eliszo Virszaladze zongoramű­vészek, valamint Gennagyij Rozsgyesztvenszkij és Jurij Szimonov karmesterek. November 2. és 7. között ismét megrendezik a szovjet filmek fesztiválját, amelynek megnyitója a Vörös Csillag filmszínházban lesz a Hosszú búcsúk című alkotással, s amilyben két szovjet rendező, Nyikita Mihalkov és Otar Joszeliani filmjeinek retrospektív vetítése is szerepel. A Honvéd moziban grúz filmhetet rendeznek. Fővárosi és vidéki mozikban tematikus sorozatokat és összeállításokat is láthat a közönség. A gazdag programban ezen kívül könyvkiállításokat, irodalmi és zenei találko­zókat, valamint szakmai-művészeti tapasztalatcseréket is rendeznek. KIHEZ, MIKOR ÉS HOVÁ? Nagyobb nyilvánosságot — a szolgáltatásokban is Szolgáltatót találni nem mindig könnyű. Egyik ismerősömnek elromlott a mosógépe. Abban a szerencsés (?) helyzetben volt, hogy a közelükben lakó, egy vállalatnál dolgozó javító eljött és megnézte a hibás gépet. Majd keres hozzá otthon alkatrészt — ezzel búcsúzott —, reméli, hogy talál. Mindenesetre érdeklődjön, menjen el hozzá, vagy hivja fel tele­fonon a kedves ismerős. Biztató kezdet! Az az állampolgár sem vetett örömében cigánykerekeket az ut­cán, akinek hirtelen letört a müfog- sortartó kampója. Az ilyesmi álta­lában mindig hirtelen történik, ezért ilyenkor csakis a gyors szol­gáltatás lehet mentsvár. Ám a szo­rult helyzetben lévő ember hiába szaladgált egyik fogsorjavító mű­helytől a másikig, Szabadság miatt zárva! — táblák figyelmeztették: nyáridőben nem szabad a kampó­nak leválni. Mendegélek az E75-ÖS út Kecs­kemétről kivezető szakasza men­tén, amikor váratlan olvasnivaló tűnik a szemembe. Egy hajlott tör­zsű, körbedrótozott akácfán tábla, benne fehér nyíl mutatja, hogy mer­re lakik Csikai György irodagép- műszerész. Tizenöt méterrel arrébb meg egy másik fáról, falevelek mö­gé bújtatott cégérről, Székely Zol­tánná női szabó hollétéről szerez­hetnek tudomást. Eddig is tudtam, hogy egyes szol­gáltatók után csak tapogatódzhat az ember. Kihez? Mikor? Hová? Mettől meddig? Miért? Mert az embereket nem tájékoz­tatják széleskörűen — méghozzá a lakóhelyek legforgalmasabb részein —, hogy hol vannak javító-karban­tartó' szakemberek. A kecskeméti kisiparosok névjegyzéke és még né­hány hasonló az egyetlen jó kezde­ményezés a megyében. Jó? Már amennyire, mert hiszen ezeken a táblákon csak azoknak a nevét és címét közük, akik ehhez hozzájá­rultak és bizonyos díjat fizetnek ér­te. A többieket meg kell találni, hol-' létüket ki kell nyomozni, ha az em­ber valamely szolgáltatásban egyről a kettőre akar jutni. Ideje lenne a tájékoztatást a szol­gáltatásokban is szélesebbre nyitni. Aki a szakmáját nyilvánosan műve- U és nem kontár — legyen az akár­milyen szektorhoz tartozó szakem­ber —, úgy véljük, nem. csupán jo­ga, kötelessége is nevét, lakcímét, munkaidejét, esetlég telefonszámát is közismertté tenni egy-egy város vagy község főterén. Nem csak a kisiparosoknak. Minden szolgálta­tónak! Mennyibe kerülne egy nagyobb tábla, amelyen elférne a szolgálta­tók teljes névjegyzéke? Annyiba semmi esetre sem, amennyit idő­ben, gyakran fölösleges fáradozás­ban és bosszúságban vesztünk, míg végre rátalálunk a keresett iparos- ra. Kohl Antal A BÍRÓ TOLLÁBÓL: A lakáspenészesedés okai Az utóbbi években egyre több lakás- penészesedéssel kapcsolatos kereset ér­kezett a bíróságokhoz. Ezeket az ügye­ket vizsgálva megállapítható, hogy el­sősorban a paneles és blokkos mód­szerrel épült lakóházak lakásaiban kü­lönböző méretű penészes foltok, illetve felületek alakultak ki olyan helyeken is, ahol külső vagy belső beázás (nedve­sedés) nem volt kimutatható. A pana­szok gyakorlatilag az egész országban jelentkeztek, a hibák 10—15 éve elké­szült lakásoknál és az újonnan épültek­nél egyaránt előfordultak. A távfűtés a bűnös? Mivel a penészesedések kialakulása időben lényegében egybeesett az ener­giatakarékossági intézkedések beveze­tésével, felvetődött a távhőszolgálta­tást ellátó vállalatok felelőssége. Magyarországon a lakások és lakóé­pületek fűtésével a hőigény tervezése szempontjából először egy 1937-es ipa­ri miniszteri rendelet foglalkozott. Ezt követte egy 1966-os rendelet, amely szerint „a távhőellátási berendezés út­ján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időben úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra kö­zött átlagosan legalább + 20 Celsius- fok legyen.” Tény, hogy nálunk a távfűtött laká­sok az energiatakarékossági intézkedé­sekig túlfűtöttek voltak. Ez 24—26 fo­kos ■-belső hőmérsékletet is jelentett, amely mellett a falak nagyobb mérvű felmelegedése és a lakáson belüü relatív nedvességtartalom csökkenése, vala­mint a természetes és a lakók által esz­közölt gyakori szellőztetés révén nem alakultak ki a penészesedés biológiai feltételei. A túlfűtés a lakást penészese­dés szempontjából egyensúlyban tar­totta, kiegyenütette a szerkezeti hibá­kat. A túlfűtés megszüntetése után azonban ezek az eredetileg is fennálló hibák láthatóvá, pontosabban — a pe­nészesedés kialakulásában — nyilván­valóvá váltak. Az építőipar a rendeletben előírt hő­fokkal számolt, de a lakások ennek a követelménynek esetenként többé- kevésbé nem feleltek meg, amit a pené­szesedés bizonyít. Mindezt összevetve megállapítható, hogy a penészesedés és a hőszolgáltatás között nincs jogilag, a felelősség szempontjából értékelhető okozati összefüggés, mert a penészese- dést nem az egyébként jogszabály sze­rinti belső hőfokok váltották ki. Hibásak az ablakok? A penészesedés kialakulását befolyá­solja a lakások belső légállapota is. Ide vonatkozó szakvélemények szerint, ha tartósan naponta legalább 12 órán át a lakásban a relatív nedvességtartalom 70 százalék feletti, akkor a penészgom­bák és a házi atkák elszaporodásával kell számolni. A légállapot elsősorban az ablakok (általában a nyílászárók) minőségével függ össze. Az 1980-as évek eleje előtt épült lakásokra jellem­ző volt, hogy a nyílászáró szerkezetek rosszul záródtak, és így tudatos terve­zési elképzelés nélkül is kialakult a lég­csere. Mindehhez párosult a túlfűtés is, ami a gyakori szellőztetésre ösztönözte a lakókat. Ilyen körülmények mellett nem jöhetett létre 70 százalék feletti relatív páratartalom. Az energiatakarékosság bevezetése többek között célul tűzte ki a paneles és blokkos épületek hőveszteségének csökkentését, amelyet legkézenfekvőb­ben a nyílászárók tökéletesítésével le­hetett elérni. Jó hőszigetelő képességű ablakokat fejlesztettek ki és kezdtek beépíteni, ami az automatikus légcserét meggátolta. Ez azt eredményezte, hogy a lakásokban a relatív páratartalom miatt a levegő hamarabb és több eset­ben érte el a telítettségi állapotot, ami gyakori penészesedést okozott. A beszerzett szakvélemények továb­bi fontos tényezőnek minősítették a külső falszerkezetek határra mérete- zettségét. Ez azt jelenti, hogy a külső falszerkezetek nem adnak biztonságot a lehűlés és a páralecsapódás ellen, ezért a belső légállapotokban bekövet­kezett csekély változások (is) már pené- szesedésre vezethetnek.. Felelős a vakolat? Az eddig ismertetetteken kivül szá­mos körülmény van, amely önmagá­ban vagy együtthatva penészesedést okozhat. A hagyományos építkezési módozat mellett a lakások belső felüle­tét — a padlózat kivételével — termé­szetes alapanyagú vakolattal és festék­kel látják el, amelyek képesek a levegő kissé magasabb páratartalma esetén is bizonyos nedvességet felvenni, majd le­adni. A vakolat hiánya mellett ez a folyamat gyakorlatilag kizárt, a falak átnedvesednek és így a penészgombák­nak kedvező környezetet teremtenek. Ezt a hatást fokozza az is, hogy az alkalmazott tapéták és azok ragasztó- anyaga a penészgombák táptalaja. A műanyag festékek szintén a falned­vesedést segítik elő azáltal, hogy a falat légzáróvá teszik. Rossz helyen állnak a bútorok? Adott esetben fontos szerepe lehet a bútorok elhelyezésének is. Ha ugyanis a lakószobák külső, amúgy is hideg fala mentén nem lábakon álló szek­rénysort helyeznek el, akadályozzák a falak mentén a levegőmozgást. A penészes lakások javítására orszá­gos irányelv, tervezési útmutató nem készült, így a javítási módszer egyéni, amely nem mindig hozza meg a várt eredményt. A tapasztalat szerint az or­szágszerte leggyakrabban alkalmazott megoldás a leghibásabb. Ennek lénye­ge, hogy a hibás falfelületre lakáson belül hőszigetelő anyagot ragasztanak, amit burkolással (tapétával) látnak el. Ebben az esetben az eredeti falfelület belső hőmérséklete éppen a szigetelő­anyag hatására hidegebb lesz, mint ko­rábban volt, és így a páralecsapódás — különösen az oldalcsatlakozásoknál — fokozódik. A helyes eljárás az, ha előbb feltárják a penészesedés pontos okát és csak azután döntik el a javítás módozatát. Dr. Varga Miklós megyei bíró I,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom