Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 22. Bonnban, Párizsban, Pekingben a rakétamegállapodásról Kádár János fogadta az új kubai nagykövetet Kádár János,« a Mftgyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára bemutatkozó látogatáson fogad­ta Faustina Manuel Beato Mo- rejon-t, a Kubai Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét. ENSZ-KÖZGYÜLÉS Reagan felszólalása Az amerikai elnök azt mondotta, Bogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok „első ízben állapodott meg elvben egy valóban történelmi jelen­tőségű szerződésről, amely a nukleá­ris fegyverek egy teljes osztályát szá­molja fel". Ugyancsak megállapod­tunk abban, hogy megnöveljük a dip­lomáciai erőfeszítéseinket a kölcsö­nös érdekű kérdések valamennyi te­rületén" — hangoztatta Reagan, ki­jelentve: ezt szolgálja majd Shultz külügyminiszter októberi moszkvai látogatása „Én is találkozom az idén ősszel Gorbacsov főtitkárral" — mon­dotta egyebek között. Reagan félórás beszédének csak- nek egyharmadát • szentelte ennek a kérdésnek, s bár állásfoglalásának hangvétele mérsékeltebb volt, mint korábban, továbbra is igyekezett fel­tételeket szabni a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „érdekelt a Szov­jetunióban végbemenő változások sikerében" és „reméli, hogy ez ma­gában foglalja egy olyan külpoliti­ka megvalósítását, amely tisztelet­ben tartja más népek szabadságát és függetlenségét". Nem hagyott azon­ban kétséget aziránt, hogy Washing­ton folytatni akarja mindenfajta olyan mozgalom támogatását, amely szemben áll a Szovjetunióval és a szocializmussal. „Nyomást fejtünk ki az igazi demokrácia érdekében, azoknak támogatásával, akik har­colnak érte. A szabadság Nicaraguá­ban. Afganisztánban. Angolában, Kelet-Európábán, Dél-Afrikában, vagy bárhol a világon nem csupán belügy" — jelentette ki sajátos ér­veléssel Reagan. Az amerikai elnök ismét leszögez­te, hogy nem hajlandó feladni az űr­fegyverkezés programját. Szerinte ennek célja, hogy a „támadó fegy­verekről a védelemre helyezze a hangsúlyt és végső soron elavulttá tegye a ballisztikus rakétákat". Gustáv Husák Gustáv Husák csehszlovák köz- társasági elnök, a CSKP KB fő­titkára, a jugoszláv állam- és a pártelnökség meghívására teg­nap háromnapos hivatalos ba­ráti látogatásra Belgrádba ér­kezett. Gustáv Husák utoljára 14 év­vel ezelőtt járt Jugoszláviában. Mostani útjával azt a látogatást viszonozza, amelyet a jugoszláv államelnökség elnökeként 1984- ben Mika Spiljak tett Prágában. Belgrádi politikai körökben kiemelkedő jelentőséget tulaj­donítanak a jugoszláv—cseh­szlovák vezető találkozójának. Kifejezik azt a meggyőződést, hogy a tárgyalások újabb ösz­tönzést adnak a kétoldalú ba­ráti, kölcsönösen előnyös együtt­működésnek, amely az elmúlt évtizedben minden területen eredményesen fejlődött és igen magas színvonalat ért el. Az NSZK kormánya támogatja a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szovjet —amerikai szerződést —1 jelen­tette ki Hans-Dietrich Genscher bonni külügyminiszter az NBC amerikai televíziónak adott hét­fői nyilatkozatában. A miniszter elutasította azokat a nézeteket, amelyek szerint a szerződés meg­kötése „veszélyeztetné Nyugat- Európa biztonságát”, és aláhúzta: a NATO tagállamai annak idején — az úgynevezett kettős határo­zattal — kötelezettséget vállal­tak az ilyen rakéták megszünte­tésére, ha a Szovjetunió is ha­sonlóan jáír el. Az amerikai jobboldali poli-, tikusok által most hangoztatott érvekre válaszolva Genscher megállapította: az NSZK bizton­sága jelentősen növekszik azál­tal, hogy nagyszámú, elsősorban nyugat-németországi célokra irányzott szovjet rakétát semmi­sítenek meg. A külügyminiszter sürgette, hogy a kedvező légkört kihasználva kezdjenek haladékta­lan tárgyalásokat a hagyomá­nyos fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentéséről Európá­ban, és mielőbb érjenek el meg­állapodást a vegyi fegyverek tel­jes eltiltásáról és megsemmisíté­séről, annál is inkább, mert sze­rinte az ilyen fegyverek terén ,/a Szovjetunió fölényben van”. Genshcer azt mondotta, hogy a bonni kormány nem tart az Egyesült Államok és nyugat­európai szövetségesei kapcsola­tainak gyengülésétől a rakéta- szerződés következtében. Kije­lentette viszont, hogy Washing­tonnak bővítenie kell együttmű­ködését politikai és katonai té­ren egyaránt NATO-parfcnerei- vel. A miniszter nem fejtette ki, hogy milyen bővítésre gondol. Belgrádban Gusták Husák vendéglátójával, Lazar Mojszovval, a jugoszláv államelnökség elnökével és Bos- kp KrunJccsal, a JKSZ KB-el- nökség elnökével ' á kétoldalú kapcsolatok további bővítésének útjáról-módjáról; időszerű vi­lágpolitikai és gazdasági kérdé­sekről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom helyzetéről folytat megbe­széléseket. A látogatás idején aláírják a két ország új, hosszú távú, 1990-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési szerződését. Ennek jelen­tőségét egyebek között az is ér­zékelteti, hogy a jugoszláv— csehszlovák áruforgalom érté­ke már elérte az évi 1,5 milliárd dollárt. Gustáv Husák röviddel Belg­rádba érkezését követően virág­csokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján, majd megkezdte tár­gyalásait a jügoszláv vezetőkkel. A francia Nemzetgyűlés Had­ügyi Bizottságának elnöke és he­lyettese — Jacques Chirac mi­niszterelnök nyilatkozatának dip­lomatikus finomságait félretéve — nyíltan és élesen támadta az eurorakétákról szóló szovjet— amerikai elvi megállapodást, kár­hoztatta az amerikai elnököt. A francia jobboldali kormány igazi véleményét kendőzetlenül fogalmazta meg Francois Fiiion, a bizottság chiracista (RPR) pár­ti elnöke: azzal vádolta az Egye­sült Államokat, hogy semmibe veszi (Nyugat-) Európa érdekeit, amikor kész kivonni közepes ha­tótávolságú rakétáit. „Ez a meg­állapodás veszélyes Európára, mert olyan logikából indul ki, amely feltartóztathatatlanul az atomfegyver-mentesítéshez vezet — mondotta. — Márpedig nukleá­ris fegyverek nélkül Európa ki van szolgáltatva a szovjet pán­célosoknak.” Helyettese, Jacques Baumel ugyanilyen hangnemben kárhoz­tatta a szovjet diplomácia „nagy győzelmét”. Ezért felszólította Nyugat-Európa két legerősebb országát, Franciaországot és az NSZK-t, hogy „egész Európa ér­dekében fokozza katonai együtt­működését”. Mielőbb meg kell teremteni az integrált francia— NSZK védelem magvát — véle­kedett Baumel. » Peking szokatlanul gyorsan és pozitívan reagált a közép-ható­Csaknem minden hírügynökség viszonylag nagy terjedelemben foglalkozott egy Managuából kel­tezett hírrel. Eszerint Sergio Ra­mirez nie araguai ál elnök beje­lentette, hogy újra megjelenhet a La Prensa című napilap, amit október elsején már kézbe vehet­nek az olvasók. Jogos a kérdés: miért keltett nemzetközi figyelmet egy olyan jelentés, ami — legalábbis az első pillantásra — még a nicaraguai belpolitika • ■ viszonylatában sem tűnik igazán szenzációsnak. Miért izgplmas mondjuk,- a% AP-nek vagy éppen a TASZSZ-nak az, hogy mi történik az egyik nicara­guai napilappal. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a La Prensa a sandinista forradalom földjén ellenzéki or­gánumnak, társtulajdonosa, Vio- leta Barrios Chamorro asszony pedig ellenzéki személyiségnek számit. A lap ennek ellenére éve­ken át zavartalanul működhetett. Amikor azonban — tizenöt hó­nappal ezelőtt — az amerikai tör­vényhozás százmillió dolláros se­gélyt szavazott meg az ellenfor­radalmároknak, és a La Prensa érzékeltette, hogy örül ennek a döntésnek, az újságot betiltották. Gondoljuk végig, mi történt! A távolságú rakétákra vonatkozó szovjet—amerikai elvi megálla­podásra. A kínai külügyminisz­térium szóvivője kijelentette, kor­mánya üdvözli a megállapodást, és reméli, hogy azt következete­sen végrehajtják, és megsemmisí­tik az Európában és Ázsiában te­lepített összes ilyen típusú raké­tát. A Zsenmln Zsipao, a Kínai Kommunista Párt lapja hétfői számában részletes nemzetközi visszhangot közöl, amelyből ki­derül, hogy világszerte pozitívan fogadták a szovjet—amerikai megállapodást. Az Új Kína hírügynökség kom­mentárban mutat rá: a megálla­podás létrejöttét jelentős mér­tékben elősegítette Moszkva ru­galmas politikája és Washington hajlandósága a kompromisz- szumra. Mint írja, Reagan ame­rikai elnök számára fontos egy ilyen megállapodás, mert az el­nök presztízsét alaposan aláásta az Irán—kontta ügy, és Reagan „békeszerető” elnökként szeret­ne távozni a Fehér Házból. Moszkva számára is fontos a megállapodás. Gorbacsov a meg­állapodást arra szeretné kihasz­nálni, hogy javítsa a szovjet— amerikai viszonyt, csökkentse a nemzetközi feszültséget és ked­vező körülményeket biztosítson gazdasági programjának folyta­tásához. * „kontrák” nyugtalanítják az or­szág békére vágyó lakosságát, fegyverrel harcolnak a törvényes hatalom ellen. Nem meglepő, hogy ha ez a hatalom gyakorlati­lag hazaárulásnak fogta fel azt, hogy a lap örömmel nyugtázta a fegyveres ellenforradalomnak nyújtott jelentős amerikai támo­gatást. Űjabb jogos kérdés: akkor most miért az engedélyezés? Mi változott azóta? 1987. augusztus 7'*én a közép-amerikai államfők foptos megállapodást írtak alá. Étinek jegyében Nicaragua is kö­telezte magát — a ' többiekkel együtt —, hogy lépéseket tesz a belső feszültségek csökkentésére, a nemzeti közmegegyezés irányá­ba. Az okmány aláírói megfogad­ták, hogy november 7-éig konkrét lépésekkel bizonyítják ezt a szán­dékukat. Ez a magyarázat. A La Prensa újraengedélyezése az au­gusztusi megállapodás szellemé­ben született döntés, egyértelmű gesztus mind a bel-, mind a kül­politikai porondon. Minden éremnek két oldala van. A folyamat Nicaraguában is akkor folytatódhat, ha a közele­dési szándék kölcsönös. Ha Cha­morro asszony és köre él, de nem visszaél a lehetőséggel. H. E. NAPI KOMMENTÁR Érdekes hír ManagúúlKB Sosincsvége háború 3: Y őrünk „hétéves háborúja” x e napokban lendül át nyoloadik esztendejébe anélkül, hogy a végét látnánk. E tekintet­ben nem hozott lényeges változást az ENSZ főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a két hadviselő fél fővárosában, Teheránban és Bag­dadban tett mostani látogatása sem. A főititkár nem kapott egy­értelmű Választ a Biztonsági Ta­nács július 20-án hozott tűzszü- neti felhívására. Mi több, nem va­lósult meg a BT-nek az az óhaja sem, hogy a főtitkár békemisszió­ja alatt a felek tartózkodjanak a 'katonai cselekményektől. A Per­zsa (Arab)-öbölben folytatód­tak a hajók elleni támadások, s a frontvonal szárazföldi szaka­szán is dúltak a harcok. Irak elvben elfogadta a BT említett, 598-as számú határoza­tát, de az iráni vezetők változat­ai lanul ragaszkodnak ama követe­lésükhöz, hogy a testület előbb ítélje el Lrakot mint agresszort. Ez persze kijárja a kompromisz- szumot, mert nem valószínű, hogy a BT mind az öt állandó tagja ebiben a kérdésben egyetértésre jutna. Meglepetést okozott az is, hogy a tűzszünet! felhívást egyik állandó tag sem vétózta meg. Fon­tos nemzetközi problémák tár­gyalásakor korábban ez nemigen fordult elő a BT gyakorlatában. Ami pedig azt a kérdést iTleti, hogy ki az agresszor és ki az ál­dozat ebben az áldatlan háború­ban, elég bajos egyértelműen vá­laszolni rá. Már csak azért is, mert az 1979 őszén kitört háború tumhoz köti. Bagdad szerint szep­tember 4-én vette kezdetét, ami­kor az iráni tüzérség elkezdte lő­ni a határmenti iraki városokat. Teherán .viszont azt állítja, hogy a háború szeptember 22-én kez­dődött, amikor is iraki csapaltok nyomultak be iráni területre. Az Iránban akkor győzött — síita ágú — iszlám forradalom nem rejtette véka alá, hogy ön­maga exportját tekinti céljának. A világi Baath-párt uralta iraki rendszer — számolván azzal, hogy lakossága fele a síita szek­tához tartozik — fenyegetve érez­te magát, s ez vezetett a fegyve­res konfliktushoz. Kezdetben Irak gyors katonai sikereket ért el, s több száz négyzetkilométernyi iráni területet szállt meg. 1981 őszétől kezdve azonban a soroza­tos iráni ellentámadások nyomán az iraki csapatok kiszorultak az elfoglalt területekről, s azóta a frontvonal nagyjából a két ország határán állapodott meg. Idővel Bagdad felismerte, hogy 14 millió lakosú'országa katonai­lag nem kerekedhet felül a 40 milliós Iránnal szemben, s ezért többször békét javasolt ellenfe­lének. Ám Teherán nem hajlan­dó kompromisszumra: a békéért cserébe Irak megbélyegzését, a bagdadi kormányzat megdönté­sét és hatalmas összegű háborús jóvátételt követel. Irák 1984-től ellenfele gazdasági kimerítésére törekedett, s légiereiével támad­ni kezdte az iráni kőolajlétesit- ményeket és az olajat szállító ha­jókat, tekintet nélkül lobogójuk­ra. Ezt a módszert Irán is átvet­te, s célba vette az lrakot támo­gató szomszédos Kováit bajóit is. Ekkor lépett a, színre az Egye­sült Államók, amely a hajózás szabadsága és Kuvait védelme címén hatalmas hadiflottát vezé­nyelt az Öbölbe és környékére, lassacskán öt NATO-ország ha­dihajói csatlakoztak az amerikai flottához. Az Egyesült Államok saját lobogója alatt közlekedteti a kuvaiti tartályhajókat, és ha­dihajóival biztosítja be- és kiju­tásokat az Öbölbe. Eddig — az iráni fél tartózkodása következ­tében — nem került sor nagyobb incidensre, vagy iráni—ameri­kai katonai összecsapásra, de en­nék veszélye nőttön nő. Egy re­gionálisnak indult háború azon az úton van, hogy külföldi inter­venció nyomán nemzetközivé válhat! A Szovjetunió, amely érdekelt abban, hogy déli határa szom­szédságában béke honolják, kez­dettől fogva az iraki—iráni konf­liktus tárgyalások útján történő rendezéséért szállt síkra, Ennek jegyében javasolta nemrég, hogy valamennyi külföldi hadihajó tartsa magát távol az Öböltől. Washington és szövetségesei azon­ban éppenhogy növelik ottani ka­tonai jelenlétüket. Nem törődvén azzal, hogy ez növeli a robbanás kockázatát: Mit tehet a Biztonsági Tanács, ha Teherán továbbra is „köti az ebet a karóhoz?” Az USA már jelezte, kérni fogja a BT össze­hívását avégett, hogy rendeljen el szankciókat a tűzszünetét' el­utasító Irán ellen. Fegyvereladá­si embargóra és gazdasági rend­szabályokra gondolnak Washing­tonban. Nem valószínű, hogy a BT állandó tagjai, amelyek kö­zül egyesek egyik vagy másik hadviselő — esetleg mindkettő — fegyverszállitói, ebben a kérdés­ben egyetértésre jutnak. Ez eset­ben pedig a békeremények kiin­dulási — nulla — pontjukra süly- lyednek vissza. Pálfi Viktor kezdetét a két fél különböző dá­iniÉi L TliniJfri ! 1 • Amerikai hadihajók és helikopterek kísérik a kuvaiti tartályhajó­kat. Az atomenergia-ügynökség jubileumi tanácskozása Bécsben hétfőn megkezdte megakadályozásában, a nukleá- munkáját a Nemzetközi Atom- ris anyagok kizárólag békés cé- energia Ügynökség (IAEA) idei lú felhasználásának ellenőrzésé- közgyúlése. Ez a 30. jubileumi ta- ben. Az ügynökség megszervez- nácskozás, amelyet Kurt Wald- te a tagországok sokoldalú együtt- heim osztrák államfő üdvözlő működését az atomenergia békés beszédével nyitottak meg. felhasználásában, ezzel is szol­Udvözolte a konferenciát Grósz gálva a tudományos, műszaki, Károly, a Minisztertanács elnö- társadalmi és gazdasági fejlő­ke. Üzenetében, amelyet Tété- dést. Hazánk továbbra is tevé- nyi Fái, az QMFB és az Orszá- kényén és építően részt kíván gos Atomenergia Bizottság el- venni az ügynökség tevékeny- nöke ismertetett, kormányfőnk ségében — hangoztatja többek rámutat: a szervezet rendkívül között üzenetében kormányfőnk, fontos, kiemelkedően eredmé- péntekig tartó konferencia srss&r msze *•««*• »->*• « Egyedülálló feladatot teljesít az otesz Országos Atomenergia Bi- atomfegyverek elterjedésének zottság elnökét választották. Megkezdődtek a szakmai napok (Folytatás az 1. oldalról.) kereskedelmi forgalom az Idén várhatóan megközelíti, a kiétmil- kek kifejlesztésében. Ennek a llárd rubel értéket, és' ez jövőre munkának az eredménye a gyű- feltehetően, tovább növekszik, mölcslé-gyártás felfutása is. Megállapították, hogy a szakem­Az Állami Biztosító vezetői saj- berek és a közönség körében egy­tótájékoztatójukon bejelentet- aránt sikert aratnak lakókocsi- ték: rövidesen két új irodában is jaiik, különösen az új típusok, fogadják majd az ügyfeleket. Az amelyekből a Skála-Coop idei október 1-jén megnyíló Vagyon- szállításra százat, jövőre pedig védelmi, Kármegelőzési, Tanács- százhetvenet rendelt. Ugyancsak adói és Vállalkozási Irodában va- nagy érdeklődésre tartanak szá­gyonvédelmi technikai eszköze- mot az új típusú MZ-motorok, két mutatnak majd be, ezek al- amelyek már elektronikus gyúj­kalmazásához tanácsokkal szol- tószerkezettel működnek. Ezekből gátnak. Az iroda tevékenységé- az idén kilencezret, jövőre 11 ez­hez tartozik majd a vagyonvéde- rét szállítanak Magyarországra, lemben hasznosítható találmá- A vásáron látható a jelenleginél nyok, műszaki fejlesztések és öt- kényelmesebb Trabant is, amely­letek felkarolása, megvalósítá- be új spirálrugót szereltek, ami suk támogatása' is. kényelmesebbé teszi az utazást. Az Állami Biztosító másik — Az angol Easy Garment Fac- várhatóan szintén még az Idé'n tory Limited Kft sajtótájékozta­megnyíló — új irodája elsősorban .tóján arról szóltak, hogy a far­az egyedi, különleges kívánsá- merruházati termékeket előállító gokkal jelentkező ügyfelek igé- cég évente több mint nyolcmil­nyeánek kíván eleget tenni. Arra lió divatcikket készít. A BNV-n vállalkozik például, hogy spécié- való részvételüktől azt remélik, lis biztosításokat köt különösen hogy üzleteket köthetnek a ma­magas értékekre, illetve műtár- gyár kereskedőkkel is. Több szo­gyakra, egyedi biztosítási szerző- etatista országnak — köztük Cseh­déseket dolgoz ki magánvállal- Szlovákiának és Bulgáriának — kozok számára, egyszóval emelt már most is szállítanak a leg­szintú szolgáltatásokat nyújt. újabb divat szerint készült kő­A külföldi kiállítóik közül az mosott és divatosra fakított ter­Uzbég SZSZK a Kultúra és Tu- nyékeikből, Mint mondották, e domány Házában tartott saj- termékek iránt a vásáron a tótájékoztatót. Uktam Iszmailov, magyar kereskedelmi vállalatok az Üzbég SZSZK háziipari mi- szakemberei is érdeklődést ta­nisztere elmondta, hogy a BNV-n núsítanak. való részvételüktől jelentős Uz- Kapolyi László ipari miniszter letJkötéseket~remélnek.iil Ets6sttf-,;,l"a"BNV-n alkotói1' díjat adott"át ban gyapotot, szőrmét, különbö- 52 műszaki-gazdasági szakem­zö gyümölcsöket, köztük számos. :.r bernek és formatervezőnek,, gjtik egzotikumot kínálnak magyar kimagasló teljesítményt nyúj­partnereiknek. tottak a BNV-nagydíjas termé­Az NDK-beli kiállítók saj,tóté- kék létrehozásában, jékoztatóján elmondták: részvé- Kedden ismét szakmai napot telük célja főként a két ország tartanak a vásáron. A nagykő-, közötti, jövő évre szóló szerződé- zönség délután 2 órától látogat­sek megkötése. A magyar—NDK hatja a BNV-t. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: IMI, szeptember íí-étol 'üt-elg: Pénznem Vételi Eladási árfolyam száz egységre forintban Angol font > 761 «,7» 8087,84 Ausztrál dollár 3402,52 3612,99 Belga frank 722,54 . 130,22 Dán korona «tu? 703,03 Finn márka 1052,15 1717,23 Francia frank 764,07 811,33 Görög drachma a) 33,22 35,28 Holland forint 2252,05 2403,97 fr font 5843,94 7257,28 Japán yen (1*00) PSsfu 341,54 Jugoszláv dinár M* 5,16 Kanadai dollár 3503,59 3720,41 Kuvaiti dinár 15425,45 17447,48 Norvég korona 593,08 138,08 NSZK márka 2546,20 2703,70 Olasz Ura (1*00) 35,27 33,45 Osztrák schilling 361,71 384,09 Portugál escudo 32,29 34,29 Spanyol peseta 38,07 < 40,43 Svájci frank 3071,56 3251,56 Svéd korona 724,31 769,11 USA dollár 4507,34 4892,34 ECU (Közös Piac) 5288,31 5515,63 a) Vásárolhat* lepasgasabb baafcfetyefmle«: Jao»#, 1 «­BAJA VÁROS TANÁCSA kereskedelemfejlesztési lakossági KÖTVÉNYT bocsátott ki 49 millió forint összegben, 6 éves lejárattal évi 11,5%-os kamatozással 10, 50 és 100 ezer forintos címletekben. Az adómentes kötvények az OTP Bács-Kiskun Megyei Igaz­gatóság fiókjainál és Budapesten a Népköztársaság útja 23. sz., illetve a Mártírok útja 8—10. sz. alatt lévő kerületi fiókoknál vásárolhatók. A kötvény névértékét — a kibocsátást követő 5. és 6. évben — két egyenlő részletben, mfg a kamatokat évente fizetik vissza az OTP-fiókok. A kötvények névértékének és kamatainak visszafizetéséért az állam szavatol. ____4 1 111 m 2464 ß

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom