Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA REKORDSZÁMÚ FÖLSZÓLALÓ — FELESELŐ VÉLEMÉNYEK A törvényjavaslat tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról.) megoldást támogatja, amely sze­rint a nyugdíj és a kiegészítő jö­vedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arány­ban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegé­szítő jövedelem. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vo­natkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36, ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó ösz- szege. A nagyobb kedvezmény­hez a 00 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz sávonként mindössze egy százalékponttal. Ez az adófizetők szempontjából nem jelent különösebb terhet, ugyan­akkor a lakásra gyűjtőknek érez­hető segítség. Ezért a kormány azt javasolja qz Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változa­tot fogadja el. Ez is egyike azok­nak a kormányzati intézkedések­nek, amelyek eredményeként ösz- szességében 1988-ban a lakásépí­tés feltételei nem romlanak, sőt a lakáscélú megtakarítás valame­lyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az ■igy felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növe­lésére fordítja. Az egygyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvez­ményt. Így 1988-ban az egygyer­mekes csalódok ötvenezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai ked­vezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövőben ál­talános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez fel­használt építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint vissza­igényelhető. A házilagosan vég­zett lakásfelújításnál, -korszerű­sítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a szakszervezetek javasla­tára — az adóvlsszatérftésnek felső korlátja nem lesz. Bármennyire is egységes sza­bályozásra törekedtünk, a sze­mélyi jövedelemadó benyúj­tott tervezete tartalmaz kedvez­ményeket. A kormány a javaslat kidolgozása során meghatározó­nak tekintette, hogy a lakosság közel negyven százaléka valami­lyen módon részt vesz a mező- gazdasági kistermelésben, önma­gában is, de az 1988. évi nehéz gazdasági helyzetben még inkább fontos, hogy elég húst, zöldséget termeljenek és az ellátás zavar­talan legyen. Azzal, hogy a termelési szerke­zet megújítása, a műszaki hala­dás érdekében, a jelenleginél na­gyobb kedvezményeket kell ad­ni a találmányokból származó jövedelmekre. Az irodalmi, képzőművészeti és minden egyéb művészi alko­tás adózási rendszerbe történő beillesztése is bizonyos kedvez­ményekkel valósul meg Nagy érdeklődésre számot tar­tó kérdés a megtakarítások jö­vedelmének adóztatására tett javaslat. A kamattípusú jövedel­meknél 1988-ban a lakosság sem­mifajta adóval nem találkozik. 1989-től pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adó­kötelezettség lesz. Az ez év vé­A lakosság döntő többsége az elmúlt napokban nagy ér­deklődéssel figyelte a parla­ment munkáját. A péntek dél­előtti véleményeket igyek­szünk csokorba foglalni az alábbiakban: .Németh Zoltán, a Helvéciái Állami Gazdaság üzemveze­tője: — Figyelem az. Országgyű­lést, ima is kihoztam a rádió­mat, de nemigen van időm ' hallgatni. Csütörtökön a te­levízióban végignéztem a mi­niszterelnök vitazáró beszé­dét, különösen az a rész tet­szett benne, aimelyben a nyu­gati munkakultúra, bér és ár kívánatos ,;begyűrűzési” sor­rendjéről beszélt. A mostani napirendről, az adóreformról pedig az a véleményem, hogy önmagában nem változtat meg semmit, de ha nem vezetnék be, az életszínvonal akkor is csökkenne. . Kiss Ferenc, a BRG villany­szerelője: — Mind a képviselők, mind a miniszterelnök beszédében sok volt az új hang, aminek örülünk. A kormányprogram célkitűzéseivel egyetértek, s szerintem legfontosabb az ér- . tékrend helyreállítása. Amíg ez meg nem történik, minden géig kibocsátott kötvények ka­mata nem adózik. A vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatat­lan jövedelmek feltárását és ter­vezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben hatá­roztuk meg, hogy minden jöve­delem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. Foglal­kozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekelt­séget teremtő konstrukció kiala­kításával is, hogy a bevallott jö­vedelmek a társadalombiztosítá­si ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándé­ka ezen jövedelmek megadózta­tása. , Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vonatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyű- téshez benyújtott, az általános kulcs mértéke 25 százalék. A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör, a gyermekru­házat és a lakás, illetőleg az épí­tőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőttruhá­zati termékek ára harmincszá­zalékos forgalmi adót tartalmaz. A gyermekruházati cikkek több­sége pedig forgalmi adó-mentes, sőt néhány termék, mint például a csecsemőruházat, a gyermek­cipő ártámogatásban részesül. Úgy ítéljük >meg, hogy a hason­ló termékek forgalmi adóját egy­ségesíteni kell, s a már elmon­dott költségvetési összefüggések, valamint a turista-vásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben láttunk lehetőséget. Ami a másik vitakérdést ille­ti, a kész lakások általános for­galmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanak­kor 25 százalékos adót kell fi­zetni. De ezt azok, akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önma­guk építkeznek, visszaigényel­hetik. Éz a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás cél­jára szolgáló építkezéseket ki­zárja a kedvezményből. Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószer­vezetet, adónyilvántartást tu­dunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy rész­ben új szervezet felállítása szá­mításaink szerint másfél-kétmil­liárd forint többletkiadással is jár,- .A - .törvényességet -szolgálj a, hogy a javaslat szerint az adófi- zetés helyességét csak akkor le­het kétségbe vonni, ha az ellen­őrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Az adófizetésre kö­telezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megál­lapított adó összegét is vitathat­ják. Ez teljes jogvédelmet bizto­sít az adózóknak. . A vitáik során többen azt a véleményüket fejtették ki, hogy nem jó, ha évenként módosítani fogják a személyi jövedelemadó feltételeit, — mert akkor a la­kossági adózás ugyanúgy kiszá­míthatatlanná válik a jövőben, mint ma a vállalati jövedelem­szabályozás. Csakhogy az állami költségvetési törvényjavaslatot e Ház hagyja jóvá, így önök mér­legelhetik, hogy egy-egy év ár- és jövedelmi viszonyainak ala­kulása szükségessé tészi-e a vál­toztatást, például azért, mert a nominális jövedelmek növekedése miatt túl sokan csúsznak át au­tomatikusan a magasabb adósá­vokba. Ez a javaslat — vélemé­nyünk szerint —, tehát legalább annyira védi az állampolgárt, mint amennyire szolgálhatja az állami költségvetést is. feltételes marad. Lényeges még, hogy ami tegnap érdem volt, az ma imár ne legyen hivatkozási alap. Dr. Varga László református lelkész, a Kecskeméti Városi Tanács tagja: — Érezhető az Országgyű­lésen elhangzottakból, hogy egyre inkább szembenézünk azzal a ténnyel, amit évek óta látunk: ilyen munkamorállal nem lehet tovább élni. E te­kintetben felcsillant a gyöke­res átalakulás reménye, s en­nek minél előbb javítani kell a feltételeit a bérek oldalán is. Még most, péntek délelőtt is reménykedem, hogy egy négy gyermekes családfő más kulcs szerint fog jövedelem- adót fizetni,: mint az egyedül­állók. Farkas Imre nyugdíjas, a Margaréta otthonból: — A televízió esti adásaiból figyelem az Országgyűlést. Vártam a miniszterelnök vi­tazáróját, s tudom, hogy csök­kenni fog az én életszínvonalam is, de majdcsak kibírom va­lahogy. A hiteleket kell min­denekelőtt visszafizetni. Ké- ' rém, én szabó voltaim, de so­ha senkitől nem kértem köl­csönt. Szabó Kálmán (Budapest, 86. vk.), a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem tanszék- vezető tanára, a törvényjavasla­tok bizottsági előadója elmond­ta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a ta­vasz óta négy alkalommal fog­lalkozott, a most beterjesztett két törvényjavaslat voltaképpen tisztességes megegyezés ered­ménye a képviselők és a kor­mányzat között. Beszámolt az előadó a bizott­sági üléseken felvetődött, de el nem fogadott javaslatokról is. Ezek között említette a személyi jövedelemadóval kapcsolatban az adómentes küszöb felemelését 10 ezer forinttal, tehát 48 ezer­ről 58 ezer forintra. Ilyen mó­dosítás — mint mondta — fő­ként a fiatalok, pályakezdők helyzetét nehezítené. Nem fogad­ták el azt a bizottságban tett ja­vaslatot sem, hogy á tervezet sze­rinti 12 ezer forintos adó-vissza­térítést, ami a három- és a több- gyermekes családokat illesse meg, terjesszék ki a kétgyerme­kesekre is. A terv- és költség- vetési, valamint a jogi igazga­tási és igazságügyi bizottság — mondta az előadó — együttesen és egyhangúlag javasolja, hogy az általános lorgalmi adó és a személyi jövedelemadó új rend­szerére való rátérést az Ország- gyűlés egészében fogadja el. Dobi Ferenc (Pest m., 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára az adóre­formmal kapcsolatos szakszer­vezeti véleményeket összegezte, , és egy bizonyos időtartamra meg­hirdetett árstoppot tartott szük­ségesnek. Az ár- és adóreform­nak össze kell kapcsolódnia egy megfelelően előkészített bérre­formmal, továbbá az egészségügy, a társadalombiztosítás, a .szociál­politika és a lakásgazdálkodás átfogó megújításával. Elmondta, hogy az előkészítés Időszakában egy sor kérdésben a.-szakszerve­zetek vezető testületéi, viták so­rán állapodtak meg állami part­nereikkel. A megállapodások eredménye például a' főmunka­viszonyból származó < keresetek bruttósítása, a szociális ellátások, a gyes, a természetbeni juttatá­sok adómentessége, a 48 ezer forint adómentes jövedelemha­tár, a 12 ezer forint alkalma­zotti kedvezmény és a testi fo­gyatékosoknak .nyújtott kedvez­mény, a nyugdíjasok nyugdíj melletti, keresetének kedvezőbb adóztatása, a lakásépítőtök adó­terheinek mérséklése, a kitün­tetések adómentessége, az, hogy a szakszervezeti tagdíjjal - csök­ken az adóalap, valamint a 25 milliárdos szociálpolitikai cso­magterv. Egyetértett azzal a mó­dosító javaslattal, amely a há­rom- és többgyermekes csalá­doknak gyermekenként évi 12 ezer forint adóalap-kedvezményt adna. Szükségesnek vélte azon­ban, hogy megfelelő időben az egy- és kétgyermekes családok­nál is tovább emeljék a családi pótlékot. Boldizsár Iván (országos lista) író, a Magyar PEN Klub elnöke arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövede­lemadó bevezetése valóban hoz­zájárul az igazságosabb közte­herviseléshez. Úgy vélekedett: ez az intézkedés éppen azokat a kis- és középjövedelműeket sújt­ja, akiknek' megélhetésük érde­kében mellékfoglalkozást is kell vállalniuk. Kifejtette: a közvéle­ményre ismeretlen fogalomként zúdult rá az adó, s az alapfogal­makat nem tisztázó, türelmetlen, olykor kioktató hangú, szakzsar­gont használó tájékoztatás is ludas abban, hogy az értetlenség az idő előrehaladásával csak fo­kozódott. A képviselő szenvedé­lyesen méltatta az írók, a mű­vészek helyzetét, a társadalom­ban betöltött szerepét, s ezzel összefüggésben fenntartotta ko­rábbi javaslatát, miszerint ezek az alkotók a szerzői jog után járó jövedelmük után — a törvényja­vaslatban szereplő 200 ezer fo­rint helyett — 400 ezer forintig adózzanak keresetük 35 , százalé­ka után, s csak ez összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Eck Tibor (Komárom ih., 5. vk.), hangsúlyozta, hogy a január el­sején életbe lépő termelői árvál­tozások a textil- és azon belül a gyapjúiparban, valamint a pa­mutiparban eleve megkülönböz­tetnek egyes termelővállalato­kat. Nem érvényesül az a ren­dezőelv, miszerint nem vállala­tokra, hanem termékcsoportokra alakították ki az új termelői ár­indexet. Az eddig jól gazdálkodó termelők veszteségessé válnak, vagy alaphiányos pozícióba ke­rülnek. Kérte, hogy azonos ter­mékekre azonos termelői árin­dexet állapítsanak meg. Tétényi Pál, akadémikus, az Országos Műszáki Fejlesztési Bi­zottság elnöke a személyi jöve­delemadó hatásáról szólva kifej­tette; nagy a veszélye annak, hogy a rendszer bevezetésének időszakában sok helyütt felerő­södnek a nivellálási törekvések, csökken a jövedelemdifferen­ciálódás már elért szerény mér­téke is. Az is aggodalomra ad okot, hogy a műszaki értelmiség jövedelme — a fizetések, alacsony színvonala miatt — általában több forrásból) származik. A ta­lálmányi és az újítási díjakról szólva Tétényi Pál hangsúlyozta: ezek költségként számolhatók el, ami lehetőséget ad arra, hogy a vállalat a díj emelésével kom­penzálja a magasabb adót. Varga Imre (országos lista) szobrászművész, a személyi jöve­delemadó egyes elemeit bírálva, a többi között felhívta a figyel­met, hogy a művészeket a na­gyobb értékű műtárgyak készítőit hátrányosan érinti, hogy az alko­tás létrehozása a legtöbb esetben meghaladja a maximálisan ked­vezményezett 200 ezer forintot. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigaz­gatója szerint ellentmondásos a nyugdíjasok adóztatásának kér­dése. A tervezet szerint ugyanis bármilyen magas nyugdíj után nem kell adózni, ugyanakkor a kis nyugdíj vagy a szerényebb nyugellátás — a kiegészítő jöve­delemmel összevonva — könnyen az adózó sávba csúszhat, holott esetleg jóval elmarad a magas nvugdíj összegétől. Javasolta te­hát. hogy a nyugdíjak és a kiegé­szítő jövedelmek együttes össze­ge évi 120 ezer forintig. legyen adómentes. Végezetül kifogásol­ta: a végrehajtási rendelet szö­vegezése a művészeti szakmák szempontjából nem szakszerű, pontatlan'. Elek József (Borsod-Abaúj- Ziempién m., 13. vk.), az ózdi Ko­hászati Üzemek hengerésze a személyi jövedelemadóhoz fű­zött észrevételeket. Megítélése szerint sokak számára nehezen érthető az új adórendszer, s az ebből származó aggodalmakra nem kaptak kielégítő magyará­zatot. Felhívta a figyelmet a jö­vedelmek és juttatások lakhely szerinti indokolatlan különbsé­geire — különösképpen az áram- díj egységesítését szorgalmaz­ta — és indítványozta, hogy a la­kosság közcélú befizetéséit, pél­dául a közműfejlesztési hozzájá­rulást, részesítsék adómentesség­ben-. . • Elek József hozzászólása után az elnöklő Péter János köszön­tötte az Országgyűlés jogi bizott­ságának meghívására hazánkban tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjait, akik pénteken ismerkedtek a magyar törvény- hozás munkájával, módszereivel, s ..belehallgattak" a parlamenti vitába. Ezután Vári Miklós (Csongrád m., 16. vk.), az Apátfalvi Arany­kalász Termelőszövetkezet mű­vezetője javasolta, hogy a Ma­gyar Szabványban szereplő tűz­oltó-felszerelések általános for- galmiadó-kulcsa nulla légyen. Kállai Ferenc (országos lista) színész, javasolta: képviselőtársai barátkozzanak meg azzal, hogy mindenki a maga módján, a sa­ját érzelmei hőfokán, gondolatai szerint szólhasson. Lesznek, és már most is voltak olyanok, akik erőteljesebben, szenvedélyeseb­ben közük mondandójukat. Re­mélhető — s ezt a mostani légkör igazolta —, hogy az ilyen felszó­lalás nem kerül senki mandátu­mába, hanem az őszinte vélemé­nyért cserébe figyelmet kap, s talán meggyőző érveket. Kállai Ferenc kifejtette véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban is. Mint mondta, a jobb munkáért több pénz, a becstelen életért pe­dig mellőzöttség járjon. Lásztity Radomir (Budapest, 31. Vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem" tanszékvezető tanára ejimondta, hogy a törvénytervezet előkészítése során javaslatot ter­jesztett be, ám ezt nem fogadták el. ezért Lásztity Radomir kérte az Országgyűlést, hogy ezúttal megismételt kompromisszumos jellegű javaslatait bocsássa sza­vazásra. Indítványának megfe­lelően a magánszemélyek jöve­delemadójáról száló törvényter­vezet vonatkozó részének tartal­maznia kellene a kutatás-fejlesz­tés fogalmát is. Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.), a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetke­zet elnöke \ felhívta a figyelmet arra, hogy a népművészeti ter­mékek után eddig nem kellett forgalmi adót fizetni. Az adó- mentességet — éppen, mert a ma­gyar nép szellemi vagyonának legszebb és legbecsesebb kincsé­ről, á népművészet jövőjéről van szó — akár gazdasági áldozatok árán is indokolt lenne meghagy­ni. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.)„ a Nagyalföldi Kőolaj - és Földgáztermelő Vállalat üzem­igazgatója a törvényalkotási fo­lyamat következetlenségeit bí­rálva rámutatott, hogy a szemé­lyi jövedelemadó várható hatásai ellentétbe kerülhetnek a család­jogi és a földtörvény elveivel és céljaival. Ezért javasőlta, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer t 1990-ig fokozatosan formálják át családi adórendszerré. Indítvá­nyozta, hogy az első évben gon­datlanságból keletkező adóhiány bírságmentes legyen. A gépko­csivásárlásra befizetett előle­gekkel, kapcsolatban két lehetősé­get ajánlott megfontolásra. A je­lenlegi kamatfeltételek fenntar­tása esetén illesse adómentesség a vételárelőleget, vagy — az ál­tála igazságosnak tartott megol­dás szerint — az általános kama­tozási feltételek szerint kezeljék ezeket a pénzeket. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke a választópolgárok véle­ményét tolmácsolva kiemelte: tapasztalható az aggodalom, hogy a személyi jövedelemadó beve­zetésével az életszínvonal nagy mértékben csökkenni fog. Dr. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke utalt arra, hogy egyetért a kormány munkater- vével és a két adótörvény elfo­gadásával, de fenntartotta egy korábbi módosító javaslatát, amely a nyugdíjasok adóztatá­sának méltányosabb rendezésé­re irányul. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) műszaki előadó felszólalásában megismételte a jogi,, igazgatási és igazságügyi, illetve a terv- és költségvetési bizottság legutób­bi együttes ülésén előterjesztett javaslatát, s e kérdésben külön szavazást kért. Javaslatában a magánszemélyek jövedelméből az általuk eltartottak után sze­mélyenként évi 9600 forint adó- mentességet indítványozott. Ez nemcsak a kiskorú gyermekek­re, hanem az anyagilag tartásra szoruló nyugdíjas hozzátarto­zókra is vonatkozna. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás állatorvosa hozzászólá­sában elmondotta, hogy a személyi jövedelemadó tervezete még min­dig nem kellően átgondolt. Ép­pen ezért a képviselő azt java­solta, hogy a kormány a követ­kező egy esztendő során dolgoz­zon ki egy olyan személyi vagy családi, vágy a' kettőt kombináló adórendszert, amely az eltartot­tak számát is figyelembe veszi. A továbbiakban a képviselő a társadalombiztosítási bevételek és kiadások viszonyával foglal­kozott. Elmondotta: a múlt év­ben a társadalombiztosítási be­fizetések 7 milliárd 358 millió forinttal haladták meg a kiadá­sokat. Javasolta, hogy. a .költség- vetés kezelje külön a társada­lombiztosítási összegeket, és ak­kor nem fog gondot okozni a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyes, a gyed vásárlóértékének megőrzése, sőt esetenként eme­lése sem. Nem indokolt viszont az — hangsúlyozta —, hogy a szakszervezeti, tagdíjak ne szá­mítsanak be az adóalapbá. Ez ugyanis ellenkezik az adórend­szer azon elvével, hogy minél kevesebb kedvezményt és kivé­telt adjon. Ilyen meggondolásból — hangsúlyozta a képviselő — a párt-, a KISZ-, a Vöröskereszt- és a sportköri tagdíjak is levon­hatók lennének. Aki tagja akar lenni valamely szervezetnek, az fizesse meg a tagdíjat. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szak- középiskola és Gépgyártástech- . nikai Szerelőipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója: a meg­bízásos kptatá$ok megkülönböz­tetés nélküli megadóztatása je­lentősen csökkentheti az egyete­mi, főiskolai oktatók, kutatók érdekeltségét a fejlesztésben, az újítótevékenységben, s egyúttal mérsékelheti fontos állami és egyetemi bevételeket. Ezután javasolta, hogy az alaptevé­kenységen kívüli kutatómunkára (az állami megbízásból, az Or­szágos Tudományos Kutatási Alap pályázataira, valamint a vállalatok számára végzett mun­kák) az általános forgalmi adó szempontjából 0 százalékos adó­kulcs vonatkozzon. Tölgyes. István (Szabolcs-Szat- már m., 10. vk.), a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyáregységének üzemfenntartó osztályvezetője — életkorából adó­dóan is — a fiatalok szemszögé­ből vizsgálta a törvényterveze­teket. Sem a visszaigényelhető adó, sem az előtakarékosság, sem a különböző kedvezmények, sőt még a családipótlék-emelés, a gyed és a gyes sem javít — a segítő szándék ellenére sem — a fiatalok várható helyzetén. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelöiipari Vállalat vezérigazgatója a sávon­ként változó adó mértékével ösz- szefuggésben azt indítványozta, hogy a 48 és 1-20 ezer forint kö­zötti jövedelmek egységes kulcs­osai adózzanak. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok adatai bi­zonyítják, hogy nem kevés annak a dolgozói rétegnek a köre, amely- nők éves bruttó jövedelme 90 és 120 ezer forint között lesz. Hiba­ként rótta fel, hogy nem tár­gyalja a táppénzzel kapcsolatos kérdéseket, holott ez önmagában a kiáramló jövedelemnek mint­egy 10 százalékát teszi ki. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy szüntessék meg azt a rendeletet, amely kimondja, hogy a táppénz első három napra jutó összegét a vállalat költségei között köteles elszámolni. Fodor Pál (Csongrád m., 15. vk.), a Szegedi Szalámigyár és- Húskombinát makói gyárának igazgatója arra kérte a kormányt, hogy minél előbb hozza nyilvá­nosságra a jövő évi tervezéshez a szabályozókat. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a termelői ár­indexek nyilvánosságra hozatalá­nál nem derült ki egyértelműen, milyen elvek alapján csökkentet­ték a termelői árakat. Szólt ar­ról, hogy az exporttámogatások gyors megszüntetése nehézsé­geket okozhat, kivált azoknak a gazdálkodó egységeknek, ame­lyeknek jelentős az exportja. Amennyiben változik a komlerti!- bilis export támogatásának rend­szere — mondotta — számolni kell azzal, hogy több vállalat kénytelen lesz csökkenteni ki­vitelét. Borbély Sándor (Budapest, 34. vtk.), a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat csoportveze­tője az egyik fő gondként emlí­tette az adósávok és adókulcsok olyan meghatározását, ami sze­rint az adózási kötelezettség szá­mottevően sújtja az „átlagdolgo- zót”, az anyagi javak megterme­lő jé t. Javaslata szerint az átlag fölötti jövedelemmel rendelkező­ket kellene nagyobb mértékben megadóztatni. A képviselő véle­ménye szerint a különböző jöve­delmek összevont adóztatása csökkenteni fogja a főmunkaidő­ben elérhető magasabb keresetek iránti igényt, egyszersmind a többlétmunka iránti vállalko­zási kedvet is. Egyetértett viszont a nyugdíj melletti jövedelmek megadóztatásával, sőt az átlag feletti,., kiugróan magas nyugdí­jakat is javasolta bevonni az adó; zás körébe. Mindezek alapján ■rr választóival egyetértésben — a törvénytervezet átdolgozását ja­vasolta. Szentágothai János (országos lista) akadémikus a tervezett adóreformról szólva elöljáróban leszögezte: az adózás pozitív és negatív, pszichikai és gazdasági hatásainak megjóslása a hosszú távú meteorológiai előrejelzés­nél is nehezebb. Hangsúlyozta: bajaink jelentős része a fejek­ben található. Gazdaságunk vál­ságszituációjánál sokkal na­gyobb baj — vélekedett a kép­viselő — társadalmunk gyorsan mélyülő erkölcsi válsága. Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMÜ) főművezetője véleménye szerint a jogszabály- tervezet éppen azokat érinti leg­kedvezőtlenebbül — még ha csak időlegesen is —, akik már ma is nehezen tudják szinten tartani életszínvonalukat. A fő­munkaidőben 15—20 ezer forin­tot keresőknek valószínűleg neih lesz majd szükségük túlmunká­ra, másodállásra, mellékfoglal­kozásra, de az á fiatal, aki csu­pán a társadalmi átlagnak meg­felelő 5—6 ezer forinthoz jut munkahelyén, akinek egy-két gyermek nevelése mellett még önálló otthont is kell teremtenie — rákényszerül a mellékjövede­lem utáni hajszára. Pregun István (Szabolcs-Szat- már m., 1. vk.), a nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora nyugtaianí tónak ítélte, hogy sem a tömegtájékoztatási eszkö­zök, sem pedig a pénzügyi szak­emberek nem szóltak teljes rész­letességgel az ország nyilvános­sága előtt arról, milyen követ­kezményekkel járna, ha az Or­szággyűlés elutasítaná a tör­vényjavaslatot. • Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik munka­napja befejeződött. A képvi­selők szombaton folytatják mun­kájukat. Á plenáris tanácskozást Köve­tően — az esti órákban — együt­tes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy megvizsgálja azokat az újabb módosító javas­latokat, amelyeket több képvi­selő fogalmazott meg a két tör­vényjavaslat parlamenti vitájá­ban. Az ülésen részt vett Sar­lós István, az Országgyűlés el­nöke is. A két bizottságnak a szóbán forgó javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalását a parlament mai ülésén ismertetik. r\ B. F. I. Közvélemény-szemelvény 4 4 y 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom