Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 18. A dunavecsei „alsó 48-as” új-zélandból a hírős városba olvasókör naplójából A legilletékesebb az életföldrajzról 9 Török Lajos, a helyi termelőszövetkezet nyugdíjasa, az alsóvárosi olvasókör egykori választmányának tagja: „Nagyon fontos volt számunkra a közösség. A gaz­dák tanultak az újságokból, a könyvekből és a hasznos beszélgetésekből. Gyakran eljöttek közénk a község vezető tisztségviselői és a többi egylet tagjai. Nem volt személyválogatás. Ha valaki a házirend szabályai ellen nem vétett, jól érezhette magát körünkben. Az „alsó 48-as” volt a második otthonunk. Vigyáztunk is rá nagyon...” (A felvétel 1936-ban, András-napkor készült.) Dunavecsén 1872-ben -— Valkay Bertalan járásbíró kezdeményezésére — alakult meg az első Kossuth-barát kulturális egyesület. 1884-ben — a me­zőváros déli körzetében — a követke­ző. Jellemző a közszellemre: mindkét népes gyülekezet zászlajára ráhimezték a dicsőséges évszámot: 1848. Az „alsóvárosiak” naplójából meg­tudjuk: a közösségi vezetés egyik bizto­sítéka az alapszabály volt. A „Magyar Kir. Belügyminisztériumtól” is jóváha­gyott terjedelmes okmányban így fo­galmazták meg az alapítás célját: „az erkölcs és a művelődés terjesztése, jó könyvek, hírlapok, felolvasások tartá­sa és illedelmes társalgásra szoktatás.” Kedden, pénteken és vasárnap talál­kozott a tagság a — kezdetben tsak bérelt, 1912-ben viszont „örök időkre megváltott” —> székház hosszú, ácsolt asztalainál. A tagdíjakból tartották fenn az épületet, világítottak, fűtöttek. A gondnok lakást kapott szolgálatai fejében. Az egyletnek minden „jó erkölcsű polgár” tagja lehetett, de a felvételhez „kezes”, vagyis ajánló kellett. Az elnök és a választmány nem kapott tisztelet­díjat. (Idős Csömör Sándor bíró har­minc évig „újra meg újra megválaszta­tott a vezetői tisztre”.) A társaság a —Falusi-Gazda, az Új Idők és a Kis Új- ság átolvasása után megvitatta a világ s a község ügyeit, a gazdálkodás ta­pasztalatait. A közgyűlés döntött a könyvek és lapok megrendeléséről, a rendezvények és a „házfenntartás” anyagi ügyeiről. Ezen számolt be a könyvtárnok és a pénztámok is. Az elnök csak felolvasás után hitelesíthette a határozati jegyző­könyvet. A tagság együtt ülte meg az ünnepe­ket. Közösen látogatta meg — „hor­dozva a díszes zászlót is” — a Petőfi- házat március 15-én. Sokat politizáltak a baráti társaságok, de egységes állás- foglalást — például választásokkor — nem határoztak el. Mindenki „saját gondolatja” alapján döntött. Persze a „vótumok” általában ellenzéki képvi­selőket támogattak, hiszen a dunave­csei választókerületnek több cikluson át ellenzéki képviselője volt. Az „alsóvárosiak” szívesen látott vendégek voltak a többi szabadidős társaság székházában is. (Századunk­ban volt úgy, hogy tizenkét egyesület működött a Duna-parti településen.) Hetvenéves hagyomány szakadt meg, amikor 1954-ben —Németh Ká­roly elnöksége idején — feloszlott a kör. Az egykori tagok közül ma is él­nek még néhányan. Rendszeresen talál­koznak s közösen járnak a művelődési ház és a könyvtár rendezvényeire. F. P. J. Jóízű. debreceni anekdotával kö­szönti olvasóit és magyarázza szándé­kát a Dinamikus állatföldrajz című egyetemi tankönyv magyar kiadásának előszavában a szerző. Az utóbbi másfél évtizedben mind sűrűbben jár haza a még a régi Sopron megyében született dr. Udvardy Mik­lós, a Kaliforniai Állami Egyetem sac- ramentói tagozatának egyetemi tanára, az Unesco életföldrajz-szakértője. Tudományos megbízatásokkal be­járta az egész világot, kutatott vala­mennyi földrészen, de a Kiskunság ki­maradt életéből. Csak hírből ismeri az itteni csodálatos madárvilágot, pedig' kisdiákként vasárnapi kirándulásokon Soó Rezső professzorral tanulmányoz­ta a hortobágyi madárvilágot, kutatott a Bükkben, sokfelé megfordult. Öröm­mel fogadta néhány éve egy minszki nemzetközi tudományos konferencián dr. Tóth Károlyjneghivását: látogassa meg a Kiskunsági Nemzeti Parkot. így beszélgethetek vele az intézmény köz­pontjában. — Még akkor is a Hortobággyal fog­lalkoztam, amikor három évig a Ma­dártani Intézetben dolgoztam. — Az ornitológiától nagy út vezethe­tett a szélesebben alapozott természet- kutatásig ... — Soó professzor Debrecenben kia­dott egy feladatot: növényökológiai módszerek az állatökológiában, külö­nösen a madárökológiában. Finnor­szágra mutattak olvasmányaim, mint ekkor e tekintetben leghaladottabb eu­rópai országra. 1938-ban jártam is ott, kapcsolatokat teremtettem. Ösztöndí­jat kaptam 1942-ben, de csak a háború után élhettem vele. A finnek tovább tartottak. A madarak és a növényvilág kapcsolata révén a madárföldrajz, az állat- és az életföldrajz tanulmányozá­sára is sort kerítettem. Állatföldrajzról írtam első könyvemet. — Hol jelent meg?- Kanadában. Ott tanítottam 14 évig. Alföldi magyar lévén, aki nem tudtam úgy megindítani egy motorcsó­nakot, hogy vagy a húzózsinór ne sza­kadt volna el, vagy pedig be ne fojtot­tam volna a benzint, mégis én kezdtem meg tanítványaimmal Kanada nyugati- partjainál a tengeri madarak vizsgála­Dagad a keblem Minden tisztelet nyelvművelő műsorainknak, a sajtó nyelvhelyes­ségi rovatainak. Pallérozottak, a nyelvet féltőén ápolók, egyben a nyelv fejlődését figyelembevevően alkotóak is. A műsorok és az írá­sok. Mert öt perccel előbb vagy ké­sőbb már magyartalanná válik a műsor, a nyelvművelő rovat so­ványka egy hasábja mellett négyen törik kerékbe nyelvünket az „arra hivatottak”. De eleget teszünk a szép magyar nyelv megőrzését célzó szándékainknak. A Kossuth rádió (augusztus 30.) reg­geli, egyébként mozgalmasan tájékoz­tató műsorában mondja valakinek a riporter: „Köszönjük, hogy bejött a stúdióban ...” Ez lehet nyélvbotlás is, de nem az, mert később megismétli. A televízió híradója (szeptember 1.) teljesen érdektelenné tette számomra, hogy ki lesz a nemzeti válogatott kapi­tánya, amikor a riporter beharangozta, hogy a közérdeklődés figyelme közép­pontjában álló illetékes szerv ülést tar­tott: „E ülés után nyilatkozott...” Tudjuk, hogy ki és mit, s azt is, hogy a zöld gyepen legalább olyan nehéz a helyzet, mint a nyelvművelésben. A meteorológia (szeptember 2.) a reméltnél is vastagabb felhőtakarót hozott össze a Kárpát-medence fö­lé. „Túlnyomóan gyakran lesz fel­hős az ég ...” Egészen a bejelenté­sig csipetnyi napsütés sem volt, de abban a pillanatban leértékelődött a bejelentett túlnyomó gyakoriság. Dagad a keblem azonban, hogy itt, Európa közepén egyedülálló nyelvünkön, meg úgy-ahogy min­dig megértjük egymást, hiszen mi magyarul nem tudunk magyarul. B. K. tát, amivel jó nevet is szereztem ma­gamnak. — Miként fedezték föl, mint az élet- földrajz tudósát? — Meggyőződtem az állat- és nö­vényföldrajz kapcsolatairól, az össze­függések, az égymásrahatások ismere­tének fontosságáról nemcsak a termé­szet ismerete, hanem védelme szem­pontjából is, így tértem át az életföld­rajzra. Fölfedeztek mint szakértőt a nemzetközi természetvédő szervezetek, az Unesco. iBiig Tudtommal, az Ön elmélete és módszerei szerint kialakított élővilág­földrajzot az egész világon elismerik, alkalmazzák. — A világ életföldrajzi beosztásán dolgozom most is. Ezzel kapcsolatban járóm a világot. Ide Űj-Zélandból jöt­tem Ausztrálián és Franciaországon át. Mindenütt találkozom magyarokkal. — Megítélése szerint hol tart hazánk a környezetvédelemben? — Egyetlen forrásom a Búvár, amit rendszeresen elküldenek címemre. TARLATNAPLO Az emlékezet képei Közvetlenül az udvarról belépve borzongató hűvös fogadja ezekben a -hetekben a látogatót Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumának mellékszámyában, ahol három naiv művész — Szabó Gyuláné, Mede János és Lantos József — háromféle anyag­ban fogant munkái láthatók. Valamennyi darab derűs kíváncsi­sággal közeledik a legegyszerűbb dol­gok, jelenségek, az élet egyszerű, egy­szersmind legbonyolultabb szertartásai felé. Témáik és sajátos kifejezőeszköze­ik gazdagsága ellenére azonban a szo­kásosnál is nehezebben adják meg ma­gukat bármiféle „leírásnak”. A három idős, más-más gyökerű, különféle anyagban gondolkodó.alkotó ezen kí­vül nem rendelkezik közös jegyekkel. Szabó Gyúláné kiállított munkái a két helyiség falait szinte teljes mérték­ben betöltik, akár több tárlatra is ele­gendőek lennének. Származásáról több festménye is árulkodik: Debrecen egy­kori és mai utcaképei, terei, jellegzetes táj- és épületrészletei. Azt viszont már sokkal nehezebb lenne kitalálni, hogy — az anyag többi részével együtt — kivétel nélkül az utóbbi négy-öt eszten­dőben készültek-e, alkotójuk ugyanis ekkor vett először ecsetet a kezébe. Té­máinak formai, hangulati sokszínűsége nem kevesebbet, mint egy teljes emberi élet egészét, tömérdek élményét öleli fel. Legalább ilyen sokféle az alkotá­soknak az időhöz való viszonya is. A témavariációikban is friss emlékeket legfeljebb a nosztalgia színezi, az egy­kori világ mai festője gondosan vigyáz, hogy forrása friss, tiszta maradjon. Egy emberöltőnyit lépünk vissza az időben a Csapó kanyar (1944) című alkotás előtt, melyen a közélet jellegzetes han­Mondanom sem kell, hogy kissé esetle­ges ismereteim szerint még rengeteg a tennivaló. Ebben sincs egyedül Euró­pában Magyarország. 1974-ben ven­dégtanár voltam Bonnban. Egy előkelő negyedben laktam, és olyan füstben fuldokoltunk, hogy megkérdeztem szomszédaimat: „Miért nem csinálnak valamit?”. Mire ők: „A felsőbbségek ' ellen nem lehet mit csinálni”. — És a természetvédelemben? — Úgy látom, hd'gy annyit tett ez az ország, amennyit tudott. Nagyon fon­' tos volna azonban, ha a természetvéde­lem és a természeti területek megvédése tudatossá válna a közéleti vezetők, a gazdaságok, vállalatok irányítói kö­zött. — Mi a véleménye a magyar ökológi­áról, az élőlények és a környezet viszo­nyával foglalkozó tudományról? Miként az előttünk járók, a mi nemzedékünk sem találta föl a pecsét­viaszt. Nagyon hamar átültették és át­ültettük a vezető iskolák gondolatait. i Kiválóan ki van kutatva Magyaror­szág, nem kell szégyenkezni. — Mit remél a mai bugaci kirándu­lástól, a tervezett rövid szakmai megbe­széléstől? — Bízom benne, hogy tapasztalata­im megerősítenek a szándékomban: nemzetközi fórumokon szót emelhetek a magyar nemzeti parkok- érdekében. — Búcsúzásul engedjen meg egy sze­mélyes kérdést. A hivatásával járó te­repmunkának köszönheti ragyogó kon­dícióját? — Annak is, meg kis tanyámnak. Kasztrált boijakat veszek és tinókat nevelek. Az állatok után szaladgálni, kerítést foltozni, oszlopokat, szénabá­lákat cipelni az ember hetedik évtizedé­ben ideális frissítő. Búcsúzunk. Dr. Udvardy Miklós irigylésreméltóan fiatalosan néz körül a nemzeti park igazgatóságán, őszinte érdeklődéssel tájékozódik. Vendéglá­tóimtól azt megtudom közben, hogy amerikai madárhatározója hatszázezer példányban kelt el és említett egyetemi tankönyvét sok egyetemen használják, lengyelre is lefordították. Heltai Nándor 9 Bede János faragásai gulatú színterei is megjelennek: olvas­ható az asztalosműhely, a posta egyko­ri cégtáblája. A műhelyekbe, boltokba alkalmanként be is láthatunk, például a Csizmadia műhely című képen. Téma és kifejezésmód, múlt és jellegzetesen mai furcsa, olykor a groteszk határán billegő ötvözetére is található példa. A képek legjaván nyoma sincs hamis idillnek, erőszakos harmóniának, ám némi zsáneijelleg azért föllelhető a Lánykérés é s a Májusi zene kivételesen harsány lapjain. A jelenbe ívelő múlt sokféle, személyességgel átitatott töre­dékének egyik legszebb darabja példá­ul a Nagymama ablaka című kép. Sok­féle szerepkört töltenek be Szabó Gyü- láné virágai; fellelhetők díszítőelem­ként is a kertek, parkok füvében, virág- csendéleteinek számos darabja — or-, gonák, rózsák, gyöngyvirágok — a népköltészet kedvenceit jeleníti meg. Mede János fafaragó jelenleg nyug­díjasként Salgótarjánban él. Több or­szágos képzőművészeti seregszemlén is találkozhatott már a közönség munká­ival, melyek jelentősebb részét — Vető ember, Intéző, Juhász, Csendőr, Mun­kásőr,, Honvéd ■— a jelzésszerű, szá­munkra jelmezes stilizációként ható alakformálás jellemzi. Lantos József márvány- és fafaragá­sait a kiállítás szervezésekor a többiek­hez hasonlóan az időszaki tárlat anya­gának szánta. Mire azonban közönség elé kerültek a művek, alkotójuk már nem élt. A Somoskőújfalui faragómű­vész özvegye azóta a múzeumnak ado­mányozta a most bemutatott teljes anyagot. Lantos József a látható ará­nyok szerint elsősorban márványban, kisebb mértékben fában fogalmazta ér­zelmeit, gondolatait. A nagyobb kom­pozíciók mellett a márványhoz képest szokatlan, tenyérnyi méretben sora­koznak a személyes „miniatúrák”: ken­dős nénik, ismerősök, rokonok. A tárlat október 15-éig látható. Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Kecskemét: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap es ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-£22). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, JakabszáUás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi j rendelő (T.: 24); Szábadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apöstag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi ./ krt. 72/A (T.: 42-015); Izsák: dr. Tóth N M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23); Tisza- alpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Al­kotmány u. 18/A T.: 44-086). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, nemesnád­udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, Csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szomba­ton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pfető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKECSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mókmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit- Az ügyelet ideje szonibaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (L: 10,122,134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. ÚRH-szoba 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős' esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dúsnok: dr. Szilágyi K. (Dus­nok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: dr. Pap I. (Ha­jós, Kossuth u. 1. T.: 10); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Or- dasi u. 10. L: 46). KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospalos, Kömpöc: Kiskunmaj- ■sa, központi rendelő (T.: 31-211); Já­noshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Császár J. (Kele- bia, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. T.: 47). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. L: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szé- remle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás, u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34); Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7(A T.: 45); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbu- hin U..28. T.: 31); Bácsborsód, Mada­ras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsbor­sód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüs­ke F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörös­marty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/AVSolt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52.); Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11); Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11". T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld:" dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Magvető u. 8. T.: 27-455); Jakabszál- lás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Ja- kabszállás, Petőfi u. 26.); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012); Lajosmi­zse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjú­ság u. 9. T.: 76); Tiszakécske: dr. Csitá- ri J. (TiszakScske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piaptér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.); Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szá- lay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth ű. 12.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.); Ke­cel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskun­félegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/A T.: 42-118); Kiskunmajsa, Köm­pöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kis- kunmajsa. Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108); Jászszentlászló, Szánk: dr. Bo- rotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 72-622); Bugac, Kunszállás: dr. Cső­ke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4.). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Thury J. u. 20. T.: 22-299); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11 )'y Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshal­ma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisz- szállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Pető­fi tér 16. T.: 102); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/ e T.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bács­almás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tata­háza, Kossuth u. 39. T.: 10). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét, Szabadság tér; Baja, Tóth Kálmán téi; 2.; Bácsal­más, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/A; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1. Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom