Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

1987. szeptember 18. • PETŐFI NÉPE • 5 FAGY UTÁN, SZÜRET ELŐTT KISKŐRÖSÖN KIHELYEZETT LEVELEZŐ TAGOZAT KECSKEMÉTEN Pénzügyi szakemberek a megyének r ív Lv m ív 1 ív 9 Ez a tábla is azt mutatja, hogy a szőlő meghálálja a J y M m B gondoskodást. De nem mindegy, hogy milyen áron! de a kérdőjel sem kevesebb Üres pincék várjak az idei szüretet a mezőgazdasági üzemekben. Három, egymást követő évben elfagyott a szőlő, a pincék tulajdonképpen meg sem teltek, mielőtt kiürültek. Lehet, hogy szerencseként kell ezt értékelni? Legalábbis annak a szokatlan ténynek az ismeretében, miszerint az utóbbi egy-két évben — ellentétben az eddigi sok évtizedes tapasztalattal —, itthon is, külföldön is nehezen tudtuk a bort eladni. Lenne-e most üres hordó az újnak, ha a szőlő nem fagy el három éven keresztül? Hiú remények? Kiskőrös környékén a szőlőtőkék azt mutatják, az idei termés valamivel több a tavalyinál. Ehhez minden egyes verőfényes őszi nap ajándék. Más kér­dés, hogy mekkora árat adtak a gazda­ságok az időjárás kitartó rosszindula­tától megmentett termésért. Nos, olyan nagy árat, amilyent semmiképpen sem kapnak érte, az ágazat tehát vesztesé­ges lesz. Ezen már a borpiac sem vál­toztathat, legfeljebb csökkentheti a rá­fizetést. Ez minden, amit a gazdaságok remélhetnek. Milyen is ez a „remény” közelebbről? A kiskőrösi Mezőgazdasági Szövet­kezetek Borászati Közös Vállalatának (a Borkövnek) egyebek között az alapi­tó gazdaságok borának forgalmazása a feladata. Dr. Szőkg Sándor, a vállalat 'igäigätöjaiB — Belföldön, külföldön egyaránt bi­zonytalanná vált a borpiac. Hazánk­ban főleg az árnövekedések hatására csökkent a fogyasztás, az évi 27 literes átlag huszonkettőre esett vissza. Ez a tendencia előreláthatóan erősödik. Minderre tekintettel különösen indo­kolatlannak tartjuk, hogy külkereske­delmünk bort importál: ez tovább, rontja a hazai cégek értékesítési lehető­ségeit. Sajnos, az exporttal kapcsolat­ban sem jobbak a kilátások. Előrejelzé­sek szerint a Szovjetunió tovább csök­kenti, 1990 után pedig teljesen meg­szünteti vásárlásait. A KGST-piac le­hetőségei tovább szűkülnek, az árucse­rében nehéz a bornak megfejelő ellenté­telt találni. Ilyen körülmények között a terme­lők nem számíthatnak arra, hogy a drágán termelt szőlőből készített nedűt majd jobb áron'értékesíthetik. Bocsánat: tévedtünk?! Megyénk egyik legnagyobb mező- gazdasági szakszövetkezete a kiskőrösi Kossuth. Csak alaptevékenységet foly­tat, gazdálkodásában meghatározó, a szőlő-borászati vertikum. Több mint három és fél ezer szövetkezeti tagnak jelenti a fő jöyedelemfortást a szőlőter­melés. Ültetvényeik sokatmondó lát­ványt nyújtanak. A tagoké 6—7, a kö­zös nagyüzemi 2,5—3 tonnás átlagter­mést hoz. A különbség oka a művelési mód. — Szerencse, hogy annak idején nem hallgattak ránk tagjaink, amikor a ma­gas művelésű telepítésre agitáltuk őket —jegyzi meg Csővári András, a szövet­kezet elnökhelyettese. — Bár tíz évig csak jót mondhattunk a magas művelé­sű ültetvényeinkről: a tavaszi fagy nem tett kárt bennük, a kézimunka-igényük pedig összehasonlíthatatlanul keve­sebb volt, mint a hagyományosé. Szá­munkra ez döntő szempont volt, hiszen a munkaerőgondok hovatovább meg­oldhatatlanná váltak szövetkezetünk­ben. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azökäT'a szakembereket is rá­bírták véleményük megváltoztatására, akik a magas művelésűnek voltak kizá­rólagos hívei. Most már elismerik, hogy ami beválik a hegyvidéken, az nem biztos, hogy jó az Alföldön. íme az újabb következtetés. Más­ként szólva: ne azt várjuk, hogy az idő­járás alkalmazkodjék az elképzelése­inkhez, fordítva kellene. Természetes, hogy télen hideg van. De csakugyan ilyen egyszerű ez a kérdés? Szűcs Gyula, a szövetkezet szőlészeti ágazatának ve­zetője mondja: — Három évvel ezelőtt a téli fagy tönkretette a magas művelésű ültetvé­nyeink 80 százalékát, a tavalyi a mara­dék húsz százalékot. Ekkor meghagy­tuk a tőkéken az alsó hajtásokat,'beta­kartuk, ennek köszönhetően lesz az idén hektáronként 2,5—3 tonna sző­lőnk. Rettenetesen nagy költséggel. Keserves tapasztalataink az alacsony — hagyományos — művelési mód mel­lett szólnak, csakhogy nekünk ehhez továbbra sincs elegendő munkaerőnk. A közös, nagyüzemi szőlőtermelésről viszont nem mondhatunk le a bor mi­nősége érdekében. |— Akkor hát hogyan tovább? •— Az elfagyott ültetvényeken nincs nagy választási lehetőségünk, ezeket gondozni kell, ezekre költeni kell, nem hagyhatjuk pusztulni, 7—8 éves telepí­téseket nem vághatunk ki. Elképzelése­ink szerint a nagy fürtű fajtákat rövid csapra hagyjuk és betakarjuk, a kis für­tűeket, mint a Muskotály, Cabemet stb. szálvesszőlehúzással, takarással műveljük. A Merlot-nál kísérletképpen öt hektáron a tőtávolságot besűrítjük, így ugyanis elég, ha 2-—3 kiló szőlőt nevel egy tőke az eddigi 5—6 kilóval szemben, jobban fel tud készülni a tél­re, ellenállóbb lesz, a hideget is jobban tűri. Ha a módszer beválik, más fajtá­nál is alkalmazzuk. A sortávolság ma­rad 3,5 méter, az ültetvény tehát to­vábbra is alkalmas lesz gépi művelésre. Abban viszont, hogy a kivágandó öreg szőlők helyett magas vagy alacsony művelésűt telepítünk-e, még nem dön­töttünk. „Szegény embert az ág is húzza”? A nagyüzemi szőlőtermelésben alap­vető kérdés a hozam, hiszen a tevé­kenység — ilyen körülmények között — csak 8—10 tonnás átlagterméssel jövedelmező. De azzal is csak akkor, ha a bort el tudják-adni: Erre ugyan nem látnak a szakemberek biztosíté­kot, de hinni sem akarják az ellenkező­jét. Értékesítési gondjaikból keresik a kivezető utat. — Minden okunk megvan rá, hogy új értékesítési csatornák után nézzünk — mondja az elnökhelyettes. — Egyik partnerünk, a Kecskemétvin Borgaz­dasági Kombinát a mindenkori kiala­kult árat adja a borért, csakhogy ez már a felvásárlási árainkat sem fedezi. Sajnos, a mostanival együtt még két évig köt bennünket a szerződés a Kecs- kemétvinhez. — Szövetkezetük alapító tagja a Bor­kövnek. — Valóban, de nem sok hasznát lát­juk — monda Szűcs Gyula. — Borfor­galmunknak csupán 1,5—2 százalékát bonyolítja a vállalat. Tagjainak egy-, idegeneknek kétszázalékos jutalékért végzi ezt a tevékenységet, s mert nyere­ségcentrikus a vállalkozás, szívesebben szerez piacot kívülállóknak. De nem vesszük jónéven azt sem, hogy palac­kozót üzemeltet. Ezzel ugyanis a saját taggazdaságaival versenyez. Bármelyik oldaláról közelítsük is meg a szőlészeti-borászati ágazatot: teli van ellentmondással. Ezek feszítik most a szüretre készülőket. Almási Márta Ez év júliusában Bács-Kiskun megye és a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Az együttműködés legfőbb célja, hogy gyarapodjon a megyében a szakképzett üzemgazdászok száma, s emel­kedjen szaktudásuk színvonala. A megállapodás különösen fontos része, hogy a főiskola kellő számú, a felvételin sikeresen megfelelt hallgató részére Kecskeméten kihelyezett levelező tagozatot indít pénzügyi szakon. A kihelyezett tagozatnak a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola ad ottbont. Erről beszélgettünk Hegedűs Deme Pállal, az iskola igazgatójával. — Mit jelent a megyének a kihelye­zett tagozat indítása?- Elsősorban stakember-utánpót- lást. Égető a hiány felsőfokú végzettsé­gű pénzügyi szakemberekből, és a jö­vőben egyre nagyobb szükség lesz rá­juk a pénzintézeteknél, vállalatoknál, költségvetési szerveknél egyaránt. Gondoljunk csak az előttünk álló adó­reformra vagy akár a bankrendszer átalakítására, a számvitel korszerűsíté­sére! Szakközépiskolánk három évvel ezelőtt kezdeményezte az együttműkö­dést a főiskolával, idén januárban kö­töttünk szakmai jellegű együttműködé­si szerződést, ami szerves része a me­gyei megállapodásnak. A kihelyezett tagozat 1988 szeptemberében indul, a tárgyi feltételeket a szakközépiskola biztosítja és lehetőség szerint az okta­tásba a mi tanáraink is besegítenek. — Kik jelentkezhetnek a főiskolai ta­gozatra? — Bárki, természetesen alapfeltétel az érettségi. Nagyon számítunk volt tanulóinkra. A szakközépiskolában 1965 óta működik pénzügyi tagozat, a nálunk érettségizettek általában a szakmájukban helyezkednek el. A vég­zettek egy része továbbtanul, nagyobb részük sajnos nem, családi és anyagi okok miatt, pedig sok közöttük a te­hetséges gyerek. Azt reméljük, hogy ezek az emberek jelentkeznek majd, hi­szen így itt helyben szerezhetik meg a felsőfokú képzettséget. Persze, főként a fiataloknak van esélyük, mert elég ma­gasak a felvételi követelmények. — Milyen formában folyik majd az oktatás? — Levelező tagozatról van szó, ezen az oktatás kétféle formában történik. Az egyik a havi 2—3 napos konzultá­ció, a másik az intenzív levelező, azaz félévenként kétszer két, illetve több hé­ten át tartanak foglalkozásokat. Vár­hatóan az utóbbi formában oktatják majd a kihelyezett tagozat hallgatóit. — Az együttműködési szerződésben az áD, hogy a megyei tanács szervezi meg a felvételi vizsgatárgyakból az elő­készítő tanfolyamot. — így van, pontosabban ezt a szak- középiskola vállalta magára. Ősztől már indítjuk is az önköltséges előkészí­tő tanfolyamot. Szeptember 30-áig le­het, jelentkezni iskolánkban az egy- vagy kéttárgyas tanfolyamra, amin ta­náraink matematikából, történelemből vagy politikai gazdaságtanból készítik fel a jelentkezőket. Az előkészítő máji^ közepéig tart, összesen száz órában. Az a célunk, hogy minél több esélyes felvé­teliző rugaszkodhasson neki jövőre a vizsgáknak. Az induló tagozat létszá­ma attól függ majd, hányán tesznek sikeres felvételi vizsgát, és természete­sen szeretnénk, ha minél többen tenné­nek! — A levelező tagozaton tanulás azt jelenti, hogy a hallgatóknak a munkájuk mellett, időnként helyett, kell tanulniuk. Nem fogják esetleg a vállalatok éppen ezért ellenezni a dolgozóik továbbtanu­lását?- Meggyőződésem, hogy n^m. A vállalatoknak is érdekük, hogy a szakmájukhoz jól értő emberek végez­zék a pénzügyi munkát. A kihelyezett tagozattal, az itt végző szakemberekkel csak erősödik a megye, a megyei válla­latok és intézmények. Maga a szakkö­zépiskola is erősödik szakmailag, így szinte napi kapcsolatban lehetünk a főiskola tanáraival. Tehetséges diákja­inkat is jobban segíthetjük a továbbta­nulásban, és az feltétlenül nagy előny, hogy itt helyben tanulhatnak tovább. Végzés után pedig itt, a megyében foly­tathatják majd szakképzett üzemgaz­dászként a munkájukat. Magyar Ágnes Paprikaexport Kalocsa és környéke termőtáján nagy hagyományai van­nak a paprikatermesztésnek. A fűszernövényt ezen a terüle­ten a Kalocsakömyéki Agráripari Egyesülés (KAGE) Papri­ka- és Konzervgyárában dolgozzák fel. Itt készítik Magyar- ország fűszerpaprika-őrleményének több mint felét. A gyár 30—40 helybéli és környékbeli mezőgazdasági nagyüzemtől kapja az alapanyagot. Ezt aztán megszárítják, majd jöhet a következő munkafolyamat: az őrlés. Végül ízléses tasakokba kerül a porrá őrölt paprika, é^ már lehet is szállítani a megrendelőknek. A kalocsai paprika a hazai üzleteken kívül eljut valamennyi földrészre. Összesen több mint 30 ország vásárol a KAGE Paprika- és Konzervgyára termékeiből. t Fontos munkafolyamat az őrlés. Lakatos Sándor molnár folyamatosan ellenőrzi a hengerszékeknél az őrlemény minősé­gét. 9 A kiszerelő üzemben gépek segítik az asszonyok munkáját. Ezúttal egy-egy zacskóba százgrammnyi jó minőségű porrá őrölt paprikát töltenek. (Gaál Béla felvételei) 9 A beérkező nyers paprikát meg kell szárítani. Képünkön Binder-szárítóval készítik elő az alapanyagot a továbbfel- dolgozásra. ÚJ TÍPUSÚ „KIROVEC” TRAKTOR 9 „Kirovec” K—701 M (335 lóerős motorral) típusú traktorok. A személygépkocsik kényelmességé­vel vetekszik a 300 lóerős „Kirovec” traktorcsalád új tagja, amelynek a so­rozatgyártása már megkezdődött a le- ningrádi „Kirovszkij zavod" termelési egyesülésben. A szovjet traktorgyártás 1924-ben indult meg, amikor a Putyilov (a mos­tani Kirov) gyárból kigördültek az első ilyen jármüvek. Néhány év elteltével pedig a Szovjetunióban már tömegesen gyártották a traktorokat. Napjainkban a „Kirovszkij zavod” termelési egyesülés legnagyobb futó­szalagjáról olyan univerzális traktorok kerülnek le, amelyeket széleskörűen al­kalmaznak a szovjet népgazdaság min­den ágazatában. A „Kirovec” trakto­rok egyaránt jól működnek a távoli Észak havas vidékein és a forró sivata­gok homoktengerében. A traktorokat vásárló számos kül­földi országban is igen jó véleménnyel vannak a leningrádi üzem termékeiről. A sokfajta adapterrel felszerelhető, nagy teljesítményű „Kirovec” trakto­rok ötvenféle műveletet tudnak elvé­gezni a mezőgazdaságban, az építő-, iparban, a szállítás területén, a fakiter­melésben és a bányászatban. Az auto­matikus összekapcsoló segítségével a traktoros a vezetőfülke elhagyása nél­kül cserélheti á függesztett vagy a von­tatott adaptert. A „Kirovec” garanciá­lis idejét hatezer óráról nyolcezer órára növelték, nagyobb teljesítményű mo­torja pedig a jobb konstrukció eredmé­nyeképpen a korábbi típusoknál kever sebb üzemanyagot fogyaszt. Változó SZGrCplídl Folyószámlák, r 9 Á r j i kötvények, a pénzintézetek érdekel,ség Az ország gazdasági stabilizációjával járó változá­sok jelentős hatással lesznek 1= de a bankreform fo­kozatos megvalósításával már vannak is — a pénzin­tézetekre. A Bács-Kiskun megyei OTP-nél érdeklőd­tünk arról, mi változott eddig és mit várnak a jövő évben. Dr. Szűcs Sándor, a Bács-Kiskun megyei OTP igaz­gatóságának igazgatóhelyettese: — Egy ország pénzü­gyi intelligenciájáról árulkodik, hogy mennyire elter­jedt a lakossági számlakezelés. Jelenleg Magyarorszá­gon 685 ezer folyószámla van, ami a családok számá­hoz viszonyítva'azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik veszi közülünk igénybe ezt a szolgáltatást. Bács-jCiskun megyében 21 ezer 300-an fizetnek folyó­számlán keresztül. Öt éven belül — ha sikerül megte­remteni a technikai feltételeket — az OTP tervezi hitelkártyák kibocsátását is. A közelmúltban az országos 1 milliárd forintos szerkezetátalakítási kötvény megjelenéséig Bács- Kiskun megyében több kötvény fogyott el, mint az ország tizennyolc megyéjében összesen. Ez idáig hat különböző kötvényt vásárolhattak az OTP-nél a me­gyében, mindezt 174 millió forint értékben. Ebben az évben tervezik még további három — összesen 77 millió forint értékű — eladását. Különböző belső szervezeti mozgásokkal és a hiva­talnokok üzletemberré való átképzésével, a lakossági pénzeszközök fokozottabb bevonásával készítik elő a szerkezeti változással járó megújulást az Országos Takarékpénztárnál. Január 1-jétől a vállalatok szaba­don választhatnak bankot és az OTP is foglalkozhat vállalati számlakezeléssel. Vállalkozási irodák — le­ányvállalatként — adhatnak akár milliós hitelt is ma­gánvállalkozóknak. Érdekeltségi rendszerben dolgo­zik már most az OTP — a Penta Tours és a biztosítá­sok kötésével foglalkozó ágazat. Ha a 128,7 százalé­kos betét—hitel és a pénzösszegek 90 százalékát lekö­tő hosszú lejáratú kölcsönök arányán változtathat­nak, várhatóan sikerül állniuk a versenyt. O. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom