Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

I 1987. augusztus 13. t PETŐFI NÉPE t 3 Beiskolázási támogatás a nagycsaládosoknak Javában tart a kedvezményes tanszervásár, a boltok en­gedményes áron kínálják a tanévkezdéshez szükséges eszkö­zöket, holmikat. Az új iskolai évre való felkészülés azonban. így is jelentős terheket ró a nagycsaládosokra, a gyermekü­ket egyedül nevelőkre, amin a szülők munkáltatói igyekez­nek könnyíteni. A vállalati jóléti és kulturális alapból a legtöbb helyütt az idén is támogatják a leginkább rászoruló szülőket gyermekük beiskolázásában. Erre a célra az idén a tavalyinál általában nagyobb összegeket fordítanak, annak ellenére, hogy a szociális kiadásaik fedezetéül szolgáló pénz­ügyi forrásaik nem bővültek. A rendelkezésükre álló össze­geket most a korábbiaknál differenciáltabban igyekeznek szétosztani, hogy valóban azoknak a terheit könnyítsék, akik nehezebb helyzetben vannak. Ezért a felsőbb szakszer­vezeti szervek egyre inkább az üzemi, szűkebb munkahelyi szakszervezeti testületekre bízzák a segélyek odaítélésében a döntést, mert ők jobban ismerik közvetlen munkatársaik anyagi, családi helyzetét. A legtöbb vállalatnál már a kedvezményes tanszervásárt megelőzően kifizették a beiskolázási segélyeket. A támoga­tások összege változó, aszerint, hogy milyenek a vállalat anyagi Jehetőségei, de általában 500 forintnál kevesebbet nemigen adnak egy-egy családnak. Ahol három vagy több gyermek van, ott nem ritkán 2000—3000 forinttal is hozzájá­rulnak a tanévkezdéshez szükséges kiadásokhoz. A segély összegének megállapításánál az iskolába menő gyermekek száma mellett most már a legtöbb helyütt azt is figyelembe veszik, hogy mennyi a család egy főre jutó átlag- jövedelme, s eszerint is differenciálnak. így történt ez a szé­kesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál is, ahol nem­csak a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket részesítik beiskolázási segélyben, hanem azokat a dolgozói­kat is, ahol személyenként 2500 forintnál kisebb jövedelem­mel kell a családoknak gazdálkodnia. A vállalatnál összesen 1,9 millió forintot fizettek, illetve fizetnek hamarosan csak­nem 1400 családnak. Itt a segély alapösszege 800 forint, ami a gyermek számától, illetve a szülő családi helyzetétől függő­en emelkedik. A legnagyobb, 2900 forintos összeggel egy kilencgyermekes család szeptemberi gondjain igyekezett eny­híteni a vállalat. Van ahol nem készpénzt, hanem vásárlási utalványt adnak a családoknak. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban is utalvány formájában vehetik át a nagycsaládos és a gyerme­küket egyedül nevelő szülők a beiskolázási támogatást, ösz- szesen 200 ezer forint értékben. Az erre a célra elkülönített keretnek egy részét azonban tartalékolják, s ezt később, ugyancsak a leginkább rászoruló nagycsaládosok között osztják szét. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban is folyósíta­nak majd további segélyt a nagycsaládosoknak a mostani beiskolázási támogatás mellett. A tanévkezdés terheinek könnyítéséhez a vállalatnál több mint 330 ezer forintot fizet­tek ki csaknem 550 dolgozójuknak, 500 forinttól 1700 forin­tig terjedő összegben. Az idén először azonban külön keretet is félretettek, kimondottan csak a nagycsaládosok támogatá­sára, amit várhatóan szeptemberben osztanak majd ki, hi­szen akkor is lesznek még a tanévkezdéssel kapcsolatos kia­dások. A szénbányáknál is hagyomány a családok támogatása a tanév kezdete előtt. A Mecseki Szénbányáknál például 130 ezer forintot fognak a közeljövőben kifizetni az üzemi szak- szervezeti bizottságok döntése alapján a többgyermekes csa­ládoknak, míg a Veszprémi Szénbányáknál csaknem 400 családnak már kifizettek összesen 410 ezer forintot a tansze­rek megvásárlásához. KISKŐRÖSÖN GRUNDSZELLEM, KÉCSKÉN CIPÓSÜTÉS Folytatódik az úttörők „Vakáció-akciója” A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI 1987 első féléve — a számok tükrében Az idén több mint 3500 helyszínen, augusztus elejéig már mintegy 300 ezer kisiskolás vett részt a Magyar Úttörők Szövetsége kezdeményezésére indult „ Vakáció-akció” valamelyik rendezvé­nyén. Az úttörőházak, a megyei és a városi úttörőelnökségek a művelődési intéz­ményekkel, múzeumokkal, művelődési házakkal, moziüzemi vállalatokkal együtt vonzó vakációs programokat igyekeztek összeállítani a gyerekeknek. Egerben például három helyen is mű­ködik úttörőcentrum, s mindhárom he­lyen információt is adnak a gyerekek­nek, az érdeklődő családoknak Eger és környéke gyermekprogramjairól. Szí­vesen ajánlják az útvonalterveket az „Egri séta” elnevezésű, 7—14 évesek­nek szánt városismereti akadályjáték­hoz. Az úttörőház a nyár folyamán a kiránduló, országjáró úttörő- és kisdo­boscsapatoknak, családoknak pihenő- és csomagmegőrző helyül is szolgál. A kiskőrösi városi úttörőelnökség csákó alakúra hajtogatott plakáton juttatta el vakációs programjainak fel­sorolását a gyerekeknek. A grund-szel- lem modem változatát valósítják meg Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Fővárosi Gázművek az év első felében több mint harmincezer háztartást kapcsolt be a gázellátó háló­zatba. Vidéken 25 750, a fővárosban, pedig 5150 új háztartási fogyasztó él­vezheti a vezetékes gázellátás előnyeit. A lakosság körében továbbra is nagy az igény ennek az értékes energiahor­dozónak a bevezetése iránt. 1986 elejé­től — tehát az utóbbi másfél évben ,l— a hetedik ötéves , terv előirányzatá­nak időarányos részét jóval meghalad­va, az országban összesen 129 ezer ház­tartásba jutott el a vezetékes gáz. például az utcák közti sportversenyek sorozatával: rendeznek lövészversenyt, s lesz focibajnokság is. Sok fiatalt foga­dott és várhatólag fogad még a nyár végéig a Ligeti Ifjúsági Központ is. Augusztus 15-én Nagykörösről Ti- szakécskére indul kerékpártúra, 18-án pedig a helyi sütőipari vállalat várja a gyerekeket, hogy a pékek bemutathas­sák nekik az alkotmánynapi cipó süté­sét. Kazincbarcikán a gazdag játék- és szabadidőprogram-kínálat mellett a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök min­dennapi munkájával is megismerked­hettek az' úttörők egy-egy napon. A nyáron többször is lehetőséget kap- tak érrel,a' gyérekékv ’ # Debrecenben, az Újkerti Művelődési Központban hétfőnként a számítás- technikával foglalkozó úttörők szak­emberek segítségével ismerkednek a gé­pekkel, programokkal. Ügyanitt a sportpályán keddenként sportnap van. Minden szerdán számháborúval egybe­kötött nagyerdei túrákat szerveznek a városi, lakótelepi gyerekeknek a nép­művelők, pedagógusok. Augusztus 18- án az úttörővasúttal régésztúrára is mennek az érdeklődő kisiskolások. A gázszolgáltatásban részesülő telepü­lések száma tavaly tizenkilenccel, ez év első felében további hattal emelkedett. A vezetékes gázzal ellátott háztartások száma jelenleg 1 millió 300 ezer, amely­ből 769 ezer, tehát több mint a fele, nemcsak a főzéshez és a vízmelegítés­hez, hanem a fűtéshez is gázt használ. A lakosság társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással is közreműkö­dik a gázhálózat kiépítésében, bővíté­sében. Vidéken az új háztartási gázfo­gyasztóknak mintegy 90 százaléka ad ilyen munka- és anyagi támogatást a vezetéképítéshez. Lakásonként általá­Budapesten is igen népszerűek vol­tak, s várhatóan lesznek még augusztus hátralevő napjaiban a lakótelepeken szervezett gyermekrendezvények. A XIII. kerületben például augusztus 19-én a Margitszigeti Úttörőstadionba hívják az egész kerületből a kisdoboso­kat, úttörőket. Keddenként az Angyal­földi Természetbarát és Testedző Egye­sület indított nyílt túrákat a budai he­gyekbe. Augusztus 18-án Nagykovácsi —Solymár az útvonala a reggel 8-kor a XIII. kerületi úttörőház elől induló túrázóknak. Szeptemberben a városi, megyei út­törőelnökségek várják a gyerekek va­kációnaplóit. Azok a pajtásók', akik a legtöbb helyen megfordultak, — s ezt igazolják a „Vakáció-akció” bélyeg­zőkkel —, különféle jutalmakat kap­nak, illetve sorsoláson vesznek részt. A Magyar Úttörők Szövetsége az eddigi tapasztalatok alapján jövőre még hatékonyabban, nagyobb prog­ramajánlattal és a jelenleginél sokkal több gyereket bevonva kívánja a váro­si, megyei és csapatelnökségeken ke­resztül megszervezni nyári akcióját. ban 20—25 ezer forintot, de kedvezőt­len esetben — például a nagy távolság miatt — lényegesen többet is fizetnek az utcai és a leágazó vezeték kiépítésé­ért. Ezenkívül természetesen a lakók viselik a házon — lakáson — belüli gázhálózat felszerelésének költségét, ami rendszerint további 60—80 ezer forintos kiadással jár. A tapasztalatok szerint a háztartási gázfogyasztók be­kapcsolásának üteme a második félév­ben rendszerint jóval nagyobb, mint az első félévben. Amint az OKGT számol­ja, az év második felében vidéken to­vábbi 50—55 ezer háztartásba vezetik be a gázt. (Folytatás az 1. oldalról) Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 1987. I. felévében 1539 millió forint értékű saját épitési-szerelési tevékeny­séget végeztek el, amely összehasonlít­ható árakon az egy évvel korábbinak a kilenctizedét sem erte el. Ezzel szemben a tanácsi vállalatok által létrehozott érték több mint egyötöddel meghalad­ta az 1986. első felévit, s a szövetkeze­tek tevékenysége is köz^l 5 százalékkal bővült. Az 1987. június végéig elvégzett saját építési-szerelési tevékenység az éves előirányzat 43 százalékát tette ki. Az év második negyedévében a kivitelezők nem utasítottak el építési igényt, az éves előirányzat szerződéssel lekötött része 79 százalék volt. Kedvező, hogy az év első hat hónapjában a szerződé­seknek már 16 százalékát versenytár­gyalás alapján kötötték. A megyei székhelyű kivitelező építő­ipar 1987.1. félévében 251 millió forint értékben végzett fenntartási tevékeny­séget, folyó áron 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. így a befeje­zett építőipari termelésen belüli aránya a múlt évi 13-ról megközelítően 17 szá­zalékra emelkedett. A kivitelező építőipar a vizsgált idő­szakban összesen 9412 fővel végezte tevékenységét, 6 százalékkal keveseb­bel, mint 1986 első felében. A fizikaiak száma ettől mérsékeltebben, ezen belül az építési-szerelési tevékenységen fog­lalkoztatott fizikaiaké pedig erőteljes sebben csökkent. . A csökkenő építőipari teljesítmé­nyekkel izemben a foglalkoztatottak havi átlagkeresete jelentősen (megkö­zelítőleg 16 százalékkal) emelkedett 1986. I. félévéhez képest. Agrárgazdaság Az agrárgazdaság feltehetően nem teljesíti az 1987. évi célkitűzéseit. A nö­vénytermesztés volumene — főleg a kertészeti ágazatok várható gyenge eredménye miatt — alacsonyabb még az előző évinél is, az állattenyésztés vi­szont mérsékelt termelésnövekedést je­lez. A vetésterület döntő többségét a ga­bonafélék foglalták el. Ezen belül a ka­lászosok vetésterülete csökkent, a ku­koricáé pedig nőtt. Változott a vetés- szerkezet is. A búza- és az árpavetés részaránya kisebb, a rozsé és a kukori­cáé pedig nagyobb az előző évinél. A téli és a kora tavaszi fagykárok miatt mintegy 15 ezer hektár őszi kalászost ki kellett szántani, melyek döntő többsé­gét az őszi árpa tette ki. A gazdaságok az árbevétel-kiesés el­lensúlyozása céljából a kipusztult őszi kalászosokat és a repcét tavaszi veté­sekkel pótolták. Az ipari növények közül a cukorrépa vetésterülete nagyobb az előző évinél, a napraforgóé és a dohányé nem érte el a tavalyit. A zöldségfélék szántóföldi vetésterü­lete összességében ugyancsak kisebb az 1986. évinél. A megfigyelt zöldségfélék közül a vöröshagyma és a paradicsom vetésterülete nőtt, a fejes káposztáé, a zöldborsóé, a zöldpaprikáé és a fűszer- paprikáé csökkent. A takarmánynövények közül silóku­koricából és csalamádéból többet ve­tettek mint 1986-ban, a lucerna területe viszont csökkent. 1987. június 30-án a megyében tar­tott szarvasmarha- és sertésállomány több volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhaállomány — az orszá­gos csökkenéssel ellentétben — mérsé­kelt növekedést jelez. A sertésállomány pedig az országosnál dinamikusabban emelkedett egy év alatt. 1986június óta a termelőszövetkeze­tek kivételével valamennyi gazdaságti- pusban emelkedett a szarvasmarhák és a sertések száma. A kistermelők állo­mánynövekedése főként a szarvasmar­hánál figyelemre méltó. A tartási kedv élénkülésére utal, hogy a tehenek és az anyakocák számának emelkedése az összes állományénál nagyobb mértékű volt. 1987. I. félévében az agrárgazdasá­gon belül a mezőgazdasági üzemek a központi árualapba lényegesen keve­sebb kalászos gabonát és több vágóál­latot értékesítettek, mint egy évvel ko­rábban. A felvásárolt vágóállat 9 százalékkal több volt az 1986.1. félévi mennyiség­nél. Ezen belül csak vágómarhából vá­sárolták fel kevesebbet, a többi vágóál­latból (sertés, baromfi, juh) növekedett az értékesítés. Az előző évekhez hasonlóan tovább emelkedett a megye szocialista élelmi­szeriparában előállított csontos nyers­hús és vágott baromfi mennyisége. A csontos nyershús termelése az év első felében megközelítette a 22 ezer tonnát, ami 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Kedvezőtlenül alakult vi­szont a termék külkereskedelmi célú értékesítése: mindössze 22 százalékát helyezték el külföldi piacokon. A szarvasmarha élő állatként való ex­portálása 26 százalékkal nőtt, ugyan­akkor a sertésé csaknem hattizedére visszaesett. Vágott baromfiból közel 20 ezer tonna volt a termelés, egytizeddel több az előző év hasonló időszakáénál. Külkereskedelmi értékesítése ennél di­namikusabban, csaknem egynegyeddel bővült. Tejből a hathónapi felvásárlás 39,3 millió liter volt, 3 százalékkal keve­sebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Tojásból 11,7 millió darabot érté­kesítettek, 2 százalékkal kevesebbet, mint 1986.1. félévében. Beruházás Bács-Kiskun megyében 1987 első hat hónapjában összesen 53 egyedileg megfigyelt beruházást kezdtek el, me­lyek tervezett költségelőirányzata meg­közelíti az 1,4 milliárd forintot. A be­ruházások túlnyomó része (37) vállala­ti döntés eredménye, a tanácsi beruhá­zások száma 16, allami pedig nem in­dult. Az 1987.1. félévben indított beruhá­zások tervezett kiadásainak túlnyomó részét (közel háromnegyedét) építésre, nem egészen egyötödét pedig gépek be­szerzésére, beszerelésére kívánják fordí­tani. A gépberuházások többségét hazai gépekkel valósítják meg, a nem rubel el­számolású importból származó gépek részaránya mindössze 16 százalék. Az 1987 I. félévében megkezdett be­ruházások közül 6 a termelési szerkezet átalakítására irányul, két beruházás célja a konvertálható export árualap bővítése, további kettővel a technoló­giai folyamat korszerűsödik, egy beru­házás kettős célú, a konvertálható ex­port árualap bővítése a technológiai folyamat korszerűsítésével párosul, egy pedig a gazdaságos anyagfelhasználás es a technológiai korszerűsítési prog­ram keretében valósul meg. Foglalkoztatottság és keresetek Bács-Kiskun megyében egy év alatt minden megfigyelt népgazdasági ágban csökkent a foglalkoztatottak száma. A mérséklődés továbbra is legerősebb az építőiparban, legkisebb mértékű a kereskedelemben volt. A foglalkozta­tottakon belül a szellemi foglalkozású­ak aránya a közlekedés, posta és táv­közlés, valamint a vízgazdálkodás ágakban nőtt kismértékben. A teljes munkaidőben foglalkozta­tottak havi átlagkeresete népgazdasági áganként változóan emelkedett egy év alatt. Legmagasabb átlagkeresetük a vízgazdálkodásban és az építőiparban dolgozóknak volt. (6823, illetve 6562 forint), legkevesebbet a kereskedelem és az egyéb anyagi tevékenység; szemé­lyi és gazdasági szolgáltatás ágakban fizettek (5184 illetve 5385 forintot). Pénzgazdálkodás 1987 I. félévében a lakosság pénzbe­vétele 7 százalékkal (az előző évinél jóval mérsékeltebben), haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista szek­torban (a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nélkül) kifizetett munkabé­rek 5,3 százalékkal bővültek) míg egy évvel ezelőtt közel 8 százalékkal) a lét­számnövekedések és az általában telje­sítménnyel összefüggő béremelések ha­tására. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek munkadíj- es munkabér­kifizetésének 3 százalékos emelkedése elmaradt a szocialista szektorétól. A lakosság termékértékesítésből szár­mazó bevétele 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (míg akkor 15 százalékos volt a növekedés), ami­ben szerepet játszott a sertés- és barom­fifélék, a bor mennyiségi növekedése, áremelkedések, ugyanakkor a primő­rök, kertészeti termékek mérsékelt ér­tékesítése. A társadalombiztosítási kifi­zetések 8,2 százalékkal bővültek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a kifizetett nyugdíjak összege 7,1 száza­lékkal nőtt fezek az ütemek is elmarad­tak a múlt évitől). 1987 I. félév végén a lakosság taka­rékbetét-állománya 14,9 milliárd fo­rint, az egy évvel korábbinál közel egy­tizeddel több volt. A különböző betét­fajták közül az átlagosnál dinamiku­sabb bővülés figyelhető meg az átutalá­si betéteknél, az ifjúsági, a gépkocsi fedezeti betéteknél, és a takaréklevél­nél. Az egy évvel ezelőtt bevezetett nyugdíj-elotakarékossági betétállo­mány 8 millió forintra nőtt. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg a májusban bevezetett lakásnyereménybetét iránt, amelyre eddig közel 38 millió forintot gyűjtöttek. A lakosság hitelállománya egyre jobban megközelíti a betétekét, 1987. június 30-án 14,5 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 18 szá­zalékkal magasabb. Az I. félév folya­mán közel 722 millió forinttal bővült a hitelállomány. Az állomány több mint felét kitevő építési hitelek összege közel 18 százalékkal, a több mint egynegye­dét jelentő lakásértékesítésé 15 száza­lékkal* nőtt. Az élénk ingatlanforga­lomra utal. az ilyen hitelek 30 százalé­kos bővülése. A mezőgazdasági hitelál­lomány 31 százalékkal lett nagyobb. Kereskedelem 1987 I. félévében a megye boltjai és vendéglátóhelyei 14,8 milliárd forint értékű árut adtak el, összehasonlítható áron, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Bolti élelmiszerekből, élvezeti cikkekből 3,7 milliárd forint értékű kelt el, ami összehasonlítható' áron 1,5 százalékkal volt több az 1986 I. félévinél. 19871. félévében az idényáras cikkek árszintje 29 százalékkal haladta még az egy évvel korábbit. A burgonya átlag 'másfélszeresébe, a zöldségek 42 száza­lékkal, a gyümölcsök 14 százalékkal kerültek többe. Az árindex a burgo­nyánál áprilisban, a zöldségeknél és a gyümölcsöknél májusban volt a legma­gasabb. Ebben szerepet játszott a pri­mőrök, a szabadföldi termények késői érése, a fagykárok hatása. A vendéglátóhelyek 1,3 milliárd fo­rint forgalmat bonyolítottak le, össze­hasonlítható áron 5,4 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel korábban. 1987 I. félévében 1440 millió forint értékű ruházati cikket adtak el, össze­hasonlítható áron 4,1 százalékkal ke­vesebbet, mint 1986 hasonló időszaká­ban. Vegyes iparcikkekből az I. félévben 8,3 milliárd forintot forgalmaztak, ami összehasonlítható áron 7,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Idegenforgalom 1987 I. félévében 54 679 vendég ke­reste fel a megye megfigyelt kereskedel­mi szálláshelyeit, négyezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ez döntően a II. negyedévi élénkülésnek tudható be, hiszen az I. negyedévi vendégforga­lom jelentősen elmaradt a múlt évitőL A vendégek 45 százaléka külföldről ér­kezett, számuk ,30 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit (különösen áprilisban és júniusban nőtt jelentő­sen). A külföldiek közel kétharmada szállodákban szállt meg. Jelentősen bő­vült a nyaralóházak, kempingek, pan­ziók külföldi vendégforgalma is. A szálláshelyeket 5 százalékkal keve­sebb belföldi vendég vette igénybe, mint 1986 I. félévében. A nyaralóhá­zaknál közel egyharmaddal, a turista- szállásokon 18 százalékkal nőtt, a töb­bi szállástípusnál viszont érezhetően csökkent a belföldiek száma. A szállodáknál, nyaralóházaknál és a fizetővendéglátásban kissé emelke­dett, a többi szállástípusnál mérséklő­dött az átlagos tartózkodási idő. A kereskedelmi szálláshelyek ven­dégforgalmának tendenciáit tükrözik a határátkelőhelyek adatai is. Herceg- szántón, Kelebián és Tompán 1987 I. félévében több mint 230 ezer külföldi lépett be hazánkba, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Különösen Hercegszántón nőtt dinamikusan a forgalom. Ugyanakkor a kilépő ma­gyarok száma alig háromnegyede volt az egy évvel korábbinak. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében az év első hat hónapjában 639 lakás épült fel, 82- vel több, mint az előző év hasonló idő­szakában. A félév végéig használatba vett lakások 12 százalékát finanszíroz­ták állami erőforrásból. A magánerőből épített lakások szá­ma körülbelül megegyező a városok­ban és a községekben. A magán erőfor­rásból megvalósult 562 lakás egyötödé­vel meghaladta a tavalyi év első hat hónapjában használatba vettek szá­mát. Ezek közül is kiemelkedő Kun- szentmiklós, ahol ötszörösére és Kis­kunhalas, ahol háromszorosára emel­kedett a magánerőből épített lakások száma 1986 azonos időszakához viszo­nyítva. A megyében átadott lakások 56 szá­zaléka a városokban, 44 százaléka a községekben található. Egészségügy Az 1. félév végén a megye egészség- ügyi alapellátását 290 körzetben 224 általános körzeti orvos és 56 körzeti gyermekgyógyász végezte. A félév fo­lyamán új körzettel nem gyarapodott a Hálózat. Jelenleg 2 gyermekgyógyásza­ti, valamint 8 általános körzetnek nincs orvosa. A megye 4509 kórházi ágyából — rekonstrukciós munkák következtében — átmenetileg 101 férőhelyet nem tud­nak használni Baján, illetve Kiskun­félegyházán. A szociális otthonokban 2010 hely áll az idős, vagy beteg emberek rendel­kezésére. Az intézményhálózat a kecs­keméti egészségű^ centrumban gya­rapodott 100 hellyel. Az év első felében 1,4 millió napot töltöttek táppénzes állományban, 6 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A betegség mi­atti távollétek nagyobb hányada az el­ső negyedévben fordult elő. Táppénz miatt ebben a félévben a rendelkezésre álló összes munkanap 6,3 százaléka esett ki az egy évvel korábbi 6,7 száza­lékkal szemben. A gyermekápolási cél­ból igénybevett napok, valamint a rö­vid lefolyású (1—3 napig tartó) táp­pénzes napok száma jóval erőteljeseb­ben csökkent, mint az összes táppénzes nap. Oktatás Az 1986/1987-es tanév vegén 7349 diák fejezte be az általános iskolát, 431-gyei több az előző évinél. Az elkö­vetkező néhány esztendőben további folyamatos növekedés várható a hetve­nes évtized közepi születésszám-emel- kedéssel összefüggésben. A korábbi évekhez hasonlóan a 8. osztályt befeje­zők 95 százaléka jelentkezett továbbta­nulásra. A továbbtanulni szándékozók több mint fele szakmunkásképzőbe, 26 százaléka szakközépiskolába és egy­ötöde gimnáziumba jelentkezett. A felvételi arány intézménytípuson­ként változóan alakult, 36 és 125 száza­lék közötti szélső értékkel. A jelentke­zők és a ténylegesen felvettek száma között legnagyobb eltérés egyes mező­gazdasági és ipari szakközépiskoláknál volt. Adó-vevő próbagyártása A BRG Me­chatronikai Vállalat Salgó­tarjáni Rádió- technikai Gyá­rában az idén kezdték el az FM 503-as tí­pusú adó—vevő próbagyártását. Ebben az évben ezerháromszáz darabot szerel­nek össze a két wattos, hat frekvenciás korszerű beren­dezésből. Eze­ket a szovjet és a hazai piacon értékesítik. Ké­pünkön: a null­széria összesze­relése látható. Harmincezer új gázfogyasztó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom