Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

1987. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE 9 3 NYUGDÍJAS BÁNYÁSZOK NAPSZÁMBAN Idénymunkások az aranyegyházi szőlőtelepen A Niva könnyedén veszi a kisebb homokbuckákat, mélyedéseket. Meg se kottyan neki az efféle akadály. Pandur László kertészeti ágazatvezető gyakran megfordul hasonló terepen, a kocsi hozzászokhatott az úttalan utakhoz. Az aranyegyházi szőlőtelep nincs már messze. Míg odaérünk, ezt mondja: — Csaknem kétszáz borsodi idény­munkás dolgozik most itt. Főleg nyug­díjas bányászok, kohászok, de van köztük aktív dolgozó is, aki szabadsá­gát tölti itt. Nagy szükség van rájuk ilyenkor, nyáron. Tavasszal kezdődik az akció és ősszel fejeződik be, ezalatt körülbelül ezerötszázan fordulnak meg a földeken. A turnusok általában két­hetesek. — Mit dolgoznak az alkalmi segí­tők? — Szőlőt metszenek, kötöznek, tele­pítenek és majd szüretelnek. Ezenkívül öntöznek, kazlaznak és rakodnak. Meg vagyunk elégedve a munkájukkal. A Szabadszállási Aranyhomok Ter­melőszövetkezet idénymunkásait ke­ressük fel. Brigádban dolgoznak reggel hattól délután ötig. Az aranyegyházi 120 hektáros újtelepítésű szőlőhöz ér­kezve már messziről feltűnnek az asz- szonyok. — Sok a nő is a brigádokban — szólal meg kísérőm. Az egyik sornál leállunk Nivánkkal és Pandur László megkéri az asszonyo­kat, hogy néhány percre hagyják abba a munkát. Hamar egy kupacba verőd­nek. Többen a szőlőtőkék árnyékában húzódnak meg, mások a tűző napon várakoznak. — Bánfalvi János brigádjához tarto­zunk — mutatja be a kis csapatot a rangidős, a hatvanöt éves Bolykó Ist­vánná. — Összesen harminchatan va­9 Munkába menet. 9 Bolykó István és felesége. gyünk, a fele lány, asszoúy. A férjem­mel minden. nyáron idejárunk, mert kell a pénz. Ő csak 3300 forint nyugdí­jat kap, — én világéletemben a ház körül dolgoztam — ennyiből nem lehet megélni. Bolykó Istvánná a Borsod megyei Nekézsenyből jött, a férje Ózd-Farkas- lyukon volt vájár. Harminc évet húzott le a föld mélyében. Nagy Imréné Farkaslyukon a szén­osztályozóban palaválogató. Bányá- szokéhoz hasonlóan nehéz sors az övé. Naponta több mázsa követ válogat ki a barnaszén közül! — Hatezret keresek három műszak­ban mondja. — Egyedül nevelem a két gyermekemet, a férjem tizenhárom éve halott. Nem szerelemből járok az Alföldre dolgozni. Itt összejön egy-egy turnusban vagy ötezer forint. — Bennünket is a szükség hoz ide —jegyzi meg a hallottakra Knopp Ist­vánná. — Én szintén két gyereket neve­lek egyedül és jövőre már hozom ma­gammal a nagyobb lányomat. Kerté­szetben dolgozom, háromezerkétszáz forintot viszek minden hónapban haza. Mit lehet ennyiért kapni?! — kérdezi nyomatékkal. — Ózdon vagy környékén nem tud­nák plusz jövedelemhez jutni? 9 Megjött az ebéd. 9 Szőlőkötözés. mindegy, hogy kivel dolgozunk együtt, igaz neki se mindegy, hogy kikkel van hetekig. A mi brigádunkba szinte min­dig ugyanazok jönnek össze. így jól ismerjük már egymást, jobban megy legalább a munka. Teljesítménybérben dolgozunk, egy évben legalább három- szor-négyszer vállalom a summáséletet. Nemsokára letelik a turnus, hazame­gyünk pár napra, megnézzük az ottho­niakat és fordulunk vissza. Három fiatal lány is van a brigád­ban. Túróczi Angéla, Bors Piroska és Pál Zsuzsanna. Tizennyolc évesek. Ne­kik elsősorban a szórakozásra kell a pénz és arra, hogy szüleiket kisegítsék. (Méhesi Éva felvételei) — Nincs „fenn” semmi! Mindenün­nen küldik el az embereket, a bányából például kétszázötven dolgozót helyez­tek máshová. A téeszek pedig vesztesé­gesek. Hol kínálnak nekünk munkát? — Honnan tudták meg, hogy Sza­badszálláson szükség van munkáskéz­re? —: Faluról falura jártak, agitálni. Odafenn mindenki tud erről a munká­ról. Már legalább másfél évtizede tobo­rozzák így felénk az embereket. — Bánfalvi Jánossal 1973-ban jöt­tem ide legelőször — újra Bolykóné. — Ő azóta a brigadérosunk, neki min­dig jövünk az első hívó szóra. Nem Jól érzik itt magukat, már többször voltak dolgozni a szabadszállási földe­ken. Mint a többiek: hajtást válogat­nak, kötöznek. Pandur László javasolja, hogy men­jünk tovább, mert érdemes szót váltani a férfiakkal is. A Niva csak egy-kétszáz métert tesz meg és találkozunk a brigád többi tagjával. A brigadéros Bánfalvi János üdvözöl bennünket, majd nyom­ban mondja: — Jól halad a szőlőültetvény kapálá­sa. Igaz, mindenki teljesítményben dol­gozik, érdemes hajtani. — Hány turnust vezet egy idényben? — Úgy tízet. — S bírja még? — Muszáj! Bánfalvi János 68 éves, Nékézseny- ben lakik a feleségével. Három gyerme­ket nevelt fel, csaknem negyven évet töltött a bányászatban. Háromezeröt­száz forint a nyugdíja. Bemutat három nyugdíjast: a 67 éves Bolykó Istvánt, a 66 éves Varga Istvánt és az 56 éves Tar Istvánt. Valamennyi­en a farkaslyuki bányában dolgoztak. — Alföldi emberek vagyunk, szinte mindannyian innen kerültünk fel északra a jobb megélhetésért — kezdi Tar István. — Az iparosítás vonzott akkor oda bennünket. Most visszajöt­tünk az Alföldre dolgozni! Nem hittem volna, hogy nyugdíjasként is hajtanom kell! Nem is akármilyen próbá ez, egész nap a földeken! ' Bolykó István arról beszél, hogy jö­vőre is jön a feleségével, és azután is, ha bírja. Varga István pedig mindig meg­fogadja, hogy nem jön többet, már egy­re nehezebb számára a szerszám... Amikor tavasszal toboroznak, aztán mégis meggondolja magát. A szükség viszi rá. A tizenéves Pete Attila, Szabó Csaba és Berki István inkább utazásra, ruhá­ra, motorra gyűjt, azért dolgozik nyá­ron a téeszben. Ők is Borsod megyéből jöttek. Szipola Mihály a legidősebb, 73 éves. Hét gyereket nevelt. J— Nem örül az asszony neki, hogy idejárok, de beteges szegény, sokba ke­rül a gondozása — mondja. — Tizen­hat éve vállalok munkát az Alföldön. Ózdon nem tudunk elhelyezkedni se portásnak, se fűtőnek, pedig jobb vol­na odahaza megkeresni a mellékest. Sokan Budapestre járnak kubikolni. Azt én már nem bírnám. — Már ezt is nehezen — fűzi tovább a szót a három évvel fiatalabb Bereczki András. — Itt se szombat, se vasárnap, se ünnepnap. Meg aztán a kánikulát is nehéz elviselni. Anga Frigyes 29 éves életerős fiatal­ember. Tőle aziránt érdeklődöm, miért nem helyezkedik el valamelyik üzem­ben vagy gyárban szülőhelyén, Borsod­ban. — Putnokon voltam mozdonyvezető a bányában, de kevés volt a pénz és inkább Pécsen, Istvánbányán helyez­kedtem el. Meg is voltam elégedve, a sújtólégtől azonban féltem és vissza akartam kerülni Putnokra. De aki ott leszámolt, nem veszik vissza. Engem se vettek, ezért jöttem ide. Itt megvan a nyolcezrem. Igaz, az idén még egyszer sem voltam otthon ... így élnek a mai summások, akik tá­vol otthonuktól dolgoznak a többlet- jövedelemért. A Szabadszállási Arany­homok Termelőszövetkezetben^ már évek óta foglalkoztatnak Észak- Magyarországról idénymunkásokat. A brigádokat a munkaügyi szolgáltató iroda szervezi. Legközelebb kukorica- szedéskor jönnek csapatostul az erős kezek... Temesi László FOROG AZ IDEGEN 9 Nemcsak forog, de tapsol az idegen. Nagy a sikerük az uszódi lányoknak. Örömünkre egyre kedveltebb úticélja a külföldi turistáknak Bács- Kiskun megye. Az idén a Puszta- tourist szervezé­sében eddig mint­egy negyvenezer külföldi vett részt különböző prog­ramokon. Az egyéni turisták számát csak be­szülni lehet, de az is megközelíti a 20 ezret. Az eddig már hagyományos­nak számító Bu­gac mellett egyre kedveltebbek a különböző váro­sok programjai, ezek közül is igen sikeres a kalocsai. Ebben nem kevés része van a sok szép műemlék mellett a programban fellépő uszódi népitánccsoportnak. (P.Z.) 9 Egyre több a hátizsákos turista. Kerékpárral, gyalog érkez­nek a fiatalok. Örömmel veszik az egyre szaporodó eligazító táblákat, térképeket. ­ÚJ ÉPÜLETEK. FELÚJÍTÁSOK Egészségügyi Az egészségügyi beruházások féléves helyzetéről tájékoztatták az Egészség- ügyi Minisztériumban az MTI munka­társát. A terveknek megfelelően halad az Országos Onkológiai Intézet diagnosz­tikai tömbjének és központi élelmezési üzemének építése. Az ez évi munkákra 150 millió forintot irányoztak elő. Az összesen 630 millióba kerülő beruházás egyik része hamarosan elkészül, az élel­mezési üzem befejezési határidejét ugyanis várhatóan több hónappal elő­re hozza a fővállalkozó. A szegedi 410 ágyas klinikai tömb építése — amely egymilliárd forintba kerül — azonban nem úgy alakul, ahogy tervezték. Az épületnél ugyanis süllyedés indult meg, ami miatt a közel­múltban le kellett állítani a munkálato­kat. Szakemberek vizsgálják, hogy megállitható-e ez a folyamat. Jelenleg az építkezést ismét folytatja a MEDIN- VEST. de állandóan műszerekkel ellen­őrzik az épületet. Emiatt a korábban nagyon jó ütemben készülő klinikai tömbnek a beruházása lelassult, s a befejezési határidő várhatóan fél évet csúszik. A harmadik kiemelkedő beruházás a Semmelweis Orvostudományi Egyetem külső klinikai tömbjének rekonstrukci­ója, ámelynek során felújítják a pszi­chiátriai és neurológiai, valamint az urológiai klinikát. E több évig tartó munka ez évi üteme jócskán elmarad a tervektől. A lemaradás nagyrészt azzal magyarázható, hogy a fővállalkozó Szolnoki Állami Építőipari Vállalatnál ez év elején átszervezést hajtottak vég­re, s ezért viszonylag nehezen kezdő­dött el a rekonstrukció. A minisztérium és a vállalat képviselői a napokban beruházások megtekintették a beruházást, s úgy ér­tékelték, hogy a lemaradás jelentős ré­sze a második félévben behozható. Még az idén elkezdik építeni a 6000 adagos új konyhaüzemet is' amely- a , teljes klinikai telep személyzetének és betegeinek étkeztetését biztosítja majd. A kisebb összegű beruházások közül jó ütemben végzik a Városmajor utcai érsebészeti klinika felújítását. Az 500 milliós beruházás egyik része már elké­szült, a műtőblokkot tavaly üzembe helyezték, a diagnosztika épületét az I. félévben adták át. Jelenleg a régi épüle­tek felújításán dolgoznak. Sokakat érdeklő téma a hévízi tófiir- dő helyreállítása. A munkálatok máso­dik ütemének tervei elkészültek, s a fürdési szezon végeztével hozzálátnak a végleges helyreállításhoz. Ha a Bala- ton-felvidéki Építőipari Szövetkezet megfelelő minőségű és mennyiségű fa­anyaghoz jut, akkor várhatóan jövő év júliusára befejeződik a fürdő helyreállí­tása. Gyakran beszédtéma manapság az 1930-as években épült kékesi szanató­rium. Ismeretes, hogy az épületek álla­pota az utóbbi időben nagyon sokat romlott. Mivel új beruházásra nincs pénz, felújítják a szanatóriumot. Ami­kor a B-épület erkélyei és a vizes helyi­ségek födéméi leszakadással fenyeget­tek, a Tornádó Szigeteléstechnikai Kisszövetkezet megvizsgálta az A-szár- nyat is, s vállalta ez utóbbi felújítását 18 millió forintért. (Egy új épület leg­alább 200—300 millió forintba került volna.) A B-épületet ugyan lebontásra • javasolták, de ha a betegek kiköltöznek belőle, ezt is tüzetes vizsgálatnak vetik alá, hátha itt is elég egy átfogó felújítás. KÖLCSÖN, FAKTORING A TECHNOVÁTÓL A kisvállalko- _<_e # r gazdálkodás?1 fel- U] DdlZll^VI lcllCtOSOÍIOk tételeinek javítá- _ , ■* ru-u wm*' r-m r r a Technová Ipari kisvállalkozók szamara Fejlesztési Bank vezetői együttműködési megál­lapodást kötöttek. Ennek értel­mében a Technová a jövőben a kisiparosok, gmk-k számára a hitelnyújtás mellett több szol­gáltatásra is vállalkozik. így például úgynevezett faktoring­tevékenységet végez, vagyis dí­jazás ellenében behajtja a kisi­paros követelését. Ez főként azoknak előnyös, akik töjgbnvb re vállalati, illetőleg szövetkeze­ti megbízásokat teljesítenek. Ugyanis ezeknek a kisiparosok­nak gyakran gondot okoz, hogy a válíalatok csak több hónap múltán fizetnek. Az új szolgál­tatás bevezetésével — amelybe beletartozik a késedelmi kötbér behajtása is —, a bank pénzügyi biztonságot nyújt az iparosok­nak. Gyakran nehezíti a kisvállal­kozó termelésének fellendítését, illetve modernizálását a tőkehi­ány. A Technová a jövőben ak­kor is nyújt gépkölcsönzési lehe­tőséget ügyfeleinek, ha azok nem rendelkeznek egy összeg­ben a gép árával. Emellett tá­mogatja a gépvásárlásokat is. így a kisszervezetek rugalma­sabbakká válhatnak és gyorsab­ban reagálhatnak a piac igénye­ire. A bank vállalkozik arra is, hogy a már működő, illetőleg az ipart kezdő kisvállalkozóknak díjmentesen pénzügyi gazdálko­dási tanácsadást végez, segíti a kisvállalkozókat szerződéseik szakszerű megkötésében, meg­adja a szükséges pénzügyi, jogi és bankinformációkat. A KIOSZ, a kisiparosok ér­dekvédelmi, érdekképviseleti szervezete azt vállalja az együtt­működés keretében, hogy tájé­koztatja a kisiparosokat az új pénzintézeti lehetőségekről és segít a banki ügyfélkör kialakí­tásában. Ennek érdekében a pénzintézet rendelkezésére bo­csátja azokat az adatokat, ame­lyek segítségével a Technová bővítheti munkáját. A KIOSZ vállalkozik arra is, hogy az ed­dig általa' kezelt, saját forrású hiteleket átadja a Technovának, vagyis a kisiparosok korábban felvett hiteleiket már a Techno­vának fizetik vissza, s így a bank tőkéje gyarapodik. Az új szolgáltatás iránt a kis­vállalkozók körében máris nagy az érdeklődés, de egyelőre nehe­zíti a pénzügyi műveletek gyors lebonyolítását, hogy a Techno­vának csak a fővárosban műkö­dik irodája. Éppen ezért orszá­gos hálózat kialakítását terve­zik. Újabb könyv az AIDS-ről A napokban kerül a könyvesboltokba Graham Hancock és Enver Carim műve „Az AIDS társadalmi háttérrel” címmel. A napi­lapokban, folyóiratokban egyre több irás foglalkozik „a történelem eddigi legnagyobb közegészségügyi katasztrófájával”. Hazánk­ban olyan átfogó tanulmány, elemzés azon­ban még nem jelent meg, amely AIDS-kuta- tóktól továbbítania betegséggel kapcsolatos tapasztalatokat. A kötet őszintén — néha kissé túlozva — tárja fel a betegség valamennyi kérdését. Előrevetíti a járványnak nemcsak az egész­ségügyre, hanem a politikára, a gazdaságra, a törvényalkotásra kifejtett hatásait. A Gondolat Könyvkiadó műhelyéből ki­került könyv kiterjedt kutatásokra támasz­kodik, amelyeket az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Bel­giumban, az NSZK-ban és néhány afrikai országban végeztek. A szerzők felhasználtak sok olyan anyagot is, amelyet ausztrál és távol-keleti kollégáik bocsátottak rendelke­zésükre. Ismertetik az AIDS általános tudni­valóit, foglalkoznak az emberi szervezetben lejátszódó rejtélyes, rosszindulatú folyama­tokkal, a kórokozó vírusokkal, bemutatják az AIDS-betegekre jellemző tüneteket. Fel­tárják a járvány eredetét és terjedését, és elemzik a gyógyítás lehetőségeit. * RÉGI KAMION NEM ÖREG KAMION ho£zúkmS Fuvarozási leányvállalat szolgálatból " kiöregedett járműveit ezentúl idehaza használja a Hungaroca- mion. A kamionok hazai üze­meltetésére újfajta szervezeti ke­retet alakítottak ki: Transca- mion néven létrehozták a cég első belföldi leányvállalatát. A nemzetközi fuvarozásban az erős piaci verseny rákénysze­ríti a szállító cégeket, hogy kizá­rólag kifogástalan állapotú, megjelenésű, a legkorszerűbb műszaki színvonalú járműveket állítsanak forgalomba. Általá­éban öt-hat év alatt erkölcsileg elavul a jármű, külseje is meg­kopik, így nehezebben lehet rá fuvarfeladatokat szerezni. Eze­ket a kiszolgált, ám korántsem működésképtelen vagy lerom­lott műszaki állapotú kocsikat eddig itthon vagy külföldön ér­tékesítette a Hungarocamion. Most úgy döntöttek, hogy be- / vonják ezeket a kocsikat a bel­földi fuvarozásba, bővítve ezzel a szolgáltatások körét. A leány­vállalat, mely fuvarozásra, szál­lítmányozásra, s egyéb szolgál­tatások (például csomagolás) el­végzésére egyaránt vállalkozik, igyekszik kiaknázni a kisszerve­zetek gyors, rugalmas alkalmaz­kodóképességében rejlő előnyö­ket. Elsősorban ott kiván piacra lépni, ahol a nehézkesebb, nagy fuvarozó vállalatok nem ver­senyképesek. Az előzetes piacfelmérések szerint a Transcamion jelentős szerepet vállalhat a belföldi hű­tőlánc kiteljesítésében: a rendel­kezésre álló l^hűtőszerelvény- nyel közvetlen kapcsolatot lehet teremteni a vágóhidak, vala­mint a feldolgozó- és értékesítő helyek, hűtőházak között. A több mint hatvan, egyenként 20—22 tonnás kamiont egyebek között az iparvidékek vegyipari, kohászati és bányászati tömeg­áruinak szállítása, valamint a mezőgazdasági termények fuva­rozásába kívánják bevonni. Jó- néhány kisebb teherbírású, 3—5 tonnás tehergépkocsi is része az új leányvállalat járműparkjá­nak, ezeket lakossági igények kielégítésére, házépítésre, köl­töztetésre szándékoznak hasz­nálni. Azokban a csúcsidősza­kokban, amikor a Hungaroca­mion nehezen tud eleget tenni megbízásainak, a leányvállalat kamionjai besegítenek majd a nemzetközi fuvarozásba. Úgy számítják, hogy legalább két-három évig teljesíthetnek szolgálatot a Transcamion jár­művei. Javításuk, rendszeres karbantartásuk az anyavállalat műszaki bázisain történik majd. Természetesen a járműpark fo­lyamatos pótlásáról is a Hunga- rocamion gondoskodik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom