Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. augusztus 1. v ÜDÍTŐITALOK NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN VÁLTOZÁSOK A PÉNZÜGYI RENDSZERBEN (I.) A termelékenység és kapacitás nőtt — a jövedelmezőség nem Minden megrendelést teljesítenek A legnagyobb megrendeléseknek is eleget tud tenni a Kecskemétvin Bor- gazdasági Kombinát, ahol a többféle ízesítésű Márka szénsavas és Hanlvas rostos üdítőket gyártják. Keresztes Jó­zsef főosztályvezető elmondta, hogy teljes kapacitással dolgoznak, olyan munkanap-átcsoportosítást hajtottak végre, hogy képesek 200 ezer palackkal gyártani es szállítani az üzemből. Meg­kezdték a Hírős szénsavas ivóvíz készí­tését. Pillanatnyilag töltőkapacitásuk­nak csak a fele kihasznált, naponta 10 —15 ezer palack a kereskedelem idé­nye, azonban ennek dupláját is tudnák szállítani. Rendszeresen küldenek üdí­tőitalokat, vasúton és közúton egy­aránt, az üdülőkörzetekbe, még a Bala­tonhoz is. Hiány volt az elmúlt két hétben a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nát Hey-Ho almaléitalából. Ennek oka: elfogyott a doboz, amibe töltik, — tájékoztatott Sztarovics András ve­zérigazgató-helyettes —, egyébként ez tőkés import, azonban a múlt hét köze­pén megérkezett az a szállítmánymeny- nyiség, amire igényük volt. Az év végé­ig nem várható fennakadás, így a terve­zett hatmillió, literes, dobozos Hey-Ho az üzletekbe kerülhet. A költségcsökkentés buktatói A Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság ebben a szezonban is újdonság­gal jelentkezik. Fejlesztéseik figyelmet • A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság gyümölcslégyártó üzemében óránként hatezer liter palackot töltenek meg az új gépsoron. anyagok — például a kartondoboz, a folyékony cukor, a pvc, a göngyölegek — ára egyik napról a másikra emelke­dik. A vállalatok (nem mind, csak a „jószándékúak”) levélben közük a vál­tozást, s mi sehová sem mehetünk pa­naszkodni, ugyanis egyedüü — mono­polhelyzetben lévő — gyártókról van szó. Ugyanakkor árainkban nincs mód tovább gördítem, a fogyasztókra áthá­rítani, az áremelkedéseket. Emiatt a jövedelemtermelésünkben nem jelent­keznek azok az erőfeszítések, amelyek a hatékonyságjavítását, a költségcsök­kentést célozták. — Ha viszont nem fejlesztenének az említett szemlélettel, még rosszabb hely­zetbe kerülnének... — Ez igaz, s oka is annak, hogy a fejlesztésekkel nem szabad a jövőben sem leállni. Azonban elkeserítő, hogy nem élvezhetjük a befektetések hasznát a nagyobb nyereségben, vagy éppen vesenyképességünket nem tudjuk nö­velni például olcsóbb termékek piacra juttatásával. — Az első tizenkét hónapban melyek voltak a jelentősebb fejlesztések? — Tavaly helyeztük üzembe új töltő gépsorunkat, amellyel óránként hat­ezer liter palackba juttatunk üdítőitalt. Az idén is tovább korszerűsítettük és bővítettük a gyümölcslévonalunkat, endémlőek most abból a szempaojLból.,„még^^l^őgéppel is gyarapodtunk, is, hogy elsőként kezdték el az alacsony -..^CTmeiékenysegiinket ezzel ^megdup­alkohflltartalmú üditőitalolLgyáf.t^át " -<■­Balogh Sándor, az élelmiszer-ágazat vezetője, amikor ártól kérdezem, hogy lát-é lehetőséget a gyártmány- és mű­szaki fejlesztés hatásaként a termelés fajlagos költségcsökkentésére, s a haté­konyságnövelés hoz-e több jövedelmet — lakonikusan ennyit mondott: sem­mit. S rögvest indokolta is. — Az alapanyagok ára jelentősen nőtt; az időjárás miatt kévés őszi- és sárgabarack, szőlő terem, s a gyümöl­csök ára 5—6-szorosa a korábbi évek átlagának. Az ipari termékek, segéd­láztuk, Mindez alkalmasabb lett volna ■' a hátérónyább, költségmérséklő ital­gyártásra. Az első alacsony alkoholtartalmú üdítőital-család — Az új gépsorokon töltik az alko­holtartalmú üdítőitalokat is? — Négy ízesítésű készül: mangó, narancs, citrom és grapefruit. Az alko­holos üdítőitalainkat a Fino márkaje­lűeknél vezettük be. Az ilyen ital Ame­rikában közkedvelt, a neve is onnan származik: cooler (ejtése: kuler) teljes megnevezése wein cooler, amit szósze- rint hideg borként lehet fordítani, de amit gyártunk természetesen nem bor, , hanem a már említett ízeknek 4,5 szá­zalék alkoholtartalmú üdítőital válto­zata. — Praktikusnak tartom, hogy a cím­kén nemcsak a cooler névvel különböz­tetik meg az alkoholtartalmú Fino italt, hanem látható rajta egy autó és egy kisgyermek vékony piros vonalakkal át­húzva. — így mindenki számára egyértel­mű, hogy gyerekek és járművet vezetők nem fogyaszthatják. Gyakorlatilag a sörrel azonos az alkoholtartalma, de ezt inni előnyösebb, ugyanis energia- tartalma jóval kisebb, nem hizlal, ettől senkinek sem lesz „sörpocakja”. (Az új italokat e sorok írója is meg­kóstolta. Engedtessék meg az egyéni vélemény: kitűnő ízű a Cooler citrom és grapefruit — emlékeztetett a vodká­val összekevert Umonádéra. — Említette, hogy a fejlesztés folya­matos. Tehát jövőre is várhatók a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gazdaságtól új üdítőitalok? — A rostos vegyes gyümölcslevek gyártástechnológiáján dolgozunk la­boratóriumunkban. Ennek lényege,- - hegy- alkalmazkodunk a-gyümölGstór- meleshez, tehát az alapanyaghoz; ami- vei ugyancsak» a gyártási költség csők - kentését, a választékbővítést, s nem utolsósorban a fogyasztói igényt — akarjuk teljesíteni, illetve elérni. Kül­földi keresletfelmérést végzett a Hun- garofruct, s ennek alapján gyümölcsve­lő gyártását is megkezdtük. Terveink szerint ezt nagyobb kiszerelésben ex­portáljuk. Elsősorban ugyancsak kül­földön szeretnénk eladni az aszeptikus (tartósítószer-mentes) gyümölcs- italainkat, amelyeket a következő évtől dobozos csomagolásban gyártunk. Csabai István A kánikula napjaiban üdítőitalokkal enyhítik szomjukat gyerekek, felnőttek egyaránt. Divat is mostanság üdítőitalt fogyasztani — még a névnapokon is ez a fő innivaló. Azzal, bogy hazánkban 365 nap alatt az egy főre számított üdí­tőital-fogyasztásban elértük a 80 litert, még nem döntöttünk európai rekordot, sőt még a sörfogyasztást (aminek meny- nyisége a 100 litert közelíti) sem értük el. Van azonban remény arra, hogy ezt meg is haladjuk, amit két tendencia bi­zonyít: folyamatosan növekszik a vá­laszték és a kereslet, a minőségben pedig lényeges javulás tapasztalható. Az ember és a munka Régi és új technika most még szinte elválaszthatatlanul együtt van a Kalocsai Asztalosipari Kis­szövetkezet termelésében —, de már itt is megkezdődött az átalaku­lás. A szövetkezet terveit ugyanis jónak minősítették a tőkésexport­fejlesztő pályázaton, aminek ered­ményeként nyugati gyártmányú gé­pek bérlésére kaptak engedélyt. Ötévi használati díj és tőkés export­juk növelése fejében a szövetkezeté maradnak a sem itthon, sem más szocialista országban nem kapható korszerű, nagy teljesítményű beren­dezések. Ezek nemcsak termékszer­kezet-váltást tesznek lehetővé, ha­nem elősegítik a munka hatékony­ságának növelését, a termékek mi­nőségének javítását. • Felvételünkön: ülés István bri­gádvezető korszerű korpusz-préssel dolgozik a szövetkezet egyik új ter­mékén, a sarokvitrinen. • Ezek a szekrények már csoma­golásra várnak, NSZK-beü megren­delésre készültek. (Straszer András felvételei.) Miért szükséges az adóreform? A Minisztertanács jóváhagyta az adóreformra vonatkozói jogi szabályo­zás elveit. Előírta, hogy a hozzáadott- érték típusú általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról törvény- tervezeteket kell készíteni, s azokat tár­sadalmi vitára bocsátani, hogy az Or­szággyűlés szeptember elején napirend­re tűzhesse a javaslatokat. Határozott cselekvést! Az egyensúlyi helyzet megbomlása minden eddiginél nagyobb követelmé­nyeket jelent és határozottabb cselek­vési programot követel a gazdaságpoü- tikától. Uj és elsősorban tartós eszkö­zökre támaszkodó, de már rövid távon is eredményes kibontakozási folyama­tot kell beindítani, majd ezt következe­tesen folytatni. A kibontakozás fő célja és útja a termelési szerkezet átalakítása, a mű­szaki. fejlődés meggyorsítása, a világ- gazdasági változásokhoz való alkal­mazkodás felerősítése. A megvalósí­táshoz az egész társadalom összefogá­sára, cselekvő egyetértésére és nem utolsósorban az átmeneti nehézségek vállalására, s a keletkező feszültségek elviselésére van szükség. Az új program hatékony eszközrendszert is igényel. Ebből a szempontból az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1984. áprilisi határo­zata és 1987. júliusi állásfoglalása jelen­tős lépés a reformfolyamatok kibonta­kozásának útján. Új vállalatvezetési formák jöttek lét­re, kialakult a kétszintű bankrendszer, bővültek a gazdálkodók közötti tőke­áramlás formái, korszerűsödött a ter­vezési rendszer, önállóbbá és demokra- tikusabbá vált a tanácsi gazdálkodás. Megszületett a tartósan veszteséges te­vékenységek jogszerű átalakítására vo­natkozó felszámolási és szanálási eljá­rás. Alku helyett teljesítmény A piaci viszonyok kibontakozásá­nak, az új szervezeti formák eredmé­nyes működésének feltételei, hogy to­vább erősödjék a gazdálkodás nyere­ségérdekeltsége és jövedelemtermelő képessége. Ezek sorában az a követke­ző feladat, hogy megteremtsük a gaz­dálkodók és az állampolgárok pénz­ügyi helyzetét is szabályozó, az érdek- viszonyoknak megfelelő, s azokat reáli­san közvetítő ár- és adórendszert. Amely önmagában nem cél, hanem a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját segítő eszközrendszer ré­sze. A mai ár- és adórendszerben a válla­latok fejlődési lehetőségeit nem alapve­tően saját teljesítményük és a piaci vi­szonyok határozzák meg, hanem az, hogy milyenek a költségvetési kapcso­lataik. A költségvetés a megtermelt jö­vedelmeknek mind nagyobb hányadát vonja el és osztja szét újra. A különféle támogatások és mentességek sokasága áttekinthetetlen és elfedi a gazdálkodás eredményességét ugyanúgy, mint an­nak hiányosságait. Mindezek jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági gondok növekedéséhez és egyre jobban nehezítik a reform kibontakozását. Az adóterhelés miatt a vállalati, szö­vetkezeti törekvésekben központi he­lyet foglal el a mentességekért, kedvez­ményekért folytatott alku, és háttérbe szorul a hatékonyság növelése. Az a tény, hogy lényegében a munkavállaló helyett is a vállalat fizeti az adót, eltor­zítja a valóságos költségviszonyokat. Nem a bérköltség leszorítására, és így a ’ hatékonyabb munkaerő-gazdálko­dásra fordítják a figyelmet, hanem bérpreferenciák, béradómentességek elérésével igyekeznek boldogulni. A tiszta jövedelem nagyságának a ter­melésben történő realizálása, s az eltor­zult jelenlegi forgalmiadó-rendszer kedvezőtlenül hat a végső felhasználás szerkezetére, és ezzel jelentősen hozzá­járul a termelési szerkezet konzerválá­sához. A lakossági adórendszer önmagában is ellentmondásos és igazságtalan. A jelenlegi szabályok eltérően kezeük a különböző tevékenységeket és szekto­rokat, nem biztosítják a jövedelmekkel arányos közteherviselést. Ez,, valamint a keresetszabályozási rendszer a fő­munkaidő leértékeléséhez, teljesít­mény-visszatartáshoz vezet, előnyben részesítve az elaprózott forrásokból va­ló jövedelemszerzést. így az ár- és adó­rendszer felgyülemlett problémái to­vábbi részleges módosításokkal a jövő­ben már nem oldhatók meg, ezért átfo­gó és alapvető változtatásokra van szükség. Olyan ár- és adóreformra, amely megszünteti a termelők túlzot­tan magas adóterhelését, megtisztítja a termelést a közvetlen adóterhek jelen­tős részétől. Ezáltal lehetővé teszi a ter­melői árak szintjének, valamint a ter­melői árban realizált nyereségnek a csökkentését. Egyszóval elősegíti a gaz­dasági tisztánlátást. A közkiadások­hoz, jóléti feladatokhoz szukse|es\olt- ségvetési forrásokat a mainál nagyobb mértékben — lényegében a végső fo­gyasztáshoz kapcsolódva — forgalmi adóként és a lakossági jövedelmek adóztatásán keresztül biztosítja. Ehhez a fogyasztói és termelői árak kétszintűségét biztosító általános for­galmi adó, a lakossági jövedelmeket a lehető legszélesebb körben átfogó, ke­vés, kedvezménnyel működő személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésére van szükség. A magánvállalkozók pe­dig a vállalati jövedelemszabályozással összehangolt rendszerben vállalkozási adót fizetnek majd. Rendezett, szabályozott viszonyok jönnek így létre az irányítás és a gazdál­kodók, az állam és az állampolgárok között. Az első lépés A jövedelemviszonyokban tapasztal­ható feszültségek az adó- és árreform mellett szükségessé tennék a bérek és a társadalmi juttatások reformját js. Nyilvánvaló, hogy az egész pénzügyi rendszert átformáló változások elTnoz- dulást idéznek elő a bér- és juttatási rendszerben is, Meghatározott körben szükség lesz bérkorrekcióra és árkie­gyenlítő jövedelemkiegészítésekre. Az eddig kialakult bérarányokat alapvető­en megváltoztató bérreformmal azon­ban nem lehet számolni. Ugyanis társa­dalmilag igazságos, képzettséget, mun­kafeltételeket, életkort megbízhatóan tükröző keresetarányok kialakítása el­méleti alapon nem lehetséges, így ezek csak egy, a valóságban ténylegesen is működő munkaerőpiacon formálód­hatnak ki. A bérarányok jelentősebb módosítá­sa csak „felfelé” történhet, és ez a gaz­daság jelenlegi helyzete és teljesítmé­nyei mellett nem vállalható béremelést igényelne. Ugyanis, ha forrás "nélkül lenne bérreform, akkor valaki(k)től el kellene venni munkabérét és valakid­nek oda kellene azt adni. Más esetben a bérreform mértéktelen árnövekedés mellett volna csak megvalósítható. Nyilvánvaló, hogy egyik sem járható út, legfeljebb kisebb bérkorrekciók jö­hetnek számításba. A társadalmi juttatások területén a nyugdíjrendszer korszerűsítésének munkálatai is folyamatban vannak. Nagyobb lépésekre ezen a téren is csak akkor kerülhet sor, ha a gazdaságban az ehhez szükséges források rendelke­zésre állnak, Ezért az adóreform beve­zetésével egyidejűleg olyan intézkedé­sekre is szükség lesz, amelyek segítségé­vel a szociális biztonság megőrizhető. Alapelvként kell tehát figyelembe ven- > ni,"hogy az adó- és árreform bevezeté­sével a társadalmi ellátás színvonala lehetőleg ne csökkenjen, s az intézkedés nem járhat a társadalmi ellátás színvo­nalának mérséklődésével. Sándor Miklós, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója Az első termést takarították be a Moszkva környéki, nemrég alapított „Takarmány” Tudományos Kutató Egyesülés melegházaiban. Á melegházakban jól felszerelt, mes­terséges éghajlati, genetikai, immuno­lógiai, biotechnológiai és sejtkiválasz­tási laboratóriumokban folynak a kí­sérletek. A mesterséges éghajlat alatt a növények 5—6-szor gyorsabban fejlőd­nek, mint a szabad ég alatt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy bevezették a különböző fajták szaporításának új technológiáját, másrészt hogy biotech­nológiai és sejtkiválasztási módszere­ket alkalmaznak. Az új, nagy termé- kenységű VIK—70 és VIK—84 fajtájú lóherét, a „Lada” fajtájú lucernát és egynyári peijét már az Oroszországi SZSZSZK öt körzetében be is vezették. A kísérleti telepről évente több száz csomag új fajtájú évelő takarmányfű vetőmagját küldik szét az ország min­den részébe. Az intézet az ország 41 tudományos- központjának adta át kedvező tapasztalatait. A KGST-országok, köztük Magya­rország is átvették a szovjet tudósok takarmánytermelő-technológiai prog­ramját. Új takarmányfajták • Új technológiákat vezettek be. BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA a Kecskemét, Szabadság tér — Luther udvar melletti foghíjtelken épülő 1987. szeptember hónapban beköltözhető TÁRSASHÁZLAKÁSOKAT ÉRTÉKESÍTI 2 + 2 félszobás 98 m2-es lakás irányára: 2.450.000,— Ft 2 + 2 félszobás 93 m2-es lakás irányára: 2.050.000,— Ft JELENTKEZNE LEHET az igazgatóság lakásértékesítési csoportjánál (Szabadság tér 5.) 2075

Next

/
Oldalképek
Tartalom