Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
Z # PETŐFI NÉPE # 1987a augusztus 17! NOVAJA ZEMLJA-I KÍSÉRLETI ATOMROBBANTAS Nem jutott sugár szennyeződés a légkörbe A hivatalos szovjet hírügynökség szombati nyilatkozatában határozottan visszautasította azokat a .nyugati sajtóban — mindenekelőtt az amerikaiban — terjesztett híreszteléseket, hogy a Szovjetunió által augusztus 2- án, a Nova ja Zemlja szigeten végrehajtott atomrobbantást követően sugárszennyeződés jutott más országok területére. A TASZSZ rámutat: a Nova- ja Zemlja-i kísérleti atomrobbantást olyan szükséges, sugárszeny- nyeződésnek a légkörbe jutását kizáró, biztonsági intézkedésekkel hajtották végre, amelyeket az 1963-ban a világűrbeli, a légköri és a víz alatti atomrobbantások betiltásáról kötött — a Szovjetunió által is aláírt — szerződésben rögzítettek. Ezért a lakosságot semmiféle sugárártalom nem fenyegette, mint ahogy ezt a szovjet nemzeti műszaki ellenőrző eszközök is tanúsították. Ennek ellenére az illetékes szovjet szervek a kéréseknek eleget téve újabb, sokoldalú ellenőrzést végeztek. Ez azt mutatta, hogy a robbanást követően' elenyésző mennyiségű, gáz halmaz- állapotú melléktermék került a levegőbe, ez azonban nem vezethetett sugárszennyezett csapadék kialakulásához. Ez kizárja annak lehetőségét is, hogy valamely államokban a Novaja Zemlja-i robbanás következtében sugárszennyezett csapadék hullhatott volna. A szovjet hírügynökség kiemelte, hogy a Szovjetunió mindent megtesz az 1963-as szerződés előírásainak maradéktalan megvalósításáért. — Célunk a nukleáris fegyver- kísérletek általános és teljes betiltása. A Szovjetunió ismét megerősíti azt a javaslatát, hogy bárhol, bármilyen formában kezdjenek azonnali tárgyalásokat erről a kérdésről. A kísérleti atomrobbantások folytatódása mindenekelőtt az Egyesült Államoktól függ, rajta a sor a válasszal — hangoztatta nyilatkozatában a TASZSZ. CSEMPÉSZÉSEN ÉRTÉK A LEGÉNYSÉGET Jugoszláv hajót foglaltak le Romániában A román hatóságok a brailai kikötőben lefoglalták a Badnje- vo nevű jugoszláv folyami vontatóhajót, és 2100 tonna nyersfoszfátot szállító három uszályát, parancsnokát és személyzetét pedig őrizetbe vették,, mert a legénység tagjait csempészésen érték. Bukarest erről jegyzékben értesítette a belgrádi külügyminisztériumot. Mint a belgrádi Politika jelentette, rendőrségi közlések szerint a Badnjevo legénysége törvénybe ütköző módon egyebek között román állampolgároknak eladott 15 ezer csomag olyan külföldi cigarettát, amelyet előzőleg a brailai free-shopban vásárolt meg. Ezért letartóztatták őket, s csak 7000 dollár óvadék ellenében térhettek vissza' a hajóra, ahol napok óta rendőri őrizet alatt vannak. A Badnjevo átkutatásakor a román ellenőrző szervek 200 000 leit és 1000 dollárt találtak. A jugoszláv külügyminisztériumnak átadott jegyzékben Bukarest a hajó és személyzetének szabadon engedése fejében 70 000 USA-dollár lefizetését követeli. Ilyen lépést román részről most először foganatosítottak csempészésen ért jugoszláv hajósokkal szemben. események sorokban WASHINGTON _______ ■ K atonaszökevény volt annak a kis magánrepülőgépnek a pilótája, amely csütörtökön veszélyes közelségbe került Reagan elnök kaliforniai birtoka felett az elnök helikopteréhez. Ez csak jóval azután derült ki, hogy a pilótát kihallgatták, majd szabadon engedték. A 32 éves Ray Williams Millert most újból letartóztatták, mert kiderült, hogy augusztus eleje óta önkényesen van távol csapattestétől. Ismét Lange alakít kormányt Üj-Zélandon % A tegnap közzétett eredmények szerint az új-zélandi választááb- kon a Munkáspárt a 97 képviselői mandátumból 56-ot szerzett meg, a legnagyobb ellenzéki csoportosulás, a Nemzeti Párt pedig 41 képviselőt küldhet a parlamentbe. A Demokratikus Párt, melynek korábban két képviselője volt, nem került be a törvény- hozásba. A 2,1 millió választásra jogosult állampolgár 78 százaléka (1,6 millió ember) adta le szavazatát. 46,41 százalékuk a Munkáspártra, 44,59 százalékuk pedig a Nemzeti Pártra voksolt. HAMBURG ________A z NSZK-ban öt év óta első ízben lépett helyi koalícióra — az önálló tartománynak számító Hamburgban — a szövetségi szinten ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a bonni kormánytöbbséghez tartozó Szabaddemokrata Párt. Az országban ismét David Lange alakít kormányt. Sajtóértekezletén Lange hangsúlyozta, hogy kormánya jó kapcsolatokat akar kialakítani az Egyesült Államokkal, de nem változtat azon a döntésén, hogy atomfegyverrel felszerelt amerikai hadihajók nem köthetnek ki az ország kikötőiben. Pillantás a hétre Változatlanul tart még az uborkaszezon, alig találunk valamit a hírügynökségek előjegyzési naptáraiban. Az előrejelzés-ínség persze már nem tart soká: augusztus végén, szeptember elején kezdődik a bőség korszaka, az őszi diplomáciai idény. Most pedig a világpolitikai rögtönzésekre vagyunk utalva, szerencsére nem reménytelenül. Elég, ha csak az Öböl térségét említjük, ahonnan az a meglepetés, ha egy ideig nincs meglepetés. HÉTFŐ: Moszkvában számos ország szakértőinek részvételével nemzetközi konferencia kezdődik a környezet- védelmi oktatásról. A huszadik század végének jellegzetes problémái közül alighanem a ~ környezetvédelem ügyét is kiemelten emlegetik majd az eljövendő korok történészei. Az általános iskolákban néhány éve még környezetismeretként oktatott szaktárgy neve lassan környezetvédelemmé módosul... KEDD: Pekingben amerikai—'kínai gazdasági tárgyalások kezdődnek. Jóllehet, az Egyesült Államok Kínával váló kereskedelmében jóval messzebb elmegy, mint más -szocialista országok esetében, a két ország között számos megoldatlan kérdés van. Jó példa erre a kereskedelmi hitelek, a különböző tranzakciók finanszírozásának problémája. Ez annál is égetőbb, mivel Kína nem rendelkezik elég valutával vásárlásai fedezésére. SZERDA: Mexikóvárosban megkezdődnek az érdemi tárgyalások Miguel de La Madrid államfő és az előző napon Mexikóba érkező Jósé Sarney brazil elnök között. A két ország egyformán hatalmas adóssággal kénytelen küszködni, s egyformán aktív a térség válságainak békés rendezését célzó tárgyalásokon. Gazdasági együttműködésük óriási'tartalékokat szabadíthat fel, közös fellépésük pedig még nagyobb nyomatékot adhat szavuknak Latin-Ame- rikában. VASÁRNAP: Az Arab Liga tagállamainak rendkívüli külügyminiszteri értekezletén az Öböl eseményei állnak majd az érdeklődés középpontjában. A mekkai események nyomán kialakult feszültség és az olajszállítmányok kiesése miatt elmaradó bevételek ügye mind sürgetőbben veti fel az arab egység kérdését. Ráadásként még ott van a közel-keleti békekonferencia ösz- szehi vasának egyre húzódó ügye is. Nő a feszültség az Öbölben Aknára futott egy hajó — Felsorakozik az amerikai flotta Szombaton aknára futott és elsüllyedt az Anita nevű ellátóhajó az Ománi-öbolben, Fud- zseira kikötőjétől 16 kilométerre. A robbanás egy embert azonnal megölt, a 11 fős legénység öt tagja eltűnt, ötöt súlyos állapotban kórházba szállítottak. Az eltűntek közt van a hajó angol nemzetiségű kapitánya, a többiek indiaiak. Az ellátóhajó a Gulf Agency nevű regionális hajózási társasághoz tartozik. Az Anita volt a hatodik olyan hajó, amely az Öböl körzetében aknára futott. A legutóbb, augusztus 10-én, a panamai zászló alatt hajózó Texaco Caribbean nevű tartályhajó futott aknára, de akkor nem történt haláleset. Sok halálos áldozatot, követelt egy robbanás, amely szombat reggel történt az Arabian American Oil Company nevű cég szaúd-arábiai földgáztelepén, Bahreintől 45 kilométerre északnyugatra, az Öböl partján. A robbanást az első jelentések^ szerint elektromos rendellenesség okozhatta. Az adatok ellentmondóak. A szaúdi kormány szerint négyen vesztették életüket, más források szerint 7—22 ember halt meg és 15 megsebesült. A robbanás után tűzvész keletkezett, amelyet csak délután sikerült megfékezni. „Jelenleg semmi sem indokolja azt, hogy az Egyesült Államok megszüntesse jelenlétét az Öbölben” — jelentette ki Frank Carlucci, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Közben az amerikai hadiflotta jelentős felfejlődéséről számoltak be legutóbbi jelentéseikben. Az amerikai hajóhad a Honmuzi-szo- ros bejárata ^ előtt horgonyzó Constellation ' repülőgép-hordozó körül felsorakoztatja egységeit. A Guadalcanal csatahajó nyolc aknaszedő helikopterrel a fedélzetén az Öböl felé halad. Omán kész brit. hadihajók és aknaszedő hajók rendelkezésére bocsátani kikötőit. Korábban egyetlen térségbeli állam sem mutatott hajlandóságot hasonló „vend égszeretetre”. Egyidejűleg Ománba* irányítanak légifelderítésre szánt elektronikus fedélzeti berendezéssel ellátott két brit „Nimród típusú” nehézbombázót. * A Pravda — vasárnapi nemzetközi szemléjében — hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió minden idegen hadihajó kivonását javasolja. Az Öbölben jóval kevesebb a szovjet hajó, de nem ez a lényeg. A szovjet ha jók senkiit sem fenyegetnek, zsarolnak, míg Washington lépései a nemzetközi válságot erősítik, hogy ellenőrzésük alá vonhassák az olajban gazdag, s a szovjet határok közelében fekvő térséget. * A hírügynökségek élénk diplomáciai mozgásról számoltak be a térségben. Velajati iráni külügyminiszter szombaton kétnapos hivatalos látogatásra az omá- ni Maszkatba érkezett. Az iráni diplomáciai offenzíva másik helyszíne a' líbiai főváros volt, ahol Hoszein Sejkoleszlám iráni külügyminiszter-helyettes szombaton Kadhafi líbiai vezető vendége volt. Az iráni politikus utána Algírba érkezett. Immár másfél hónapja egymást érik a sztrájkok Dél-Koreá- ban. A munkások — politikai nézeteiktől függetlenül — most nem elsősorban társadalmi változásokat követelnek, bár fokozatosan ilyen jelszavak■ is előkerülnek ismét, hanem béremelést és munkakörülményeik azonnali, jelentős javítását. A nem olyan régen .még „mintagazdasággal” büszkélkedő országról ' hirtelen kiderült, hogy jelentős gondokkal küszködik. A „délkoreai csoda” ugyan tovább tartott három napnál, de a jelek szerint egyszer ennek is vége szakad. Természetesen nem lehet különválasztani a dél-koreai gazdasági helyzetet és a társadalmi feszültségeket. A sztrájkoló bányászokat ugyanúgy nyomasztja a jelenlegi rendszer, mint a köveket hajigáló diákokat, az ellenzéki pártokat támogató középosztályt vagy éppenséggel a nagyobb befolyást áhító hazai nagytőkéseket. A diktatúra ma már nem felel meg az ország gazdasági fejlettségének, a továbblépés- által támasztott igényeknek. Most még jó arra, hogy könnygázzal és gumibottal szétkergesse a csongSzoni vagy te- beki tüntetőket, de hosszú távon már biztos, hogy nem képes tartani magát. A hét végén már kétszázötven üzemben szünetelt a termelés, közöttük a dél-koreai gazdaság büszkeségei közé tartozó, az amerikai piacon már-már a japán,-pozíciókat fenyegető öt autógyárban. A sztrájkmozgalom immár hatszázhetven kisebb-nagyobb vállalatot érintett az elmúlt időszakban és alaposan hozzájárul Csőn Tu Hvan elnök, valamint kijelölt utóda, Ro Te Vu engedékenységéhez az ellenzékkel való alkudozás során. Az óriási exporton alapuló délkoreai gazdaság eddigi sikereit jórészt az olcsó, engedelmes munkaerőnek köszönhette. Most kiderült, hogy a dolgozók fele legfeljebb a létminimumhoz szükséges fizetést kapja, ráadásul szinte a középkori rabszolgákéhoz hasonlatos a munkaideje. Ez a rendszer már a szuronyokkal sem tartható fenn tovább, túllépett önmagán. A munkáltatók most arra hivatkoznak, hogy csupán hatszázalékos béremelés több mint hárommilliárd dollár exportkiesést okozna az önköltség növekedése és a versenyképesség romlása miatt. Dél-Koreában a hangyaszorgalom megmaradt, az engedelmesség, a szó nélkül való beletörődés megszűnt. Az új feladatókra már a huszadik század végéhez illő megoldásokat kell találni. A rendszer végnapjait éli, a következő elnökválasztásokon már indulhat az Egyesült Államok támogatását sem nélkülöző ellenzék jelöltje is. Kérdés azonban, meddig tart majd az „új csoda", a polgári demokrácia, ha, netán Washington mégis a katonák rezsímjét tartja saját céljai szempontjából előnyösebbnek. Horváth Gábor * Magasabb béreket követelő taxisofőrök és a rohamrendőqjjk összecsapása a dél-koreai Csongszon városban. (Telefotó — AP—MTI—KS) PRAVDA-CIKK Most az Egyesült Államokon a sor Hiábavalók az olyan számítások, hogy a Szovjetunió végül is engedni! fog a nyugatnémet Pershing-—1A rakétákra szerelhető 72 amerikai robbanótöltet kérdésében — shögezi le vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A Szovjetunió már megtett minden engedményt, amit megtehetett. A sor most az Egyesült AŰ- temakon van. A lap emlékeztet arra, hogy Moszkva visszavonta a brit és a francia atom ütőerővel1 kaocsolá- tos feltételeit, a közepes hatótá- vo'ságú rakétákat a hadászati és űrfegyverektől elkülönülten kezeli. jóllehet hasznosabbnak tartotta volna egvütt vizsgálni a nukleáris erőket Sikraszállt minden európai közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéta megsemmisítéséért, ma'd végiül a „globális kettős nullamegoldás” koncepciójával állt e'ő. Nem titok, hogy ennek keretében sokkal több szöviet rakétát kell felszámolni, mint amerikait. Redman amerikai szóvivő kijelentéséből mégis arra lehet következtetni, hosv az óceánon túl újabb engedményre számítanak. A szovjet nép sohasem bekül még azzal, hogy Nyugat-Németorszálg nukleáris hatalommá váljék — szögezi le a Pravda. A bonni jelentések azt bizonyítják, hogy továbbra sem határozták még el' magukat a kérdésben a Rajna partján. Végül is kettős benyomás támad. Egyfelől a Pershing—1A rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont azt mutatja, hogy Washington el akar távolodni a hadműveleti - ha rcászat i rakéták kérdésében már elfogadott nulla- megoldástól. Másrészt — Washington és Bonn manőverezésének következtében — kialakulóban van egy helyzet, amely azt aj gondolatot ébreszti, hogy létezik valamiféle titkos elképzelés, sőt esetlég, terv, amelynek alapján Nyug'at-Németországot nukleáris vagy kvázi-nukleáris hatalommá kívánják változtatni — írja a Pravda. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon már a közeli jövőben kiderül: az Egyesült Államok továbbra is a tárgyalások menetének fékezése áll szándékában, vagy valóban őszintén,, építő szellemiben törekszik a valóban történelmi megállapodásra — hangsúlyozza vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. SVÉDORSZÁGI ZAVARGÁSOK Öncélú rombolás — politikai indíték nélkül Viharos érzelmeket és értetlenséget váltottak ki Svédországban az elmúlt néhány nap stockholmi eseményei. Az oly sokáig a béke és nyugalom hazájának számító ország fővárosában megvadult fiatalok hat napon át tör- tek-zúztak, gyújtogattak, s verekedtek a rendőrökkel. Bár az összecsapásoknak a hivatalos közlemények szerint nincs sérültje, s a letartóztatott fiatalokat is viszonylag hamar szabadon engedték — Olof Palníe tavalyi halála után az erőszak újabb megnyilvánulása ismét önvizsgálatra késztette a nyolcmilliós ország közvéleményét. A mostani zavargásoknak — amint azt a szakértők egyöntetűen megállapítják — nem voltak különösebb politikai indítékai. A tizenévesek — minden jel szerint — öncélúan, a rombolás kedvéért borították fel az autókat, törték be az üzletek kirakatait, gyújtották fel a szeméttárolókat. Néhány szakértő a rendőröket okolja a helyzet elmérgesedéséért, mert — úgy vélik — túl keményen léptek fel már az első pillanatokban. Mások szerint mindez a szülői tekintély csökkenésének és a városiasodás következtében fellépő elidegenedésnek a terméke. Egy bűnügyi szakember pedig azzal állt elő, hogy az indulatokat a vakáció közelgő vége váltotta ki. AMERIKAI BELPOLITIKA Reagan talpon maradt Mióta az amerikai kongresszus kihallgatási termében kialudtak a nagy televíziós társaságok reflektorai, az amerikai belpolitikában megkezdődött a kár- és helyzetfelmérés. Emlékezetes, hogy a kongresszus látványos jelenetekben bővelkedő vizsgálatot tartott az iráni fegyverszállítások és a nicaraguai kontráknak átjátszott pénzek ügyében. Nemzetközi értelemben sem közömbös, hogy ez miképpen befolyásolja az amerikai belpolitikát. Hatalmi érdekek 1 A kulcskérdés természetesen az, hogy hogyan kell értékelni Reagan qlnök hatalmi helyzetét. Figyelembe véve egyrészt azt, hogy az elnöknek néhány belpolitikai kérdésben még kemény harcot kell vívnia a demokrata többségű képviselőházzal és szenátussal, valamint azt, hogy néhány hónap múlva, 1988 februárjában megkezdődik az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban. Ez egyben azt jelenti, hogy Reagan elnök végleg lelép a politikai színtérről. Érthető módon óriási érdekek fűződnek viszont ahhoz, hogy Reagan elég erős maradjon 1988 folyamán. A republikánusok ugyanis csak így számíthatnak arra, hogy valamelyik jelöltjük befut az 1988. novemberi elnökválasztáson, és így — feltartóztatva a demokraták rohamát — biztosítsák a politikai folytonosságot. Tekintettel arra, hogy az elnök- választással egy Időben (az egyes államok kormányzóitól lefelé) választott tisztségviselők ezreinek sorsa is eldől, távolról sem „elvi”, hanem nagyonis egyszerű hatalmi, személyi és anyagi érdekek lépnek porondra. A vizsgálat után Most, a kongresszusi vizsgálat lezárása után mindenekelőtt azt lehet megállapítani, hogy a demokratáknak nem sikerült döntő csapást mérniök Reagan, és a Köztársasági Párt politikai pozícióira. A megfigyelők általában a következő magyarázatot adják. Először: a demokrata pártban tucatnyi elnökjelölt van, de nincs olyan kiemelkedő egyéniségük, aki körül a Reagan politikája elleni támadás kikristályosodhatott volna. A második ok az, hogy az amerikai közvélemény legszélesebb rétegeit az iráni fegyverszállítások és a kontraügy botránya lényegesen kevésbé háborította fel, mint az ügyet alkotmányjogi alapon megközelítő és „mellékesen" a maga távolabbi' politikai céljait követő demokrata párt törvényhozási többséget. A közvélemény túlnyomó része erkölcsileg nem látott kivetnivalót abban, hogy amerikai túszok kiszabadításáért cserébe Irán akár fegyvereket is kapjon. Nicaragua pedig úgy él az amerikai közvéleményben, mint „'kommunista támaszpont" az amerikai érdekszférának tekintett Közép-Ame- rikában. Ehhez a többségi tömegfelfogáshoz képest az a kétségtelenül érvényes jogi érvelés, hogy megsértették a nicaraguai ellen- forradalmárok anyagi támogatásának tilalmát, és „titkos hadműveletet” eltitkoltak a kongresszus elől — nem lehetett túlságosan hatásos. Harmadszor: a köztársaság- párt általános politikai érdekei szempontjából rendkívül ked« vező hatást gyakorolt a közvéleményre az, hogy nem sikerült bebizonyítani Reagan személyes felelősségét. A korpiány két legfontosabb személyisége: Shultz külügyminiszter és Weinberger hadügyminiszter pedig tisztán került ki az ügyből. Némileg leegyszerűsítve a dolgot: a Fehér Ház a vártnál sokkal kisebb nehézségek árán úszta meg az ügyet. Kedvező konjunktúra Belpolitikai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egész botrány olyan , gazdasági háttér előtt játszódott le, amelyet (legalábbis pillanat-; nyilag) a kedvező konjunktúrái jellemez. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a botrány heteiben hallgató Reagan a napokban személyesen jelent meg a Fehér Ház sajtótermében, hogy bejelentse: elnöksége óta most először süllyedt 6 százalékra az amerikai munkanélküliség aránya, és legalábbis 1988 végéig kedvezőek az amerikai konjunktúra alakulásának többi mutatói is. Azt senki sem tudja, hogy miképpen alakul a helyzet 1988 februárja után. Annyi azonban bizonyos, hogy a demokraták nem tudták „kiütni” az elnököt és apparátusát. —1 —e £
