Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 13. A Bánk bán vietnami fordítója Egy budapesti lakótelepi lakásban fogad Le Xuan Giang műfordító, köl­tő, a magyar irodalom vietnami apos­tola. Csak a kevés bútor, a szellősen berendezett szoba s egy falikép utal rá, hogy a házigazda keleti származású. ízesen, felszabadultan beszéli nyel­vünket s vendégszeretete is magyaros. Most elsősorban mint közvetítőt fag­gatom, aki a földrajzi értelemben s ha­gyományokban egyaránt távoli két or­szág kultúráját köti össze. Kultúránk követe Az örök emberi kíváncsiság, a távoli tájak, más életformák iránti nosztalgia már évszázadokkal ezelőtt kialakította az utazó, a követ típusát, aki nemcsak a nyelvi akadályokat töri át, de előíté­leteket is rombol, s különleges tudása, szenvedélye révén hatást gyakorolhat egy-egy nemzeti kultúra fejlődésére is. De amennyire igaz, hogy egy közvetítő felgyorsíthat művészeti folyamatokat, ugyanúgy örök a kétség is, hogy a nagy életmód- s hagyománykülönbségek esetében mennyire lehet gyümölcsöző ez a szellemiérték-export. A fenti kérdést a magyar irodalom vietnami visszhangjával kapcsolatban igazán érdemes felvetni. Ki lenne híva- tottabb a válaszadásra, mint Gárdo­nyi, Kosztolányi, Örkény, Katona mű­veinek vietnami tolmácsolója, akinek kötetei tízezres példányszámokban lát­nak napvilágot. — Jelentek-e meg magyar könyvek Vietnamban az ön műfordítói munkás­ságát megelőzően? — Közvetítő nyelvről fordították Petőfi verseit. E lelkesítő, érzelemgaz­dag költeményeknek nagy sikerük volt 1963-ban. József Attila bonyolultabb líráját kevésbé fogadták be s lényegé­ben visszhangtalan maradt Móricz Ro­konok című regénye is. A művelt mandarin unokája — Miért lett műfordító, mikor ismer­kedett meg a magyar kultúrával? — 1956 augusztusában kerültem ösztöndíjasként Magyarországra. Rendkívül furcsa volt a légkör, külö­nösen nekünk, akik akkor még naivan azt hittük, hogy a megvalósult szocia­lizmus rögvest paradicsomi állapoto­kat, teljes harmóniát teremt. A műsza­ki egyetem kollégiumában éltem át atr 56-os eseményeket. Utána gépgyártás­technológiát tanultam, bár kiutazá­sunk előtt azt kértem, hogy humán tár­gyakkal foglalkozhassak. De meggyőz­tek, hogy a háború után újjáépülő or­szágnak elsősorban mérnökökre van szüksége. 1965-ben kaptam diplomát. Hazatérve tizenegy évig a szabványü­gyi hivatalban dolgoztam. — Mostani munkahelye a Vietnami írók Szövetsége. Mivel magyarázható e pályamódosítás? — Az irodalmat, a bölcseletet apai nagyapám szerettette meg velem, aki a közép-vietnami királyi udvarban volt tanácsos mandarin. Tulajdonképpen ő nevelt. Apám nemzedékére a francia kultúra volt nagy hatással, az ősi kínai költészetet ez a korosztály már nem ismerte. Olyan környezetben töltöttem gyermekéveimet, ahol szinte mindig az irodalomról, s a természetről beszéltek. Az évszázadokat átfogó, nemzedéke­ket összekötő humán kultúra szeretetét a gyermekkoromból hoztam. Fogadalom Gárdonyi sírjánál — És a magyar irodalomét? — E vonzódásomhoz csatlakozott később a Magyarország iránti mélyebb érdeklődés s közvetve egy fogadás is. Még ösztöndíjasként Egerben, Gárdo­nyi sírjánál fogadtam meg, hogy az Eg­ri csillagokat mindenképpen lefordí­tom. Vietnamban megbízás nélkül hoz­zá is fogtam, csak úgy próbaképpen. Az elkészült részeket barátaimnak ol­vastam fel. Szerencsére úgy alakult, hogy a könyv tízezer példányban meg­jelent Hanoiban és siker lett. Később is mindig a magam ízlése szerint válasz­tottam ki a lefordítandó szöveget. A tájékozódásban segítettek a magyar- országi tanulmányútjaim. — Tudtommal másként is népszerűsí­ti kultúránkat. — Előadásokat tartok, cikkeket írok. Bemutattam már Radnótit, Illés Bélát, Kosztolányit. — Kapcsolata magyar írókkal? . — Sok időt töltöttem az írószövet­ségben. Nagyon szerettem Simon Ist­vánt, jóban vagyok Qarai Gáborral, Nagy Gáspárral. A napokban épp Be- reményi Gézával ismerkedtem meg. Darvas József Részeg esőjét s Jókai regényét, A kőszívű ember fiait készü­lök lefordítani. Katona drámája tuong stílusban — Eddigi munkásságában egyetlen drámaforditás van, Katona Bánk bánja. Miért választotta e nehéz nyelvű, speci­álisan magyar darabot? — A Szegedi Szabadtéri Színpadon láttam egy Bánk bán-előadást. Külö­nösen a királyné és Bánk bán viszálya ragadott meg, mert a keleti történelem­ben is gyakori ez a konfliktus. 1981-ben kezdtem a fordítást, s figyelembe vet­tem Illyés átigazítását is. Hosszú ideig nem akadt színház, mely vállalkozott volna egy ilyen költséges előadásra. Egyszer a magyar minisztériumhoz for­dultunk, hogy jelmezzel vagy más mó­don segítse a vietnami bemutatót. Saj­nos nem hallgatták meg kérésünket. — Végül is bemutatták a drámát. — Igen, tavaly április 4-én a hanoi Tuong színház vitte színre. Ez a 13. század után kialakult, kínai motívumo­kat használó, tragédiák előadására specializálódott játékstílus — a tuong — már nem igazán korszerű. Mi taga­dás, az első bemutatónak nem volt túl nagy sikere. így igazán meglepett, hogy a Cai Luong Kim Phung színház még ugyancsak tavaly, szeptemberben vál­lalkozott a színrevitelre. ők már leg­alább harmincszor játszották Katona remekművét. * * * Holnap a drámaíró szülővárosába látogat Le Xuan Giang. Délután fél ötkor az oktatási igazgatóságon a Ka­tona József Társaság szervezésében ta­lálkozik a kecskeméti irodalom- és színházbarátokkal. H.Gy. LE XUAN GIANG Egy mosolyhoz Lehunyom pillámat, mosolyod tündököl Kinyitom szemem, ugyanúgy rámragyog És én járok-kelek ebben a sugárzásban Míg az évek sokasodva körém kuszálódnak (Fordította: Ördögh Szilveszter) A CSILLAGOS ÉGBOLT SZÍNHAZA Ahol nincs nyári szünet 9 Általános iskolás eszperantísták a kecskeméti planetáriumban. (Tóth Sándor felvétele) A nyári éjszakák — sok más egyéb mellett — nagyszerű alkalmat kínálnak a csillagok vizsgálására is. A kecske­méti planetáriumban éppen ezért már második éve nem tartanak nyári szüne­tet. Ezekben a meleg hónapokban — tudtuk meg E. Kovács Zoltántól, a pla­netárium. vezetőjétől — számottevően nő az érdeklődés az intézmény és prog­ramjai iránt. Rendszeresen érkeznek csoportok az úttörőszövetség, a Szal- vay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon, az Express és az Ibusz utazási irodák szervezésében, a Vakáció-akció kereté­ben, de az egyéni érdeklődők száma sem elenyésző. A múlt héten egy tucat általános is­kolás eszperantista birtokolta a kicsi, de jól felszerelt épületet. A napközis tábor egy hétig adott egész napos elfog­laltságot a főként kecskeméti és bugaci gyerekeknek, akik nem mellékesen a planetáriummal is közelebbi kapcsolat­ba kerültek ez idő alatt. Mivel az egyéni látogatások tekinté­lyes része hétvégekre esik, minden má­sodik vasárnap — délelőtt 10 és dél­után fél 3 órakor —- két műsort tarta­nak, s havonta egyszer, kísérleti jelleg­gel, szombatra is vájják a közönséget. Ezenkívül a hétfő is a csillagászati programoké, valamint a kedvező hold­állású éjszakák, amikor a távcsöves be­mutatókon a mintegy 200 ezer forint értékű Zeiss távcső segítségével felejt­hetetlen látványban van részük kicsik­nek és nagyoknak. A videomozi a pla­netáriumban nyáron szünetel. A leg­közelebbi filmet már csak szeptember­ben fűzik gépbe. A legtöbb résztvevőt a hagyományos — tájékoztatóval egybekötött —.mű­sorok vonzzák: Hazánk csillagos ég­boltja címmel a Magyarországon látha­tó ismertebb csillagképeket, az ezekhez fűződő mondákat, legendákat fűzték egy csokorba. Az Utazás a Naprend­szerben történeti áttekintés a szabad­szemes vizsgálódástól a távcsöves csil­lagászaton át, a bolygószondák kor­szakáig. Látványos cs szórakoztató a Csillagok világa, mely az égitestek sor­sát feszegeti. A Aappalok és éjszakák, az évszakok váltakozásairól a Termé­szet ritmusai, a Földön kívüli civilizá­ció lehetőségeiről pedig Az élet bölcsője — a Kozmosz címmel adnak képet. Iz­galmas, képzelt utazásban lesz része annak, aki A Sarkcsillagtól a Dél Ke­resztjéig elnevezésű műsorra vált je­gyet, a Találkozás a Halley-üstökössel, és a Galaxisok világa pedig főként a rm’d'ba kalauzolja a közönséget. ' -rvczők nem felejtkeztek meg az óvó. ■, és a kisiskolás korosztályról sem 3/úmukra a Csillagmese kicsiknek szolgál hasznos ismeretekkel. A nyár nem csak a látogatók számát tekintve „csúcsszezon”, hiszen ilyenkor készül a kővetkező évad műsorterve is. Ember a Marsra? címmel szeptember­től indul új program, a következő nyár­ra pedig merész tervekkel készülnek: a bugaci kulcsos házban úgynevezett ész­lelő tábort szerveznek majd, s kacér­kodnak a lézeres programok gondola­tával is. T. T. ^ISAJTOPOSTA^ HOL HALLHATÓ, S HOGYAN? Tudnivalók az űj szegedi rádióadásról Az írott és az elektronikus sajtóban egyaránt nagy publicitást kapott az örvendetes tény: július 1-jen megkezdte működését Szegeden a Magyar Rádió hatodik vidéki stúdiója. Az avatási ünnep­ségről mi is beszámoltunk, kiemelve, hogy adása Bács-Kiskunban is hallható. Az eltelt két hét óta munkanapi reggelen fél 6 és 8 óra, szombaton és vasárnap délelőtt pedig 8 és 12, illetve 8 és 11 óra között sugároz magyar nyelvű, valamint a hét utolsó napján román és szlovák nemzetiségi műsort a szegedi rádió. Hangja azonban nagyon kevés hallgatóhoz jut el a Duna—Tisza közén, legalábbis erre következ­tetünk a Baján, Kalocsán, Kunszentmiklóson lakó olvasóinktól kapott észrevételekből. A vételi viszonyokkal kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalók: A stúdió műsora kizárólag az ultrarövid hullá­mon fogható. A CC1R sávban a 94,9 MHz frek­vencián sztereóban sugározza a programot a rádi- ószékháznáí lévő úgynevezett függőleges polari­zációm adóantenna, melynek jeleit ugyancsak függőlegesen elhelyezett dipólantennával lehet venni. Mivel mindössze 50 wattos teljesítményű az adó, a jó minőségű vétel csak alig 6—7 kilométer sugara körben garantálható. Bár a posta jövő nyáron várhatóan legalább 10-szeresére növeli az adás térerejét, megyénk lakóinak zöme ezen a hullámsávon nem hallhatja a szegedi rádiót. A másik URH-sávban, a Szentesről sugárzott 66,29-es frekvencián már jobb vételre számíthat az, aki az adótól maximum 50 kilométerre lakik, ami Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunha­las térségét jelenti. Többen szóvá tették — például a megyeszék­helyen lakók is hogy az OIRT-csatoma ezen hullámhossza hol gyengén, hol erősebben fogha­tó, amit készülékhibának véltek. A Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat vezető szak­emberétől, Matzák Tamástól arról értesültünk, hogy a vételi gondot mindenkor a gyenge térerős­ségokozza, melyet az éghajlati viszonyok is ked­vezőtlenül befolyásolhatnak, tehát a rádiókészü­lék újrahangolásával sém lehet segíteni ilyen esetben. Megkérdeztük ez ügyben a szegedi rádiószer- kesztoség vezetőjét, Várkonyi Balázst is, aki így válaszolt: —, Mi a műsorokat készítjük lelkesedéssel, tudásunk legjavát adva, hangunkat hallgató­inkhoz azonban a technika juttatja el, melynek a posta a gazdája. Szakemberei rövidesen méré­sedet végeznek a vételi lehetőségekkel kapcsola­tosan. Járványveszély a társasházban? Kecskeméten, az Akadémia körút 51. szám alatt ötemeletes, 30 lakásos társasház található, ahol hónapok óta félelemben élnek a családok. És erre komoly okuk van. Legelőször év elején vette észre néhány lakótárs, hogy a földszint egyik közös használatú helyiségében nedves és bűzös a fal, illetve a padló. Rögtön kiderült, hogy az ottani szennyvízelvezető csatorna szivárog. Mivel a közösség megbízottja sem­mit sem tett a hiba megszüntetésére, az emberek a városi Köjálhoz fordul­tak bejelentéssel. A közegészségügyi hatóság hely­színi szendét tartott, s a látottakat március 18-án foglalta jegyzőkönyv­be, mely alapján hivatalos felszólí­tást kapott a közös képviselő a szük­séges intézkedésre. „A jelenlegi álla­pot járványveszélyt rejt magában!” — indokolta lépését a Köjál. Azóta eltelt több mint három hó­nap, de minden változatlan, vagyis tovább csepeg az orrfacsaró szagot árasztó szennylé, mely körül rova­rok rajzanak. Aki a közegészségügyi normákat és a vele Összefüggő egyéb rendelke­zéseket megszegi, háromezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújtható — szögezi le a szabálysértési kódex. Talán ideje lenne a bennefoglaltakat alkalmazni ez esetben is. Persze a bírság még nem egyenértékű a hibás szennyvízvezeték megjavításával, mely munkát el kéne végeztetnie, vagy végeznie valakinek. Haladék­talanul! Hull a szikra Szeretem a szép környezetet, melyet virág, fű, s fa tesz idillikussá. Ez utóbbi növény oxigént termel, ami a porral, füstiéi, gázzal szennyezett levegőben ho­vatovább hiánycikknek számit. Szóval szükség van a fára mindenütt, így a köz­területen, pontosabban az utcán is. Lakóhelyemen, sőt, az otthonom köz­vetlen szomszédságában szintén van fa, de jó ideje csak ismétlődő fejfájást okoz nekem. Miért? Mert magas és oly tere­bélyes lombú, hogy szeles időben állan­dóan érintkezik a villanyvezetékkel. És e pillanatban ezernyi szikra keletkezik, mely szerteszét hull. Az igaz, hogy a tűzijáték érdekességével is majdnem fel­érő a látvány, mégis rettegést kelt, hi­szen a tetőre, vagy a nyáron rendszerint nyitott ablakon át a lakásba zúduló szikraeső bármit lángra lobbanthat. Panaszkodtam már ez ügyben a Dé- mász helyi kirendeltségénél, meg a váro­si tanácsnál, de a meghallgatásomon túl semmivel sem szolgáltak. Pedig csupán létra, s fűrész kellene, meg vállalkozó ember, aki pár percnyi munkával eltávo- lltaná az elektromos légkábelhez legkö­zelebb eső faágat.... — Írja szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében a Kiskőrös, Petőfi u. 18. szám alatti lakó dr. Gyar­mati Károly. Egy cica, két cica... Kedvelt háziállataink általában békések, sokkal békésebbek, mint az em­berek, akik gyakran éppen miattuk kapnak hajba. Ilyen sajnálatos helyzet alakult ki nemrégen a kecskeméti Halasi u. 1. szám alatt is. A részleteket Madácsi Gyulánétól tudjuk: :— Szerette az állatokat nagyapám, az édesapám, s állatbarát vagyok én is. Első emeleti lakásomban csupán két macskát tartok. Jól érzik magukat, szobatiszták, s nyugdíjasként Szívesen foglalatoskodom velük. Mellesleg pár esztendeje bővült az állományom, hiszen megesett a szívem négy olyan cicán, melyek az utcán szegődtek utánam. A lakásom pincéjében találtam részükre kvártélyt, ahonnan egy kis kertbe járnak ki heverészni, ugrabugrálni. A lakókat egyáltalán nem zavarják, a közterületen nem piszkf- tanak. Mégis tüskék a rosszakaróim szemében. Nemrégen feljelentettek ez ügyben. A tanács vizsgálatot folytatott, s kö­zölte, birtokomban lehetnek az állatok, feltéve, hogy maradásukhoz a lakó­társak és bérlemény gazdái hozzájárulnak. Esküszöm, még nem hallottam olyan macskatartásról, mely a környékbeli családok engedélyéhez volna kötve. Meglehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan? A Kecskeméti Városi Tanács állattartásról szóló 3/1982 (XII. 22.) számú rendeletének 3. paragrafusa szerint: macska a város területén az érintett lakótársak egyetértésével, a háztulajdonos (-kezelő) engedélyével tartható. Értesültünk árról, hogy a szóban forgó 32 lakásos épületben a családoknak jóval több mint kétharmada járult hozzá, hogy a cicák lakásban, illetve a pincében éljenek. A bérleménygazdának, az ingatlankezelő vállalatnak azon­ban más a véleménye, ugyanis a 257/87. számú levelében ez olvasható Madá- csinénak címezve: Macskát lakáson belül lebet tartani, de kikötésünk, hogy a kóbor macskák etetését szüntesse meg. A lakók zömének állásfoglalásával szembeni IKV-határozat nemcsak ért­hetetlen, de jogalap nélküli is, hiszen a már említett tanácsrendelet sem tartalmaz macska és kóbor macska közötti megkülönböztetést. Kismamasors? A szerkesztőségünkben személyesen járt fiátalasszony nevét, lakcímét is kö­zölte, mi azonban eltekintünk ismerte­tésétől, legfőképpen azért, mert nem először hallunk efféle sérelemről, így hát inkább a jelenségre szeretnénk a figyelmet felhívni. Az eset évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a cég próbaidejű szerződéssel vette fizikai állományba olvasónkat. Hamarosan megszokta, megszerette új környezetét, a kollégáival szívélyes kapcsolatba került. Már a véglegesíté­séről akart beszélgetni főnökével, ám közbeszólt á.sors, terhes lett. Mivel ál­lapotát veszélyeztetettnek minősítet­ték, orvosi javaslatra könnyebb felada­tot kért és kapott. Csakhogy közben más is történt. A főnök a várandósági hír után más­ként döntött: beosztottját ideiglenesen alkalmazta, így azután hónapról hó­napra kötött vele munkaszerződést, összesen legalább hat-hét alkalommal egymás után. A kismama terhessége utolsó hetei­ben már gyakran betegeskedett, emiatt nem volt lehetősége labilis munkajogi helyzetével foglalkoznia, szülését köve­tően pedig gyermekének gondozása- nevelése töltötte be minden percét- óráját. így telt el több mint három esz­tendő, majd újabb anyai örömök elé nézett. Miután életet adott a második * { kisbabának, meglepő dolgokról érte­sült. Munkáltatója már régen megszün­tette vele a kapcsolatot, mégpedig az utolsó szerződéses határidő lejártával. A következmény? Nem jogosult a bér­rel teljesen, vagy részben megegyező terhességi-gyermekágyi segélyre, vala­mint az e jövedelme alapján megállapí­tandó gyermekgondozási díjra. „Ha előre tudom, hogy anyagilag ilyen nehéz körülmények közé kerülök, nem vállalkoztam volna az újabb szü­lésre ...” — summázta esetét a két­gyermekes anyuka. A Munka Törvénykönyve ezzel kap­csolatban előítja: próbaidő maximum 3 hónapig teijedően szabható meg, s ezt tilos hosszabbítani. Ami pedig a határozott, vagy határozatlan idejű munkaszerződést illeti, az csak a dol­gozóval való egyetértés alapján köthe­tő meg. Ha olvasónk túljutott a próbaidőn, mivel nem távol lévő dolgozót helyette­sített, akár meghatározatlan idejű fog- ^ lalkoztatott is lehetett volna. Csakhogy ehhez nemcsak a munkavállaló, hanem a munkaadó szándéka is szükségelte­tik. A cég azonban ezúttal úgy gondol­kodott: a terhes nőre nem lehet min­dennap feltétlenül számítani. Vállalati oldalról, gazdaságossági okokból talán érthető az efféle döntés, ellentmond azonban annak, hogy a terhes anyát, a kisgyermekes dolgozó nőt segíteni kell. Óhatatlan a kérdés: a gyermeket vál- j laló nő mindegyik munkahelyen kerül­het hasonlóan kiszolgáltatott helyzet­be? Válaszként íme a Legfelsőbb Biró- \ ság Munkaügyi Kollégiumának 6-os I számú állásfoglalása: Érvénytelen az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha az a dolgozó va­lamilyen jogának csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaszerződést határozatlan időre létesitettnek kell tekinteni. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611

Next

/
Oldalképek
Tartalom