Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
1987. július 13. • PETŐFi ríÉPE @ 5 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS FÁSÍTÁS HHRHRHBHil Tapasztalatok Kecskeméten és Várpalotán A megyei tanács végrehajtó bizottsága tudományos koordinációs szakbizottságának pályázati felhívására készítette el dr. Szilágyi Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet Duna —Tisza közi Kísérleti Állomásának tudományos főmunkatársa a környezetszennyezéssel kapcsolatos figyelemre méltó tanulmányát. Témája: a tervezési munkálatokat megelőző vizsgálati módszerek a légkört szennyező ipari üzemek környékén. A szakdolgozat időszerűségére való tekintettel felkerestük az intézetet, ahol a tapasztalatokról beszélgettünk dr. Walter Ferenccel az állomás vezetőjével, valamint a tanulmány szerzőjével. — A szakirodalom feldolgozásán túlmenően a várpalotai iparvidéken, valamint a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár környékén végzett vizsgálatokat ismerteti a kutató — tájékoztat az intézet vezetője. A szerző hozzáteszi: — Várpalotán a November 7. Hőerőmű naponta 120 tonna kéndioxidot bocsát ki. Ebből a mennyiségből viszonylag kevés jut a talajszintre. Ez az erőmű százméteres kéményeivel magyarázható, így nagyobb mértékű a mérgező anyag higulása. Figyelemre méltó, hogy a szennyezés maximuma a talajszinten, a szennyező forrástól négy kilométrre jelentkezik. Ä kéndioxidon kívül meg kell említeni a porkibocsátást, valamint az Inotai Aluminium kohó által a légtérbe kijuttatott fluorvegyületeket és szurokgőzt. Ez utóbbi majdnem minden esetben tartalmaz szénhidrogéneket, amelyek között előfordul rákkeltő hatású is. A továbbiakban a kecskeméti tapasztalatokra térünk rá. Közismert, hogy a hetvenes években nagy gondot okozott a zománc- és kádgyár fluorkibocsátása. Amióta 1977-ben átadták a magasított kéményt, sokat javult a környék levegője, mert a gáz a magasabb légrétegekbe jutva jobban felhígul. Dr. Szilágyi Attila így folytatja: — A zománc- és kádgyártól mintegy 300 méterre kísérleti telepet létesítettünk, a gyárral szomszédos leninvárosi lakótelep épületei között. Az 1979-ben telepített 61-féle fa, cserje nagy része erdészeti csemetekertből származó szaporítóanyag. A növényeken folyamatosan figyeljük a fluor okozta elváltozásokat. Figyelemmel követjük a meteorológiai viszonyok — a hőmérséklet, a szélirány — alakulását. Az egyes fa- és cserjefajok minősítésére négy kategóriát alakítottunk ki. Ennek megfelelően állítottuk össze az érzékenységi sorrendet. Vannak ellenállók, valamint közepesen ellenállók; kevésbé és végül nem rezisztens növények.. A várpalotai és a kecskeméti vizsgálatok során alkalmazott módszerek segítik olyan tapasztalatok gyűjtését, amelyek a gyárak és a lakótelepek tervezési és kivitelezési munkálatainál hasznosíthatók. Az elmondottakon túl Ménteleken is ökológiai mérőhelyet létesítettek, ahol a csapadékvíz tartalmát ellenőrzik. Azt figyelik, hogy a fenyőfákra milyen hatással van a savas eső. K. S. Adózás, adópolitika a világban Ha elmerülünk a részletekben, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy ahány ország, annyi adórendszer, adófajta és adókulcs, következésképpen az eltérések a jellemzőek. Mert példának okáért Franciaországban és Olaszországban a borok szinte adómentesek, míg a szesztartalom szempontjából jóval ártalmatlanabb sörök számottevő adóval terhelten jutnak a fogyasztó poharába. A sörivóknál, például az NSZK-ban, fordított az adóhelyzet, ott a sörök élveznek adókedvezményt, s a borok és az erős italok kevésbé. Természetesen vannak ennél markánsabb különbségek is a fejlett ipari országok adórendszereiben. A legjelentősebb az, hogy miközben manapság a nálunk általános forgalmi adónak elnevezett többletértékadó a divat, a legfejlettebb tőkés országban, az Egyesült Államokban még a bevezetés ötlete, gondolata sem merült fel. A költségvetés fő bevétele Ha túljutottunk az eltérések megállapításán, mindinkább a fejlett tőkés országok adórendszereinek azonos vonásai, jellemzői tűnnek szembe. Elsőként az, hogy a fejlett tőkés országokban az adókból származó állami bevételnek a bruttó hazai termékhez, vagyis a GDP-hez viszonyított aránya az utóbbi évtizedekben szinte folyamatosan emelkedett. A nyolcvanas évtized elejéig az adók növekedése meghaladta a gazdasági növekedés ütemét. Az európai fejlett tőkés országok átlagában a GDP/adóbevé- tel-arány 40 százalékos szintje alakult ki, az Európán kívüli fejlett országokban az átlag 30 százalék. A leg- magasbb GDP/ado-arány Svédországban, a Benelux- államokban, Dániában, Norvégiában tapasztalható; ezekben az országokban meghaladja, illetve megközelíti az 50 százalékot. Meglepően alacsony a két legfejlettebb tőkés országban, az USA-ban és Japánban — 31, illetve 25 százalék — és érthetően alacsony — 20 százalék körüli — a Földközi-tenger menti kevésbé fejlett tőkés országokban. (Hadd emlékeztessünk a magyar adatra: nálunk 1975-ben 64,1980-ban 62 százalék volt a GDP/adó-arány. Megállapítható, hogy ezekben az országokban a költségvetés fő bevételei a lakosságtól származnak. Az első számú és legnagyobb összegű adófajta a lakosság jövedelemadó, amelynek GDP-hez való viszonyított aránya mintegy 11 százalék; a második a fogyasztói forgalmi adó, a harmadik a társadalom- biztosítási hozzájárulás, amelyet részben a munkavállalók, részben a munkaadók fizetnek. A lakosságot közvetlenül és közvetve terhelő adók a költségvetési bevételek mintegy 85 százalékát alkotják, s a fennmaradó rész származik a vállalatok adóiból. Ha az apa egyedül keres A tőkés országok adószerkezetét jellemző adatok értékeléséhez a társadalmi-tulajdonviszonyok eltéréseit is figyelembe kell venni. Vegyük példának okáért a személyijövedelem-adót, amelynek részesedése a teljes adóbevételben 45—50 százalék. (Az USA-ban több mint 70 százalék.) A személyijövedelem-adónak ez a rendkívüli magas aránya abból adódik, hogy a fejlett tőkés országokban ez az adófajta nemcsak a munkajövedelmekre: a bérre és fizetésre terjed,' hanem minden személyi jövedelemre, a kisvállalkozók jövedelmeire, a vagyonokból eredő jövedelmekre, a tőke hozadékaira. Az állampolgárok adóterheinek nemzetközi összehasonlítását megnehezítik az adókulcsok alsó és felső mértékeinek és a hozzájuk tartozó adósávok eltérései. Az adóalapot módosító tényezők is változók. (Adókulcsok szélső értékei: Franciaország 5-—65 százalék, Svédország 34—80 százalék.) Egy NSZK-beli gazdasági szaklap, a Handelsblatt számítása szerint évi 100 000 márka jövedelem esetén Svédországban 75, Svájcban 37,4 százalék a jövedelemadó mértéke. Tipikus adózási jelenség, hogy az adóalapot a családi állapot és a gyerekek száma csökkenti. Amennyiben az apa az egyedüli kereső, két gyerek esetén a bruttó kereset 30—40 százaléka adómentes. (Az NSZK-ban kb. 30, az USA-ban 40, Hollandiában kb. 60 százalék.) Lassan halad az egyeztetés Kevésbé ismert, hogy az Európai Gazdasági Közösség a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának megkönnyítésére a tagországok adórendszereinek harmonizálását, hasonlóvá tételét tűzte célul, a többletértékadó bevezetése, alkalmazása ennek csak egyik — kimagasló jelentőségű — intézkedése, eredménye volt. Az adórendszerek egyeztetése, harmonizálása részben politikai, részben objektív akadályokba ütközik és lassan halad. (Politikai: a harmonizálás lemondást jelent a szuverenitásról; az objektív akadály az adóterhelés, GDP/adó- arány, történetileg kialakult, fejlettségtől is függő eltérései.) A tőkés kormányok által — az USA-ban, Francia- országban — már alkalmazott, illetve a többi országban tervezett adóügyi intézkedések a legmagasabb adókulcsokat rrr Franciaországban például 65-ről 58- ra—Csökkentik, ám egyidejűleg az adósávokat szélesítik, s megszüntetik a kedvezményeket, kivételeket. Az adózási változásokat az Egyesült Államok gerjeszti: ott ugyanis a vállalati adók 46 százalékról 34 százalékra, a jövedelemadó maximális kulcsa pedig 58 százalékról fokozatosan 28 százalékra mérséklődik. A számottevő adóráta-csökkentéseket az európai kormányok sem hagyhatják figyelmen kívül, s valószínűsíthető közeljövőbem reagálásuk. Ám az is bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem, a GDP adózással elvont hányada nem mérséklődik ehhez a költségvetési kiaüásókat kéllene csökkenteni —| a vállalati és a személyi jövedelemadózás enyhítését a közvetett adóknál fogják kompenzálni. Garamvölgyi István • Ilyen edénnyel vesznek pormintát a kecskeméti kísérleti területen. Dolgozik afajszi öntözőfürt A mérgező anyagok hatása jól látszik a platánfa levelein. Hiába volt mostanában is jelentős csapadék, a nagy meleg és a szél gyorsan szárítja a talajt. A fajszi öntözofürthöz tartozó gazdaságokban éppen ezért öntözik a paprikát, és más zöldségféléket, és nem utolsósorban a nemrégen vetett másodnövényeket. (P. Z.) A falusi reformok első eredményei KÍNA Kína mezőgazdasági össztermelése 1979 és 1985 között évi átlagban 10 százalékkal növekedett, a paraszti jövedelmek pedig évi átlagban 16,8 százalékkal gyarapodtak. A fejlődés a reformgazdálkodás 1979-ben történt bevezetésének és a mezőgazdaság korszerűsítését szolgáló nagyarányú beruházásoknak köszönhető. Az előrejelzés szerint az ugrásszerű növekedés tartós növekedési ütembe megy át, ami azonban nem jelent lelassulást, hiszen a további fejlődés lehetőségeit még messze nem merítették ki. Bőségesebb termelés —jobb ellátás A gabona vetésterülete kétmillió hektárral nőtt, a termelés pedig elérte a 390 millió tonnát. Ez 10 millió tonnával volt magasabb, mint 1985-ben, de 10 millióval kevesebb, mint 1984-ben. A gyapot, az olajos magvak és a cukornád termelése kisebb volt, mint a megelőző két évben. De tekintve, hogy az 1984-es hatmillió tonnás gyapottermés több volt, mint amennyit az ország évente elhasznált, nem volt szükség többlettermelésre 1986-ban. Tovább javult a zöldség- és gyümölcsellátás. Becslések szerint' 5 százalékkal több húst és 11 százalékkal több halat kapott az élelmiszerpiac, amely választékosnak, bőségesnek, virágzónak mondható. Iparosodó mezőgazdaság A falusi gazdálkodásban új modell van kialakulóban, amelynek jellegzetes vonása a foglalkozások változatossága, az állami, a szövetkezeti és a magántulajdon-formák párhuzamos létezése, a sokcsatornás termékforgalom és az igazgatás-irányítás több fajtája. Hét év alatt évente hétmillió paraszt vált munkássá. Ezeket az embereket a falusi ipar, az építőipar, a szállítás, a kereskedelem és a szolgáltatási hálózat foglalkoztatja. Tavaly újabb hatmillióval növekedett a parasztból lett falusi munkások száma. Jelenleg 76 millió paraszti munkást tartanak nyilván, a falusi munkaerő egyötödét. Évi bruttó jövedelemtermelésük több, mint amit a falusi munkaerő többi négyötöde termel meg. Ezeknek a nem mezőgazdasági szektoroknak az össztermelése 1986- ban mintegy 21 százalékkal nőtt. Rugalmas termékforgalmazás A reform első szakaszában a parasz- . tok viszonylag önállósultak. A jelenlegi második szakaszban olyan piaci rendszer épül ki, amely megfelel a változó keresletnek. Megkezdődött a termék- forgalmazás és a monetáris rendszer reformja. Mivel a jelenlegi politika megengedi a tőke és a munkaerő nagyobb mozgását, a parasztság egy csoportja mező- gazdasági termékek feldolgozásával, szállításával és egyéb szolgáltatásokkal kezdett foglalkozni. Több mint 13 millió paraszt tart fenn árudákat, sokan foglalkoznak közülük nagykereskedelemmel is. Üzleteket, vendéglőket, fogadókat nyitottak nemcsak falun, hanem városon is. A működési forma lehet szövetkezeti vállalkozás, részvény- tőkén alapuló vállalkozás, szerződéses üzlet, állami boltok bérlete. A Mezőgazdasági Bankban és a hitel- szövetkezetekben 1986 közepéig 91,4 milliárd jüant értek el a megtakarítások. A további fejlesztés érdekében a központi kormány elhatározta a mezőgazdasági beruházások növelését. Kína a 7. ötéves tervben (1986— 1990) évi 4 százalékos mezőgazdasági és 7,5 százalékos ipari növekedést irányoz elő. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR GAZDASÁGFEJLESZTÉSRE ÉS SZERKEZET- ÁTALAKÍTÁSRA SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTVÉNY-t bocsát ki 1 milliárd forint értékben, 10 000, 20 000, 50 000 és 100 000 forintos címletekben. ÉRTÉKESÍTÉSE: 1987. június 15-étől. ÉVI KAMATA: 11%, amely évente felvehető. LEJÁRATA: 6 év A visszafizetés a 4—5—6. évben, részletekben történik. A kötvény az OTP valamennyi fiókjában és totó—lottó kirendeltségében vásárolható. 1826 \ 0 A megyék besorolása a levegőszennyezettség erőssége és a védekezés sürgőssége szerint.
