Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 25. EGYETLEN GARANCIA: A TSZ-TAGSÁG MUNKÁJA % Az idén márciusban tudósítottunk a Kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet küldöttgyűléséről. Arról számoltunk be, hogy a tsz tavaly 22 millió forint veszteséggel zárt, ehhez az előző évről is hozzáadódott 2,4 millió forint. Az azóta eltelt időszak a kelebiai szövetkezeti tagok, vezetők és a község lakóinak életében is az egyik legnehezebb periódusnak számít. A veszteség okainak feltárására, a rendezés lehetséges módozatainak kidolgozására a Bács- Kiskun Megyei Tanács bizottságot hozott létre. A több hónapi alapos munka után a szövetkezet közgyűlése elé terjesztették a megyei tanács elnöke által jóváhagyott határozatot A leggyengébb gazdasági 1987. június 12. A közgyűlésen az elnök, Volford László bejelenti: a tagok 79 százaléka megjelent, így szavazataik a tagság egészére érvényesek. A beszámoló néhány adata: a tsz pénzügyi helyzetét nem sikerült helyreállítani. ... Az állam összes engedménye eddig 11 millió forint... Reménykedünk, mert a határ képe biztató... Gond a takarmányok, a különféle, naponta szükséges anyagok árának kifizetése... Ajánlották a tsz beolvadását, befogadó nem jelentkezett... Az 1987-es eddigi mérleg pozitív eredményt mutat... A beszámoló után az elnök kéri a tagságot, mentse fel tisztségéből. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese, a szanálási bizottság elnöke, Baki Ferenc a következő napirendi pont előadója: — Az elmúlt hónapok vizsgálatai igen súlyos helyzetet tártak fel, a Kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz a megye leggyengébben gazdálkodó szövetkezete. Ennyire nem rosszak az adottságai. Az 1985-ben lezajlott szanálás nem rendezte a gazdaság pénzügyeit, a múlt év végére elérték a mélypontot. A gazdaság. pénzügyi terhe 60 millió, viszont vagyonuk értéke csak 53 millió forint! Semmilyen garancia sincs arra, hogy 2—3 év múlva nem lesz hasonló probléma a gazdaságban. Ha önök a mai közgyűlésen és az elkövetkezendő munkák során nem mutatkoznak igazi,jó partnernek, a szövetkezetét semmi sem menti meg a felszámolástól. Az állam, a megyei tanács, a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége összesen 18 millió forinttal áll jót a szövetkezetért. A múlt évi veszteségük tehát körülbelül rendezhető, ha a tagság a megyei tanács végrehajtó bizottságának feltételeit elfogadja. iiiiiiiii I I, Feltételek Baki Ferenc ismerteti a veszteség rendezésének feltételeit. A munkadij- tömeg 1987-ben az előző évihez képest nem növelhető; megfelelő elnök és főkönyvelő kell; a nem fizikai létszám legalább 20 százalékkal való csökkentésére van szükség; ösztönzőbb bérezési rendszert alakítsanak ki; önelszámolási rendszert vezessenek be; a gazdaság tartsa meg fizetőképességét. És a nem mindennapi feltételek: — A termelőszövetkezet pénzügyi helyzetének javítása érdekében a közgyűlés hozzon határozatot, hogy minden dolgozó tag kéthavi fizetését 5 éves időtartamra, 6 százalékos kamattérítés ellenében a szövetkezetnek kölcsönadja. Ennek gyakorlati módja: 6 hónap alatt a fizetések bizonyos százalékának levonása. Valamint: az 5 évnél hosz- szabb tagsági viszonnyal rendelkezők 5 —10 százalékos, munkadíjjal együtt fizetett tagsági pótlékát meg kell szüntetni. Ez utóbbiak elhangzása után felmordul a tagság, ezért a szanálási bizottság elnöke hangsúlyosabbá teszi az elhangzottakat: — Ez az egyedüli lehetőség, hogy a szövetkezet fennmaradjon! A hozzászólásokból néhány gondolat: örüljünk, hogy egyáltalán kaptunk lehetőséget, meg kell ragadnunk az al- "kalmat!... Mi a garancia arra, hogy visszakapjuk a szövetkezetnek adott kölcsönt?... Mi Vagyunk . a garancia... Hogyan döntsön a tagság percek alatt ilyen fontos kérdésekben, ha ráadásul az elnök a felmentését kérte? ... j Á tagságon múlik Baki Ferenc erre így reagál: — Az új elnök megválasztásáig Volford László teljes hatáskörrel végzi a munkáját. Most valamennyiüknek mérlegelniük kell, szükségük van-e erre a munkahelyre. Ha ennyire nem bíznak magukban, az állam hogyan adjon egyetlen fillért is? Valaki így szól a hátsó sorból: — Ez ijesztgetés! Somoskövi István, a bajai Teszöv titkára, meggyőződéssel válaszol: — Ez nem ijesztgetés, hanem az ijesztő valóság! Ha a tagság úgy dönt, hogy nem fogadja el a feltételeket, egyszerűen lekerül a szövetkezet névtáblája. Igaz, ma ült össze a közgyűlés, de a tagság tudott a szanálási bizottság munkájáról. Nem két perc alatt kell dönteniük! Most csak az első lépésben foglalnak állást, hogy később, évek múlva mi lesz, önökön múlik. A szövetkezetnek most szüksége van az önök kölcsőnére, eldönthetik, valóban magukénak érzik-e a gazdaságot. Ismét a tagok mondják el véleményüket: Aki szívügyének érzi, megszavazza a tagi hozzájárulást... Ez mindenkire kötelező lesz... Amire pedig felcsattan a taps: — Engedjék meg, hogy megmagyarázzam, miért tartom ezeket ijesztgetésnek! Annak az, aki eddig sem dolgozott jól. Az másutt sem állja meg a helyét! — szögezi le az előbb szóló tsz-tag. A Kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz közgyűlése — ellenszavazat nélkül, 24 tartózkodással —az 1/1987. számú határozatával hozzájárul, hogy a szövetkezet elnöke az állami szanálási eljárás lezárását jelentő megállapodást aláírja. A szövetkezet tehát egyelőre (!) fennmarad. Megnyugodtak a kedélyek? 1987. július 2. Az időpont csak any- nyiban fontos, hogy a szóban forgó közgyűlés őtaeltéTt néh'ány hét, a tagok rendezhették önmagukban, mire is vállalkoztak. Valóban így történt? A baromfitelep irodájában középvezetők ülnek velem szemben, vonakodva mondják el véleményüket. — A kelebiaiak szorgos, szóra hajló emberek, de van egy határ, ameddig ezt a hercehurcát bírni lehet. Mi ezen a határon mozgunk már hónapok óta. A legrosszabb a határozat elfogadása volt. Akkor, ott, valószínű, nem mindenki gondolta végig, mit vállal. Számoljunk együtt: a szövetkezeti átlagtag havi fizetése 4000 forint körül van. Ehhez, ha havi átlagra osztjuk, tisztán körülbelül 400 forint jön a háztáji után. Hat hónap alatt vonják le a kéthavi kölcsönadott bérünket, marad tehát havonta 2800 forint, amiből még lejönnek a különböző szokásos levonások. A szövetkezeti tagok 40 százalékának erre a hat hónapra a szó szoros értelmében kenyérgondjai lesznek! — Mégis ragaszkodunk a gazdasághoz! Itt van az otthonunk! Itt a munka- lehetőségünk! Aki itt marad, azon fog igyekezni, hogy a kilábalást elősegítse. —'Mit várnak egy új elnöktől? — Elsősorban legyen teljesen tisztában azzal, amit vállal! Aztán szakismerettel, felelősséggel, szigorúsággal vezessen bennünket. Legyen képes bizalmat, reményt ébreszteni az elkeseredett szövetkezetiekben. Nincs választási s I ‘ka -ír'-“1 A baromfiólban egy csendes fiatal- asszonyt találunk, a kérdésekre szomorúan mosolyog: — Mi eddig is igyekeztünk jól dolgozni. Az állatoknak enni, inni kell. Mostanában előfordult, hogy a gazdaságnak nem volt pénze tápra és éheztek az állataink. Úgy fájt a szivünk, mint akkor, amikor a virágzó gyümölcsösünket vágatták ki velünk néhány éve. Bízunk benne, hogy megváltozik a helyzetünk. Hova mehetnénk? Itt a környéken főleg a nőknek nincs elhelyezkedési lehetőségük. A keltetőüzemben a határozott véleményű asszony-ötösfogat tagjait nem kell kétszer kérdezni: — A keltető mindig nyereséges üzemága volt a szövetkezetnek. Néhány éve szezon után dolgozhattunk a szőlőben, gyümölcsösben, a kis konzervüzemünkben. Most ez nincs. — Húsz éve itt dolgozom, sokat láttam. Azt is, hogy többen megszedték magukat, viszont amikor a bajok kezdődtek odébbálltak. A felelősségrevo- nás meg elmaradt! Akit meg nem kellene — mert a lelkét is kitette- értünk az utóbbi években —, most szidják. Ha nem jön olyan vezető, aki az első pillanatban az asztalra tud csapni, elvesztünk. Az eddigi széthúzást tovább már nem engedheti meg magának a gazdaság. Elég baj, hogy ezideig így volt! Aggasztó hónapok Galgóczi Imre tanácselnöknek az utóbbi időben sűrűsödnek a gondjai: ■ — Sokszor, sok helyen elmondtam, bár nem minden esetben vették tudomásul, hogy mekkora, gond a községben a tsz helyzete. így volt ez 10—15 évvel ezelőtt is, csak a bajok akkor másfélék voltak. Nem lehet a községnek közömbös, mi lesz a gazdaság dolgozóival, nyugdíjasaival, járadékosaival, hogyan alakul a családok sorsa. Az emberek hangulata nagyon jól tükrözi, hogy sokaknak nem könnyű a létminimum megtartása sem. A kiskunhalasi pártbizottság titkára, Sipos János nem ritka vendég mostanában Kelebián: — Úgy tűnik, elkezdődött egy jó folyamat. A napi munkához szükséges összegeket már folyamatosan elő tudják teremteni. Ehhez kell segítségként a tagsági kölcsön. A munkaszervezésben látszik az előbbremozdulás, az aratásra jól fölkészültek. A feltételként szabott személyi változásokra sem kell sokáig várni, a tagok 95 százaléka már ismeri az elnökjelöltet. Megfelelő emberekkel- ’A szövetkezet gépműhelyének irodája pillanatokon belül megtelik emberekkel. Lehetünk vagy harmincán, szerelők, traktorosok. Véleményükből néhány gondolat:-— Ezeket a földeket akkor is meg kell művelni, ha leveszik a Rákóczi Csillaga táblát. Meg kell nézni, ki az idevaló melós, azt megtartani... Három éve nem rendezték a fizetésünket és még három évig lehetőség sem lesz rá. Januárban még 19 volt a létszámunk, most pedig 11-en vagyunk ... Nem értjük, miért nem lehetett rendezni egyszer és mindenkorra a tsz ügyét még 1985-ben, az első szanáláskor. Azóta is húzódó dolgaink vannak, az adósságunk meg halmozódott. — A tsz közgyűlésének joga van arra, hogy a nagyobb szabású változtatásokról döntsön. Miért nem tették eddig? — kérdezem. — Nagyon sokáig — évekig — nem tudtuk, mi folyik például a melléküzemágakban. Amikor pedig már elmondtak dolgokat és kezdtünk magunktól is rájönni, már késő volt. Hely- rehozhatatlanná váltak a hibák. Üj úton 1987. július 10. Ismét közgyűlés, ahol a tagság megválasztotta elnöknek Halmágyi Sándort, a Tompái Szabadság Tsz főagronómu- sát. Miután elfoglalta helyét és néhány napos „kézzelfogható” tapasztalatot is szerezhetett, megkérdeztük: milyen programmal kezd a munkához? — Nagyon bízom, hogy rendbejön a tsz ügye — válaszolta. — A sürgető pénzügyi gondokat rendeztük. A veszteséges ágazatokat minél előbb megszüntetjük. Napokon belül megtörténik a vezető szakemberek átszervezése. Ez igen nehéz lesz. Máris úgy látszik, hogy közülük is meg kell válnunk há- romtól-négytől. Van főkönyvelőjelöltünk. Ami nagyon biztató: az őszi árpa aratását befejeztük, terven felül fizetett, a búzától is sokat várunk. Reménykedünk, hogy az idén sikerül legalább minimálisra csökkenteni a veszteséget. Gyakorlatilag ez utóbbi a program alappontja, s ennek érdekében határozzuk meg lépéseinket. Gál Eszter TÁBOROZÓ FIATALOK IS SEGÍTENEK A megye gazdaságában régóta kívánatos — s egyezik a népgazdasági érdekkel is —, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági nyersanyagokat minél nagyobb arányban helyben dolgozzák fel. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz stratégiája erre alapult, ezért ma elmondható, hogy a szövetkezet sok lábon áll. Aratják a búzát, szedik a ribiszkét Forró napok a Magyar—Szovjet Barátság T ermelőszövetkezetben Egy példa a törekvések megvalósítására: a megtermett búzából saját üzemben sütnek kenyeret, s azt saját kereskedelmi egységékben — is — árusítják. A vállalkozó szelleméről ismert termelő- "S szövetkezet melléküzemei az alaptevékenység „folytatására” léte- ® Százharminc bolgár fiatal dolgozik a sültek. Ezekben a forró napokban a kecskeméti tsz-ben is a gabona aratása a fő feladat. A hatvan hektár őszi árpát már levágták, most a búzatáblákat járja a négy Claas-Dominátor és a három E—514-es kombájn. A 345 hektár öntözött, korai fajtákkal bevetett területen kezdték a búzabetakarítást; itt is, és a többi 970 hektáron is kétharmadrészt martonvásári fajták találhatók. A hét végéig a munka felével végeznek a szövetkezet dolgozói. Az eddigi becslések szerint hektáronként 4,6 tonnás termésre számíthatnak. Az aratókra a búza után 180 hektár rozs és 160 hektár tavaszi árpa vár még. A sajáttal együtt levágják majd az Egyesült Szakszövetkezet 100 hektár rozsát is. Az emberek nagy igyekezettel és gondossággal végzik a betakarítást, hogy minél előbb elkészüljenek; az. anyagi ösztönzők is erre serkentik őket. A saját tároló befogadóképessége 22 ezer tonna, naponta 600 tonna kalászost fogad. A szárítókat szükség szerint működtetik. tsz-ben egy hónapig — igen szorgalmasan. 0 Az esetleges alkatrészproblémák gyors megoldásában segít a szövetkezet területén található IKR raktárbázis. Jelentős a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a gyümölcstermesztés. Sajnos a 108 hektáros termő kaj- szis — a téli—tavaszi rossz időjárás miatt — az idén nem ad munkát a gyümölcsszedőknek. A harminchét hektár cseresznye és meggy elfogadható termést hozott. A tizennégy hektár piros ribiszkét most szedik. Ebben a munkában vesznek részt a tsz Georgi Dimitrov építőtáborának lakói, a százharminc bolgár fiatal. Virág Lajos ágazatvezető dicsérte a szorgalmukat, lelkiismeretességüket. Egy-egy táborlakó naponta hatvan kiló ribiszkét szed le. E gyümölcs qtven százalékát exportálják Hollandiába és Ausztriába, húsz százalékát a hűtőiparnak adják át % végül ez is export lesz —, a fennmaradó részt a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát vásárolja meg üdítőital-gyártáshoz. A szövetkezet építőtáborában részt vevő magyar, fővárosi középiskolások a kukoricacímerezésben segítenek, turnusonként száz—százötvenen. Az idén 605 hektár takarmány és 685 hektár hibridkukoricát termesztenek. A területből 360 hektárt öntöznek. A. T. S. 0 Öntözik a kukoricát. (Tóth Sándor felvételei) 0 A saját gabonatároló naponta 600 tonna szemet fogad. Automatikus turbinák Egymillió kilowatt teljesítményű, teljesen automatizált vezérlésű atomerőművi turbinák gyártását kezdte meg a harkovi turbinagyár. Az elektronikus rendszer nemcsak a gépek működését vezérli, de ellenőrzi az erőművi gépteremből érkező utasítások helyességét is. Mikroprocesszor felügyelete alatt üzemel majd az alapgép és a segéd- berendezések, így például a csapágyak olajozását biztosító szabályozók, a hűtőrendszer stb. Az elektronika kizárja a géptermi kezelők hibás beavatkozásának lehetőségét, felismeri a helytelen utasítást es segítséget nyújt az operátornak abban, hogy az adott pillanatban a legoptimálisabb utasítást válassza. Az ötéves tervidőszak (1986— 1990) végére már sorozatban gyártják Harkovban ezeket a turbinákat. Alkalmazhatók lesznek a már működő és az épülő atomerőművekben egyaránt. APN—KS 0 Harkovi Kirov Turbinagyár. Ivan Gorbatyko és fia, Anatolij az NDK-nak készülő 200 ezer kilowattos turbina hengerének abroncsát szerelik.
