Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

1081. július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Hol igyon a turista? Leszáll a turista Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécs- kén vagy Baján a sokszor zsúfolt és fülledt vonatról, és ilyenkor nyáron, amikor a hőség szinte el* vdselhetetlen, főhet a fejei hol csillapíthatná szóróját? Étterem­ben? Büfében? Ä. kisebb helye­ken nincs értelme a dilemmá­nak, hiszen a községek állomá­sain általában nem üzemel étte­rem, de még büfé sem. Marad a 'megbízható ivókút, ahol az utas kezet moshat, illetve ha hord magánál poharat, ihat is. Étterem vagy büfé A nagyobb városokban, mint' például a megyeszékhelyen, az állomás bejárata közelében, fel­tűnő. helyen elhelyezett kút mel­lett természetesen működik étte­rem is, büfé is. Itt tehát gon­dolkodhat a turista: a lehetősé­gek közül melyiket válassza? Ta­pasztalataim azt bizonyítják, po­hár hiányában kevesen szánják rá magukat, hogy kútból igya­nak. Menjenek az étterembe? Ott esetleg sokat kell várni a kiszol­gálásra, és feltehetően a fogyasz­tás . is többe kerül, ezért sokan a büfét választják. Marad tehát a sorban állás a bü­fében. Ahol nem is mindig azt kap­ja, amit szeretne, és nem is mindig annyiért, amennyiért méltányos­nak tartaná. Nem kérhet például „sima” hideg vizet — furcsán is néznének rá, ha ilyet tenne. A szódát vagy az ásványvizet sem ismerik mindig az állomások bü­féiben — erről győztek meg ta­pasztalataim Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. Az általában kapható kóla, narancsital és to­nik íiem mindig hideg, pedig dup­lájába kerül, mint a boltokban. S ha még sincsenek ezek a ke­vésbé egészséges, viszont olcsóbb szénsavas üdítők? Tessék, válasz- szón, kedves gyöngyöző homlokú utas, Sió levet, bár ez már ti­zenkettőbe kerül. Vagy pedig azt a kétdecis gyümölcslét, amely már tizenkilenc forint, viszont külföldi. Utoljára hagytam azt, ami le­het, hogy mindenkinek először jut eszébe: az italautomatát. Elő­nyei: általában nincs sor- előtte, és madjnem- mindig hideg italt kínál. Sajnos, Bács-Kiskun vá­rosaiban hiába keresik a sietni akaró turisták ezeket a könnyen t Ilyen lehangoló látvány volt a Szabadság téri ivókút.... (Tóth Sándor felvételei) # Ivókét a Uszakécskei állomáson. kezelhető' automatákat. Még a kecskeméti állomáson sincs. Miért lenne akkor a kisebb forgalmú helyeken? ötven a fele... Tehát a. messziről érkezett tu­rista,! tegyüku fel,' (.sorban. t állt' -a büfénél, és csillapította a szóró­ját a kapható édes itókák egyi­kével. Beljebb megy a települé­sen, és megint kínozni kezdi a szomjúság. Felnéz az égre — ott továbbra is kíméletlenül ontja a meleget a nyári nap. Megtörli homlokát —. és keresni kezd. A szovjet turista azt lesi: vajon itt melyik sarkon állítottak fel szó­davizet árusító automatákat, amit otthon megszokott? A lengyelek a náluk hét zlotyért narancs- és málnalevet adó utcai árusokat keresik. A magyar turisták jól tudják, hogy csak a presszókban és az éttermekben lelhetik meg azt, amit keresnek. Ismét csak az édes üdítőt, vagy a narancs­dzsúszt, esetleg az ásványvizet — tízért-tizenötért. Ha pedig sört rendelnek, már majdnem minde­nütt „jár” hozzá a nóta is: „Száz forintnak ötven a fele...” Művészetek kútja Vannak Bács-Kiskunban ku­tak és szökőkutak is. Kecskemé­ten jó példa erre a Kéttemplom közben található Művészetek kút­ja. Nemcsak szemre tetszetős, a vize is hideg, és tiszta. Az úti­könyvek azt írják, hogy nevét a kút káváját díszítő, művészettel kapcsolatos domborművekről kapta. Aki itt szombat akarja ol­tani, ügy' ’ ’ véli,. llművészeír * úgy inni belőle, hogy. a ruhánk,„is száraz maradjon, a szorójúnk is elmúljon. Mint ahogy nehéz az Aranyhomok Szálloda előtti sző-' kőkútból is inni. Nehéz, de meg­oldható — egy törzshajlítással. Megpróbálják külföldiek, magyar turisták, sőt a helybeliek is. Kénytelenek, ha szomjasak, hi­szen a szökőkúttól három méter­re levő kút — nem működik. Ad viszont vizet a szomjazók- nak — július 8-án legalább is adott — a Szabadság téri szö­kőkút melletti ivókút. A nyár de­rekáig bizony alig-alig v szivár­gott belőle a víz, de egy hónap kánikula után az üzemeltetők be­látták: a • várost néző turista, esetleg a helybeli boltot járó vá­sárló ekkora kánikulában — szomjas. S így nem nagyon érti, ha már kút van, miért nem aid vizet. Július 8-án azonban öröm­mel tapasztaltam, hogy a víz fél méterre is felszökik. Ihat, aki akar, és nem fél, hogy a nagy­nyomású víz — befröcsköli a ru­háját. Csak most már a kút is bírja —* ki ne apadjon — a nyár vé­géig! Tóth Margit • Szomjat olt -az Arany- homok. . Szálloda előtti szökőkút vize. SA.: Hiányoznak a többletforrások KSH-elemzés a gazdasági folyamatokról A Központi Statisztikai Hivatal­ban a rendszeres statisztikai adat­szolgáltatás alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági fo­lyamatait. Az 1985—86-os évekre a gazda­sági szakemberek azt várták, hogy 'gazdaságunkban megindulnak és kezdenek .megerősödni azok a fo­lyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élénkítését anél­kül, hogy ez újra a külső egyen­súly visszaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985., sem pedig az 1986. évi eredmények <nem Igazolták. A termelés fokozatos dinamizálásá­ra irányuló kísérlet nem járt si­kerrel; 1985-toen visszaesett, 1986- ban pedig csak alig .több mint 1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A termelés stagná­lása-csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső töbfotetfcirrásak, amelyek fedeze­tet biztosítottak volna a belföldi felihasználás növelésére. 1985-iben a belföldi célokra; fogyasztásra és felhalmozásra; felhasznált termék­tömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986-bam még nagyabb mé­retű túlfelhasználás alakult ki. A külkereskedelmi mérleg újra passzívvá vált. Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlottak. Külö­nösen súlyos veszteségét szenved­tünk el 1986-iban, amikor a nem rubel elszámolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearány-veszteséget is számít­va a bruttó hazai termék 1985- ban és 1986.-ban együttesen 1,4 százalékkal csökkent. így sem a fogyasztás, sem a felhalmozás bő­vítésére nem állt rendelkezésre belföldi forrás. Mindezek ellené­re a fogyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt. A termalés és az export struk­túrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folya­matos és jelentős mértékű romlá­sa akkor, amikor az európai or­szágok többségében már a csere­arányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubelelszámolású kivitelünkben főként az igen ked­vezőtlen áron értékesíthető élel­miszeripari termékek, illetve az anyagok és félkésztenmékek a meghatározók. E két termékcso­port adja a kivitelnek közel két­harmad részét. 1986-ban hosszú idő Óta először nemcsak arányában, hanem ab­szolút összegében is ' csökkend a központosított jövedelem, miköz­ben a költségvetés kiadásai emel­kedtek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe befolyt -adók csak szerény mértékben, 4 százalékkal nőttek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emel­kedtek az azt megelőző esztendő­höz képest. A gazdaságtalan ter- ■melés fenntartásának és az ex- port-árveszteség fedezésének ter­hei jórészt a költségvetésre 'há­rultak. E folyamaitok hatására a költségvetés hiánya olyan mérté­ket ért el, aifni már komolyan, ve­szélyezteti a belső egyensúly meg­őrzésének a 'lehetősagát is. A lakosság jövedelmei gyorsab­ban nőtték, 'miint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajöve­delmek mindkét évben 9 száza­lékkal Emelkedtek. így a terve­zettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a lét­rehozott jövedelemiből. A rendel­kezésre álló forrásokat messze meghaladó jövedelemnövekedés ellen ére a lakosság életszínvonal- közérzete nem javult Az egyes rétegek és csoportok jövedelmi helyzetében jelentős különbségek jöttek létre és ©miatt a korábbam is meglévő feszültségek tovább •nőttek. KÉNYES KÉRDÉSEK (IS) — ŐSZINTE VÁLASZOK zaV'£tcue®esie.n 5500 gépelt sornyi (soronként* 58 leütés) kéziratból, 32 fényképből készült kötet alig hat honlap múltán az olvasóhoz kerülhet? • Ha időszaki’ akadémiai kiadványok éves késé­seire/' a könyvek átlagos átcammogási idejére gon­dolunk, akkor mindenképpen tapsolnunk kell a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a debreceni Alföld Nyomda teljékltményéndk. Némi jóindulattal szól­ván': sikerült naponta csaknem egy oldalnyit sok­szorosítani. Csak csszehasonlíttikként, a túlzott lel­kesedés csiitítáéá'ra: Móra Ferenc Érik a búzamező című vaskos regényét I „kezdetleges technikájú” szegedi nyomda annak idején napi 20 oldalas gyor­sasággal’ gyártotta. Volt a kezemben egy külföldi nemzetközi építészeti" tanácskozáson elhangzott előadásokat, bemutatott tervrajzokat egy hét múl­téin- könyv formájában az olvasókhoz eljuttató kiadvány. ökkai időztem a 32 Illetékest—minisztert, politi­kust, tudóst, gazdasági, tanácsi vezetőt — köztük riomány Pált, a megyei pártbizottság első titká­rát, dr. Vedres- Ferencet, a Kiskunmajsai Jonathan Tsz immár nyugdíjas elnökét — megszólaltató'kö­tet előállítási körülményeinél’, mivel a kiadvány sok. haszmös időszerű adatot, következtetést tar­talmaz.' Életrevalónak látszik a Mezőgazdasági Könyvkiadó kezdeményezése, mert igazán haté­kony gazdálkodás, intézkedés csak naprakész in­formációtól remélhető. A faluról és a mezőgazdaságról kérdezte a felkért és a válaszadás felelősségét (kockázatát) vállaló szakembereket az Első kézből. (Kik és miért zár­kóztak el a véleménynyilvánítástól?) Noha — ez a kötetből is kiderül — semmiképp, sem azonosítható a falu a mezőgazdasággal, az agrártermelés a fa­luval, jól tette Gallyas Csaba szerkesztő, hogy te­lepülési és. termelési koordináták köré csoportosí- totta'az interjúkat. Általában lényegretörően kérdezett Bonyhádi Pé­ter és V. Farkas József. Arról nem ők tehetnek, hogy néhány válaszoló felületes általánosságokkal tért -ki az állásfoglalás elől. Néhányan képtelenek voltak túltengi magukat helyi vagy ágazati érdeke­ken. Például az egyik legtartalmasabb témakörben a faluról általánosságban kialakított beszélgetésben a .tartós fogyasztási cikkek szegényes -kínálatát sé­relmezte az egyik dunántúli kisközség tanácselnö­ke. Miért kellene kis településeken is árusítani szí­nes televíziót, motorkerékpárt, drága bútorokat? Sokkal fontosabb — mint erre Enyedi György aka­démikus rámutatott — a városival • egyenértékű, mindenfajta elektromos berendezés zavartalan mű­ködtetésére alkalmas elektromos hálózat kiépítése, fenntartása. A néha ellentétes vélekedésekből az érintett kérdéskörökben kevésbé járatos olvasó is kihámozhatja a valóságot legpontosabban tükrözd, a fejlődést leginkább szolgáló megállapításokat. Ismét egy példa. Vajon ,jna sokkal több értelmi­ségi él a falvakban, mint korábban”, mint ezt a tudás településkutató állítja, vagy az értelmiséget, a pappal és a tanítóval azonosítóknak van igazuk? Romány Pál szerint „a községek -között nagyok a különbségek. Bács-Kiskunban is vannak olyan köz­ségek, ahol már pap sincs, a községi vezetők régen elköltöztek, másutt viszont jogvégzett vezetők irá­nyítanak”. Még címszó szerinti teljességre sem törekedhet a kiadvány ismertetője. Csak ízelítőül az elhangzott több száz kérdés közül: „Csökkent a falu népes­ségmegtartó ereje. Megállítható-e a közeljövő­ben ez a folyamat? — A mezőgazdaság tfehát a falu kibontakozásának a gerjesztője, de a motor leállt. Megjósolható-e a következmény? — Minek köszönhető, hogy a hústermelés a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata? Van-e jövője a biogazdálkodásnak? — Az utóbbi időben többen bírálták a szakszervezetet, hogy érdekképviseleti­érdekvédelmi munkájában túl engedékeny a politi­kai és hatalmi szervekkel szemben. Mi erről a vé­leménye? — Milyen garancia van arra, hogy a ter­vezett bős—nagymarosi vízlépcső nem okoz helyre­hozhatatlan környezeti károsodásokat? — Mi a véleménye az agrárollóról? Az Első kézből sokoldalúságát, alaposságát, a té­makörök felsorolása is érzékelteti. Külön-külön fe­jezetbe csoportosították a faluról, a hústermelésről és húsfogyasztásról, az ökológiai mezőgazdaságról, az érdekvédelemről, a vízgazdálkodásról elhangzott kérdéseket és válaszokat. Megvitatták a vízgazdál­kodást, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának időszerű ügyeit. A fejezetek eltérő színvonala részben az eltérő minőségű nyilatkozatok, részben szerkesztői bizony­talanságok következménye. Egyik^másik rész — példáúl a vízgazdálkodás — túlságosan részletező, ilyen formában inkább szakmai folyóiratba illő. A szerkesztő a folytatást és e kötetet illetően ké­ri és várja a választ. Válaszom egyértelmű. - Valódi igényeket elégít ki az Első kézből, várjuk a sorozat még tényszerűbb, még lényegláttatóbb, a nézeteket még keményeb­ben ütköztető folytatását. Heltal Nándor Időszerű közérdekű, hasznos kiadvány Műért is kefliene örülnöm; annak, hogy egy hoz­JOGSZABÁLY-MAGYARÁZAT Raktári dolgozók felelőssége és a leltárhiány A raktári dolgozók, mint isme­retes, mindig felelősek voltak az általuk kezelt, szabályszerűen át­adott és átvett leltári készletek­ben keletkezett hiányokért. Ez a felelősség bizonyos mértékig korlátozott, hiszen ismeretlen ok­ból keletkezett hiányról is lehet szó. "Ha ismert a hiány oka, és ez a raktári dolgozónak felróha­tó, a 11 1987. (IV. 3.) MT. szá­mú rendeletben előírtaknál lé­nyegesen _ szigorúbb szabályok szerint kell eljárni, és a büntető szankciók mellett a teljes kárt tartozik megtéríteni az, aki pél­dául hanyagul kezelte a raktárt, vágy netán szándékos cselekmé­nyével, mulasztásával okozott abban kárt. A fenti számú minisztertaná­csi rendelet 1987. október 1. nap- , ján lép életbe. Rendelkezései a vállalat raktáraiban foglalkozta­tott dolgozókra terjed ki. A ren­delet szerint a természetes meny- nyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség, közismert néven káló, mértékét meghaladó hiány a leltárhiány. A kollektív szer­ződésben kell meghatározni azoknak az anyagoknak a körét, ahol káló nem számolható el. A káló mértékét az igazgató álla­pítja meg, amit a raktár dolgo­zóival a leltáridőszak előtt írás­ban közöltét, és az a leltáridő­szak alatt nem változtatható meg. A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell meghatározni. Ha a terméknek nincs fogyasztói ára, akkor a kollektív szerződés sze­rint kell meghatározni 1 leltár­hiány összegét. Általános szabály, hogy a .hiány — ide nem értve például az árban, mennyiségben, minő­ségben stb. nagyon hasonló áru­kat, a többlettel nem egyenlít­hető ki. A leltárhiányért a raktár ve­zetője, helyettese 6 havi átlag- keresete erejéig, a beosztott rak­tári dolgozó 4 havi átlagkerese- .tével felel. Ha a dolgozó olyan raktári munkakörben dolgozik, ahol az átvett anyagokat, raktá­ri készleteket állandóan egyedül kezeli, a dolgozó a leltárhiány teljes összegéért felel. A kollek­tív szerződés előírhatja, hogy a kártérítéssel együtt — legfeljebb 1 évre csökkenthető, vagy meg­vonható a dolgozót megillető egyéb juttatás, prémium, év vé­gi részesedés stb. A megtérítés és a megvonható juttatások ősz- szege azonban együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány tel­jes összegét. Ä jogszabály a felelősség ér­vényesítésének feltételeit is meg­határozza. Eszerint a felelősségi szabályokat csak akkor lehet al­kalmazni, ha a dolgozót a raktá­ri munkakör elfoglalásakor, illet­ve a felelősségi szabályok meg­változásakor írásban tájékoztat­ták az anyagi felelősség formá­járól, mértékéről, az anyagokat kezelésre szabályszerűen adták, illetve vették át, és a dolgozó a két egymást követő leltározás kö­zötti időszaknak legalább a fe­lében a raktárban, dolgozott. Ha a raktárvezető, illetve a helyet­tes személyében vagy a felelős­ségi szabályokban változás kö­vetkezik be, a raktárkészletet lel­tározni kell, és ezután lehet csak átvenni, illetve átadni. Előírás, hogy a leltározásnál a dolgozó, illetve akadályoztatása esetén képviselőjének jelenlétét biztosí­tani kell. A dolgozó a leltározás­sal kapcsolatban menet közben is tehet észrevételt. A leltárhiány megtérítéséről írásban indokolt határozatot hoz az igazgató, amelyben a dolgozót jogorvoslati lehetőségére figyel­meztetni kell. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell közölni. M. F. OTP kiskunhalasi fiókja MEGVÉTELRE KÍNÁLJA Kiskunhalas, Széchenyi u-i panelos lakásait. 62 m2-es, 2 szoba + loggia fszt. és t. em. 910 000,— Ft II. em. 865—680 000,— Ft. Jelentkezni lehet: OTP kiskunhalasi fiókjánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom