Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
1081. július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Hol igyon a turista? Leszáll a turista Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécs- kén vagy Baján a sokszor zsúfolt és fülledt vonatról, és ilyenkor nyáron, amikor a hőség szinte el* vdselhetetlen, főhet a fejei hol csillapíthatná szóróját? Étteremben? Büfében? Ä. kisebb helyeken nincs értelme a dilemmának, hiszen a községek állomásain általában nem üzemel étterem, de még büfé sem. Marad a 'megbízható ivókút, ahol az utas kezet moshat, illetve ha hord magánál poharat, ihat is. Étterem vagy büfé A nagyobb városokban, mint' például a megyeszékhelyen, az állomás bejárata közelében, feltűnő. helyen elhelyezett kút mellett természetesen működik étterem is, büfé is. Itt tehát gondolkodhat a turista: a lehetőségek közül melyiket válassza? Tapasztalataim azt bizonyítják, pohár hiányában kevesen szánják rá magukat, hogy kútból igyanak. Menjenek az étterembe? Ott esetleg sokat kell várni a kiszolgálásra, és feltehetően a fogyasztás . is többe kerül, ezért sokan a büfét választják. Marad tehát a sorban állás a büfében. Ahol nem is mindig azt kapja, amit szeretne, és nem is mindig annyiért, amennyiért méltányosnak tartaná. Nem kérhet például „sima” hideg vizet — furcsán is néznének rá, ha ilyet tenne. A szódát vagy az ásványvizet sem ismerik mindig az állomások büféiben — erről győztek meg tapasztalataim Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. Az általában kapható kóla, narancsital és tonik íiem mindig hideg, pedig duplájába kerül, mint a boltokban. S ha még sincsenek ezek a kevésbé egészséges, viszont olcsóbb szénsavas üdítők? Tessék, válasz- szón, kedves gyöngyöző homlokú utas, Sió levet, bár ez már tizenkettőbe kerül. Vagy pedig azt a kétdecis gyümölcslét, amely már tizenkilenc forint, viszont külföldi. Utoljára hagytam azt, ami lehet, hogy mindenkinek először jut eszébe: az italautomatát. Előnyei: általában nincs sor- előtte, és madjnem- mindig hideg italt kínál. Sajnos, Bács-Kiskun városaiban hiába keresik a sietni akaró turisták ezeket a könnyen t Ilyen lehangoló látvány volt a Szabadság téri ivókút.... (Tóth Sándor felvételei) # Ivókét a Uszakécskei állomáson. kezelhető' automatákat. Még a kecskeméti állomáson sincs. Miért lenne akkor a kisebb forgalmú helyeken? ötven a fele... Tehát a. messziről érkezett turista,! tegyüku fel,' (.sorban. t állt' -a büfénél, és csillapította a szóróját a kapható édes itókák egyikével. Beljebb megy a településen, és megint kínozni kezdi a szomjúság. Felnéz az égre — ott továbbra is kíméletlenül ontja a meleget a nyári nap. Megtörli homlokát —. és keresni kezd. A szovjet turista azt lesi: vajon itt melyik sarkon állítottak fel szódavizet árusító automatákat, amit otthon megszokott? A lengyelek a náluk hét zlotyért narancs- és málnalevet adó utcai árusokat keresik. A magyar turisták jól tudják, hogy csak a presszókban és az éttermekben lelhetik meg azt, amit keresnek. Ismét csak az édes üdítőt, vagy a narancsdzsúszt, esetleg az ásványvizet — tízért-tizenötért. Ha pedig sört rendelnek, már majdnem mindenütt „jár” hozzá a nóta is: „Száz forintnak ötven a fele...” Művészetek kútja Vannak Bács-Kiskunban kutak és szökőkutak is. Kecskeméten jó példa erre a Kéttemplom közben található Művészetek kútja. Nemcsak szemre tetszetős, a vize is hideg, és tiszta. Az útikönyvek azt írják, hogy nevét a kút káváját díszítő, művészettel kapcsolatos domborművekről kapta. Aki itt szombat akarja oltani, ügy' ’ ’ véli,. llművészeír * úgy inni belőle, hogy. a ruhánk,„is száraz maradjon, a szorójúnk is elmúljon. Mint ahogy nehéz az Aranyhomok Szálloda előtti sző-' kőkútból is inni. Nehéz, de megoldható — egy törzshajlítással. Megpróbálják külföldiek, magyar turisták, sőt a helybeliek is. Kénytelenek, ha szomjasak, hiszen a szökőkúttól három méterre levő kút — nem működik. Ad viszont vizet a szomjazók- nak — július 8-án legalább is adott — a Szabadság téri szökőkút melletti ivókút. A nyár derekáig bizony alig-alig v szivárgott belőle a víz, de egy hónap kánikula után az üzemeltetők belátták: a • várost néző turista, esetleg a helybeli boltot járó vásárló ekkora kánikulában — szomjas. S így nem nagyon érti, ha már kút van, miért nem aid vizet. Július 8-án azonban örömmel tapasztaltam, hogy a víz fél méterre is felszökik. Ihat, aki akar, és nem fél, hogy a nagynyomású víz — befröcsköli a ruháját. Csak most már a kút is bírja —* ki ne apadjon — a nyár végéig! Tóth Margit • Szomjat olt -az Arany- homok. . Szálloda előtti szökőkút vize. SA.: Hiányoznak a többletforrások KSH-elemzés a gazdasági folyamatokról A Központi Statisztikai Hivatalban a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági folyamatait. Az 1985—86-os évekre a gazdasági szakemberek azt várták, hogy 'gazdaságunkban megindulnak és kezdenek .megerősödni azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élénkítését anélkül, hogy ez újra a külső egyensúly visszaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985., sem pedig az 1986. évi eredmények <nem Igazolták. A termelés fokozatos dinamizálására irányuló kísérlet nem járt sikerrel; 1985-toen visszaesett, 1986- ban pedig csak alig .több mint 1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A termelés stagnálása-csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső töbfotetfcirrásak, amelyek fedezetet biztosítottak volna a belföldi felihasználás növelésére. 1985-iben a belföldi célokra; fogyasztásra és felhalmozásra; felhasznált terméktömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986-bam még nagyabb méretű túlfelhasználás alakult ki. A külkereskedelmi mérleg újra passzívvá vált. Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlottak. Különösen súlyos veszteségét szenvedtünk el 1986-iban, amikor a nem rubel elszámolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearány-veszteséget is számítva a bruttó hazai termék 1985- ban és 1986.-ban együttesen 1,4 százalékkal csökkent. így sem a fogyasztás, sem a felhalmozás bővítésére nem állt rendelkezésre belföldi forrás. Mindezek ellenére a fogyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt. A termalés és az export struktúrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folyamatos és jelentős mértékű romlása akkor, amikor az európai országok többségében már a cserearányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubelelszámolású kivitelünkben főként az igen kedvezőtlen áron értékesíthető élelmiszeripari termékek, illetve az anyagok és félkésztenmékek a meghatározók. E két termékcsoport adja a kivitelnek közel kétharmad részét. 1986-ban hosszú idő Óta először nemcsak arányában, hanem abszolút összegében is ' csökkend a központosított jövedelem, miközben a költségvetés kiadásai emelkedtek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe befolyt -adók csak szerény mértékben, 4 százalékkal nőttek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emelkedtek az azt megelőző esztendőhöz képest. A gazdaságtalan ter- ■melés fenntartásának és az ex- port-árveszteség fedezésének terhei jórészt a költségvetésre 'hárultak. E folyamaitok hatására a költségvetés hiánya olyan mértéket ért el, aifni már komolyan, veszélyezteti a belső egyensúly megőrzésének a 'lehetősagát is. A lakosság jövedelmei gyorsabban nőtték, 'miint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajövedelmek mindkét évben 9 százalékkal Emelkedtek. így a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a létrehozott jövedelemiből. A rendelkezésre álló forrásokat messze meghaladó jövedelemnövekedés ellen ére a lakosság életszínvonal- közérzete nem javult Az egyes rétegek és csoportok jövedelmi helyzetében jelentős különbségek jöttek létre és ©miatt a korábbam is meglévő feszültségek tovább •nőttek. KÉNYES KÉRDÉSEK (IS) — ŐSZINTE VÁLASZOK zaV'£tcue®esie.n 5500 gépelt sornyi (soronként* 58 leütés) kéziratból, 32 fényképből készült kötet alig hat honlap múltán az olvasóhoz kerülhet? • Ha időszaki’ akadémiai kiadványok éves késéseire/' a könyvek átlagos átcammogási idejére gondolunk, akkor mindenképpen tapsolnunk kell a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a debreceni Alföld Nyomda teljékltményéndk. Némi jóindulattal szólván': sikerült naponta csaknem egy oldalnyit sokszorosítani. Csak csszehasonlíttikként, a túlzott lelkesedés csiitítáéá'ra: Móra Ferenc Érik a búzamező című vaskos regényét I „kezdetleges technikájú” szegedi nyomda annak idején napi 20 oldalas gyorsasággal’ gyártotta. Volt a kezemben egy külföldi nemzetközi építészeti" tanácskozáson elhangzott előadásokat, bemutatott tervrajzokat egy hét múltéin- könyv formájában az olvasókhoz eljuttató kiadvány. ökkai időztem a 32 Illetékest—minisztert, politikust, tudóst, gazdasági, tanácsi vezetőt — köztük riomány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Vedres- Ferencet, a Kiskunmajsai Jonathan Tsz immár nyugdíjas elnökét — megszólaltató'kötet előállítási körülményeinél’, mivel a kiadvány sok. haszmös időszerű adatot, következtetést tartalmaz.' Életrevalónak látszik a Mezőgazdasági Könyvkiadó kezdeményezése, mert igazán hatékony gazdálkodás, intézkedés csak naprakész információtól remélhető. A faluról és a mezőgazdaságról kérdezte a felkért és a válaszadás felelősségét (kockázatát) vállaló szakembereket az Első kézből. (Kik és miért zárkóztak el a véleménynyilvánítástól?) Noha — ez a kötetből is kiderül — semmiképp, sem azonosítható a falu a mezőgazdasággal, az agrártermelés a faluval, jól tette Gallyas Csaba szerkesztő, hogy települési és. termelési koordináták köré csoportosí- totta'az interjúkat. Általában lényegretörően kérdezett Bonyhádi Péter és V. Farkas József. Arról nem ők tehetnek, hogy néhány válaszoló felületes általánosságokkal tért -ki az állásfoglalás elől. Néhányan képtelenek voltak túltengi magukat helyi vagy ágazati érdekeken. Például az egyik legtartalmasabb témakörben a faluról általánosságban kialakított beszélgetésben a .tartós fogyasztási cikkek szegényes -kínálatát sérelmezte az egyik dunántúli kisközség tanácselnöke. Miért kellene kis településeken is árusítani színes televíziót, motorkerékpárt, drága bútorokat? Sokkal fontosabb — mint erre Enyedi György akadémikus rámutatott — a városival • egyenértékű, mindenfajta elektromos berendezés zavartalan működtetésére alkalmas elektromos hálózat kiépítése, fenntartása. A néha ellentétes vélekedésekből az érintett kérdéskörökben kevésbé járatos olvasó is kihámozhatja a valóságot legpontosabban tükrözd, a fejlődést leginkább szolgáló megállapításokat. Ismét egy példa. Vajon ,jna sokkal több értelmiségi él a falvakban, mint korábban”, mint ezt a tudás településkutató állítja, vagy az értelmiséget, a pappal és a tanítóval azonosítóknak van igazuk? Romány Pál szerint „a községek -között nagyok a különbségek. Bács-Kiskunban is vannak olyan községek, ahol már pap sincs, a községi vezetők régen elköltöztek, másutt viszont jogvégzett vezetők irányítanak”. Még címszó szerinti teljességre sem törekedhet a kiadvány ismertetője. Csak ízelítőül az elhangzott több száz kérdés közül: „Csökkent a falu népességmegtartó ereje. Megállítható-e a közeljövőben ez a folyamat? — A mezőgazdaság tfehát a falu kibontakozásának a gerjesztője, de a motor leállt. Megjósolható-e a következmény? — Minek köszönhető, hogy a hústermelés a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata? Van-e jövője a biogazdálkodásnak? — Az utóbbi időben többen bírálták a szakszervezetet, hogy érdekképviseletiérdekvédelmi munkájában túl engedékeny a politikai és hatalmi szervekkel szemben. Mi erről a véleménye? — Milyen garancia van arra, hogy a tervezett bős—nagymarosi vízlépcső nem okoz helyrehozhatatlan környezeti károsodásokat? — Mi a véleménye az agrárollóról? Az Első kézből sokoldalúságát, alaposságát, a témakörök felsorolása is érzékelteti. Külön-külön fejezetbe csoportosították a faluról, a hústermelésről és húsfogyasztásról, az ökológiai mezőgazdaságról, az érdekvédelemről, a vízgazdálkodásról elhangzott kérdéseket és válaszokat. Megvitatták a vízgazdálkodást, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának időszerű ügyeit. A fejezetek eltérő színvonala részben az eltérő minőségű nyilatkozatok, részben szerkesztői bizonytalanságok következménye. Egyik^másik rész — példáúl a vízgazdálkodás — túlságosan részletező, ilyen formában inkább szakmai folyóiratba illő. A szerkesztő a folytatást és e kötetet illetően kéri és várja a választ. Válaszom egyértelmű. - Valódi igényeket elégít ki az Első kézből, várjuk a sorozat még tényszerűbb, még lényegláttatóbb, a nézeteket még keményebben ütköztető folytatását. Heltal Nándor Időszerű közérdekű, hasznos kiadvány Műért is kefliene örülnöm; annak, hogy egy hozJOGSZABÁLY-MAGYARÁZAT Raktári dolgozók felelőssége és a leltárhiány A raktári dolgozók, mint ismeretes, mindig felelősek voltak az általuk kezelt, szabályszerűen átadott és átvett leltári készletekben keletkezett hiányokért. Ez a felelősség bizonyos mértékig korlátozott, hiszen ismeretlen okból keletkezett hiányról is lehet szó. "Ha ismert a hiány oka, és ez a raktári dolgozónak felróható, a 11 1987. (IV. 3.) MT. számú rendeletben előírtaknál lényegesen _ szigorúbb szabályok szerint kell eljárni, és a büntető szankciók mellett a teljes kárt tartozik megtéríteni az, aki például hanyagul kezelte a raktárt, vágy netán szándékos cselekményével, mulasztásával okozott abban kárt. A fenti számú minisztertanácsi rendelet 1987. október 1. nap- , ján lép életbe. Rendelkezései a vállalat raktáraiban foglalkoztatott dolgozókra terjed ki. A rendelet szerint a természetes meny- nyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség, közismert néven káló, mértékét meghaladó hiány a leltárhiány. A kollektív szerződésben kell meghatározni azoknak az anyagoknak a körét, ahol káló nem számolható el. A káló mértékét az igazgató állapítja meg, amit a raktár dolgozóival a leltáridőszak előtt írásban közöltét, és az a leltáridőszak alatt nem változtatható meg. A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell meghatározni. Ha a terméknek nincs fogyasztói ára, akkor a kollektív szerződés szerint kell meghatározni 1 leltárhiány összegét. Általános szabály, hogy a .hiány — ide nem értve például az árban, mennyiségben, minőségben stb. nagyon hasonló árukat, a többlettel nem egyenlíthető ki. A leltárhiányért a raktár vezetője, helyettese 6 havi átlag- keresete erejéig, a beosztott raktári dolgozó 4 havi átlagkerese- .tével felel. Ha a dolgozó olyan raktári munkakörben dolgozik, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a dolgozó a leltárhiány teljes összegéért felel. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a kártérítéssel együtt — legfeljebb 1 évre csökkenthető, vagy megvonható a dolgozót megillető egyéb juttatás, prémium, év végi részesedés stb. A megtérítés és a megvonható juttatások ősz- szege azonban együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány teljes összegét. Ä jogszabály a felelősség érvényesítésének feltételeit is meghatározza. Eszerint a felelősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a dolgozót a raktári munkakör elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok megváltozásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről, az anyagokat kezelésre szabályszerűen adták, illetve vették át, és a dolgozó a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a raktárban, dolgozott. Ha a raktárvezető, illetve a helyettes személyében vagy a felelősségi szabályokban változás következik be, a raktárkészletet leltározni kell, és ezután lehet csak átvenni, illetve átadni. Előírás, hogy a leltározásnál a dolgozó, illetve akadályoztatása esetén képviselőjének jelenlétét biztosítani kell. A dolgozó a leltározással kapcsolatban menet közben is tehet észrevételt. A leltárhiány megtérítéséről írásban indokolt határozatot hoz az igazgató, amelyben a dolgozót jogorvoslati lehetőségére figyelmeztetni kell. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell közölni. M. F. OTP kiskunhalasi fiókja MEGVÉTELRE KÍNÁLJA Kiskunhalas, Széchenyi u-i panelos lakásait. 62 m2-es, 2 szoba + loggia fszt. és t. em. 910 000,— Ft II. em. 865—680 000,— Ft. Jelentkezni lehet: OTP kiskunhalasi fiókjánál.
