Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 13. Vita az adóreformról dtoere«*gäk Dízel-elektromos fúróberendezés Konzervgyártók gépkezelők, szerelők Nem járunk rosszabbul Az utóbbi hetek slágertémája az általános forgalmi adó. Szinte nincs nap, hogy a tele vízió, a rádió valamely adásában vagy a lapokban ne jelenne meg egy-egy elemző cikk, vagy az előkészítő munkában részt vevők egyikével készült interjú. Információból tehát nincs hiány, ám ritkán hallani a leginkább érdekeltek véleményét, a vállalatokét. Néhány héttel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban csaknem száz vállalatvezető gyűlt össze, s véleményt és tapasztalatot cseréltek a:z eddigi munkáról. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltéirő álláspontot képviseltek a megjelentek, ám egy kérdésben teljes volt köztülk az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság münden szektorát, s főleg az ipart s'újtj.a a rendkívül magas elvonás. Több maroid a jó vállala toknál Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer , amelyben átlagosan minden száz forint nyereségből 80 forintot kell a költ. ségvetésnek befizetni. A másik, szinte :n sokat hallott véleménnyel is egyetéi "tett a többség, csak egy olyan pénzüg yi .és ezen belül adószisztéma segítheti ölő a gazdaság dinamizálását, amely n em fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy, he >gy azt a jóktól, a hatékonyan gazdáik odóktól vonja el. Az új, általános forgal.miadó-rend- szer bevezetésétől mindez© n anomália megszűnését várják, s ezt íg érik a szakértők is. De az már az előzet es számítások alapján kiderült, hogy a 'változások rendkívül eltérő módon érintik nemcsak az egyes ágazatokat, hanem azon belül az egyes vállalatokat is. Az április végére elkészült számítási modell szerint a vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhányuk előtt pedig sokkal tá- gabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül a vállalatok közül kerülhetnek néhányan, akik eddig tulajdonképpen semmiféle mentességet, kedvezményt sem kaptak, s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni. Ennél jóval nagyobb csoportot alkotnak viszont azok a cégek, ahol a gazdálkodás alapos átalakításával, önkéntes fogyókúrával léphetnek majd a későbbiekben előre. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd, hiszen számukra az adómérséklés — a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik mint a vagyonadó és a béradó, néhány pedig csökken — már nem jelent nagy ked- " vezményt, hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Pontosabban szólva, jóval kevesebbel járultak hozzá a köz kiadásaihoz, mint a többiek. Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jó néhány helyen elvégezték. Bár sokan panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készültek a végleges eredménnyel, így nagyon nehezen dönthették el, tulajdonképpen kedve- ző-e számukra a változás, vagy sem. Ugyanannyi a borítékban Az ipar mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak, mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az árut, anélkül, hogy tudnák, pontosan mekkora lesz az ára, és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik, illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bérszámfejtését stb. A legnagyobb gondot a bérek bruttósítása fogja okozni — állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bérbruttósítás a személyijövedelem-adó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgy kell fölemelni, hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. Még nincs döntés Mi lesz a teljesítménybérben, a normában dolgozókkal, akik tehát nem egyhavi fix összeget kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni, vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani, hogy senkinek se csökkenjen az előző évihez képest a keresete? E kérdésekre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről. így nem készültei! el a végrehajtást szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés végleges, hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan problémákat okozna a vállalatoknál. Lakatos Mária Amerikából jöttek Annak idején Drake ezredes Texasban fúrta az első, mai értelemben vett olajkutat, nem csoda hát, ha a kőolajipari gépgyártásban napjainkban is az Amerikai Egyesült Államok viszi a prímet. A hetvenes években, s a nyolcvanas évek elején a kutatással és a kitermeléssel együtt rohamléptekkel haladt az érré a célra alkalmas, egyre korszerűbb berendezések kifejlesztése is. A csillagokig szökő olajárak mellett dollármilliók múlhattak a fúrás gyorsaságán, s a különböző cégek versengve kínálták az egyre nagyobb termelékenységre képes, számítógépes vezérléssel és teljesítményelektronikával is felszerelt gépóriásokat. Ma ezek a fúróberendezések javarészt kihasználatlanul állnak, kínálkozik tehát a lehetőség, hogy bérbe vegyük őket. Hazánkban ugyanis — bár a szénhidrogénipar szintén felértékelődött — az említett időszak nem hozott ilyen látványos műszaki fejlődést, a kőolajkutató és -fúró vállalatok elöregedett, elavult gépekkel dolgoznak. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a közeljövőben -— lízingszerződés keretében — két dízel-elektromos fúróberendezést hoz be az USA-ból, amelyek közül az egyik a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kezelésébe kerül, s 1988-ban a Kiskunságon is hozzájárulhat újabb lelőhelyek feltárásához. Csömör Lajos üzemmérnök, az itteni üzem villamos- és irányítástechnikai részlegének vezetője a közelmúltban Houstonban járt, s részt vett a szóban forgó berendezés működésének tanulmányozásában s a különböző részegységek összecsomagolásában. Megkértük, hogy élményeiről számoljon be a Petőfi Népe olvasóinak. A berendezések a Continental szénhidrogén-ipari vállalat tulajdonában vannak, de mi a Branham cégnél jártunk, a Houston melletti Conroe- ban. Ez egy kis családi vállalkozás, amely kőolajipari gépek javítására és karbantartására szakosodott. Összesen negyven alkalmazottjuk lehet. A hetvenes években Amerikában mindenki meggazdagodott, aki pénzét az olajiparba fektette. A tulajdonost ritkán láttuk, akkor is helikopteren látogatta meg az üzemet. Számomra az első meglepetést a kis létszám okozta, de még nagyobb volt a csodálkozásom, ami• Csömör Lajos: ... amelyik a legolcsóbban adta, attól rendeltek. (Tóth Sándor felvétele) kor megláttam a raktárakat. Méretre is kicsik voltak, ráadásul alig volt bennük valami. Ha alkatrészt kellett beszerezni, körbetelefonáltak vagy öt lehetséges szállítót, s amelyik a legolcsóbban adta a portékát, attól rendeltek. Nyugodtan, komótosan dolgoztak, de óriási szakértelemmel. Látszott rajtuk, hogy a legkisebb csavar funkcióját is pontosan ismerik, ezért semmit sem kell kétszer csinálniuk. Mi egy dízel-elektromos fúróberendezéssel ismerkedtünk, ilyen jelenleg Magyarországon még nincs. A lényege az, hogy a dízelmotorok nem a fúróberendezést hajtják, hanem a generátorokat, S a közvetlen hajtást olyan villany- motorok végzik, amelyeknek — tirisztorral — jól szabályozható a fordulatszáma: így gyorsabb és csendesebb a fúrás. A berendezés Caterpillar motorokból, KATÓ generátorokból, Dreco fúrótoronyból és Ross Hill vezérlőelemekből áll. 1980-ban gyárották, akkor a csúcstechnológiát képviselte. Mivel a mi hagyományos berendezéseinket olyan országok, ahol esetleg bérfúrást vállalhatunk, már be sem engedik, muszáj megtanulnunk a dízel-elektromos technikát. A szóban forgó generátorok műszaki érdekessége, hogy 600 voltos váltófeszültséget állítanak elő, ez a 380- hoz szokott hazai szakembereknek újdonság lesz. A fúróberendezésekhez illeszteni tudjuk a már meglévő, számítógéppel felszerelt Geosefvices műszerkabinokat, így lehetőség lesz a fúrási adatok komputeres kiértékelésére is. A különböző részegységek jelenleg hajón vannak, rövidesen Hollandiába érkeznek, majd onnan szárazföldön Magyarországra. Bálái F. István / Az élelmiszeripar jövendő szakemberei • Sándor Katalin mikroszkópos vizsgálatot végez. m A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet hazánk élelmiszer-ipari szakképzésének ej;yik fellegvára. Az itt folyó oktató-nevelő munkának már hagyományai v annak, hiszen az intézetet 1953-ban hozták létre. Nehéz lenne megszámolni, hogy megyénk élelmiszer-ipari üzemeiben hány olyan szakember dolgozik, aki itt szerezte meg képesítését. Dr. Bognár Gyula igazgatótól a tanév utolsó napjainak egyikén kértünk rövid tájékoztatót az intézet életéről. — Igaz, hogy a hivatalos tanév hamarosan befejeződ ik, de nálunk a tanulás nem ér véget — mondta az igazgató. — Tanulóink nagy része különböző üzemekben k ezdi meg a nyári szakmai gyakorlatod, s csak azután élvezhetik az igazi szül lidőt. Az érettségizők és végzős szakm unkástanulók hamarosan vakációzhat nak, hogy azután augusztusban, vagy szeptemberben .***•" ff*’' megkezdjék valamelyik üzemben a felnőtt életet, a munkát. A szakközépiskolában ebben a tanévben 337 lány és 152 fiú „gyűjtötte” az osztályzatokat, míg a szakmunkásképzésben 222 lány és 168 fiú vett részt. A bajai, kalocsai, szigetvári és nagyatádi kihelyezett osztályokban 199 lány és 55 fiú tanult. A továbbiakban az igazgató elmondta, hogy az általuk irányított • A laboratóriumi oktatást jól se- ^gíti a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet által gyártott vegyifülke is. Sebestyén Gábor tanár irányításával az egyik másodéves sütőipari tanuló lisztvizsgálatot végez. ■S& szakmunkások szakközépiskolájában évente átlag húszán szereznek érettségi bizonyítványt. A tanfolyamos képzésük igen szerteágazó. Évente sok felnőtt szerez konzervipari, húsipari, baromfi-feldolgozó, valamint más szak- képzettséget. Jelentős a betanítottmun- kás-képzés is. Hütőgépkezelők, sterilező berendezések kezelői, savanyúságkészítők és több más szakmában dolgozók ismerkednek meg a munkakörükhöz tartozó tudnivalókkal. — Amikor 1953-ban megkezdődött itt a szakemberek képzése — emlékezett az igazgató —, mindössze 12 tanár, oktató és kollégiumi nevelő foglalkozott a három osztály kilencven növendékével. Később szükségessé vált a jelentős fejlesztés. Mostani intézetünk építése 1968-ban kezdődött s 1971-ben már birtokba vehettük a tantermeket, a korszerű gépekkel felszerelt mini konzervgyárat es sütőüzemet. A konzerv- és hűtőgépszerelők tavaly kapták meg a korábbinál korszerűbb tanműhelyüket, ahol a többi között 4 esztergagép, egy maró- és egy gyalugép és sok más eszköz nyújt segítséget ennek a speciális szakmának az elsajátításához. ’ — Városunk boltjaiban igen keresettek az itt készülő kenyerek és péksütemények — mondta nem kis büszkeséggel az igazgató. — Az oktatómunka eredményeként naponta háromféle kenyérből mintegy 15—18 mázsa kerül a boltokba, a'8 ezer sóskiflivel és a 3 ezer zsemlével együtt. Túrós batyuból, ízes táskából és más édesáruból naponta ezret sütünk. A város üzemeiből többször kapunk külön megrendelést és ezeket a lehetőségekhez mérten szívesen teljesítjük. — Konzervgyártóink tanulásuk során a nagykőrösi és a kecskeméti gyárnak dolgoznak. E tanévben 100 ezer üveg körtebefőttet, különböző dzsemekből 50 ezer, míg őszibarackbefőttből 30 ezer üveggel készítettek. A szerelők főleg a Vegyépszer tiszakécskei gyárának dolgoznak, rozsdamentes acélból különböző gépalkatrészeket készítenek. Nagy szükség van erre a tevékenységre, illetve az oktatómunka eredményeinek hasznosítására. Intézetünk évi költségvetésé 75 millió forint, ebből húszmillió diákjaink munkájának eredménye. Az igazgató tájékoztatója után végigjártuk a műhelyeket, s módunk volt találkozni néhány Bács megyei szakközépiskolással is. — Szívesen emlékszem majd vissza az itt töltött három évre — mondta a hetényegyházi Sándor Katalin, aki az egyik töltőgépen dolgozott. — Az Uni- ver Áfész konzervüzemében fogok dolgozni, remélem, jól tudom majd hasznosítani az itt tanultakat. Hálák Borbála Kerekegyházára látogatott haza a hétvégeken három évig. — Hamarosan bebizonyíthatom a Dózsa Tsz tejüzemében, hogy nem töltöttem itt hiába az időt — nézett fel egy pillanatra a mikroszkóppal végzett vizsgálatból. — Nagyon jó volt a kollégiumban és Nagykőröst is nagyon megszerettem. Remélem, majd lesz alkalmam visszatérni látogatóba. A kiskunmajsai Rába Anita büszkén újságolta, hogy már — remélhetően sikeres — írásbeli felvételi vizsgát tett a kertészeti egyetem élelmiszer-tartósí- tó szakára. Most várja a hívást a szóbelire. — Ha esetleg nem sikerül, jövőre újra megpróbálom. Addig pedig dolgozni fogok a Jonathán Tsz-ben, szükség van ott a szakemberekre. Gyárfás István Méntelekről jött, a vegyi- és élelmiszeriparigép-szerelő szakmát tanulta. — Elhatároztam, hogy jogász leszek — mondta. — Ha nem sikerül a felvételi, a legközelebbi jelentkezési lehetőségig valahol dolgozni fogok, de előbb- utóbb megszerzem a jogi diplomát. Intézetünkben egyre magasabb színvonalú a képzés — tájékoztatott az igazgató. — Ősztől kezdve a szakközépiskolában már tantárgy lesz a számítástechnika. Számítógépeinket e'ddig csak a szakkörök használták, közülük hét szeptembertől az oktatást szolgálja majd. Opauszky László BULGÁRIA Az enzimek és a biotechnológiai program • Hálák Borbála a töltőgépsor mellett. Bulgáriában 1990-ig szóló nemzeti programot dolgoztak ki biotechnológiák fokozott ütemű fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására. A figyelem elsősorban az enzimgyártásra irányul. A biológiai folyamatok ilyen nagy teljesítményű gyorsítói ugyanis nemcsak a hagyományos technológiákat változtatják meg, hanem a mezőgazdasági nyersanyagok teljes értékű hasznosítását is biztosítják. Botevgrádban, a Mikrobiológiai Termékek Gyárában tizenegy eredeti bolgár technológiát használnak enzimkészítmények termelésére. A többi között amilázenzi- mek egész skáláját állítják elő. Ezek keményítőt, szőlőcukrot és más, hasonló eredetű poliszachari- dokat bontanak el. Nagy mennyiségben gyártanak fehérjebontó proteázenzimeket is, melyek például a fehérjéket különítik el az aminosavaktól. Az üzem fontos termékei közé tartoznak a pektin- készítmények, melyek révén 20— 40 százalékkal több gyümölcslevet nyerhetnek a gyártók — azonos mennyiségű alapanyagból. Ismeretes, hogy egyszeri hasznosítás után a szőlőből már csak préselt bor nyerhető. A törkölyből nyert sötét színű masszát korábban főként ecet gyártáshoz alkalmazták. Az új botevgrádi enzim, a Sztabilin már alaposan megnehezíti a borszakértők munkáját a friss szüretelésű szőlőből és a törkölyből készült borok megkülönböztetésénél. A másik jól sikerült botevgrádi enzimgyártmány, a Nivozin, amely a bolgár sörök tartósságát, tisztaságát és kellemes zamatát garantálja. Az eredeti bolgár enzimkészítmények gyártási .technológiáinak szerzője Szimeon Csaga, tudományos főmunkatárs, a plovdivi Biotechnológiai Kutatóközpont igazgatója. Legjelentősebb munkája a hőálló pektinkészítmény gyártás- technológiájának kidolgozása. Ezért kapott aranyérmet az idei Plovdivi Vásáron. Ez a termék lehetővé teszi a kevés cukrot tartalmazó élelmiszerek zselésítését és különösen alkalmas diabetikus és általában diétás cukrászati termékek előállítására. A hőálló pektin- készitmény másik értékes tulajdonsága, hogy képes elnyelni az emésztőrendszer mérgező hatású anyagait, ezért a gyógyászat is alkalmazhatja. Adalékanyagként gyümölcslevek gyártásánál is hasznosítják. A terméket már tömegesen gyártják Betovgrádban. Szimeon Csaga másik fontos találmánya a glukózoxid-enzim gyártástechnológiája. A preparátum Penicillin B néven ismert, penészgombából nyerik. A készítményt szalámifélék, kolbászok és vajtartalmú termékek konzerválásához és tartósításához használják fel, mivel a savakat eltávolítja, a zsiradékot megőrzi. Ha ehhez a készítményhez még katalázenzimet is adagolnak, többszörösen megrövidíthetik a szalámi- és kolbászfélék érlelési idejét is. Glukózoxiddal kombinált katalázenzimet vérplazma feldolgozásánál is hatásosan alkalmazhatnak. A vérplazma nemrégiben még hulladéknak számított a húsfeldolgozó iparban, noha 2 kilogramm vér 1 kilogramm húsban lévő tápanyagot tartalmaz. (BUDAPRESS-SOCIAPRESS)
