Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 9. SZOCIALIZMUS ÉS KULTÚRA Munkásmozgalom, munkásművelődés Szocializmus és kultúra vitathatatla­nul rokon fogalmak. Ha e kettőre együtt gondolunk, óhatatlanul eszünk­be jut a munkásmozgalom másfél év­százados kulturális tevékenysége, a meghatóan egyszerű kezdetektől a ha­talom megragadása után kibontako­zott 'kulturális forradalomig. A történelmet megjelenítő képzele­tünkben látjuk a vendéglői kisszobák- ban, műhelyekben, munkásklubokban összegyűlt, az iskolai oktatás hiányait pótló munkásokat, az olvasóköröket, az első munkáskönyvtárakat. Hallani véljük a dalárdákat, a közönséget ma­gával ragadó — s épp ezért gyakran üldözött szavalókórusokat, színjátszó együtteseket. Visszaidézhetjük emléke­zetünkbe a szabadiskolákat, szeminári­umokat, ahol a dolgozókkal rokon­szenvező elkötelezett értelmiségiek, tu­dósok, művészek, politikusok nemcsak a tudományos szocializmus eszméivel, hanem egyúttal a kultúra legjava érté­keivel is igyekeztek megismertetni a fá­rasztó napi munka után újra és újra összegyűlő hallgatóikat. Ez az áldoza­tos munka megteremtette a munkás­sorból felnőtt politikusok, gondolko­dók, művészek generációit August Be- beltől Frankel León át Garami Ernőig, de utalhatunk a munkás-filozófus We- itlingre és Dietzgenre, a péksegédből világhírű közgazdásszá lett Varga Jé- nőre, az irodalom és képzőművészet óriásaira: Gorkijra, Nexőre, Kassákra, Dcrkovitsra is. Ha az alábbiakban a szocializmus és kultúra történelmi kapcsolatáról szó­lunk, elsősorban arra a folyamatra kí­vánunk utalni, amely a művelődés esz­közeivel segítette elő, hogy a proletari­átus „önmagában valóból önmagáért valóvá váljék”, azaz osztállyá szerve­ződjék, felismerje és vállalja történelmi küldetését. Lenin hangoztatta, hogy a munkás- osztály ab ovo nem rendelkezik forra­dalmi tudattal. Mint mondotta: „a munkásoknak nem is lehetett szociál­demokrata tudatuk. Ezt a tudatot csak kívülről vihették be.” Ezért hangsú­lyozta Lenin, hogy a szocialista mun­kásmozgalomnak három, egyaránt fontos harci formája van: a politikai, gazdasági és az eszmei küzdelem. Ez utóbbi célja, hogy a munkásság mind szélesebb tömegeit történelmi feladata felismerésére ébressze. A többi közt a munkásművelődési mozgalom segítsé­gével. A klasszikus kapitalizmus időszaká­ban az iskolarendszer a dolgozó nép­osztályok gyermekei számára csak a legminimálisabb, a termelés igényei ál­tal megszabott képzést biztosította. Ezért az egész korai időktől kezdve a munkásmozgalom feladata volt, hogy pótolja, illetve ahol kell, ellensúlyozza a hivatalos oktatási rendszer hiányait vagy eredményeit. Gondoljunk csak a századforduló oroszországi vasárnapi iskoláira (egyik ilyenben tanított N. K. Krupszkája is), ahol az általános műveltséget adó köz­ismereti tárgyak révén jutottak el a hallgatók a politikai műveltséghez, a kizsákmányolás szisztémájának megér­téséhez, a természettudományos világ­kép elemeihez, a cári önkényuralom rendszerének tagadásához. De utalha­tunk a balmazújvárosi földművelő egy­let néhány kötetből álló „könyvtárá­ra”, amely az ifjú Veres Péter számára jelentett a társadalmi haladás útján életreszóló indíttatást. Itt az öregektől, a 90-es évek agrárszocialista mozgal­mainak veteránjaitól kapta első olvas­mányait: a marxizmus tanításait nép­szerűsítő füzeteket, a közérthetőbb ter­mészettudományos munkákat, s velük Voltaire és Tolsztoj könyveit is. Ebben a közegben a kultúra fegyver volt, elkerülhetetlenül azzá vált. Mégis Tolsztoj és Zola, Voltaire és Darwin munkásságának volt egy szocialista munkás olvasata. A hivatalos, szószék­ről és katedráról hirdetett, a társadalmi viszonyok örökkévalóságát hirdető fel­fogással szemben arról szólt, hogy ezek a hivatalos „értékek” hamisak, a vilá­gon semmi sem örök, csak a változás, s ami arra megérett, azt meg kell, meg lehet változtatni. Jellegzetes, hogy az elmúlt másfél év­század szinte minden, a munkássorból felnőtt szocialista politikusa olvasmá­nyai, egyebek között a szépirodalom körébe tartozó könyvek révén került közel a munkásmozgalomhoz. Egy-egy idősebb kolléga, szakszervezeti, régeb­ben egyleti könyvtáros csak az első in­díttatást adta. A munkáslélek igazi tűz- irányítói Petőfi és Csemyisevszkij, majd Jack London, Upton Sinclair és Gorkij voltak. Általuk jutottak el so­kan életre szóló elkötelezettséggel a marxizmushoz, majd a mozgalomhoz. K. J. Fafaragások Las Vegasnak Magyar kézművesek, fafa­ragók termékei is megjelen­nek az USA-beli Las Vegas egyik újonnan nyíló áruházá­ban. Erre a célra is készít faragványokat, ülő alkalma­tosságokat, gyermekjátéko­kat, szobadísznek használha­tó bográcstartókat és még sok mást is az egri Szépasz- szony-völgyben dolgozó Lim- bek Ottó. KÖNYVESPOLC Zene, költészet, tudomány Az ünnepi könyvhét újdonságai kö­zött a gyermek- és ifjúsági irodalom legfrissebb termékei is szerepeltek. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ezúttal négy könyvet jelentetett meg. Balázs Árpád neve ismerősen cseng a zenekedvelők körében. Nemrégiben megjelent Zenelesen című könyve a hangokat, a ritmust és a dallamot is­mertette meg a gyerekekkel. Legújabb kalandozása a muzsika birodalmában a Kis zenei ábécé, amely a későbbi ko­molyabb zenetanulás alapjául szolgál az olvasónak. Szó esik benne a népdal­ról, a zenelejegyzés kezdeteiről, a hang­jegyek kialakulásáról, a hanglemezről, a zenei kulcsokról, az ütemvonalról, a metronómról, a zenei építkezésről, a kottasokszorositásról, az ősi zenélő szerszámokról, és a legnemesebb hang­szerről: az emberi énekszóról is. Gaál Éva színes rajzai nemcsak méltó megje­lenési formát kölcsönöznek a tartalom­nak, hanem érthetőbbé, szemléleteseb­bé is teszik azt. Balázs Árpád új könyve minden zenét tanuló kisiskolás polcára ajánlható. □ □ □ — Beszélni tanít ez a könyv, de nem akárhogyan! Mindenféle tudóskodás és fontoskodás nélkül; szórakoztató, játékos, újfajta gyakorlatokkal, friss és régi irodalmunk ilyen célra kiaknázat­lan bravúrjaival — olvashatjuk Herná­di Sándor: Szórakoztató szóra'késztető című könyvének útbaigazítójában. S hogy mi mindent tanulhatunk meg e könyv segítségével? A beszéd légzés- technikájától a mássalhangzók képzé­séig, a világos tagolástól az idézetek, párbeszédek tolmácsolásáig, az arcki­fejezésektől a beszéddallamig, a hang­vételtől a ritmuson át az egyéni stílus kialakításáig mindent, ami szükséges ahhoz, hogy ne csak magyarul beszél­jünk, hanem hűen nyelvünk sajátossá­gaihoz. Egy-egy fejezet végén gyakorlatok foglalják össze a leírtakat, a Vissza, vissza című fejezet pedig egy-egy tudni­való megtárgyalása és kipróbálása után rendszeresen visszatér a régihez, sőt a még régebbihez, hogy a gyakorlás folyamatos legyen. így örömmel ta­pasztalhatja az olvasó, hogy egyre ma­gabiztosabban, könnyedebben végzi a már jól ismert gyakorlatokat, amelyek akár társasjátékként is megállják a he­lyüket. Sajdik Ferenc illusztrációi épp olyan játékosak, könnyedek és szóra- koztatóak, mint a beszédművelés neves tanárának e kötete. □ □ □ A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó új sorozatot is útra bocsátott Iciri-pici- ri címmel, melynek egyes köteteiből a legkisebbek ismerhetik meg a gyermek- irodalom népszerű alkotásait Szabó Lőrinc Húz a liba papucsot cimű köny­ve e sorozat első darabja. Az itt közrea­dott négy vers — Esik a hó, Hörpentő, Kicsi vagyok én, A szjél meg a nap — a gyerekek legkedvesebb versei közé tartoznak. Az örömöt, amit a versek megismerése szerez a gyerekek számá­ra, csak fokozzák Gaál Éva szép illusztrációi. □ □ □ Bár megjelenésében kevésbé muta­tós, tartalmában rendkívül értékes a legújabb Kozmosz könyv. Pszicholó­gus szerző — Polcz Alaine — az ember és a tárgyak közötti viszonyok területé­re kalauzolja el az olvasót A rend és a rendetlenség című könyvében. „Min­den megnyilvánulásunknak sajátos rend a jellemzője. Elrendezzük a gon­dolatainkat, a tárgyainkat az asztalon, rendezni igyekszünk az érzelmeinket, berendezzük a házainkat, a szobáinkat, városokat és parkokat rendezünk, te­metést és ünnepeket — s mindezt or­szágonként, koronként és egyénenként másképp” — írja a szerző előszavában. Nem képszerű tanulságokkal telitüz- delt könyv ez, hanem’tanulmány, bő eset- és példatárral, mely fiataloknak és felnőtteknek egyaránt hasznos olvas­mány. □ □ □ Még egy sorozat, melyet az 58. ünne­pi könyvhét kapcsán indítottak útjára: Mesék, mondák, történetek. Első köte­tében Rózsafiú és Tulipánleány címmel kalotaszegi népmesék olvashatók, Ko­vács Ágnes szerkesztésében. Elsősor­ban a 6—14 éves korosztálynak szól­nak e mesék, melyek egy-egy tájegység hiteles hangon megszólaló népművé­szeti műfajait igyekeznek megkedvel­teim az olvasókkal. E sorozat segítsé­gével a legtisztább forrásból: a népmű­vészetből meríthetnek a gyerekek. A népköltészet pedig az a terület, mely­hez szülő és pedagógus bátran nyúlhat, biztosan valódi értéket talál. Tóth Tímea fiatalokról - fiataloknak VAN VÉLEMÉNYÜK ÉS EL IS MONDJÁK KISZ-esek a jobb gazdálkodásért A Kiskunhalasi Állami Gazdaság hatszáz fiatalja közül kétszázötvenen tagjai a KISZ-szervezetnek. A KISZ- esek valamivel több mint egyötöde egy­ben tagja a gazdaság pártalapszerveze- tének is. A politikai munkát azonban nemcsak ez minősíti, hanem az elisme­rések is. A KISZ-szervezet az elmúlt években egymás után többször elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, az idén sem volt ez másként. Boldog Jánosné „fiatal” KISZ- bizottsági titkárnak számít, mivel csak a múlt év decembere óta tölti be ezt a tisztséget. Azonban járatos a KISZ- életben, hiszen több mint egy évtizede tagja a szervezetnek. Elődje Kovács Im­re a kongresszus óta a KISZ KB tagja, az állami gazdaság függetlenített párt*- titkára. — Hogyan zajlik az élet egy kiváló KISZ-szervezetben? — kérdezem Bol­dog Jánósnétól. — Általában kéthavonta tartunk alapszervezeti gyűléseket és vitakörö­ket. A politikai munkát az idén átszer­veztük. Eddig az alapszervezeteken be­lül rendeztünk vitaköröket. Erre a to­vábbiakban is lehetőség lesz, de emel­lett közismert közéleti személyiségek vagy népszerű előadók meghívásával is tartunk majd ilyen jellegű foglalkozá­sokat. Igyekszünk úgy megválasztani a témákat, hogy azok mindenki számára érdekesek legyenek. — Hogyan kapcsolódnak be a KISZ-tagok a Jövőnk a tét akcióba? • Havonta szerveznek kiállítást a gazdaság központi épületében. — A fiataloknak van véleményük a munkájukról, a munka megszervezésé­ről és azt el is kívánják mondani. Erről tanúskodott- például a márciusban megrendezett dolgozói nap, ahol a KISZ-esek találkoztak a gazdaság ve­zetőivel. Itt számtalan hozzászólásja­vaslat és kérdés hangzott el. Sokan bí­rálták például a vállalati autóbuszok menetrendjét és annak megváltoztatá­sát kérték. Többen sürgették a számí­tógépközpont továbbfejlesztését, má­sok pedig javasolták, hogy vizsgálják felül a szőlő- és gyümölcstelepítéseket. A Jövőnk a tét akció természetesen fo­lyamatos munkát kíván tőlünk. Az alapszervezetek vállalták, hogy figyel­nek a gépkihasználásra, az ésszerű ta­karmányfelhasználásra. Ezen kívül a fiatalok társadalmi munkát is végez­nek, például legutóbb a karámokat ja­vították ki a gazdaságban. — Milyen lehetőségek vannak a sza­badidő eltöltésére? — A sok közül csak néhányat soro­lok fel. Minden évben negyven fiatal vehet részt lengyelországi csereüdülé­sen. Havonta szervezünk folyosógalé- riákat. Most például Csaider Mária fia­tal festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. KlSZ-szerveze- tünk is felelős a szüreti rendezvényso­rozat sikeréért. T. M. FŐISKOLAI LAPOK rrn •• 1 •• Tűkor a felsőoktatásban Megyénk főiskolai lapjai bizonyítják: nincs fogékonyabb, kritikusabb, humorosabb réteg a fiatalokénál. Tükröt tarta­nak maguk, főiskolájuk, tanáraik és a társadalom jelenségei elé. Néha görbe tükröt, ami kissé torzít, máskor olyat, amely mulatságossá teszi a komoly dolgokat is. A Maró, az Ötvö­zet, a Húszévesek, a Kertészmérnök és a Buzgár képet ad szerkesztői — s ezáltal a főiskola hallgatóinak — érdeklődé­séről, tájékozottságáról, önállóságáról is. Bár ezeket a lapo­kat nem mindenütt a hallgatók készítik. Itt-ott kényelemből, vagy érdeklődés híján az oktatókra hárul ez a feladat. A Maró a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola lapja. Vagy inkább évkönyve? Erre a kérdésre még a szerkesztők sem tudnak választ adni, s ebből adódik legna­gyobb gondjuk. Az évi három-négy szám kevés ahhoz, hogy aktualitásokat közöljenek. Tartalma — a főiskola jellegéből és a hallgatók érdeklődéséből adódóan — legközelebb talán a vicclapokéhoz áll, bár jó néhány fajsúlyosabb témát is feldolgoznak. Az írások hangvétele általában ironikus, szati­rikus. A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola Ötvözete nemrég élte meg első hivatalos kiadását, ami profilváltással járt együtt. Elsősorban pedagógiai problémákkal, közérde­kű, az egész főiskola nyilvánosságát érintő kérdésekkel fog­lalkoznak. A megjelenést követően azonban azt a tapasztala­tot szűrték le a szerkesztők, hogy ha el akarják adni a lapokat — méghozzá a magas nyomdai költség miatt igen borsos áron — akkor a jövőben sokkal több viccel kell fűszerezni. A színvonal emeléséhez segítséget nyújt a KISZ KB-tól kapott tízezer forint, aminek egy részét diák-újság­írói pályázat jutalmazására fordítják. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Húszévesek című lapja nemrégiben komoly elismerést kapott a KISZ KB pályázatán. Ä szerkesztők elsősorban azokról a kérdésekről szólnak és tájékoztatnak, amelyek a főiskola hallgatóit fog­lalkoztatják. Emellett helyet adnak a költői, írói, képzőmű­vészeti próbálkozásoknak is. A képzési idő rövidsége miatt kétévente új szerkesztőséget kell választani, ami nem feltétle­nül használ a lapnak. Ä főiskolás újságírótáborok sokat segítenek az új tagok szakmai ismereteinek bővítésében, s emellett alkalmat adnak a többi felsőoktatási intézmény diákújságíróival való kapcsolatfelvételre is. JELBESZÉD AZ ÉLETÜNK Karikatúra-győztes Weisz Béla raj­zoló a Pannónia Film Vállalat kecskeméti stúdi­ójában dolgozik. De karikaturistá­nak is vallhatja magát, mert az idén ebben a mü- (fajban országos palyázátóL nyert? Rajzait a többi pályaművel együtt kiállítot­tak a kecskeméti Szaivay Mihány Ifjúsági és Úttö- rőnázban. A győztes mű cí­me: Jelbeszéd az életünk, négy ke­zet ábrázol, kü­lönféle jelzés- rendszerben álló ujjakkal... • Weisz Béla rajzolás közben a stúdió­ban. A kertészmérnök a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem ilynek összeállításában és írásában a kecskeméti kertészeti főiskolai kar is közreműködik. A havonta megjele­nő újság az egyetem és a karok tanulmányi és tudományos munkájával foglalkozik, eseményekről tudósít, véleménye­ket, álláspontokat ütköztet. Két — egymás mellett működő • A győztes rajz, a Jelbeszéd az életünk. — szerkesztőbizottság munkáját dicséri a szemnek is tetsze­tős kiadvány. Az oktatókból és dolgozókból, valamint a hallgatókból álló bizottságokat hivatásos újságíró irányítja. A hallgatók évente két önálló számmal is jelentkeznek. A Buzgár a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szatirikus lapja. Rendeltetése, hogy az idősebbek bevezessék az első­éves hallgatókat a főiskolai életbe. írnak a tanárokról, aranymondásokat idéznek, tehát vicclapot szerkesztenek. A főiskola életével, a komolyabb dolgokkal két-három éven­te megjelenő „évkönyvben” foglalkoznak. Ez azonban már az oktatók feladata. A jövő tervei között egy kizárólag információs jellegű lap létrehozása szerepel. T. T. SANTANA-BUVOLET Zuhogó esőben mintegy tízezer nézőt bűvölt el gitárjáté­kával Carlos Santana az MTK-pályán. A koncert a mostoha időjárás ellenére is forró hangulatú volt. A világhírű művész műsorából most sem hiányozhatott — akár négy évvel eze­lőtt — a híres Európa szám. (Temesi László felvétele) — Mit akarsz ezzel kifejezni? — Azt, hogy egyre kevesebbet be­szélgetünk egymással, mindenki rohan és szinte csak jelekkel történik a kom­munikáció. Ez jóval sivárabb, jellegtelenebb. — Magadról mit mondanál el — szóban? — Szekszárdon jártam középiskolába és ott szerettem meg a rajzot. A kötelező rajzórákon kívül odahaza is sok ceruzát elkoptattam, főleg karikatúrákra. Az osztálytársai­mat, a tanáraimat és a szomszédokat örökítettem meg. Mon­danom se kell, nem mindenki örült neki... Egy felhívásra jöttem ide a filmstúdióba dolgozni, négy éve. Jól érzem itt magam, sok új és érdekes feladattal találkoztam eddig. Az is jó érzés, hogy részese lehetek olyan produkciók megalko­tásának, amelyeket egyébként bizonyára csak tévén nézhet­tem volna... — Például? — Leo és Fred, Lollipop, a sárkány, és most készül a Mondák című tizenhárom részes sorozat: Botond, Lehel kürtje stb. Régen az animációs filmeket gyermekműfajnak tekintettem, de azóta meggyőződhettem róla, hogy milyen komoly területe ez a filmkészítésnek. — Terveid ebben a műfajban? — Szeretnék egy önálló filmet csinálni. Sok ötletem van, remélem, a stúdió tudja ezeket hasznosítani. — És a karikatúrában? — Természetesen nem hagyom abba, még ebben is sok mondanivalóm van ... Weisz Béla győzelme előtt már két harmadik hellyel is büszkélkedhet országos pályázatokon, több megyei lapban találkozhattunk rajzaival és a Ludas Matyi is közölt már tőle karikatúrát. Mindössze huszonkét éves. (temesi) összeállította: Temesi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom