Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) A társadalombiztosítási kiadá- sok 1986-ban az előző évekénél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szociálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. . A lakáshelyzet javítására mind a központi, mind a tanácsi költségvetés jelentős összegeket fordított. A szociálpolitikai kedvezmény és az állami kölcsönök összege differenciáltan nőtt. A lakossági megtakarítások és egyúttal hitelforrások növelése érdekében 1986-tól az alacsony kamatozású hitelek lejárat előtti visszafizetése esetén negyven százalék kedvezményt adunk. Ezzel sokan éltek is. A jelentős mértékű és növekvő támogatás ellenére a lakáshelyzet feszültségei összességében alig enyhültek. Ez is indokolja, hogy hosz- szabb távú programunkat a lakáshoz jutás kérdésében felülvizsgáljuk, fejlesszük és az adóreform kidolgozásakor nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy a lakásépítést és a lakásvásárlást, az azt célzó takarékoskodást preferáljuk. — A megnövekedett képviselői aktivitás és felelősségtudat a bizottsági vjták során megmutatkozott abban is, hogy számon- ■kérték a jóváhagyott és a megvalósított állami költségvetés nagy eltérését. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intézkedéseket igénylő kérdésekről az Országgyűlést az eddigieknél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lépéssorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérem a Tisztelt Országgyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a Jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett, inkább, a 1 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő. szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Központi intézkedések tál csökkentettük a vállalati támogatásokat, egymilliárd forinttal mérsékeltük az állami költségvetésnek a szanálási alaphoz nyújtott támogatását. Ugyanakkor a természeti csapások miatt lehetetlen helyzetbe kerülő gazdálkodók 1987-ben sem maradnak magukra. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szervek három- százalékos támogatási tartalékát elvonta, s hasonló módon járt el az egyszázalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. A belföldi felhasználás tervezett szintjének tartása" érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvénytervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy másfél milliárd forintos'csökkentéséhez. Egyúttal tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács <a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések mind a vállalatok, a költségvetési intézmények, mind a lakosság nagy részére terheket rónak. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás első, és bizony fájdalmas szakaszán még nem jutottunk túl. További nehéz, népszerűtlen intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a Valóságos gazdasági fellendülés hazánkban meginduljon. Van esélyünk a kibontakozásra, érőnk a megújulásra, de ehhez gondjainkról őszintén kell szólni, hogy világos és következetes programmal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cselekvésre. A kibontakozás megvalósításához garanciák is szükségesek. Ilyenbiztosíték a jól megválasztott eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus fejlesztése. A reform folytatása Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az export- érdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevételelmaradással is járhat, de mégiá ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelemtermelés és később a költség- vetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. E lépések kifejezésre juttatják a kormány szándékait, cselekvési irányvonalát, illeszkednek az irányítás fejlesztésének perspektivikus elképzeléseibe. Márciusban leértékeltük a forintot az export ösztönzése érdekében, és az év kezdetétől az átlagosnál jövedelmezőbben gazdálkodó feldolgozóipari vállalatok részére nyereségadó-kedvezményt vezettünk be. Lehetővé tettük az újonnan beszerzett, korszerű műszaki színvonalat képviselő állóeszközök gyorsított amortizáció-elszámolását, ami ugyancsak az adókedvezmény új formája, s a legjobbaknak ad lehetőséget a technika fejlesztésére. A közeli napokban megjelenő jogszabályok a készletfinanszírozás jelenlegi adminisztratív előírásait is megszüntetik. A változás a vállalati önállóságnak nagyobb teret enged, de nagy felelősséget követel az új bankoktól és a vállalatoktól is. A központi intézkedések egy másik része a megtakarításokban kívánja fenntartani az érdekeltséget. Ezért a lakossági betéti kamatlábakat májusban átlagosan egy százalékponttal növeltük és új betételhelyezési formákat vezettünk be. Bátorítjuk a kötvényvásárlást és keressük a vállalati gazdálkodáshoz kapcsolódó lakossági pénzügyi részvétel egyéb formáit is. Más irányú lépéseket is kezdeményeznünk kellett. Márciusban igen szűk körben történő ellentételezéssel növeltük a ter- melőienergia-á rakat. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a kormány megállapodása alapján április elsejéig általános béremelésre nem került sor. A lakossági jövedelemnövekedés némi mérséklésére ez ideig áprilisban hajítottunk végre fogyasztói - ár-emeléseket, amelyek hatását a nyugdíjaknál és a szociális ellátásoknál ellentételeztük. Június elsejétől megemeltük a rövid lejáratú vállalati hitelek kamatlábát. A felhalmozási kiadásokat egymilliárd forinttal mérsékeltük. Másfél milliárd forintTavaly, a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bankrendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az ú^ vállalatirányítási formák bevezetése. A reform- folyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Elképzeléseinket vitákban, nyilvánosan ala-- kítjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a piaci törvényszerűségek figyelembevételével érvényesülő szocialista . tervgazdálkodásnak fontos társadalmipolitikai feltételei és következményei vannak. Korszerűsíteni kell a népgazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valamennyi lényeges elemét. Törekedni kell a KGST-ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érdekeltségi és pénzügyi kereteinek a kialakítására. A pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak tovább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika, a vállalati jövedelemszabályozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természetesen nagyon érzékenyen reagál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A fő gond abból ered, hogy az adó- és árreformra meglehetősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk, s a hátteret jelentő szociálpolitikai ellátási rendszerek fejlesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésének a szociális biztonság megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az időskorúakat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Hosszabb távon az ösztönzést, az igazi társadalmi értékrendet csak a jó bérrendszer képes közvetíteni. Ezt a további munka során lehetőségeinkkel összhangban figyelembe vesszük. Az 1986-os költségvetés számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit — beleértve az életszínvonalét is —, nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az Itt bekövetkező változásuk a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák. De éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségét is. A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújulókészségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidáció tartás, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakaszt kövesse. Ezt kell szolgálnia az ólet minden területén a reformok továbbfolytatásának — mondatta végezetül a pénzügy- miniszter. Kiss Dezső (Borsód-Abaúj- Zemplén megye) a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte: tavaly az irányt helyesen meghatározó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló irányítási mechanizmus és a következetes végrehajtás között hiányzott a kellő összhang. Kívánatos, hogy a kibontakozási programnak a kialakulóban lévő új adórendszer is része legyen — hangsúlyozta a továbbiakban. Ezután felszólalások következtek. Rujsz Lászióné (Vas m.), Oross Imre (Gyór-Sopron m.), Nagy Endréné (Heves m.), dr. Nemes Tamás (Komárom m.), Puskás Sándor (Heves m.), és Király Zoltán (Csongrád m.) hozzászólása után az elhangzottakra Medgyessy Péter válaszolt. A vitában elhangzottakat ősz- Kzefoglalva elsősorban azt emelte ki, hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte 'ki azzal a javaslattal, hogy a Parlament az eddigieknél gyakrabban 'kapjon tájékoztatást a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költség- vetési tételok megváltoztatásához. Medgyessy Péter hangsúlyozta: annak eldöntése nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy az elmúlt időszak értékelésére, a Minisztertanács feladatainak áttekintésére a Parlament külön ülésszakon kerítsen-e sort. A kibontakozás fő irányát illetően a miniszter kiemelte e szerkezetátalakítás és a műszaki, technikai fejlődés jelentőségét. A foglalkoztatottság kérdéséről szólva a miniszter felhívta a figyelmet: a kérdés jelentőségét nem szabad alábecsülni, de megvannak a foglalkoztatási gondok mérséklésének eszközei, s ezekkel élni kell. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéja következett a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárási törvényt módosító törvény javaslatról. AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTER EXPOZÉJA A Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárás módosításáról Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézményrendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. A társadalmi-gazdasági reform egyre inkább kibontakozó folyamata, a politikai intézményrendszer folyamatos megújítása, nemzetközi kapcsolataink kiszélesedése, a turistaforgalom jelentős bővülése természetesen elsősorban pozitív eredményekkel járt. Ugyanakkor ezzel az átalakulással és az életviszonyok változásával szükségszerűen együttjáró társadalmi feszültségek és konfliktusok szánna Is nőtt. s például a szocialista értékrendben, a társadalom morális felfogásában, a törvényesség tiszteletében bizonyos zavarok keletkeztek. Társadalmunk ezen gondjainak kezelése, a konfliktusok feloldása nem tűr további halasztást, és az erre irányuló ' társadalmi erőfeszítések között a büntetőiogra is jelentős szerep ‘ hárul. Különösen azért, mert az elmúlt években hazánkban a bűnözés alakulása mind mennyiségi. mind minőségi összetevőit illetően kedvezőtlen irányzatúvá vált. , Dr. Markója Imre ezután a beterjesztett két törvényjavaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét: — Elsődleges célunk az volt, hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét, és fokozzuk a büntető felelősségrevonás visszatartó hatását. Erre többféle lehetőség kínálkozott. Egyrészt a büntetőeljárási törvény egyszerűsítésével, a felesleges bürokratikus vonások kiküszöbölésével csökkenthetjük a bűnüldöző szervek felesleges munkaterhét. A másik lehetséges megoldás, amellyel növelhetjük a büntetőjogi fellépés hatékonyságát; ha a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével olyan eszközöket adunk a jogalkalmazók kezébe, amelyeket eredményesen használhatnak fel a társadalomellenes magatartások elleni küzde- lembefí. Ami a büntetési rendszer továbbfejlesztését illeti: a javasolt módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. A törvény tehát a bűncselekmények jelentős részére többféle büntetést rendel, és ezek közül az ítélkező bíró választja ki a legmegfelelőbbet. Végül, a javasolt módosítások között találhatók olyanok is, amelyek az elmúlt évtizedek alapvető jogfejlődési irányába illeszkednek, és a jelenlegi helyzethez képest’ egyes cselekmények enyhébb megítélését teszik lehe- ' tővé. Szólni kell még egy alapvető célkitűzésünkről, amelyet a több mint két évig tartó előkészítés során végig szem előtt tartottunk. Nagy gonddal elemeztük a jogszabályoknak azokat a fogyatékosságait, amelyeket a gyakorlati alkalmazásuk tapasztalatai tártak fel. Ezután a törvényjavaslatok leg* fontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: Javító-nevelő munka A javító-nevelő munkát a Büntető Törvénykönyv 1950-ben megalkotott általános része vezette be. Ez a büntetés módot ad a bíróságnak arra, hogy azokban az enyhébb esetekben, amikor a büntetés célja a rendszeres munka és a nevelés együttes hatásával elérhető, ne alkalmazzon szabadságvesztést. A javító-neVelő munka végrehajtásában sok a formális elem, kevéssé érvényesül a munkahelyi közösség nevelő hatása, ezért nem mindig alkalmas arra, hogy az elítéltet úiabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. Ezért indokolt — a nemzetközi tapasztalatok fel- használásával — a továbblépés. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő munka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vagya szabadnapján köteles díjazás nélkül dolgozni olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél, amely akkor is működik. Újabb téma: 198H-ban bíróságaink 927 vádlottat ítéltek szigorított javító-nevelő munkára, ez a felnőttkorú elítéltek 1.63 százaléka. Ennek a viszonylag alacsony aránynak az az oka, hogy lelenleg csak a klasszikus értelemben vett közveszélyes munkakerülés miatt szabható ki szigorított javító-nevelő munka. A továbblépés tehát ezen a téren is indokolt. Ennek lényege a javasoltak szerint az, hogy más olyan bűncselekmények miatt is célszerű lehetőséget adni szigorított javító-nevelő munka alkalmazására, amelyeket gyakran motivál az elkövető munkát- tan életvitele. Ilyen bűncselekmények például az üzletszerű ké- jelgés, a kitartottság, az üzérkedés, a lopás, a csalás és az orgazdaság. A Büntető Törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony ja Imre, megemlítve, hogy ez már az 1973. évi I. törvény megalkotásakor is alapvető célkitűzés volt. Indokolt a nyomozási határidők jelenlegi szabályainak kiiktatása. Azt azonban biztosítani kell, hogy a nyomozást mielőbb befejezzék. Ezt szolgálja az, hogy a rendőrségi vezetőknek a nyomozás elrendeléséről szóló határozatban rendelkeznie kell majd a nyomozás határidejéről. Ez lehet harminc napnál kevesebb is. Az új szabályozás tehát a konkrét ügy jellegéhez igazodik. Új javaslatok vannak az előzetes letartóztatással kapcsolatban is. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény igen részletesen — hat pontban — határozta meg azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén az előzetes letartóztatás elrendelhető. Ez azonban a gyakorlatban sokszor az előzetes letartóztatás indokolatlan elrendelésének a forrásává vált. Ezért a törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait, és három vagylagos feltételt határoz meg. Ezek: a szökés, az eljárás meghiúsításának vagy megnehezítésének, illetőleg újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Felügyeleti jog, biztosíték büntetőiogi eszközök megteremtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszergyógyítását is. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószer-függőség terjedése. A kábítószer-fogyasztás kedvezőtlen tendenciája arra késztet, hogy a Büntető Törvény- könyv módosítása terjedjen ki a kábítószer-függőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésre is. A törvényjavaslat ennek az igénynek azzal tesz eleget, hogy lehetővé teszi azoknak a kényszergyógyítását, akiknek a bűncselekménye a kábítószer- élvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjukkal függ össze, és a bíróság legalább hat hónapi szabadságvesztést szab ki. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval — korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűn- cselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kér. Gazdasági viszonyaink változása szükségessé tette, hogy a hitelezők megkárosításával kapcsolatos szabályozást újból átgondoljuk. A magánvállalkozások szabadságával egyesek ugyanis visszaélnek, a vállalt munkát nem véeztk el, a felvett előleget, anyagköltséget — és ígv tovább — salát céljaikra fordítják. Ezért a törvényjavaslat a tartozás fedezetének elvonását bűncselekménnyé nyilvánítja. Az eljárás gyorsítása Következő témaként a büntető eljárás gyorsításával és egyszerűsítésével foglalkozott dr. MarkóA büntető eljárás egyszerűsítését több módosítás szolgálja: A szülői felügyeleti jog megszüntetésének a jelentősége megnőtt a Családjogi Törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügyeleti jogot. Jelenleg erre csak polgári perben kerülhet sor. Ha azonban a szülői felügyeleti jog megszüntetésének az az alapja, hogy a szülő a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az eljárást gyorsítja és egyszerűsíti, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a bűn- cselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg a vádlott szülői felügyeleti jogát. A törvényjavaslat megteremti ennek a lehetőségét. A társadalmi fejlődés, nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézménnyel gazdagítsuk. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék, és ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje, akár őt, akár bennünket. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavaslatoknak egy olyan új szabályozása, amely mind a Büntető Törvénykönyvet, mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. A hatályos szabályozás szerint a büntető eljárás a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatható, az ügyész indítványára a bíróság tárgyalást tart, ítéletet hozhat, büntetést szabhat ki. A törvényjavaslatok ennek a megoldását új alapra helyezik. Az mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítékokat rögzítsék akkor is, ha a bűncselekménnyel gyanúsított személy jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik. A nyomozást tehát le kell folytatni, majd az ügyész az eljárást felfüggeszti és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított az elévülési időn belül hazatér. Előfordulhat azonban olyan kivételes eset, amikor a bűncselekmény súlya indokolttá teszi a bírósági eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a bíróság a vádlott távollétében ítéletet hozhat. Befejezésül dr. Markója Imre a Minisztertanács nevében kérte, hogy az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa a Magyar Népköztársaság törvényei közé. Dr. Kereszti Csaba (Hajdú- Bihar m.), a törvényjavaslat bizottsági előadójh hangsúlyozta:a büntetőjog módosítása szükséges és időszerű. A büntetési rendszer javasolt módosítása eredményesen szolgálhatja az egyéniesített. a megelőzést szem előtt tartó büntetéskiszabást. A továbbiakban egyebek közt elmondotta: a bizottság a készülőben lévő adóreformra, az adóalanyok számának emelkedésére tekintettel javasolja, hogy szigorítsák az adócsalás büntető megítélését, ezzel is kifejezésre juttatva az adó megváltozott társadalmi és gazdasági szerepét. Südi Bertalan Bács-Kis- Á ■ kun megyei képviselő, a J án oshalmi Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára a büntető eljárásról szóló törvény alkalmazásában fellelhető néhány fogyatékosságra hívta fel a figyelmet több törvénymódosító javaslatot tett, egyebek között a közérdekű bejelentők védelme, az orvosi hálapénz adása, illetve elfogadása, valamint a feddhetetlenség szabályainak témakörében. Horváth Jenő (Budapest) hozzászólása után dr. Kereszti Csaba. a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be az , Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a délutáni szünet idején összehívott üléséről: utalt arra, hogy Südi Bertalan a plénumon elhangzott javaslatainál — egyebek között — fiigyeimen kívül hagyta azt a ház-szabályt, hogy írásban kell beterjeszteni a törvényjavaslatokat. Mindamellett a képviselő indítványait alaposan megvitatta a jogi bizottság,’ s végül nvndegyiket elutasítóttá. Ugyancsak elutasította a bizottság Horváth Jenő képviselőnek a plénumán tett indítványát. Ezután dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozató oza tál következett, Az Országgyűlés előbb a jogi,
