Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

1981. Június J». e PETŐFI NßPB « 1 Igazgatási és igazságügyi bizott­ság korábban megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatai­ról döntött: a bizottság módosí­tó indítványait 9 ellenszavazat­tal és 23 tartózkodással elfogad­ta. A képviselőik ezt követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítá­sától, valamint a büntetőeljárás­ról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szavaztak: a ja­vaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítások­kal, részleteiben is — 12 ellen­szavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. A napirend szerint Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal elnöke következett, aki a környezet- és természetvé­delemnek a VI. ötéves tervben elért eredményéiről, a VII. öt­éves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. ÁBRAHÁM KÁLMÁN EXPOZÉJA A környezetvédelem feladatai Elöljáróban kiemelte: a kör­nyezetvédelem ügye az Ország- gyűlés által alkotott törvény vég­rehajtásának megkezdése óta egyre jobban felértékelődik. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a Településfejlesztési és Környe­zetvédelmi Bizottság munkájá­ra támaszkodva rendszeresen foglalkozik a környezetvédelem átfogó kérdésiéivel. A továbbiakban arról szólt: korunk új jelensége, egyben gyors ütemben kibonto k ózó cse­lekvése a környezetvédelem. Egy­re fokozódó ütemben használ­juk fel a termeléshez, a fagyasz­táshoz a természeti erőforrásokat, és eközben szennyezzük a ter­mőföldet, a vizet, a levegőt, át­alakítjuk tájainkat. Erre a kihívásra a társadalom egyre érzékenyebben és határo­zottabban reagál. Egyrészt kö­vetelményeket támaszt a politi­kai vezetéssel, a kormányzattal szemben az egészséges, kulturált környezet megteremtése érde­kében, másrészt fokozza" aktivi­tását az ártalmaik csökkentése, Illetve megszüntetése céljából. A jövőben csak olyan fejlesz­téseket szabad tervezni, ame­lyek nem veszélyeztetik az éle­tet fenntartó természetes rend­szereket, a légkört, a vizet, a ta­lajt és az élővilágot. Lehetősé­geink határain belül eddig is megtettük és a jövőben is meg­tesszük mindazt, ami a szomszé­dos országokat, az európai kon­tinenst és az egész Földet érin­tő környezetvédelmi feladatok­ból reánk hárul. Tudományos előkészítés Ezután Abrahám Kálmán hang­súlyozta: a társadalmi-gazdasági fejlődés hazánkban is együtt jár a természeti erőforrások foko­zottabb igénybevételével, a ter­melés és a fagyasztás bővülésé­vel, a környezeti ártalmak nö­vekedésével. Az emberi környe­zetben lejátszódó folyamatok kedvezőtlen' hatásai sok esetben hosszú idő elteltével jelentkeznek, és a társadalom általában csak ak­kor ismeri fel ezeket, ha már gazdasági gondokat, egészségká­rosodást, vagy amikor új típusú konfliktusokat okoznak. Ezért a fejlesztéseket különös gonddal kell előkészíteni. Széles körű tudományos, szakmai előkészítő •munkát kívánt például a Du­nántúli középhegység ásvány- vagyonának kitermelése, a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítése, vagy a Balaton ide­genforgalmi adottságainak hasz­nosítása. Az ezekkel kapcsolatos programok megvalósítása szük­ségessé teszi, hogy az erőforrá­sok hasznosításával egyidejűleg a komplex környezetvédelmi in­tézkedések is megtörténjenek. Az elmúlt középtávú tervidő­szak hazai környezetvédelmi munkájáról szólva elmondotta: sóikat tettünk, de még mindig nem eleget. Eredményeink közül (kiemelkedik a Balatont érintő környezetvédelmi tevékenység. Ez jól példázza, hogy a kritikus helyzet kialakulását követően ki­dolgozott komplex program — amely számos ágazat feladatait összefogja és az anyagi erőket is koncentrálja — más, regionális jellegű környezetvédelmi fel­adatok megoldásának is mo­dellje lehet. A kormányzati ösztönzés és a vállalatok aktív környezetvé­delmi törekvései jelentős ered­ményeket hoztak. A levegőtisztaság-védelem kér­déseire több szempontból is ki­emelt figyelmet kell fordítani. A szennyezett levegő nemcsak egészségkárosodást okoz, hanem hatással van a talaj savasod ási és erdőipusztul ási folyamatokra Is és növeli a korróziós károkat. Veszélyes hulladékok Hazánkban is egyre nagyobb feladatot jelent a hulladékok — ezen belül is a veszélyes hulla­dékok — újrahasznosítása, keze­lése, ártalmatlanítása. A veszé­lyes hulladékokra vonatkozó or­szágos program keretében a múlt év novemberében kezdte meg működését a Heves megyei, ez év áprilisában pedig a hemádkér- csi átmeneti tároló. Elkészült a győri folyékonyhulladék-kezelő és -elhelyező telep. Az OKTH elnöke szólt arról is, hogy mennyibe kerül az or­szágnak ' a környezetvédelem. Mint mondotta: a VI. ötéves terv­időszakban a közvetlen ráfordítá­sok mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védel­mét szolgálta. A VII. ötéves tervidőszakban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Hazánk környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a rendel­kezésre álló víz mennyisége és minősége. Felszíni vízkészleteink többsége kielégítő minőségű, fel­szín alatti vízkincsünk nagyobb részét azonban a kommunális, az ipari és a mezőgazdasági tevé­kenység szennyezései veszélyez­tetik. Egyre több település ivó­vize válik szennyezetté. Ezt a fo­lyamatot gyorsítja a vízellátási és a szennyvíztisztítási kapacitás még mindig növekvő különbsége. Mindezek következtében na­gyobb figyelmet kell fordítani a csatornázási és szennyvíztisztítá­si feladatokra. A környezetvédelem egészé­nek hatékonyságát leronthatja, ha a termelési és fogyasztási fo­lyamatokból származó hulladé­kok újrahasznosításában, ke­zelésében, ártalmatlanításában nem tudunk lendületesebben elő­rehaladni. Még mindig megoldat­lan feladat a hulladékok szelek­tív gyűjtése. Az eredményes környezetvé­delmi munka feltétele az is, hogy egyre jobban érvényesüljön a re­gionális szemlélet a feladatok ter­vezésében és azok megvalósításá­ban. Az egészséges életfeltételek megteremtése érdekében gon­doskodni kell a települések elő­írásoknak megfelelő beépitésé- rőli, az épületek megfelelő mű­szaki, esztétikai állapotának fenn­tartásáról, a kellő kiterjedésű és arányú zöldterületekről, az egész­séges ivóvízellátásról, a csendről, a hulladékok gyűjtéséről és el­helyezéséről, a stresszhatások csökkentéséről. Az erőforrások értékelése A gazdaság és a környezetvé­delem jobb összehangolása érde­kében számos megoldandó fel­adatunk van. Ezek közé tartozik a természeti erőforrások reáli­sabb értékelése és ennek a piac­cal történő elismertetése. Mielőbb meg kell erősíteni a környezetvédelem ipari hátte­rét. Ez most a termelési szerke­zet átalakításának gyorsítása­kor különösen időszerű azért is, mert a környezetvédelmi szem­pontok figyelembevétele a külön­böző technológiák kidolgozá­sában, a termelőberendezéseik előállításában növelheti a gaz­dasági hatékonyságot, javíthatja a minőséget és a termékek expor- tálási lehetőségeit — mutatott rá Abrahám Kálmán. Expozéja befejező részében hangsúlyozta: a környezetet az egész társadalomnak kell véde­nie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. E feladat ellá­tását nehezíti az a tény, hogy a környezetvédelmi hatáskörök az indokoltnál erősebben megosz­tottak. A Központi Bizottság határoza­ta alapján folyamatban van a társadalmi-gazdasági kibontako­zás programjának kialakítása. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a termelési szerkezet átalakításá­ban, illetve az életszínvonal-po­litikáiban a környezetvédelmi kö­vetelmények is szerepeljenek. A környezetvédelem eredmé­nyességét a hivatal elsősorban az erőforrások koncentráláséval kí­vánja elősegiteni. Gondolkodásunkat Is változtat­ni kell a természeti környezettel kapcsolatban éppúgy, mint az ember alkotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi maga­tartás csak olyan lehet, amely számol a saját érdekein kívüli érdekekkel is — mondotta az OKTH elnöke. Ezután Balogh László (Pest m.), Fenyvesi Henrik (Somogy m.) képviselők szólaltak fel. Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné— befeje­ződött. A képviselők ma folytat­ják az OKTH elnökének beszá­molója feletti vitát. AZ SZKP KB ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN A gazdaságirányítás átalakítása A pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcso­latos feladatait vette számba Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára előadói beszédében, ame­lyet a Központi Bizottság csü­törtökön Moszkvában megkezdő­dött ülésén mondott el. Hangsú­lyozta, hogy gyökeres reform­ról, a gazdasági mechanizmus­ban végrehajtandó minőségi vál­toztatásokról van szó. Az utóbbi két év alatt végzett munkát értékelve a szovjet ve­zető kijelentette, hogy a társada­lomban mindinkább elmélyül és felerősödik az átalakítás, szelesen kibontakozik az ország életében a minden területre kiterjedő de­mokratizálási folyamat, a szelle­mi élet felélénkülése tapasztalha­tó, változik az emberek munká­hoz való viszonya. A továbbiak­ban rámutatott, hogy a pozitív változtatások folyamán ellent­mondásba került egymással egy­részt a tömegek növekvő aktivi­tása, másrészt a konzervatizmus és a gazdaságirányítás bürokra­tikus módszerei között. Ennek az •ellentmondásnak a felszámolá­sa gyors és energikus Intézkedé­seket követel. Ezeíket a demokrá­cia széles körű fejlesztésével, a •követelmények minden szinten történő megszigorításává!, továb­bá a munka anyagi ösztönzésé­nek és a társadalomban élvezett erkölcsi tekintélyének megerő­sítésével kell végrehajtani. Beszédében a főtitkár megha­tározta, hogyan lehet a népgaz­daság irányításának minden szintjén áttérni a főképpen ad­minisztratív vezetési módszerek­ről az elsősorban gazdasági mód­szerekkel történő Irányításra. A főtitkár kifejtette, hogy az Ilyen áttérés feltételezi a vállala­tok és egyesületek önállósága ha­tárainak jelentős bővítését, a gazdaság központosított irányí­tásának gyökeres átalakítását és minőségi színvonalának emelé­sét, a tervezés, az árképzés, a pénzügyi és hitelmechanizmus nagyszabású reformját, olyan új szervezeti struktúrák megterem­tését, amelyek a tudományt köz­vetlenül bekapcsolják a terme­lésbe, az áttérést az utasításokon alapulóról a demokratikus irá­nyítási rendszerre és az önigaz­gatás fejlesztését. Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság Csütörtökön ülést tar­tott a Budapesti Pártbi­zottság, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A testület személyi kérdé­sekben döntött. Grósz Ká­rolyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei ed ismerése mellett felmentette első titkári funkciójából, mivel az Or­szággyűlés a Miniszterta­nács elnökének választot­ta meg. A testület Havasi Ferencet, aa MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját megválasztotta a Buda­pesti Pártbizottság első titkárának. Új párt- és állami tisztségviselők NÉ MFTH K” ÁROT V! ter■ 1973-ban a kormány elnök- * ' ■*-* * IVAIVvt# L helyettesévé, az Országos Tervhi­vatal elnökévé választották, ve­zette az Állami Tervbizottság munkáját. 1975-től a Minisztertanács el­nöke. 1970 óta tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, 1975 óta tag­ja a Politikai Bizottságnak. Or- szággyülési képviselő. BERECZJÁNOS Misikolcon született 1930-ban, munkáscsaládban. Eredeti fog- lalkozása nyomdász. Elvégezte az , Eötvös Loránd Tudományegye­temet és a pártfőiskolát. A párt­nak 1945 óta tagja. 1950-tól a párt központi appa­rátusában dolgozott, majd hiva­tásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei pártbi­zottság agitációs és propaganda- osztályát vezette. 1958-tól 1961­ig az „Eszak-Magyarország" fe­lelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársaként dolgo­zott. 1962-től 1968-ig a Magyar Rádió és Televízió pártbizottsá- gának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 1973- ban a Fejér megyei pártbizott­ság első titkárivá választották. 1974-tól 1979-ig a Központi Bi­zottság agitációs és propaganda­osztályát vezette. Ezt követően a párt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei bizottságának első titkára volt. 1984-től a párt budapesti bi­zottságának első titkári tisztét töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottsá­ginak 1980 óta, a Politikai Bi­zottságnak 1985 óta tagja. LÁZÁR GYÖRGY A Pest megyei 1 saszegen szüle­tett 1924-ben, munkáscsaládban. Állami Felsőipariskolát végzett. 1945 óta tagja a pártnak. Több mint két évtizeden át — 1948-tól 1970-ig — az Országos Tervhivatalban különböző mun­katerületeken dolgozott, előadói, főosztályvezető-helyettesi, majd főosztályvezetői beosztásban. 2958-ban az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1970-től munkaügyi minlsz­Szekszárdon született, 1940-ben, munkáscsaládban.' 1964-ben szer­zett diplomát Budapesten, az Or­vostudományi Egyetemen. 1967 óta tagja a pártnak. 1964-től körzeti orvosként dol­gozott, majd 1973-tól Szekszárd Város Tanácsának osztályvezető főorvosa. 1975-ben az Orvos Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségének titká­rává, majd 1978-ban a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa titká­rává választották. 1984 óta a Minisztertanács el­nökhelyettese. 1985-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságáruik. FEJTI GYÖRGY Sátoraljaújhelyen született 1946-ban, munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1968 óta párt­tag. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként dol­gozott. 1972-től a KISZ KB aP* E arátusában tevékenykedett kil- inböző munkakörökben. 1976 és 1979 között a KISZ KB titkára volt. 1979-ben az MSZMP KB osztályvezető-helyettesévé nevez­ték ki. 1980-ban a KISZ KB első titkárává, majd 1985-ben a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkárává vá­lasztották. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1980 óta tagja. LUKÁCS JÁNOS Püspökszenterzsébeten szüle­tett 1935-ben, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása kőműves. Az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát. A pártnak 1953 óta tagja. Az ifjúsági mozgalomban 1954- tői különböző vezetői tisztsége­ket töltött be. 1964-ben a KISZ 1922-ben született a Zala me­gyei Pákán, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása húsipari szakmunkás. Pártfőiskolát vég­zett. A pártnak 1945 óta tagja. A felszabadulást követően szü­lőfalujában az MKP függetlení­tett körzeti titkára, majd 1947- től a párt Zala megyei bizottsá­gának osztályvezetője volt. 1954- ben megválasztották a párt Csong- rád megyei bizottsága első titká­rának. 1960-tól az MSZMP Köz­ponti Bizottságának mezőgazda­sági osztályát vezette, majd a KB titkára lett. 1965 és 1974 kö­zött az MSZMP . Budapesti Bi­zottságának első titkára volt. 1974-tól 1985-ig az MSZMP KB titkáraként dolgozott, 1985-ben a párt főtitkár-helyettesének vá­lasztották. Az MSZMP KB-nak 1957 óta tagja. A Politikai Bizottságnak 1966-tól póttagja, 1970 óta tag- fa­1958 óta országgyűlési képvi­selő, 1967 óta az Elnöki Tanács tagja. GRÓSZ KÁROLY 1930-ban született Ibrányban, parasztcsaládban. Elvégezte a Le­nin Intézetet, majd az SZKP KB Társadalomtudományi Akadé­miáját. A történelemtudomány kandidátusa. 1951 óta tagja a párt­nak. 1955-tól különböző DISZ- és KISZ-funkciókat töltött be. 1966- ban választották a Külügymi­nisztérium pártbizottságának tit­kárává. 1972-től az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, majd 1974-től az osztály vezetője. 1982-től a Népszabadság fő­szerkesztője. 1985-ben a Közpon­ti Bizottság titkárává választot­ták. 1980 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Országgyűlési kép­viselő. CSEHÁK JUDIT V* Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972- 161 az MSZMP Pécs Városi Bi­zottságának titkára, majd e!ső| titkára. 1980-ban megválasztot­ták az MSZMP Baranya Megye* | Bizottsága első titkárának. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1985-től tagja. NÉMETH MIKLÓSI Monokon született 1948-ban, pa­rasztcsaládban. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyete­men szerzett diplomát. Az MSZMP-nek 1968 óta tagja. 1971-től a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen anitott. 1977-tÖl az Országos Terv­hivatalban osztályvezető-helyet­tes, 1981-től az MSZMP Közpon­ti Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd al­osztály helyettes vezetője volt. 1987 januárjában a Központi Bi­zottság kinevezte a gazdaságpo­litikai osztály vezetőjévé, ez év júniusában megválasztották a Központi Bizottság tagjának. HORVÁTH ISTVÁN jrkJK. "■ Pakson született 1935-ben, mun- iáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diP" ómát. 1956 óta párttag. 1957-tői Kecskeméten, a megyei birósá- jon fogalmazó, majd a járási bí­róságon tanácsvezetö bíró. 1959* öl a párt Bács-Kiskun megyei bizottságának munkatársa, osz­tályvezetője, majd titkára. 1970- ben a KISZ KB első titkárává vá­lasztottak. 1973-tól a Bács-Kis- tun megyei pártbizottság első Ut­cára. 1980-tól belügyminiszter. !985-ben az MSZMP Központi Bizottsága titkárává választot­ták. Az MSZMP Központi Bizottsa- jának 1970 óta tagja. Változások az MSZMP KB mellett működő munka­bizottságokban A Központi Bizottság legutóbbi Olá­sén felmentette Havasi Ferenc rlvttr­ial a KB mellett müködö Gazdaság- politikai Blzoiuág, a Közgazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpo­litikai Munkaközösség elnöki tiszté­ből; Németh Károly etvtársst a Káder- politikai Bizottság, a Pártépltétl Mun­kaközösség és ai Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiküldött — a párt vezető szerepéneit kérdéseivel foglalkozó — munkabi­zottság vezetése alól. A Központi Bizottság kinevezte! Németh Miklós elvtársat a KB mel­lett működő Gazdaságpolitikai Bi­zottság, valamint a Közgazdasági Munkaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a Szövetke­zetpolitikai Munkaközösség elnökévé 11 Lázár György elvtársat a Káderpo­litikái Bizottság elnökévé, és megbta- la a KB álul kiküldött a — párt ve* zető szerepének kérdéseivel foglal­kozó — munkabizottság vezetésével | Lukács János elvtársát a Pártéplté- sl Munkaközösség, valamint az Ifjúsá­gi Bizottság elnökévé; Bereczky Gyula elvtársat, s Magjai. I Televízió elnökét a KB mellett mit • " ködö Agitációs és Propaganda Bizott­ság tagjává. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom