Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

1987. június 23. 0 PETŐFI NÉPE 3 JÓL JÁR A MEGRENDELŐ, A SZOLGÁLAT, SŐT... A magánlakás-építés segítése Kalocsán és környékén NŐK VILÁGKONFERENCIÁJA Nairobitól Moszkváig Hat évivel ezelőtt — az országban az elsők között — alakult magánlakás-építési szolgálat Kalocsán. Te­vékenységi köre kezdetben a városra és vonzáskör­zetére korlátozódott, de a későbbiekben egyre bő­vült, hiszen céljuk, „kínálatuk” — a magámlakás- építők segítése a munkák előkészítésétől a lakások átadásáig — nagyon is találkozott az igényekkel. A városi tanács költségvetési üzemének e szolgá­latára a Híd utcában, egy faháziban lehet rábuk­kanni, ahol Bohner Ferenc Irodavezető éppen két megrendelővel tárgyal: Brassói Tiborral és felesé­gével. A házaspár Fajsizoni örökölt egy elhanyagolt, korszerűsítésre, felújításra szoruló házat, s ehhez kérnek segítséget. — Ajánlotta valaki, hogy ide jöjjenek? — kér­dezem. — Jó híre van ennek a lakásépítési szolgálatnak •— feleli Brassói Tibor. — Az öcsém dolgát is meg­könnyítették, amikor építkezett. Brassói Tlbomé egyetértőén bólint, s hozzáteszi: <— Több fajszi lakásépítő szintén jó tapasztalato­kat szerzett az irodához fordulva. Nem szándékozom lebeszélni a megrendelőket, de önkéntelenül adódik a megállapítás: a szolgálat — amit irodának is neveznek — nyilvánvalóan ha­szonnal dolgozik, s ez bizonyára megnöveli az épí­tési költségeket. — Ha minden után magunknak kellene szalad­gálnunk, az még többe kerülne — mondija ismét Brassóiné, s az irodavezető hozzáteszi, hogy a szol­gáltatási díjak nem is olyan borsosak, hiszen — úgy­mond — szűkített önköltség térül meg bennük. S ma, amikor nagyon fontos az, hogy mindenki tény­legesen. végigdolgozza munkaidejét, s szigorodtak Is ennek szabályai, kevésbé lehetséges az üzemiből azzal távozni többször is: most a tervezőhöz me­gyek, máskor hitel miatt az OTP-hez, megint más alkalommal anyagot, vagy éppen különféle engedé­lyeket beszerezni. .... ............ . — Szolgálatunk vállalja a különféle részmunká­kat, főt a teljes kivitelezést, de szerszámokat, gépe­ket, állványokat is kölcsönzünk — tájékoztat az irodavezető. — Emellett újabban kiterjesztettük te­vékenységünket terv- és telekellátásra, ingatlan- közvetítésre, -értékelésre és ingatlancsere lebonyo­lítására. S íme a városi tanács műszaki osztálya csoport­vezetőjének, Varajti Lászlónak véleménye minder­ről: A BÍRÓ TOLLÁBÓL: • A költ­ségvetési Illem szolgála­tának közre­működésé­vel épültek lel a Közép­ső kertek új házai Is. — Kalocsán a VII. ötéves tervben várhatóan 700 lakás épül, s ezek közül mintegy 500 az olyan, ma­gánerőből létesülő új otthon, amelyhez nincs szer­vezett építőipari kivitelezői, beruházói háttér. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy mennyire fontos az úgynevezett sajáterős lakásépítés segítése. Varajti Lászlótól megtudom még, hogy a lakás­szolgálati iroda már az előző tervidőszakban Is jól működött, s hozzájárult a kalocsai lakáshoz jutta­tási program első szakaszának eredményes meg­valósításához. Igaz, tavaly a korábbi éveknél keve­sebb volt az építkezés, s csökkent a kölcsönözhető kisgéppark is, de a szolgáltatásokat ismét a régi színvonalra kívánják emelni. Ennek érdekében a budapesti LAKINFORM Irodával együttműködési szerződést kötöttek, amely alapján bővül a terve­zési információadás, és elkészült egy új raktáruk. Ez utóbbi azért fontos, mert a költségvetési üzem I. telepén immár elkülönítve tárolhatják anyagai­kat, jól látva, mikor, mi áll rendelkezésre. Szintén segítő tevékenységüket szolgálja az, hogy rövide­sen viszontbérletl szerződést kötnek kisgépekre az építőipari gépesítő és az iparcíkk-kölasönző válla­lattal. — Mekkora a forgalmuk? — kérdezem Ismét Bohner Ferenc irodavezetőtől. — Az elmúlt évben mintegy 350 szerződéses kap­csolatot létesítettünk eszközök kölcsönzésére, anyag­eladásra, s engedélyek, hitelek beszerzésére, vala­mint más ügyintézésre. Ezenkívül különféle tájé­koztatókat, szaktanácsadásokat és apróbb szolgáltatá­sokat díjmentesen is nyújtottunk, csaknem száz ér­deklődőnek. S nem lényegtelen az sem, hogy a KIOSZ helyi szervezetével — az építő kisiparosok bevonásával — szakmai napot szerveztünk, amely­nek keretében az érdekeltek tájékozódhattak az új építési anyagokról, azok ibeépítési előírásairól, va­lamint az új építési szabályzatról. E rendezvény si­kere nyomán elhatároztuk, hogy ezután minden té­len rendezünk hasonlót. A kalocsai magánlakás-építési szolgálat távolabbi vidékekre is ki akarja terjeszteni tevékenységét. S működése talán például is szolgálhat, hiszen mun­kája nyomán pénzügyi eredményt ér el, könnyít az építkezők gondjain, s nem utolsósorban a különfé­le utánajárások elvállalásával csökkentheti a mun­kahelyekről való távolléteket is. Vitaszek Zoltán Tartási és életjáradéki szerződések A tartási és életjáradéki szer­ződéseknek a szocialista társa­dalom viszonyai között is nagy Jelentőségük van. A tartási szerződéssel —ame­lyet kizárólag csak írásban le­het megkötni, és érvényességé­hez hatósági (tanácsi) jóváha­gyás szükséges — a felek célja egyrészt az általában egyedül­álló, idős vagy rokkant személy eltartásának biztosítása, más­részt a tartás ellenében az eltar­tott vagyonának megszerzése. Remény a pénzre Gyakran fordul elő, hogy a tartásra szorulót (rendszerint szülőt) tartásra köteles hozzátar­tozói — általában gyermekei — közül a2 egyik tartja el. Ilyen esetben a szerződéskötés azért történik, hogy a többi rokon, örökös Igényével szemben a tar­tást ténylegesen teljesítő része­süljön vagyoni juttatásban. Az eltartottnak általában alacsony összegű nyugdija, nem nagy ér­tékű ingósága van (bútor, gaz­dasági felszerelés), de az esetek többségében tulajdonát képezi egészben vagy részben lakóház vagy egyéb ingatlan. Az eltar­tók rendszerint szerény vagyo­ni viszonyok között élnek, de olyan átlagos keresettel rendel­keznek, ami biztosítja a vállalt tartás teljesítését. Az eltartottak részéről a szer­ződést a rászorultság, a gondos­kodás igénye motiválja, biztosí­tani kívánják, hogy családi kö­zösségben, legalább az eddigi életszínvonaluknak megfelelő tartást kapjanak. Az eltartók­nak rendszerint nincs megfelelő lakásuk, így ók a jobb anyagi körülmények reményében köt­nek szerződést. A tartási szerződés alapján az •eltartó az eltartottnak mindazt köteles szolgáltatni, ami a meg­felelő életvitelhez szükséges. Ebbe beletartozik az élelmezés, a fűtés, világítás, mosás, ruházat biztosítása, betegség esetén az orvosi kezelésről gondoskodás, a gyógyszer beszerzése, a kór- és egészségi állapot szerinti ápolás, gondozás és halál után az illő eltemettetés. A szolgáltatások módja és mértéke tekintetében a jogsza­bály a „megfelelő eltartást” em­líti, tehát nem elégséges a mi­nimális, szűkös tartás. Általá­ban a szerződéses viszony kö­rülményei, a felek akarata, élet­vitele, nem utolsósorban az el­tartott indokolt szükségletei, az általa szolgáltatott vagyonér­ték ad ebben a kérdésben eliga­zítást. Mivel az eltartott létfenn­tartásáról van szó, a kötelezett szolgáltatása csak akkor megfe­lelő, ha kellő időben és folyama­tosan történik. Két fedél alatt Az eltartás nem csak közös háztartásban lehetséges. A cél maradéktalanul megvalósulhat akkor is, ha felek külön lakás­ban élnek. Erre általában akkor kerül sor, ha az eltartott egész­ségi állapota kielégítő, nem szo­rul ápolásra és ragaszkodik ki­alakult életviteléhez, az eltartó pedig rendelkezik megfelelő la­kással. A tartási szerződések körében gyakran előfordul, hogy a ter­mészetben való tartás lehetetlen­né válik. Az eltartott rendsze­rint idős, törődött ember, aki sokszor úgy érzi, hogy átruhá­zott vagyona fejében nem azt az ellátást, gondoskodást kapja, amelyet (gértek neki. Ezek az emberek a szerződésben meg nem fogalmazott „szolgáltatá­sokban” is reménykednek, abban bíznak, hogy az eddig is velük törődő gyermek, szomszéd, jó ismerős, esetenként a barátsá­gosnak látszó idegen, ezután Két esztendővel ezelőtt Nairo­biban, az 1600 méter magasan fekvő kenyai főváros modem Kenyatta központjában rendezték meg az ENSZ szervezésében a nők világkonferenciáját. A nők évtizedét záró tanácskozáson ösz- szegezték a dekád eredményeit, felmérték a megoldásra váró fel­adatok hosszú sorát és elemez­ték a kudarcokat is. Nairobi az egyenjogúsághoz vezető út fontos állomása volt. Helyesnek bizonyult a hármas jel­szó: egyenlőség, fejlődés, béke. Korunk minden égető — a nőket érintő — kérdését felöleli e jel­szó, a haladást elősegíteni kívá­nó lányok és asszonyok számára magába foglalja a legfontosabb célokat. * Beváltotta-e a nők évtizede a hozzá fűzött reményeket? Két­ségtelen, hogy az ENSZ ösztön­zésére a kormányok komolyan foglalkozni kezdtek a nők hely­zetével, a diszkrimináció felszá­molására számos jelentős gyakor­lati Intézkedést hoztak. A leg­fontosabb lépés a nők megkülön­böztetése minden formájának el­törléséről szóló ENSZ-konvenció életbelépése volt. Földünkön 2,4 milliárd nő él. Körülményeik, lehetőségeik kü­lönbözőek. Tíz év alatt nem le­hetett orvosolni minden bajt. Sajnos egyes helyeken a nők helyzete nem jobbá, hanem rosz- szabbá vált. 1975-ben a világ gaz­dasági helyzete kedvezőbb volt, mint a dekád végén. A recesszió újabb akadályokat gördített az egyenjogúsággal kapcsolatos cé­lok megvalósítása elé, növeke­dett például a munkanélküli nők száma. Nairobi után az első reprezen­tatív, világméretű tanácskozás ma kezdődik Moszkvában. Június 23—27. között a szovjet főváros ad otthont az NDN kezdeményez­te nők világkongresszusának. Nem csak a szövetség 117 tagszer­vezete kapott meghívót e tanács­kozásra. Igen szélesre tárják a ka­put a szocialista, szociáldemok­rata és más, polgári pártok nő­szervezeteinek küldöttei, vala­mint az ENSZ és szakosított szer­vei, a politikai, a társadalmi, a tudományos, a kulturális élet ki­magasló személyiségei előtt. A moszkvai kongresszus az el­múlt két év számvetésére vállal­kozik. Célul tűzték ki, hogy elő­segítik az egymás Jobb megérté­séhez vezető nyílt és őszinte esz­mecserét. A tanácskozás fókuszá­ba természetesen a békéért, a biz­tonságért, a leszerelésért folyó küzdelmet állították. Számos nő­szervezettel, -csoporttal való elő­zetes konzultációk alapján dol­gozták ki a kongresszus program­ját. A különböző kérdéscsoporto­kat bizottságokban vitatják meg. Nyolc munkacsoportot alakíta­nak, a többi között megvitatják a dolgozó nők helyzetét, a béke és leszerelés kérdését, a békére nevelés lehetőségeit, a fejlődő or­szágokban élő nők gondjait, a családi élet, a nevelés problémáit, a tömegkommunikációs eszkö­zök befolyását a nőkre, a közvé­leményre. Neves szakemberek — közgazdászok, politológusok, jogászok, pedagógusok, pszicho­lógusok, orvosok, írók, újságírók — vesznek részt a várhatóan ma­gas szintű és gyümölcsöző viták­ban. Rendkívüli rugalmasságot ta­núsítanak a kongresszus szerve­zői. A kívánságoknak megfele­lően terveznek szakmai és réteg­találkozókat. Egyházi, szakszer­vezeti eszmecserére is sor kerül. Javasolták például, hogy a kör­nyezetvédelemről, a nők szerepé­ről a szocialista társadalomba» is folyjon véleménycsere. Kiállí­tások, film- és videovetitések te­szik még színesebbé, érdekesebbé a női világtalálkozót. A moszkvai randevú a szemé­lyes kapcsolatok kialakítására, ismerkedésre, párbeszédekre pá­ratlan lehetőséget kínál. Korunk asszonyai a tények ismeretével vértezik fel magukat. Ma már je­lentős számban szerepelnek a po­litikai, a gazdasági, a társadalmi^ a tudományos, a kulturális élet porondján híres asszonyok. Moszkvában, a kongresszuson számítanák rájuk. Szilágyi Éva A legforgalmasabb legyen a legszebb A Petőfi Sándor utca lehetett volna, lehetne Kecskemét Rá­kóczi útja, ha már az itteni Rá­kóczi út az akkori városvezetők rövidlátása (hivatalokat, érdek­telen boltokat telepítettek a fé­nyes üzletsorának szánt sugárút- ra), csökkenő átmenő forgalma miatt képtelen betölteni üzletut­ca szerepkörét. Bár az egyik oldalán sem sike­rült összefüggő kirakatsort kiala­kítani, mégis itt várja a legtöbb — csaknem húsz — bolt a vásár­lókat, kínál látnivalót a nézelő- dőknek. Magas épületei igazi nagyvárosi hangulatot keltenek, majd az eddiginél is többet fog nyújtani. Leggyakrabban a hiányzó csa­ládi közösséget igénylik, és re­mélik elérni. Azt panaszolják, hogy az eltartójuk nem tartóz­kodik otthon, vagy ha külön él­nek, ritkán látogatja meg őket, nem beszélgetnek velük, a csa­ládtagok nem veszik figyelembe jelenlétüket, kirekesztve érzik magukat. Ezek az emberek ko­ruknál, beteges állapotuknál fog­va érzékenyebbek, sértődéke- nyebbek, és a kisebb-nagyobb cívódások sokszor helyrehoz­hatatlanul elmérgesítik a vi­szonyt. Kifogások innen-onnan Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy az eltartók nem mindig készülnek fel az igények teljesí­tésére. Az eltartók rendszerint dolgozó emberek, akik ténylege­sen csak a szerződésben felso­rolt élelem és egyéb anyagiak adását tartják kötelességüknek, és csak ezt teljesítik. Mind tü­relmetlenebbek a másik féllel szemben. Hosszabb tartás ese­tében úgy érzik, a kapott szolgál­tatással szemben máris többet nyújtottak. Egyre ridegebben bánnak a jogosulttal és gyakori­vá válnak a nézeteltérések. Az eltartott nemegyszer kü­lönféle kifogásokat keres a nyúj­tott szolgáltatások minősége, esetleg mennyisége tekintetében. Ezt környezetének elpanaszol­ja, gyakran összetévesztve az őt meghallgató figyelmét a vele törődéssel, és Igyekszik az egyik kötelékből megszabadulni, hogy egy másik, esetleg még megala­pozatlanabb, de jobbnak remélt kapcsolatba kerüljön. Melyik rét zöldebb ? Jellemző élethelyzet az is, hogy az eltartottnak több gyermeke van és közülük az egyikkel köt szerződést. Ilyen esetben az együttélés súrlódásokkal jár, gyakran előfordul, hogy a szülő, apróságokon megsértődve, a tá­vol lévő másik gyermekét látja kedvesebbnek, jobbnak vagy időközben kibékül vele. Ilyen­kor az eltartott úgy gondolja, hogy a másik gyermekénél majd biztosan jobb helyzete lesz, aki természetesen befogadja anyját vagy apját. Mindezekhez esetenként az is hozzájárul, hogy a másik gyer­mek igazságtalannak véli, hogy csak az eltartó részesül a szülő vagyonából, ezért a már koráb­ban szerződést kötő testvértől „elcsábítja” a szülőt saját ma­gához. Az itt említett esetek oda vezetnek, hogy a tartás a szerződő felek közötti bizalom megszűnése, és az állandó feszült viszony miatt lehetetlenné válik. Ilyen esetben bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés átváltoztatását élet- járadéki szerződéssé. Erre akkor van lehetőség, ha az eredetileg kikötött cél oly módon Is megvalósítható, és az életjáradék fizetésével a szer­ződés betöltheti eredeti célját. Az életjáradék összegét a bí­róság általában akként állapítja meg, hogy az lehetőleg a termé­szetben tartás valóságos ellen- értéke legyen. Az életjáradék összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a jogosult életkorát, egészségi állapotát, a kötelezett anyagi teljesítőképes­ségét és a részére szerződéssel biztosított vagyoni előnyt Is. Amennyiben a tartási szerző­dés nem tartható fenn vagy nem alakítható át, kerül sor a meg­szüntetésére. Ennek keretében az eltartott az Ingatlanát a jövő­beni megélhetésének biztosítá­sa érdekében visszakapja, ugyan­akkor az eddig kapott tartást — gyakran részletekben való tel­jesítéssel — pénzben kell vissza­térítenie. Dr. Varga Miklós megyei bíró kiválóan sikerült a páros számo­zású oldal parkosítása. A kis beöblösödések, a jól elhelyezett padok pihenésre csábítanak. Kis- piaca a városkép sajátos szín­foltja. Könnyen megközelíthető cukrászdái, éttermei kedveltek. Üjabban mégis kerülöm, ha le­het. Minden tíz—tizenöt lépésnél ren­detlenség bántja az ember sze­mét. Érthetetlen, az üzletvezetők — és a városi közterületi felügyelet tisztviselői — miért tűrik el ki­rakatokat övező falfelületek el­csúfítását. (Ha már odakentek va­lamilyen művelődési vagy sport­plakátot, miért nem mosatják tisztára környezetüket?) Ha már a kirakatoknál tartunk. Egyikre-másikra ráférne egy kis tisztogatás, csinosítás. Honnan kerül néhanapján any- nyi papír a bokrok közé? Szívesen közölnénk fényképet a — talán — cikkünk nyomán meg­tisztított falakról, kapubejára­tokról, a kiporolt kirakatokról, az egyik új főutcához minden tekin­tetben méltó utcaképről. H. N. 9 Ilyen furcsa szem ét tartó (?) is csak a Petőfi utcában látható, (Pásztor Zoltán felvételei) A közrend Őrei miért tűrik el az litött-kopott pavilonokat? • Minél később javíttatják meg a töredező lépcsőket, annál többe ke­rül a munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom