Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

t * PETŐFI NEPE ® 1981. június 1T. Szovjet—bolgár tárgyalások REAGAN TELEVÍZIÓS BESZÉDE Sokat jelentő hallgatás SZÓFIA . A Szovjetunió támogatja azo­kat a bolgár erőfeszítéseket, ame­lyek a Balkán-félsziget atom- és vegyi fegyver -men tesí lését céloz­zák — egyebek között ezt hang­súlyozta Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, szovjet külügyminisz­ter kedden Szófiában Todor Zsiv- kovval. a BKP KB főtitkárával, az államtanács elnökével tartott tárgyalásán. Todor Zslvkov kifejtette, hogy a bolgár nép nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunióban meg­valósuló átalakításokat, a szov­jet vezetés újító irányvonalát. A találkozón kedvezően értékelték a bolgár—szovjet kapcsolatok ala­kulását. .Moszkvában tegnap nyilvános­ságra hozták azt a megállapo­dást, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok június 9-én a genfi leszerelési konferen­cián 'terjesztettek »lő a riukleárís fegyverkísérletek teljes és álta­lános betiltásáról. A dokumentum a katonai célú robbantások betiltásához vezető foptos lépésnek minősíti, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok — mint a legjelentősebb nukleáris hatalmak — beszüntes­sék kísérleteiket. Az egyezmény általánossá tételéhez elengedhe­tetlen a többi nukleáris hatalom csatlakozása. Amennyiben sor kerülne a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, az egyezmény szavatolná, hogy ne születhessen újjá ez a fegyver­fajta, és a nemzetközi biztonság rendszerének is fontos tényező­jévé válna. A javaslat értelmében az álla­mok kötelezettséget vállalnának arra, hogy semmilyen közegben sem hajtanak végre területükön katonai célú nukleáris robbantá­sokat. Az aláíró államok nyilvá­nosságra hoznák kísérleti tele­peik pontos helyét, és kötelezett­séget vállalnának arra, hogy eze­ken beszüntetnek minden, a kí­sérletekkel kapcsolatos tevékeny­séget. Az egyezmény betartásának el­lenőrzését nemzeti technikai esz­közök, nemzetközi ellenőrzési A NATO-külügyminiszterek múlt heti döntése, amellyel elfo­gadták a közepes és a rövid ha­tótávolságú rakéták ügyében tett szovjet javaslatot, elméletileg megteremti a lehetőséget a tény­leges leszerelést célzó első szov­jet-amerikai megállapodás ki­dolgozásához — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügymi­nisztérium szóvivője. Geraszimov szólt azokról a ki­kötésekről és feltételekről is, amelyeket a NATO-tagállamok szabtak beleegyezésük fejében, mindenekelőtt az amerikai rob­banófejekkel ellátott nyugatné­met Pershing-rakéták ügyére. A szovjet szóvivő kifejtette: ha a Szovjetunió elfogadná az erre vo­natkozó amerikai és nyugatné­met érveket, ez lehetőséget te­remtene a szovjet—amerikai meg­állapodás megkerülésére: az ame­rikaiak ma a nyugatnémeteknek adnák át az amerikai nukleáris tölteteket, holnap pedig Olaszor­szágnak, Törökországnak, hogy utána arra hivatkozhassanak: ezek harmadik ország fegyverei. Felmerül annak lehetősége is, hogy az NDK vagy Csehszlovákia kéri: a Szovjetunió hagyja meg Osztrák tiltakozás a Az osztrák kormány diplomá­ciai jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál a WaW- heim-ügyben, illetve az egykori mauthausenl koncentrációs tá­bor egyik őrének Ausztriába to- loncolása miatt, közölte kedden Alois Mock alkancellár és kül­ügyminiszter. A jegyzékben Bécs visszautasítja a Kurt Waldheim államfő ellen emelt — nem bi­zonyított — vádakat és igényű: vonják vissza azt az intézkedést, amely tiltja Waldheim beutazá­sát az Egyesült Államokba. Az osztrák jegyzék szerint a lépés ellentétes a nemzetközi joggal, mivel a demokratikus úton meg­választott államfőre nem alkal­mazhatók más országok jogsza­bályai. Bécs egyúttal a Bartesch-ügy- feen is tiltakozott: az egykori mautihauseni náci koncentrációs tábor egyik őrét a közelmúltban az Egyesült Államokból visszato­A nemzetközi helyzetet érté­kelve megállapították, hogy egy­re inkább megerősödik az új po­litikai gondolkodásmód, körvo­nalazódnak a leszerelés és a biz­tonság problémáinak megoldá­sa Irányába mutató pozitív ten­denciák. Ebben döntő jelentőség­gel bír a szocialista közösség or­szágainak egyeztetett külpolitikai tevékenysége, kezdeményezéseik. A nap folyamán a szovjet kül­ügyminisztert fogadta Georgi Ata- naszov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterel­nök. Eduard Sevardnadze Szófiá­ban megbeszélést folytatott a BKP KB Politikai Bizottságának tagjaival és póttagjaival, a köz­ponti bizottság titkáraival, vala­mint a bolgár népi földműves­szövetség vezetőivel is. Intézkedések és helyszíni ellenőr­zések biztosítanák. A megállapo­dásban részt vevők nem akadá­lyozhatnák egymás nemzeti tech­nikai ellenőrző eszközeinek mű­ködését, és a begyűjtött adato- . kát az egyezmény alapján léte­sített megfelelő szerveknek, il­letve más aláíró államoknak is a rendelkezésére bocsátanák. A ter­vezet értelmében létrehoznák a szeizmikus ellenőrzés nemzetkö­zi rendszerét is, amelynek állo­másain a nemzetközi felügyelő­ség ellenőrei is jelen lennének. Az egyezmény aláírói köteleznék magukat, hogy nemzetközi adat­cserét valósítanak meg a légköri rétegek radioaktivitásáról, és en­nek érdekében külön mérőállo­másokat hoznának létre terüle­tükön. A nukleáris robbantások tilal­mának ellenőrzését nemzeti sze­mélyzet végezné a kísérleti tere­peken, nemzetközi megfigyelők részvételével. Az államoknak jo­guk lenne — megfelelő indokkal — helyszíni ellenőrzést kérni. Az érintett államok kötelesek vol­nának lehetőséget teremteni a - kért helyszín megtekintésére. A tervezet értelmében az egyez­mény határidő nélküli lenne: öt évvel életbe lépését követően összehívnák a részt vevő államok konferenciáját, hogy megvitas­sák a. dokumentum előírásainak megvalósítását, illetve az egyez­mény további fenntartásának kér­déseit. területükön az SS—12 típusú had­műveleti-harcászati rakétákat, bocsássa ezeket rendelkezésükre, biztosítson hozzájuk szovjet nukleáris robbanótölteteket, és mondja azt, hogy ezek már har-' madik országok fegyverei. Egy Ilyen helyzet semmiképpen sem mozdítaná elő az európai kö­zepes hatótávolságú és hadmű­veleti-harcászati rakéták felszá­molását — hangsúlyozta a szó­vivő. Gennagyij Geraszimov a sajtó- tájékoztatón bejelentette, hogy várhatóan július elején a szovjet külügyminisztérium konzuli fő­osztályának munkatársai Izrael­be utaznak. A küldöttség az Iz­raelben élő szovjet állampolgá­rok, illetve az ott levő szovjet tu­lajdon konzuli jellegű ügyeinek megoldására utazik Tel Avivba. Gennagyij Geraszimov a saj­tótájékoztatón közölte, hogy Mathias Rust szülei hétfőn a Szovjetunióba érkeztek, és ked­den a nyugatnémet konzul jelen­létében találkoztak fogságban levő fiukkal, valamint az ügyé­ben vizsgálatot folytató illeté­kessel. A szóvivő elmondta, hogy számos kérdésre még nem adott választ a nyomozás, a vizsgála­tot folytatják. Waldheim-ügyben loncolták Ausztriába. A hajdani SS-beosztott az ötvenes évekig Ausztriában élt, majd kivándo­rolt az Egyesült Államokba. Az osztrák álláspont szerint régen érvényét vesztette egy korábbi megállapodás, amely szerint Ausztria köteles visszafogadni azokat a személyeket, akik csa­lárd módon jutottak be az Egye­sült Államokba. Az osztrák ellenállók szövetsé­ge kedden felszólította Kari Ble- cha belügyminisztert: vegyék őri­zetbe Bartescht és indítsanak el­lene eljárást, miután maga is el­ismerte, hogy Mauthauseniben gyilkolt. A belügyminisztérium cáfolta, hogy Barteschnek tar­tózkodási engedélye volna: való­jában ki kellene utasítani, de az amerikai manőverek miatt erre nincs mód, közölték. Bartescht ugyanis, miután Bécsbe érkezett, Washington megfosztotta ame­rikai állampolgárságától. Az Egyesült Államok azt java­solja, hogy a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök számá­nak gyökeres csökkentéséről szó­ló szerződésbe „szerves részként” foglaljanak bele megállapodást valamennyi szovjet és amerikai rövidebb hatótávolságú rakéta vi­lágméretű felszámolásáról is. Ezt Reagan elnök jelentette be, hét­fői televíziós beszédében. Reagan közölte: utasítást adott az ame* rlkal küldöttségnek, hogy Géni­ben terjesszék elő ezt a javasla­tot. Mint ismeretes, a rövidebb ha­tótávolságú eszközök felszámo­lását a Szovjetunió javasolta, eredetileg az Európa területén levő Ilyen rakétákkal kapcsolat­ban. Az Egyesült Államoknak je­lenleg nincsenek olyan fegyve­rei, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, azonban tervbe vette, hogy a Nyugat-Európába telepí­tett Pershing—2 rakéták átalakí­tásával létrehozza saját rövidebb hatótávolságú rakétáit.- Az elnök ezúttal is azt mon­dotta. hogy a genfi tárgyalások „történelmi jelentőségű ieszere- lési egyezményhez vezethetnek” a közepes hatótávolságú eszkö­zökről. Kijelentette, hogy a.NATO Revkjavíikban megtartott érte­kezletén „tökéletes egyetértés jött«létre a tárgyalási álláspont­ról”, és az amerikai elképzelése­ket korábban Velenoében a veze­tő tőkés országok is támogatták. Szerinte Velencében abban is egyetértetek, hogy „nyomást kell gyakorolni a Szovjetunióra a le­szerelési tárgyalások más fontos területein történő előrehaladás érdekében”, így például a hadá­szati nukleáris fegyverek számá­nak ötvenszázalékos csökkenté­séért. Az olasz parlamenti választáso­kon leadott szavazatok össze- számlálása igazolta a számítógé­pes előrejelzéseket: Bettino Craxi szocialista pártja jelentősen elő­retört, a kereszténydemokraták is gyarapították szavazataikat, az Olasz Kommunista Párt azonban érzékeny veszteséget szenvedett. A szenátusra vonatkozó végle­ges eredmények szerint a Keresz­ténydemokrata Párt CKDP) a sza­vazatok 33,6 százalékát érte el, vagyis 125 mandátummal randelr kezik. Az OKP ugyanakkor 28,3 százalék révén, száz szenátusi hely birtokosává vált, vagyis hét helyet vesztett. A szocialisták a szenátusban mindössze 10,9 szá­zalékot kaptak — látványos elő­retörésük a képviselőházi eredmé­nyiekben mutatkozik meg, ahol 14,3 százalékot nyertek (2,9 száza­lékos a gyarapodása). Az OKP vesztesége a képvisel óh ázban szembetűnő: 26,6 százalékos ered­ménnyel az előző parlamenti vá­A TASZSZ szovjet hírügynök­ség washingtoni tudósítója Rea­gan televíziós nyilatkozatáról be­számolva Idézi az elnöknek azt a kijelentését, hogy a közép-ható­távolságú eurorakéták kérdésé­ben „teljes egyetértés jött létre az Egyesült Államok és szövet­ségesei között”. A tudósító sze­rint az elnök meglehetősen drá­mai hangvétellel közölte, hogy szövetségesei támogatásával az Egyesült Államok „új kezdemé­nyezést” terjesztett elő, hivatalo­san Javasolva a Szovjetuniónak az összes földi állomásoztatású amerikai és szovjet hadművele­ti-harcászati rakéták globális felszámolását és a közepes ható- távolságú rakéták jelentős csök­kentését, végső soron pedig meg­semmisítését. A TASZSZ washingtoni tudó­sítója felteszi a kérdést, valóban kész-e már az Egyesült Államok a hadműveleti-harcászati raké­ták felszámolására, majd kieme­li, hogy Reagan „sokat jelentő hallgatással siklott e! a hetven­két darab Pershing 1A kérdése fölött. Ezek a rakéták a bonni Bundeswehr fegyvertárában van­nak. de a hozzájuk tartozó rob­banófejeket az Egyesült Államok tartja kézben”. Az elnök semmit .sem szólt a .föld! és légi allomá- soztatású hadműveleti-hadászati rakétákról sem, amelyekkel az amerikai haditengerészet hajóit és a légierő repülőgépeit szerel­ték fel, és amelyek vagy európai vizeken, a szovjet határok köze­lében tartózkodnak, vagy pedig a Szovjetunió területének tőszom­szédságában állomásoznak. A TASZSZ szerint megállapít­ható. hogy Reagan beszéde több kérdést hagyott válasz nélkül, mint amennyire választ adott. 1 asztaliakhoz képest 3,3 százalékot veszített, míg a kereszténydemok­raták — 34,3 százalékkal — 1,4 száaléknyit erősöditek. Alessandro Nafta, az OKP fő­titkára e késő esti óráikban adott tévényilatkozatában megállapítot­ta, hogy a baloldal megosztottsá­ga okozhatta a szavazatoknak ezt a nagy szétszóródását (a proletár- de makráé ia és „zöldek” listája szívott el szavazatokat a kommu­nistáktól). Ettől függetlenül — mondotta Natta — az OKP to­vábbra ás az olasz baloldal és a demokrácia meghatározó ereje marad. Emlékeztetett, hogy a ke­reszténydemokratáik és a szocia­listák korábbi, éles vitája a kö­zéppártokat és a kommunistákat sújtotta. Bettino Craxi. igen elé­gedettén fogadta pártjának ered­ményeit, ám egyelőre nem nyilat­kozott arról, hogy az OSZP mi­lyen pártokkal (kíván a további­akban szövetkezni. | NAPI KOMMENTÁR Tiberis-parti Vasárnap délig még úgy tűnt, hogy teljes érdektelenség kíséri az előre hozott olaszországi vá­lasztásokat, mert az állampolgá­rok többsége a kánikulában in­kább a hűsölésré alkalmas helye­ket kereste fel a szavazóhelyisé­gek helyett. Am estére teljes for­dulat következett be, amely hét­fő délelőtt is folytatódott — kü­lönösen, hogy a gyárak, intézmé­nyek e napon nem büntettek a tetemes reggeli késésekért. S amennyire közömbösség volt megfigyelhető a szavazás előtt, meglepő módon annyira felfoko­zódott várakozás kísérte az első eredmények nyilvánosságra ho­zását. Nos, a számok ismeretében már elmondhatjuk, hogy a túlzott vá­rakozás tulajdonképpen felesle­gesnek bizonyult: az itáliai erő­viszonyokban nem következett be alapvető változás — mint aho- gyan már évtizedek óta. A Ke­reszténydemokrata Párt megma­radt az ország legerősebb pártjá­nak, a kommunisták követik őket, mig a szocialisták jelentősen le­maradva, a harmadikak. Más kér­dés, hogy nem egyformán örül mindenki, mert hiszen nyilván­való. hogy a kereszténydemok­ratákat, és a szocialistákat elége­dettséggel tölti el a megizmo­sodás, mig a kommunisták kese­rű szájízzel konstatálhatják új­bóli szavazatveszteséaüket. Űay tűnik, hogy a különböző kis pár­tok, baloldali irányzatú csopor­tosulások leginkább az OKP-tól vettek el vaksokat. Az olasz viszonyokat ismerve nehéz még pontosan jóslatokba bocsátkozni, kik is fognak végül kormányozni „csizmaországban", hiszen, mint ismeretes, éppen az utóbbi időben sikerrel tevékeny­iiltozatok kedö ötpárti kabinet megoldha­tatlan viszályai miatt kényszerül­tek a tervezettnél korábban az urnákhoz. Most pedig a legna­gyobb valószínűsége ismét csak a fenti kormányzási módnak van, mivel a második legnagyobb po­litikai erő, az OKP hatalomra ke­rülésére nincsen esély. Elkezdőd­nek tehát a pártközi alkudozá­sok, amelyek akár hosszú hete­kig is eltarthatnak. A kérdések kérdése, hogy a Bettino CraXi ve­zette szocialisták milyen állás­pontra helyezkednek az alkudo­zások során. Feltehetően Craxi — aki mellesleg rekordhossz'úsá- ffú időt töltött, s nem is eredmény­telenül a kormányrúdnál — is­mét a miniszterelnöki bársony­szék felé kacsingat. Am a ke­reszténydemokraták természete­sen saját jelöltjüket szeretnék lát­ni az említett székben. Mondván: elég volt a kisebbségi Craxi dik­tatórikus módszereiből, s külön­ben is, a szavazatok megmutatták, ki a vezető erő. Amennyiben tehát a szocialis­ták, ha ismét adnak is miniszte­reket a kormányba — vezetni minden bizonnyal nem fogják azt. Ha pedig ez így nem felel meg nekik, lehet, hogy önmagu­kat zárják ki a koalícióból. Ak­kor viszont felbukkan a Tiberis partján nem ritka kérdés: med­dig lehet működőképes egy ek­kora ellenzékkel rendelkező ka­binet? Pedig mihamarabb szük­ség lenne egy eredményesen te­vékenykedő kormányra ahhoz, hogy megőrizhessék az olasz lí­ra előkelő helyét az európai va­lutaháborúban, s hogy megoldást találjanak az energiapolitika és a közszolgáltatások egyre soka­sodó problémájára . GENFBEN TERJESZTETTÉK ELŐ Szocialista országok tervezete a robbantások beszüntetéséről Geraszimov a NATO-kikötésekről Olasz parlamenti választások Eduard Sevardnadze életrajza Eduard Amvroszijevics Sevara- nadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere 1928-ban szü­letett. Nemzetisége grúz. Elvégez­te a Grúz KP Központi Bizottsá­gának páHi&ko Iáját és a kutaiszi pedagógiai főiskolát. A párt tag­jai sorába 1948-ban vették fel. Már fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba: 1946 és 1953 között instruktori, majd te­rületi és másodtitkári funkció­kat töltött be a Komszomol kü­lönböző szerveiben, s egy ideig a Grúz Kommunista Párt kutaiszi városi bizottságának instrukto­ra volt. 1961-ben a grúziai mo- hetai járási pártbizottság, később a tbiliszi Pervomajszki kerületi pártbizottság, majd 1972-ben a tbiliszi városi pártbizottság el­ső titkárává választották. Még abban az évben megválasztották a Grúz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkárá­vá. Eduard Sevardnadze 1976 óta tagja az SZKP Központi Bizott­ságának, 1978-tól a KB Politikai Bizottságának, póttagja volt, t 1985 óta tagja az SZKP KB Po­litikai Bizottságának. A politikus pártfunkcióin kí­vül számos állami funkciót is be­töltött. 1964-ben kinevezték a Grúz Szovjet Szocialista Köztár­saság belügyminiszter-helyette­sévé, majd egy évvel később bel­ügyminiszterévé. Az utóbbi há­rom választási ciklusban a Szov­jetunió és a Grúz SZSZK Leg­felsőbb Tanácsának küldötte. Közéleti tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték már el: birtokosa a Szocialista Munka Hőse kitüntetésnek is. Az NSZÉP kutatói Bács-Kiskunban ■ Dr. Klaus Ahrends kandidátus­nak, a Német Szocialista Egység- párt Szocializmus—gazdaságpoli­tikai Kutatóintézete osztályvezető­jének vezetésével tegnap küldött­ség. látogatott Bács-Kiiskun me­gyébe. Az NDK-foeli gazdaságpo­litikai kutatók elsősorban azt ta­nulmányozták. hogy miként való­sítható meg egyazon mezőgazda- sági üzem szervezeti keretei kö­zött a növénytermesztés és állat­itenyésztés mellett a termékek élelmiszer-ipari feldolgozása. A vendégeik Kiskunfélegyházán meglátogatták az Integrál Áfész kisállat-feldolgozó üzemét, a Kunszállási Alkotmány Tsz ítész- itaüzemét, majd a Pálmomostori Keleti Fény Termelőszövetkezet­ben tájékozódtak a kollektíva gazdálkodásáról, megtekintették a burgonyaszirom-üzemet, s tanul­mányozták az extrudált termékek gyártását. Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése A művelődési ágazat 1986. évi költségvetésének végrehajtását vitatta meg az Országgyűlés kul­turális bizottsága Horn Péter el­nökletével tegnap a Parlament­iben. A Művelődési Mimisztérium, az MTA, az ÁISH, valamint a Ma­gyar Televízió és Rádió jelenté­séhez, a képviselők elé terjesz­tett írásos anyagihoz fűzött ki­egészítőjében Köpeczi Béla mű­velődési miniszter emlékeztetett rá: az elmúlt években a nemzeti jövedelemből a kultúrára, s ezen (belül az oktatásra szánt összegek aránya csaknem változatlan: az oktatási intézmények a költség- vetési kiadásokból 4—5, a beru­házásokból 3—4 százalékkal ré­szesednek. Tavaly az Oktatási és kulturális intézmények fenntar­tására és működtetésére — a központi és tanácsi forrásokból — összesen 52,9 milliárd forintot fordítottak, s ennek 85,5 száza­léka szolgált oktatási célokra, a (közoktatás-fejlesztési program alapvető feltételeinek biztosító­Társulás Baján sára. Jól haladt az általános is­kolai taniteremépítési program — mintegy' 3 milliárd forintból meg­épült 631 új tanterem —, csak­nem mindenhol általánossá vált az egyműszaikas oktatás, s vala­melyest mérséklődött a pedagó­gushiány is. A gondok elsősorban a közép­fokú oktatásban jelentkeznek, Itt ugyanis — bár tavaly 144 osz­tályterem' létesült — a tervezett-* hez képest mintegy 14 százalé­kos lemaradás tapasztalható, s az elhúzódó beruházások veszélyez­tethetik a nagy létszámú korosz­tályok fogadását. A közművelődési és művészeti intézmények tavalyi eredményeit és gondjait körvonalazva a mi­niszter hangsúlyozta: itt előre­lépni csak a gazdálkodási és az intézményrendszer átalakítá­sával lehet. A gazdaságosság fontosságára, a meglevő pénzeszközök haté­konyabb hasznosítására a vitá­ban számos képviselő hívta fel a figyelmet. csatornaépítésre (Folytatás az 1. oldalról.) állt, és az alagsori helyiségek egy részében" most is csónakázni le­hetne. A jobbítás módozatairól Pálmai István, a csatornatár­sulat intézőbizottságának elnö­két kérdeztem meg: — A város nagyon elmaradott volt a víz- és csatorna-ellátottság tekintetében mindaddig, amíg 1981-re lakossági összefogással, társulati szervezéssel meg nem épült 56 kilométernyi vízvezeték. Mindenki tiszta ivóvízhez jutott. Elmondhatjuk, hogy egy gonddal kevesebb. Ám megmaradt, sőt növekedett a másik gond. Csatorna hiányá­ban naponta körülbelül tízezer köbméter szennyvíz került a ta­lajba, és a talajvíz szintje jelen­tőse», helyenként másfél méter­rel emelkedett. Halaszthatatlan­ná vált tehát a csatornaépítés, de az is kiderült, hogy a város­nak egyedül nincs hozzá elég pénze. Amint Pálmai István a továb­biakban elmondta, jó tapasztala­tokkal szolgált a vízvezeték-há­lózat kiépítése. Ennek mintájára alakult meg a 1982-ben a szenny­vízcsatorna-társulat. Eddig ösz- szesen tíz kilométer készült el lakossági összefogással a hálózat­ból, és most folynak a kórház mögötti terület, a Rókusváros csa­tornázási munkálatai. A terveik szerint még az idén be is feje­ződnek. Nemrég megszervezték — szá­mos társadalmi aktíva segítsé­gével — a kiscsávolyi társulást, ahol a lakosság háromnegyede csatlakozott. Kétszázötven család vállalta a 40 ezer forintos tár­sulati díj fizetését évi 2700 fo­rintos részletekben. A kivitelező — a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat — pedig azt, hogy a munkát a jövő év végéig elké­szíti. Az anyagiakhoz a városi ta­nács és a vízügyi alap is jócs­kán hozzájárult: telkenként 80- ezer forinttal. G. Z. Fiatalos új falvak (Folytatás az 1. oldalról.) lepülések részben öntevékenyen, tudati ösztönzésekre szerveződ­tek, ellentétben például a köz­pontilag létrehozott, úgynevezett tanyás községekkel. A tömör, a lehetséges 'problé­mákat felvető előadások tartal­mas vitát alakítottak ki. Zoltán Zoltán közgazdász — írásait ko­rábban lapunk és a Forrás Is kö­zölte — úgy vélte, hogy a Bács- Kiskun megyeiekhez hasonló új (társ)községek példája aligha általánosítható. Úgy vélte, hogy magasabb jogi státus nélkül is megoldhatnák e tömörülő külte­rületi lakott helyek ellátási prob­lémáit. Amennyiben egy jól mű­ködő termelőszövetkezet vagy Ipari üzem nincs az ügyeit a ko­rábbinál nagyobb önállósággal intéző területen, akkor a megte­remtett közigazgatási keretek aligha módosíthatják az ott élők életkörülményeit. Többen — így például dr. Beluszky Pál, az al­bizottság titkára — elmondták, hogy Zoltán Zoltánnal értenek egyet, mert nem helyes, ha » közigazgatási besorolás önmagá­ban a mindennapi élettevékeny­ségre Is kiható minősítés. Élénk vita alakult ki arról, hogy milyen szerepet vállalhat egy-egy ipari vagy mezőgazda- sági üzem új külterületi lakott helyek fenntartásában. Nagy Károly Lajosmizse. Mi- kány Ferenc Kunszállás tanács­elnöke személyes tapasztalatait adta közre. Szarvas Zoltán, a Szolnok megyei, Andrlskó Gusz­táv a Borsod megyei, Czap Mik­lós a Pest megyei helyzetről szá­molt be. Dr. Bors Zoltán köszön­te meg az értékes észrevételeket A kora délutáni órákban Fel- sőlajoson tanulmányozták az al­bizottság tagjai, hogy milyen vál­tozást jel ént (hét) az ott élőknek az önállósodás. H. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom