Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
1981. júnitu 1«. ft PETŐFI NÉPE ft 8 Népgazdasági és helyi érdekek összhangja Interjú Németh Ferenccel, a kecskeméti rárosi pártbizottság titkárával több helyen elkezdődött, a folyamatot gyorsítani kell, ami ma már kevésbé okoz belső bérfeszültséget. A munkahelyi kollektívák döntő többsége elfogadja a váliHailatt érdekeket képviselő nagyobb teljesítmények differenciált ösztönzését. A fejlesztés irányát pedig meghatározza a piaci kereslet, valamint a hatékonyságnövelés igénye, amit például a pótlólagos automatizálás is szolgál. — Munkaerő-foglalkoztatásban milyenek az eddigi tapasztalatok, számítanak-e kedvezőtlen fordulatra? — Aggodalmaskodásra nem látok okot, munkanélküliség nem lesz, amit eddigi tapasztalataink ■is álátámasztanak. Az viszont'kétségtelen : szükségesek üzemeken belül és vállatotok közötti mun- kaerő-átcsoportositások. Ezt a termelési szerkezet korszerűsítése — egyes gyártmányok megszüntetése, újabbak megkezdése — indokolja. Az elkövetkező időszakiban nagyobb lehetősége és megbecsülése azoknak a dolgozóknak lesz, akik jól Ismerik szakmájukat, sőt több társszakmában járatosak. Ezt a helyzetet és felismerést az Iskolai* a szakmai képzés során is számításba kéül venni. Végrehajtó bizottságunk erre felhívta az illetékesek figyelmét, s a vállalatok feladatai között megfogalmazta a korszerű képzés és továbbképzés szükségességét. — A nyolc óra alatt végzett hatékonyabb munkában, a minőségés teljesítménynövelésben az ösztönző bérezés sem elhanyagolható. — Egyetértek, de a sorrendet senki se tévessze el: első a produktum, ennek függvénye a bér. Azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak megvan a szándékuk az idei terveik teljesítésére, sót ahol lehetséges, túlszárnyalására. Külön is figyelmet kell fordítani az export fokozására, a belső tartalékok felszínre hozására, a munkaszervezésben rejlő lehetőségek kihasználására. A célul kitűzött teljesítmények elérése, a nyereségtömeg növelése elsődleges feltétel a dolgozók jövedelmi viszonyainak javításához, s hogy ilyen szempontból is sikerrel zárhassuk ezt az esztendőt, ehhez pártbizottságunk minden segítséget megad, s a gazdasági folyamatokat rendszeresen figyelemmel kíséri. Csabai István Kecskemét gazdasági egységeiben a korábban tapasztalt dinamikus növekedés a nyolcvanas esztendőkben már nem általános és évente ingadozik. A termelőegységek többségénél lelassult a műszaki fejlesztés is. Napjainkra halaszthatatlanná vált az erőforrások és az új kezdeményezések összhangjá. ra épített korszerűsítés, amely alapvető követelmény vezetőktől és vezető testületektől egyaránt. A jövedelemtermelő képesség fokozása, a magasabb követelmények teljesítése csak következetes gazdaságpolitikai munkával, újfajta gazdálkodói magatartással érhető el. A jelenlegi helyzetről és a tendenciákról Németh Ferenccel, a kecskeméti városi pártbizottság titkárával beszélgettünk. — A múlt év novemberi központi bizottsági határozat alapján, a gazdasági munka élénkítése érdekében az MSZMP Kecskeméti Városi Végrehajtó Bizottsága Is elkészítette feladattervét, határozatot fogadott el, majd valamennyi gazdasági egység erre építkezőén megfogalmazta tennivalóit. Az idén eltelt öt hónapban a határozatok szellemének megfelelően érzékelhetők-e kedvező folyamatok? — Erre az esztendőre az ipari vállalatok a termelés és az átlagnyereség 7—8 százalékos növelését határozták el. Az eddigi tapasztalatok reménykeltőek — amivel nem azt akarom mondani, hogy a megvalósítási folyamat gondtalan. Érzékelhető: a vállalatok úgy határozták meg idei termelési, illetve szerkezet- korszerűsítési stratégiájukat, s az ehhez illeszkedő taktikai lépéseiket, hogy a tervek ne maradijának papíron. A mezőgazdasági üzemiek teljesítményét az időjárás erőteljesen befolyásolja, ami az élelmiszer-feldolgozó ipar munkájára is kihat. Ennek tudatában készült fel és határozta meg tennivalóit az agrár- és élelmiszer-ágazat. Megkezdődött egyebek között a korszerűbb táplálkozás érdekében a termék- bővítő munka, ami egylben minőségjavító hatású is. A megye- székhely és vonzáskörzetének valamennyi munkahelyén kedvező változás tapasztalható fegyelmezettségben, a munkahelyek nagyobb megbecsülése érzékelhető; a demokratikus fórumok kiszélesedésének következtében a dolgozók mindinkább magukénak érzik vállalatukat és törekednek az eredményesebb munkára. — Említette, hogy nem gondtalan az elképzelések megvalósítása. Milyen nehézségekkel kell megküzdeni? — Egyes alapanyagok, alkatrészek időszakos hiánya, vagy rendszertelen szállítása gátolja az egyenletes termelést. Ugyancsak bizonytalanságot okoz a bankok hitelpolitikájának módosulása; a jövő évre tervezett vállalati és személyi jövedelemadód zással kapcsolatos információ- hiány és a változás követelményeinek latolgatása figyelmet von el a fontosabb dolgoktól. Másrészt két gazdasági egység, a Du tép és a Kecskeméti Törekvés Tsz helyzetének rendezése okoz fejtörést. A Törekvés Tsz-ben az utóbbi szanálás hatására tapasztalható már fölfelé ívelés, a Du- tép esetében’ azonban ennek kilátásairól sem szólhatunk. A vállalatnál további belső intézkedésekre van szükség, valamint központi döntésre a helyzetük rendezéséhez. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnak viszont sikerült kilábalnia a korábbi mélypontról. Feladatai között szerepel a hazai és nemzetközi versenyképesség alapjainak és felépítmény- rendszerének kimunkálása, megteremtése, ami a hosszú távú fejlődés feltétele. — A városi pártbizottság és s végrehajtó bizottság milyen «nődön vesz részt a gazdaságfejlesztési tennivalók kidolgozásában? — Nemzetgazdasági és területi érdekek egységében azt mondjuk meg, milyen folyamaitok lennének célravezetők. Például az együttműködés fokozása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználása a jövedelemtermelő képesség javításához, vagy közös vállalatok létrehozása stb. De hogy kivel, hogyan, ennek eldöntése a vállalati vezetők feladata. Vagyis nem operatív, direkt beavatkozásról van szó, amikor végrehajtó bizottságunk (mint például az idén márciusban) meghatározza a feladatokat. Ami egyébként nem ellentétes azzal az álláspontunkkal, hogy a kedvező folyamatokat segítjük, ez a bizottságokra éppen úgy értendő, minta városi pártbizottság munkatársaira, az egész apparátusra. — Említene néhány példát? — Ilyen szeMemben határozta meg végrehajtó bizottságunk a Kecskeméti Mezőgép feladatai között azt, hogy törekedjen energiatakarékos talajművelő gépek kifejlesztésére, kapcsolódjanak .az országos élielmiisaergazdaság- fejliesztő programhoz; a SZIM kecskeméti gyára az elektronikus rendszerek és szerszámgépek gyártása terén érjen el jobb pozíciókat; a baromfifeldolgozó vállalat a jobb minőségű és gazdaságosabb alapanyag-termelés érdekében, bővítse kapcsolatait a térség mezőgazdasági üzemeivel; a Bács-Kiskun Megyei Gabona• Xomerü- södlk az Alföldi Cipőgyár termékszerkezete, az új modellekből egyre több talál külföldi vevőre. « A Kecskeméti Mezőgép Vállalatnál konzervipari töltőgépet is gyártanak és exportálnak. forgalmi és Malomipari Vállalat, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat, a tejüzem a korszerű táplálkozás érdekében új alapanyagokat és termékeket gyártson, Ilyen irányba valósítsa meg fejlesztéseit —, hogy csak néhányat említsek. — A műszaki fejlesztések forrását miben látja? — Kétségtelen, hogy a forrás nem bővizű, vagyis a pénzszűke a jeflilemzőbb. Azonban megfelelő átcsoportosításokkal, úgynevezett tőkeallokációs folyamatok megindításával, több üzem azonos célú, de együttes, összehangolt fejlesztéspolitikájával, vagy éppen az új bankrendszer adta lehetőség, a .áltóhasználat alkalmazásával, az exportfejlesztő hitelek igénybevételével források szabadíthatok fel és teremthetők. Ugyancsak kihasználható a lízinglehetőség is. Viszont mindenütt hasznosítani szükséges azt a szellemi potenciált, amelyet a műszaki értelmiség képvisel'. Arról sokszor megfeledkeznek, hogy a belső kezdeményezésű innováció a legolcsóbb a műszaki fejlesztések szempontjából is. A ‘mérnökök, szakemberek ilyen irányú ösztönzése már TISZAKÉCSIE, BAJA, KISKŐRÖS Területfejlesztés — környezetvédelem Rendezési tervekről tárgyalt az építészeti albizottság Sokakat érintő ügyöket tárgyalt a Bács-Kiskun Megyei Területrendezési és Építészeti Albizottság. A Borbély Lajos megyei főépítész vezetésével tartott tanácskozáson vitatták meg az Összevont tiszakécskei rendezési terv korszerűsítését. A gyors változások tették szükségessé a Szegedi Tervező Vállalat által vizsgálatát, módosítását. Erősítik az üdülő- körzeti jelleget Most a ‘programról tárgyaltak. A Kladács Gyöngyi (település-), Kákonyi Gábor (közlekedés-), Csuvár József (közműtervező), valamint Sebő László építési szakági főmérnök által összeállított program ‘bevezetőjében megállapítja, hogy 23 ezer ember középfokú ellátásáról kell Tiszakécskén gondoskodni, mivel erősödik a település vonzása. Ügy vélik, a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat doiligoizóiiböl kialakított munkacsoport itagjaii1, hogy meg kell teremteni város és környéke országosan elismert együttműködésének még kedvezőbb feltételeit. Erősíteni szeretnék Tiszakécske üdülőkörzeti jelentőségét, jellegét, már a programterv utal a környezetvédelem fontosságára. (Éppen ezért nagy vita után helytelenítették a legfontosabb üdülőkörzetben újabb zártkertek létesítését.) Ügy irányítja a módosított rendezési terv — várhatóan jövőre tárgyalja meg a városi tanács — 'a fejlesztéseket, hogy az új építkezések harmonikusan illeszkedjenek a meglévő település- szerkezetbe és épületállományba. Alközpontok Számításaik szerint kétezerig valamelyest növekszik a vonzás- 'körzetbe tartozó Lakitelek, Lász- lófalva és Nyárlörimc lakossága. A gyógyvizek céltudatosabb hasznosítása sürgeti egyebek között a lakó- és üdülőterületek kő- izelében lévő állattartó helyek áttelepítését. Különösen a kerek- dombi termálfürdő mellett található állattartó részleg eltávolítása kívánatos. A terv továbbra la számol a volt ö- és Üjkéaske eltérő szerkezeti adottságaival. A nagy kiterjedésű belterület, a Szabadság tér és környéke városiközpont mellett szükségessé teszi további alközpontok kialakítását. A jelenlegi könyvtár (a volt zsinagóga) környéke, a Lenin tér, a Kossuth Lajos utca és az Erkel fasor találkozásánál formálódik a legszebb alközpont Egy másikat a Szolnoki út és a Szabolcska utca .találkozásánál terveznek. Sok új lakás Be-, illetve átépítik, ‘mégpedig a terepadotteágokat kihasználva a Tisza-sont, gyalogos úttal kötik össze a Hősök útját és a Vízhányó utca folytatását. A rendezési terviben gondoskodnak a kerekdombi üdülőkor 1974-ben készített terv felülziet további beépítésének lehetőségeiről (például a Rezeda utcától délnyugatra, a forgalmi út délkeleti oldalánál). Az elkövetkező 15 évben csaknem 1300 új lakás építése várható. A Fáy András lakótelepen 79 sorház és 221 társasházi lakás megépítésére van lehetőség, a Szolnoki út és a Tisza között 204, az északnyugat lakóterületen 409, a Világosin 3&6 új lakással számolnak. A vizsgálatok szerint mintegy 500—600 belterületi otthon korszerűsíthet ö. A ‘programtervezet foglalkozik a különböző intézményhálózatok, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás további javításának lehetőségeivel, a közlekedés, a közművek fejlesztésével. Egyedi házak az Újvárosban Élénk eszmecsere alakult ki a Baja-Újváros részleges telekrendezési tervről. A lakóteleppel és a vízügyi főiskolával szomszédos, most elhanyagolt terület ugyanis kiváló fekvésű. Közel van a városközponthoz, könnyen megközelíthető. Terepadottságai azonban rosszak. Itt úsztatták hajdan a feldolgozásra váró rönköket a közeli fűrészüzemekbe. A feltöltött mocsaras részen drágább az alapozás, mint másutt A városi tanács ezért úgy gondolja, hogy a telkek eladási árának kialakításánál csak a közművesítés, a tereprendezés tényleges költségeivel számol, ám ez sem csekélység. Barna György, a városi tanács elnökhelyettese és Borbély Lajos, a tervviita vezetője egyaránt hangoztatta, hogy az Oro6Z Bálint általi készített tervhez hasonlóan minden érdekelt szervnek, intézménynek figyelembe kell venmii a terület városképi szerepét, jelentőségét. Vigyázni kell arra, hogy egységes látvány alakuljon ki. Ezért előzetesen, részletesen tájékoztatják a lehetőségekről — az engedésekről, a javaslatokról, a tiltásokról — az érdeklődőket, így is megköny- myítve a közösségnek és az egyénnek egyaránt kedvező döntéseket. A megyei területrendezési és építészeti albizottság végezetül Kiskőrös általános rendezési terve felülvizsgálatának első ütemével foglalkozott Heitai Nándor A TÁRGY A LÖTER EMBÖI, Áramütés Az állampolgári fegyelem, a közmorál lazulása az utóbbi években egyre többször tettenérhető. Am ha magában az államapparátusban is jelentkeznek ezek konkrét magatartásformákban, a büntetőjog eszközeivel is súlyosabban kell fellépni ellenük. A petőfiszállási tanács végrehajtó bizottsága (volt) titkárának, Barna Lászlóné Pap Juliannának az esete különösen figyelemre méltó, ■ugyanis a hivatalnoknő nemcsak a jogszabályokat játszotta ki, hanem visszaélt a lakosság bizalmával is. Kié a villanybevezetési hozzájárulás ? Barna Lászlóné 1973. augusztus 1-jétől látta el a petőfiszállási községi tanács végrehajtó bizottságában a titkári feladatokat. Az ehhez szükséges felsőfokú végzettséget ugyan csak tavaly szerezte meg, amikor államvizsgát tett az Államigazgatási Főiskolán. Munkaköréhez tartozott a tanács szakigazgatási szervének irányítása, ezen belül a pénzügyi gazdálkodás vezetése, ellenőrzése. Petőfiszálláson, különösen a külterületi tanyákon, az utóbbi években nagyarányú villamosítást hajtottak végre. Az állampolgárok igényeinek kielégítését a tanács koordinálta, a Démász pedig kidolgozta az egyedi bekötések költségtervezetét. Az állami hozzájárulás összegével azonos nagyságrendű lakossági térítést a tanács fejlesztési alapjára kellett befizetni, az erre a célra rendszeresített csekken. Az igénylőktől a hozzájárulás teljesítéseként pénzt átvenni közvetlenül nem lehetett. Bamáné — bár jól ismerte ezt a rendelkezést — figyelmen kívül hagyta, és villanybevezetési hozzájárulás címén különböző időpontokban és helyeken összesen 81 ezer forintot vett fel tanyai 'lakosoktól. Azt mondta nekik, hogy majd ő befizeti helyettük és nevükben a fejlesztési alap számlára. A 81 ezer forintból 47 ezrét saját céljaira fordított, a többit pedig — egészen sajátságos módon — a községi szolgálati lakásnál, a temetőrendezésnél, a művelődési ház vízvezetékeinek szerelésénél közreműködő „társadalmi munkások” jutalmazására, valamint reprezentációs kiadásokra használta fel. Segély reprezentációra . Barnáné 1983 novemberében közölte G. P.-nével, hogy részére 2500 forintot utal ki segély címén. Hozzátette még, hogy az összeget a tanácsi apparátus dolgozóinak jutalmazására kívánja felhasználni, így ha azt kézhez kapja, nyomban adja át neki. Az ügylet tisztántartása érdekében 1983. november 3-ai dátummal iktatószám nélküli határozatot készített Bamáné. Titkát megosztotta az ügyben II. rendű vádlottként szereplő Iványi Lenkével, aki pénzügyi dolgozóként dolgozott a tanácsnál. A beosztott különösebb ellenkezés nélkül kitöltötte az MNB-utalványt, és azon jogosítottként G. P.-nét tüntette fel. Amikor a tanyai asz- szony megkapta az összeget, haladéktalanul visszajuttatta Bar- nánéhoz, aki azt reprezentációra és jutalmazásra használta fel. Bamáné és segítőtársa ugyanezzel a módszerrel másoknak is utalt ki hasonló összegeket, amelyeknek ugyanaz lett a sorsuk, mint az előbb említettnek. Petőfiszálláson 1984-ben úgy kezdett a tanács szolgálati lakás építésébe, hogy ehhez nem volt meg teljes egészében a szükséges fedezet. Mindössze az anyagot tudták megvásárolni, ezért a teljes felépítésre nem kínálkozott más mód, mint a lakosság társadalmi munkája. Fizetett társadalmi munka Ám a dolgozóktól mégsem lehetett elvárni, hogy térítésmentesen rakják naphosszat a falait, és még az enni- és innivalóról is maguk gondoskodjanak. Étert úgy okoskodott Bamáné, hogy valakinek, folyamatosan, fiktív szociális segélyt utaltat ki, amiből már könnyűszerrel megoldható minden anyagi probléma. Szólt G. O.-nak, egy idős asszony fiának, hogy az édesanyja részére postán érkező pénzeket ő vegye át, és adja vissza neki. Ehhez természetesen szükség volt egy kiutaló határozatra, amelyet Barnáné szabályszerűen el Is készített. Iványi Lenkével ebben az esetben is közölte a valódi okot, aki ezután is teljesítette beosztotti kötelességét, összesen 42 750 forint állt Így rendelkezésre 1984 augusztusától 1986 áprilisáig. Hamis igazolás Bamáné 1984. augusztus 27-én hivatali minőségében egy igazolást adott a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltsége részére. Ebben tanúsította, hogy F. D. petőfiszállási lakos 17 000 forint tanyavillamosítási hozzájárulást befizetett a községi tanács fejlesztési számlájára. A vizsgálat során kiderült, hogy az említett összeget Barna Lászlóné valóban átvette F. D.-től, de csak 5 ezer forintot fizetett be belőle, a maradék 12 ezerrel szabadon gazdálkodott. Bamáné és Iványi Lenke ösz- szesen 132 ezer forint kárt okoztak a petőfiszállási tanácsnak, amelyből ketten együtt valamivel több mint 88 ezer forintot megtérítették. A Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Barna Lászlóné Pap Juliannát bűnösnek találta 1 rendbeli folytatólagosan, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli hamis tanúzásra felhívás vétségében és 5 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében. Étert őt egy év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Iványi Lenke bűnösségét 1 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében mint bűnsegéd és 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, ugyancsak mint bűnsegéd állapította meg. Öt 9600 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet ellen csak Barna Lászlóné jelentett be fellebbezést, Így Iványi Lenke büntetése a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. Barnáné ügyét másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tárgyalta. A Kiskunfélegyházi Városi Bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a cselekményeket 1 rendbeli, folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének, a közbizalom eLleni cselekményeket pedig 3 rendbeli, hivatalos sziemély által elkövetett közok- ijjat-hamisítás bűntettének, továbbá 2 rendbeli magámckirat-haimi- sítás vétségének minősítette. Az igazságszolgáltatás elleni cselekményét pedig 1 rendibeli büntetőügyben hamis tanúzásra felhivás vétségének jelölte meg. A szabadságvesztés mértékét pedig. 8 hónapra leszállította. Az ítélet jogerős. Tuza Bél»
