Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

198). május 2«. * PETŐFI NÉPE dfc I MA: NEMZETKÖZI TEJNAP NŐKLUB TÁZIÁRON „Miért ne szerezzünk egymásnak örömöt?” Nőklub. Egyesek szerint talá­lóbb lenne a pletykaklub elneve- aés. Az viszont bizonyos, hogy a tázlári asszonyok jól érzik itt ma­gúikat. Ebben a kétezer lelket számláló községben nem sok le­hetőség adódik a kikapcsolódás­ra, szórakozásra. A nőklubban immár két évtizede jönnek ösz- •sze egy-egy esti beszélgetésre, névnapi köszöntésre, vagy akár zenés-táncos rendezvényre a kör­nyékbeli lányok, asszonyok. Zsik- la Ferencné két éve fogja össze a huszonöt tagú csoportot. Eladó­nő az élelmiszerboltban, bár most „főfoglalkozásban” édesanya: gyesen van a harmadik gyerek­kel. Mint általában a falun élő emberek, ő is szívesen fogadja a vendéget annak ellenére, hogy a nagymosást szakította félbe ér­kezésemmel. — Jólesik hetente egyszer az a néhány órás kikapcsolódás — meséli, s kéztörölgetés közben hellyel kínál. — A klub tagjai­nak javarésze nyugdíjas. Hetven­öt éves a legidősebb, harminc a legifjabb. Sokan a környékbeli tanyákról járnak át, hogy egy kis időt közösségben tölthesse­nek. A főfoglalkozások program­ját nem dolgozom ki előre. Ké­zimunkázunk, s közben beszél­getünk erről-arról, ami szóba ke­rül. Gyakran hívunk előadókat is. Hol gyermekgyógyászt, hol védőnőt, mikor kire van igény. Ilyenkor tavasszal kezdjük el a j un iái is rendezését, majd az őszi szüreti bálét. Nyáron kirándu­lunk, amit színház- vagy cir­kuszlátogatással kötünk össze. Az egyik legkedvesebb élmé­nyem az, hogy a tavalyi szüreti •bálra magam tanítottam be a táncokat. A nőbizottsággal kö­zösen rendezzük meg évente egyszer az idősek napját. Ilyen­kor mintegy négyszázan vagyunk. Megvendégeljük az idős embe­reket, a betegekhez kimegyünk, a tanyasiakért autóbuszt küldünk. Magunk főzzük az ebédet, meg­hallgatjuk ügyes-bajos dolgai­kat ... — A legtöbb férj szívesen se­gít ötletekkel vagy munkával. Én sem tudnám vállalni a klub ve­zetését, ha a férjem ilyenkor nem venné le a vállamról a háztartás, a család gondjait. Nekünk itt fa­« Zsikla Ferencné, a nőklub vezetője most főfoglalkozásban édes* anya és háziasszony. (Méhest Éva felvétele) lun nagyon kevés lehetőségünk van kulturált szórakozásra. Igaz, a művelődési házban gyakran van előadói est, vendégművész vagy koncert, de ahhoz, hogy a község lakói igényesek legyenek, 6 az igényeket ki is tudjuk elé­gíteni, össze kell fognunk. A kö­zelmúltban például utcabált ren­deztünk. Nehogy azt higgye, hogy ez különösen pénzigényes. Tom­bolajegyet árultunk és ebből min­den költséget fedeztünk. Itt volt a falu apraja-nagyja, s jól érez­tük magunkat. Ez a legfonto­sabb. — Nem mondom, hogy a há­rom gyerek, a háztartás és a ta­nulás mellett — most végzem a kereskedelmi szakmunkásképzőt — könnyű a társadalmi munka, de megéri. Én is, mint a többi környékbeli asszony, napi 17—18 órát dolgozom. Azt hiszem sokat lehet tenni, de eleget sosem. Vincze Imréné négy éve tagja a nőklubnak. — Az utóbbi időben sajnos el- elmaradoztam — mondja. Időm is kevés van, a férjem sem sze­reti, hogy eljárogatok. Mindig jól éreztem magam a társaságukban, de korán járok dolgozni, s a munkám és a család egész em­bert kíván. Így inkább a klubról mondtam le. Azért tartom a töb­biekkel a kapcsolatot. Elmond­ják, mi volt legutóbb, mire ké­szülnek, és ha tehetem, a férjem­mel együtt elmegyünk a rendez­vényeikre. A hatvanhat éves mosolygós asszony, idős Kazi Lajosné sze­me már a klub szó hallatán is felcsillan. — Több mint tíz éve járok a foglalkozásokra, csak egyet bá­nok: hogy nem kezdtem már el korábban. Csupa szépet és jót mondhatok róla. Szeretem a vígságot, a társaságot. Ha 'bár­melyikünk elmaradna, nem len­ne teljes a csoport. Csak a fiatal korosztály hiányzik. Jó lenne ró­luk is többet tudni. Sokan kér­dezik tőlem, minek járok öreg fejjel ilyen helyekre. A férjem nem bánja, én pedig már nem is érzem jól magam másképp. Vannak, akik soha nem juthat­tak volna el azokra a tájakra, ahová együtt kirándultunk. Vagy itt vannak a névnapok. Látni kellene az ünnepelt arcán a bol­dogságot, amikor egy nyaláb vi­rággal tér haza. Ez a mi szóra­kozásunk. Hát miért ne szerez­zünk egymásnak örömöt? Tóth Tímea Kevesebb utas, kevesebb áru a vonatokon Kedvezőtlen négy hónap áll a vasút mögött, mostanáig nem si­került pótolnia az év eleji lema­radást. A személyszállító vonatok 74 millió utast szálMtcíttalk ez idő alatt, egymillióval kevesebbet a vártnál. Ügy tűnik, tovább foly­tatódik az évek óta tantó tenden­cia: sokain elpártolnak a vasút­tól. Akik mégis vonatoznak, ma már inkább választják a gyors­vonatot. ezeken a szerelvénye­ken valamelyest nőtt az utasok számai. A megváltozott igények­hez igazodva az új menetrend­ben már kevesebb személyvonat közlekedik a hosszabb vonala­kon. helyüket egyre inkább gyorsvonatok veszik át. A sze­relvények összeállításánál alkal­mazkodnak a forgalom nagysá­gáihoz: a hétvégeken és a csúcs­időszakokban több kocsiból álló hosszabb, a kevésbé forgalmas napokon és napszakokban rövi- debb vonatok szállítják az uta­sokat. Az évforduló mindig alkalmat ad a megemlé­kezésre: legtöbbje ráirányítja a figyelmünket az egyébként is megszokott dolgokra. A tej, tej­termékek fogyasztása mindennapos, hogy ma szólunk róla, annak apropója: ma van a nem­zetközi tejnap. A tejgazdaság tudományos, tech­nikai, közgazdasági gondjai megoldásának elő­segítésére 1903-ban Brüsszelben 18 ország kez­deményezésére megalakult a Nemzetközi Tej­szövetség, amely ma már harminc tagot szám­lál. E testület tett javaslatot arra, hogy legyen a tejnek is nemzetközi napja. Az egészséges táplálkozás napirenden lévő té­ma az ezzel foglalkozó szakembereknek, — és remélhetően — valamennyiünknek. A tej és a tejtermékek természetesen igen nagy szerepet töltenek be ebben. Vagy mégsem? Lássuk a sta­tisztikát! Míg 1975-ben átlagban 117,3 liter tejet fogyasztottunk évente, tíz évvel később 194,1 litert. Az átlagadatok azonban nem tesznek kü­lönbséget a csecsemők és a felnőttkorú lakos­ság között. Van azonban még egy, kevésbé az egészséges életmód alakulását bizonyító számunk: a honi lakosság jövedelmének három százalékát fordítja tej és tejtermék vásárlására, míg alko­holra és cigarettára 15 százalékát költi. Arról viszont, hogy mennyivel kevesebbet mozgunk, és ehhez mennyivel kevesebb zsírt és szénhid­rátot kellene fogyasztanunk, nem áll rendelke­zésünkre adat. Sejdítem, ez utóbbiak jelentős részét helyettesíteni lehetne a tejjel és szárma­zékaival. A valamikori tej, vaj, tejföl, tejszín „csa­ládját” az élelmiszerüzletekben ma már meg­számlálhatatlanul sokféle tejtermék gazdagítja, ízlése szerint találhat a vásárló édesitett, ízesí­tett, folyékony, kenhető, harapható, hidegen és melegen is élvezhető tejipari terméket. Időn­ként ráakadhat a tartós, és mostanában a me­gyeszékhelyen már gyakrabban a féltartás te­jekre. (Legutóbbi értesülés szerint az utóbbi már a boltokba kerülő tejek 20 százalékát teszi ki Kecskeméten és ellátási körzetében.) A választék mellett bővült a forgalmazók kö­re is. Hét végén sem maradunk már tej nélkül. A napokban a Kecskeméti Sütő- és Édesipart Vállalattal karöltve a Középmagyarországi Tej­ipari Vállalat közös szakboltot nyitott, ahol hangsúlyozottan a legbővebb választékot kínál­ják. Hírt kaptunk a nemzetközi tejnap gyermek­napi „megünnepléséről” is, vasárnap a gyerme­kek a Szórakaténusz Játékmúzeumban bizonyá­ra örülni fognak a jégknémbemutatónak és -kós­tolónak. A felnőtteknek árubemutatót kínálnak, ma, Kecskeméten a Kossuth téri ABC-ben. A figyelemfelkeltés mindenképpen dicséretes, mint ahogy a manapság megjelenő sok ételre­cept, a korszerű táplálkozás népszerűsítésére tö­rekvő kiadvány Is. Rajtunk múlik, hogy ajánlá­saikat valóra váltsák. Nemcsak a nemzetközi tejnapon, hanem az év valamennyi napján. G, E. A tejnapon kevesen gondolnak anra, hogy a tejipar dolgozói is azok közé tartoznak, akik télen—nyáron, hétköznap és ünnepnap •folyamatosan dolgoznak. A legnagyobb hóban sem szünetelhet ■ a tej begyűjtése, a feldolgozott áruk kiszállítása, a korszerű ABC-kbe éppúgy, mint a kis tanyai vegyesboltokba. A KAGE ikalocsai tejüzemében mintegy 75 ezer liter tejet dol­goznak fel. Kilencféle terméket gyártanak, köztük olyanokat, ame­lyekhez csak itt juthat hozzá a megrendelő. Ilyen például a tejfe­les túró, a darabos joghurt. Üj gyártmányokkal is jelentkeznek a piacon, az idén ilyen a szendvicstúró, s a különböző gyümölcsös ivólevelek. (P. Z.) JÚLIUSBAN: Nemzetközi Kodály-szeminárium és -szimpózium Kecskeméten Július 19. és 30. között rendezik: meg Kecskeméten, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben az idei nemzetközi Kodály-szemináriu- mot, majd augusztus 2-ától 7-éig a VIII. nemzetközi Kodály-szimpö- zTumot, amely egyben a Nemzetközi Kodály Társaság közgyűlése isj. A zenepedagógiai iSzemirnáriumnak mintegy 150 magyar és külföldi résztvevője lesz, akik ebben az éviben először külön is tanulmányoz­hatják az iskolai zeneoktatás egy-egy speciális részterületét. Az ok­tatógárdában a legnevesebb hazai szakemberek mellett az idén is helyet kap külföldi vendégelőadó az egyesült államokbeli Jean Sinor személyében A nemzetközi Kodály^szimpóziumot kétévenként más­más országban rendezik. Ezúttal a 250 résztvevő előtt 14 országból érkező előadók .tartanak referátumokat a Kodály-kutatásak legújabb eredményeiről és a legfrissebb zenepedagógiai törekvésekről. A tanácskozás idején jelentős hangversenyek színhelye lesz Kecs­kemét. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Lukács Ervin vezény­letével ad koncertet, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa Ko­dály kórusműveiből és kortárs zeneszerzők alkotásaiból összeállított műsorral lép pódiumra. Elhangzanak Kecskeméten a Nemzetközi Ko­dály Társaság által erre az alkalomra rendelt zenedarabok is. & Poharakba töltik az ivóleveket. © Egyre kedveltebb a tejfele» túró. Műszakonként kétezer darabot töltenek. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG A raktáros bizalmi állást tölt be Kedvező tapasztalat, ihogy az utóbbi hónapokban pontosabban közlekednek a szerelvények; ja­nuárban a nemzetközi járatok­nak csak 57, a belföldi expressz- vonatoknak pedig 76 százaléka érkezett menetrend szerint, ápri­lisban már 68, illetve 82 száza­lékuk. A teherforgalomban 2,7 millió tonna, a lemaradás, azaz csak­nem 8 százalékkal kevesebb árut szállítottak vasúton, minit tavaly •ilyenkor. Az előszállítási akció nem hozta meg a vént ered­ményt, csaknem 800 ezer tonná­val kevesebb árut adtaik fel vas­útra a itermelőváüala.tak, minit egy évvel korábban. Az is kimu­tatható azonban, hogy az idei akció sikeresebb volt, mint az 1985-ös, amikor a mostanihoz hcicnlóan az időjárás nehezítette a termelést és a szállítást. Az egyébként csak az első negyed­évre szóló hétvégi! rakodási ver­senyt május végéig meghosszab­bították. Az utóbbi két hónapban/ meg­élénkültek ugyan a vasúti szál­lítások, de így is bizonytalan, hogy a MÁV teüesátenl tudja-e kitűzött feladatait. Mindenesetre a vasút felkészült arra, hogy ki­elégítse a fuvaroztatók növekvő igényeit. Az egyik mezőgazdasági terme­lőszövetkezet raktárosa egy tá- pos zsákot elrejtett, és a szövet­kezet autójával el akarta vinni lakására. A sofőr azonban más­felé készült menni, ezért terve nem sikerült. Közben az elrej­tett zsákot felfedezték, és egy másik tsz-tagot vettek gyanúba. Ekkor a raktáros önként jelent­kezett, és beismerte eltulajdoní­tás! szándékát. A történtek miatt fegyelmi eljárás indult ellene, ami azzal végződött, hogy kizár­ták a tagok sorából. A büntetés enyhítéséért a raktáros a mun­kaügyi bírósághoz fordult, amely a döntést szigorú megrovásra enyhítette. Az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került. — A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett vétkes köte­lezettségszegés súlyos fegyelmi vétség, és azzal általában a leg­szigorúbb büntetés kiszabása indokolt — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság határozata. — Az alsófokú bíróságok túlzott je­lentőséget tulajdonítottak an­nak, hogy a raktáros a cselekmé­nyét feltáró beismerő vallomást tett és megbánást tanúsított, ho­lott az csak azután történt, hogy egyik munkatársára terelődött a gyanú. A cselekmény megíté­lésénél annak sincs jelentősége, hogy az eltulajdonítani kívánt táp nem nagy értékű. Viszont nyomatékkai kell értékelni, hogy a raktáros bizalmi állást töltött be, s éppen neki volt kötelessége a raktári lopásokat megakadá­lyozni. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság az alsó fo­kú ítéleteket hatályon kívül he­lyezte, és a tsz által kiszabott fegyelmi büntetést helyben hagy­ta. A helyettesítési díjról Egy vidéki kereskedelmi vál­lalat üzletének vezetője és he­lyettese megállapodott munka­adójukkal, hogy az üzletet öt éven át úgynevezett jövedelem - érdekeltségű rendszerben veze­tik. Megegyeztek az alapbérben, a bérjellegű prémiumban, és ab­ban is, hogy ha egy év alatt öt- millió-háromszázötvenkilenc- ezer forintnál nagyobb ered­ményt érnek el, a többlet hu­szonöt százaléka kettőjüket il­leti, mégpedig a vezetőt hatvan, helyettesét negyven százalékban. Az új rendszer már az első év­ben jól működött. A két vezető önállóan szerezte be az árut, sa­ját felelősségükre határozták meg a választékot, és az értéke­sítést. Mindezek következtében a kitűzött célt 577 ezer 300 fo­rinttal túlteljesítették. Tehát a többleteredmény 25 százaléka: 144 ezer 325 forintot tett ki. En­nek 60 százaléka: 86 ezer 595 fo­rint az üzletvezetőt illette, 40 százaléka pedig, vagyis 57 ezer 730 forint a helyettesét. Azonban tekintettel arra, hogy a helyet­tes egy hónapig betegsége miatt nem dolgozott, részesedéséből ennek megfelelő arányban 14 ezer 377 forintot levontak. Ezt az ösz- szeget az üzletvezető azzal az indoklással, hogy az egy hónap alatt helyettese munkáját is el­látta, magának követelte, de igé­nyét a vállalat elutasította. Ha­sonlóképpen járt a munkaügyi döntőbizottságnál is. Ezért a munkaügyi bíróságon pert in­dított, de szintén sikertelenül. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely kimondta: a helyettes betegsége alatt végzett munkájának ered­ménye az üzletvezető részesedési arányát növeli. Ellenkező eset­Az egyik vidéki áfész üzleté­be betörtek. Az ezt követő leltá­rozásnál 130 ezer forint hiányt állapítottak meg, és az Állami Biztosítótól ennek az összegnek megtérítését kérték. A biztosító azonban csak 40 ezer forintot volt hajlandó fizetni. Arra hi­vatkozott, hogy a feljelentésben, amelyet az áfész a rendőrségen tett, ilyen összegű kárt jelölt meg. Az első fokú bíróság a biztosí­tót — a vállalt 40 ezer forinton felül — további 96 ezer forint megfizetésére kötelezte. Felleb­bezésre a Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra, hogy a2 áfész a kárát a betörést követően felvett leltárban kimutatott áruhiány­nyal kívánta bizonyítani. A kis­kereskedelmi üzletekben azon­ban — a készletváltozás nyilván­ben ugyanis az üzletvezető-he­lyettestől levont összeggel a vál­lalat jogalap nélkül gazdagodna Ezért a munkaügyi bíróság íté­letét hatályon kívül helyezte, és a vállalatot kötelezte, hogy S szóban forgó 14 ezer 377 forin­tot az üzletvezetőnek fizesse meg. tartásának módja miatt — a lel­tározásnál a hiány keletkezésének okát nem mindig lehet megálla­pítani. Ezért ebben az ügyben Í8 csak feltételezni lehet, hogy a hiány esetleg a betörésből szár­mazik. Ahhoz azonban, hogy ez megnyugtatóan bizonyítható le­gyen, ezt az ügy körülményei­nek is meg kell erősíteniök. A rendelkezésre álló adatok azon­ban az áfész állítását gyengítik, A betörés után kimutatott lel­tárhiány a korábbi szokásos át­lag háromszorosa, ami a betö­résből származást nem teszi meg­győzővé. Ebből következik: ta áfésznek az állítását nem sike­rült bizonyítania, ezért a Leg­felsőbb Bíróság az első fokú Íté­letet megváltoztatva a kereseted elutasította. Hajdú Enör* Betörés után túl nagy leltárhiány Egészségünkre!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom