Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 10. PREMIER UTÁN A Lilla-villa titka • A 1.illa-villa teraszán. Balról: Lilla (Réti Erika), Tartareszku (Kovács Gyula), Yvonne (Saárossy Kinga), Trumbecki (Gulyás Zoltán), Viktor (Vitéz László), He- lénke (Sándor Erzsi), Kovács (Juhász Tibor) és Bözse (Csák Zsuzsa). Kardként és pajzsként egyaránt szolgálhatnak a női bájak, mióta világ a világ. így Széphalmi Lilla sem volt fegyvertelen, vagyis könnyebben vészelte át a nehéz időket. A Horthy-korban egy ve­zérkari százados, a személyi kul­tusz idején egy rendőrtiszt, majd a begyűjtési hivatal főnöke lobbant szerelemre iránta, ami ugyebár kü­lönféle előnyökkel is párosult. Lé­vén pedig a múlt tanulsága, ta­pasztalata a jelen számára megfon­tolandó, Lilla asszony nem tétová­zik: fiatal lányokat alkalmaz bala- tonláposi villájában, mintegy ven­dégcsalogatóul, a szocialista orszá­gokból érkező férfivendégek nem kis örömére. Holmi kapitalista turistáknak nincs hely házában, elvégre szocia­lista öntudat is van a világon, no meg makacs hit, miszerint: „rég nem lesz már a Világbank, amikor a KGST még mindig virágozni fog!” Persze az a meggyőződés sem mel­lékes, hogy kisebb a lebukás esé­lye, ha a testvéri országokból érke­ző elvtársak igényeit elégítik ki — beleértve férfiúi vágyaikat is, bár a valutájuk keménysége már igencsak megkérdőjelezhető. — A rizikó kisebbnek látszik, ám a lebukás így sem lehetetlen. Nem csoda hát, hogy felbolydul a villa, amikor kiderül, hogy Dali elvtárs, a megyei hivatalnok a környéken szimatol... Az emberek esendők, a világ pe­dig szépségei ellenére zavaros és változatlanul korrupt, de minden rosszban van valami jó, csak fel a fejjel: semmi remény! Legyintünk meg koccintunk mindenre jó (?) magyar szokás szerint, holott a fia­talok szemmel láthatóan kifogyha­tatlanok az ötletekből, s nemcsak az eredményeket, hanem az ellent­mondásokat is van tehetségük fo­kozni, itt a vége, fuss el véle, stafé­tabotod a mai magyar valóság, amit ha jobban megvizsgálsz, kide­rül: már a régi svádájú kommunis­ták is beletörődtek abba, hogy el­mélet és gyakorlat között nyaktö- rőnyi szakadékok létezhetnek, sőt léteznek is, aki nem hiszi, járjon utána .. . Erről, illetve effélékről mesél A Lilla-villa titka című* da­rabjában Fekete Sándor. Kétségtelen, hogy a szatíra frics­kákat osztó, bütykös ujjaival igye­kezett grabancon ragadni napjaink valóságát a szerző e művében, amelyet így titulál: „Javító-nevelő játék két pásztorórában”. S tudva, hogy egy évtizedig, vagyis 1984-ig — ekkor mutatta be a Gyulai Vár­színház —- fiókba kényszerült ez a darab, különös várakozással kezd­tem olvasásához. Csalódtam. Fi­noman fogalmazva: nem tartottam remekműnek, sőt különösebben érdekesnek, humorosnak sem. A beleerőszakolt rímfaragványok pedig kimondottan idegesítettek. A darab méltányolható erényének Fekete Sándor éleslátását véltem, hiszen a bel- és külpolitika mai helyzetét 1973—74 táján — ami­kor a mű íródott — legfeljebb csak sejteni lehetett. A darab végén azonban — az 1985-ben kiadott Rivaldában olvasható — így vall a szerző: „A fenti vígjátéknak több szövegváltozata van, mint a Bánk bánnak és a Faustnak együttvéve.” Vagyis az említett erény is megkér­dőjelezhető, mert 1984-ben vagy ’85-ben már nem kellett látnoki tehetség napjaink torzuló, változó jelenségeinek felismeréséhez. Egy szó mint száz, a darab elol­vasása után sajnálkozva gondol­tam a kecskeméti Katona József Színház művészeire, akik A Lilla- villa titka bemutatására készültek. Morgolódtam, hogy ebből nem le­het „kalapos inas”, mert legfeljebb annyi köze van a kalaphoz meg az inashoz, mint Lilla asszonynak a nemzetközi helyzet alakulásához. Bevallom: megátalkodott módon, körülbelül akkora esélyt tippeltem a sikernek, amekkora egy mókus­kának lehet erdőtűznél. Azután elolvastam a módosított szöveg­könyvet, s módosult a véleményem is. Nagy Attila kétszeres Jászai- díjas érdemes művész ugyanis nem zenés produkcióként rendezte színpadra A Lilla-villa titkát, ami alapos indok volt arra, hogy meg- tisztíttassék a darab a halványka versikéktől. A próbákra belesve még derűlátóbb lettem. Amikor pedig a napokban, a kamaraszín­házi premieren véget ért az első „pásztoróra”, egy rövidke szó csiklandozta a nyelvemet: jó! S új­ra eltűnődhettem azon, micsoda nagyszerű varázslat lehet a szín­ház, ha felkészült művészek szól­nak hozzánk a „világot jelentő deszkákról” . .. A díszletek (tervezőjük Szakácsi Márta) arra figyelmeztetnek már a legelején, hogy ami következik, nem tipikusan balatonláposi jelen­ség: Kecskeméten is játszódhatna. S az események megkapó gyorsa­sággal kezdenek pörögni, olyany- nyira, hogy szinte alig ismer rá is­ten esendő teremtménye az olvas­va unalmasnak, laposan sikamlós­nak tetsző darabra. Külön említést érdemel — és Nagy Attila rendező, illetve Vujovich György szcenikus tehetségét is jelzi —, hogy e pará­nyi színpad ellenére nyoma sincs a szűkösség érzetének, a 14 szereplős játékot figyelve. Sajnos színpadi varázslatból csak egy „pásztorórára” futotta. A második rész már úgy laposo­dott, akár a bunyósok orra. A po­énok sántikálni kezdtek, a mesék sémájára komponált végkifejlet pedig inkább elnéző mosolyra in­gerelte a nézőt, s nem a fonáksá­gok, ellentmondások átgondolásá­ra vagy kikacagására. Valószínű­leg az akaratot és a lelkesedést is bőkezűen méltányolta a közönség, amikor legördült a függöny és fel­csattant a taps. Csak találgathatunk, hogy a címszerepet alakító Réti Erika nyafogós-kacér stílusa mennyiben tudatos és mennyiben nem, az azonban vitathatatlan, hogy játé­ka hatásos, érdekes színfoltja az előadásnak. Kovács Gyula (Tarta- resku) és Gulyás Zoltán (Trumbec­ki) profi módon oldja meg szere­pét, s Vitéz László (Viktor) alakítá­sát is az átgondoltság jellemzi. Csi­szár Nándor (Kökény Győző) és Juhász Tibor (Kovács) már a meg­jelenésével derültséget kelt, ami egy vígjáték esetében hátrányos­nak legkevésbé mondható. S ez né­mileg feledteti is szerepformálásuk szembetűnő gyengeségeit. Csere Agnes (Viki) és Saárossy Kinga (Yvonne) alakítása akaratlanul is azt az építészt juttatja az eszembe, aki így nyilatkozott: „Én is közre­működtem, de ha összedől, nem tehetek semmiről...” Csák Zsu­zsa (Bözse) felkészült, jó színésznő. S érezhetően mindent belead, hogy lendületesebb, érdekesebb legyen az előadás. Olyannyira, hogy oly­kor „átlendül” valójában egysze­rűbb, természetesebb szerepén. A túljátszás Krizsik Alfonz (Joe) esetében igencsak szembetűnő, s ha ugyanezt elmondjuk Horváth Károlyról (Dali), közelebb járunk az igazsághoz, mintha azt állíta­nánk, hogy Sándor Erzsi (Helénke) hitelesen, tökéletesen játszik. A leggyengébb alakítással azon­ban a két árus, Budai László és Szalma Sándor „lepi meg” közön­ségét. Bár szerepük rövid, játékuk hiányosságait hosszasan lehetne taglalni. . . Az említett kifogások ellenére, nem túlzás kijelenteni, hogy a ren­dezés, a színészek összmunkája di­cséretesen jó. S ha mindent egybe­vetünk: nyugodt szívvel ajánlhat­juk ezt az előadást mindazoknak, akik könnyed szórakozásra, jóízű nevetésre vágynak. Koloh Elek NEVELÉSI TANÁCSADÓ — KONTRA SZÜLŐ Mi lesz Attilával? Attila júniusban lesz hatéves. Szülei előtt egy percig sem volt kétséges: szep­temberben iskolás lesz a fiuk, hiszen a gyakorlat az, hogy akik szeptember el­seje előtt betöltik hatodik életévüket, iskolakötelesek. De érvénybe lépett az új oktatási törvény, amely május 31- ében állapította meg az iskolakötele­zettség határát. Attilát az óvoda és a szülők egyhangúlag érettnek tartják az első osztály megkezdéséhez, mégis a nevelési tanácsadóhoz kell fordulniuk. Fiuk barátja járt már itt néhány hete, s részletesen beszámoltak Attila szülei­nek, miféle rémségeket kell majd ott fiuknak kiállnia. Nem csoda tehát, hogy Attila izzadó tenyérrel érkezik, s izgalmát csak a barátságos fogadtatás, a pszichológus megértő mosolya enyhí­ti. Igaz ugyan, hogy a kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnázium alagsorában lé­vő szűkös helyiség nem éppen ideális hely az iskolaérettségi vizsgálatok el­végzésére, a pszichológusok mégis igyekeztek — a körülményekhez képest — barátságossá varázsolni a környeze­tet. Attilával — akárcsak hasonló hely­zetben lévő társaival — egy országszer­te egységes vizsgálatsort vegez el a pszi­chológus, melynek során nemcsak tu­dását, hanem kitartását, pszichés érett­ségét is vizsgálják, vagyis mindazt a képességet, amely szükséges ahhoz, hogy az iskolát mindenféle károsodás nélkül, zökkenőmentesen kezdje. A csaknem 40 perces aktív foglalkozás mély sóhajokat csal ki a kisfiúból. Fi- yelme egyre szétszórtabb lesz, a játé- okkal foglalkozna inkább, mint fel­adatmegoldással. A vizsgálat végén a pszichológus teljes biztonsággal tudja már: jobb lenne, ha a kisfiú még egy évet az óvodában töltene. De még csak most jön a neheze: meg kell győzni az édesanyát is. Ő azonban biztos abban, hogy fia érett az iskolára, s hogy az óvoda — amit egyébként nem sokra tart — már nem tud újat nyújtani, csak untatná a gyereket. A pszichológus el­magyarázza: az iskolában Attila lehet, hogy teljesítene közepes szinten, de ál­landó feszültség, izgalom, sorozatos kudarcok árán. Egy év alatt idegrend­szere fejlődik annyit, hogy nagyobb lesz teherbírása, s így sokkal jobban, magasabb szinten teljesíthet. Nem sza­bad tehát kockáztatni. Az általános iskolások beiratkozása Bács-Kiskun megyében április 28-án és 29-én lesz. Ezelőtt két héttel a vizsgált gyermekek szülei, óvodája és az általá­nos iskola írásban megkapja a nevelési tanácsadó véleményét, részletes indok­lással. Ez azonban mindössze egy véle­mény. Vagyis a szülő ennek ellenére megkísérelheti gyermeke behatását, s ebben az esetben az iskola igazgatója dönt. A törvény több év tapasztalatára alapozva a fejlettség szerinti beiskolá­zás mellett van. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nyári születésű gyere­kek nehezebben kezdik az iskolát, hosszabb ideig tart, míg alkalmazkod­nak az új körülményekhez. Ezáltal ne­hezebb lett a nevelési tanácsadó helyze­te, hiszen amíg az elmúlt években átla­gosan száz gyereket küldtek hozzájuk, addig az idén csaknem kétszázötven vizsgálatot végeztek el. De gond lesz ez az óvodákban is, ahol ezután több gye­rek marad még egy évig. Ez az áldozat azonban mindenképp megéri, hiszen nagyobb biztonságérzettel, nyugodtab- ban küldhetjük gyermekeinket az első osztályba, s nagyobb a biztosíték arra is, hogy azt jókedvű diákként, képessé­geik legjavát nyújtva végzik majd el. Attila szülei nem tudják még, elfo­gadják-e a nevelési tanácsadó vélemé­nyét, vagy sem. Az viszont bizonyos, hogy nagyfokú felelőtlenség lenne hoz­záértő szakemberek júindulatú javasla­tát figyelmen kívül hagyni csak azért, mert a szülők versengenek egymással, vagy mert úgy érzik, büszkeségükön esne csorba, na gyermekük még egy évig óvodás lenne. Tóth Tímea Kiskőrösi amatőrök Április 4-én nyílt és 22-éig tart nyitva Kiskőrösön a helyi amatőr képzőművé­szek tárlata a városi művelődési központban. • Dr. Pataricza Iran: Olvadás KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika). Gyer­mekeknek: Izsáki út 5., C-pavilon, föjdszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, egészségház T.: 42- 105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rá­kóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Szán­tó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/A T.: 44-086). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos­tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádud­vari, sükösdi, szeremlei és vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szomba­ton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátén, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszáílási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKECSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a lászlófalvi bete­geket látják el. KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dus­nok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Had­sereg u. 27. T.: 12); Hajós: dr. Zakupsz- ky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Harta, Dunapataj: dr. Mácsi E. (Duna­pataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisz- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 25); Já­noshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tom­pa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; János­halma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széche­nyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskun­majsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunha­las: Kossuth u. 15—19; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 35. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/ A. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátal­ja, Damjanich u. 2.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hu­nyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszent­márton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öreg- csertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12.), Fájsz, Dusnok, Bátya—BAFA- MI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Had­sereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszál­lás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Ja­kabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117.), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Ke­rekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészá­ros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun­adacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszál­lás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabad- szállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvad­kert, Bocskai u. 93.), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfé­legyháza, Holló L. u. 9. T.: 62-344), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Al­kotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmaj­sa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Kole- tics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 16. T.: 168.), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4.). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245.), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Já­noshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223.), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216. T.: 16.), Bács­almás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u.48.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom