Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
1987. április 10. • PETŐFI NÉPE • 5 NYERESÉGADÓ-KEDVEZMÉNY Mi marad a vállalatoknál? TÉESZ ÉS HATÓSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE Alkalmazott kutatások az erdőtelepítésben Az Izsáki Sárfehér Tsz szaktanácsadó szolgálata a szövetkezet területén, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség finanszírozásával, nyolcadik éve végez erdőművelési kísérleteket. Erről beszélgettünk dr. Gőbölös Antallal, a felügyelőség igazgatójával és dr. Szolnoky Győzővel, a szaktanácsadó szolgálat vezetőjével. A vállalatok, szövetkezetek 1986 végéig az éves mérlegükben kimutatott nyereségből általában annak negyven százalékát fizették be az állami költségvetésnek. A gyengén gazdálkodók tulajdonképpen kedvezményhez jutottak, mert a kevesebb nyereségből a szabályozás kisebb mértékű elvonást állapított meg, míg a jobbak lényegesen nagyobb terheket viseltek. Igaz, hogy viszonylag több visszamaradó nyereséggel rendelkezhettek, de mégsem tudták termelési és termékszerkezetüket kellő ütemben sem bővíteni, sem pedig kor- szerűsiteni, mert az ehhez szükséges pénzeszközöket az állam a veszteséges és alaphiányos gazdálkodóknak kényszerült odaadni. Ugyanakkor az előnyösebb helyzetben lévő, de alacsonyabb hatásfokkal működő szervezeteket semmi sem kényszerítette a megújulásra, a hatékony gazdálkodást biztosító és elősegítő intézkedések megtételére. A pénzügy vezetői felismerték ezt a visszás és tarthatatlan helyzetet, és 1987. január 1-jétől átmeneti időszakra szóló új eszközrendszer bevezetését határozták el. — Amikor az állami költségvetésnek minden fillérre szüksége van, miért éppen most és miért csak átmeneti jelleggel történt ez az intézkedés — kérdeztük Sándor Miklóstól, a PM Ellenőrzési Főigazgatósága Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. Ismét lehet jelentkezni rehabilitációs képzésre. Például Budapesten a Csepel Művek Oktatási Vállalatánál háztartásigép-szerelő, elektronikai műszerész, műszergyártó és karbantartó szakmák közül választhatnak a csökkent munkaképességűek. Továbbá jelentkezhetnek még anyagvizsgáló, gyors- és gépíró, valamint SZTk-iigyintézői tanfolyamra. Hazánkban évente hozzávetőlegesen 40 ezer embert nyilvánítanak rokkanttá. A csökkent munkaképességűek száma mára már elérte a 400 ezret. A leszázalékoltak zöme továbbra is vállal könnyebb munkát, de csak igen szűk körben mozoghatnak. Csupán portások, éjjeliőrök, telefonközpontosok lehetnek, pontosabban: lehettek. Azért, mert ezen a több évf ies gyakorlaton a közelmúltban változtató . u Fővárosi Tanács. Kezdeményezésére ugyanis az elmúlt év őszén megkezdődött a rehabilitációs képzés, illetve átképzés Magyarországon. Talán nem túlzás azt mondani: ez az első alkalom, amikor a megújuláshoz, a betegségükkel való együttélésükhöz jelentős támogatást kapnak a rokkantak, a megváltozott munkaképességű emberek. Egy statisztika szerint 170 ezer munkaképes korú rokkant, hozzávetőlegesen 300 ezer megváltozott munkaképességű, továbbá 200 ezer munkára alkalmas fogyatékos él hazánkban. Számukra nyílik egy másfajta élethez út. Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából a Szociális Intézetek Központja irányítja a rehabilitációs képzést. A Csepel Művek Oktatási Vállalatában azonnal partnert talált a központ, hiszen a vállalat oktatóbázisa nem volt kihasználva. A Fővárosi Tanács teljesen új elképzelését az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal messzemenően támogatta, adott pénzt a költségek fedezésére. A képzésre, illetve átképzésre az ország bármely részéből bárki jelentkezhet, ha betöltötte a 18. életévét, és munkaképessége legalább 36 százalékban megváltozott. Feltétel még természetszerűleg, a 8 általános iskola elvégzése. És vállalniuk Bolygónkon jelenleg annyi olajat, földgázt, szenet és más ásványi fűtőanyagot tüzelnek el naponta, mint amennyit a természet ezer év alatt képes szintetizálni. A hőerőművek, amelyek az atomerőművek rohamos fejlődése ellenére országaink energetikájának az alapját alkotják, gyakorlatilag elérték hatékonyságnövelésük határát, megközelítvén a 40 százalékos hatásfokot. Következésképpen egy tonna tüzelőből az elégetés során mindössze 400 kilogrammot hasznosítunk, a többi kárbavész, elillan a kéményen keresztül. Ugyanakkor ismeretes, az energiaberendezések hatásfokának mindössze egytized százalékos növelése-országos méretekben sok millió rubel megtakarítást ígér. * * * Manapság az látszik a legreálisabbnak, hogy ehhez a forradalmi MHD-technológiá— Ideiglenes intézkedésről van szó, ugyanis a nyereségadókedvezmény csak az 1987-ben elért nyereségre vonatkozik. Hosszabb időtartamra azért nem lehet érvényes, mert az 1988-ra tervezett adóreform következtében az egész adórendszer alapvetően megváltozik, átalakul. Addig is lehetőséget kell biztosítani a jól gazdálkodó vállalatoknak és szövetkezeteknek, hogy az adóterheik bizonyos tekintetben mérséklődjenek, és a kedvezmények és támogatások is visszaszoruljanak. — A múlt év novemberi KB-hatá- rozat szellemét tükröző kormányelhatározás kire vonatkozik és miben változtatja meg az eddigi gyakorlatot? — A gép-, a vegy- és a könnyűiparra kiterjedő rendszer főleg ott hat, ahol a nyereségadó-befizetés érzékenyen érintette a gazdálkodó egységet, gátolta az átlagosnál nagyobb jövedelemtermelőket, akadályozta további fejlődésüket. Az új intézkedés főleg a feldolgozó- ipar szerkezeti megújulását kívánja előmozdítani. A bevezetendő új megoldás lényege az, hogy a jól gazdálkodó — azaz fejlődőképesebb vállalatoknál — a nyereségelvonás mértéke a jövedelmezőségi szint növekedésével arányosan csökken. — Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodó szervezetnek, hogy nyereségadó-kedvezményben részesülhessen? kell a jelentkezőknek, hogy tovább dolgoznak, új végzettségüknek megfelelően. Valamennyi jelentkező alkalmassági orvosi vizsgálaton esik át. A vidékiek kollégiumi elhelyezést és étkezést kapnak Csepelen. Ennek térítési díja változó, 4000 forintos jövedelemig azonban ingyenes. A munkaviszonyban lévő személyek a képzés idejére átlagkeresetben és keresetkiegészítésben részesülnek. Ugyanakkor az ő esetükben a képzés költségeit átvállalhatják a vállalatok, az intézmények. Mozgáskorlátozottak, rokkantnyugdíjasok, szociális járadékosok szintén jelentkezhetnek az iskolába. Jelentkezni lehet a munkahelyi rehabilitációs bizottságoknál, a lakóhely szerinti tanács szociális, illetve munkaügyi osztályán, Budapesten a Szociális Intézetek Központjában (XIV., Ida u. 7.), a Fővárosi Munkavállalási Tanácsadóban (XIII., Katona J. u. 25.) és (VIII., Baross u. 124.). Dicséretes kezdeményezésről van szó. Ezek után meghökkentő a tény: eddig, tehát 1986 októberétől kezdődően, mindössze százhuszonnyolc személy jelentkezett rehabilitációs képzésre. Mi lehet az oka? Kérdésünkre az Ida utcai intézetben elmondták: öt évig tartó kísérletről van szó, szerintük nincs panaszra okuk, de remélik, az idő múlásával még több megváltozott munkaképességű ember keresi meg őket. Talán az intenzívebb propaganda hatásos lenne, előrébb vinné az ügyet. Mert hiába a sokat ígérő kísérlet, ha öt év múltán is alacsony eredménnyel zárul. Ez a képzés pedig teljes értékű munka végzésére készíti fel a rokkantakat, mozgáskorlátozottakat. Gazdaságorientált világunkban azt sem tagadhatjuk, hogy a társadalomnak kimondottan érdeke esélyt adni a teljes értékű munka végzésére, nem engedhető meg, hogy a munkaképes korúak csaknem 20 százaléka tehetetlen emberként éljen. H. T. nak lesz ereje. Az MHD elég egyszerű elvre épül: a mágneses teret átszelő vezetőben elektromos aram keletkezik. Ezt a jelenséget még a múlt század első felében Faraday fedezte fel. Ilyen vezetőként hosszú évtizedekig huzaltekercset alkalmaztak. Ezt az MHD-generátorban másodpercenként 900 méteres sebességgel száguldó, plazmaállapotra felhevített ionizált gaz áramlása helyettesíti. A hőenergia ezáltal közvetlenül elektromos árammá alakul át, kihagyván az átalakulások szokásos fokozatait. Nos, hát leállt az energiát elnyelő turbina. Vajon mit ad cserébe az új technológia? Erről Alekszandr Scjndlin akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia nagy hőmérsékletek intézetének igazgatója a következőket mondta: — A mindössze egy százalékos hatásfoknövelés a Szovjetunióban további évi 10 milliárd kilowattóra villamos energia előállítá— A nyereségarányos elvonás mérséklése a jól gazdálkodó, az átlagosnál hatékonyabban dolgozó vállalatoknál és szövetkezeteknél biztosítja, hogy az állam és az adott gazdálkodó egységek közötti, nyereségen történő osztozkodás során az utóbbiak nagyobb felhasználható jövedelemhez jussanak. Kiemelkedő hatékonyságúnak kell tekinteni azt a vállalatot és szövetkezetét, ahol az 1987. évi va- gyonarányos nyereség mutatója a húszszázalékos mértéket eléri, illetve meghaladja. A nyereségadókedvezményt a gazdálkodó egység az 1987. évi nyereségfelosztás során számolhatja el, és az adózás után visszamaradó többletnyereség az 1988-ban felhasználható érdekeltségi alapot növeli. A hatékonysági szint mellett a nyereségadó-kedvezmény igénybevételének feltétele az is, hogy a gazdálkodó az idevonatkozó ABMH- rendelkezés szerinti egyéni keresettömeg-szabályozást alkalmazza, illetve a nem rubelelszámolású export teljesítése az idén nem lehet kisebb, mint az 1986. évi. Az adókedvezmény igénybevételének feltételeit — az érdekeltek írásbeli kérelmére — a megyénkben működő gazdálkodó egységek számára a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága közli. sát teszi lehetővé. Ez a mutató a testvéri szocialista országok tudósaival közösen kidolgozott erőműben eléri az 55 százalékot. A közös kutatások során felgyülemlett tapasztalat alapján felvetődött egy olyan ipari energiablokk — 580 megawattos ipari berendezés létrehozásának kérdése, amely az új típusú erőművek prototípusa lett a szocialista országokban. A hőenergia villamos energiává való közvetlen átalakításának területen elismerten a legnagyobb szaktekintélynek számító akadémikus szűkszavú nyilatkozatához hozzátenném, hogy ebben a tudományágban a testvéri országok messze előrejutottak, maguk mögött hagyva az Egyesült Államokat, Japánt, Olaszországot, Hollandiát, Ausztráliát és e területen intenzív kutatásokat végző számos más országot. Alekszandr Sejndlint egyébként számos külföldi tudományos szervezet és intézmény, köztük a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. A világ első MHD energetikai objektuma szemlátomást növekszik: már felhúzták az igazgatási komplexumot, elkészültek az MHD-generátor szerelő- és javítóműhelyének támszerkezetei. Maga a generátor voltaképpen egy hatalmas üzem lesz, amelyet egyedi berendezéssel látnak el. A szerelők éppen azon a napon húzták fel csaknem 100 — Mire használható fel az érdekeltségi alapot növelő többletnyereség? — Az említett nyereségadókedvezményből keletkező, a vállalatoknál és szövetkezeteknél visz- szamaradó bevételt kizárólag csak fejlesztési, beruházási célra lehet igénybevenni. Ez azt jelenti, hogy az összeget sem bérfejlesztésre, sem kereseti adó fizetésére nem szabad felhasználni. Ezt szükséges volt kikötni, mert különben veszélybe kerülhetnének az idei fokozottabb figyelmet érdemlő bérgazdálkodási feltételek. Tehát minél nagyobb a vagyon- arányos nyereség, annál több jut abból a vállalatnak, szövetkezetnek gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére. Ugyanis ez a nyereségadó-kedvezmény a nyereség teljes összegét növeli és ezáltal a visszamaradó rész is nő. Pénzügyi eszközökkel — gyakorlatilag jelentős adókedvezménnyel — nyílik lehetőség például az eszközök bővítésére, esetleg rugalmasabb és gyorsabb átcsoportosítására és ezáltal hatékonyabb fejlesztésére. A kedvezmény következtében országosan több mint kétszáz gazdálkodó egységnél mintegy másfél milliárd forinttal lehet számolni, ami fejlesztésüket erőteljesen felgyorsíthatja — mondotta Sándor Miklós. méter magasságba az MHD-generátor gőzturbinarészének födémét, amikor az építkezésen jártam. „Most már tető is van mozdonyunk fölött” — tréfálkozott egyikük. így nevezték el azt az új generátorral párban dolgozó turbinát, amely az MHD-energiabe- rendezésből érkező másodlagos gőzt fogja hasznosítani. Nem szabad veszni hagyni, ami ingyen megkapható. Befejezésül idézni szeretném a KGST titkárának az MHD-technológia és -technika megteremtőihez intézett szavait. Szicsov a nagy hőmérsékletek intézetének igazgató- helyettese volt, és tevékenyen részt vett a testvéri országok tudósainak munkájában. — Azok a tudományos kutató és szerkesztő munkálatok, amelyeket Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia, valamint Jugoszlávia és Finnország tudósai 1976 óta végeznek, lehetővé teszik az MHD-generá- torral felszerelt első ipari erőmű létrehozását és a tüzelő áramtermelésre való hatékonyabb felhasználását — mondta V. Szicsov. — További alkotó sikereket kívánok az MHD- energiaátalakítás területén együttműködő minden tudósnak és szakembernek. Jurij Spakov APN—KS Nem győzték a kapálást — Mi tette szükségessé ezeket a kísérleteket? Dr. G. A.: — Az ötvenes években kezdődött nagyszabású erdősítési -program keretében Bács-Kiskun megyében a VI. ötéves terv végéig 67,5 ezer hektár erdőt telepítettek a gazdaságok. Ugyanakkor csökkent a mező- gazdaságban dolgozók száma. Az üzemeknek egyre nagyobb gondot okozott a fiatal erdőültetvények művelése, e munkálatok között is a kapálás. Növényvédő szakemberek különböző gyomirtó szerekkel próbálták meg a kézi munkaerőt helyettesíteni, azonban a szükséges ismeretek, tapasztalatok hiányában sokszor a visszájára fordult jó szándékuk. Dr. Sz. Gy.: — így volt ez az izsáki tsz-ben is. Gazdaságunk intenzíven fejlődött, nagyarányú vállalkozásokba kezdett: szőlőt, gyümölcsöt, erdőt telepített, jelentős terület műveléséről kellett gondoskodnia. Ezt megkönnyítendő, kezdte el a helyi természeti adottságoknak leginkább megfelelő növényvédő, gyomirtó szerek, trágyázási technológiák kikísérletezését az 1979-ben létrehozott szaktanácsadó szolgálatunk. — Tudomásom szerint hasonló kutatásokat az Erdészeti Tudományos Intézet is végez. Dr. G. A.: — Valóban. Azonban Izsákon mindenféle szempontból ideálisak ehhez a feltételek. Megvan az érdekeltség: a szövetkezet nagy területen telepített eddig is, telepít ezután is erdőt. Lényeges, hogy az alkalmazott kutatást végző és az eredményeket alkalmazó egy és ugyanaz az üzem. A saját kockázatára végzi a kísérleteket, így az innovációs lánc lerövidül. Kísérleti célokra a művelésből kivont — gazdaságosan nem hasznosítható — területeit bocsátja rendelkezésére. Ezek mintegy összegyűjtve magukban foglalják a Homokhátságra jellemző hátrányos természeti adottságokat. A szaktanácsadó szolgálat munkatársai tehetséges, ambiciózus szakemberek, igen jó közöttük a kapcsolat, ami a munka szempontjából sem közömbös. Dr. Sz. Gy.: — Izsákon az összes olyan természet adta problémával, kérdéssel szemben találjuk magunkat, amelyeknek a Homokhátság erdősítése során meg kell tudni felelnünk. Az eredmények szempontjából döntő jelentőségű, hogy a szélsőséges helyzetekhez is alkalmazkodva folytathatjuk kísérleteinket. Nagy előny, hogy mielőtt egy-egy gyomirtó szer forgalomba kerülne, szaktanácsadó szolgálatunk kipróbálja és elkészíti hozzá a felhasználási ajánlást. A szövetkezet kockáztat — Közelebbről: milyen célt szolgálnak kutatásaik, milyen eredményeket sikerült elérniök? Dr. Sz. Gy.: — Célunk az adott kedvezőtlen körülmények között legjobban ható gyomirtó szerek és műtrágyakészítmények kiválasztása, a dózisok meghatározása, a nagyüzemileg is alkalmazható gyomirtási és trágyázási technológiák kidolgozása. Fekete- és erdeifenyőből, valamint különböző nyárfajokból, fehérakácból, azaz e táj új telepítéseiben uralkodó fafajokból álló ültetvényparcellákon végezzük a kísérleteket. A gyomirtó hatás megítélésénél — főleg a fenyőnél — figyelembe vettük a természetes gyomvegetáció talajvédő szerepét. Célunk tehát nem a „totális” gyomirtó hatás előidézése, a gyomoknak csupán olyan mértékű visszaszorítása, hogy ne vonják el a vizet a facsemetéktől, viszont védjék azokat a szél kedvezőtlen hatásától. A szerkombinációk beállításánál a talaj heterogenitását is figyelembe kellett vennünk. Különösen a triazin hatóanyagú szerek esetében kellett felkészülnünk a szélsőséges időjárásra — elsősorban a csapadékhiányra —, mert ilyen körülmények között ezek a szerek még kisebb dózisban is károsíthatják a telepítést. A lomberdő vegyszeres gyomirtásához sikerült — rövid idő alatt — olyan szerkombinációt találnunk, amely még szárazságban is jó hatást fejt ki. Az általunk létrehozott módszerrel úgy tudtuk a gyomborítottságot a kívánatos mértékig visszaszorítani, hogy a kezelés nem károsította a csemetéket. — Milyen tapasztalatokat szereztek tápanyag-utánpótlási kísérleteik során? Dr. Sz. Gy.: — Ezek célja az eredés elősegítése. A humuszban, vízben, tápanyagban — elsősorban nitrogénben — szegény homoktalajon mesterséges beavatkozás nélkül, kevés sikerrel járhat az erdőtelepítés. Kísérleteinkben alkalmaztunk egy és több hatóanyagú, gyorsan lebomló és tartós hatású műtrágyát, valamint folyékony készítményeket, talajjavító anyagokat. Megfigyeléseink szerint jobbnak bizonyultak a lassan lebomló komplex műtrágyák s a folyékony bioregulátorok talajba adagolva. A felügyelőség fizet — A kutatások költségeit fedező er- döfelügyelőség mit vár az eredményektől? Dr. G. A.: — Az eredmények termelőerővé válását — a kapálás gyomirtással történő helyettesítésére gondolok. Ugyanakkor az erdőgazdálkodás eredményességét is befolyásolja, javítja a szaktanácsadó szolgálat által kidolgozott, alkalmazott technológia. A gyomirtás következtében 15—20 százalékkal több facsemete marad meg, növekedési erélyűk is sokkal jobb, mint kezelés nélkül. A tápanyag-utánpótlás jótékony hatása az egyedek vitalitásában mutatkozik meg: kevesebb ideig kell a telepítést művelni, gondozni. Mindez jelentős mértékben csökkentheti az erdőgazdálkodás költségeit. Az izsáki szaktanácsadó szolgálat kísérleti eredményeit, úgymond, közkinccsé kívánjuk tenni, ilyen megfontolásból megyei és országos tanácskozást, bemutatót is szerveztünk. A re- ceptúrákat pedig igény szerint, díjmentesen bárkinek átadjuk. Az említetteken kívül a fenyőtelepítésben párolgást csökkentő szerek létrehozásával, az erdészeti szaporítóanyag-előállításban ' tápanyag-utánpótlás céljából biohu- musz-hasznosítással kísérletezik a szaktanácsadó szolgálat, de számtalan más irányú közös kutatásunk is van és lesz a jövőben. Almási Márta Kisvágó Árpád • Heves megye egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemében, a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben 65 ezer négyzetméter fólia alatt mintegy 25 millió szál paradicsom-, paprika-, uborka- és dinnyepalántát nevelnek EGY TECHNOLÓGIA, AMELY KÖZELEBB HOZZA A JÖVŐT A harmadik évezred emberének ugyanúgy szüksége lesz fényre és hőre, mint nekünk. Hozzánk hasonlóan nagy igyekezettel fogja keresni az új és tökéletesebb energiaforrásokat. A világtudományban elterjedt vélemény szerint ebben a létfontosságú ágazatban nagy lehetőségeket nyit meg a villamos energia előállításának magnetohidrodinamikus (MHD) módja, amely felváltja a szerves tüzelő hőerőművekben való elégetésének hagyományos technológiáját. Az utóbbi években a Szovjetunió és más testvéri országok az MHD-energetika elméletének kidolgozásában és ipari bevezetésében az élvonalba kerültek. REHABILITÁCIÓS KÉPZÉS ÉS ÁTKÉPZÉS Esély teljes értékű munkaképességre
