Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 1. HA TALMAS SIKER — ZSÚFOLT HÁZ A száztagú cigányzenekar hangversenye Még nem volt hét óra, de már egyetlen üres széket nem találtam a Száztagú Budapesti Cigányzenekar szombati koncertjén, zsúfolásig megtelt a kecskeméti sportcsarnok. A nagy érdeklődés természetes: az együttes páratlan az egész világon, tíz nagyobb cigányzenekart kitevő létszámával. Endrei Judit — a televízió népszerű bemondónőjének — bevezetője után Erkel Palotásával kezdődött a koncert, majd a Hullámzó Balaton-t követően (Hubay Jenő darabja) Puskás Sándor nótákat énekelt, s máris tetőponton volt a hangulat. A változatos műsorban Lisztnek két szerzeménye is elhangzott, a II. magyar rapszódia éppen Boross Lajos, a prímáskirály előadásában, akinek játékát nemes veretű, szépen zengő hang, kulturált formálás jellemezte. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ő a prímási hagyományok legjobb folytatója, továbbörökítője. Szentendrei Kláráról szintén csak jót mondhatunk. Birtokában van mindennek, ami a magyamóta-énekléshez megkí- vántatik: szép hang és színpadi mozgáskészség. A műsor befejező számaként az est egyik prímásának, Berki Lászlónak saját szerzeményű csárdása hangzott fel, majd első ráadásként bemutatót hallottunk. Banyák Nándor átdolgozta Hacsaturján Kardtáncát, mely egzotikus dallamosságával óriási sikert aratott, csakúgy mint Dinicu Pacsirtája, Lendvai Csécsi Jenő előadásában. A forró hangulatú est után — amelyért igazán köszönet illeti a rendezőket — néhány megjegyzés. A műsorból — bármily változatos is volt — hiányoltuk a magyar klasszikus hagyományok képviselőinek, Bihari, Lavotta, Csermák vagy Rózsavölgyi műveit. Mind a négyen a múlt századelő kiváló prímásai voltak, s emellett a legnépszerűbb szerzői is, akiknek muzsikája szerves része volt a reformkor magyar művelődésért, nyelvért és zenéért folytatott küzdelmeinek. S mivel cigányzenekarra szánták, alkalmasabb, mint akár a Palotás, akár a Rákóczi-induló, melyekből erősen hiányzott a hősi hangvétel, éppen a fúvósok (elsősorban a rezek) és az ütősök szólama. A müsorösszeállításban inkább a cigányzenekarra szánt műveket kell előnyben részesíteni. A hangszerjátékkal kapcsolatban úgy véljük, hogy csak annyira szabad törekedni a hangerő fokozására, amennyit az instrumentum még elvisel, egyébként keménnyé, felhangtalanná válik a hegedű hangja, amelyet azután a hangszórók még jobban felerősítettek, csakúgy, mint némely zenekari darabot: ez bizony az első sorokban ülőket időnként majdnem menekülésre kényszerítette. Gál Zoltán FILMJEGYZET Asterix, a gall iám HONISMERET — HELYTORTENET Bács-Bodrog vármegye törvénykezése A francia—olasz koprodukcióban készült rajzfilm új, főszereplői; Albert Uderzo és René Coscinny figurái már nem számítanak a hódításban kezdőknek. Születésüktől, azaz 1959 óta mozdulatlan képregényfigurákkénl szerezték meg maguknak magazinok, albumok lapjain a világhírt. A rajzfilmes változat a képregény első epizódjából készült, amellyel Magyarországon is találkozhattak már a Pif gyermekújság olvasói. A hagyományos formanyelven beszélő, csaknem hetvenperces epizód „kosztümös” főszereplői időszámításunk előtt , az I. században, a római megszállás időszakában küzdenek igazukért és rokonszenvünkért. Az élen természetesen Asterix, a kistermetű, de annál furfangosabb gall vitéz áll. Barátja, az óriás erejű Obelix állandóan készenlétben a legvakmerőbb küldetésre, vagy épp egy kiadós verekedésre. Gyakran lehet részük az efféle „örömökben”, mert kis falujuk kivételével már mindent elfoglaltak a betolakodók. Jó hasznát veszik a köztiszteletben álló varázsló csodaerőt adó, titkos recept szerint készített varázsitalának, melyre lehetetlen a rómaiaknak föl nem figyelniük: érthetetlen számukra, mitől lehet a galloknak ilyen rettenthetetlen erejük. Titkuk kifürkészésére kémet küldenek a faluba. Sikerül is rájönnie, hogy a titok nyitja a varázsló kezében van... Miközben észrevétlen alámerülünk a sok humorral egyénített, ízig-vérig francia figurákkal együtt a történelem számunkra is ismerős nagy kalandjába, valószínűleg arra is marad időnk, hogy összehasonlítsuk őket saját, rajzfilmen is életre keltett nemzeti hőseinkkel, vajon mi is lehetne az, amit — egyéniségüket, nemzettudatukat megőrizve — tanulhatnánk egymástól? A mieink számára tanulságos többek közt talán az is, hogy az animációs filmhez a kézA férfilélek A férfiaknál a szerelem rendszerint csak epizód, amely a mindennapi élet egyéb ügyei között foglal helyet, még a regényben olyan fontossággal és jelentőséggel ruháznák fel, ami nem felel meg a való életnek. Kevés férfi van, akinek a szerelem a legfontosabb a világon, és ezek nem is nagyon érdekesek. Még a nők is — akiknek pedig egész életük a szerelem körül forog — lenézik őket. Bár a mindenek fölött való szenvedély 1 hízelgő és izgató hatással van az asszonyokra, szánalmas teremtésnek tartják az ilyen férfiakat. (Somerset Maugham) detek kezdete óta oly közel álló meseillusztráció hogyan válhat alkalmassá arra, hogy kilépjen a könyvlapok közül. I. Borisz A színes, bolgár filmnek csak egyik főszereplője a címszereplő I. Borisz, a másik főszereplő maga a nemzet történelmét befolyásoló, eseményekben bővelkedő kor. A IX. század bolgár eseményeinek egy része számunkra is ismerős, ugyanis az utolsó bolgár kán, akit a nép később keresztény szentként tisztelt, a mi I. Istvánunkhoz hasonló gondokkal küszködik. Ismerős feladat nehezedett a vállára: az állam történetét alapvetően meghatározó, aktus, a kereszténység felvétele. A film a legfontosabb szereplőkre és eseményekre koncentrál, nem vonja el Szerelem? Kinevette azokat a barátait, akik egy lány vagy asszony miatt jajveszékeltek. Számára a dolog elintéződött a két test összecsapásával. Nyugodtan dicsekedhetett azzal, hogy akit meg akart kapni, meg is kapta mindig. Nem volt ebben semmi boszorkányság. Szép fiú volt, gavallér, tudott a nőkkel bánni", tisztelte és ünnepelte őket, hízel- gett és könyörgött nekik mindaddig,' amíg vonakodtak, és lenézte őket, mihelyt hajlottak szavára. Számára a férfinak a nővel szemben egyetlen kötelessége volt csak: hogy férfi legyen. ( Heltai Jenő ) a néző figyelmét fölösleges részletekkel. Hatásos jelenetekkel, meggyőző színészi játékkal mutatja be például a kereszténység felvételéhez kötődő véres eseményeket a bojárok lázadásáról és Borisz aránytalannak tűnő, de a cél érdekében szükségszerű megtorlásáról. A nép áttérítése eszköz volt stratégiája eléréséhez: nemzetté alakítani a soktörzsű államot. Célját csak kitérőkkel tudja megvalósítani, fiával is le kell érte számolnia. Bevezeti az írás alapjait: Cirill és Metód írásjeleit, ezzel örökül hagyva Bulgáriának az új szláv kultúra és nyelv alapjait. A film rendezője, Saraliev jó érzékkel és nagy szakmai tudással emeli ki a sok tény közül a valóban lényegeset abból az időszakból, amikor a kalandfilmek izgalmainál is sokkal többet tudott kínálni a valódi történelem. (Biberach mondja) : „Sok férfiak — tudom magamról — az olyat, ki könnyű győzelmet ígér, azért se szívelik, de legyen a meghódítás nehéz, már akkor ők, csak puszta büszkeségből is, belé szeretnek". (Katona József) * A férfi végtelen önzésében nem vette észre a két főbenjáró élvezeti cikk, a nő és a rostélyos közötti lényeges különbséget: hogy a rostélyos nem harap vissza, de a nő visszaharap. (Karinthy Frigyes) Gyűjtötte: Havasházi László A törvénykezés kezdetleges intézménye megalakulásának konkrét időpontja még ma sem tisztázott. Dr. Rap- csányi Jakab 1934-ben megjelent Baja és Bács-Bodrog vármegye községei című monográfiájában olvasható: „A királyság megalakulása után a király maga lett a bírói hatalom kútfeje s miután a megye elsőrendű közönsége a nemességből állott, nemesi perügyekben kellett eljárni. A nemesség panaszait a király vagy helyettesei a nádor, országbíró vagy bán intézte és bírálta el. A vizsgád latot az illető vármegye hatósága vagy a megye területén lévő ún. hiteles hely (káptalan) végezte”. Jelentés a királyi udvarnál A várakhoz tartozó nép (katonaság, várnép, jobbágyság) ügyes-bajos dolgainak az intézője a főispán, utóbb pedig az alispán lett. Igen tekintélyes fórumként működött a vármegyei bíráskodás, melynek tagjai esküdt bírók, ülnökök voltak, akiknek becsületességéhez semmi kétség nem férhetett. A peres eljárás lefolytatásának is megvolt a maga módja, például nem lehetett panasszal közvetlen a várnagyhoz fordulni, hanem a panaszosnak vagy egyenesen a királyi udvarnál kellett jelentést tennie, vagy valamely más hiteles hely előtt. Ezt követte az elrendelt vizsgálat, amelynek keresztülvitelét a várnagy intézte, vagy az illetékes káptalan. A bizonyítási eljárás a kornak megfelelő volt: okmányok, tanúk, eskü és istenítélet. Az esküt a káptalan előtt kellett letenni. Az istenítéletnek különösen nagy szerep jutott a XIV. században. Különböző fortélyokat alkalmaztak: tüzes vas és forró víz próbát, valamint nemesember (katona) esetén a bajvívást. Ahogy a perek lezajlottak, következett az ítélet végrehajtást, amelyet a királyi kiküldött (pristaldus) bonyolított le. A köznép feletti bíráskodás jogát az alispán tartotta a kezében, aki nem volt éppen irigylésre méltó helyzetben, ugyanis azokban az időkben se szeri, se A bunyevácok — akiket a régi oklevelek hol szlávoknak, hol dalmátoknak, hol illírekként emlegetnek— katolikus „délszlávok”, a horvátok etnikai népcsoportja, nem tartják magukat azon szlávok utódainak, akik a magyar honfoglalás idején éltek itt. Új hazájukba történő betelepülésük 300. évfordulójára 1987-ben emlékeznek. A magyarországi bunyevácok Bács-Kiskun megyében élnek. Számuk még ma is jelentős. A bunyevácoknak nincsen gazdag irodalmuk. Az írástudás egykor, általában náluk is a szűk értelmiségi rétegre korlátozódott, amelynek tagjai azonban gyorsan asszimilálódtak. A kezdeti próbálkozások az egyház szolgálatában lévő papok (ferencesek) nevéhez fűződnek. A bunyevác irodalom számybontása a 17. század végén kézBúcsúk Ki mindenkijárt lakásomban, amióta dolgozó- (nappali, háló-, könyvtár-) szobámba beköltözött Oretta. Legtöbbjüket gyorsan feledtem. Sokakra szívesen gondolok, bízom abban, hogy újra föltűnnek a képernyőn, másokat ki nem állhattam. Volt, aki csak a műsorból maradt ki, volt, aki az életből. Egyesek elköszöntek, számosán búcsú nélkül tűntek el látókörömből. Bizonyára találkozom még dr. Czei- zel Endrével. A közvélemény visszaköveteli a dobozra. Tévés személyiség, a nők rajonganak'érte. Pénzben kifejez- hetetlen értékek fölismertetését, védelmét vállalta. Az értelem elsőbbségét hirdeti az élvezet-vallások elburjánzásának korában. Már — elnézést a forintosításért — akkor is kifizetődőnek tekinthetők sorozatai, ha csak tíz-húsz honfitársunkat sikerül megóvnia valamilyen betegségtől. A tudós genetikushoz hasonlóan fölkészült tömegkommunikációs szakemberek is képtelenek megfejteni, hogy miért dugták el a televízió egyik legfontosabb sorozatát, „Az Élet él és élni akar..címűt. A lakosság nagyobb száma nem volt a viszálykodásnak. A megye rákényszerült, hogy két- három alispánt is foglalkoztasson. í A török hódoltság idején A XV. században már hatékony helyet foglal el az ítélkezés területén az úriszék, amelynek élén egyedül a földesúr áll; jogosan ítélkezhetett a birtokához tartozó szolgák, jobbágyok ügyében. A török hódoltság idején, a tragikus kimenetelű mohácsi csata után a vármegye önkormányzata megsemmisült, az igazságszolgáltatást a törökök ragadták magukhoz. Bács-Bodrog vármegyét a szegedi szandzsákhoz sorolták, amely nahijék- re (kerületekre) oszlott. Ilyen nahije székhelye lett Baja városa is. Bajának megvolt a maga kádija (bírája), aki mint egyházi személyiség, az illetékes szandzsák főpapja, muftija, illetve főbírája alá tartozott. A kádi korlátlan teljhatalommal rendelkezett a szptn- dzsákbeli „gyaurok” felett, eljárhatott mind az egyházi, mind pedig a polgári peres ügyekben. A kádi bíráskodása nagyon messze állt az igazságosság fogalmától. Az elv az volt, hogy a tekintélyes perköltség minden esetben a pervesztes felet terhelte, az fizetett a kádinak, a kádi pedig — mivel hogy állami fizetést nem kapott — annyit vasalt be, amennyit csak akart, hiszen a befolyó összegek egyedül csak őt illették meg. A büntetőpereknél pedig a peres jövedelmet a hűbérúmak, a spáhinak vágy pedig a szandzsákbégnek kellett mindenkor beszolgáltatni. Törvényszék Baján Buda visszavétele után megszűnt a • török uralom, ismét visszanyerte a vármegye régi igazságszolgáltatási jogrendszerét. 1699-ben Baján állították fel a megye első s egyetlen törvényszékét, melynek működése a Rákóczi- szabadságharc » idején megszakadt. 1712 után a vármegyei törvényszék mindenkori elnöke az alispán lett, tagjait pedig az ügyész s a „régi jó táblabídődött. Az új szakasza mindenképpen kora kimagasló alakjához: Antunovity Iván — a bunyevác kalocsai püspök és író — nevéhez fűződik, aki a bácskai bunyevácok kulturális mozgalmának élére állt. Stjepan Grgic Krunoslav az ő tanítványának, kővetőjének és lelkes segítőjének számít. A 19. század végi és a 20. század eleji közismert és közkedvelt bunyevác költő műveit még ma is nagy élvezettel olvassák. Szegény bunyevác paraszt családban született Baján, mely Szabadkával együtt a bunyevácság központjának számított. Az elemi népiskolai tanulmányait is itt végezte. Ötvenéves költői, írói jubileumán, 1909-ben a Névén bunyevác újság hasábjain méltatták kimagasló munkásságát. Kezdetben magyarból fordította a költeményeket, melyek 1856-ban önálló kötetben jelentek meg. A siker, a mü része reggel 5—6 óra között kel. Nyolc órányi alvással számolva este 9—10 órakor kell(ene) lefeküdnie a kora reggel munkába indulóknak. A legutóbbi Czeizel-műsor 80 perccel éjfél előtt fejeződött be. A jelentésekben nyilván elkönyveli a Szabadság téri intézmény, hogy mit tett az egészségnevelés érdekében. Hivatkoznak a nemes ügyre fordított műsorpercekre. Miért került szundítós órákra mégis az értünk vitázó, érvelő sorozat? Mert sok érdek, előírás vezérli tévénket, de a legfőbb a Müsorsáv szentsége. A címkézéstől függ leginkább, hogy mi mikor kerül a publikum elé. Ha valami csoda folytán marslakók ajánlanák föl, hogy személyes tapasztalataik alapján beszámolnak a távoli bolygóról, szívesen adnának nekik kamerát és mikrofont este 9 után, mivelhogy ismereteket terjesztenek. Ha netán a Vidám Színpadon mondanák el a legújabb bolygóbéli vicceket, akkor főidőben is képernyőre kerülnének, lévén nálunk a Szórakozás a főmufti. Miért morgolódom? Mert a hatékonyságról oly gyönyörűeket mondanak a tévé más műsoraiban. Mert kárörvendve kérdeztem a leveseket, húsokat szívesen elsózó ismerős, kedves szakácsnőtől a sófogyasztás és az egészség közötti összefüggéseket drámaian ecserák” kara képezte. A jogszolgáltatás szervezetében helyet kaptak egyes kiváltságos városok is, például Szabadka, Zombor stb. Ezekben a városokban a főbenjáró bűnökért kiróható volt a legsúlyosabb büntetés: a halálbüntetés, mely jogot azonban ritkán alkalmazták, mert az e vidéken élők békés természetű emberek hírében állottak. A vármegye törvényszékeinek működését II. József császár felszámolta. „Bács-Bodrog vármegye törvénykezési szempontból a debreceni, vagyis a tiszántúli kerülti ítélőtáblához tartozott, Mária Terézia idejében azonban a du- nán-inneni kerületi ítélőtáblához csatolták". 1850—1861-ig tartott az abszolutizmus korszaka, ekkór már a vármegye peres ügyeit a szerb vajdaság császári képviselői intézték. • 1871—72-ben gyökeresen átalakult az igazságszolgáltatás gépezete, letűnt a régi hagyományos bírói korszak, s helyébe a kinevezésen alapuló királyi bíróság lépett; a jog a fejlődés útját mutatta. Az 1876-ban kibocsátott minisztériumi rendelet a bajai királyi törvényszéket a királyi ügyészséggel együtt a szabadkai királyi törvényszékhez csatolta, ezzel az intézkedéssel nagy csapást mér a városra. Hivatalos és magánintézmények szálltak síkra annak érdekében — jó fél évszázadon keresztül —, hogy a jogszolgáltatás ismételten visszahelyeztessék Bajára. Egy 1877 július elején megfogalmazott okiratban ez ügyben a bajai illetékes szervek kérelemmel fordultak a magyar királyi igazságügyminiszterhez, de nem volt az a hatalom, mely ezt a kérvényt figyelembe vette s orvosolta volna: a bürokrácia hálójában minden fennakadt. Távolról zivatarfelhők tornyosultak a vármegye fölé, hamarosan bekövetkezett az első világégés, s a szerb megszállás. A szabadkai törvényszék feladatát átvette a kalocsai magyar királyi törvényszék. 1922-ben a szekszárdi törvényszék önálló működési körrel végleg Bajára helyeztetett. Beszedics Antal kedvező fogadtatásának hatására még lelkesebb lett és intenzívebben folytatta alkotó munkáját, de ezúttal már saját szerzeményeivel. Szebbnél szebb költeményeket és meséket írt. 1880-ban jelent meg nyomtatásban saját verseskötete Pisme za veselje (A vidámság versei) címmel. A Vila irodalmi mellékletéből önálló újságot szerkesztett Baja, illetve Bajaszentistván székhellyel, de sajnos csak rövid ideig. Munkásságában a bunyevácok iránti mélységes szeretet tükröződik. írásaiban az anyanyelv szeretetére, a népi hagyományok ápolására ösztönzi nemzetiségi honfitársait. Az újság, mint mindig, alkalom volt az írói, költői tehetségek felkutatására. Az ő korában jelentek meg az első horvátszerb nyelvű lapok, kalendáriumok, amelyekben fordításaikat, saját munkáikat publikálni tudták. Az ezekben megjelent művei adják meg a választ, hogy miért népszerű bácskai költő még ma is a bunyevácság körében. Mándics Mihály telő Czeizel-előadás után: „mit szól a doktor úr tanácsaihoz”. Sohasem hallott a sorozatról. Az esti krimi vagy film után számára nincs tévé. Ezért sokáig várhatunk még a sófogyasztás csökkenésére. * * * A mindig elegáns, díszzsebkendős Hajdú János múlhatatlan érdemeket szerzett közvéleményünk nagykorúsí- tásában. Történelmi ismereteiből és tapasztalataiból tudta, hogy nálunk lassabbanjárnak az órák. Néhány évtized alatt behozhatatlanok a gondolkodás, a szemlélet elmaradásai. Újra és újra szembesítette hazánkat, helyzetünket a nagyvilággal. Azt bizonygatta, hogy csak akkor maradhatunk talpon, ha a másutt elért legjobbat tekintjük mércének, ahhoz mérjük saját teljesítményeinket. Meggyőzően éreztette, hogy az őszinteség, az igazság az előrehaladásunkhoz elengedhetetlen bizalom alap- feltétele. Az irányításával dolgozó A Hét méltán tartozott a televízió legnépszerűbb, legtanulságosabb műsorai közé. A más munkakörbe távozó Hajdú János utóda biztonsággal építhet A Hét tekintélyére, sikereire. Heltai Nándor Károlyi Júlia BAJAI BUNYEVÁC KÖLTŐ Stjepan Grgic Krunoslav Képernyő
