Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1981. április 1. • PETŐFI NÉPE • 3 „Huszonhét gyereket neveltem fel” • Szűcs néni... Bács-Kiskun megyében több mint ezerötszáz gyermek szorul az állam gondoskodására. Több­ségük intézményben él, egy- harmaduk azonban családban, természetes környezetben ne­velkedik. A nevelőszülőknél élők aránya errefelé magasabb az országos átlagnál. A családok ál­tal fölkaroltak a gyermekottho­nok viszonylag zárt közösségéből „kikerülnek az életbe”. Egy va­lóságos társadalmi helyzetben •tanulják meg a törvényeket, me­lyeket tisztelniük kell, s a szere­peket, melyeket életük során el­várnak tőlük. Könnyebben tud­nak természetesen mozogni — és eligazodni — hétköznapjaink útvesztőiben, mint intézetben élő társaik. Az őket befogadó otthonok persze nem mindig komfortosak, a nevelőszülők pedig általában nem szakképzett pedagógusok. Sokan közülük több gyereket is felnevelnek életük során, mint például a 72 éves Szűcs Jánosné. Az idős néni, aki Kecskeméten él, és több mint húsz éve neve­lőszülő, így mesél életéről, a hét­köznapokról, a ‘gyerekekről: — Huszonhét gyereket nevel­tem fel. Azokat, akik öt évnél rövidebb ideig voltak nálam, nem is számítom. Lélek kell hoz­zájuk. A kis senkitlen gyereke­ket nevelni nagyon nehéz. Ne­hezebbet el sem tudok képzelni. Világéletemben a ház körül dolgoztam. Valamikor földdel, jószággal bántunk, 25 holdon gazdálkodtunk az urammal. A szövetkezetesítés után költöz­tünk be véglegesen Kecskemét­re. A férjem a vasgyárban kez­dett dolgozni, de nem bírta a dereka a nagyon nehéz munkát. "Ügy került a Fémmunkáshoz, «honnan később nyugdíjba ment. Én otthon maradtam a gyerekek­kel, hagytunk egy kis földet, azt művelgettem, szőlőt is béreltünk, egészen addig, amíg a férjem meghalt. Két vér szerinti fiam 37-ben, illetve 43-ban született. Közülük a nagyobbik matematika—fizi­ka szakos tanár. A másik fiam is örökké tanult, elvégezte a ta­nárképzőt, a műszaki és a köz- gazdasági egyetemet. □ □ □ Először 46-ban került hozzánk három rokongyerek, három kis árva. Együtt nevelkedtek a fia­immal. Mikor elszálltak a háztól, magamra maradtam. Fájt az üres élet. 1967-től folyamatosan volt nálunk öt-hat gyerek. Ha egy el­ment, mert érte jöttek a szülei, vagy felnőtt és megházasodott, hoztam a helyébe másikat. Most is öten vannak. Kettőt kicsi ko­ruk óta nevelek, három nemrég került ide. Hat éve meghalt a férjem, egyedül nehezebb. Néha csak né­zem őket, és gondolkodom. Mi lesz velük? Jó lenne őket talp­ra állítani ha bírnám, ha az egészségem kitartana. Már na­gyok mind. Majd csak ideér az az idő, mikor már nem kell ne­kik a segítség. □ ‘ □ □ Nagyon ragaszkodóak. Ha nő­nap van, ha karácsony van, ha itt az anyák napja, mindig hoz­nak virágot. Most is kaptam tő­lük nőnapra. Olyan kedvesnek kell lenni hozzájuk, hogy míg ez a virág el nem szárad teljesen, nem lehet kidobni. Ha kapnak valakitől egy kis pénzt, és vesz­nek maguknak a boltban csokit vagy cukrot, addig nem esznek belőle, míg engem meg nem kí­nálnak. Figyelmesek. Mamika, nem kell elmenni a boltba? Nem kell sepregetni? örülnek, ha se­gíthetnek. Bár nálam mindent megkapnak, valahogy mégis ér­zik ... Az enyém tudta, hogy ott­hon van. ök tudják, hogy idege­nek, bizonyítani akarnak. Ha va­lamit nem jól csinálnak, mégis­csak porolok velük, aztán persze bánt. Borzasztó drága minden. Mi­kor leülünk reggelizni, három liter tej elfogy. Tojásból tízet kell egyszerre megsütni, hogy jusson belőle emberségesen. A kétkilós kenyér már nem elég egy napra. Abból, amit a gyere­kekre kapok, egyre kevesebbre futja. Régen könnyebb volt ilyen szempontból. Míg ketten voltunk a férjemmel, addig volt sző­lőnk, az is pótolt. A tojás nem került 3 forintba, a krumpli sem 12-be. A többit nem is sorolom. Szerencsémé, nyáron gyümölcsre nem kell pénzt adnom, van egy kis kertünk, ahol megterem. □ □ □ A gyerekek visszajárnak. Az ünnepeken megjelennek család­jukkal, vagy egyedül. Van olyan vasárnap, hogy tízen—húszán ül­jük körül az asztalt. — A mostani öt gyerek közül az egyik már dolgozik, ideigle­nesen. Szeptembertől lakatos szakmát fog tanulni. Kereseté­nek egy részét félretesszük. If­júsági takarékbetétet nyitottam neki. Így próbálom beléjük ne­velni az életet. Higgye meg, még a fogyatékos gyerekeknek is van ám figyelmük erre. Gondolkod­nak rajta, milyen lesz a jövő, hogyan fognak élni. Tóth Margit Kampány magyar módra Negyedszer csengetnek papír­gyűjtő gyerekek. A legfrissebbek kaptak néhány újságot, a többiek üres kézzel tá­voztak. Igen, üres kézzel, mert egyi­kük sem hozott magával na­gyobb táskát, madzagot. így szok­ták. Emiatt dobálom a szemétbe a felgyűlt papírhulladékot. Furdal is egyvégtében a lelki­ismeret, mert kétszer is meggon­dolom, amíg egy rozsdás szöget kihajítok. Inkább elviselem népgazdasá­gunk néhány száz forintos meg­károsításának tudatát, mint a szemetelést és szomszédaim rosszallását. Embermagasságú, gondosan kötegelt — az ilyen hivatalos ki­fejezés illik a feladatait megle­hetősen ötlettelenül szerezgető vállalathoz — újságpapírral vár­tam az úttörőket néhány eszten­deje. Megörültek a váratlan zsák­mánynak. Ki-ki a hóna alá csapott a ku­pacból, amennyit csak bírt, és elvonultak a győztesek boldog­ságával. Elhullajtott napilapok, papír­fecnik jelezték útjukat. Vigyáztak, amennyire lehe­tett, de hol itt csúszott ki egy régi Magyar Hírlap, hol ott egy kiselejtezett zsebnaptár... Ket­tőt elpotyogtattak, amíg egyet fölszedtek. Az ember amíg él, remél. Üj- ra gyűjtögettem a hulladékot. Vártam a diákokat. Hiába. Azóta a kukába vándorol a fölösleges doboz, újság, csomagolóanyag. Még szerencse, hogy megőriz­tem a Münchenből hazahozott a Hulladék-kiskáté a polgároknak című brosúrát. Maga a főpolgármester írta előszavát. Éljünk tisztább környezetben, javasolta, kérte, sürgette, mert egészségesebb, méltóbb a bajor fővároshoz ... Szólamokkal persze ott is te­le a padlás. A kiskátéból azonban pontosan megtudható, hogy mikor, kihez fordulhat valaki hulladékügy­ben. A mind több szolgáltatást vállaló rendőrség például ingyen elszállítja a roncsautókat, ha va­laki leadja az őrszobán kocsija papírjait és kulcsát. A világért se csempésszék a kidobásra ítélt limlomot elhagyott rétekre, er­dőkbe, a városi szemétszállító szolgálat díjmentesen megoldja gondjait. Külön megköszönik, ha személyesen valamelyik — a tájékoztatóban megjelölt — gyűj­tőhelyre fuvarozza valaki az el­avult tévékészüléket, hűtőszek­rényt, az ócska ágyat. Sok szeméttárolóban külön rekeszt alakítottak ki az üve­geknek, külön fakkot a papírnak, külön tárolót a háztartási hulla­déknak. A családiház-övezetben különböző színű műanyag zsá­kokat oszt szét a vállalat. Az adott órában összeszedik a to­vábbi felhasználhatóságuk sze­rint zsákokban csoportosított szemetet. A kerti hulladék elégetése szigorúan tilos. (Könyörtelenül megbüntetik a szabályok meg­szegőit!) Az eligazító füzet négy javaslatot ad a kerti hulladék hasznosítására, illetve eltünte­tésére. Végső nyomatékként a sze­mélyes érdekeltségre hivatkoz­nak. Közlik, hogy a város sze­mélyenként 25 márkát költ a köztisztaságra. Azt is tudatják a kiadvány olvasóival, hogy a tö­mör szövegezésű füzet hulladék­papírból készült. A szerkesztőség felé ballagva azon tűnődöm, hogy hány bro­súrához volna elegendő az ut­cákat, telkeket borító papír. A szokásosnál is többet görget a szél. A tavaszi papírgyűjtési kam­pány kellős közepén vagyunk. Nem lehetne ésszerűbben, szer­vezettebben? ÁPRILIS 6-ÁTÓL A PETŐFI NÉPÉBEN KELEMEN KÁROLY: Az alkohol rabságában v regény közlését kezdjük meg április 6-án lapunkban Kúlőnwsége nem cselekményében, stílusában, vagy irodaim értékeiben, rejlik, hanem az író és a tóma adhat okot a meg­különböztetett figyelemre. Szerzője, Kelemen Károly 59 évei ’bácsalmási lakos, a Kunbajai Állami Gazdaság lakatosa. Művi önéletrajzi regény mely az élőbeszéd elevenségével, az őszinte ség hitelével és a segítés szándékával íródott. Mit tehet egy emberrel az alkohol, hogyan futhat vakvágány ra egy tehetség élete, és legfőképpen miért kell, és miként le hét megszabadulni az „alkohol rabságából”? Kelemen Károly, aki lapunkban közli először önéletírását választ ad mindezekre a kérdésekre. Miközben hajlandó vol •nyíltan feltárni életének szégyellni való epizódjait soraiból ki tűnik, hogy ebben egy tél vezette: hátha más is okul belőlük. írásának legfőbb erénye éppen ezért őszinteségében rejlik így nem is változtattunk az eredeti szövegen. Vállalta, hogy ; nyilvánosság elé lép, mi pedig örömmel adunk helyet egy olyai — ’nem túlzás — őstehet.ségnek. aki megyénkben él, és nenn csal figyelmet érdemlő mondanivalója van, hanem ezt formába i tudja önteni. Bár a regény nincs híján a kalandos izgalmas, humoros for •dulatotonak, szándékunk elsősorban mégsem a szórakoztatás, ha nem a figyelmeztetés: az alkohol rabságából meg kell és — min « dokumentumregény bizonyítja — meg is lehet szabadulni. Mi az új az ifjúsági takarékbetétben? A lakásépítés költségei 1983 és 1986 között a kivitelezés, az épí­tőanyag-, a telekárak és a közmű­költségek növekedése miatt átla­gosan lakásonként 230 ezer fo­rinttal emelkedtek. Ha lakásra lefordítjuk, akkor, egy mondjuk kétszobás otthont félmillióért megvehettünk néhány éve. Ma ez az összeg talán már egy egyszo­básra sem futja. De lakást an­nak, akinék nincs —, s bizony szép számmal akadnak — előbb utóbb venni,, vagy építeni kell. A fiatalokat (no meg a szülei­ket!) alapos takarékoskodásra ösztönző ifjúsági takarékbetét nemrégen még távlatokat nyitott azok előtt, akik középiskolás ko­rukban kezdtek hozzá a gyűjtö­getéshez. Ám, s ezt ugyancsak az elmúlt évek kedvezőtlen tapasz­talatai igazolták, a megspórolt forintok vásárlóértéke a legszi­gorúbb takarékoskodásra sem volt tekintettel. * * * ' Az idén a Pénzügyminisztérium és az Országos Takarékpénztár újabb intézkedéseket hozott a helyzet javítására. A változtatá­sok szerint az ifjúsági takarék- betét összege öt év után az évi 5 * százalék kamaton felül egy szá­zalék helyett 3 százalék prémium­mal növekszik. A hetedik éviöl kezdve pedig 4 százalékra nő a , prémium az eddigi 3 százalékkal szemben, azaz összesen 9 száza­lék a hozadék. Ha a lakásárak emelkedése eléri vagy meghalad­ja a 10 százalékot, a prémium to­vább emelkedik. A lakáshoz jutás céljára igény­be vehető, az ifjúsági takarékbe­téthez járó külön kölcsön egy pél­da szerint így alakul: 5 év taka­rékosság után 120 százalék, maxi­mum 200 ezer forint. 9 év taka­rékosság után 200 százalék, maxi­mum 300 ezer forint. Az állami gondozott vagy volt állami gondozott fiatalok az előbb említetteknél is nagyobb arányú küilönkölcsönhöz juthatnak, öt év után a megtakarítás 150 szá­zalékát kaphatják meg, 6 év vagy ennél hosszabb idő esetén éven­te további 20 százalékkal többet, a felső határ 300 ezer forint. Egyéb építési munkához a köl- csönalap 100 százalékát, maxi­mum 100 ezer forintot kérhetnek egységesen a fiatalok. * * • •A kamattal és prémiummal nö­velt megtakarításhoz adható ma­gasabb — eleve készpénznek ke­zelendő — különkölcsön előnyös az általános dák ás vásárlásnál és előnyös annál a formánál is, ahol a lakást a legtöbb készpénzt ígérő vevőnek juttatják. Természetesen az említett összegeken túl igény­be vehető a szociálpolitikai tá­mogatás, a munkáltatói kölcsön és a kedvezményes állami lakás- vásárlási hitel. Kedvező változás, hogy az egyetemre (főiskolára) előfelvételit nyert és sorkatonai szolgálatra bevonult gyermek után is a szociálpolitikai kedvez­mény már a szerződéskötés idő­pontjában elszámolható. * * * A módosítások, a kedvező hi­telfeltételek csak akkor jelente­nek könnyebbséget, ha törleszté­si kedvezményekkel párosulnak. Ezért olyan döntés született, hogy azok a 30 éven aluli fiatalok, (fia­tal házaspárok és egyedülállók), akik kérik, három év törlesztési haladékot kaphatnak a kedvez­ményes kamatozású — tehát nem­csak az ifjúsági betéthez kapcso­lódó — lakásvásárlási kölcsönnél. A tartozások kamatait azonban ez idő alatt havonta fizetni kell. A kedvező változások ez év ja­nuár elsején léptek életbe, s visz- szamenőleges hatállyal vaiameny- nyi, bármikor megkötött és még meglévő betétre kiterjednek. • * » Nézzük meg az ifjúsági betét kamatozását és a különkölcsön alakulását mondjuk havi ezerfo­rintos betét elhelyezése esetén, öt év takarékosság után a betét és a kamat együtt 73 ezer 215 fo­rint. Kilenc év után 161 ezer 885 forint. Az előbbi esetben a taka­rékosság után járó különkölcsön 87 ezer 858 forint, mig az utób­binál kereken 300 ezer forint. Vagyis öt év után összesen 161 ezeír 73 forintunk van arra, hogy bekopogtassunk a lakásosztály­ra. Kilenc év után már valami­vel johb a helyzet, mert már a 461 ezer 885 forint áll a rendel­kezésünkre. Innen már folytassa tovább a számolást az, akit köz. vétlenül érint... Ágazati bizottságok alakultak a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége — az érdekvédelmi munka fejleszté­sére — ágazati .bizottságokat ho­zott létre, a mezőgazdasági szö­vetkezetek V. kongresszusa hatá­rozatának megfelelően. A hat ágazati bizottság a TOT vezetői­nek és ügyintéző szervezeteinek munkáját segíti majd, egyebek kö­zött azzal, hogy elemzi az idő­szerű szakmai kérdéseket, és vé­leményt is mond a megoldási le­hetőségeikről. A bizottságok olyan munkater­vet készítenek, amely felöleli a legfontosabb szakmai területe­ket, ám lehetővé teszi azt is, hogy akár soron kívül megvizsgálhas­sák az időnként adódó részlet- kérdéseket is. A testületek javas­latot tesznek az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, a háztáji és kisegítő termelés, • kiegészítő tevékenység és a szak­szövetkezeti munka korszerűsí­tésére. Üléseikre külső szakem­bereket is meghívnak, hogy mi­nél átfogóbb legyen a szakmai elemzés. A bizottságok időnként beszámolnak munkájukról a TOT elnökségének. Fát ültettek, takarítottak Környezetvédelmi nap Hagyomány már, hogy a horgászok nem kedvenc szó­rakozásukkal, a halfogással, hanem környezetük tisztítá­sával, csinosításával kezdik a tavaszi idényt. Így történt ez az elmúlt hét szombatján is, amikor országszerte megmoz­dultak a kisebb-nagyobb kol­lektívák. Az országos környe­zetvédelmi naphoz csatlakoz­tak a Bács-Kiskun megyeiek is. A megye húszezer horgá­sza közül több ezren vettek részt az akcióban. A Fülöpszállási Vörös Csil­lag Tsz HE, bár nem tartozik a nagy egyesületek sorába, kezdeményezőkészségével, összefogásával a legjobbakkal is állja a versenyt. Szombaton a Kostök néven ismert saját vizük partján találkozott a tagság. Reggel nyolc órától hatvanan láttak munkához; gyűjtötték a szemetet, szemét- gyűjtő hordókat állítottak fel, két ' illemhelyet létesítettek, kétszáz kanadai nyárfát ültet­tek, kutat fúrtak, amelynek a vizét a tisztálkodás mellett főzésre is használják. Délután, a munka végeztével pedig már többen meg is fogták a bog­rácsba valót... Kép és szöveg: Banczik István H. N. • S, hogy nem csak dol­gozni, halat Is tudnak fogni a horgászok... • Ketten a nyárfacse­meték metszését, ülte­tésre való előkészítését vállalták. • A tagság többsége a faültetéssel, locsolással volt elfoglalva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom