Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

1987. április Z. • PETŐFI NÉPE • S Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából Művészeti kitüntetések Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkal- ■mából tegnap a Pesti Vigadóban átadták az idei .művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési mi­niszter köszöntötte. Beszédében szólt a felszabadu­lás óta eltelt időszak társadalmi és kulturális ered­ményeiről, a következetes művészetpoütika nyomán kialakult sokszínű és gazdag hazai művészeti élet­ről. Kiemelte, hogy bár az utóbbi időben kevesebb nagy művészi érték született, ugyanakkor a játék­filmek, a dokumentáris műfajok alkotásai, a törté­nelmi tárgyú munkák sora, az új művészi ágak elő­retörése és az új formák megjelenése mind azt bi­zonyítják, hogy nincs stagnálás a művészeti élet­ben. A művészetek keresik helyüket a XX. század végének világában, amelyben a tudománynak és a JÁSZAI MARI-DIJAT KAPOTT: Acs János, a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője, Baj- ■csap Mária, a szolnoki Sziglige­ti Színház színművésze, Balogh Géza, az Állami Bábszínház ren­dezője, Bán János, a Katona Jó­zsef Színház színművésze. Csi­kós Sándor, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház színmű­vésze, Felkai Eszter, a békéscsa­bai Jókai Színház színművésze, Harsányt Gábor, a Nemzeti Szín­ház színművésze, Illés István, a győri Kisfaludy Színház tagozat- vezető rendezője, Koltai Tamás kritikus, a Színház című folyó­irat munkatársa, Kováts Kriszta, a Rock Színiház színművésze, Kristóf Istvánná, a Magyar Cir­kusz és Varieté artistaművésze, Magos György, a Magyar Rádió rendezője, Nagy Anna, a Ma­dách Színház színművésze, Pap Vera, a Vígszínház színművésze, Tóth Judit, a Népszínház szín­művésze és Zsadon Andrea, a Fővárosi Operett Színház szín­művésze. JÓZSEF ATTILA-DfJAT KAPOTT: Agárdi Péter irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Rádió elnök- helyettese, Balázs József író, Csu­kás István költő, Gergely Agnes költő, műfordító, prózaíró, a Nagyvilág munkatársa, Göröm- bei András irodalomtörténész, kritikus, Kalász Márton író, mű­fordító, a VIGÍLIA munkatársa, Kocsis István drámaíró, Krasz- nahorkai László író, Thiery Ar­technikának kiváltságos hely jut, s amely újraér­tékeli a művészet szerepét. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy kultu­rális életünk a hazai gazdasági és társadalmi vál­tozások hatására is új kihívásokkal találja szemben magát: megoldásra vár, hogy miként érvényesítheti hatását a különböző területeken; miként használha­tók fel a tömegkommunikáció — különösen a tele­vízió és a videotechnika — nyújtotta új lehetősé­gek. A miniszter kijelentette: a szocialista állam nem akarja magára hagyni a művészetet, s ez ak­kor is igaz, ha az állami támogatás nem a kívánt mértékben növekszik. Az ország helyzete arra kö­telez bennünket, hogy kritikusabban nézzünk szem­be önmagunkkal, a kulturális élet mennyiségi és minőségi kérdéseivel — hangsúlyozta a művelődési miniszter. Köpeczi Béla ezt követően átadta a kitüntetéseket. pád író, a Kortárs főszerkesztő­helyettese, Zalán Tibor költő és az időközben elhunyt Szederké­nyi Ervin főszerkesztő, kritikus és irodalomszervező LISZT FERENC-DlJAT KAPOTT: Berczelly István, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese, Dévai Nagy Kamilla, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese magánénekese, Hágai Katalin, a Magyar Állami Operaház ma­gántáncosa, Jancsovics Antal, a Magyar Néphadsereg Művész- együttese vezető karmestere, az OMEGA Együttes: Benkö Lász­ló, Debreceni Ferenc, Kóbor Já­nos, Mihály Tamás, Molnár György, Perényi Eszter, az Or­szágos Filharmónia szólistája, hegedűművész, Somogyvári Erik, a Budapest Táncegyüttes nép­táncművésze, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszer­ző, a Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskola tanára, Zempléni Mária, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese. ERKEL FERENC-DlJAT KAPOTT: Bor József, a győri Kisfaludy Színház igazgató-rendezője, Mártha István zeneszerző, Pár- kainé Eckhardt Mária zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola osztályvezetője. BALÁZS BELA-DlJAT KAPOTT: Bársony Péter, a Pannónia Filmvállalat hangmérnöke, B. Révész Lóiszló, a Magyar Televí­zió rendezője, Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője, Elek Judit, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat filmrendezője, Erdőss Pál, a Magyar Filmgyártó Válla­lat filmrendezője, Gothár Péter filmrendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, Ha­zai György, a Magyar Szinkron és Video Vállalat szinkronrende­zője, Horváth Péter, a Lapkiadó Vállalat fotóriportere, Kollányi Judit, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat vágója, Mahref Emil, a Magyar Televízió vezető rende­zője, Pap Ferenc, a Magyar Film­gyártó Vállalat operatőre, Sza­lui András, a Magyar Televízió operatőre. MUNKÁCSY M1HÁLY-D1JAT KAPOTT: Almásy Aladár grafikusmű­vész, Antal Pál grafikusművész, Bozsó János festőművész, Buczkó György iparművész, Demjén Im­re ipari formatervező művész, i Földi Péter festőművész, a So- tmoskőújfalui Általános Iskola ^anára, Józsa Bálint szobrászmű­vész, Kecskés Ágnes gobelinter­vező művész, Lente István res­taurátor, Lőrinczi Edit belsőépí­tész, Marosits István szobrász- művész, Németh Lajos művészet- történész, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanszékvezető professzora, Szentirmai Zoltán szobrászművész, Újházi Péter festőművész. ESZPERANTÓKÖNYV-KIÁLLÍTÁS • „Az eszpe­rantó könyv Magyarorszá­gon” címmel kiállítást ren­deztek Fajszi Károly gyűjte­ményéből az Országos Szé­chényi Könyv­tárban. A kiál­lítás április 11-élg látható a Budavári pa­lota F épületé­ben. Zomboriak Hercegszántón A Hazafias Népfront herceg- szántói délszláv klubja és a zom- bori Vladimir Nadzor kultúr­együttes több éves kapcsolatra te­kint vissza. Április 4-én, szom­baton Hercegszántón vendégsze­repei a jugoszláv együttes. Fel­lépésük előtt a Kisgalériában megnézik Szurcsik János Mun- kácsy-díjas festőművész kiállí­tását. A helyi délszláv tánccso­port jövő év elején viszonozza majd a zomboriak látogatását. KISZ-lakásépítő akciók A kalocsaiak az árakat és a minőséget ellenőrzik A KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársai a lakásgondok mielőbbi felszámolására több megoldást vázoló ajánlást állí­tanak össze fiatal kutatók, köz­gazdászok és építészek bevonásá­val. E munkájukban építhetnek a megyei, városi KISZ-bizottságok önálló kezdeményezéseire is. Az országban az egyik legje­lentősebb KISZ-es akció e téren a szombathelyi Stromfeld Aurél' ifjúsági lakótelep. A társadalmi munkában tervezett, eredetileg 485 lakásos lakótelep tömbházai­ba eddig több mint másfélszáz család költözhetett be. Ugyanitt nagy alapterületű lakásokból ál­ló társasházak is készülnek. A Kalocsán működő Petőfi La­kásépítő és Fenntartó Szövetke­zet KISZ-védnökséggel épít lakó­házakat. A Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége és a KISZ együtt­működésének eredményeképpen 1986 végéig több mint hetven la­kást már át is adtak. Ezek közül ötvennek a KISZ határozta meg az árát: a kiviteltől függőennem haladhatta meg a 8—11 ezer fo­rintot négyzetméterenként. Az árakkal együtt a munkák minő­ségét is folyamatosan ellenőriz­ték a KISZ-esek. Az ifjúsági szer­vezet irodájának szervezésében sok fiatal munkaidején túl, a hét­végeken az építkezésen dolgozott. Ebben az évben a Petőfi szövet­kezet újabb 100 lakást tervez át­adni, s ebből a KISZ ismét ötven lakás felett vállalt védnökséget. Az elmúlt nyáron Kalocsáin si­kerrel működött a lakásépítőtá­bor, ahol szakmunkástanulók dolgoztak oktatóik vezetésével. A váci KISZ-bizottság évek óta szervez a mozgalmi munkában élenjáró' fiatalokból építőközös­ségeket, amelyeknek tagjai vál­lalják, hogy közvetlenül is részt vesznek az építkezésben, egyen­ként 1000 munkaórával: keverik a maltert, hordják a téglát a szak­képzett munkások mellett. AZ építőközösségek segítséget kap­nak ugyanakkor a helyi üzemek­től is. A Cement- és Mészművek váci gyára, a Dunamenti Regionális Vízmű és a közeli, őrbottyáni tég­lagyár esetenként kedvezményes áron biztosít anyagot vagy mun­kaerőt. A városi tanács a fiata­loknak lehetővé teszi a kedvez­ményes telekvásárlást. Az átla­gosnál jóval olcsóbb KlSZ-laká- sok négyzetméterenként 9—10 ezer forintba kerülnek. Vác- Deákváron jelenleg negyven Ilyen lakásban a kulcsátadás előtti utolsó műveleteket végzik, ösz- szel a városi KISZ-bizottság Újabb lakóközösségeket szervez. „BÜSZKÉK VAGYUNK RÁJUK” Már a felvételire készülhetnek öt bajai középiskolás néhány * tantárgyból korábban fejezte be tanulmányait, mint társat. Ennek oka, hogy végig jól tanultak és számos versenyen, pályázaton bi­zonyítottak. Az új oktatási tör­vény értelmében vált lehetővé ebben a tanévben, hogy amennyi­ben a tanuló egyéni adottsága in­dokolja az igazgató felmentheti egyes tantárgyak, a kötelező fog­lalkozás alól. Az öt diák a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépisko­lába jár, Börzsönyi Tamás és Se­reg Sándor a III. G-ben, Búzás Fe­renc, Kovács István és Rozsnyai István a IV. A-ban tanul. Vízgaz­dálkodásból, földmérésből és elektrotechnikából vizsgáztak le a közelmúltban, Ráczné Gergity Eszter, Hárs Tibor és Tarján Le­vente tanároknál. — Börzsönyi Tamás első, Sereg Sándor második lett a megyei fi­zikai versenyen és reméljük, hogy az országos megmérettetésen is kitesznek magukért — tájékoz­tatott az igazgató, dr. Szentjóbi Szabó Tibor. — Búzás Ferenc és Kovács István pedig a Magyar Hidrológiai Társaság egyik pá­lyázatán ért el helyezést, míg Rozsnyai István' a Szegedi Aka­démiai Bizottság környezetvé­delmi pályázatán második lett. Büszkék vagyunk rájuk. Az or­szágos vízgazdálkodási tanulmá­nyi versenyre egyébként, amely e hónapban lesz, rajtuk kívül még hatan jutottak be iskolánk­ból. — Az említett diákok tanul­mányi ideje a korai vizsgákkal jelentősen lerövidült. Ez azt je­lenti, hogy most már alig van is­kolai elfoglaltságuk? — Nem. A többi tantárgy miatt itemmészebesen be keli járniuk az órákra, csak a szaktantárgyak­ból van felmentésük. De ez sem jelenti azt, hogy most már lóg­nak, mint említettem országos versenyekre kell készülniük és a felvételi ideje is rohamosan kö­zeledik ... • Az öt diák és tanáraik: Tarján Levente, Ráczné Gergity Eszter (m Hárs Tibor (balról jobbra). Az öt diáktól azt kérdeztem; mit szólnak az osztálytársai a „kivételezésnek”? A következő­ket mondták: — Elismerik a tudásunkat, nem irigykednek ránk. Tudják, hogy igen sokat foglalkoztunk azokkal a tantárgyakkal, amelyekkel eredményeket értünk el. Sokat köszönhetünk a tanárainknak, akik megszerettették vélünk.eze­ket. — Melyik tárgyat kedvelik a legjobban, illetve melyiket ke­vésbé? Rozsnyai Istvánnak a matema­tika és a vízgazdálkodás, Kovács Istvánnak a matematika mellett a testnevelés, Búzás Ferencnek a történelem és a vízgazdálkodás, Sereg Sándornak a szerkezettan. Börzsönyi Tamásnak az elektro­technika megy jól. A magyarral valamennyien kicsit hadilábon állnak... 1 I Végezetül arra voltam kíváncsi, hogy az öt bajai diák vajon mi­vel szeretne foglalkozni érettségi után. Nos, mind tovább akar ta­nulni: Rozsnyai István vízgazdál­kodási tanár, Kovács István ád Búzás Ferenc üzemmérnök, Bör­zsönyi Tamás pedig közlekedési mérnök szeretne lenni. Sereg Sán­dor még nem tudja eldönteni; hogy milyen foglalkozást választ majd. Azt hiszem, nem kell fél­teni egyiküket sem attól, hogy nem találják meg helyüket a* életben. T. L :;:r SZOMBATTÓL KECSKEMÉTEN IS Lelki gondokról — telefonon 28-222. Egy telefonszám, amely ingyen hívható. Egyelőre még néma szám, de szombattól bárki tárcsázhatja, aki úgy érzi, be­szélnie kell gondjairól. Lelki se­gélyszolgálat, sürgősségi telefon- szolgálat, mindegy, hogyan ne­vezzük, számomra mégis az em­berszolgálat szó a legkifejezőbb. Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Hatvan és Budapest után Kecs­keméten is akadtak emberek, akik szívügyüknek tekintik lel­ki válságba jutott társaik segí­tését. A kecskeméti kórház pszi­chiátriai-mentálhigiénés osztá­lyán belül alakuló krízisinter­venciós egységhez tartozik ez a •csoport, melynek alakítója dr. Szűcs Attila osztályvezető főor­vos. A szolgálat alakulásáról, je­lenlegi állapotáról Farkas Éva pszichológus beszél. — Több városban már 10—15 éves hagyományai vannak a te­lefonszolgálatnak. Ezek ered­ményei, s a Kecskeméten sem ismeretlen elidegenedés, a vá­lások és öngyilkosságok nagy száma késztette dr. Szűcs Atti­lát és munkatársait az elhatáro­zásra. Jómagam részt vettem •már a budapesti szolgálat mun­kájában, így érzem az ügy fon­tosságát, tapasztaltam jelentősé­lét. Engem kértek fel a csoport — a leendő ügyelők — kiképzé­sére és a szolgálat vezetésére. — Hogyan választották ki az ügyelőket? — Idekerülésem előtt felhívást intéztek a város intézményeihez, hogy aki elhivatottságot érez magában az ügy iránt, jelentkez­zen. A jelöltek alkalmasságát megvizsgáltuk, beszélgettünk ve­lük, melynek során világossá vált, •ki rendelkezik közülük megfe­lelő empátiás készséggel. ök több hónapig tartó intenzív tan­folyamon vettek részt, rendsze­resen elméleti képzést tartunk számukra mindaddig, míg a szol­gálat tagjai közé tartoznak. Sa­ját személyiségük * alakításával önismeretük, lélektani ismere­teik elmélyítésével, szakiroda- lom tanulmányozásával igyek­szünk elősegíteni, hogy a lehető leghatékonyabban tudják majd leendő telefonos partnereiket hozzásegíteni problémáik meg­oldásához. — Sikerült elegendő számú ügyelőt kiképezni? — Ahhoz elegen vagyunk, hogy naponta 18-tól 22 óráig ellássuk a szolgálatot. Későbbi tervünk, hogy egész éjjel is hívhatóak le­gyünk. Ehhez azonban több ügye­lőre lesz szükség, ezért újabb tanfolyamot indítunk, és számí­tunk még több jelentkezőre. Az első ügyelők csoportjával egyik elméleti foglalkozásuk után találkoztam. Nevüket nem közölhetem, hiszen a szolgálat­ban is csak számok jelzik őket. — Nem válik ettől személyte­lenné a kapcsolat? — A névtelenség nem jelent személytelenséget. Ez csupán a legteljesebb diszkréciót, titok­tartást biztosítja. Nem köteles a hívó sem bemutatkozni, nem kell közölnie, honnan telefonál, de ő sem tudja, ki ül a vonal másik végén. _ — Ez mintegy biztosíték az őszinteségre. A partnernek nem kell attól tartania, hogy holnap szembenézzen azzal, akinek gond­jai elsorolásával kiszolgáltatta magát. Arra is gondolnunk kell, hogy esetleg ismerőseink között is vannak olyanok, akiknek a mentsvárat a szolgálat jelente­né. Ilyenkor különösen fontos, a mi névtelenségünk. Az ember nem lehet személytelen. Hiszen saját gondolatait közvetíti, re­akcióiban önmaga marad. — Miként tud a szolgálat se­gíteni? — Van olyan helyzet, amikor már az maga segítség, hogy va­laki végighallgát. Direkt taná­f- " - V te , "•_<•''-IS csőt nem várhat főiünk senki, hiszen nincs jogunk beleszólni más ember életébe. A célunk az, hogy a telefonáló — ha kell más­fél-két órás beszélgetés alatt — önmaga ismerje fel problémáját, maga jusson el a megoldáshoz is. — Ezek az ügyeletek kemény megpróbáltatások időben és ener­giában egyaránt. Mi késztette önöket arra, hogy mégis vállal­kozzanak rá? — Én a hangomon keresztül szeretnék segíteni azoknak, akik lelki konfliktusba jutottak. Ma­gam is voltam már mélyponton, rajtam is segítettek és én ezt adom tovább. Amikor elolvas­tam a felhívást, egy percig sem volt kétséges: ott a helyem. Két évtizedes tanyai tanítóskodás után kerültem a városba, szá­mos megpróbáltatást átéltem. Én már túljutottam a nehezén, miért ne tudnék másokon is se­gíteni ?! — Ez a csoport kezdi el ápri­lisban az ügyelést. Vajon a gya­korlatban is menni fog mindaz, amiről idáig csak beszélgettünk? — Mindenkinek magának kell majd éreznie, hogy mennyire ké­pes^ a feladatra. Nem lesz köny- nyű, hiszen előfordul, hogy ma­gunkat sem értjük, mások meg­értése pedig még százszor ne­hezebb. Ezért rendszeres össze­jöveteleken, tapasztalatokat csé­réivé formálódunk, fejlődünk mi Is. Tóth Tímea LE A SISAKKAL! Sok érdeklő­dő találgatja Baján, hogy mi lehet a temp­lom mellett ké­szülő emelet- magas faszer, kezet. Egyszerű a titok nyitja: az 1800-as évek elején épült templom sisak­ja annyira el­korhadt, hogy nem lehet ha­logatni a kicse­rélését. Az Országos . Műemlék Fel­ügyelőség anyagi támoga­tásával — és remélhetően az egyházügyi hi­vatal segítsé­gével — hama­rosan elkészül az új sisak, melyet a föl­dön szerelnek össze és a tér. vek szerint (májusban eme­lik a helyére. • Lángmentesített faanyagból készül az új ff. Z.) sisak szerkezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom