Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 10.

JÁTÉKFILMSZEMLE UTÁN — BEMUTATÓK ELŐTT

Értékek és véleménykülönbségek

Napokkal a XIX. Magyar Játékfilmszemle után, talán korai lenne hűvös tárgyilagossággal közeledni a legújabb magyar filmekhez.

Megoszlott a szemle egészének minősítése. Voltak, akik kijelentették, hogy a lényegesen több (a versenyprogramban 23 filmet neveztek be az alkotók) munka egységesebb középmezőnyt hozott a tavalyinál, akadtak azonban, akik épp a szélsőséges, de újító ötleteket hiányolták. A forgalmazókból és kritikusokból álló, Ítélkezésben edzett közönség véleménye gyakran épp úgy megoszlott, mint amennyire várhatóan a leendő, kevésbé válogatott nézőké.

Nyers Rezső, a társadalmi zsűri elnökeként az utol? j nap nyilvános ülését a befogadás körülményeinek, társadalmi vonatkozásainak elemzésével kezdte. Elmondta, hogy zaklatott világunkban minden művészetnek, de a tudománynak is tájékozódási zavarral kell megküzdenie. Miközben az ember birkózik a természettel és a technikával, nem gondolhatja, hogy a művészet és a tudomány segítsége nélkül győztes lehet. A szemle bizonyítja, hogy az értékrendek változása közben a magyar filmművészetben ma a zavartisztázó irány érvényesül, erre törekednek a legújabb alkotások is.

Azzal" együtt is, hogy az ábrázolás folytán kiemelt sorsokban — Gyar- mathy Lívia. Vakvilágban, Erdőss Pál Gondviselés, Rózsa János Csók, Anyu!, Gazdag Gyula Hol volt, hot nem volt, Tolmár Tamás Zuhanás közben — az ingerült feszültség, a keserűség, a létbizonytalanság, a depresszió, a kilátásta- lanság, az anyagi és a szellemi javakból való teljes vagy részleges kizártság érvényesül. Gyakran elhangzott — rész: ben ugyanezekkel a filmekkel kapcso• Hajnali háztetők (rendezte: Dömölky János)

latban is — a művészi megformálás fogyatékosságainak szóló vád: világos általában mindenki számára az első pillanattól, amit a rendező kijelöl, de közben nem határozza meg egyértelműen az utat, amin a néző végigmehet.

Jancsó Miklós rendezői díjas Szörnyek évadja című, „katasztrófa és vég- pusztulás”-látomása az előzőekben említett filmekkel ellentétben az atmoszférateremtés, a magas szinten szervezett, szintetizálóan új filmes látásmód ritka erényével dicsekedhet. Versenyen kívül bemutatott, francia —izraeli koprodukcióban készült Hajnal című filmje ugyancsak sikert aratott.

Az idei szemlén is sok dicsérő szó hangzott el a dokumentumfilmekről, Rózsa János Csók, Anyu! című, elsősorban közérdekű témájáért és színészi alakításaiért1 '' alkotása mellett a

második fix . tavalyi Bábolna után) idén is Sára Sándor nyerte Ke• Vakvilágban (rendezte: Gyarmathy Lívia)

rész tikon című filmeposzával. Az idei dokumentummunkák — Kosa Ferenc Az utolsó szó jogán (a zsűri különdíját kapta), Gulyás György és Gulyás János Én is jártam Isonzónál — a művészi megformálás kimagaslóan egységes színvonalával szinte provokálták azt a vitát, amelynek középpontjában a dokumentum és a hitelesség, a fikciós játékfilm és a hiteltelenség kérdése állt. Abban természetesen mindenki egyetértett, hogy nem az a mérték, hogy az esemény megtörténik vagy sem, sokkal inkább a mű belső kohéziójából eredő belső hitelesség lenne számon kérhető.

Az idén sok mű forgatókönyve készült irodalmi alapokból, és a Maár Gyula rendezte Malom a pokolban című produkció kivételével valamennyi új formába öntve is megállja a helyét. Méltó feldolgozás a Vámos Miklós novelláiból írt, a harmonikus családi élet lehetőségéért aggódó Csók, Anyu!, s a filmklubszövetség díját elnyert, Ottlik Géza regényéből forgatott, Dömölky János által rendezett Hajnali háztetők.

Befejezésül ismét a közönségről. Bizonyos, hogy minden eddigi esztendőnél többen voltak kíváncsiak az új magyar filmekre. A Budapest Kongresszusi Központ kétezer főt fogadni tudó dísztermének faburkolású padlóján is igen sokan ültek. De a szemle ősbemutatóinak ismétlésébe bevont Horizont moziba sem volt egyszerű bejutni, a jegyek tekintélyes része már jó előre elkelt. Végül egy jó hír azoknak, akik az országos bemutatók előtt szívesen találkoznának ezekkel az új magyar produkciókkal: március 19-től 23-ig a kecskeméti Városi moziban vetítik majd egy-egy alkalommal a filmszemle filmjeit. Károlyi Júlia

GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET

így élnek Somogy-polisz polgárai

Mindig örömmel szólunk azokról az úttörőcsapatokról, akiknél arról győződünk meg: ők a mozgalmat a saját arcukra formálták, elképzeléseiket örömmel, sok eredeti ötlettel valósítják meg. Ezért mutattuk be ezen a helyen a kiskőrösiek úttörő-köztársaságát, a bajaiak és tataháziak úttörő-termelőszövetkezetét is. Most egy ugyancsak rendhagyó közösséget látogattunk meg: Baranya megyében, Pécs tövében egy úttörőcsapat két esztendővel ezelőtt úgy döntött, hogy ókori városállam mintájára szervezi át a csapatot.

A Pécs-Vasasként ismert bányásztelepülés két esztendővel ezelőtt visszakapta a XV. századtól kezdve viselt nevét, amit néhány évtizeddel ezelőtt változtattak meg. Immár újból Pécs- Somogy lett a nevük! Ez az esemény adta meg az aktualitást ahhoz az elhatározáshoz, hogy a bányász-település iskolájában is valami újat kínáljon a közösségnek Lengvárszky Attila csapatvezető. Ottjártamkor videofelvételen a gyerekek — „Somogy-polisz szabad polgárai” — bemutatták, hogyan döntöttek: meghallgatták az ajánlatot, hogy a továbbiakban a hajdani városállam mintájára éljenek közösségben, majd döntöttek, mégpedig cserépszavazással! A továbbiakban legyen az övék a szó, mondják el, mi az újjászervezett forma lényege.

Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mi, magunk dönthetünk minden fontos kérdésben, ami bennünket érint! A döntéseket az apellán hozzuk, ahol a

javaslatokat elfogadjuk — kézfeltartással, közbekiáltással, vagy éppen kavicsszavazással — vagy elutasítjuk. Ha elfogadunk valamit, akkor az törvény- nyé válik, aki nem tartja be, az jogfoáz- tottá, metoikosszá válik, eseményeinken csak nézőként vehet részt, nem hordhat nyakkendőt, jelvényt.

Hogyan építették fel Somogy- polisz „szerkezetét?”

Az i. e. ötödik századi periklészi városállam maradandó értékeit használtuk fel. A demokratizmust tartottuk a legfontosabbnak. Közösségi játék amit csinálunk, nagyszerű játék, amihez a formákat is folyamatosan keressük. Egyébként a poliszt a Sztratégo- szok Tanácsa, — melynek tagjai a törzsek rajok — gyermekvezetői, a sztratégoszok és a fősztratégosz — csapatvezető — irányítja. Az őrs neve família lenne, de mivel kislétszámúak a törzsek, nincs szükség további bontásukra.

Tudjuk, ez csak keret a munkánkhoz. Azt viszont nagyszerűnek tartjuk, hogy magunk dönthetünk, miként pró- bázunk, dicsérhetünk és elmarasztalhatjuk, megválaszthatjuk vezetőinket. Próbáink nem formálisak, hanem élményt adók és mérhetők.

Szeretném, ha erről részletesebben beszélnétek!

— Alapvetően három részből áll a próbarendszer, amit mindenkinek teljesíteni kell. Harminc órán igazolást kell szereznie, hogy kiemelkedően figyelt, dolgozott, fel kell készülni a költészet napi szavalóversenyre és rész kell venni két kiránduláson. Ezenkívül huszonöt próbalehetőségből tizenkettőt kell teljesíteni. Ezek közül a legtöbb gyakorlati feladat: sátorverés, tűzrakás, hasznos növények felismerése, de lehet ez múzeum- vagy színházlátogatás is.

Mindenképpen szeretnénk elmondani, hogy zsibongónkat egy görög templom főfalát utánzó polisz-fal foglalja el. Mi építettük. Az oszlopok között helyeztük el törvényeinket, a gyermekvezetők esküjét, az apella által elfogadott programokat. Itt kapott helyet a törzsek névsora — „kőtáblán” —, melléjük a próbajeleket helyezzük. A polité- szek — Somogy-polisz tagjai — így figyelhetik, biztathatják egymást.. .

— Miért tartjátok lényegesnek ezt az új formát, amiben éltek, sőt, szerettek élni?

— Mert társadalmi tevékenységre ösztönöz, demokratikus. Mivel demokratikusan élni csak közösségben lehet, nálunk nem válhat senki önzővé. Tudjuk, hogy még nem teljes, és „apróra” kidolgozott amit csinálunk, de így még érdekesebb, hiszen képesek vagyunk tanulni abból is amit elvétünk!

— Hogyan zajlik le nálatok például egy nemzeti ünnep? Mondjuk, március 15-e?

— Az idei eseményt most körvonalazzuk. Tavaly felépítettük a Länderer és Heckenast nyomdát, mi voltunk a pesti ifjúság, akik elértük, hogy kinyomtassák a Nemzeti dalt... —s—

TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

Az előző fejtörő helyes válaszai: 1. A Vöröskönyv: ritka és kipusztulással fenyegetett növény- és állatfajok jegyzéke, szimbolikus vészjelzés az egyes országok kormányainak és közvéleményének címezve. 2.’ A KNP területén élő állatok jellemzői: májmételycsiga — állóvizek gyakori lakója — juhok élősködője. Pusztai hangyaleső - lomharöptű rovar — lárvája a laza felszín alól les áldozatára. Lápi póc — bennszülött, mocsárlakó halfaj farkúszója lekerekített. Barna ásóbéka hátsó lába módosult Laza talajon él. Parlagi vipera bennszülött hüllő - majgasfüvű homoki legelőkön él. Túzok — Európa legnagyobb madara védelme kiemelt feladat. — Borz — kotoréklakó, éjjeli állat — hosszú szőre fekete-fehéren sávozott.

Megfejtéseikért jutalmat kaptak: Karsay Kamilla, Lénárt Judit, Dongó Andrea, Nógrádi Melinda, Tóth Tímea, Juhász Zsolt Kiskunfélegyháza; Nagy Adrienn, Nagy Viktória, Adám Tibor Kecskemét; Zámbó Gábor Borota.

_ A megfejtéseket továbbra is a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonba küldjétek, 1987. március 18-ig.

Kérdések: a) Mi a géhbank? b) Milyen fajta lovak láthatók a bugaci ménesben? c) Miért híres a magyar szürkemarha? d) Mikor és miért váltotta fel a magyar rackát a merinói juh? e) Milyen jellemzők tették kedveltté a magyar mangalicát? 0 Soroljátok fel az elmúlt évszázadi tanyaudvar baromfiait! g) Nevezzétek meg a magyar pásztor kutyafajtákat!

A kérdéseket Gál Gyula állította össze.

TEVÉKENY NYUGDÍJAS

Most angolul tanulok

Csodálatos dolog, amikor valaki idős korára is képes megőrizni szellemi frissességét, hitét, tenniakarását. Bátay Béla nyugdíjas tanár is ezek közé az emberek közé tartozik. Délelőttjeit a kiskunhalasi öregek napközi otthonában tölti, délutánonként a szomszéd gyerekeket korrepetálja, vagy kedvenc időtöltésének, az önművelésnek hódol.

— SoJja nem ismertem az unalmat — meséli. — Matematikát és fizikát tanítottam harmincöt évig, de foglalkoztám az atomfizikával, űrkutatással, repüléssel is, s akkor voltam a legboldogabb, amikor egy-egy tanítványomba sikerült beleoltani valamelyik tudomány iránt á szeretetet, érdeklődést.

— Nehéz volt elszakadni az iskolától, de némileg pótolták a tanítványok, az ismerős gyerekek, akik tanácsért, segítségért fordultak hozzám. Még ma is előfordul, hogy egyik-másik volt diákom meglátogat, vagy meghívót kapok

oanKeiirc,osziaiytaiaikozora. ilyenkor mindig izgatottan megyek el, és örömmel térek haza, mert érzem, hogy szeretettel gondolnak vissza rám a most már

őszülő halántékú volt tanítványaim. Egy-egy ilyen találkozás erőt ad az újabb tervekhez.

— Korlátlan mennyiségű szabadidő van. Kutattam a tudományok területén, mibe mélyedhetnék bele, mivel foglalkozhatnék behatóbban. Unokáimon fedeztem föl, hogy milyen tökéletes módszerrel tanulja meg a gyermek az anyanyelvét. Ellestem a technikát, s olaszul kezdtem tanulni. Öt év alatt sikerült elsajátítanom a nyelvet, így hozzáláttam a német tudásom tökéletesítéséhez s már körülbelül egy éve az angollal foglalkozom. Még számos tudomány van, amiben kutathatok, s mint nyugdíjas megengedhetem magamnak, hogy több időt töltsék szórakozással, ami számomra az olvasás, a sakkozás. Tervem sok van. Még újabb nyolcvan évre való ... *

T. T.

Szlovák nemzetiségi népdalkörvezetői tanfolyam

A magyarországi nemzetiségi népzenei együttesek eredményes működésének, fejlődésének egyik sarkalatos pontja a népdalkörvezetők szakmai fel- készültsége. Évtizedes lemaradást kell behozniok azoknak az együttesvezetőknek, akik az ügy iránti lelkesedésből, áldozatos munkával, de csekély szakmai alapokkal irányítják egy-egy hagyományőrző csoport munkáját. Ők maguk érzik a legjobban: ha közösségüknek és közönségüknek továbbra is vonzó programot akarnak nyújtani, zenei anyanyelvűk alapos ismeretének, tudatos és igényes szakmai munkának kell az ösztönösség nyomába lépnie. Hosszú évek jogos igénye most végre megvalósul: az Országos Közművelődési Módszertani Központ, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és a Kórusok Országos Tanácsa szlovák nemzetiségi népdalkörvezetői tanfolyamot indít 1987 őszén.

Elsősorban működési engedéllyel nem rendelkező, gyakorló együttesvezetők, az együttesalapításhoz, vezetéshez kedvet érzők, a népzene és hagyományőrzés iránt vonzódó tanár-, tanító- és óvónőjelöltek részvételére számítanak. Zenei előképzettség nem feltétel, bizonyos szintű nyelvismeret viszont igen.

A C. kategóriás működési engedély megszerzésére képesítő tanfolyamról az alábbiakban tájékoztatjuk a tanfolyam leendő hallgatóit: 1987—88-ban, az iskolai szünetek alatt kerül megrendezésre — elegendő jelentkező esetén és földrajzi megoszlásuk függvényében — Esztergomban és (vagy) Békés megyében. A tanfolyam 2x10 és 3x2 napjára a hallgatóknak étkezésről, s a

bejáróknak olcsó kollégiumi férőhelyekről is gondoskodnak. A felmerülő útiköltséget, a kollégiumi díjat és a 800 forintos részvételi díjat a tanfolyamhallgató, illetve az őt delegáló intézmény (óvoda, iskola, művelődési ház, tanács, áfész, tsz stb.) fizeti. A tanfolyam tematikája: művelődéselmélet, közművelődési, zenei, néprajzi alapismereték, népzenei ismeretek, daltanítás, csoportvezetési gyakorlat — a magyarországi szlovák népzepei anyag alapján.

A kétéves tanfolyam végén a hallgatók 'vizsgát tehetnek, C. kategóriás működési engedélyt szerezhetnek, amely magasabb együttesvezetői díjazást tesz lehetővé. Jelentkezni lehet 1987. március 3I-ig az alábbi címen: Kórusok Országos Tanácsa Nemzetiségi Bizottság *1370 Budapest, Vörösmarty tér 1.

Híreink

Kiskőrösön, a művelődési központ színháztermében a helyi Bem József Általános Iskola tanulói nagyszabású műsoros estet rendeztek az elmúlt napokban. Kisdobosok és úttörők bá- boztak, szavaltak, mutattak be táncokat, fellépett az irodalmi színpad, bemutatkozott az énekkar is.

Pécsre kirándult a kecskeméti Lánchíd utcai iskola 3/c osztálya! Csenki Klári rajtitkár a kétnapos eseményt „felejthetetlennek” minősíti. A rajt patronáló Decsov Zoltán brigád a kisdobosoknak bemutatta a város nevezetességeit, jártak az abaligeti cseppkőbarlangban, és gyönyörködtek a kilátásban a Tv-torony tetejéről is. Azután elmentek a siklósi várba, szánkóztak a hegyoldalon, ott, „ahol a Tenkes kapitánya annyi borsot tört a labancok orra alá.”

Február utolsó napjaiban nagyszabású papírgyűjtést rendeztek a kecskeméti Molnár Erik Általános Iskola úttörői. A terv az volt, hogy valamennyien 10—10 kilogramm papírt gyűjtenek, kötegben hozzák az iskolába. Áz esemény nagyszerűen sikerült, hiszen komoly hagyományai vannak: évente általában négy alkalommal tartják meg.

Ez idáig a papírgyűjtésből származó pénzből vásárolták meg a csapatrádió berendezéseit, a gyermeknapi ajándékokat, és a jutalomkönyveket.

A verseny közben egy kellemes meglepetés is érte őket: megtudták, hogy az elmúlt év értékelésénél a kitüntető III. helyen végeztek, kétezer forint jutalomban részesültek!

Vége felé jár a farsang, de még mindig kapunk képeket, beszámolókat a jól sikerült, táncos, jelmezes, diszkóval befejezett eseményekről. Ezen a héten a kecskeméti Kodály Iskola kisdobosfarsangjának legötletesebb jelmezesét, a 2/ a-s Garas Normant mutatjuk be, aki takarító-kisiparos jelmezt öltött, valamint a Kecskcmét-szarkási iskola két előkészítősét (óvodását) Farkas Szilviát és Krisztinát akik az Isaura—Januárja kettőst jelenítették meg.

Izsákról Rácz Anikó a farsangról küldött beszámolót. Amint leveléből kiderül, két alkalommal tartottak farsangot — nyilván a sok résztvevő indokolta ezt — az igazi felszabadult hangulatot a kisdobosok eseménye jelentette.' Természetesen náluk is voltak Isaurák, de volt suszterlegény, és Z’Zi

labor is! Jól sikerült tombolájuk, diszkójuk és jó étvággyal fogyasztották a szülői munkaközösség tagjai készítette süteményeket is.

Különösen érdekes eseményről is kaptunk hírt: a kecskeméti úttörőházban eszperantó nyelvű bemutatót tartottak a Kertvárosi Általános Iskola hetedikesei, Halász Ferencné tanár irányításával. Tolmácsra nem volt szükségük, hiszen a Piroska és a farkas, valamint a Mese az aranyhalról című mesék cselekményét az eszperantista úttörők ügyesen, tárgyakkal is megjelenítették.

Kadafalváról a Boróka utcai iskola úttörői — élükön Herczeg Gabriellával — ragadtak tollat, hogy őrsük nevében megírják, a kemény téli napokon hogyan tartották őrsi foglalkozásaikat.

Munkával! Bekopogtak az egyik tanya idős, magára maradt lakójához. A lányok takarítottak, boltba mentek, a fiúk lapátolták a havat, vágták a fát. A néni meghatottan köszönte meg a segítséget.

Gyerekek! Ugye mindenhol élnek idős, magányos emberek, — és mindenhol vannak ügyes, tettrekész úttörők is!

Páhiból is kaptunk levelet, Pinke Nóra és Győrfi Boglárka írta: csapatukban Balázs I.ászlóné irányításával a maguk módján felvették a küzdelmet a káros szenvedélyek ellen. Kilenc őrs nevezett a vetélkedőre, ahol plakátot készítettek, verset írtak, cikkeket gyűjtöttek a káros szenvedélyekről. A vetélkedő résztvevői alaposan felkészültek az egészségre káros ételek, italok és dohányzás tudnivalóiból!

És még mindig farsang, ezúttal a kecskeméti Halasi úti iskolából az úttörőtanács titkára, Rakita Ildikó beszámolója alapján.

Az elmúlt napokban tartott eseményen a legnagyobb sikert a hatodikosok Z’Zi Labor paródiája aratta. Jelmezt főként a kisdobosok öltöttek, de ők annál ötletesebbeket: volt háremhölgy, nagy ho-ho-horgász és természetesen Isaura is. A farsangon Bodor Zoltán szolgáltatta a zenét és valamennyien jól szórakoztak.

Összeállította: Sclmcci Katalin