Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-10 / 58. szám
4* 1987. március 10. • PETŐFI NÉPE • 5 „A molnár maradjon a malomkőnél" KEVESEBB PERNYE ÉS SZÉN-DIOXID 3TSS! Rövidesen fellélegezhet a Leninváros Környezetvédelmi beruházás a kecskeméti Zománc- és Kádgyárban Az idén várhatóan befejeződik a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, valamint a leninvárosi lakók között jó két évtizede tartó környezetszennyezési huzavona. Átalakítanak és porleválasztóval látnak el ugyanis négy vasolvasztó, úgynevezett kúpoló- kemencét. A munkálatokat az NDK-beli GISAG cég irányítja. Február 25-én és 26-án megkezdte a próbaüzemet az első két berendezés, s ha működésük megfelelő lesz, akkor áprilisban leállíthatják a Halasi úthoz legközelebb eső, a környezetet leginkább szennyező két „lángoló" kúpolókemencét. mmi* m a ■Bjj| • Kémények a tetőn. A bal oldali két ktípolókemcncén már ott a porleválasztó. Mi van a levegőben? Noha sok olvasónk ismeri, nem árt újra áttekintenünk a fő szennyezőforrásokat. Tóth Viktor műszaki igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint ezek két csoportra oszthatók. Egyiküket önmagában képviseli a zománcgyártásnál felszabaduló fluorgáz. A másik csoportba a zománcgyártástól függetlenül működő olvasztókemencékből kiáramló füst alkotóelemei tartoznak. A levegőbe kerülő füst egyrészt tartalmazza a szilárd halmazállapotú, por alakban lebegő pernyét, ez „feketíti” be a környék épületeit. Másrészt a füsttel együtt szénmonoxid és kéndioxid gáz kerül a szabadba. A fluorgáz káros hatásait a minél nagyobb szétterítés tudja ellensúlyozni, mivel így csökken a koncentráció. Ennek érdekében már ;tfz évvel ezelőtt megfelelő szórást biztosító, 70 méter magas kéményt építettek, ám tavaly őszig — technológiai okokból —, a fluornak csak egy részét sikerült ezen keresztül kivezetni. A mondott időben azonban elvégezték a szükséges átalakításokat, s a fluorszennyezés gondja lényegében megoldódott. A kúpolók füstje porleválasztóval fogható meg, ám ehhez a kemencéket is át kell alakítani. A vizes porleválasztó sárrá alakítja át a pernyét, amely így nem kerül a szabadba. Ugyanez a víz a kéndioxoddal kénessavat alkot, amit szódával semlegesítenek. Az átalakítás azt is lehetővé teszi, hogy a szénmono- xidot elégessék az úgynevezett rekupe- rátorban, javítva a kemence hatásfokát is. A kecskeméti Zománc- és Kádgyárban a három pár vasolvasztó közül két pár 25 évvel ezelőtt épített nyugatnémet kemence, a harmadik pár pedig — ezek lángja látszik a felüljáróról —, 10 éves magyar kúpoló. Jelenleg az egyik régebbi kemencepár átalakítása fejeződött be, a Halasi út mellettieket áprilisban állítják le, s az ősszel helyezik újra üzembe. Az átalakítás után a négy kúpoló teljes egészében fedezi majd a gyár kapacitását, tehát megszűnik a légszennyezés. A GISAG tapasztalata garancia Az NDK-ban már az ötvenes években készítettek vizes porleválasztót. A most alkalmazott, Venturi rendszerű berendezést 1968-ban kezdték kifejleszteni, s 1975-óta 14 darab sikeresen működik, részint az NDK-ban, de Győrben, Szegeden és Komáromban is. A felsoroltakat Volker Borrmann, a cég bemsdorfi gyárának igazgatója közölte, aki Wilfried Sickert konstruktőr kíséretében a munkálatok befejezésére Kecskemétre látogatott, hogy személyesen legyen jelen az átadáson. A vállalkozás különlegességét a szokatlanul rövid határidő jelenti. Az ötlet megszületésétől a tervezésen, a régi kemence bontásán, az új kúpoló felépítésén és a porleválasztó felszerelésén keresztül az üzembe helyezésig alig két év telt el, miközben számos alvállalkozónak kellett együttműködnie. Volker Borrmann 96 százalékos le- választási hatásfokot ígér. Eddig a kemencékből óránként 180 kilogramm pernye távozott el, aminek az előírások szerint 9 kiló alá kell csökkennie. Technológiai előnyök A Zománc- és Kádgyár igazgatója, dr. Halász István, az első csapolás alkalmával szintén ott forgolódott a kemence körül. Halkan megjegyezte: — Nagyon szép a salak. Az új vasolvasztók Ugyanis nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentenek előrelépést. Az új kemencék úgynevezett forrószeles kúpolók, magasabb az olvadék hőfoka, jobb a hatásfok. A programozható adagösszeállítás és regisztráló mérleg pontosabbá teszi az ötvözőanyagok hozzáadását, amelynek következtében várhatóan javul az öntvények minősége, kevesebb lesz a selejt, ami ezidáig a KZK kevésbé gazdaságos működésének egyik okozója volt. A salak más szempontból is fontos az igazgató számára. Tervezik ugyanis az építőanyagipari felhasználását, ezzel is növelve a gyár várható eredményét. Bálái F. István A napokban múlt 50 esztendeje, hogy Varga István három évi tayionc- idő után Gutheil Ádám és Társai molnárműhelyében jó előmeneteli eredménnyel segédlevelet kapott. Ebből az alkalomból megkapta a szakma egyik legrangosabb elismerését, a Pékár Imre Emlékérmet, amelyet a Gabonatröszt alapított 1985-ben, a kiváló magyar molnáripari szakember emlékére. Pista bácsi jókedélyű, mozgékony ember, nehéz elhinni róla, hogy betöltötte a 70. életévét, pedig sok vihart megélt. Még ma is dolgozik, rendszeresen bejár a malomba mint technológus. Ebben a beosztásban ment nyugdíjba. Többször ki akarták emelni magasabb funkcióba, de ő mindig tiltakozott, mondván: a szakma közelében akar maradni. Ilyenkor megjegyezte: a molnár maradjon a malomkőnél. A szülei dohánykertészek voltak, de ő inkább a molnársághoz vonzódott már gyerekkora óta. Lehet, hogy azért, mert szülőhelyén, 4 Szatmár megyei Kölesén volt a nagyapjának egy kezdetleges vízimalma. — A katonaidőmet letöltve 1941 augusztusában kerültem Budapestre a Gizella Malomba, ahol különböző beosztásokban voltam 1959 június végéig. Időközben továbbtanultam és 1943 június 12-én mestervizsgát tettem, majd később a főmolnárképző tanfolyamot is elvégeztem. Több malomban dolgozott ezt követően és 1962-ben került a kiskőrösi üzemhez vezetőként, majd a megyei gabonaipari vállalat központjába. Innen ment nyugdíjba. — Tudja, a molnár szakma — a rendelkezésünkre álló tárgyi bizonyítékok szerint—az emberiség legősibb mestersége. Nyomai fellelhetők a világ minden táján a több ezer éves ősi kultúrákban. Hazánkban Széchenyi István gróf szorgalmazta a malomipar fejlesztését. A témát folytatva arról beszélgetünk, hogy a magyar malomipar milyen gyorsan világhírűvé vált. A hengerszéket és a síkszitát hazánk fiai találták fel. A XIX. század második felében ez az iparág fejlődött a leggyorsabban. Nemcsak az osztrák—magyar monarchia számára, hanem egész Nyu- gat-Európába szállítottak magyar gyártmányú malomipari felszereléseket. Varga Istvánt elismerik a szakmában. Ezt bizonyítja, hogy 1950-ben a Szakma Legjobb Munkása kitüntetést kapta. Ugyancsak ebben az esztendőben sztahanovista lett. 1953-ban az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója elismerésben részesült, és jelenleg a Gyémántkoszorús törzsgárdajelvény birtokosa. Legjobban azonban a legutóbbi elismerésnek örül, mert mind mondja: a Pékár Imre Emlékérmet csak igazi molnárok kaphatják meg. Kereskedő Sándor • A német szakemberek figyelik az első csapolást. Középen Volker Borrmann igazgató, mellette Günter Jannasch és Siegmar Schulze szerelők. (Méhesi Éva felvételei.) • Varga István pekározást végez, vagyis a liszt színének, fehérségének elbírálására jellegmintát használ fel. Az eljárás feltalálója Pékár Imre, módszerét az egész világon alkalmazzák. Fordított világ: a déli félteke • Napfénytartam-mérés a déli féltekén. KECSKEMÉTI PECSENYE wtwmwA ISW'Ml SZABVÁNYON KÍVÜLI CSIRKECOMB KEDVEZMÉNYES ÁRON 55.— Ft/kg KAPHATÓ A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT SZAKBOLTJAIBAN, VALAMINT AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI ÉLELMISZERBOLTOKBAN! Kérjük, vásárolja Ön is! 158 KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó fogalmaink teljesen felborulnak, ha az északi félgömbről a déli féltekére utazunk. Amihez itt, északon hozzászoktunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen az ellenkezője igaz. Az első furcsaság a déli féltekén az, hogy a Nap egészen másképp teszi meg látszólagos útját az égbolton, mint azt nálunk megszoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pályáját nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi oldalon. A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves szelek idézik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szubtrópusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyire meleg, és sokszor kínzóan fülledt. Sokan keresik fel a déli földgömbön is november első két napján a temetőket, hogy az elhunytakra emlékezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli földgömbön ilyenkor kezdődik a tavasz. A karácsony és az újév már a nagy hőségek időszakára esik. A karácsonyfának megfelelő pálmát sokszor fördőruhá-s ban ülik körül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mert a természet őszi hanyatlásával esik egybe. Azután következik az év legcsúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a télnek a kezdete. A déli félgömbön fekszik az Antarktisz, Földünk hatodik szárazföldje, amelyet majdnem teljes egészében vastag jégpáncél borít. A Nap a Délisarkon kereken fél éven át nem jelenik meg az égbolton. Hat hónapig tart a sarkvidéki éjszaka, éppen az évnek ab-- ban a részében, amikor nálunk hosszúak a nappalok. A téli hideg augusztusban éri el a tetőfokát. A jégtakaró magasan fekvő részein ebben a hónapban mínusz 80- -88 C° közötti hőmérséklet is előfordul. A „nyár” januárban és februárban köszönt be. Érdekes meteorológiai különbség Földünk két félgömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal kisebb kiterjedésűek a hóval borított területek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. A déli féltekén ugyanis sokkal kevesebb a szárazföld. Másrészt az aránylag nagyobb szárazföldi területek (Afrika déli része, Ausztrália és Dél- Amerika) északabbra fekszenek, ahol a hó csak a magasabb hegyekben marad meg. A havazás Ausztráliában csak ritkán fellépő jelenség és tartós hótakaró nem is alakul ki. ÚJ GÉPMŰHEL Y Év elejétől új gépműhelyben dolgozhatnak a Kiskunfélegyházi Dózsa Termelő- szövetkezet szerelői. Az új létesítményben a világos, tágas szerelőműhely mellett csempézett mosdók, fürdő és öltöző is helyet kapott. (Gaál Béla felvétele) ART BUCHWALD: Az ingatlan-gazdagok A kongresszus közös gazdasági bizottságának jelentéséből kitűnik, hogy a gazdagság Amerikában mind kevesebb ember kezében halmozódik fel. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdagok még gazdagabbakká, a szegények még szegényebbekké válnak. Nincs ebben semmi meglepő. Egyik legutóbbi vizsgálatomból kitűnt, hogy a gazdagság nagy része az Egyesült Államokban jelenleg a nagy ingatlanvállalatok kezében van, és a szegénység az utóbbi néhány évben Texas és Oklahoma olajipari jövedelme között vezet. Egy dallasi vállalat tulajdonosa kijelentette; — „Nem igazságos, hogy minden azoké, akik ingatlanokkal foglalkoznak, mi pedig nyomorgunk. Ha nem osztják fel egyenlően a jövedelmeket, az olajemberek, akik a jövedelemskála legalján vannak, fellázadnák és erőszakkal veszik el a részüket". — De nemrég még önök, olajemberek kerestek a legtöbbet? — Kerestünk valamelyest, de csak azért, mert 32 dollárért lehetett egy hordó olajat eladni. Ilyen árak mellett megvásárolhattunk mindent, ami kapható volt. De amikor az olaj ára II dollárra esett, megfosztottak minket minden lehetőségünktől. — így hál önök, akik gazdagok voltak, egyik napról a másikra szegényekké váltak. NI it tehettünk? Bizony az olajipar-' ban a gazdagok elszegényedtek. Nincs szomorúbb a világon, mint egy tegnapi milliomos. — Es ha elgondolom, hogy egykor önöknek volt a legmagasabb jövedelmük.-— Nem tudom, hogy a legmagasább volt-e, mindent megvehettem. A Neiman Marcusnak olyan jó vevői voltunk, hogy amikor a feleségem megmondta neki, hogy nem tudunk többé nála vásárolni, bevonta azt a szövetfajtát, amelyet a feleségem kedvelt, hogy senki se viselhesse többé. — De mégis vigasztaló, — mondtam, — hogy a szegény ember egyik napról a másikra ismét gazdaggá válhat. — Ez mindaddig nem lehetséges, amíg az OPEC elárasztja a piacot. Valahányszor tagjainak egyike csökkenti az árat, valamelyik amerikai olajtermelő követi a példáját. * * * Elhatároztam, hogy keresek egy ingatlanmágnást, aki gazdagabb lett. Amikor elmentem hozzá, éppen unottan nézett ki új irodaházának ablakán. Az épület tíz hektár területet foglal el a Central Parkban. A városrendezési hivatal külön engedélye alapján épült. Igaz, hogy az ingatlannalfoglalkozókat elárasztja a pénz? Elünk, éldegélünk. Az olajemberek szerint önök felháborítóan gazdagok. Mit vár tőlük, mit mondjanak? Valamennyien szegények. Valamikor gcuulagok voltak. Azt mondják, felháborító, hogy ön és az önökhöz hasonlók összeharácsolják az ország minden gazdagságát. Mentek volna olyan iparágba, ahol adókedvezményt kaphatnak. — Mit gondol, jó a társadalomnak, ha az önhöz hasonló milliomosoknak három házuk, egy jachtjuk és egy repülőgépjük van, amíg a texasi olajemberek bezárják az olajkutakat?-- Nem tudom, miért kellene az ingatlanügynököknek lemondaniuk a jogos igényeikről csak azért, mert az olajemberek nem tudják, hogyan működik a rendszer. Lehet, hogy gazdagok vagyunk, de megkérdezte már valaha is valaki, hogyan jutottunk idáig? — Tényleg, hogyan jutottak? — A régi módszerrel— mások pénzének felhasználásával. (Ford.: Köllcr Ágnes)
