Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
1987. március 28. • PETŐFI NÉPE • • PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága pályázatot hir- -det Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre, az 1987/88-as tanévre. Az alábbi esti egyetemi tagozatok indulnak: I 1. Hároméves általános tagozat. 2. Kétéves szakosított tagozat. 3. Speciális továbbképző .tanfolyamok. Jelentkezési lapokat az illetékes városi, nagyközségi, illetve megyei irányítású nagyközségi. pártbizottságoknál, valamint az oktatási igazgatóságon lehet beszerezni. Valamennyi tagozatunkra pár.tonkívüliek is kérhetik felvételüket. O HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT. E tagozat elsősorban állami, gazdasági és mozgalmi életben tevékenykedő' vezetők képzését szolgálja, akiknek politikai, világnézeti szempontból felkészültnek kell lenniük. Kivégzését javasoljuk mindazoknak, akik középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkeznek és munkakörükhöz előírják; valamint párt- és tömegszerveze- * ti propagandistáknak, akik a ká- derfejlesztési tervben szerepelnek. A résztvevők filozófiát, politikai gazdaságtant és munkásmozgalom-történetet tanulnak, de később a munkásmozgalom története helyett a tudományos szocializmust tanulmányozhatják. A jelentkezés feltétele: érettségi, továbbá munkahelyi vezetői, pártalapszervezeti javaslat, és orvosi igazolás. A hallgatók hetente háromórás foglalkozáson vesznek részt, félévkor beszámolnak, év végén vizsgáznak a tananyagból. • Tandíj egész évre: 300 Ft, amit a munkahelyek is átvállalhatnak. Tanfolyamok indulnak: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskőrösön, Bácsalmáson. © KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZAT. E tagozaton a marxizmus egy-egy ágát magasabb színvonalon, elméleti, tudományos igényességgel sajátíthatják el a hallgatók. Elvégzését javasoljuk: egyetemet, főiskolát végzett értelmiségi, tudományos munkakörben dolgozó fiatalok, pedagógusok, népművelők, újságírók, propagandisták, illetve vezetői munkakört betöltők részére, akiket a káderfejlesztési tervben szerepeltetnek és .perspektívában is számításba vettek. A jelentkezés feltétele: főiskolai, egyetemi végzettség; illetve munkahelyi vezetői, pártalapszervezeti javaslat, és orvosi igazolás. A hallgatók hetente háromórás foglalkozáson vesznek részt, félévkor beszámolnak, év végén vizsgáznak a tananyagból. Tandíj egész évre: 500 Ft, amit a munkahelyek is átvállalhatnak. Tanfolyamok indulnak: Kecskeméten: Filozófia; Politikai gazdaságtan ; Nemzetközi munkás- mozgalom története. O SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK. E tanfolyamok általában a párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propagandisták, városi, nagyközségi pártapparátusok munkatársai és a választott testületek tagjainak továbbképzését szolgálják. Az egyéves tanfolyamokon a korábban szerzett marxista műveltség kiegészítésére, elmélyítésére, felfrissítésére, a társadalom- tudományok újabb kutatási eredményeinek feldolgozására nyílik lehetőség. A tematikák elméleti igényességgel tárgyalják az adott témakörhöz kapcsolódó átfogó és sokrétű kérdéseket. ~ A tanfolyamon végbizonyítványt kapnak a hallgatók, amely a káderképzési tervnek megfelelően az.ötévenként előírt továbbképzésben való részvételt igazolja. A hallgatók hetente háromórás foglalkozáson vesznek részt, és tanulmányaikról beszámolnak. Tandíj egész évre: 600 Ft, amit a munkahelyek is átvállalhatnak. Az alábbi tanfolyamok indulnak: 1. Politikai rendszerünk időszerű kérdései: Jánoshalma, Kecskemét, Kiskőrös. 2. Szociológia: Kecskemét. Kiskunhalas. 3. Művelődéspolitika: Bácsalmás, Kecskemét. 4. Társadalmuk és az erkölcs: Kecskemét. 5. Esztétika: Kecskemét, Kiskunhalas. 6. Bevezetés a marxista valláselméletbe: Kecskemét. 7. Gazdaságpolitika: Baja, Kecskemét, Lajosmizse. 8. Világgazdaság: Kecskemét, Kiskunhalas. 1 9. Nemzetközi politika: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas. ! 10. Vezetési ismeretek: Baja, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós. 11. Politikai nevelés: Kalocsa. 12. Fejezetek Bács-Kiskun megye agrártörténetéből: Izsák. 13. Korszerű gazdálkodás, vezetés, szervezés: Kalocsa, Tiszakécs- ke. 14. Deviáns viselkedésmódok és visszaszorításuk szociológiája: Kecskemét. 15. Az MSZMP honvédelempolitikájának alapjai és ideológiai kérdései: Kecskemét. * Tájékoztatásul közöljük, hogy az Esti Egyetem általános és szakosított tagozatára jelentkezők felvételi vizsgán vesznek részt, amelyet 1987. június 1—12. között tartunk. A felvételi vizsgák helyéről, időpontjáról a jelentkezőket külön értesítjük; egyidejűleg a felvételi vizsgatételeket is megküldjük. A továbbképző tanfolyamokon a jelentkezők felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontja előreláthatóan július eleje lesz, erről szintén külön értesítést küldünk. A hiánytalanul kitöltött jelentkezési lapokat —- 2 db saját névre megcímzett és bélyeggel ellátott válaszborítékkal együtt — kérjük 1987. április 30-áig az illetékes pártbizottsághoz, illetve az oktatási igazgatóság tanulmányi hivatalához (Kecskemét, Ady Endre út 18.) eljuttatni. KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK Gyermekkórus Japánból Hogy Kodály zenepedagógiája milyen, méntékiben népszerű a ja- pán zenepedagógusok körében; arról a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet 10 éve visszatérő japán hallgatóitól már sokszor halhattunk. Többek között a tokiói Keilchi Fujiit» professzortól Isi, aki egy zenepedagógiai intézet vezetőjeként talán a legtöbbet tett Japánban a Kodály- mód&zer népszerűsítéséért. Az elmúlt tíz esztendő imaigyairországi tapasztalatait összegyűjtve azon igyekezett, hogy ezek az eredmények élővé váiljanak a gyakorlatában is. Hogy célját milyen, mértékben sikerült megvalósítania. azt csaik • a beszámolókból tudhatjuk, azt azonban — a kedd esti hangversenyen — közvetlenül is .tapasztalhattuk, hogy Bartók és Kodály gyernnekkairi műved milyen mértékben népszerűek Japánban. Nagy várakozás előzte meg a Tokióból1 érkezett kórus fellépését a napokban az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. A nemzetközi hírnevű énekkar harmincöt éves múltra tekinthet vissza. Alapítója Na- gadandkava Shindchi és Paulo Anni atya. Tizenkettedik alkalommal koncerteznek külföldön, adtak már hangversenyt a washingtoni Lincoln Center megnyitóján, a Vatikániban, II. János Pál pápa előtt, Kanadában, az NSZK-bain, Ausztriában, Angliában, Dél—Koreában, Ausztráliában és Üj-Zélandon. Most lépitek fel első ízben európai szocialista országban. A Nemzetközi Ifjúsági Kórusszövetségben 1955 óta képviselik: hazájukat. Jelenlegi vezetőjük, Shnichi Hasegava és leánya, Saeko Hasegava karnagy a százhúsz tagú kórusból negyvenöt gyerekkel érkezett hat. zánlkba. A zsúfolásig télit nézőtéren az érdeklődők között — a program előzetes ismeretében — sok zenepedagógus és gyerek várta izgatottan,, hogyan szólalnak meg idegen kiejtéssel, a jói Ismert szerzőik sokszor énekelt művel, a XX. századi magyar (kórus,muzsika mely sajátosságaira ítegfogé- konyaihhaik a más kultúrában élő. de több nemzet zenéjében is otthonos általános iskolás korú fiúik és leányok. Magával ragadó élmény volt — egyebék mellett — az Esti dal és a Legénycsúfoló előadása közben figyelni, hogyan segít ráérezni a kifejező muzsika a szavakra, a hozzájuk tapadó hangulatokra, hogyan találnak rá segítségével — félig ösztönösen, félig körvezetőjük irányításával — a. szöveg mögött a zene áramlására. A zenetörténet több konszaflcából válogatott gazdag program — gregorián énekek, Dufay, Josqudn des Pres, Palestrina,, Bach, Kodály, Bartók, Poulenc és mai japán1 szerzők művei — kiváló lehetőséget adott, hogy egy-egy nemzeti zene változatos stílusú, hangulatú megszólaltatásával1 bemutassák adottságaikat, kiváló technikai tudásukat. Az est kétségkívül1 legérdekesebb szakaszát a kortárs japán művek előadásának köszönhette a közönség. Az anyag, az elÁ adók személye és az előadásmód külön-Jkülön is kuriózumnak számított, hiszen a kortárs japán, művészetből a zenét ismerjük legkevésbé. Érdekes volt Kodály kompozícióinak társaságában találkozni velük, meglepően sok hasonlóságot mutattak föl elsősorban a gyermek személyiségére figyelő játékosságukban, de ritmikai, metrikád és dallamvilágukban is. A népi zenei hagyományokban is nagy szerepet játszó ritmuskíséretek, oszti- natók speciális módon gazdagították a dallamot. A fából készült, többféle nitmushangszer „száraz” hangszíne jellegzetes hangzást adva vált a dallam részévé. Károlyi Júlia F orradalmárok neve röppent föl, mint fényes v - üstökös, a tavaszi ünnep alkalmával, szólongatta, megidézte őket egy-egy pillanatra az emlékük őrzésére, életük, hősi magatartásuk, már- tiromságuk szép példájára utaló beszéd. Idősebb szomszédom csöndes, suttogó szavai senkit sem zavartak, amikor szinte magának mormolva megjegyezte: — Vajon ha azok a hősök egy kis időre felébrednének, mit mondanának, mi lenne a véleményük a világról? Hirtelen támadt gondolatai felől kérdezősködni nem állt módomban, később pedig elsodortak bennünket egymástól az események. A kérdés azonban bennem rekedt, s fel-feltör akaratlan. Azóta néha azon kapom magamat, hogy a hajdani forradalmárok tiszta idealizmusával, jövőt szépítő romantikájával — ne szégyelljük, minket is megcsapott ennek a szellője — vizsgálom hétköznapi életünket. Amíg mindannyiszor rá nem jövök, képtelenség olyan szemüvegen át nézni a világot, amely azokból a régebbi időkből láttatná a jelent, mai életünket: botlásainkat, tévedéseinket, kockázatos győzelmeinket és a sikert is felhozó kudarcainkat. Valójában nem is az a kérdés, hogy mit szólnának mindehhez a börtönt, kínzást elviselő, sőt életüket áldozó régiek, hanem végtére is az: miként lehetne jobbítani, szehbé, boldogabbá tenni ezt a mai valóságot, a ma emberének az életét. Olyan-e ez áz élet. amilyennek mi is elképzeltük, vagy eltervezték fiaink, lányaink, s ahogy elvárják tőlünk unokáink, későbbi utódaink? Messzire vivő gondolatok ezek, s nem is hiszem, hogy hirtelen fel lehetne sorolni akár csak címszavakban a Az élet minősége töprengés egyes szakaszait, állomásait. Amiért mégis érdemesnek tartottam egy rövid fejtegetésre, az annak a felismerése, hogy legtöbbször még a kérdés feltevéséig sem jutunk el országos gondjaink közepette. - Ritkán kérdezzük meg egyéni és társadalmi méretű gazdasági bajaink seregében, hogy miért lehettünk derűsek, bizakodóak, kitartók, akadályokon átlábalók, kínlódást tűrök sokkal nehezebb és kilátástalanabb időszakokban? És miért vagyunk türelmetlenebbek mostanában? Csak azért-e, mert a közelinek látszó céljaink messzebbre tolódtak, talán az idősebbek életében már el sem érhető távolságra kerültek? Valljuk be, az a kérdés, hogy mit szólnának az ősök a jelenünkhöz, valójában bennünk is feldereng, csak éppen nem beszélünk róla. Nem jutunk el a kimondásáig, mert úgy érezzük, hogy talán. felesleges is, köznapiasan szólva, mert „ki figyel oda?” Mindenki el van foglalva a maga . környezetének ezernyi fontos ügyével, az országos — vagy annak vélt — terhek odébb görgetésével. Az élet minőségéről alkotott elképzelés — nevezhetjük szocializmusnak vagy kommunizmusnak — sok emberi áldozatot követelt az elmúlt évszázadnyi vagy még régebbre is visszatekintő idők során. Hiszen már Batsányi és Petőfi is ilyen ember- és nemzetfelszabadító célokért küzdöttek hajdanán. De nyilvánvaló, hogy minden generációnak magának kell megírnia a korszerű életvitelről, életnívóról, a társadalom és az egyén viszonyát szabályozó értékrendjéről a saját kiskátéját. Ami nem azonos — ha alapvető emberi törekvéseiben hasonló is — a negyvennyolcas, tizenkilences, a negyvenötös, az ötvenhat utáni, netán a hatvanas években kitűzött közvetlen célok- kal. * • || Beszélnünk kellene gyakrabban ezekről a törekvésekről, hogy kikristályosodjanak, pontosabb értelmet kapjanak a mára is érvényes normák, amelyek betartásáért, s a célok, amelyek eléréséért élni, alkotni, küzdeni érdemes. Amelyek megtartása révén egy igazságosabb, a beleszóló embertől — másként kifejezve: a demokratizmustól — sem félő társadalom körvonalait rajzolhatnánk meg kontúrosabban a kissé elmosódott, némelyek szerint „elmaszatolódott” szocializmuskép helyett. Nem ám az ősök visszajáró szelleme és a szemrehányó szavaiktól való félelem miatt — bár rájuk is tekintve —, hanem éppen a mai fiatalabb nemzedék érdekében. Akik közül elég sokan rákényszerülnek arra, hogy tanult hivatásukat elhagyva, energiájuk javát fektessék a képességüket, tudásukat — emberi értékeiket — meg sem közelítő munkába. Talán fel sem ismerve eléggé valódi lehetőségeiket. Idős szomszédommal azóta is "folytatom a csöndes disputát magamban, egyetértve és vitatkozva, mint olyan sokan másfelé is hasonlóképpen elmélkednek közös dolgainkról. Ügy vélem, hangot kellene adni naponta minden lehetséges fórumon az élet minőségéről alkotott véleményeknek, amelyek őszinte megfogalmazása nélkül nincs értelmes cél és jövőt építő társadalom. F. Tóth Pál . ' WBSSSKBm Lakókonténerek, kerti bútorok Halasról A Kiskunba- > lasi Fa- és Építőipari Szövetkezetben már a tavaszi budapesti Nemzetközi Vásárra készülnek, ahöl évről évre kiállítják lakókocsijaikat. Jelenleg két típusú — egy- és kéttengelyes — lakókocsit, illetve lakókonténert gyártanak. évente 130—140 darabot. A szövetkezet Ötféle kiérti bútort készít. A fehér fa garnitúrák asztalból, székekből és pádból állnak. Tavaly ezekből a termékekből húszmillió forint értékben forgalmaztak, fele belföldre készült, a többi pedig Franciaországba és a Német Szövetségi Köztársaságba. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) • Szerelik a kéttengelyes konténert, melyet a Bajai Vízügyi Igazgatóság részére fürdőko- esinak alakítanak ki. • Az extra típusú kerti szék — amely nyugággyá is alakítható — összeállítása A csodálatos Oberstdorf főterén várakoztam néhány esztendeje. Egy pádon üldögélve pihentem az alföldi embernek szokatlan magashegyi sétálgatás fáradalmait. Jártam az egyik havasi legelőn, ahol különféle állatok felpántlikázva, feldíszítve várták az ünnepélyes búcsú, őszi hazatérés kezdetét. Közelről szemügyre vehettem a világhírű síugrósáncot. Jó hangulatban nézgelőd- tem a bajor üdülőhely központi terecskéjén. Élveztem a cirógató októberi napfényt, a turisták nyüzsgését. Mintha mindig vasárnap volna a hegyi, kínosan tiszta faluban. Mintha minden a vendégek gyönyörködtetéséért teremtődött volna. Mintha mindenki a turizmusból élne. Mintha minden a szórakoztatást szolgálná. Virágok szegélyezték a járdákat, sehol egy szalmaszál, papírdarabka vagy cigarettacsikk. Az élményt ízlelgetve alig- alig vettem észre, hogy kis görgőkön kétfelé szalad a mögöttem álló ház hatalmas kapuja. Nem akartam hinni a szememnek: legalább húsz szarvasmarha álldogált a pa- tikatiszíaságú istállóban. HaSí és tehenek marosan újra bezárult a kai pu és az előtte sétálgatók nem is sejthették, hogy egy jómódú gazda az egyik legforgalmasabb idegenforgalmi csomóponton tartja állatait. Miért is ne engednék a hatóságok? A turisták szívesen nézegetik, fotózzák az állatokat. A szomszédok akkor sem tűrnék meg a bűzt, a koszt, ha egyetlen idegen sem vetődne Oberstdorfba. Megszólnák az istállóját elhanyagoló gazdát, elmaradnának vásárlói. Arrafelé rangja van az állattenyésztésnek, az állat- gondozónak. Szép honunkban a kanász jelző a legsúlyosabb sértések közé tartozott. A lányaiból diplomást csináló, vagy számukra ilyen férjet óhajtó termelőszövetkezeti gazda — akad ilyen — legfeljebb kíváncsiskodni engedi hazalátogató gyermekeit az ólak környékére. Bepiszkíthatják magukat 1 Ruhájukba beveszi magát a disznók, bárányok jellegzetes szaga. Az állattenyésztésben tudós, világlátott ismerősöm lelkesen újságolta, hogy Hollandiában a legszebb lányok ki öltözve vezetik a nyilvános mustrára * tenyészállataikat Magam láttam Augsburg környékén Mercedessel és egy szép ifjú hölggyel szülei jószágát levegőztető egyetemistát. A városiasodás, a kulturá- lódás tehát nincs ellentétben ez állattartással. Csak sajnálhatom azokat a századforduló körüli kecskeméti polgárokat, akik fölháborodva követelték a „falusias viszonyainkra” emlékeztető Csirke, Tyúkláb és hasonló utcanevek megszüntetését. Azok szégyelljék magukat, akik a huszadik század végén úgy gondolják, hogy az elhanyagoltság, a trágyaszag, a por és a sár szükségszerű velejárója az állattenyésztésnek. Nem is kell messzire menni jó példáért. Fiatal koromban olyan rábaközi istállókban jártam, amelyekben akár ebédhez is teríthetett volna a gazda. Aligha véletlen, hogy abban a faluban büszkélkedhettek a legjobban tejelő, rekorder-tehenekkel. (És mellesleg ott olvasták ronggyá a népszerű mezőgazdasági könyveket.) H. N.
