Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

1987. március 25. 0 PETŐFI NÉPE * 3 TáQ7C7Ptlf1í5c7lnt1 HIHNÖRZŐ TÁ8SUIÍS v CIÖjLjOZjwl 1 tlCtOZjlv/lX a szolgáltatói, a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari ellátásért A 'lakosság életkörülményeinek javításában fontos kérdésekről; a foglalkoztatásról, a szolgál tartá­sokról, a kereskedelmi és vendég- Láitó-ipari ellátásról, tárgyalt leg­utóbb a Jászszentlászlói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 'Mint arról a beszámoló elején szó esett, a helyi munkaerő fog­lalkoztatását részben megoldották a település és a félegyházi Kis­kun Cipőgyár együttműködésével. A gyár a községiben egy lakást vásárolt, és abban az év kezdetén cipőtaipkészítő üzemet rendezett be. Lehetőség van rá, hogy e munkahelyet később száz személy számára bővítsék. Hasonló foglal­koztatási alkalmat kíván teremte­ni a Kiskunmajsai Cipész Szövet­kezet és az Integrál Áfész is. Örömmel fogadta a lakosság, hogy Jászszewtüászló termelőszö­vetkezete a Habselyem Kötöttáru, ■gyárral varrásban állapodott meg, és a bugaci Aranykalász Szakszö­vetkezettel gazdasági társulásban lakatos- és műanyagipari termé­keket gyártanak. Sikerült a hiányszakmák szá­mát eggyel csökkentetni. Autója­vító részleg működik a művelő­dési ház ibairkácsmühelyében. Ké­sőbb az autókanasszéria-javítást is helyben végzik. Ami a település negyvenhét kisiparosát illeti — bútor-, aján­déktárgy-, reklámszatyor- és kiút- feijkészítést leszámítva —, túlnyo­mó részben nem árutermelők, szolgátatók. Közülük 29-en főfog­lalkozásúak. Találni köztük réz­művest, géplakatost, női és férfi- szabót, szódavízgyártót, fűrésze­iét, fodrászokat és fényképészt — azonban négy ácson és öt kőmű­vesen felül más építőipari szak­mákban nincs munkavállaló. A szolgáltató szakemberek száma az elmúlt két esztendőben csök­kent. Ennek okát a végrehajtó bizottság a magas SZTK-járulék- ban látja. Néhány szakmunkással viszont megállapodtak. hogy munkaviszony mellett kisipari te­vékenységet végeznek, szűkítve ezzel a kontárok körét. Várja a tanács nyugdíjasok jelentkezését is egy-egy mesterség folytatására. Bőven akad tennivaló a keres­kedelmi ellátás javításáért. Ven­déglátásra és élelmiszer-forgal­mazásra a majsai és a félegyházi áfész három vegyes-, egy önki­szolgáló élelmiszerboltot, egy hús- és egy iparcikkboltot, négy ital­boltot és presszóit, egy büfét és egy vendéglőt tart nyitva — jó­részt régi, elavult épületekben. Semelyik vendéglátói vagy élel­miszerüzlet nem nevezhető kor­szerűnek. Az eladók szakképzett­sége hiányos. Javulnak majd az ellátás feltételei azután, hagy ha a tanács — az idén kezdődő be­ruházással. — a kiskunfélegyházi Integrál Afésszel közösen 300 négyzetméter alapterületű élel­miszerboltot épít, s ha maid Mó- ricgátnak is elkészült az úi laikó- telepi vegyesboltja. A .magánkereskedelem is részt vállal Jászszentlászló áruellátásá­ból. Két kiskereskedő olyan he­lyen nyitott üzletet, ahol azelőtt nem volt megoldva a napicikk- érrtékesftés. Tavaly óta' divatcik­keket is helyben lehet vásárolni az egyik kiskereskedőnél. Kedvezőtlenebb tapasztalatot szerzett a tanács a községben működő magánvendéglőkről. Egy­oldalúan, italbolti jelleggel árusí­tanak. A múlt esztendőben az egyiknek a működési engedélyét visszavonták adó- és társa dalom­hoz tosításd tartozás miatt, s azért is, mert kínálata jóformán csak alkoholos italokból állt. A vendéglátás ellenőrzésére Kiskunmajsa, Szánk, Csólvospá- los, Kömpöc és Jászszentlászló igazgatási társulást hozgtt létre. Erre azért volt szükség, mert — kezdeti javulás után — egyes vendéglátók újra csak hibáztak. Árdrágításért és szeszes ital 9 óra előtti kiméréséért három szabály­sértési bírságot szabott ki a jász­szentlászlói tanács.. Ezenkívül a megyei kereskedelmi felügyelőség is többször bírságolt hasonló cse­lekményekért, míg a rendőrség fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgáláséért indított vizsgála­tot. Végül a végrehajtó bizottság határozatba foglalta a községi el­látás javításáért megoldásra váró feladatokat. Ezek szerint gyako­ribbá és hatékonyabbá teszik az igazgatási társulás ellenőrzéseit a kereskedelemiben és a vendég­látásban, s továbbra is töreksze­nek a lakosság szolgáltatási szük­ségleteinek jobb kiielégitésóre. Kohl Antal Riasztóberendezés lakásokba Űj riasztórendszert fejlesztettek ki a MikrOthéka Műszer­ipari Gmk-iban. A rá­dióhullámokkal mű­ködő számítógépes berendezés egyszerre 64 ezer lakás őrzésé­re alkalmas. A ké­szülék nemcsak betö­rés, hanem pL. tűz esetén is riasztja a központban elhelye­zett vevőkészüléket. A Safe Ray-t a Data menedzseriroda forgalmazza. A képen: készül a központi vevőegység. KILENCVENEZERÉRT — EGY ÜTÉS GYOMORRA Sikkasztót fogtak el a kelebiai határőrök Csizmadia üzletvezető-helyet­tes volt Budapesten, a Dimitrov téri húsboltban. A feicsapongó, felelőtlen férfi adósságokba ke­veredett, és ezért a felesége ,Jki- repí tette" a családi fészekből. Az elkeseredett férjet az önmaga okozta bajok sokasága a koráb­binál is meredekébb lejtőre so­dorta. 'Elhatározta ugyanis, hogy rendezetlen családi élete és a hatvanezer forint adósság elől Olaszországba, szökik. A szökés­hez forintra, Nyugaton a talpon- maradáshoz valutáira van. szük­ség. Jól tudta ezt Csizmadia is. A húsboLt bevételéből egyik nap tízezret, másnap kilencvenezer forintot sikkasztott el. Százezer forinttal a zsebében olyan szán­dékkal érkezett az Astoria alul­járóiba, hogy ott valutát vásárol. Három arab nemzetiségű férfi­val' meg Is egyezett, hogy kilenc­venezer forintért 3000 NSZK márkát kap. A megbeszélt napon és helyen pontosan 22 órakor találkoztak. Csizmadia a három arabnak át­adta. a kilencvenezer forintot, amiért a fizikailag jól megter­mett egyik aralb egy .gyomorra mért hatalmas ütéssel' fizetett. A kecsegtető üzlet egyoldalú ha­szonnal végződött a három arab javára. A lejtőn egyre nagyobb sebes­séggel zuhanó Csizmadia az ál­tala vezetett húsbolttoól ismét kilencvenezer forintot sikkasz­tott eh majd a Főtaxitól ötezer forintért gépkocsit 'bérelt és a. Budapest—Solt—Kiskunhalas— Tompa útvonalon Szeged Irányá­ba fordulva érkezett az államha­tárig húzódó erdőbe. Az XX 22-48 rendszámú 1200-as Ladát az erdőben hagyta és .gyalog indult el' Jugoszlávia irányába. Aznap este Juhász Pál helyi lakos és Ferenczi Géza önkéntes segítő — aki 1984-ben sorkatonai szolgálatát teljesítve tisztihelyet­tesi rendfokozattal szerelt le az egyik kiskunhalasi határőr al­egységtől —, a kelebiai őrsnek jelentette, hogy egy gazdátlanul hagyott gépkocsit találtak az er­dőben. Az információ után az őrs ügyletese intézkedett a ha­tárzárásra és az eseményt jelen­tette az irányító parancsnok­ságra. Vasmanszki Károly ezre­des razziarfadát rendelt eL Nyo­mozó- és járőrkutyákkal meg­erősített üldöző- és járőrcsopor­tok érkeztek a menekülő való­színű .mozgási körzetébe. A gép­kocsikkal helyszínre érkező ha­tárőrök gyorsan könbezárták a meghatározott területet. Csizmadiát idegesítette az er­dei utakon közlekedő gépkocsik zaja. Szellemileg és fizikailag egyre fáradtabb' lett. A futásihoz sem volt már ereje, pedig Jugo­szláviától nem volt messze, ami­kor • az ott szolgálatot teljesítő határőrök felszólítása, majd fi­gyelmeztető lövése megállásra kény szeri.tette. A menekülő sikkasztót a kele- hiai őrs három beosztottja: Mar­kai Sándor, Veress István és Ür- möß Imre határőrök hajnalban fogták el. A határőrök jutalom- szabadságot kaptak, a sikkasztó ügyében pedig az .illetékes igaz­ságügyi szervek járnak eL Gazsó Béla 0 Juhász Pál és Ferenczi Géza riasztotta a határ­őröket. 0 Harkai Sándor, Veress István és ürmös Imre ha­tárőrök. | KORSZERŰBB ESZKÖZÖK, SZÍNVONALASABB GYÓGYÍTÁS ~] Egészségőrző program Baján ' Régen úgy gondoltuk, hogy ez a fogalom: egészség — nem je­lent mást, csak a betegség hiá­nyát. A mai megfogalmazás sze­rint azonban jóval többet értünk alatta, azaz a 'betegség hiányán túlmenően a testi, a lelki és a szociális jólétet. Ezek szerint a lakosság egészségi állapotát jelle­mezhetjük az élettartammal, a lé- leks^ám növekedésével vagy fo­gyásával, a betegségek gyakori­ságával, a munkaképességgel, a testi fejlettséggel, a táplálkozási szokásokkal, a termelési viszo­nyokkal és még számtalan más tényezővel. Az MSZMP Baja vá­rosi végrehajtó bizottságának ülésén tárgyalta meg a város és környéke lakosságának egészségi ■helyzetét, és a fejlesztés fő fel­adatait. ! Káros szenvedélyek Ha Baja és környéke népessé­gének egészségi állapotát az em­lített szempontok szerint vizsgál­juk, sajnos, komoly figyelmezte­tést .tartalmazó jelzéseket lkat. punk. A szív- és érrendszeri meg­betegedések két évtizeddel ezelőtt még az ötödik-hatodik helyen áll­tak, most pedig vezető szerepet játszanak a megbetegedésekben és a hal álozásban.. E betegségcso­portba számítva a magas vérnyo­mást ás, a városban és környékén a körzeti orvosak által gondozot­tak száma öt év alatt mintegy 56 százalékkal növekedett, de ezen belül' Baján majd kétszeresére. Az ökot a rohanó édietmódhan, az étkezési szokásokban, a káros szenvedélyekben és a környezet­tel való konfliktusokban kell ke­resnünk. (A kórházban gondo­zottak száma 1982—86 között 1625-ről 3280-ra emelkedett.) A második hely a daganatos kóroknak jut: a dohányzás és a helytelen étkezési szokások a fe­lelősek érte. Itt is megdöbbentő az öt év alatti 20 százalékos emelkedés a városkörnyék 18 köz­ségében. A térségiben egyébként a tüdő- és az emésztőrendszer rá­kos daganatai dominálnak. Nőtt a balesetek száma. Ez a tény — legalábbis részben. — -magyarázható az erős ütemű mo­torizációval!, a nem kielégítő köz­lekedési kultúrával és a közutak korszerűtlenségével. Arra viszont nem kapunk okszerű magyará­zatot, hogy miért kellett a köz­lekedési balesetekben vétkes gép­járművezetők 20,5, és a gyalogo­sok 22,2 százalékának ittasain közlekedni. A mértéktelen Italo­zással és étkezéssel függ össze egyébként az emésztőrendszer számos betegsége, így a máj ká­rosodása is. Egyre több a reu­más, geninemeszesedéses ember, és egyre gyakrabban vannak fia­talok is közöttük. Több táppénzes nap Elgondolkoztató az a jelenség, hogy a felsorolt betegségek egy­re fiatalabb életkorban keletkez­nek. és az utóbbi években növe­kedett a női betegek aránya. A természetes szaporulatot érintő összefüggés (tulajdoniképpen fo­gyásról beszélhetünk, hiszen a város és környékének lakossága évi 2—3 ezrelékkel csökken, azaz ennyivel kevesebb gyermek szü­letik, mint ahányain elhaláloz- nak): miután a terhességmegszau kításak száma növekedik, növe­kedik a koraszülések gyakorisá­ga is, és vele a csecsemőhalandó­ság. Az egészségi helyzet romlását mutatja a betegforgalom több mint 15 százalékos növekedése öt esztendő alatt. (1982-ben 300 ezer, 1986-ban 349 ezer, a városiban és környékén együttesen.) Az sem közömbös, hogy a gazdasági élet is súlyos károkat könyvelhet el az egészségi helyzet rosszabbo­dása következtében: öt évvel ez­előtt 710 ezer táppénzes nap volt, tavaly már 808 ezer, mintegy 14 százalékkal több. Tervet készítenek E tények ismeretében a hely­zet mielőbbi javítására sürgős in­tézkedéseket foganiaíosíitainak; csatlakozik az egészség megőrzé­sére kidolgozandó országos prog­ramhoz a város egészségügye is. A városi tanács Vb egésaé'gügyi szakbizottsága — a vállafatak, in­tézmények, társadalmi szerveze­tek bevonásával — tervet készít a betegségek megelőzésére, és a káros szenvedélyek elleni küzde­lemre. Űj körzeti rendelőket lé­tesítenek, a .meglevőket pedig fel­újítják. A betegellátást a műsze­rezettség tökéletesítése útján is fejlesztik. Kiterjesztik a szűrő­vizsgálatokat, szélesítik a gondo­zás körét és emelik színvonalát, megakadályozva ezzel a betegsé­gek kiújulását. A fogorvosi ellá­táshoz hasonlóan ikia,lalkít jóik a vonzásikörzetben, a gyermek kör­zetiorvosi hálózatot, a kórházban pedig létrehozzák a coromária- őrzőt. A végrehajtó ibizöttság ülésén több hozzászólásban is hangsú­lyozták, hagy a lakosság egész­ségének megőrzése és a meglevő helyzet jobbítása csak a népes­ség együttműködésével oldható meg eredményt e téren csak kö­zösen érhetünk el. Gál Zoltán VERSENYEZZENEK A HÉTKÖZNAPOKON IS! Csalogató kirakatok (Méhesi Éva felvétele) A Miaigyar Reklámszövetség Bács-Kiskun Megyei Szer­vezete és a Kecskeméti Tanács kereskedelmi osztálya által a ta­vaszi napok sikerének előmozdí­tásárai, az alkalom energiáival a szakmai fejlődés gyorsítására meghirdetett verseny tanulságai szerint csak akkor, ha az érde­kelt vállalatok irányítói, az üzlet­vezetők és a kirakatrendezők hasznosítják a tapasztalaitokat Ünnepély vagy árukínálat? A bírálóbizottság (a gyöngyösi Tori József, a reklámszövetség által megbízott zsűrielnök. Ud- vardi Lajos belsőépítész társel­nök, Agud Károly osztályvezető a városi tanács. Csorba Jánosné a .megyei tanács, Keserű Sándor a Mészöv, és e sorok írója a Vá- rosszépítő Egyesület képviseleté­ben) úgy vétte, a versenykiraka­tok révén ünnepélyesebbé vált a megyeszékhely. Általában tavaszi hangulatot keltenek a szemlélők­ben. Több kirakat (Omnia. Játék —hangszer) egy-egy rendezvényt népszerűsített, másutt (Umiver, a Baromfifeldolgozó Vállalat Petőfi Sándor utcai boltja, a Konzum Petőfi Sándor utcai., bébiételeket reklámozó kirakata) például táj­jellegű termékeket reklámozott. Néhány üzlet ízléses, ám az al­kalomhoz lazán vagy egyáltalán nem kötődő munkával verseny­zett. örömös bánattal állapította meg a zsűri: ilyen színvonalúnk­nak kellene .máskor, az úgyneve­zett hétköznapokon is dolgozni minden dekoratőrnek. A kezde­ményezőket dicsérő, mindenkép­pen sikeres versenyre benevezek, a megmérettetés kockázatát vál­lalók számára a reklámozásra ki­választott áruk és az ünnepi kö­rítés aránya okozta a legnagyobb gondot (Pajtás, Revü). Egyik-má­sik üzlet hangulatos kirakat-lát­ványa készítői stílusérzékét bizo­nyította, csak éppen az nem de­rült ki, hogy mit ajánlanak a vevőknek, miért akarják az üz­letbe csalogatni a járókelőket Más ötletes kirakatokban (a ba- romfikonzeirveket, vagy a legki­sebbeknek ajánlott ételeket rek­lámozókra. hivatkozhatnék a töb­bi között) az áru csak mellékes szerepet kapott És a környékük? Kitűnő elgondolások hatását ügyetlenkedő, nem eléggé átgon­dolt kivitelezés (ízlésficam) csök­kentette némely esetben. Nagyon tetszene az Alföld Áruházban lát­ható. liláskékre és fehérre kom­ponált nosztalgia-kirakat, ha — már-már giccsesen — nem a fo­nográfból „zsonganónak elő” a tavasz hangjai, virágai... A két- templomközii bordíszműüzlet mu­tatás előképében némileg keve­rednek a boltban megvásárolható és a kompozícióihoz felhasznált kellékek, az árucikkek és a deko­rációs eszközök. A Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet Rákóczi úti boltjában, job­ban érvényesült volna a játékos szándék, ha — lévén készítői el­adók — dekoratőrrel készíttetik el a feliratokat. A versenykirakatok hatása aligha vonatkoztatható el a be­mutatkozás környezetétől. Bizony kevés a jól megépített, korszerű kirakat Kecskeméten, (összefüg­gő üzletsorok csak az Utóbbi év­tizedekben alakulgatnak!) Még a reprezentatívnak szánt Május 1. téri „fehér ház” üzletportáljai se sok reménnyel indulhatnának bolt-szépségversenyen. Azt azonban joggal elvárhat­nék, hogy legalább a meglévő ki­rakatokat és azok közvetlen kör­nyékét, a portálokat szegélyező falfelületeket megtisztítsák a foszladozó .hirdetményektől, a pi­szoktól. Lélekemelőnek aligha mondható az a gyakorlat, amely a kicsinosított, benevezett bemu­tató-tér mellett megtűrd a rendet­lenséget, az igénytelenséget. Japán tea, japán kórus E gondokról, megszívlelendő tennivalókról is szó esett a tava­szi kirakaitversany ünnepélyes díjkiosztásán. Horváth Antal, a városi tanács elnökhelyettese kü­lön is megköszönte a nem kecs­keméti versenyzők részvételét. A bíráló bizottság elnöke külön is méltatta a legjobbak teljesít­ményét. Az első díjat, a Magyar Reklámszövetség különdíját és a kollégák titkos szavazással meg­szavazott elismerését a japán árucikkeket és a távoli ország egy 'gyermekkórusának vendég­szereplését, stílusosan, a tartalom és forma példás összhangjában népszerűsítő Konzum Omnia ki­rakat rendezője. Kékiné Borzák Piroska kapta. A zsűri külön, is felhívta a figyelmet a kirakat „hátoldalára”, a bemutatóhoz kapcsolódó belső képösszeállítás­ra. Az Univer Áfész városköz­ponti ABC-íboltja nyerte el a II. díjat és a Mészöv különdíját. Nagy taps köszöntötte készítőjét, Korenika Lászlónét. Ugyancsak második díjas a Szigma Játék— hangszer-boltja (Horváth János­né). A képzeletbeli dobogó har­madik helyére a Centrum Aruház dekorációs csoportja és az Amfo­ra Kereskedelmi Vállalat Hírős boltjának kirakata (rendezte Mester Éva, Vidéki Edit) került. Az Ibusz különdíját a Petőfi Sán­dor utcai ABC, a városi tanács elismeréseit a Baromfifeldolgozó Vállalat kis közössége által készí­tett kirakat és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Pe­tőfi Sándor utcai boltja érdemel­te ki. Több résztvevő ajándéktár­gyat kapott színvonalas teljesít­ményéért. Az értélkelő összejövetel vala­mennyi résztvevője egyetértett Kalmár Pálnak, a reklámszövet­ség .megyei elnökének zárszavai­val: a vensenyikiinakatok a Kecs­keméti Tavaszi Napok üde szín­foltjai, bővítették a benevezettek és kartársaik szakmai ismereteit, élesztették a jó értelmű vetélke­dést”. Most már kérdőjel nélkül is leírható: nem mondható kirakat­politikának a kecskeméti kirakat­verseny! Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom