Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területén ma esti;: Túlnyomóan borult idó lesz, sokfelé esővel, a Dunántúlon eleinte helyenként hóesés Is valószínű. Délutántól nyugat felől csökkenni kezd a felhőzet. A gyakran élénk, Időnként erős déli, délnyugati szél a Dunántúlon északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet délnyugaton t fok, másutt » fok kőrdl alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI C ' 0 c ■ 0 9 A ■ \° NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIL évf. 67. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 20. péntek KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK Megnyi tóünnepség a városházán MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Törvényjavaslat a földről Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt Bru- tyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről. a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elhalálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Országgyűlés jegyzője olvasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz., valamint a Szolnok megyei 15- sz. országgyűlési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudolfot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátumot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták”. Az Országgyűlés mindhárom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció ós kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazság- ügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter előterjesztése Nem mindennapi érdeklődés kísérte a Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvénysorozat tegnapi megnyitóünnepségét, melyet a városi tanács dísztermében tartottak. A kecskeméti Pedagógus Énekkar, a Régi Zene együttes, a Hegedűs együttes és Hollai Kálmán színművész közreműködésével, színes, hangulatos műsor előzte meg a megnyitót. Dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, érdeklődőket. Az eseményen részt vettek a megye és Kecskemét politikai, állami és tömegszervezeteinek vezetői, képviselői, közöttük Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára is. — A világ háromezernyi nagyszabású fesztiválja közül a budapesti az egyetlen, amelyet kora tavasszal rendeznek meg. De nem ez az egyetlen sajátossága ennek a kulturális és idegenforgalmi szempontból egyaránt nagyon jelentőssé vált seregszemlének — mutatott rá megnyitó beszédében dr. Meggyes István, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — A rendezvények sokszínűsége ugyanúgy megkülönbözteti a többi fesztiváltól, mint a magyaros jellege. — Sopron és Szentendre után, tavaly Kecskemét is kapcsolódott a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz. Nem véletlenül esett a választás Bács-Kiskun megye- székhelyére. Idegenforgalmi adottságai, kulturális hagyományai, értékei, a fővároshoz való közelsége egyaránt indokolták a Kecskeméti Tavaszi Napok megrendezését. Ez a város egyre ismertebbé vált határainkon túl is, s kétségtelen, hogy e tíznapos programarzenál tovább növeli hírnevét. A megnyitó beszédet követően,, dr. Mező Mihály tanácselnök felhívta a figyelmet a tavaszi napok különösen nagy élményt ígérő programjaira, majd megragadva az alkalmat bejelentette, hogy a megyei tanács, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Kórusok Országos Tanácsa és a Zeneműkiadó Vállalat által kiírt zeneszerzői pályázaton — melynek feltétele a Kecskeméthez, illetve a Duna—Tisza közéhez való kötődés volt — Reményi Attila és Mohay Miklós alkotásait jutalmazta a szakértő zsűri. A tegnapi ünnepség résztvevőit a városháza udvarára invitálták ezután, ahol Jeney Tibor és Oborzil Edit hasított alumínium harangjaiból látható kiállítás a tavaszi napokon. E különleges hangszereket a Kodály iskola tanárai, növendékei meg is szólaltatták. A két művész egyébként az iskolának ajándékozott egy-egy oktávnyi harangért. A csütörtöki ünnepséggel egy- ldőben, megnyílt több, érdeklődésre ugyancsak számot tartó kiállítás. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban Barcsay Jenő festőművész, Klossy Irén gra- fikusiTur-ész kiállítása, illetve nemzetközi bélyegbemutató várja az érdeklődőket. Az SZMT Művelődési Központjában Vin- czellér Imre kalocsai festőművész alkotásait tárták közszemlére. A Kecskeméti Galériában Fényes Adoif-emlékkiállítás nyílt. Több mint száz ritka szakács- könyvet tekinthetnek meg az érdeklődők a Három Gúnár fogadó kiállítótermében. A Magyar Naiv Művészek Múzeumában a magyarországi tetoválásokról „mesélnek” a vitrinek. Este, a Kodály iskola dísztermében közönség elé léptek a hamarosan megjelenő kecskeméti hanglemezen szereplő kórusok, zenekarok, szólisták. Ma, 19 órakor a Városi sportcsarnokban a Budapesti Fesztiválzenekar ad hangversenyt, Fischer Iván vezényletével. Közreműködik: Kocsis Zoltán zongoraművész. Kalocsa vendégségben. Ezzel a címmel hirdették a dunavecsei közművelődési intézmények azt a kétnapos programot, amely tegnap délben nyílt meg a Du- na-parti nagyközség kiállítótermében. A helyi népművelők és a Dunavecse és Vidéke Áfész szakemberei már régóta kísérleteztek a kereskedelem és köz- művelődés bekapcsolásával. E kísérletek eredménye, hogy többször is vendégeskedett már a községben kiárusításokkal és ismeretterjesztő programokkal a Skála, a Dunaker és a Mezőgép Vállalat. A tegnapi kóstolóval és szak- tanácsadással egybekötött kiállításon a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés tejüzeme paprika- és konzervgyára, valamint a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat mutatta be legújabb termékeit. A rendezvényt Lakatos Lász— Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunk- kal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági munka — a növénytermesztés, az állattenyésztés — alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A mező- gazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld mennyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a településfejlesztés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Nehezen áttekinthető szabályozás Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, mindenekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. ló, az MSZMP Kalocsa Városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Elmondta: Kalocsáról ma még sokfelé csupán a történelmi néprajzi emlékek ismertek. Pedig van a városnak egy újabb arca is. A környék fejlett mezőgazdaságára épülő élelmiszer-termelő ipar, amely hagyományos és új termékeivel Amerikától Ausztráliáig több tucat országban képviseli hazánkat. A megnyitó után fogyasztói ankétra, az üzletvezetők és a gyártók egyeztető tárgyalásaira került sor. A résztvevőknek gasztronómiai és diabetikus-szakemberek adtak tanácsokat a készítmények otthoni felhasználásáról. A kétnapos rendezvény ma egészségügyi előadással folytatódik, majd a kisdiákok részvételével szervezett egészségügyi vetélkedővel zárul. K. E. EGÉSZSÉGES ÉLETMŰD — KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Kalocsai nap Dunavecsén Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. A jogszabály-előkészítésről így számolt be a miniszter: — A feladat elvégzésére az érintett tárcák képviselőiből, valamint más elméleti és gyakorlati szakemberekből kodifikáci- ós bizottság alakult, amely elkészítette és szakmai vitára bocsátotta a törvény téziseit. A vitákon elhangzott észrevételeket hasznosítva alakítottuk ki a szabályozás főbb elveit, majd a törvény nyers tervezetére kikértük az Országgyűlés illetékes bizottságainak, a Hazafias Népfront, a TOT, a SZÖVOSZ és a Magyar Jogász Szövetség vezető testületéinek, továbbá a megyei tanácsoknak a véleményét. Javaslataikat és észrevételeiket a további munka során hasznosítottuk. Ilyen széles körű előkészítés alapján készült el az a tör-, vényjavaslat, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel. Gazdaságpolitikai követelmények Ezután dr. Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatot és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. Így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg mezőgazdasági szövetkezetek, és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társulásnak. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket, s kimondja, hogy — a javaslatban meghatározott kivételekkel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A javaslat alaptételei közétartozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. Az állami vállalatokat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket — ennek megfelelően — az állami tulajdonban levő Ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A tulajdonból származó jogok ugyanakkor — a gazdaságirányítás ÚJ elveinek megfelelően — megoszlanak az állami tulajdonosi irányítást gyakorló szerv és a kezelő között. Ezek jogait a javaslat az eddiginél egyértelműbben, pontosabban határozza meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarálásában is, hogy a kezelőt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A kezelők jogai A kezelő szervek jogait bővítő rendelkezések közül a miniszter kettőt kiemelt. — A kezelő jogot kap az általa kezelt, állami tulajdonban levő föld, épület tulajdonjogának átruházására, önállóan dönthet továbbá arról is, hogy a kezelésében levő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingat(Folytatás a 2. oldalon.) Benedekre várva órák óta húzom-halasztom, hogy belekezdjek ennek a cikknek az írásába. Lesem az eget, hátha mégis azt tudósíthatom, hogy ragyogóan süt a nap, kellemes tavaszi szellő lengedez, nyitott kabátban járnak az emberek. Ügy tűnik azonban, nemcsak a Sándor, hanem a József is csalódást okoz. A közelgő tavaszra csupán abból lehet következtetni. hogy a köztéri fákat éppen most kezdték metszeni itt az ablak alatt. Épp. hogy leírtam az eddigi sorokat, az „időjárás-felelős” már cáfolni is igyekszik: József napján igaz, nem a map- sütés nagyog fel, de a néhány napja még pehjhezö hó helyett eső mosdatja a tájat. Hogy a Benedek meghozza-e a várva várt jó időt. holnap már kiderül. Azt. hogy a mezőgazdaságnak mennyit ártott az elmúlt időszak időjárása. ma még a legbátrabbak sem jósolhatják meg. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium munkatársai jó néhány számtani műveletet 1végeztek el. míg összehason- líthatóvá váltak az esztendő és a sokéves átlag számai. Manapság legtöbbet a csapadékhiányról beszélünk. A századfordulótól figyelve az éves csapadékösszegeket, az átlag 394 milliméter. A számsorok szerint 1977-től 1986-ig — 1980 kivételével — valamennyi évben kevesebb csapadék hullott, mint az ötvenéves átlag. A mostani gazdasági évben — tehát októbertől számítva — 47,7 milliméterrel maradt adós a természet. Míg ősz végén, tél elején, közepén szinte tobzódhattunk az évszaknál melegebb időben, addig a meteorológiai tavasz éppen ellenkezgleg, mintha pótolni akarta volna a havas, fagyos, górd napokat. Az ötven év számai szerint októbertől decemberig a hőösszeg 485 Celsius-fok, januártól József napjáig 5,5 Celsius- fok. Ehhez képest az 1986. október—december 405,4 Cél- sius-fokot hozott, ez év januártól tegnapig pedig mínusz 234,3 fokot számolhatunk. És gyorsan hozzá kell tenni, hogy a február végi enyhülés után majd három hétig hó nélkül tartotta frontjait a fagy. A mezőgazdászok csak ez utóbbi következményeit tudják konstatálni. Az őszi kalászosok az ilyentájt már „sikol- tó” zöld helyett rozsdasárgák, a szőlőkben, gyümölcsösökben a rügyek sem élednek. A szántóföldön a szokásos állapotbecsléseket később végzik a szakemberek, hiszen mint mondják, a növényekből most még bármi is lehet. Ha végre kitavaszodik, ha felmelegedik a levegő, ha némi eső is hullik, a következő fejtrágyázások segíthetik a növényzet fejlődését. Mármint dzét, amelyik egyáltalán kikelt. A Kiskunságban a gyengébb talajokon elvetett őszi búza, rozs, őszi árpa képe most szívfacsaró. A talajadottságok miatt kukorica gazdaságosan nem termelhető itt, h napraforgó nem biztos, hogy „helyén lenne" a vetésforgóban. Várakoznak tehát a gazdászok. A vegetációnak arra a pillanatára várnak, amikor azonnali döntésre van szükség, mit is tegyenek. Az évszázad egyik legkriti- kusabbnak mondott gazdasági éve ez idáig a mostani. Minden összejött: száraz ősz, fagyos, hideg tél, késői kitavaszodás. Á mezőgazdaságban dolgozók sajátos eszközeikkel segítenek a természetnek. ha kell, több tápanyagot szórnak a növényekre, később kezdik a szőlő, gyümölcs metszését. öntöznek. És reménykednek, hogy az elkövetkezendő napok, hetek végre bebizonyítják. az időjárás mégsem olyan kegyetlen. Holnap Benedek napja. A kis versike szerint Sándor, József. Benedek zsákban hozza a meleget. Sándor és József kicsire nyitotta a zsák száját. Talán Benedek nem lesz szűkmarkú. G. E.
