Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 5. Mit kell tudni a továbbtanulóknak? E lőfordul, hogy még a felnőttek sem tudják teljes bizonyossággal megálla- •pitomd, melyik iskolatípus, melyik szak felelne meg leginkább a gyerek személyiségének, képességeinek. Ilyenkor segít a Bács- Klskun Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási osztálya. Itt az elmúlt évben százhatvan. nyolcán kaptak pszichológiai, százhúszan pedig pedagógiai tanácsot. Négyszázhetvenen fordultak hozzájuk információért. Az általános iskolák segítségével feltérképezték a 7631 Bács- Kiskun megyei pályaválasztás előtt álló diák továbbtanulási szándékát Is. Ebből kitűnik, hogy gimnáziumba nagyjából a férő. helyeknek megfelelően szándékoznak jelentkezni a tanulók. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy kiegyensúlyozott lesz a megoszlás is, hiszen számolni kell azzal., hogy míg egyes gimnáziumoknál túl-, máshol alul jelentkezés várható, A szakközépiskolák Iránti érdeklődés tovább nő, csakúgy, mint a vendéglátópályák vonzása^ Ez utóbbi — nagy valószínűséggel — a szerződéses üzemeltetés hatásának köszönhető. A szakmunkás- képzőkben most is jó] kivehető a -divatos és a kevésbé kedvelt Válaszút előtt hét és :er diák Vitatott kérdés, hogy vajon alkalmas-e <-c éves gyerek az önálló, felelősségteljes pályaválasztásra. Elegem! ehhez a — további életét nagymértékben befolyásold — döntéshez a serdülő önismerete, élettapasztalata, Akár elég, akár nem, az általános iskoláknak március 20-álg az idén Is továbbítaniuk kell a nyolcadikos tanulók jelentkezési lapjait. Nekik tehát már döntenlök kellett, amiben valószínűleg nagy szerepe volt a szülőknek, pedagógusoknak. szakmák köre. Például az autó. szerelő, elektronikai műszerész, a bútorasztalos, ruházati eladó szakmákra és az egészségügyi szakiskolákba jelentkezők száma jócskán meghaladja a keretet. A túljelentkezés a felszolgáló, cukrász, fodrász és a mezőgazdasági gépszerelő szakmáknál várhatóan mintegy kétszeres lesz. Ugyanakkor a szükségesnél lényegesen kevesebben kívánnak esztergályosok, szövők, zöldség- termelők, vegyesboltl eladók, te- lefon- és hálózatszerelők lenni. Cipőgyártóból legalább 36 tanuló, ra lenne szükség, ezzel szemben az előzetes szándékfelmérés szerint ezt egyetlen tanuló sem választotta. Figyelemre méltó az az adat is, miszerint a több mint hét és fél ezer nyolcadikosból 218-nak nem éli szándékában továbbtanulni. Hangsúlyozni kell, hogy csaknem annyi az iskolai hely, mint a továbbtanulni szándékozó fiatal. Tehát, ha valamennyien alaposan átgondolva, a lehetőségek mérlegelése után döntenek, akkor mindenki megtalálhatja a helyét a középfokú oktatás valamelyik intézményében. A pályaválasztással foglalkozó szakemberek szerint minden ember 30—40 szakma 'gyakorlására alkalmas. Felesleges hát a különben is túlterhelt divatszakmáik ostromlásával a gyerekek felvételi esélyeit nagymértékben csökkenteni, A legkedvezőbb szakmák közül azt ajánlatos kiválasztani, amire elhelyezkedési lehetőség is van a lakóhelyen, illetve annak közvetlen környezetében. Ugyancsak fontos, sőt elkerülhetetlen — még a választás előtt —meggyőződni arról, hogy egészségi szempontból alkailmafs-e a diák a választott szakma elsajátítására. gyakorlására. S csak ennek lelkiismeretes meghatározásával lehet megkímélni a fiatalokat a későbbi, egészségügyi problémákból adódó csalódástól, vagy pályaelhagyástól. Az utóbbi években nőtt azoknak az aránya, akik megyén kívüli intézményben szeretnének szakmunkás- vagy érettségi bizonyítványt szerezni. Ok jó, ha tudják az olyan szakmákra, amelyeket Bács-Kiskuniban Is oktat, nak, csak kis eséllyel jelentkezhetnek a megye határain túl. A félévet elégtelen érdemjegygyei záró diákok tovább nem tanulónak számítanak. Beiskolázásukra a pótfelvételi Időszakában, Június 20-ától kerül sor csakúgy, mint azoknak, akiket mind. lóét megjelölt intézmény elutasított. Pótfelvételt csak ott hirdetnek, ahol férőhelyek maraditok üresen. A pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókat tanulmányozhatják még a szülők és a továbbtanulók a Népszava lap. és Könyvkiadó gondozásában megjelent Milyen szakmát tanulhatunk? és a Báos-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztá. si osztálya által kidolgozott — minden általános iskolának megküldött — Pályaválasztási tudnivalók Bács-Kiskun megyei fiatalok részére című könyvekből. T. T. Kopasz Márta 1911-ben született Szegeden, most is alt él és alkott. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, utána lett Buday György és Bordás Ferenc társaságában a szegedi metszőműhely megalapítója. Különösen híres a Múzsák sorozata. Párizsban, Krakkóban kapott díjat, • Kopasz Márta linómetszetei. adománya 1967-ben a III. Mailborkl Ex libris világkiáliiitásom is kitüntették. Nemrég Szegeden a József Attila Tudományegyetemen adta át Csákány Béla rektor az egyetem» tanács áűtal adományozott József Atitila-em lékp lakét tét Kopasz Mártának, aki nagy jelentőségű kbgrafllika-gyűj'teményét és levelezését ajándékozta a szegedi egyetemnek. Ebből az alkalomból az aulában kiállítás nyílt festményeiből, amelyek sajátos, előtte Szász Endre és Bordás Ferenc által alkalmazott technikával készültek. Kopasz Márta művei színes, lírai alkotások. Vannak olyan képei. melyek a szegedi tájat és a város Utcáit, történelmét idézik a tőle megszokott érzékenységgel. Megjelenik a Tisza-pant, a szegedi árvíz, a hajdani hires- hírhedt boszorkánypörök hangulata, s különösen finomak portréi Képeinek derűs, ho'-gu’atos szimbolikája Krúdy Gyula kései rokonává avatta, művészetének neoszecesszlós világa nem átvétel nem divat — egyéniségéből fakad. Mély e2yüititérzé=sel ragaszkodik a múlthoz. Emlékezése festményekké növeli a ráckevei Kis-Dunát és Szigligetet Is. Kopasz Márta erénye a hűség. Szegedi volt. szegedi maradt, de képes volt arra. hagy a világ ezen hazai szögletében kifejezze az univerzumot. Művészetének Igen sok a barátin Szegeden és az országban. Sokan szerették meg általa, a művészetet. L. M. Háromtagú család Negyedszerre is telitöltötte a kis műanyag locsolökannát, és pontosan próbálva beosztani a vizet, mindegyik vlrás tóvéhez lOttylntett még valamennyit. Utána a kannát halkan bevitte a kamrába, visszafelé szobájában kónyvet emelt le a polcról, kiment az erkélyre, lehunyta szemét, és arcát jólessen a kora tavaszi, erejüket próbálgató napsugarak elé tartotta. A sokáig szobafogságra kényszerült hör hamar kipirult, ekkor a nó csendesen n szalmafonatú karos- székbe ereszkedett, lábalt keresztbe , rakta egymáson, pörgetni kezdte a könyv lapjait, szemét nem nyitotta ki, félt a hunyorgástól. „Ügy látszik, elaludtam”, pislogott bele, hirtelen lövő ásítását elnyomva a gyorsan sötétüld szürkületbe. A vékony függönnyel védett kiságyból apró hnrkantás hallatszott, majd rév rövid sóhajtást kővetően űj. fe- , ét i"is tettesen tisztázottam ena i.. rtt: — Mama. A nö meglepetten pillantott fel, •gondolkodni kezdett, mit is hallott az előbb tulajdonkeppen. Rövid töprengés után, a megriasztott agy rendeződésekor rájött, a mama szót rögzítette emlékezete. Nem öntudatlanul kiejtett két szótagot: ma-ma, nem, tisztán, érthetően, igaz, kissé félénken » Mama. Elmosolyodott, ujjaival véglgsl- mftott a könyv kemény kötésén, ha nincs egyedül, nevet. Ha nincs egyedül a nagy pillanatban — első értelmes szó I -, mondjuk, ketten tanúi a sorsiformáló eseménynek, nevet. A másik is nevetne. Nem hangosan, nem egészen felszabadultan, hiszen a felnőttek nevetése nagy örömben harsány, nyolc hónapos fülnek pedig lehet, hogy fájdalmas erősségű. — Mamai Mintha szólította volna öt. az anyját, valamit akar, talán éhes, fel keUene állni. . . valahol azt olvasta, nyolc hónapos csecsemők nem szoktak beszélni, néha szavakba rendeződő Ragyogásuk tartalma nem az, amit elóször veszünk ki belőlük ... mégis,: most másodjára a szó keményebben hangzott .. . „azt hiszem, keményebben hangzott". Nahát, Ilyen váratlanul, hogy fog örülni a férje! Megszólalt első gyermekük, megkezdte kilábalását a felFILMJEGYZET Ne vedd el tőlem a Napot! Michel Blanc, a mai francia filmvíigjáték egyik legtöbbéit foglalkoztatott . alakja azok közé a komikusok közé tartozik, akiket, ha egyszer már láttunk, nehezen felejtünk el. ö a fénfí-duó domináns tagjaiként az egyik főszereplője a NE VEDD EL TŐLEM A NAPOT című filmnek. S ő a rendezője Is. Az ellentétes tulajdonságokkal rendelkező, de egymást minden szempontból kiegészítő társak különös ‘kettőst alkotnak: Francois (Gerard Lanvin) kívül és ibelül a Travolta-típusú hősöket idézi,_ Denise pedig (Michel Blanc) intellektuális humcrávoil, ügyefogyottságávai Woody Allen- re emlékeztet. Egymástól elsza- knóhatatlanul érkeznek munkát keresni Manseilles-be. Leszállnak hátizsákjukkal a hajóról, és megkezdődik a többféle műfaj élvezetes parodizáilására is alkalmas nagy kaland. A kezdő és befejező képsorok például az amerikai országúti filmek ‘hangulatát és kellékeit idézik. Később a modern amerikai színpadi tánc- és mozgásdskolák francia megfelelőinek stílusából is ízelítőt kapunk. és belekóstolhatunk jóval fanyarabb érzelgésekbe is. A francia hétköznapi, városi miliőből viszont úgyszólván semmit sem érzékelhetünk, mert kétbalkezes hőseink az egyik periférikus élettérből a másikba csöppennék. A legtöbb Időt egy bárhol fellelhető ..nemzetközi” nyomornegyedben töltik, a maradékban pedig kétes mosdókban és alulnőttek számára érthetetlen világból, közelíthetnek egymáshoz. Ezután már nem érzik buta szükségét a gügyögésnek, selypltős beszédnek, ha kell hozzá szólni, hiszen már figyel, próbálja megjegyezni a szavakat, nemsokára két lábra kényszeríti kicsiny testét, megteszi az első önálló lépéseket, mindenbe belekapaszkodva, ami nem elég stabil, a földre rántva tör előre, növekszik. — Mamai Nézd, nézd, ez a parancsoló hangsúly, mint aki tisztában van vele, minden körülötte forog, mindenki azon fáradozik, maradéktalanul a kedvére tegyen! Váratlanul eszébe jutott József Attila Mama című költeménye, gyerekkora számára legkedvesebb verse: „Már egy hete csak . .Anyák napján mindig ő szavalta. — Mama! A nő vágyakozva felállt, félrehúzta a finom anyagból készült függönyt, és lehajolt: — Tessék 1 — súgta gyengéden. A kisfiú válaszként Is felfogható szavaiba enyhe szemrehányás vegyült, a magárahagyatottság érzésének megpendltése: — Mama! Ml a ... csinálsz? 1 Matúz Gáborját okban kísérleteznek a munkavállalással. Bár Francois tehetséges zenész, Denise pedig tehetséges kalapozó, terveik rendre kudarcot vallanak. Élelmet topnak, hogy fenntartsák magukat, üzérkedéssel próbálkoznak, s nem csoda, ha összeütközésbe kerülnek á rendőrséggel is. Nem marad ki a történetből a szerelem sem egy bájos, fiatal táncosnő képében, de elsősorban azt a finom, ironizáló távolságtartást érzékelhetjük ezdkben a jelenetekben ds mely a film egészére mindvégig jellemző. Ajtók túloldalán, ablakokon át majdnem érinthető közelben jelenik meg a vágyott világ, amelyet csak tekintetükkel vehetnek birtokba. A ikét csavargó-pojáca kívülre- kedtséigét nem oldja semmiféle révbe érkezés, happy-end. „Fgyügyűségük” legfőbb bizonyítéka optimizmusuk: nem adják fel. hogy tehetségük álltai .legyenek részesei annak az áhított élelmek, amely a film végéire is csak lehetőség marad. Ezüstálarcos A szocialista ország ckbcl származó választékot növelő, romantikus román ikaJLandfiilm a számunkra túlságosan is ismerős 1848-as éveik táján játszódik. Minit kiszámítható, a műfaj egyéb képviselőihez hasonlóan igen sok esemény, kaland és érzelem szerepel benne. A karnak megfelelően elsősorban persze forradalmárok, a korhűségre a film epvéb részleteivel egyetemben fittyeit hányó titkos szervezkedők, egy álhaHabt, egy kalondornő, egy álbankár, szökések, szöktetések, nagy menekülések és egy hatalmas kincs, melynek irányába a történet sók-sóik szála fut. A fdlyitaitásias (katarid fi lm szerződnek Mstáján Eugén Barbu névéit is megtalálhatjuk, aki a forgatókönyv írója. Az Ezüstálarcod című produkció A csontok útjának újabb folytatása, s aki látta az előző három részt, annak lehet már némii elképzelése a most látható kalandok természetéről, hangulatáról, ráadásul a szereplők is ismerősek, Ihlsiz majdnem kivétet nélkül ugyanazokkal találkozunk. akiket az előző részekben már megismerhettünk. Bár a film nem szaporítja az igényes, ifjúságnak ajánlható alkotások amúgy sem népes táborát. a gyerekek talán örülnek a hímek, hogy már műteremben az ötödik folytatás, mélynek címe A türkiz nyakék lesz. Károlyi Júlia ■RÁNYvJELZÖ Megváltozott körülmények között A téli idő beálltával — magunkon tapasztatjuk — nagymértékben megváltoznak közlekedési lehetőségeink, és ebből adódóan természetesen azok a körülmények is, amelyek meghatározzák a közlekedők partnerkapcsolatait és befolyásolják a közlekedésbiztonságot. Érthető a közlekedők számának csökkenése, hiszen sokan a nagy értékű járművek védelme érdekében, vagy csak egyszerűen a ködös, havas, nyirkos idő balesetveszélyeit felismerve nem használják járművüket. Ha kisebb a forgalom, akkor látszólag logikus a következtetés: kisebb a balesetveszély. Ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket, mert úgy tűnik, hogy a forgalomban részt vevő jáiművek csökkenésének arányában vezetünk bátrabban és gyorsabban, s nem minden esetben számolunk azokkal a téli körülményekkel, amelyek egyértelműen cs nagyon drasztikusan meghatározzák a téli vezetés alapkövetelményeit. Apróság vagy mégsem! Látszólag apróság, mégis lényeges: a téli időjárási viszonyoknak megfelelően öltözködünk, ez az öltözködés óhatatlanul azzal jár, hogy mondjuk egy télikabátban sokkal nehezebben és lassabban mozdulunk a kocsiban, s ez akár meg is nyújthatja cselekvési időnket. Átéli öltözet, bármilyen furcsán hangzik is, ha nem is határozza meg, de mindenképpen jelentős mértékben befolyásolhatja akár a gépkocsi féktávolságát is. Ugyanez vonatkozik az any- nyszor hangoztatott körültekintésre is, hiszen nehezebben mozogva már korántsem vagyunk olyan körültekintőek, mint például nyáron a kanyarodásnál, az előzésnél, a tolatásnál. S akkor még nem beszéltünk azokról a körülményekről, amelyek a téllel együtt megérkeztek és befolyásolják vezetésünket. Például: a bepárásodó ablakok, a jegesedő külső tükrök is a közlekedés biztonságát veszélyeztetik. A jól záró ajtók és ablakok nemcsak egyfajta hőmérsékleti biztonságöt adnak, de azt is jelentik, hogy a gépkocsiban ülők az adott térben lévő levegőt elhasználva hamarabb elfáradnak, s így elengedhetetlen és szükségszerű lenne hosszabb utakon legalább 30—40 percenként a megállás és a szellőztetés. A gyalogosok védelmére A téli időszakokban különösen megnő a gyalogosbalesetek száma. Az okok közül nem érdektelen párat megemlíteni. Feltétlenül szólnunk kell a gyalogosok öltözködéséről két szempontból is. Egyrészt, ahogy az autósok mozgását korlátozza a téli öltözet, ugyanúgy befolyásolja, lassítja a gyalogos közlekedést is. Ha ehhez még hozzászámítjuk a síkosság indokolta félelmet, akkor világossá válik, hogy a gyalogosok mozgásával kapcsolatban mások az elvárható „sebesIttasság és Az iitltas és a nem ittas járművezetők álfal okozott balesetek sebességelemzése azt mutatja, hogy amíg az 50 kilométer/óra alatti sebességtartományban nem, e fölött viszont az ittas járművezetők játsszák a jelentősebb szerepet. • Az alkoholtól befolyásolt állapotban okozott balesetek kimenetele mindig súlyosabb a nem ittas állapotban okozott baleseteknél, különösen lakott területen kívül. A 0,8 ezrelék felett alkoholosam befolyásolt feze mélyek által okozott ‘balesetek körében a halálos kimenetelűek részaránya feikottt területen belül eléri a 9. (nem Mosóknál 5.6 ezreléket), lakott területen kívül a 13 ezreléket (nem ittasoknál 9,1 ezreléket). Az alkoholfogyasztásnak nemcsak a balesetek létrejöttében', hanem a sérülések súly osságának ségek”, mint a tavaszi, nyári időszakokban. Meg kell említenünk, hogy az egyébként is rosszabb látási viszonyok közepette a téli felső- ruházat sötét színei, a fekete, a sötétszürke és a barna kifejezetten nehezen megláthatok, ebből adódóan az autósok alapvető kötelessége a megszokottnál is óvatosabban és lassabban közlekedni. A megváltozott útviszonyok, s a speciális látási viszonyok megváltoztatják a gépjárművezetők információfelvételi lehetőségeit. Látó- és féktávolság Az információk döntő többségét vizuálisan kapjuk, s ha korlátozottak a látási viszonyok, akkor nyilvánvaló, hogy kevesebb információhoz jutunk. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy éjjel — a forgalomhoz viszonyítva — két és félszer annyi baleset történik, mint nappal. A téli időszakban csökken a látáshoz szükséges fény, s ezáltal a köd, a párás levegő, a havazás az információfelvételt akadályozza. A statisztikák és a tapasztalatok szerint a téli időszakokban megnő a ráfutásos balesetek száma, és ez különösen veszélyes az autópályákon, ahol az autóvezetők az átlagosnál is nagyobb biztonságérzettel vezetnek. Nyilvánvaló: a féktávolság és a látótávolság összefüggő fogalmak. Csak akkora sebességgel szabad haladnunk, amely mellett biztonságosan látjuk azt a területet, amelyen belül szükség esetén meg kell állnunk. Sokan elfelejtik, hogy a féktávolság, pontosabban a fékút, a sebesség négyzetével arányos, vagyis, ha kétszer akkora sebességgel haladunk, akkor a fékút négyszeresére nő. Egyértelmű tehát a levonható következtetés, hacsak 40—50 métert látunk előre, akkor nem szabad 80 kilométer/órás sebességgel haladni. Megtartjuk-e ezt az életmentő szabályt? balesetek alakulásában is szerepe van. Amerikai kutatási adattak szerint azonos körülmények között az ittasan járműben ülők halálos sérülésének vallószínűsége tízszeres. Az okok: az alkohol tágítja a véredényeket, és csökkenti a szervezetnek a jelentős vérveszteség következményeivel szembeni természetes ellenállását, növeli a szív túlterhelését. A DOHÁNYZÁS VESZÉLYEI Az autóvezetés közbeni dohányzás veszélyei: a cigarettát meg kelll gyújtamli. a hamut le keli verni, végüli el kell nyomni. Mindez lefoglalja a vezető kezét. elvonja a figyelmet. A nikotin és a belélegzett szémmoooxid rontja a reakció- és koncentrálókészségei. Az autó ablakán felelőtlenül kidobott cigaretta ve- szélvezteti a többi közlekedő épségét. s megzavarhatja a kerékpárosokat, gyalogosokat.
