Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

QQzdQ/QQpolidkQ > munka j telje/ítmények • PETŐFI NÉPE • 5 1987 február 5. A SZABÁLYOZÓVÁLTOZÁS HATÁSAI Hogyan alkalmazkodnak? Az 1987-ye érvényes szabályozók a múlt év novemberében már ismertté váltak, s a vállalatok, szövetkezetek ennek tu­datában formálhatták terveiket, alakíthatták termelési szer­kezetüket, és meghatározhatták egyéb tennivalóikat. A sza­bályozók hatását, az ehhez való alkalmazkodás lehetőségét és készségét vesszük szemügyre sorozatunkban, amelyben arról is szólunk, hogy mit várnak- és mit cselekednek a vállalatok, szövetkezetek, kereskedelmi szervezetek. KÖRKÉRDÉS I. Mrazek Tibor, a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet elnöke Így válaszolt: — Mint a nevéből Is látszik, szövetkezetünkben .a népművésze, ti és háziipari tevékenység az alapvető. Mégis csak kisebb része ez összes termelésnek, 30 száza­léknál alig magasabb arányban részesedik. A jelenlegi helyzetben mégis ez okozza, a Legnagyobb gondot. Ugyanis e tevékenység jellegéből adódik, hogy a terme­lési költségnek tekintélyes hánya­da munkabér, aminek pedig igen nagy aiz adóvonzata. Olyannyira, hogy ha nem kapnánk — egyedi elbírálás alapján immár évek óta, mindig az adott esztendőre érvényes — kedvezményt, előáll­na az a furcsa helyzet, hogy szö­vetkezetünk a „kitermelt” nye_ reség ellenére alaphiányos len­ne. A kedvezményt 1987-re is megkaptuk, de ezúttal azzal a nyomatékos figyelmeztetéssel, hogy a jövőben magunk gondos­kodjunk e szabályozó negatív ha­tásának kivédéséről, teremtsük meg ennek feltételeit. Ennek egyetlen járható útja van: növelni kell a más jellegű, nevezetesen a 'konfekcióipari te­vékenységünket. Egy bizonyos határon túl ezt már csak az alap­vető, tehát a népművészeti és há­ziipari tevékenységünk rovására tehetjük. Bessenyi István, a Konzum Kereskedelmi Vállalat igazga­tója: — Évekkel ezelőtt sem volt könnyű az adók és egyéb kiadá­sok fedezésére a pénzt előterem­teni. Nyereségünket 1985 óta meg­dupláztuk; az idén további 30 százallékkal növeljük. Ehhez kis­mértékben hozzájárul — a kor­mány antiinflációs intézkedései­nek részeként — az élelmiszer­kereskedelmet kedvezően érintő engedmény, amely 1987-től a tra- fikáru- és kávéértókesíitésre vo. natkozóan egy, Illetve fél száza­lék áremelést tesz lehetővé. Ez vállalatunk évi bevételét 8 mil­lió forinttal gyarapítja. Ettől tér. mészetesen még nem várhatjuk a többletkiadásokra fordított pénz pótlását. Abban a helyzetben, amikor csupán a villamosenergla- költségünk egymillió-kétszázezer forinttal; és a vízdíj is jelentősen, 67 százalékkal -drágult, saját erő- forrásaink jobb kihasználására kell törekedni. Folytatjuk az új üzemeltetési formákkal hatéko­nyabbá vált gazdálkodást. Az idén újabb 10—12 üzletben tér­nek át a jövedelemérdekeltségre, melynek segítségével növelhet­jük az egy dolgozóra jutó árufor­galmazást. A kis üzletek szerző­désbe adása ugyan nem hoz hasz. not, de legalább nem .is csök­kenti a nyereséget. Fontos érde­künk a jobb létszámgazdálko­dás. Ennek azonban határt szab, hogy a korszerű üzemeltetési for­mák terjedése és a modern adat- feldolgozás ellenére az adminiszt­rációs terhek nem Csökkenitek. Az adatszolgáltatás erőnk egy részét leköti. Az adminisztráció igen költséges. Márpedig van (és lesz) mire fordítani a pénzünket! A boltok 70 százalékát béreljük. Ezekért 1986-tól három éviig az előzőnél .nagyobb, öt és fél millió forint használati díjat fizetünk a tulajdonosoknak. Ivanics László, a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet fő­könyvelője: — Alapvetően a jövedelem, adózási rendszerben bekövetke­zett változás érinti szövetkeze­tünket. Ezt leginkább az előző évekbeli helyzethez viszonyítva tudom érzékeltetni, 1985-ben há­rom variáció közül kellett válasz, tanunk, mi az úgynevezett nagy- üzemi keresetszlnt-adózásd rend­szer mellett voksoltunk. Az el­ső évben ez lehetővé tette, hogy a létrehozott értéknek megfelelő munkabért kifizethessük. Ta­valy kedvezőtlen változás történt ebben,, ami kiiktatta a rendszer­ből a több és a jobb munkára való ösztönzést. Ehhez képest az idén némileg javult a helyzet: a négy száza­lékos keresetszint-növekedés nem von maga után még „büntetést”. Az ennél nagyobb mértékű nö­vekedés után progresszívon. kelle­ne adóznunk, ami a létrehozott nyereség ellenére is ailaphiány- hoz vezetne. Ezt elkerülendő, kénytelenek vagyunk betartani a határt, ezen belül próbálunk differenciálni, hogy valamikép­pen ösztönözzünk a több és a jobb munkára. Más, kásébb változások Is be­következtek a szabályozásban, ezek közül a teherkocsiik után fi­zetett adó nagymértékű növe­kedése érint bennünket igen ér­zékenyen. Korábban az öttomnás teherautók után évi 44 ezer, most már. 144 ezer forintot fizetünk. Még nem döntöttünk arról, hogy eladjuk-e a kocsikat (akkor mi­vel bonyolítjuk le a saját szállí- fásainkat?), vagy valahonnan el­vegyük ezt a nagyon nagy ősz- szeget. v A. M. A SZAKKÖNYVTÁRBA AJÁNLJUK Zöldségfajtáink Kiskerttulajdonosoknak is hasznos Hazánkban évszázados ha­gyományai vannak a zöldség­termesztésnek. A nagyüzemi termesztés az utóbbi időben csökkent, ugrásszerűen meg­nőtt viszont a kiskertekben, a háztájiban a zöldségter­mesztés jelentősége. A zöldségfajták választéká­val szemben érzékelhetően változik, nő az igény. Ennek okát mindenekelőtt a hazai étkezési kultúra fejlődésében, valamint az ipari feldolgozás és az export állandóan válto­zó igényében találjuk. Évente egyre több hazai és külföldi fajtát próbálnak ki a kerttulajdonosok, egyre változatosabb, speciális igé­nyeknek is megfelelő (korai, rövid tenyészidejű, törpe sitb.) növényt termesztenek, érté­kesítenek. A Kapás Sándor szerkesz­tésében megjelent kötet az üzemi zöldségtermesztésben dolgozó szakemberek számá­ra is új ismeretek sokaságát közli; bemutatva a legújabb, köatermesztésbe került hazai fajtáinkat, a külföldről beho­zott szaporítóanyag-újdonsá­got. A könyv stílusa köz­érthető, gyakorlati informá­ciói révén — elsősorban — a kiskerttulajdonosoknak nyújt sok fotóval, gazdagon illuszt­rált kézikönyvet a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó. A kötet szerzőinek többsé­ge a Budapesti Növényneme­sítő és Minősítő Intézet mun­katársai a lektorok a Kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet FV kutatói: MEZŐGAZDASÁGI KIADÖ dr. Balázs Sándor, dr. Bajtay Ilona, dr. Botos Gyula, dr. Farkas József, dr. Hódosy Sándor, dr. Kiss Árpád, Kő­rös Lajosné, dr. Lászlóffi An­tal, dr. Szalay Ferenc, Szijjár­tó Antal, dr. Velich István és dr. Zatykó Lajos. A kötet megszületésében a szakma legjobbjait tudta közös mun­kára kérni — íróként, lektor­ként — a kiadó; s így készül­hetett el a mezőgazdasági könyvhónap egyik legérté­kesebb kötete. K. M. TELJESÍTMÉNYEK, ÉRTÉKESÍTÉS, ÖSZTÖNZÉS A mezőgazdaság éves terve Hitel a szerkezet- átalakításhoz Megkezdte (tevékenysé­gét Kecskeméten az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. A bank munka­módszere újszerű. Felkere­sik a vállalatokat és szö­vetkezeteket iáimnak érde­kében, hogy megismerjék az idei gazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket. A finanszírozók tehát nem akkor kezdik a munkát, amikor hozzájuk a hitel­kérés megérkezik, hanem sokkal korábban. Fontos (és közös érdek), hogy a bank tájékozott legyen az elhatározóit fejlesztésekről, kötvén yk/i bocsátásokról, gépbérletügyletekről, rövid lejáraid kölcsön szükségle­tekről sitb. A pénz megszerzése a jövőben tehát a vállalati fásához szükséges hitel igé- cs nem a hitelkéréssel. Az ipari szerkezetátala­kítási program, megvalósí­tásához szüksiges hiteligé­nyeket a bank máris gyűj­ti. függetlenül attól, hogy az akció egy-egy vállalat­nál miikor esedékes. A gaz­dálkodó szervek is kezde­ményezhetik a hitelkérést, ilyenkor a bank soron kí­vül megjelenik, a ikölcsön- szükséglet felmérésére. A hitelek tőkés exportterme­lés növelésére nyújthatók. Világbanki lehetőség alap­ján a bank itómozaltást nyújt cűyan háttériparágak létrehozásához, melyek az Ipar számára alkatrésze­ket. részegységeket és sze­relvényeket állítanak elő. A hitelnyújtásiban egyéb, elsőbbséget élvező célok: az energiafelhasználás éssze­rűsítését, a hulladékok gaz­daságos felhasználását, a takarékos anyagfelhaszná­lást. a technológia ko-sze- rűsítését, a belkereskede­lem és az idegenforgalom fejlesztését elősegítő beru­házások. Az exportot nem eredményező, de magas nyereséget hozó fejleszté­seket. a bank alapjuttatái- sál finanszírozza. A hitelügyleteken kívül a bank foglalkozik betét- gyűjtéssel, értékpapírok ki­bocsátásé vall, vételével, el­adásával, vállalkozásban való részvétellel, tőkerésze­sedés-vállalással, .kezesség és baínkgarancia-nyújtás- sal, követelések megvásár­lásával, megtakarítások megbízások alapján törté­nő befektetésével, bérleti ügyek lebonyolításával, váltók leszámítolásával, bi­zományi ügyletekkel is. Herczegr Kis Béla Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kecskeméti igazgatóhelyettese A magyar mezőgazdaságban korábbam megszokott teljesít­ménynövekedés a legutóbbi évek­ben megtorpant. Már 1985-ben1 sem elkerült a tervet teljesíteni, s az áigazat bruttó teljesítménye 1980-ban is elmaradt — mintegy 5 százalékkal — a tervezettői. Az viszont Igaz, hogy ez utóbbi teljesítmény 2,3 százalékkal meg­haladja az 1983. éviit, ám egy ala­csonyabb bázishoz képest köny- nyiebb reménytkeltő összefüggé­seket párosítani. A mezőgazdasá­gi teljesítmények csökkenésének számos oka van; egyebek között a kedvezőtlen időjárás, az agrár­termékek világpiaci árának zuha­násszerű mérséklődése; de az okok közé sorolható a hazai gaz­daságok fizetőképességének rom­lása, a termeléshez szorosan kap­csolódó beruházások egy részének elmaradása is Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági termékek termelé­sében 4,5—5 százalékos növeke­déssel számol. Változatlan cél, amelyet a magyar agrárgazdaság hosszú ideje teljesít, hogy a ha­zai lakosság élelmiszer-ellátása zavartalan legyen. Jelenleg már minden harmadik hektáron ex­portra termel a mezőgazdaság, így a hazai ellátás a termelés mérséklődésekor sem volt ve­szélyben, Ezen túl azonban a me­zőgazdasági termelésinek is telje­síteni kell az államközi kötele­zettségeket, és a nem rubelelszá^ molású piacokon úgy kell az ér­tékesítést növein!, hogy az ország külgazdasági egyensúlyának javí­tásához is hozzájáruljon a mező­gazdaság. Változó arányok A közelmúltban közzétett ter­veidből kiolvasható, hogy alapve­tő termelésiszerkezet-válitozásra nincs szükség a mezőgazdaság­ban. A módosítás azonban elen­gedhetetlen, hiszem az alaptevé­kenységek között a növényterme­lés és az állattenyészltés arányá­nak az 51, illetve a 49 százalékot kell elérnie. Esztendők ófta ez volt a cél, de ezt mindeddig nem el­került teljesíteni. 1985-ben a nö­vénytermelés részaránya 48,7 szá­zalék, tavaly 49 százalék volt. Az ágazatok közötti arányok az idén akkor változhatnak ér­demlegesen a növényterme­lés javára, ha a növényi termé­kek termelése 9 százalékkal, az állati termékeké pedig 2—3 szá­zalékkal növekszik. Ez egyben akt is jelentheti, hogy a kiemel­kedően jónak számító 1984. évi teljesítményekhez képest 1 száza­lékkal bővül az aigrártermelés. Az alaptevékenységek termelé­sének ilyen mértékű növelése el­érhetőnek tűnik, hiszen a számot­tevő bővülést alacsonyabb bázis­hoz viszonyítva kell elérni. A terv azzal számol, hogy a gazda­ságok 15,5—16 millió tonna gabo­nát termelnek, s ehhez szántóte­rületük 60 százalékát meghaladó területen gabonáit vetnek. Az állattenyésztés szerényebb mértékű bővítése sem tűnik ne­hezen teljesíthető követelmény­nek, hiszen két esztendeje látvá­nyosan rnegtarpaint az ágazat fej­lődése, megcsappant az állomány, s most csupán a korábbi teljesít­mények eléréséről van szó. Ennek közgazdasági háttere is javult a legutóbbi időben, jól érzékelhető­en nőttek a felvásárlási áraik, s velük együtt javult a termelés jövedelmezősége is. Az ipari, szolgáltató tevékeny­ségnek a terv szerint 4 százalék­kal kell növekednie az 1986. évi­hez képest. EZt a feladatot erős versenyben kell teljesíteniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Nyomott piac A tervet tanulmányozva hama­rosan kiderül, hogy az elképzelé­sek megalapozottak, átlagos - rülmények között teljesíthet, k. Sokan inkább a termelés bővüli' - sét követő értékesítésben nem bíznak. Az kétségtelen tény, hogy a legutóbbi években telítődött az agrártermékek piaca, jelentősen — mintegy 40 százalékkal — és számunkra igen kedvező'lenül Csökkent az ár. Az előrejelzések sem kecsegtetnek érzékelhető ja­vulással. Mindezekkel szemben a mostaninál nagyobb mennyisé­gű agrártermék növekvő hánya­dát is a külpiacokon lehet érté­kesíteni. . Ezért hát a kétkedés a terme­lés növelését illetően. Csupán a statisztikai adatokból azonban nem indulhattak ki a tervkészí­tők, Az értékesítési nehézség, a nyomott piaci ár ugyanis csak egyik szempontja a tervezésinek. A másik, hogy az ország külgaz­dasági egyensúlyát is javítani szüksétges, s erre a mérsékelt áron eladható agrártermékek is alkalmasak. Ezeknek ugyanis van piacuk. Ha a konvertibilis bevé­telek között nem számítanának rájuk, gondoskodni kellene olyan eladható termékekről, amelyek a bevételek kiesését 'pótolják. Az idei terv szerint — össze­hasonlító árakon számolva — az agrárkivitelt 1—2 százalékkal nö­velni kell. Az export szerkezete azonban változik, a nem rubelel­számolású kivitel a tavalyi telje­sítés szint jén marad, a rubelelszá­molású viszont '4-—4,5 százalékkal bővül Kedvezőbb lehetőségek Az év eleji kilátások tehát op­timistán ítélhetők meg az ágazat nézőpontjából. Teljesíthetők a termelési tervek, határozott el­képzelések vannak az értékesítés­re Is. Az ugyancsak kedvező, hogy a termelés feltételei is a gazdaságok várakozásának irá­nyában változnak. Azt persze nem lehet állítani, hogy a szak­embereit. maradéktalanul elége­dettek a szabályozás változásai­val; de az tény, hogy a korábbi­akhoz képest lényegesen kedve­zőbb a helyzetük. Januártól nö­vekedtek a fel vásárlási árak, csökkentek az adózási terhek, s mindezek következményeként ja­vult az ágazat jövedelemtermelő képessége.. E változásokra' persze sokáig •már nem lehetett volna várni, hiszen a gazdaságoknak csaknem a fele pénzügyi gondokkal küsz­ködött, tekintélyes hányadukban az egyszerű újratermelés feltéte­lei is akadoztak. A gazdálkodás nagyüzemeken kívüli feltételei javultak, de a tervek maradékta­lan teljesítése a gazdálkodók fe­gyelmezett magatartásától, az üzemen belüli tartalékok kihasz­nálásától is függ V. Farkas József Farmercipők Hajdúböszörményből öt modell sikeres próbael­adása után a mintaválaszté­kot 10-re bővítve, új termék­család — farmer lábbelik — gyártását kezdték meg a haj­dúböszörményi Hajdúsági Ci­pőipari Szövetkezetben. A fo­lyamatos munkát biztosító berendezések, szerszámok megvételére mintegy félmil­lió forintot költött a szövet­kezet. Az új termékekben a divat, a gazdaságosság és a szakmai lelemény ölt formát, ugyanis alapanyagként hasz­nált, koptatott farmernadrá­gokat használnak fel. (MTI- fotó: Oláh Tibor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom