Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

A HÍRNÉV KÖTELEZ KISKUNHALASON A divatos több hasznot hoz IDŐJÁRÁS Várható Időjárás az ország területén ma estig: Túlnyomóan borult, párás, tSbbfeli Ködös idő lesz. Országszerte Tárható csapadék, a Dunántúlon esd, egyre tSbbfelé hóesés, másutt eső valószínű. Az északi szél a Dunántúlon idónként megélénkül, másutt mérsékelt, változó Irányú less. A legmagasabb nappali hő* mérséklet 2 és 7 tok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AX MUMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. «vf. 41. szám Ára: l,80Ft 1987. február 18. szerda A Szovjetunió kész megnyitni íírlaboratóriumait A szovjet űrkutatási laborató­riumok megnyílnak a nyugati el­lenőrök előtt, mihelyt megegye­zés születik arról, hogy tilos fegy­vereket juttatni a világűrbe. Erről nyilatkozott az APN saj­tóügynökség kiadványában Lev Szemejko, a moszkvai USA—Ka­nada Intézet szakértője. A kato­napolitikai kérdésekben jól tájé­kozott kutató egyebek között ki­jelentette: A Szovjetunió kész megnyitni laboratóriumait ellen­őrzési célokra. Ehhez az kell, hogy olyan megállapodás szülessék, amely megtiltja fegyverek kijut­tatását a kozmoszba. Akkor a megállapodás teljesítésének el­lenőrzése céljából a nyugati el­lenőrök bejuthatnak a laborató­riumokba, hogy meggyőződjenek róla: a Szovjetunió kizárólag bé­kés űrkutatást végez. Kölcsönös alapon természetesen a szovjet szakembereket is fogadni kell az amerikai űrlaboratóriumokban. LÁZÁR GYÖRGY RÓMÁBA ÉRKEZETT Magyar—olasz tárgyalások KÍNAI BANKÁROK AZ OTP-NÉL A korszerűsítésről, az üzletpolitikáról tájékozódtak A Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankot 1984_ben alapították, amelynek héttagú delegációja teg­nap délelőtt Kecskemétre érke­zett. A Kínai Népköztársaság 'bankszakemberei az Országos Ta­karékpénztár vendégei, de talál­koznak majd a Magyar Nemzeti Bánik vezetőivel is. Az említett kínai pénzintézet 20 ezer fiókkal és 400 ezer dolgozóval rendelke­zik. A delegáció tagjai a bank­rendszer reformját kívánják ta­nulmányozni Magyarországon, különösen a lakossági szolgálta­tások érdeklik, amellyel hazánk­ban aiz Országos Takarékpénztár foglalkozik. A Kínai Ipari és Ke­reskedelmi Bank tevékenységi köréhez tartozik a lakossági fel­adatok ellátása is. Miként nálunk, a kínai gazdaságirányítási re­formnak .is szerves része a pénz­intézeti rendszer korszerűsíté­se, azaz a gazdaság pénzpiaci eszközökkel történő irányítása. A keddi napot Kecskeméten, az OTP megyei igazgatóságán töl­tötte a kínai delegációi, ahol Du­dás Ede igazgató tájékoztatta a vendégeket a megye politikai, tár­sadalmi és gazdaságii helyzetéről, illetve az eredményes lakossági banki tevékenység alapfeltéte­leiről. A kínai bankszakemberek • A lakossági szolgáltatások iránt érdeklődtek emberek. (Tóth Sándor felvétele) a kínai bankszak­megismerkedtek az OTP szerve­zeti felépítésével, működési me­chanizmusával, üzletpolitikájával, a magyar barikrenidszerben be­töltött szerepével és feladatával. A kínai delegáció, amelynek vezetője Cheri Li különleges ta­nácsadó — ez míniszterh el yette­si rangnak felel meg — rövid vá­rosnéző sétát tett a megyeszék­helyen, megtekintették a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumot és a Saórakaténuszt. A kínai banká­rok este visszautaztak a főváros­iba. G. G. Kedden hivatalos látogatásra Rómába érkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kí­sérete. A magyar kormánykül­döttséget a római Ciampino repü­lőtéren Bettino Craxi kormány­fő, valamint az olasz miniszter- elnökség és a külügyminisztérium képviselői fogadták. A Minisztertanács elnökét a magyar és az olasz nemzeti zász­lókkal díszített légikikötőben ka­tonai tiszteletadással köszöntöt­ték. Az ünnepélyes fogadtatás, majd a két kormányfő rövid meg­beszélése után a magyar vendé­gek gépkocsiba ültek és szállás­helyükre indultak. Ütjük a Via Appián át a belvárosban lévő Grand Hotelbe vezetett. A hivatalos magyar—olasz tár­gyalások a késő délutáni órák­ban kezdődtek meg a miniszter- elnöki hivatalban, a Chigi-palo- tában. Este Bettino Craxi díszva­csorát adott Lázár György tiszte­letére az olasz kormány vendég­házában, a Villa Madamabán. „Itália Magyarország felé nyit” — írja előzetes tudósításának cí­mében kedden az II Tempo. A lap mind a nemzetközi, mind a kétoldalú kapcsolatok szempont­jából méltatja a Magyar Népköz- társaság miniszterelnökének ked­den kezdődő római látogatását. Itália — írja az II Tempo — to­vábbra is figyelmet fordít a ke­let-európai országokra. Ennek a stratégiának az a célja, hogy ki­alakulhasson — sőt, Magyaror­szág esetében megerősödhessen — a politikai párbeszéd az elté­rő katoni tömbökhöz tartozó, de „azonos hullámhosszon” lévő or­• Bettino Craxi és Lázár György a római repülőtéren. szágok között, a valóságos eny­hülés és az egyre szorosabbá vá­ló „Európa-iközi” együttműködés érdekében. A tekintélyes lap emlékeztet ar­ra, hogy Craxi olasz miniszterel­nök 1984-ben látogatott Magyar- országra. Akkor — Craxi munka­társainak szavaival élve — „fa­gyos szelek fújtak” a két nagy­hatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az akkori látogatás, írja az II Tempo — megteremtette a szükséges ala­pokat a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése számára, politikai érte­lemben pedig elősegítette, hogy a „középsúlyú” országok szerepe erősödjék a két tömbön belül. A lap az olasz miniszterelnöki hivatal álláspontját is idézi, amely szerint Lázár látogatása megerő­síti a két ország közötti általános kapcsolatok hagyományosan po­zitív fejlődését, ezen kívül előse­gíti a közös nézőpontok további kialakítását arról, hogy a két or­szág miképpen járulhat hozzá az európai és kelet—nyugati párbe­széd javításához. A Corriere Della Sera hosszú interjút közölt kedden Lázár Györggyel. A Minisztertanács el­nöke ebben átfogó képet ad az olasz—magyar kapcsolatokról, a magyar gazdasági és társadalmi fejlődésről, a KGST és a Közös Piac közötti együttműködés táv­latairól, a kelet—nyugati kapcso­latokról, a magyar állam és a ka­tolikus egyház közötti viszony ala­kulásáról. • Akik korábbafo évekig gyermek ruhákat varrtak, megtanulták a női ruha, köntös készítését. (Méhes! Éva felvétele) Rangjából, hírnevéből mit sem veszített a halasi csipke, mégis csak egy kis részt képvisel a Kis­kunhalasi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet termelésében. Éppen azért, mert olyan nagy ér­tékű,. hogy e világhírű kézimun­kát kevesen tudják megfizetni. A szövetkezetben nemcsak haszná­ért, hanem, hogy fennmaradjon, -továbbéljen, tehát hagyomány- tiszteletből készítik. Nem mond ennek ellent az a törekvésük, hogy az exkluzív portéka forgal­mazásáról eddig egyedül gondos­kodó Népművészeti Vállalat mel­lé értékesítésre vállalkozó újabb partnert, partnereket keresnek. ‘Ha szándékuk szerint sikerül is bevételüket növelni, az még min­dig csak töredékét jelenti a szö­vetkezet összes árbevételének. Ez utóbbit 1987-re 50 millió, az előb­bit pedig 800 ezer forintra ter­vezték. ' A piac követelményeihez, vala­mint a gazdasági körülményekhez alkalmazkodva változtatták meg termelési szerkezetüket. Igaz, eh­hez már a múlt évben hozzáfog­tak, az idén fölerősítik, kiteljesí­tik ezt a folyamatot. Lényege, hogy a korábban készített gyer­mekruhák rovására egyre több női konfekcióruhát, köntöst varr­nak, elsősorban tőkés cégek meg­rendelésére, de belföldi értékesí­tésre is. Ennek érdekében nem­csak a közös műhelyben dolgozók, hanem a bedolgozók közül Is so­kan — akik korábban gyermek­ruhát varrtak — meg kellett, hogy tanulják a nőlruha-készf- tést. A betanítás költségeiben a szövetkezet gazdasági partnere, a Hungarocoop Külkereskedel­mi Vállalat részt vállalt. így az Idén már 13 millió forint értékű terméket készítenek tőkés meg­rendelésre, kétmillió forinttal többet, mint az elmúlt esztendő­ben. Mindezzel nem egyszerűen -csak az árbevételük növekszik, hanem a nyereség aránya Is, mi­vel a konfekcióruha-készítés jól növedelmező tevékenység. Hasonló meggondolásból kezd­ték el a belföldi forgalmazásra szánt női ruhák, köntösök varrá­sát is a múlt év utolsó negyedé* ben. E vállalkozásukban a szük­séges forgótőke előteremtése okoz­ta a legnagyobb gondot. Tagi köl­csönnel, azaz célrészjegy-jegyez- tetéssel oldották meg. „Nyugaton megszokott minőség­ben", azaz hasonlóan divatos fa­zonban, jó szabással készülnek az egyelőre még csak a helyi Szlg- ma-boltban és a Szegeden kap­ható halasi ruhák. A szövetkezet azonban nem zárkózik el a to­vábbi megrendelésektől sem, an­nál Inkább, mivel a közeljövő­ben szeretnék a termelést na­gyabb mértékben növelni. En­nek megfelelően új dolgozókat Is felvesznek (növelik a bedolgozók számát Is), amint lehet, több mű­szakot indítanak. Mindezt figye­lembe véve a tavalyinál ötmillió forinttal több árbevétel- és a tízszázalékos nyereségtervük megalapozottnak, teljesíthetőnek látszik. Valamivel kevesebb munkát vállaltak szocialista országbeli megrendelésre, ez azonban nem okoz gondot, hiszen a felszabadu­ló kapacitást jól tudják haszno­sítani a tőkés exportra, Illetve a belföldi értékesítésre történő ter­melésben. A szövetkezet összes árbevéte­lében ugyan csak kicsiny, de a csipkénél nagyobb tételt jelent az úgynevezett finom hímzett kézimunka: a herendi motívu­mokkal készült abroszok, futók, garnitúrák nem kis része a dol­lárboltokban talál gazdára. Mind­emellett más. kisebb-nagyobb je­lentőségű tevékenységet Is foly­tatnak — bedolgozóik például kö­telet is gyártanak —, a legfonto­sabb azonban mégis a varrás eb­ben a szövetkezetben. Termelé­sük növelését, gazdasági eredmé­nyeik javítását Is e tevékenysé­gükre alapozzák. • ÜZEMANYAGTARTÁLYOK SOLTRÓL. Tavaly kezdték el a solti Mezőgépnél a különböző méreti üzemanyagtartályok gyártását az Ikarus részére. Erre a célra új gyártósort alakítottak ki. A munkafolya­mat egyik fontos mozzanata a tartályok festés előtti foszfátozása. Eddig egy ideiglenes berendezést üze­meltettek, de január óta folyamatosan működik az új, saját kivitelezésben 3 millió forintért elkészült, a gyártósorba illeszkedő berendezés. Az idén tíz típusból 20 ezer üzemanyagtartály gyártását tervezik (P. Z.) Falu és szövetkezet ■ ■ hI Ma már csak az alapítóta­gok és a kortársak őrzik em­lékezetükben, milyen felejt­hetetlen élmény volt a terme­lőszövetkezetek megalakítása. Nem egy helyen a vasárnapi ebéd közben is erről beszéltek vagy vitáztak az emberek. Sokat reméltek a fordulattól. Életkörülményeik javulását várták a szocialista mező- gazdaság fejlődésétől. Nem csalódtak. A korsze­rűbb gazdálkodással növek­vő árutermelés alapot nyúj­tott ahhoz, hogy a falvak la­kóinak helyzete is előnyösen megváltozzon. A szövetkeze­tek olyan biztos támaszai egy- egy településnek, hogy nél­külük az élet minősége len­ne más. Amikor néhány hete a tél támadásával küzdött vá­ros és falu, a félegyházi Le­nin Tsz három hóekéje vá­gott utat a környékben, hogy az állattenyésztő telepeket és a háztáji gazdaságokat kisza­badítsa a hó fogságából. La­kiteleken sem maradt tétlen a Szikra Tsz, amikor hódunna borította a határt. A dűlőuta- kat szabaddá tették, és segí­tették a napi élelmiszereket az üzletekbe eljuttatni. Fákat nyestek, együtt dolgoztak a villanyszerelőkkel, hogy az el­szakadt vezetékeket újra ösz- szekapcsolhassák. Az orvost sem hagyták magára gondjá­ban, amikor egy távoli tanyá­ban lakó beteg élete azon mú­lott: el tud-e hozzá menni idejében? A közös gazdaság terepjáró gépkocsijával ezt a kérdést is megoldotta. A mezőgazdasági üzemek és a tanácsok együttműködé­se népességmegtartó erővé vált. Ahol jól gazdálkodnak a szövetkezetek, ott az élet- körülményeken is könnyeb­ben javíthatnak. Jólesett hal­lani a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet pártalapszer- vezete beszámoló taggyűlésé­nek egyik hozzászólóját, aki azt kérte számon a párttltkár- tól: arról miért hallgatott, hogy a szövetkezet — áruter­melő és -értékesítő munkája mellett — hozzájárult a gye­rekek, a jövő nemzedéke testi és szellemi épüléséhez Is? Autóbusszal uszodába és szín­házi előadásra vitte őket. Éppígy értékelik a faluban az óvodabővítést, a sportöltö- ző-építést és a távhívó tele­fonhálózat központjának lét­rehozásáért felajánlott je­lentős pénzbeli támogatást, mint olyan — megtörtént, vagy készülőben lévő — vál­tozásokat, amelyek sok szál­lal kötődnek a mezőgazdasági üzemhez. Vagy ugyanúgy em­líthetjük a Helvéciái Állami Gazdaságot, Jakabszállás né­pességmegtartó képességéről írva. Dolgozói betonoztak és tetőt cserepeztek a ma már szép, tágas óvoda építésekor. Kerekegyházán is jobb a la­kosság élete azóta, hogy a Kossuth Szakszövetkezet olyan fontos kommunális feladatot vállalt, mint a szemétszállí­tás. Nem várnak érte fizetsé­get, amiért hetente egyszer gépkocsival összegyűjtik a zsákos hulladékot. Egymá­sért, a nagyközségért teszik. Falu és szövetkezét. Egy­mással olyan közösséget al­kot, ami a helyi életkörülmé­nyek javításának és a telepü­lések népességmegtartó ké­pességének fontos záloga. Ab­ban, hogy miként formálódik a községek arculata, javul-e a falusi lakosság közérzete, szo­ciális helyzete és ellátottsága, egyre nagyobb szerepük van és lesz a jövőben Is a mező- gazdasági üzemeknek. Kohl Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom